KERTÉSZ MÁSKÉNT kiállítási katalógus

KERTÉSZ MÁSKÉNT KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS

Kertesz_maskent_terv.indd 1

2021. 09. 27. 17:14

Kertesz_maskent_terv.indd 2

2021. 09. 27. 17:14

KERTÉSZ

MÁSKÉNT Formabontó kortárs alkotásokban élnek tovább Kertész Imre gondolatai

KIÁLLÍTÁSI

KATALÓGUS

Budapest, 2021

Kertesz_maskent_terv.indd 3

2021. 09. 27. 17:14

4

Kertesz_maskent_terv.indd 4

2021. 09. 27. 17:14

A Kertész Imre Intézet és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a Nobel-díjas író halálának ötödik évfordulója alkalmából hirdetett közös képzőművészeti pályázatot Kertész másként címmel. A kiírás Kertész Imre sokszínű életművének és szellemi örökségének újraértelmezésére és továbbvitelére hívta fel a kortárs képzőművészeket, iparművészeket, grafikusokat és fotóművészeket azzal a céllal, hogy az író kiemelkedő irodalmi öröksége a kortárs vizuális alkotóművészet nyelvén szólaljon meg.

A két hónapig zajló pályázatra több mint 160 alkotás érkezett. Főként kortárs festőés grafikusművészeket ihletett meg a Kertész-életmű, de születtek kisplasztikák, fotóművészeti és iparművészeti alkotások is. Mindegyikükben közös, hogy Kertész Imre életművére reflektálnak, az író műveihez kapcsolódnak. Az alkotások vagy egy-egy választott Kertész-idézetből inspirálódnak, vagy az adott idézetet dolgozzák fel kortárs értelmezésben. Néhol szorosan kötődnek a szövegekhez, szinte illusztrációként működve, néhol pedig az idézetből kiindulva gondolják azt tovább vizuális művészeti eszközökkel.

A különböző művészeti ágak egymásra hatása ismert és megszokott jelenség. Ennek köszönhetően számtalan izgalmas, néha formabontó, határterületeken mozgó mű jött már létre. Ezek a hatások, inspirációk legtöbbször természetes, ösztönös módon hatnak az alkotókra, most azonban annak lehettünk tanúi, hogy mi történik akkor, ha mindez „irányítottan”, egy pályázati kiírásnak köszönhetően valósul meg. Mivel ennek feltételei nagy alkotói szabadságot adtak a jelentkezők számára, az elkészült munkákból egy kvalitásos, újszerű és izgalmas kiállítási anyag állhatott össze.

A pályázat egyedülálló lehetőséget teremtett az irodalom és a képzőművészet határterületeket és műfajokat összemosó összekapcsolódására.

Napjaink alkotói komoly kihívás előtt állnak, ha a ma emberének figyelmét meg szeretnék ragadni: rövid idő alatt kell hatniuk, egy időben esztétikai élményt nyújtva, szórakoztatva és elgondolkodtatva. Különösen nagy kihívás ez az irodalmi művek újraértelmezésében, hiszen a versek, esszék, regények elmélyült, időigényes és kizárólagos figyelmet követelnek meg olvasóiktól, befogadásuk talán a legintimebb folyamat.

A Kertész másként pályázat munkáiból készült kiállítás anyaga jól példázza, hogy ez a feladat sikeresen megoldható a kortárs képzőművészet, fotóművészet és iparművészet felől megközelítve.

A Kertész másként pályázóinak köszönhetően olyan új művek születtek, amelyek 21. századi formanyelven ábrázolják Kertész Imre irodalmi örökségét. Szavai, mondatai immár vizuális művészeti munkákban alakot öltve is továbbélnek.

5

Kertesz_maskent_terv.indd 5

2021. 09. 27. 17:14

„Egyébként magam is vallottam, csak nem tudtam volna kellőképpen megfogalmazni, hogy minden művészetnek köze van a társadalmi mozgásokhoz. Ekkoriban már javában írtam a Sorstalanságot, és abszolút döntő volt a kompozíció, amit ki is találtam, de csak utóbb, Schönberg zenéje nyomán neveztem el a regény nyelvezetét atonális prózának.”

A idézet forrása: A folyamatos jelenlét prózája. (Interjú; riporter: Hafner Zoltán) In: A megfogalmazás kalandja. Válogatta és szerkesztette Hafner Zoltán. Vigilia, Budapest, 2009, 105.

6

Kertesz_maskent_terv.indd 6

2021. 09. 27. 17:14

Kertész másként pályázat I. helyezett

Csurgai Ferenc – Tisztelet K-nak anyagában színezett és festett beton részenként 36 x 31,5 x 28 cm 7

Kertesz_maskent_terv.indd 7

2021. 09. 27. 17:14

Csurgai Ferenc: Tisztelet K-nak Csurgai Ferenc Tisztelet K-nak című szobra két szorosan összetartozó, azonos méretű elemből áll, melyek improvizatív formaképzés eredményeképp születtek. A művész egzakt formákból indult ki, racionális elemekből építette fel az irracionális gondolatokat leképező formahalmazt. A mű nem hagyományos szobrászati formanyelven megfogalmazott alkotás, amelyet Csurgai Ferenc atonális szobornak nevez, Kertész Imre gondolkodását megértve és azt továbbgondolva. A szobor elkészítéséhez az inspirációs forrást Kertész atonális prózája, valamint az azt ihlető schönbergi zene jelentette.

Csurgai Ferenc (1956, szobrászművész) diplomáját 1984-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte. 1990–1993 között elnyerte a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat. 2002–2007 között a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar szobrász tanszékén kurzusvezető művésztanár.

8

Kertesz_maskent_terv.indd 8

2021. 09. 27. 17:14

9

Kertesz_maskent_terv.indd 9

2021. 09. 27. 17:14

„Emlékszem, rengeteget bajlódtam a negyedik fejezet kezdésével, amikor mennek Auschwitz felé. El kellett volna mesélni az egész téglagyári előzményt, és sose sikerült, mindig túl komoly volt. Kimentem a Római strandra, gyönyörű szép idő volt, feküdtem a gyepen, és azt mondtam magamban, az istenit neki, nem elég ponyvaszerű. Soha nem szabad magyarázkodással kezdeni, abban mindig ott az önsajnálat veszélye, le kell merülni a legolcsóbb ponyvaregények szintjére, és onnan felépíteni a fejezetet. És akkor kezdtem úgy, hogy ››A vonaton legjobban a víz hiányzott.‹‹ Ez meglehetősen egyszerű ››lényegtelen‹‹ kezdés, de innen már el lehetett mesélni a múltat, úgy, hogy közben megmaradunk a jelenben.”

A idézet forrása: A folyamatos jelenlét prózája. (Interjú; riporter: Hafner Zoltán) In: A megfogalmazás kalandja. Válogatta és szerkesztette Hafner Zoltán. Vigilia, Budapest, 2009, 105.

