__MAIN_TEXT__

Page 1

Gyimóthy Dóra

BIRKAMISSZIÓ Keresztyén színdarabok gyülekezeteknek és iskoláknak


Gyimóthy Dóra

BIRKAMISSZIÓ Keresztyén színdarabok gyülekezeteknek és iskoláknak


© 2019 Gyimóthy Dóra Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel: (1) 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu A member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Tördelés és borítóterv: Pintér Zoltán Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-615-5446-56-6

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2019


TARTALOM

Bevezető

7

Gyerekekkel is előadható darabok

11

Dávid és Góliát A bárkában Birkamisszió Fecskék Zarzüvűr (pünkösdre is)

13 19 31 41 49

Karácsonyra

61

Boldogok Főpróba Karácsonyi Bizottság Karácsonyi vásár Népszámlálás Bölcsek Köve Szerelmes királyfi (nem csak karácsonyra)

63 75 91 111 125 143 163

Húsvétra

183

Húsvét három hangra Kedves Látogatóink!

185 189


Egyéb alkalomra 

195

Az űrhajón Húsba vágó A medalion (karácsonyi és húsvéti darab is lehet) À la torta (évfordulókra, vidám ünnepségekre)

197 205 213 227

Figyelem! A kiadó vállalja, hogy egy-egy színdarabot szövegkönyvként (Pdf formátumban, könnyen kézbe vehető és lapozható formában) ingyenesen elküld azoknak, akik megvásárolták a könyvet, és eldöntötték, hogy előadják az egyik darabot.


BEVEZETŐ

A Nagy Darabról Tegyük fel, hogy Isten szabad kezet kap egy színdarab rendezésére. Nincs költségvetési limit, nincsenek tabuk, a projekt teljesen az övé. Vajon mihez kezd vele? Először is a  témát kell megragadni. Bár Isten igen nyitott és széles látókörű, de azért van egy vesszőparipája, egy krízis, amit hordoz – nos, ez megadhatja a  darab központi konfliktusát is. Megvan a téma. Isten megírja a darabot. Azután castingol. Nehéz ügy. Őt kéne alakítani. Végigmustrálja a lehetséges szenteket, angyalokat, a különös formájú és képességű mennyei lényeket … nem. Nincs meg bennük a dráma, amit írt. A mozdulatok suták vagy műviek. Ráadásul a zárójelenetről hallva mindegyikük „passzol”. Az a jelenet technikailag meglehetősen problémás, sokuk szerint lehetetlen. Isten állítja, hogy nem az. Jó, akkor kinyögik, hogy ízléstelen. És ők azt semmiképp. Innentől Isten meg nem értett művész. De még mindig bízik a darab sikerében. A főszerepet ezek után a fia játssza. Egyívásúak, őbenne ott él a darab, csakúgy mint az apában. Vállalja a zárójelenetet is. Lássuk a  színteret és a  díszletet! Isten bármit megkaphatna: Epidauroszt és a Broadwayt. Akár az eget is. Egy poros kis helyet választ, korlátozott nézőközönséggel. Sem hang-, sem videofelvétel nem készül az előadásról. A függöny felgördül. Az első jelenetig még feltűnnek a profi mellékszereplők, az angyalok – aztán a fiú teljesen magára marad a színpadon. Hagyja, hogy rázáródjanak a falak, hogy az élő játék ereje elnyelje őt.


8  Birkamisszió

Soha nem láttak még ilyen modern darabot! A kritikusok ízekre szedik a főhőst, teljes bukás az egész. És ez a bukás lesz a mi katarzisunk. Fejbe kólintva, a bravúron gondolkodva ülök, a függöny újra zárva előttem. De kezdem sejteni: készülnöm kellene, mert a fiú mindjárt itt lesz újra, és kilép a függöny elé. Megkönnyebbült, sőt győztes mosollyal, hiszen megcsinálta. Ha majd megjelenik, tapsorkán fogadja. Mert Isten darabja mégis sikeres. Ez a fiú sikere. Én nem bírok akkora lehetőségekkel, mint Isten. Még kevésbé akkora tehetséggel. Egy csomó mindennel nem bírok, amivel Isten igen. De vállalkozó kedvem és merészségem mégis van annyi, hogy színjátszásba fogjak. Mert ha átélted a katarzist, ha értetted a szót, akkor azt tovább kell kürtölni, le kell rajzolni, animálni kell, el kell táncolni – vagy el kell játszani!

