Civil gazdaság
Hogyan választjátok ki a bérlőiteket? Fontosnak tartjuk, hogy a kiválasztásnál ne az domináljon feltétlen, amit mi értéknek gondolunk, vagy ami a mi elképzelésünk a világról. Fontos a spontaneitás is. Volt olyan művészeti popup kiállító, akitől meg sem kérdeztem, hogy pontosan mi lesz a kirakatban. Amikor egy bérlő mellett döntünk, lényeges, hogy a funkció szűkebb, tágabb, vagy akár nemzetközi kontextusban is érdemezhető legyen. Az alapvető koncepciónk az, hogy a bérlő megragadjon, integrálódjon, tehát nem kezdjük el egyből piaci alapú bérleti díjjal túlterhelni. Van egy időszak, amit arra adunk, hogy kiderüljön, életképes-e, fel tud-e futni, megismerje a lehetőségeket. Ha nem így tennénk, akkor valószínűleg sűrűn cserélődnének a bérlők, mert ahhoz még „lomha” a környék dinamikája, hogy ez az időszak rövid legyen, a tőke pedig általában kevés ahhoz, hogy áthidalják ezt az időszakot. Amit a téren próbálunk létrehozni, azt nem magunknak építjük, szeretnénk, ha többszörösen túlélne bennünket, ha a létrehozott érték önjáróvá válna, beidegződne, és egy olyan rendszer jönne létre, ami akár ötven év múlva is működik majd.
Milyen szerepet tulajdonítasz ebben a folyamatban egy KÉK-hez hasonló közvetítőnek? Elsősorban koncepcionális előszűrést végez, kialakít egy keretrendszert, sztenderdeket állít fel. Rengeteg ötlete van mindenkinek, nehéz megítélni, hogy mi az, ami életképes, mi az, ami értéket hoz létre, de ha ez mind ránk ömölne, akkor számunkra kezelhetetlen lenne. Popup konstrukció esetén, hosszú távon úgy éri meg nekünk, ha valakivel leszerződünk egy meghatározott időre, aki felvállalja a könyvelési, pénzügyi, szerződéses feladatokat, és ő működteti a popup funkciókat. Ez az a modell, ami fele most ilyen jelentkező esetén megyünk, így van ez a most nyílt galéria esetében is – hosszú távra kiadtuk egy cégnek jelentősebb árengedménnyel, és ezzel addig nincs is különösebb dolgunk.
136