10

Kertesz_maskent_terv.indd 10

2021. 09. 27. 17:14

Kertész másként pályázat II. helyezett

Formanek Zsuzsa – A 4. üveg 100 x 170 cm

fejezet

11

Kertesz_maskent_terv.indd 11

2021. 09. 27. 17:15

Formanek Zsuzsa: A 4. fejezet Formanek Zsuzsanna A 4. fejezet című műve szorosan kapcsolódik Kertész Imre Sorstalanság című kötetéhez és a művész által választott idézethez, hiszen a mű magát a választott mondatot jeleníti meg: „A vonaton legjobban a víz hiányzott.” A szövegrész hatásosan kapcsolódik a művész sérülékenységgel, tökéletlenséggel és átlátszósággal játszó vízüvegeihez. A művész kiemeli Kertész Imre egyik interjújának részletét, amelyben az író megmagyarázza a fejezetben választott szavakat. A művész is erre az egyszerűségre reflektál a pályaművel, egyszerű módon: a mondat leírásával.

Formanek Zsuzsa (1959, iparművész) 1979–1984 között végezte el a Magyar Iparművészeti Egyetemet. 2002–2005 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen DLA-fokozatot szerzett. Rendszeres résztvevője különböző kerámiaszimpóziumoknak, több díj tervezője, illetve kivitelezője. A Budai Rajziskola alapító tagja.

12

Kertesz_maskent_terv.indd 12

2021. 09. 27. 17:15

13

Kertesz_maskent_terv.indd 13

2021. 09. 27. 17:15

„Ha sors van, akkor nem lehetséges a szabadság; [...] ha viszont szabadság van, akkor nincs sors, [...] akkor mi magunk vagyunk a sors.”

A idézet forrása: Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 289.

14

Kertesz_maskent_terv.indd 14

2021. 09. 27. 17:15

Kertész másként pályázat III. helyezett

Nagy Karolina – Szabadság anyagában színezett paraffin, LED, rétegelt lemez 24 x 34 x 2,8 cm 15

Kertesz_maskent_terv.indd 15

2021. 09. 27. 17:15

Nagy Karolina: Szabadság Nagy Karolina Szabadság című műve, a megvilágított paraffinból megalkotott objekt egy nyitott könyvet jelenít meg, amely az író szimbólumaként értelmezhető. Írás helyett szögesdrótból álló vonalhálózatot láthatunk a könyvben, mely az életeken ejtett sebeket szimbolizálja. Az objekt esetében az anyagnak is jelentősége van: a paraffin olvadékonyságával a veszteségre, megfogyatkozásra emlékeztet, a fény a reményt jelképezi, bensőségességet sugároz, és magához vonzza a nézőt a művész értelmezése szerint. A művész által alkalmazott intarziás technika miatt az írás sötét vonalai helyenként kinyíltak, átengedve a fényt. A jelenségből kiolvasható annak szimbolikája, miszerint a szabadság lehetősége minden időben és minden körülményben jelen van.

Nagy Karolina (1985, szobrászművész) 2005–2009 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakát. 2015–2018 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen DLA-fokozatot szerzett. 2013-ban, 2019-ben és 2020-ban elnyerte a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat, 2018-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt.

16

Kertesz_maskent_terv.indd 16

2021. 09. 27. 17:15

17

Kertesz_maskent_terv.indd 17

2021. 09. 27. 17:15

„Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.” „A barátság is csak véges dolog, úgy látszik, aminek az élet törvénye szab határt.”

A idézet forrása: A teljes idézetek: „Kijelenthetem, nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.”

Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 184. „Nemsoká aztán beláttam, kár volna rá tovább is várakoznom, s hogy a barátság is csak véges dolog, úgy látszik, aminek az élet törvénye szab határt – igen természetesen egyébként, szó se róla.”

Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 172.

18

Kertesz_maskent_terv.indd 18

2021. 09. 27. 17:15

B.Horváth Brigitta – Sors ezüst, elszenesedett fa 3 x 2 x 1,7 cm 19

Kertesz_maskent_terv.indd 19

2021. 09. 27. 17:15

B. Horváth Brigitta: Sors, Barátság B. Horváth Brigitta Sors és Barátság című gyűrűi a művész értelmezése szerint miniszobrok, egyfajta hasonlatként értelmezhetők, sőt akár „Kertész Imre-installációnak” is tekinthetők. A Sors című gyűrűhöz az inspirációt az alábbi idézet adta: „Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.” A gyűrű ezüst részében megjelenik a keménység, a fém szilárd ereje, ami páncélként veszi körbe az ember ujját. Ezen tör át az életet szimbolizáló fa, az élet, ami Dávid-csillag formájában jelenik meg. Mindez értelmezhető egyfajta visszatekintésként is az ősökre, a gyökerekre. A művész interpretációja szerint az elszenesedett fa a holokauszt tragédiájaként, a gyűrű ékköveként kialakított széndarab pedig a szenvedés szimbólumaként jelenik meg.

A Barátság című gyűrűhöz kapcsolódó idézet így hangzik: „A barátság is csak véges dolog, úgy látszik, aminek az élet törvénye szab határt.” Boxergyűrűről van szó, aminek formája is az összekapcsolódást, egységet képezi le, amit a barátság hoz létre két ember között. A művész értelmezése szerint a gyűrű anyaga, a fa a barátság sérülékenységére utal: el tud törni, el tud égni, el tud hamvadni, hiszen élő, akár egy fa. A kalcitkristály ebből az elmúlásból kikristályosodó jót, a lelki értéket hivatott szimbolizálni. A gyűrű alsó felében lévő fa boxerrész az egységet hivatott megjeleníteni, míg a gyűrű felső részén egyfajta ellentét figyelhető meg: az élet és a halál párosa, barátsága.

B. Horváth Brigitta (1975, ötvös, formatervező iparművész) 1995–2001 között végezte el Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében a formatervező iparművész szakot. 2002–2003 között a Sekola Tinggi Seni Indonesia (Indonéz Művészeti Egyetem) képzésén vett részt. 2008 óta a Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola ötvös és szobrász tanára.

20

Kertesz_maskent_terv.indd 20

2021. 09. 27. 17:15

B.Horváth Brigitta – Barátság ezüst, fa, kalcitkristály 4 x 4 x 2 cm 21

Kertesz_maskent_terv.indd 21

2021. 09. 27. 17:15

„Életemmel kölcsönösségi viszonyban állok. E viszony neve: kiszolgáltatottság. – Eddig rendben is volna. De ennek a hasadt életnek melyik darabkája mondja magáról, hogy »én«? »Én«: ez egy fikció, amelynek legföljebb a társszerzői lehetünk. »Én: ez valaki más.« (Rimbaud)”

A idézet forrása: Valaki más. Magvető, Budapest, 1997, 14.

22

Kertesz_maskent_terv.indd 22

2021. 09. 27. 17:15

Darab Zsuzsa – Valaki digitális fotó 30 x 40 cm

más

23

Kertesz_maskent_terv.indd 23

2021. 09. 27. 17:15

Darab Zsuzsa: Valaki más Darab Zsuzsa Valaki más című fotósorozata Kertész Imre Valaki más – A változás krónikája című művéből inspirálódott. A művész által választott három idézet kombinálásából megszületett az alkotó saját „Valaki más-története”. A tapintható feszültség időszakában, az állandó bizonytalanságban egy újfajta változás hajtja az életünket. Átértékelődik és felértékelődik az énidő, az önmagunkhoz való viszonyunk. Erre a lelkiállapotra reflektál a fotósorozat is, amelyet megtekintve a néző is elmerülhet ebben a gondolatmenetben.

Darab Zsuzsa (1989, fotóművész) 2009–2012 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán BA-, majd 2013–2015 között MA-fokozatot szerzett. 2021-ben elnyerte a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat.