Amiért tollat ragadtam Sok közösségben él az elvárás: ünnepekkor a gyerekek adjanak elő valamit. Abban az évben, mikor a gyülekezetünkben rám hárult a gyerekek felkészítése, szembesültem vele, milyen kevés az elérhető segédanyag hozzá. Hamar kimerült a tárház, nem volt mit előadnunk – akkor írtam az első színdarabot. Azóta jó néhány év telt el, már felnőttek a gyerekek, akikkel a játékot kezdtük, de még mindig játszunk és még mindig nem találunk szövegkönyveket. Így hát még mindig írok. Közben egyre többen kerestek meg, küldenék-e nekik is darabot. Eddig csatolt dokumentumokként jártak-keltek a szövegek, most összeálltak egy könyvvé.


BEVEZETŐ  9

A darabokról A könyvben található színdarabok mindegyike úgy íródott, hogy egy kicsiny csapat lelkesen várta, hogy játszhasson. Akarták, jelentkeztek. A várakozó gyerekekre, ifjakra, felnőttekre szabtam a szerepeket. Ha újraolvasom a régi darabokat, ma is az ő hangjukon hallom. Ők pedig idézgetik az emlékezetes sorokat. És az emlékezetes bakikat. A  Kondás annyira belefeledkezett a  sült csirke élvezetébe, hogy mikor meg kellett szólalnia, csak mustárosan tudta köpködni a szavakat. Amikor Cinke lehúzta a Királyfi csizmáját, az egyik csizmában benn ragadt a  jelmezként varrt harisnya is. Így a királyfi a hősszerelmes szövegét úgy vallotta meg, hogy jobb lábán autentikus, hosszúkás aranyharisnya lógott, bal lábára pedig csíkos sportzokni simult. Magiszter K. kísérlete pedig olyan jól sikerült, hogy a tűz majdnem elérte a tetőgerendákat. A nézők jobbra-balra tekintgettek, induljanak-e oltókészülékért. A tűz elcsitult, helyette azonban felhőnyi füst ült a színpadra. Jóformán semmit sem láttak a padban ülők a játékunkból. Idővel aztán átlebegett a  füst a  padokra. De a  benne ülők akkor sem láttak semmit. Boldog idők! Rengeteg emlékünk van. Rengeteget nevettünk. Bizonyára ezért vállalták be játékosaink újra és újra a hetekig, hónapokig tartó próbákat. Azt, hogy suli után esténként ők a  hideg templomba jöjjenek, sőt a végre elérkező tanítási szünetben – míg más pihen – ők századszorra is dobogót cipeljenek, mozogjanak, jól és egyre jobban játsszanak. Végignevettük a  próbákat. Akkor is, amikor a premier előtti lázban megfenyegettem őket: ez katasztrófa, ez a darab előadhatatlan! Nevettünk és sziporkáztunk: a  srácok ontották az ötleteket. Játékká kerekedett a szöveg. Ami itt papíron olvasható, az csak a kisebbik része annak, amit előadtunk. Persze volt, amit mi sem mertünk megvalósítani: például hogy kutyaszánon induljanak el a napkeleti bölcsek, vagy hogy az angyalok mézet lövelljenek a  pásztorokra – de a  sziporkahalomból sok nagyszerű jelenet


