Page 1

Sülysáp története A bronzkortól a XV. századig

S

ülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét.

A

Tápió-vidék már több mint hatezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok mű-

vei, a leányvár) megtalálhatók Sülyben. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le itt. Szent István korában már egy átlagos A leányvár az Úri út melletti dombtetőn

népsűrűségű terület.

A

13. században említik írásos források a mai Sülyáp korai elődjeinek ne-

vét: három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: (Tápió) Sáp,

(Tápió) Süly és Oszlár.

O

szlár a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. Történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Pé-

Sáp és Süly névváltozatai

terieknek, illetve a Margit-szigeti apácáknak adományozta. A XIV. század-

az idők folyamán

ban az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül. 1562-63-ban jövedelmező faluként tartják

1219: Sap

1259: Sul, Sulu

1279: Saap

1283: Swl

számon, de a falu a török és habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A

1559-90: Sáp

1473: Sywl, Sewl

Rozgonyi család 1848-ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulaj-

1702: Saap

1546-90: Sül

1718: Saáp

1642: Tápió-Süly

dona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti

1773-1808: Schap

1702: Süly

1856: Tápió-Sáp

1773-1808: Schülly

1950-ig;1954-70: Tápiósáp

település nyomai a múlt század elején még látszódtak, de ma már semmilyen emlék nem található.

1856: Tápió-Süly 1950-ig;1954-70: Tápiósüly

1950-54; 1970-: Sülysáp

T

ápiósápot már az 1200-as évek elején említik írott források, de következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósülyt IV. Béla ural-

kodása alatt említik először, amikor – Oszlárral együtt – a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait.

A

Kisboldogasszony-templom több korban épült: a 13. század közepén már volt temploma Sülynek. Ennek a templomnak a maradványaira

1498-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt új templom épült, ez a mai templom, ami az évszázadok alatt többször átépült, de ma is híven őrzi gótikus stílusát.

A

tatárjárás (1241-42) következtében az itt élő lakosság többsége elpusztult vagy elmenekült, de a veszély elvonultával megkezdődött a népes-

ség növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása.

IV. Béla király adománylevele Oszlár adományázásáról, 1252.

M

ivel Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, a későbbiekben sokszor

menekül majd el a lakosság a rájuk törő idegen hadak pusztításának következtében.


Sülysáp története Sülysáp története Viharos évszázadok: a XVI-XVII. század története

A

XVI.-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból még a hó-

dítások előtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly részben pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődött meg a népesség lassú visszaáramlása: 1576-ban, a jegyzékekben ismét szerepel a két falu.

H

amarosan, az 1591-ben kirobbanó tizenötéves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését ered-

ményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe volt az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző gazdasági eszközökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyerte vissza korábbi lakosságszámát.

S

ülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a 16. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszár-

Tápiósápi és tápiósülyi összeírás

mazottai. A betelepülésekkor sok kisebbség, (főleg az Észak-Magyarország-i tótok) érkezik ide nagy számban, s nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a 20. sz. közepéig láthatók voltak.

A

Rákóczi-szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos családból származó Sőtér Tamás generális kapi-

tányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára fordult visszájára a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, s a helyzetet tovább rontotta egy pestisjárvány.

B

ékés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után következhetett: az 1728-as összeírás jelenti lakottnak ismét a két falut, s megjelenik az első

földesúri kúria. Költözési, betelepülési irányok a XVII. században

T

ápiósápon 1748-tól 1759-ig épült a ma is fennálló kőtemplom. Sőtér

Gábor építtette Szent István tiszteletére.

E

kkortájt a hízlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk. A szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII.

sz.-ban nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös vásáraiban értékesítették.

A

XVIII. századig szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás faluk képe rajzo-

Az első katonai felmérés térképe

lódik ki a dokumentumok alapján.


Sülysáp története Sülysáp története Újraindul az élet: a XVIII-XIX. századi események

A

z újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Nagyszámú tót kisebbség települt a Sápra. Jelentős zsidó közösségről is van tudomásunk, amiről

a ma is megtalálható zsidó temetők, valamint a múlt században átépített, majd lebontott imaház maradványai tanúskodnak.