24

Kertesz_maskent_terv.indd 24

2021. 09. 27. 17:15

25

Kertesz_maskent_terv.indd 25

2021. 09. 27. 17:15

„Nem tudom, ki intézkedett, azt se, hogy mi történt – arra emlékszem csak, hogy valamilyen nyomás nehezedett rám, valamilyen lendület vitt, taszított, új cipőmben még botladozva kissé, porfelleg s mögülem olyféleképp hangzó fura puffanások közt, mintha valakinek netán a hátát csapkodták volna, egyre előre, újabb udvarok, újabb drótkapuk, drótsövények, kerítések kitáruló, bezáruló, szemem előtt végül már egymásba mosódó és zavarosan összekeveredő szövevénye felé.”

A idézet forrása: Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 112.

26

Kertesz_maskent_terv.indd 26

2021. 09. 27. 17:15

Fekete Szilvia – Szövevény olaj, akril, filc, papír 44 x 30 cm 27

Kertesz_maskent_terv.indd 27

2021. 09. 27. 17:15

Fekete Szilvia: Szövevény Fekete Szilvia Szövevény című festményét Kertész Imre Sorstalanság című regényének egy mondata inspirálta. A művész a választott szövegrészt dolgozta fel, ehhez készítette el művét, amely valós látványból indult ki: a festő műtermének ablakán át látható, a házfalat benőtt vadszőlő indáiból. Ezen keresztül sejteti az emlékezés és az emberi psziché rétegeit. Ezek éppúgy szövevényként leképezhetőek, mint a festményen megjelenített gyökerek. A képből kiolvashatjuk az idézetben előttünk felsejlő akadályok szövevényét, hálóját is.

Fekete Szilvia (1987, képzőművész) 2008–2013 között végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. 2019–2020 között elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművész-tanár szakát is. 2020-ban elnyerte a Barcsay-díjat.

28

Kertesz_maskent_terv.indd 28

2021. 09. 27. 17:15

29

Kertesz_maskent_terv.indd 29

2021. 09. 27. 17:16

„Az ember mindenkori s eltulajdoníthatatlan birtoka. Igaz tény: képzeletünk még a rabságban is szabad marad.”

A idézet forrása: A teljes idézet: „A menekvésnek háromféle útjáról-módjáról tudok – mert láttam, hallottam vagy tapasztaltam – egy koncentrációs táborban. Magam az elsővel s tán, megengedem, a legszerényebbel éltem – de hát van egy területe természetünknek, amely – amiképpen tanultam is – csakugyan, az ember mindenkori s eltulajdoníthatatlan birtoka. Igaz tény: képzeletünk még a rabságban is szabad marad.”

Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 173-174.

30

Kertesz_maskent_terv.indd 30

2021. 09. 27. 17:16

Feledy Gyula Zoltán – Soá akril, lakk, vászon 80 x 80 cm

1-2.

31

Kertesz_maskent_terv.indd 31

2021. 09. 27. 17:16

Feledy Gyula Zoltán: Soá 1-2.

Feledy Gyula Zoltán Soá 1-2. című monokróm képei a szín erejével közvetítik üzenetüket.

A fekete alapon vörös kép a vérre, a krematórium lángjára utal, a fekete alapon sárga mű pedig a megkülönböztetésre. A tükörfényes felületek azzal a jelenséggel is játszanak, hogy a képeket nézve saját tükörképünk sejlik fel a művekben, ezáltal a művek gondolkodásra, magukba tekintésre ösztönzik a nézőt. A képek a művész által választott idézetekre reflektálva utalnak a trauma átélésére, feldolgozhatatlanságára, valamint saját képzeletünk szerepére mint egyetlen menekvés és kiút a körülöttünk zajló események elől.

Feledy Gyula Zoltán (1945, festőművész) 1969-ben végzett az Állatorvostudományi Egyetemen. 1990 óta Kötcse község független polgármestere. 2004 óta aktív a művészeti életben.

32

Kertesz_maskent_terv.indd 32

2021. 09. 27. 17:16

33

Kertesz_maskent_terv.indd 33

2021. 09. 27. 17:16

„Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.”

A idézet forrása: Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 184.

34

Kertesz_maskent_terv.indd 34

2021. 09. 27. 17:16

Felházi Ágnes Judit – Leltár akril, vászon 80 x 130 cm 35

Kertesz_maskent_terv.indd 35

2021. 09. 27. 17:16

Felházi Ágnes Judit: Leltár Felházi Ágnes Judit Leltár című festménye a holokauszt áldozatainak kíván emléket állítani a választott idézet vizuális formában való megjelenítésével, melyet a művész napjainkban is aktuális témának tart. A komor hangulatú műben a Kertész szövegében olvasható számadás magunkba mélyedése elevenedik meg, a lelkünkben zajló érzések és folyamatok leltárába kaphatunk betekintést a művész festményén.

Felházi Ágnes Judit (1982, képzőművész) 2000–2004 között elvégezte a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem Képzőművészeti Karának művészetpedagógia szakát, majd 2004–2006 között a festő szakot. 2010–2013 között a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem Doktori Iskolájába járt.

36

Kertesz_maskent_terv.indd 36

2021. 09. 27. 17:16

37

Kertesz_maskent_terv.indd 37

2021. 09. 27. 17:16

„Lealacsonyítják őket, hogy azt mondhassák róluk: lealacsonyodottak.”

A idézet forrása: Gályanapló. Holnap, Budapest, 1992, 21.

38

Kertesz_maskent_terv.indd 38

2021. 09. 27. 17:16

Felsmann Tamás – In giclée nyomat, E. A. 70 x 100 cm

Memoriam Kertész Imre No. 9. (Weltvertrauen 1.)

39

Kertesz_maskent_terv.indd 39

2021. 09. 27. 17:16

Felsmann Tamás: In Memoriam Kertész Imre No. 9. (Weltvertrauen 1.)

Felsmann Tamás In Memoriam Kertész Imre No. 9. (Weltvertrauen 1.) című műve szoros kapcsolatban van Kertész Imre szövegeivel, hiszen azok megjelennek a grafikán is.

A kép alsó felében kapnak helyet a szövegrészek középpontban a Gályanapló egyik mondatával: „Lealacsonyítják őket, hogy azt mondhassák róluk: lealacsonyodottak.” Ez alatt olvashatjuk az alábbi idézetet, mintha kézírással került volna a papír aljára: „1968. július 28. Mily érdekesek is a bevezetések! Az ítélőerő kritikája terjedelmes bevezetőjében (amely lényegében óva inti az olvasót Kanttól) olvashatjuk, hogy az esztétika, az esztétika iránti érzék, az egész esztétikum »természetesen (!) nem az ember antropológiailag veleszületett tulajdonsága«. Igen: mindent elvenni az embertől, ami benne örök, megmásíthatatlan, ami benne a törvény, hogy annak láthassák, amivé tenni akarják: a totalitásnak kiszolgáltatott, szubsztanciátlan lénnyé, funkcionális emberré.” A szöveg mellett két pecsét is megjelenik, egyiken a „Weltvertrauen – világba vetett bizalom” mondat olvasható Kertész Imre K. dosszié című művéből, a másikon pedig a „No. 64921 Buchenwald, Abgange” felirat olvasható. Ez utal arra, hogy Kertészt 1944. július 16án Buchenwaldba szállították, ahol 64921-es fogolyként került nyilvántartásba, később pedig az „Abgange” (elhunyt) bejegyzés volt olvasható neve mellett. A plakátszerű alkalmazott grafika középpontjában egy mechanikai rajzra hajazó képet láthatunk, melynek középpontjában egy töltőtollat fedezhetünk fel. A Kertészre mint íróra utaló eszközt szögesdrótok, Dávid-csillagok és további szimbólumok veszik körbe, mögötte pedig egy alaprajz sejlik fel.