10  Birkamisszió

született. Így adódott, hogy a Karácsonyi Bizottság földhöz vágta a bögréit; hogy Nofene Józsi meglehetősen alkoholista lett; hogy az Udvari Bolond önnön magát hordta a kezén bábként, és jól elbeszélgettek ők ketten; hogy míg Amatőr tortasütőnk ujjából méterekre spriccelt a ketchup, a félreállított szakácsok a Zootropolisból idézve felkiáltottak: „És vér, és vér, és vér!” Nem is említve Miss Sugarkiss páratlan táncát, amiben végigfújta meztelen karját tejszínhabbal. És sorolhatnám … Nem írtam le mindent. Ebben a könyvben a párbeszédeket kísérő megjegyzések, rendezői tanácsok csupán az elinduláshoz adnak segítséget. Ha magunk adnánk elő újra az egykori darabokat, akkor is tovább formálódnának. És akkor sem találnánk elég jónak. Abban bíznánk amiben mindig – akár ügyesnek, akár esetlennek éreztük magunkat –, hogy a titkos összetevőn múlik minden. Megtörténik-e a csoda, át tudunk-e adni valamit a katarzisból – ezt vagy adja Isten Lelke, vagy nem. Amit tehettünk: hogy ötletelés, tanulás, gyakorlás előtt, után, közben – imádkoztunk. Íme, állandó fohászunk: Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak a jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá! (Zsolt 90,16–17)

Az alkalmakról Gyülekezeti programok, ünnepek, táborok adták a keretet a darabok előadására. A darabok szándékosan nem zárnak le és mondanak ki mindent, amit lehetne, sokkal inkább ébresztgetőek. Igehirdetés, csoportos beszélgetés segítheti az üzenet továbbgondolását.


Gyerekekkel is előadható darabok


DÁVID ÉS GÓLIÁT

Mottó: De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. (Zsid 10,39) Aki hisz, az nem menekül el! (Ézs 28,16) Hozzáolvasandó: 1Sám 17

Szereplők Mesélő Dávid Góliát Izraeliek Filiszteusok Góliát szerepére remélhetőleg akad egy izmoktól duzzadó, tagbaszakadt kamasz vagy felnőtt férfi. Vele szemben Dávidot egy óvodás is eljátszhatja – szövege kevés, szerepe könnyű, a Mesélő pedig mindig a közelében van, hogy helyére segítse, ha szükséges. Az izraeliek száma könnyedén változtatható. Filiszteusokat kedvünk szerint kiállíthatunk tömegével – de szöveg, az nem nagyon fog adódni nekik. Jelmez, kellékek Az izraeli csapatot elláthatjuk egyforma köpenyekkel, minimális hadi felszereléssel. A filiszteusok azonban terepmintás gyakorlóban, izmokat szabadon hagyó trikóban, mellényben játszhatják a darabot, komoly fegyverarzenált felmutatva. Mindemellett


14  Birkamisszió

Góliát egy dárdával indul meg Dávid ellen. Dávid kelléktárában egy tarisznya, egy parittya és öt kavics szerepel. Díszlet, felállás a színtéren A színtér két oldalán áll a  két csapat, innen indulnak egymás felé, illetve vissza. Középütt áll a Mesélő.

Dávid és Góliát Mesélő  Halljátok meg e csudás históriát,

 elynek címe: Dávid és Góliát. m Játékunk, íme, felidézi a múltat, bár a részletekről krónikák nem szólnak. Ha tekinteted követi kezem, (a „színpad” felé int) Élá völgyét látod meg menten. Völgy két szélén nagy a nyüzsgés, völgy közepén – eh – tehénlepény. (Bal oldal felé int:) Amott nyüzsögnek a filiszteusok. Izraeli 1  (Tenyerével szemellenzőt formálva:) Méghozzá szörnyű sok! Mesélő  Emitt nyüzsögnek az izraeliek. Filiszteus  (Távcsövet tart a szeme elé:) Apró népség. Fejletlenek. Rövid a karjuk, tompa a kardjuk, megesszük őket, ha akarjuk. Mesélő  S mert a bajra mindig újabb baj jár, minden reggel … Góliát  (Előjön, félrelöki a Mesélőt:) No, ti kutyák! Ti nyikhajok, ti rinyagépek! Ti kehes giliszták, bandzsa férgek! Nyomás gyorsan, fussatok haza, mert megjött Góliát papa! Húúú!


