Civil gazdaság
életmód, a közösségszervezés, az önkéntesség, és rájöttem arra, hogy nem a társadalmi vállalkozást ötletével van a gond, hanem hogy pontosan mi az. Így elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon mi az, ami motiválná a többieket is. És akkor egyszercsak megvilágosodtam. Többen foglalkoztunk tárgyakkal, tárgyi rendszerekkel, hogy ezek hogyan keringenek a világban, Juli például lomizásból írta a szakdolgozatát. Rájöttem, hogy az adománybolt az, amiben ez az egész összeáll: mert hulladékcsökkentő, fenntartható, lehet bele vinni egy csomó újrahasznosítást, kreatív dolgokat, ami minket érdekel, illetve valószínűleg ez egy gazdaságilag is fenntartható dolog. Megkérdeztem Julit, hogy őt érdekli-e ez a dolog, ő meg azt mondta, hogy igen. Ekkor elvégeztünk egy képzést, az E-cherry Adományboltokat fenntartó KÖSZSZ (Közösségi Szociális Szövetkezet) tanfolyamát. Ők segítettek nekünk eligazodni abban a sok feltételben, aminek egy adományboltnak meg kell felelnie. V. J.: 2008 óta különféle boltokban szereztem boltvezetői tapasztalatokat, de ez egy különleges képzés volt. Az adománybolt más gondolkodást igényel, mert van benne egy nagyon erős szociális szál. Nem lehet ugyanaz az árazástechnika, üzleti tervezés; meg hát nagyon sokféle és kiszámíthatatlan összetételű az áru. Sok területen kell még palléroznunk a tudásunkat, hogy jól fel tudjuk becsülni a bejövő áruk reális értékét, kiszúrjuk a régiségeket, egyáltalán, egy olyan árat tudjunk meghatározni, ami megfizethető a vevőinknek, de azért ne becsüljük alul se. Mára Magyarországon is hagyománya van az adományboltoknak: országosan mintegy negyven bolt van, aminek fele budapesti – egyesületi, szövetkezeti, egyházi, de forprofit is van köztük. A Filantrópia az adományboltok klasszikus angolszász modellje szerint épül fel, ahol van egy cél, amit kitűzünk magunk elé, mint egy civil szervezet, és arra szeretnénk fordítani a hasznot. Idáig nagyon nehéz eljutni, hogy hasznot termeljünk, amivel – a mi esetünkben – már érdemben lehet dolgozni a terepen. Elképzelhető, hogy a gyakorlatban nekünk is alkalmazkodnunk kell majd a magyarországi gazdasági realitásokhoz, merthogy itthon inkább az jellemző, hogy a foglalkoztatáson keresztül tud szociális maradni az adománybolt. Mi jelenleg Zsuzsával ketten működtetjük a boltot, de a későbbiekben nyitottak vagyunk arra, hogy munkát adjunk akár az önkénteseinknek. És reménykedünk benne, hogy a későbbiekben azért lesz egy olyan összeg, amit kitermel a bolt, és már alkalmas arra, hogy a kísérleti terepeinken használjuk fel.
121