Felsmann Tamás DLA (1956, tervezőgrafikus művész) 1975–1982 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika tanszékén. 1984 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. 1995-ben Munkácsy Mihály-díjas lett. 2008-ban életműdíjat kapott a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének VII. Aranyrajzszög kiállításán. 2016-ban elnyerte a Konecsni György-díjat a XX. Országos Tervezőgrafikai Biennálén.

40

Kertesz_maskent_terv.indd 40

2021. 09. 27. 17:16

41

Kertesz_maskent_terv.indd 41

2021. 09. 27. 17:16

„Ha megfogalmazásokat keresek, többnyire az irodalmon kívül keresem,

ha

tartózkodnék

megfogalmazásokra tőle,

hogy

e

törekednék,

valószínűleg

megfogalmazások

irodalmi

megfogalmazások legyenek, mert – és talán elég, ha ennyit mondok, sőt ennél többet valójában nem is mondhatnék – az irodalom gyanúba keveredett. Félni kell tőle, hogy az irodalom oldószerébe áztatott megfogalmazások soha többé nem nyerik vissza sűrűségüket és életszerűségüket. Olyan megfogalmazásokra kellene törekedni, amelyek totálisan magukban foglalják az élettapasztalatot (vagyis a katasztrófát); olyan megfogalmazásokra, amelyek meghalni segítenek, és mégis hagyományoznak valamit a túlélőkre is.”

A idézet forrása: Az angol lobogó. Holnap, Budapest, 1991, 32.

42

Kertesz_maskent_terv.indd 42

2021. 09. 27. 17:16

Gesztelyi Nagy Zsuzsa – vegyes technika, papír 70 x 50 cm

Tövis-szövet („az irodalom gyanúba keveredett”)

43

Kertesz_maskent_terv.indd 43

2021. 09. 27. 17:16

Gesztelyi Nagy Zsuzsa: Tövis-szövet („az irodalom gyanúba keveredett”) Gesztelyi Nagy Zsuzsa Tövis-szövet („az irodalom gyanúba keveredett”) című műve a választott idézetben megjelenő gyanúba keveredett irodalom fogalmára reflektál. A művész számára a gyanúba keveredett irodalom, művészet és kultúra mint metaforikus értelemben vett függöny kerül megjelenítésre. A festmény is erre az igazságot eltakaró függöny metaforára épül. A képen megjelenő szövet rései mögül felsejlik a töviskorona, amivel a művész az igazság előli menekülést kívánta szimbolizálni megfogalmazása szerint.

Gesztelyi Nagy Zsuzsa (1970, képzőművész) 2004-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, 2005-ben pedig második diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem művésztanár szakán. 2014-ben Pro Urbe díjat kapott.

44

Kertesz_maskent_terv.indd 44

2021. 09. 27. 17:16

45

Kertesz_maskent_terv.indd 45

2021. 09. 27. 17:16

„A holocaustot túlélt erkölcsiség tragikus világtudása, ha megőrződik, talán megtermékenyítheti még a válsággal küszködő európai tudatot, amiként a barbársággal szembenéző, a perzsa háborút vívó görög géniusz megteremtette az örök mintául szolgáló antik tragédiát.”

A idézet forrása: A holocaust mint kultúra. Századvég, Budapest, 1993, 47.

46

Kertesz_maskent_terv.indd 46

2021. 09. 27. 17:16

Gyémánt László – Holokauszt olaj, vászon 100 x 100 cm 47

Kertesz_maskent_terv.indd 47

2021. 09. 27. 17:16

Gyémánt László: Holokauszt Gyémánt László Holokauszt című műve erőteljes szimbolikával reflektál Kertész Imre életének tragikumára. A képen sorakozó rabruhás alakok a holokauszt elszenvedőit jelenítik meg, emléket állítva tragikus sorsuknak. Egyúttal a műben felfedezhetjük az idézetben is olvasható megőrzés szándékát is. A festmény alapjául Gyémánt László egy korábbi festményének nyomata szolgált, amelyet a művész a pályázatra dolgozott át és gondolt tovább.

Gyémánt László (1935, festőművész) 1957–1963 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. 1986 óta az Óbudai Festőiskola alapítója és vezetője. 1994ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2009-ben a Magyar Köztársaság érdemes művésze címet kapta. 2015-ben elnyerte a Kossuth-díjat.

48

Kertesz_maskent_terv.indd 48

2021. 09. 27. 17:16

49

Kertesz_maskent_terv.indd 49

2021. 09. 27. 17:16

„Az ember hol lámpát gyújtott, hogy lásson valamit, hol meg sietve eloltotta, nehogy megijedjen attól, amit látnia kell.”

A idézet forrása: Engel Tevan István képei elé. In: Európa nyomasztó öröksége. Szerkesztette, jegyzeteket, mutatókat készítette Hafner Zoltán. Magvető, Budapest, 2008, 263.

50

Kertesz_maskent_terv.indd 50

2021. 09. 27. 17:16

Jáger István – Sorstalanság rézkarc, aquatinta 60 x 39,5 cm 51

Kertesz_maskent_terv.indd 51

2021. 09. 27. 17:17

Jáger István: Sorstalanság Jáger István Sorstalanság című képe Kertész Imre azonos című regényéből inspirálódott.

A művész egy grafikai lapon, egy műalkotásban kívánt megjeleníteni egy sorsot. Az alkotás képi világa jelzésszerű, asszociációs jellegű. A kép ellentétekre épül: pusztulás– túlélés, sötétség–világosság, rabság–szabadság. Ezeket az egymással szembenálló fogalmakat szándékozott megjeleníteni saját bevallása szerint az alkotó. A mondandóra reflektálnak a mű sötét színei és mélyen maratott felületei.

Jáger István (1955, grafikusművész) 1975–1979 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskola rajz–matematika szakán végzett. 1994 óta az Ajkai Grafikai Műhely, 2009 óta a Veszprémi Művész Céh tagja, 2014-től titkára.

52

Kertesz_maskent_terv.indd 52

2021. 09. 27. 17:17

53

Kertesz_maskent_terv.indd 53

2021. 09. 27. 17:17

„…és később aztán, amikor kezdett mind fontosabbá válni, hogy én is zsidó vagyok, minthogy, mint lassacskán kitudódott, ez általában halálbüntetéssel jár, valószínűleg pusztán azért, hogy ezt a megfoghatatlan és különös tényt – mármint azt, hogy zsidó vagyok – a maga kellő furcsaságában, de legalább ismerősebb megvilágításban lássam, egyszerre csak azon kaptam magam, hogy értem már, ki vagyok: kopasz nő a tükör előtt, piros pongyolában.”

A idézet forrása: Kaddis a meg nem született gyermekért. Magvető, Budapest, 1990, 39-40.

