A támogató közszféra
egy-egy ilyen döntésnek. Sajnos ezeknek a döntéseknek a során, és ezek között a jogi utak között gyakran találkozik olyan helyzettel a köztisztviselő, amire korábban még nem volt tapasztalat, amilyet nem látott, amire nincsen bevált recept. Ilyenkor a bürokratában nyilván az szólal meg, hogy ami nincs, abból nem lehet probléma. Tehát egy üres helyiségből, ami jogszerűen üres, semmi jogi probléma nem keletkezhet. Ilyenkor ezeket a problémákat kell áthidalni új megoldásokkal. Egy településen vagy kerületben jellemzően az alpolgármester, a több területet átlátó képviselő, illetve a polgármesteri kabinet, képes koordinálni azokat – az egy-egy iroda vagy osztály illetékességi területét meghaladó – kérdéseket, amelyek egyik szakterület kizárólagos illetékességébe sem tartoznak, vagy éppen mindegyikre egyformán tartoznának. Hova tegyük a problémát? Az egyes irodák nem tudnak vele mit kezdeni. Viszont az egyes szakterületek fölötti koordinációt, a gyakorlati lépéseket általában a kabinet és az alpolgármesterek szokták vezetni. Nagyon sok olyan polgármester működik – a mi kerületünkben is, és sok budapesti kerületben –, akik személyesen viselik szívükön ezeket a kérdéseket, de nem az ő feladatuk a részletkérdések kidolgozása. Megint egy kicsit önkritikusan mondom, jogászként, hogy az a legrosszabb út, amikor a jogászok szétjogászkodnak egy ilyen témát, mert az általában nem vezet sehova. Mindig arra kell a jogi megoldást megkeresni, hogy miként lehet valamit megvalósítani, és nem pedig a magyarázatot arra, hogy miért nem lehet megvalósítani. Nálunk a kerületben például az a bevett gyakorlat, hogy a piaci alapon hasznosított helyiségek esetében a gazdasági és tulajdonosi bizottság a bérlőknek a helyiség átépítésének, átalakításának műszakilag indokolt időtartamára a bérleti díj fizetése alól felmentést szokott adni. Azt tudom javasolni, hogy ilyen esetben kopogtassanak bizalommal a vagyonhasznosítási irodánk ajtaján.
Milyen irányban kellene fejlődnie az önkormányzatoknak, hogy jobban tudjanak válaszolni a felmerülő közösségi igényekre? Alapvetően a városfejlesztéssel kapcsolatban ma még a legtöbb embernek, a „brick and mortar” vagyis a tégla-, malter-, beton- és aszfalt beruházások jutnak az eszébe, pedig valójában a település elsősorban
156