DÁVID ÉS GÓLIÁT  15

Izraeliek  (Ijedezve:) Fúúú! Izraeli 1  Nyikhaj?! Én?! Izraeli 2  Még hogy rinyagép?! Izraeli 3  Ez a csudanép? Izraeli 4  Kehes giliszták – amit Isten szerzett?! Izraeli 5  Bandzsa férgek – a választott nemzet?! Izraeli 1  Aki minket ily szavakkal gyaláz,

a z az Urunkra is sarat dobál! Izraeli 2  Ezt nem hagyhatjuk annyiban! Izraeli 3  Nem is hagyjuk! (Megindul az ellenség felé, de megtorpan.) Csak ma. Izraeli 4  Tulajdonképpen Isten dolga lenne, hogy megvédje magát, és persze minket. Izraeli 5  Igen, igen, ez a dolga neki, s mi bízunk benne, meg is teszi! Izraeli 1  Aszály vagy viszály az ellenség, egyre megy; az én hitem akkora, mint egy hegy. Urunknak hatalma végtelen, majd kitalál valamit – remélem! Izraeli 2  Ledobhatna például onnan a magasból egy meteort, jó nehéz vasból. Izraeli 3  Látom a röppályát, ahogy arra, arra esik le: éppen a Góliát böhöm nagy fejire. Izraeli 4  Vagy rettentő földrengés lesz talán, és az óriás pacák épp a törésvonalon áll. Izraeli 5  Küldhetne az Úr a jövőből egy terminátort, akkor már Góliát se lenne olyan bátor! Izraeli 1  Támaszthatna nekünk egy jedi mestert! Izraeli 2  Egy Pókembert! Izraeli 3  Egy Antmant! Izraeli 4  Egy Batmant! Izraeli 5  Írjunk Istennek jelet az égre! Izraeli 1  Küldhet bárkit – csak jöjjön végre!


16  Birkamisszió Mesélő  A napok pedig egyre teltek,

 íg Góliátnak dülledt a melle. m Góliát  Hát hova bújtatok, nyikhajok? Mert én, Góliát, itt vagyok! Megy a bokorban a rinya, mi? Még a porba se mertek fingani! Kehes giliszták, bandzsa férgek, Istennel együtt a zsebembe fértek! Izraeli 2  Csak ül a mennyben a Seregek Ura, és nem tesz semmit, olyan fura! Izraeli 3  Pedig ötletet is adtunk neki, jó párat. De ez az Isten egyre csak várat! Mesélő  A hetek pedig tovább teltek, és Izráel fiai csüggedni kezdtek. Izraeli 4  (Az ég felé:) Urunk! Semmi sem történik hát? Csak mi vagyunk itt! Küldhetnél valaki MÁST! Mesélő  És újabb hetek jöttek, míg egy nap, előállt egy kicsiny alak. Dávid  (Érkezik, és a színtér közepe felé halad.) Izraeli 5  Hová, hová, te dőre? Izraeli 1  Szegényke, csak megy előre! Izraeli 2  Ez a pici fickó tuti ütődött! Izraeli 3  De hátha ő az, kit Isten küldött! Izraeli 4  Még fegyvert se látok nála! Izraeli 5  Ki tudja, mit tett a tarisznyába? Izraeli 1  Ugyan, mi fér abba? Izraeli 2  Talán épp a lézerkardja! Dávid  Hé, Góliát! Góliát  Nocsak, ki kiált? (Előveszi a távcsövét és megnézi.) Hű, de satnya az istenadta! Dávid  Gyere csak, gyere!


