Sülysáp története

Page 1

Sülysáp története A bronzkortól a XV. századig

S

ülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét.

A

Tápió-vidék már több mint hatezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok mű-

vei, a leányvár) megtalálhatók Sülyben. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le itt. Szent István korában már egy átlagos A leányvár az Úri út melletti dombtetőn

népsűrűségű terület.

A

13. században említik írásos források a mai Sülyáp korai elődjeinek ne-

vét: három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: (Tápió) Sáp,

(Tápió) Süly és Oszlár.

O

szlár a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. Történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Pé-

Sáp és Süly névváltozatai

terieknek, illetve a Margit-szigeti apácáknak adományozta. A XIV. század-

az idők folyamán

ban az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül. 1562-63-ban jövedelmező faluként tartják

1219: Sap

1259: Sul, Sulu

1279: Saap

1283: Swl

számon, de a falu a török és habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A

1559-90: Sáp

1473: Sywl, Sewl

Rozgonyi család 1848-ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulaj-

1702: Saap

1546-90: Sül

1718: Saáp

1642: Tápió-Süly

dona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti

1773-1808: Schap

1702: Süly

1856: Tápió-Sáp

1773-1808: Schülly

1950-ig;1954-70: Tápiósáp

település nyomai a múlt század elején még látszódtak, de ma már semmilyen emlék nem található.

1856: Tápió-Süly 1950-ig;1954-70: Tápiósüly

1950-54; 1970-: Sülysáp

T

ápiósápot már az 1200-as évek elején említik írott források, de következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósülyt IV. Béla ural-

kodása alatt említik először, amikor – Oszlárral együtt – a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait.

A

Kisboldogasszony-templom több korban épült: a 13. század közepén már volt temploma Sülynek. Ennek a templomnak a maradványaira

1498-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt új templom épült, ez a mai templom, ami az évszázadok alatt többször átépült, de ma is híven őrzi gótikus stílusát.

A

tatárjárás (1241-42) következtében az itt élő lakosság többsége elpusztult vagy elmenekült, de a veszély elvonultával megkezdődött a népes-

ség növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása.

IV. Béla király adománylevele Oszlár adományázásáról, 1252.

M

ivel Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, a későbbiekben sokszor

menekül majd el a lakosság a rájuk törő idegen hadak pusztításának következtében.


Sülysáp története Sülysáp története Viharos évszázadok: a XVI-XVII. század története

A

XVI.-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból még a hó-

dítások előtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly részben pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődött meg a népesség lassú visszaáramlása: 1576-ban, a jegyzékekben ismét szerepel a két falu.

H

amarosan, az 1591-ben kirobbanó tizenötéves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését ered-

ményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe volt az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző gazdasági eszközökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyerte vissza korábbi lakosságszámát.

S

ülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a 16. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszár-

Tápiósápi és tápiósülyi összeírás

mazottai. A betelepülésekkor sok kisebbség, (főleg az Észak-Magyarország-i tótok) érkezik ide nagy számban, s nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a 20. sz. közepéig láthatók voltak.

A

Rákóczi-szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos családból származó Sőtér Tamás generális kapi-

tányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára fordult visszájára a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, s a helyzetet tovább rontotta egy pestisjárvány.

B

ékés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után következhetett: az 1728-as összeírás jelenti lakottnak ismét a két falut, s megjelenik az első

földesúri kúria. Költözési, betelepülési irányok a XVII. században

T

ápiósápon 1748-tól 1759-ig épült a ma is fennálló kőtemplom. Sőtér

Gábor építtette Szent István tiszteletére.

E

kkortájt a hízlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk. A szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII.

sz.-ban nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös vásáraiban értékesítették.

A

XVIII. századig szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás faluk képe rajzo-

Az első katonai felmérés térképe

lódik ki a dokumentumok alapján.


Sülysáp története Sülysáp története Újraindul az élet: a XVIII-XIX. századi események

A

z újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Nagyszámú tót kisebbség települt a Sápra. Jelentős zsidó közösségről is van tudomásunk, amiről

a ma is megtalálható zsidó temetők, valamint a múlt században átépített, majd lebontott imaház maradványai tanúskodnak.

T

ápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült temérdek műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovichok vadászlaka, a

Hevesy-kastély, szobrok, Kálvária-kápolna...

A Grassalkovich-vadászlak

A

18. században földbőség jellemezte az itteni jobbágyokat: közepes

földterület jutott nekik. Megjelentek a zsellériparosok: volt már kovács,

mészáros, molnár és kocsmáros is. Az 1750-es évektől tudunk majorsági gazdálkodásról.

A

z isaszegi csatába vonuló honvéd sereg 1848-ban a két falun keresztülhaladt. 1845 júliusában Petőfi Sándor is megszállt a Grassalkovichok

vadászlakában. Ennek emlékét ma tábla őrzi a műemlék épület falán.