54

Kertesz_maskent_terv.indd 54

2021. 09. 27. 17:17

Kocsis Eszter – Kopasz olaj, vászon 80 x 80 cm

nő a tükör előtt, piros pongyolában

55

Kertesz_maskent_terv.indd 55

2021. 09. 27. 17:17

Kocsis Eszter: Kopasz nő a tükör előtt, piros pongyolában Kocsis Eszter: Kopasz nő a tükör előtt, piros pongyolában című képe és a választott idézet között szoros kapcsolatot fedezhetünk fel, a festmény tekinthető az idézet illusztrációjának, vizuális átiratának is.

Kocsis Eszter (1974, képzőművész) 2001-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán. 1993-tól fotósként, grafikusként, illusztrátorként tevékenykedik. 1998 óta rendezőként, vágóként és operatőrként filmezéssel is foglalkozik. 2001-ben elnyerte a Glatz Oszkár-díjat.

56

Kertesz_maskent_terv.indd 56

2021. 09. 27. 17:17

57

Kertesz_maskent_terv.indd 57

2021. 09. 27. 17:17

„Az itt következő írásokat különben nem tekintem szabályszerű esszéknek. Műfajukat egyszer inkább »megközelítések« szóval jellemeztem, ha ilyen műfaj valójában, persze, nem is ismeretes.

Részint azt akartam így kifejezni, hogy egyik írás sem meríti ki teljesen a tárgyát, legföljebb megközelíteni tudja; másrészt pedig, hogy ugyanazt akarják megközelíteni, csupán más oldalról, amit elbeszélői szövegeim is: a megközelíthetetlent.”

A idézet forrása: Előszó. In: A száműzött nyelv. Magvető, Budapest, 2001, 9-10.

58

Kertesz_maskent_terv.indd 58

2021. 09. 27. 17:17

Kohut Ilona Edit – Megközelíteni tus, papír 135 x 220 cm

a megközelíthetetlent

59

Kertesz_maskent_terv.indd 59

2021. 09. 27. 17:17

Kohut Ilona Edit: Megközelíteni a megközelíthetetlent Kohut Ilona Edit Megközelíteni a megközelíthetetlent című művében (melynek címét is Kertész Imrétől „kölcsönözte” a művész) Kertész Imre életművét, a tőle olvasottakat igyekezett koncentráltan képekké érlelni és képekbe sűríteni. A szabadkézi rajz letisztult formákat jelenít meg, és több asszociációs szintet hordoz magában. A művész szándéka volt, melyet saját műleírásában is megfogalmazott, hogy egyszerre egyértelműséget sugározzon és elcsodálkoztassa a nézőt. A szándékolt összegzésnek kívánt formát találni és Kertész Imre életművét, gondolatiságát egy alkotásba sűríteni.

Kohut Ilona Edit (1978, képzőművész) 2003–2008 között végezte el az Universität Dortmund képzőművészeti szakát, 2009–2011 között pedig a Kunstakademie Düsseldorf szobrász szakán szerzett diplomát. 2012–2015 között a Staatliche Akademie der Bildenden Künste Stuttgart másoddiplomás képzését végezte el.

60

Kertesz_maskent_terv.indd 60

2021. 09. 27. 17:17

61

Kertesz_maskent_terv.indd 61

2021. 09. 27. 17:17

„››Was wussten sie, wer er war‹‹ – senki sem tudja, hogy ő kicsoda, és azt kívánja, hogy hagyják egyedül e titkával.”

A idézet forrása: Valaki más. Magvető, Budapest, 1997, 10.

62

Kertesz_maskent_terv.indd 62

2021. 09. 27. 17:17

Kozma Zsófi – A történelem tükör, archív fotók, fonal 84 x 55 x 4 cm

szövete

63

Kertesz_maskent_terv.indd 63

2021. 09. 27. 17:17

Kozma Zsófi: A történelem szövete Kozma Zsófi A történelem szövete című művének alapja egy tucat fotó, melyek legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy az azokon lévő alakok arca hiányzik, hímzés takarja el. A művész megfogalmazása szerint a fotók arctalansága jelenti a „sorstalanságot”, azt, ahogyan az embereket megfosztották önmaguktól. Az installációban elhelyezett tükörnek köszönhetően magunkat látjuk a fotókon lévő hiányokba nézve, ezáltal szembesülünk önmagunkkal, nem tudunk elmenekülni saját magunk elől. A tükör alján elhelyezett kérdés (Honnan tudták ők, hogy ő kicsoda?) utal a fotókon szereplő emberekre, Kertész Imre műveiben szereplő alakokra, és általa a néző önmagára is reflektál.

Kozma Zsófi (1999, képzőművész) 2019-ben a ZeroBallet, ZeroPlus Training Programját végezte. 2019–2020 között a Gangaray Artistic Programon vett részt. 2020 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem kézműves tárgykultúra alapszakának hallgatója.

64

Kertesz_maskent_terv.indd 64

2021. 09. 27. 17:17

65

Kertesz_maskent_terv.indd 65

2021. 09. 27. 17:17

„Bárhol, bármikor, bárkivel megfordulhat a világ.”

A idézet forrása: A teljes idézet: „Talán kezdtem megérteni, a számomra adott világegyetem egyszerű titkát: bárhol, bármikor agyonlőhető vagyok.”

Sorstalanság. Filmforgatókönyv. Magvető, Budapest, 2001, 62.

66

Kertesz_maskent_terv.indd 66

2021. 09. 27. 17:17

Lőrincz Emőke – Dávid olaj, vászon 70 x 70 cm 67

Kertesz_maskent_terv.indd 67

2021. 09. 27. 17:17

Lőrincz Emőke: Dávid Lőrincz Emőke Dávid című festményén a művész által választott idézethez egy személyes élménnyel kapcsolódik: „Sok évvel ezelőtt szomszédomban egy nálam 10 évvel fiatalabb, meglehetősen önmarcangoló kisfiú lakott. Időnként játszottunk együtt, a kerítésen átnyúlva húztam ki lifegő tejfogait, és ha kellett, én hoztam haza az oviból. Ő lett a modellem. Mintha épp ebben a pillanatban fordulna meg vele a világ…”

Az alak a távolba réved, arca elgondolkodó, a nézőben elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy vajon min mélázhat.

Lőrincz Emőke (1972, grafikusművész) 1993–1998 között végezte el a Magyar Iparművészeti Egyetem grafikus tervezőművész szakát. 2012-ben a csiangmaji Panisa Galériában, Thaiföldön tradicionális ázsiai akvarellfestészetet tanult. 2012–2013 között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban folytatta akvarellfestészet-tanulmányait.

68

Kertesz_maskent_terv.indd 68

2021. 09. 27. 17:17

69

Kertesz_maskent_terv.indd 69

2021. 09. 27. 17:17

„Mennyire ragaszkodunk az életünkhöz, amely pedig nem is a miénk. Hogy mi mindenünk van: hiúságunk, önérzetünk, gondolataink, képzeletünk, ösztöneink stb., stb., és közben talán (valószínűleg) nem is létezünk. A lelkünk? Az talán sok mindent tud, jobb pillanatainkban hallgatunk is rá, de az is csak jön valahonnan, és megy valahová – az se ÉN. Egyetlen tettünk sem enyészik el nyomtalanul. Félek.”