DÁVID ÉS GÓLIÁT  17

Góliát  Hozzám szólsz, te gyerek?!

 ecsaplak, mint egy legyet! L Bekakilsz, ha odamegyek! Elázol, ha köpök egyet! Huss! Izraeliek  Fuss! Góliát  Megeszlek ebédre! Bekaplak egészbe! Hamm! Izraeliek  Rohanj! Izraeli 3  Gyere, mert lenyel egybe! Fussál hozzánk fel a hegyre! Dávid  Még hogy engem megenne? Isten velem. És ő nagy falat lenne! (Kinyitja tarisznyáját.) Izraeli 2  Odasüss! A tarisznyáját nyitja! Mondtam, hogy ott lapul a titka! Izraeli 4  A tarisznya! Az lesz az égi kegy jele! Benne a fiú titkos fegyvere! Izraeli 5  Mije van? Titkos fegyvere? Öt kis kavicsa! Istennél talán ez a csúcstechnológia? Góliát  No itt a vége, te gyerek! Széthasít a dárdám hegye! (Mind a ketten lőnek.) Mesélő  (Dávid parittyájából a kavicsot Góliáthoz repíti.) Hanem Dávid gyorsabb volt ám, s a kő ott landolt a pogány homlokán. Góliát előbb csak szédült, végül minden elsötétült. Izraeli 1  Micsoda csoda! Micsoda hős! Izraeli 2  Tudtuk mi, hogy Isten mindig győz! Mesélő  Diadalt zengett a tábor, s mindenkit elfogott a mámor.


18  Birkamisszió

  Ám ahogy ujjongtak vidáman, akadtak néhányan, kiket nem hagyott nyugodni a dolog, kiknek töprengésre adott okot – akadt, ki egyre csak gondolkodott: Izraeli 1  Tarisznyám van nekem is … Izraeli 2  Két kicsi kezem is … Izraeli 3  Kavicsot találok bárhol … Izraeli 4  De én a csodát csak várom. Mesélő  És ma is, száll a kérdés azóta is; száll ezer és ezer év fölött, száll minden siker előtt, kudarc mögött: Izraeli 5  Ha Isten kezében bármi naggyá lehet – Izraeli 1  Ha csatát nyerhet egy gyerek … Izraeli 2  Ha egy kavics is célba talál … Izraeli 3   … akkor, talán … Izraeli 4  Talán én is beleférek a tervébe. Izraeli 5  Mi lenne, ha egyszer ÉN indulnék el?


A BÁRKÁBAN

Mottó: A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is. (1Jn 2,17) Hozzáolvasandó: 1Móz 6–8; Jel 21,1

Szereplők Noé Oroszlán barátom Medve uram Rókaorrú okos koma Vadmacs Gida pajtás Nyulam-bulam Galamb Jelmez, kellékek A jelmez tetszés szerint megoldható, mi csak a ruhájuk színével, fülekkel, egy kevés arcfestéssel formáltuk a szereplők fizimiskáját. Kellett még egy zászló bárka-címerrel, tervrajzok, lombos ág, Noénál munkaeszközök (seprű, lapát, vödör). Díszlet, felállás a színtéren A helyszín a bárkabelső. A darab elején Noé elengedi a galambot, aki csak a végén tér vissza.


20  Birkamisszió

A bárkában Galamb  Víz, víz, víz! Víz mindenütt.

Víz terül, hol egykor föld feküdt.

Noé  Ha ablakon át kikémlelek,

 egyet, dombot sosem lelek. h Csak a hullám fodra játszik, s a játék végtelennek látszik. Galamb  Fának, virágnak színét már felejtem, szürke lett minden odafent s idelent. Ég és tenger urasan elnyúlt, a vihar réges-régen elmúlt. Noé  (A galambot megsimogatja, elengedi, lejön a bárkába.) Csendben ring a vaskos bárka, nem zúg már a víznek árja. Annál inkább zúg a fejem, bárcsak lenne ezer kezem! Nyulam-bulam répát kér már, őzgidának sós kenyér jár, Medve uram friss vízre vár. Hallom, bőg az Oroszlán, s oly feszülten poroszkál! Te is itt vagy, kicsi maki? Hol a lapát? Itt egy kaki! Hm. Ez a vadmacska nem dorombol, Jól jönne most itt egy doktor! Vadmacs  Ugyan, Noé, minden oké! Dehogy vagyok beteg, csak egy kicsit pihengetek. Ám meglopja örömöm, hogy seszínű a körömöm.

Profile for KIA

Birkamisszió, Lapozz bele!  

Birkamisszió, Lapozz bele!  

Profile for kia35
Advertisement