A

benépesedéssel és a népesség növekedésével párhuzamosan bein-

A Hevesy-kastély és a Szent István-templom

dult a céhesedés is. 1872-ben eltörölték a céheket, ipartestületek jöt-

tek létre. A parasztmozgalmak közül az 1897-es aratósztrájkot érdemes kiemelni. Pest megyében hét község csatlakozott a tiltakozáshoz: követelték az aratórész 1/11-ről egy tizedre emelését, és a robot megszüntetését. Mivel a sülyi 36 aratóhoz a sápiak is csatlakoztak, fellépésük sikerre vezetett.

S

áp és Süly környékén nem jöttek létre tanyák nagy számban, a törpebirtokosok száma igen megnövekedett. Az önálló parasztbirtokok létrejöt-

te az 1800-as évek közepére tehető. Jellemzően fertályos (12 hold) és félfer-

tályos földeket műveltek. 1910-ben nagybirtokról csak Tápiósápon tudunk.

A vasútállomás

A

z iparban féloldalas fejlődés alakult ki. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp távolabb esik ettől az úttól. Ezt a félol-

dalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya-Szolnok vasútvonal is. A vasút ösztönzően hatott Tápiósüly iparára: 2 malomról tudunk a községben, 1910 után már bank is nyílik, s említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, melynek épülete ma is megtalálható.

A

z 1880-as években épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora a mai Szilvafasoron, ami az első világháborúig a honvédek szállás-

helye volt. A világháború alatt fogolytáborrá szervezték, az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontja. 1942-től a zsidókat és a nemkívánaHonvédek a katonai táborban

tos személyeket hozták ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket.


Sülysáp története Sülysáp története A település modernkori történelme Koncepciós perek áldozatai 1945, 1951

B

ékés fejlődés következett a két világháború közti időszakban, amit a

második világháború és az azt követő megtorlások szinte teljesen de-

rékba törtek.

A

szovjet hadsereg 1944. novemberében foglalta el a két falut, de nem telepedett meg, s hamarosan tovább is vonult. A nagybirtokokat már

decemberben felosztották. Kommunista szervezkedés eredményeképpen Tápiósápról és Tápiósülyből négy embert hurcoltak el és öltek meg az ún. gyömrői gyilkosságokkor 1945 tavaszán. Később, 1951-ben koncepciós perbe fogtak 19 sápi embert, aki közül kettőt halál-, tizenhetet több éves börtönbüntetésre ítéltek ártatlanul.

Sülysáp címere

A

két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált. 1970-ben egyesítet-

ték végérvényesen a két települést.

A

Termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg, hamarosan jól működő mezőgazdasági munka alakult ki a növénytermesztés, állattenyésztés és

egyes mellék üzemágak terén is. Az 1952-ben a maglódi és a sülysápi ÁFÉSZ összeolvadásából alakult Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ bonyolította teljes egészében a vonzáskörzet – Tápiósüly, Tápiósáp, Úri – gazdasági életét. A termékekből jelentős mennyiséget exportáltak külföldre is (Franciaország, USA, Olaszország). A címer egyenesen álló, háromszögű pajzs. Kék mezőben ezüst pólya helyezkedik el. A pajzstalp közepén kettős halmon álló ezüst katolikus templom címerkép. A pajzsfő elején három arany búzaszál. A pajzsfő hátsó részén három virágot, négy levelet tartó arany rózsaág. A pajzsderék hullámos ezüst pólyája a Tápiót jelképezi. A pajzstalp címerképe a település legrégebbi, légértékesebb kultúrkincse, a sülyi katolikus templom. A pajzsfő címerképei az 1700-as években használt községi pecsétek motívumaira épülnek. A rózsaág Tápiósáp, a búzacsokor Tápiósüly régi pecsétjén szerepelt. A pajzstalp kettős halma a település domborzati viszonyait szimbolizálja.

S

zőlősnyaraló kiépülése az 1960-as években indult meg, amikor felpar-

cellázták a korábban főleg szőlőskertként használt földeket, azóta ez a

településrész Sülysáp egyik leglakottabb része lett.

Ú

j, korszerű épületbe 1972-ben költözött a tápiósülyi iskola (ma Móra Ferenc Általános Iskola), ami korábban több épületben működött.

T

öbb mint egy évtizedig, 1977-től 1988-ig a sülysápi tanácshoz csatolták Úri község tanácsát, így 11 évig a két község irányítását Sülysápról

a Közös Tanács végezte. A közös tanács közigazgatási területén közel tízezer ember élt akkor.

S A

ülysáp Nagyközség Önkormányzata 1990. október 8-án alakult meg.

z ún. almáskerti részen 1991-ben adták át a sülyi általános iskola tagiskolájának új épületét, 1996-ban költözött új épületbe a korábban a

Sülysáp ma, a levegőből

Sőtér-kastélyban működő sápi (ma Szent István) általános iskola.


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.