A idézet forrása: A néző. Feljegyzések 1991–2001. Szerkesztette és szöveggondozta Hafner Zoltán. Magvető, Budapest, 2016, 90. és 98.

70

Kertesz_maskent_terv.indd 70

2021. 09. 27. 17:17

Madácsy István – Fekete lyuk ezüstceruza, szitanyomat, papír 70 x 70 cm

– Auschwitz, Fekete lyuk – Buchenwald

71

Kertesz_maskent_terv.indd 71

2021. 09. 27. 17:18

Madácsy István: Fekete lyuk – Auschwitz, Fekete lyuk – Buchenwald Madácsy István Fekete lyuk – Auschwitz – In memoriam Kertész Imre és Fekete lyuk – Buchenwald – In memoriam Kertész Imre című művei az auschwitzi és buchenwaldi lágerek alaprajzát jelenítik meg perspektivikusan torzítva. A torzítás szimbolizálja az író életterének és életidejének módosulását. A fénylően ezüst háttér értelmezhető mint űr, kietlen sivatag vagy akár a tenger felszíne is. Az ezen megjelenő matt festékkel nyomtatott alaprajzok mint mindent elnyelő, sötét gödrök – fekete lyukak jelennek meg. A művész megfogalmazása szerint a címben szereplő fekete lyuk metaforikusan utal az irreverzibilis folyamatokra.

Madácsy István (1965, képzőművész) 1991–1996 között végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. 1996–1998 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen posztgraduális művészképzést kapott. 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen DLA-fokozatot szerzett. 2009-ben elnyerte a Munkácsy Mihály-díjat.

72

Kertesz_maskent_terv.indd 72

2021. 09. 27. 17:18

73

Kertesz_maskent_terv.indd 73

2021. 09. 27. 17:18

„Visszahozhatatlan és megnevezhetetlen élményt rejtenek e pillanatok. Ha újraélhetném őket, elmondhatnám, hogy legyőztem az időt, legyőztem az életet. Az ember azonban nem erre teremtetett: legföljebb arra, hogy emlékezzen.”

A idézet forrása: A látható és láthatatlan Weimar. In: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. Magvető, Budapest, 1998, 141.

74

Kertesz_maskent_terv.indd 74

2021. 09. 27. 17:18

Nagámi – Kapcsolat feketére pácolt fa, rozsdásított, hegesztett zárt szerelvény 94 x 60 x 10 cm 75

Kertesz_maskent_terv.indd 75

2021. 09. 27. 17:18

Nagámi: Kapcsolat Nagámi Kapcsolat című műve a múlt és a jelen kapcsolódását kívánja megjeleníteni, valamint a jövőre való reagálást. Erre utal a dombormű hármas egysége is, amely egységek összeköttetésben állnak. Az osztásokat hegesztett acélszerkezet köti össze és tartja egyben. A feketére pácolt fa a pillanatok, emlékek elmúlását, a gyászt szimbolizálja, ugyanakkor a szín egyszerre értelmezendő a fény hiányaként is. A két nagyobb egységet összekötő rozsdás acél nemcsak összekötő szerepet tölt be, hanem az elmúlást is hivatott idézni. A művet alkotó deszkák esetlegesek, változó ritmusúak. A fekete felületeket egy-egy átlós elem köti össze és zárja le, ahogy a művész fogalmaz: „Irányt vált, felfelé szűkül, a találkozás esélyével. Nem a végtelenben érintkezhetnek. A találkozás valós, lehetséges, egyszer létrejöhet.”

Nagámi (1955, szobrászművész) 1978 óta vesz részt a képzőművészeti életben, mestere Csiky Tibor volt. Rendszeres résztvevője művésztelepeknek, csoportos kiállításoknak és szobrászművészeti biennáléknak. 1992-ben elnyerte a XXIV. Nemzetközi Művésztelep díjat Győrben. 1992-ben, 1994-ben és 1998-ban övé lett a III., a IV., illetve a VI. Országos Faszobrászati Kiállítás díja Nagyatádon.

76

Kertesz_maskent_terv.indd 76

2021. 09. 27. 17:18

77

Kertesz_maskent_terv.indd 77

2021. 09. 27. 17:18

„Az életem legfontosabb tartalma mégiscsak a szabadság volt.”

A idézet forrása: A teljes idézet: „Mégis, most már legalábbis némi bizonyítékom van rá, hogy az életem legfontosabb tartalma mégiscsak a szabadság volt, legfontosabb tettei – a néhány művem – a szabadság aktusai voltak.”

A néző. Feljegyzések 1991–2001. Szerkesztette és szöveggondozta Hafner Zoltán. Magvető, Budapest, 2016, 101.

78

Kertesz_maskent_terv.indd 78

2021. 09. 27. 17:18

Nyári Balázs – Az beton 15 x 25 x 13 cm

áru

79

Kertesz_maskent_terv.indd 79

2021. 09. 27. 17:18

Nyári Balázs: Az áru Nyári Balázs Csongor Az áru című plasztikája szintén a Sorstalanság című kötethez kapcsolódik, a cím utal a regényben áruként emlegetett titkos dobozra, melyet a főszereplő édesapja hagyományozott bizalmasára egy szebb jövő reményében. A mű a Kertész-életműben központi szerepet kapó szabadság problémájára kívánt reflektálni, ehhez kapcsolódik a választott idézet is: „Az életem legfontosabb tartalma mégiscsak a szabadság volt.”

A betonplasztika a regényben feltűnő kincsesdobozt jeleníti meg, amelyben a családfő a különböző értékeket kívánta megőrizni, megóvni. A mű nem funkcionális tárgy, formájában a dobozt idézi, de tömör szerkezet, csak jelképes tartalmak őrzője. A két részből álló alkotás külső héja védelmezve öleli körül a belső magot. Az ezen lévő jelképes mélyedés a tartalmak „helyét” jelöli. A belső mag könnyen kicsúsztatható, ezzel utal arra, hogy a kincsesdoboz képzelt tartalma elrejthető, de nem elzárható, nem fogságba ejthető. Ez a belső forma szimbolizálja a művész értelmezésében a lelkünket, ahol az emberség legfontosabb értékei őrizhetők, míg a beton szilárd anyaga az áthatolhatatlanságot jelképezi.

Nyári Balázs (1999, képzőművész) 2018–2019-ben a Szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikumban kapott kerámiaműves képzést. 2019 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar kerámia szakának hallgatója.

80

Kertesz_maskent_terv.indd 80

2021. 09. 27. 17:18

81

Kertesz_maskent_terv.indd 81

2021. 09. 27. 17:18

„Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.”

A idézet forrása: A teljes idézet: „Azért így is értésükre adtam: sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.”

Sorstalanság. Szépirodalmi, Budapest, 1975, 289.

82

Kertesz_maskent_terv.indd 82

2021. 09. 27. 17:18

Pécz Tekla – Emberöltő objektruha 150 x 70 cm 83

Kertesz_maskent_terv.indd 83

2021. 09. 27. 17:18

Pécz Tekla: Emberöltő Pécz Tekla Emberöltő című műve az ember életútjának sokszínűségét és értékeit vizualizálja. A művész által választott idézet hatására a művész egy rétegekből álló objektruhát alkotott, amely különböző struktúrájú felületek egymásra épüléséből jött létre, melyek az ember életútját, megszerzett tapasztalatait szimbolizálják. A művész értelmezésében a fehér ing az emberi lét kezdetét jelképezi, ehhez kapcsolódik a fehér inghez társított tisztaság képe is. A drapériázott muszlin és tüll anyagokon megjelenő testnyomatok az ember fizikai valóját jelenítik meg. A steppelt kabát a múlt tapasztalataira utal, a hátulján eldolgozatlanul hagyott kabát és bélés pedig az ember folytonos fejlődését jelképezi. A mellkason elhelyezkedő gyöngystruktúra szimbolizálja az élet értékeit.

A ruha organikus vonalvezetésű struktúrája hivatott az élet kiszámíthatatlanságát leképezni. A ruha különböző struktúrájú rétegeinek egymásra épülése reprezentálja az egyén személyiségének fejlődését és életútját, megjeleníti a folytonos fejlődést, hiszen a tapasztalatok, élmények is úgy rakódnak egymásra, ahogyan a ruha különböző anyagai és rétegei.

Pécz Tekla (1996, iparművész) 2016–2018 között a Modell Divatiskola divat- és stílustervező képzését végezte el, majd 2018–2019 között a Modell Divatiskola női szabó képzésén is részt vett. 2019 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem kézműves tárgykultúra alapszakának hallgatója.

84

Kertesz_maskent_terv.indd 84

2021. 09. 27. 17:18

85

Kertesz_maskent_terv.indd 85

2021. 09. 27. 17:18

„Már nem akarok meggyőzni semmiről senkit. Csak írni akarok még, amíg tehetem, mert szeretek írni, szeretem, ha váratlanul eszembe jut egy hasonlat stb. Mindenki Auschwitzról kérdez: holott az írás cudar örömeiről kellene beszélnem nekik – Auschwitz ehhez képest idegen és megközelíthetetlen transzcendencia.”

A idézet forrása: Valaki más. Magvető, Budapest, 1997, 71.

86

Kertesz_maskent_terv.indd 86

2021. 09. 27. 17:18

Révész Ákos – Valaki akril, vászon 160 x 90 cm

más

87

Kertesz_maskent_terv.indd 87

2021. 09. 27. 17:19

Révész Ákos: Valaki más Révész Ákos Valaki más című műve Kertész Imre azonos című könyvének egy részletéből inspirálódott. A művész a festményen saját festői jelrendszerének eszközeivel fogalmazta meg érzeteit, ezeket jelenítette meg a vásznon. A szürke háttér az alkotó értelmezésében éteri térként hordozza a gesztusokból felépített kompozíciót. A fehértől feketéig terjedő szürke árnyalatú gesztusokkal a lélekben kavargó folyamatokat kívánta megjeleníteni a festő, míg a lélek sárga foltként ragyog a képen.

Révész Ákos (1965, festőművész) 1985–1989 között a Patricia Monahan Képzőművészeti Stúdium képzésén, 1990–1992 között az Ország Lili festészeti kurzuson vett részt Budapesten.

88

Kertesz_maskent_terv.indd 88

2021. 09. 27. 17:19

89

Kertesz_maskent_terv.indd 89

2021. 09. 27. 17:19

„A múlt mint vasvillával összehányt sorsok véletlenszerű közössége. Mint közös világ, amelynek együtt őrzik szégyenletes titkát. Még soha nem nevezték meg, és mindig is tartózkodni fognak tőle, hogy megnevezzék. A felfüggesztett életek mozdulatlan világa, amelyet minduntalan bemocskol az esendő remény. De ők ezt nem így látják. Ők csak a küzdelem homályos emlékét őrzik, ahogyan mintegy kézzel-lábbal naponta nekifeszültek az áttörhetetlennek hitt falaknak, mígnem egyszerre csak – hogyan, hogyan nem – az ellenállás megszűnt, s ők maguk hirtelen a semmiben találták magukat, amit, első kábulatukban, szabadságnak képzeltek.”

A idézet forrása: Felszámolás. Magvető, Budapest, 2003, 25.

90

Kertesz_maskent_terv.indd 90

2021. 09. 27. 17:19

Rósa Márta – Bolyongók akril, spray, olaj, vászon 130 x 100 cm 91

Kertesz_maskent_terv.indd 91

2021. 09. 27. 17:19

Rósa Márta: Bolyongók Rósa Márta Bolyongók című festménye Kertész Imre Felszámolás című regényének egy részletéhez kapcsolódik. A kiválasztott idézet a művész önvallomása szerint megnyit benne egy érzelmi és gondolati teret, és ezt kívánja megfogalmazni más eszközökkel.

Amit az író verbálisan láttat, azt ő vizuálisan olvastatja a nézővel. Ahogyan az alkotó fogalmaz saját művészetéről: „A művészet számomra a túlélés eszköze, az élés, megélés ajándéka. Annak a világnak a valósága, ahol összeolvadnak a fogalmaink, gondolataink, érzéseink, tapasztalásaink, tudásunk a környezetünkről és magunkról is. Létezésünknek az a területe, ahol a láthatatlan láthatóvá válik, a nyomtalan nyomot hagy, formálódik, épül, majd egy addig ismeretlen testet öltve megmutatkozik, olykor számunkra is meglepetést okozva megjelenésével, máskor túlságosan is ismerős alakban. A hétköznapi és az egyáltalán nem hétköznapi eseményeink, történeteink terhének elhordása, átminősítése válik lehetővé, ha megengedjük magunknak ezt az áramlást. Ebből a szabadságból, erről a szabadságról szól számomra a művészi kifejezés lehetősége.”

Rósa Márta (1971, festőművész) 1989–1991 között végezte el a Kirakatrendező és Dekoratőrképző Iskolát. 1991–1992 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz– földrajz szakán folytatta tanulmányait. 1993–1998 között a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát.

92

Kertesz_maskent_terv.indd 92

2021. 09. 27. 17:19

93

Kertesz_maskent_terv.indd 93

2021. 09. 27. 17:19

„… mélyebbről, sokkal mélyebbről pusztul a világ, mintsem a történelem azt akár ésszel, akár tudománnyal felérhetné…”

A idézet forrása: A teljes idézet: „Itt már az antiszemitizmus is aligha játszik valódi szerepet. Itt már csak ember embert kínzott, gyilkolt halomra, kéjelgett a felbomló hús bűzében, itt már csak hullákat égetnek a félholtak, és tárgyakat szortíroznak a raktárnokok; mélyebbről, sokkal mélyebbről pusztul a világ, mintsem a történelem azt akár ésszel, akár tudománnyal felérhetné…”

Valaki más. Magvető, Budapest, 1997, 94.

94

Kertesz_maskent_terv.indd 94

2021. 09. 27. 17:19

Sóváradi Valéria – Kataklizma szén, papír 70 x 300 cm 95

Kertesz_maskent_terv.indd 95

2021. 09. 27. 17:19

Sóváradi Valéria: Kataklizma Sóváradi Valéria Kataklizma című műve egy pusztító természeti eseményből, egy vulkánkitörésből indult ki, amely nemcsak természeti, hanem társadalmi csapás is, ami hatással van a világra és minden emberre. A művész kiemeli a Krakatau vulkán 1883as kitörését, ami után hideg, éhínség, félelem és kilátástalanság uralkodott évekig a Földön. Ezt történt a II. világháború után is, a művész pedig ezt a kilátástalanságot, az élet újrakezdhetetlenségét kívánta megjeleníteni művében. Az alkotó kiemeli az anyaghasználat fontosságát, hiszen a szénrajz kontrasztossága erős érzelmeket keltve jeleníti meg a kataklizma szörnyűségét és visszavonhatatlanságát. A művész a szénrajz redukált színvilágát Kertész szikár nyelvezetéhez hasonlítja.

Sóváradi Valéria (1950, képzőművész) 1978-ban szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1996-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 2011-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott.

96

Kertesz_maskent_terv.indd 96

2021. 09. 27. 17:19

97

Kertesz_maskent_terv.indd 97

2021. 09. 27. 17:19

„– Miért éppen Berlin? – kérdezte tőlem nemrég egy hölgy Stockholmban. Nyilvánvalóan a náci koncentrációs táborokban szerzett tapasztalataimra célzott.

– Az a generáció már kihalt – feleltem kitérően. – Az újat pedig nem tudom elítélni azért, amit a szülei tettek. Inkább segíteni kell nekik abban, hogy szembeszállhassanak a múlttal.

Nem tudom, sikerült-e meggyőznöm a hölgyet. A kérdés sokkal súlyosabb annál, semhogy a vacsoraasztalnál kutyafuttában megválaszolhattam volna. Tény, hogy én sohasem a zsidók és a németek közötti feloldhatatlan ellentét következményének tekintettem a Holocaustot. Ez így túlságosan is egyszerű lenne. S mivel magyaráznám akkor a német olvasóknak a könyveim iránt való érdeklődését? Valójában Németországban lettem íróvá. S itt nem az úgynevezett „hírnévre” gondolok, hanem arra, hogy könyveim először itt, Németországban fejtettek ki valóságos hatást.”

A idézet forrása: Miért Berlin? In: Európa nyomasztó öröksége. Szerkesztette, jegyzeteket, mutatókat készítette Hafner Zoltán.

Magvető, Budapest, 2008, 424.

98

Kertesz_maskent_terv.indd 98

2021. 09. 27. 17:19

Szalay Bence – Az 3 db textilzászló 60 x 90 cm

otthonra találás zászlói

99

Kertesz_maskent_terv.indd 99

2021. 09. 27. 17:19

Szalay Bence: Az otthonra találás zászlói Szalay Bence három textilzászlóból álló, Az otthonra találás zászlói című műve nem kifejezetten egy kiragadott idézethez kapcsolódik, hanem Kertész Imre Miért Berlin? című esszéjét dolgozza fel. Az esszében Kertész a városról ír, ahol otthonra talált, és írói munkásságát is elismerték. A győzelmet jelképező zászló ezt a két sikert ünnepli.

A zászlókon látható motívumok jelentéssel bírnak: a nap és a babérlevél a győzelmet, a sikert szimbolizálják, a medve Berlin jelképe, a toll pedig az írót jelképezi. A mű egyben a tisztelet kifejezése is az író felé: a félárbócra eresztett zászló a tiszteletadás jele, amely gesztussal kívánta a művész megbecsülését kifejezni Kertész Imre felé.

Szalay Bence (1996, iparművész) 2015–2018 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező szakán szerzett BA-fokozatot. 2020-ban az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa. 2019 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divat- és textiltervezés MAszak hallgatója.

100

Kertesz_maskent_terv.indd 100

2021. 09. 27. 17:19

101

Kertesz_maskent_terv.indd 101

2021. 09. 27. 17:19

„Egészében véve én a derű pártján állok. Az én hibám, hogy ha másokban nem ezt az érzést keltem. De nézd csak: elég korán kivívtam szellemi szabadságomat, s a pillanattól fogva, hogy az írás mellett döntöttem, a gondjaimat egyszerre a művészetem nyersanyagának tekinthettem.”

A idézet forrása: K. dosszié. Magvető, Budapest, 2006, 72-73.

102

Kertesz_maskent_terv.indd 102

2021. 09. 27. 17:19

Závorszky-Simon Márton – In égetett falap, vegyes technika 180 x 120 cm

memoriam Imre Kertész

103

Kertesz_maskent_terv.indd 103

2021. 09. 27. 17:20

Závorszky-Simon Márton: In Memoriam Imre Kertész Závorszky-Simon Márton In Memoriam Imre Kertész című művében a nagy művészek traumákból merítő életművét jeleníti meg. Az átélt szenvedésekből építő életművekre utal, amilyen Kertész Imre munkássága is. Ezt a gondolatot fejezi ki művével, amelyen az emberi barbárság fekete füstjéből kiviláglik egy tiszta fehér könyv. Ezen Kertész Imre szavai olvashatók: „…gondjaimat egyszerre a művészetem nyersanyagának tekinthettem.” Égő könyvkupac felett láthatjuk mindezt, ami a pusztításból, a pusztítás hatására megszülető új műveket szimbolizálja. A művész értelmezése szerint az elégetett könyvekből főnixmadárként született újjá az irodalom.

Závorszky-Simon Márton (1988, képzőművész) 2008 óta foglalkozik művészettel, fest és ír, számos csoportos kiállítás résztvevője, és több egyéni kiállításon is bemutatkozott már. 2019-ben a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat kapott.

104

Kertesz_maskent_terv.indd 104

2021. 09. 27. 17:20

105

Kertesz_maskent_terv.indd 105

2021. 09. 27. 17:20

Kertesz_maskent_terv.indd 106

2021. 09. 27. 17:20

TARTALOM Előszó Csurgai Ferenc – Tisztelet K-nak Formanek Zsuzsa – A 4. fejezet Nagy Karolina – Szabadság B. Horváth Brigitta – Sors, Barátság Darab Zsuzsa – Valaki más Fekete Szilvia – Szövevény Feledy Gyula Zoltán – Soá 1-2.

Felházi Ágnes Judit – Leltár Felsmann Tamás – In Memoriam Kertész Imre No. 9. (Weltvertrauen 1.)

Gesztelyi Nagy Zsuzsa – Tövis-szövet („az irodalom gyanúba keveredett”) Gyémánt László – Holokauszt Jáger István – Sorstalanság Kocsis Eszter – Kopasz nő a tükör előtt, piros pongyolában Kohut Ilona Edit – Megközelíteni a megközelíthetetlent Kozma Zsófi – A történelem szövete Lőrincz Emőke – Dávid Madácsy István – Fekete lyuk – Auschwitz, Fekete lyuk – Buchenwald Nagámi – Kapcsolat Nyári Balázs – Az áru Pécz Tekla – Emberöltő Révész Ákos – Valaki más Rósa Márta – Bolyongók Sóváradi Valéria – Kataklizma Szalay Bence – Az otthonra találás zászlói Závorszky-Simon Márton – In memoriam Imre Kertész

Kertesz_maskent_terv.indd 107

5 7 11 15 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71 75 79 83 87 91 95 99 103

2021. 09. 27. 17:20

Szerkesztette Pataki Petra

Korrektor Lantos Júlia

Kiadványterv Takács Tamás Péter

A pályaművekről a fotókat Gyarmati István készítette

Nyomdai munkálatok Gelbert ECO Print Kft. ISBN 978-615-6200-37-2

© Kertész Imre Intézet / Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2021 Felelős kiadó a közalapítvány főigazgatója

Kertesz_maskent_terv.indd 108

2021. 09. 27. 17:20