T

ápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült temérdek műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovichok vadászlaka, a

Hevesy-kastély, szobrok, Kálvária-kápolna...

A Grassalkovich-vadászlak

A

18. században földbőség jellemezte az itteni jobbágyokat: közepes

földterület jutott nekik. Megjelentek a zsellériparosok: volt már kovács,

mészáros, molnár és kocsmáros is. Az 1750-es évektől tudunk majorsági gazdálkodásról.

A

z isaszegi csatába vonuló honvéd sereg 1848-ban a két falun keresztülhaladt. 1845 júliusában Petőfi Sándor is megszállt a Grassalkovichok

vadászlakában. Ennek emlékét ma tábla őrzi a műemlék épület falán.

A

benépesedéssel és a népesség növekedésével párhuzamosan bein-

A Hevesy-kastély és a Szent István-templom

dult a céhesedés is. 1872-ben eltörölték a céheket, ipartestületek jöt-

tek létre. A parasztmozgalmak közül az 1897-es aratósztrájkot érdemes kiemelni. Pest megyében hét község csatlakozott a tiltakozáshoz: követelték az aratórész 1/11-ről egy tizedre emelését, és a robot megszüntetését. Mivel a sülyi 36 aratóhoz a sápiak is csatlakoztak, fellépésük sikerre vezetett.

S

áp és Süly környékén nem jöttek létre tanyák nagy számban, a törpebirtokosok száma igen megnövekedett. Az önálló parasztbirtokok létrejöt-

te az 1800-as évek közepére tehető. Jellemzően fertályos (12 hold) és félfer-

tályos földeket műveltek. 1910-ben nagybirtokról csak Tápiósápon tudunk.

A vasútállomás

A

z iparban féloldalas fejlődés alakult ki. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp távolabb esik ettől az úttól. Ezt a félol-

dalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya-Szolnok vasútvonal is. A vasút ösztönzően hatott Tápiósüly iparára: 2 malomról tudunk a községben, 1910 után már bank is nyílik, s említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, melynek épülete ma is megtalálható.

A

z 1880-as években épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora a mai Szilvafasoron, ami az első világháborúig a honvédek szállás-

helye volt. A világháború alatt fogolytáborrá szervezték, az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontja. 1942-től a zsidókat és a nemkívánaHonvédek a katonai táborban

tos személyeket hozták ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket.


Sülysáp története Sülysáp története A település modernkori történelme Koncepciós perek áldozatai 1945, 1951

B

ékés fejlődés következett a két világháború közti időszakban, amit a

második világháború és az azt követő megtorlások szinte teljesen de-

rékba törtek.

A

szovjet hadsereg 1944. novemberében foglalta el a két falut, de nem telepedett meg, s hamarosan tovább is vonult. A nagybirtokokat már

decemberben felosztották. Kommunista szervezkedés eredményeképpen Tápiósápról és Tápiósülyből négy embert hurcoltak el és öltek meg az ún. gyömrői gyilkosságokkor 1945 tavaszán. Később, 1951-ben koncepciós perbe fogtak 19 sápi embert, aki közül kettőt halál-, tizenhetet több éves börtönbüntetésre ítéltek ártatlanul.

Sülysáp címere

A

két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált. 1970-ben egyesítet-

ték végérvényesen a két települést.

A

Termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg, hamarosan jól működő mezőgazdasági munka alakult ki a növénytermesztés, állattenyésztés és

egyes mellék üzemágak terén is. Az 1952-ben a maglódi és a sülysápi ÁFÉSZ összeolvadásából alakult Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ bonyolította teljes egészében a vonzáskörzet – Tápiósüly, Tápiósáp, Úri – gazdasági életét. A termékekből jelentős mennyiséget exportáltak külföldre is (Franciaország, USA, Olaszország). A címer egyenesen álló, háromszögű pajzs. Kék mezőben ezüst pólya helyezkedik el. A pajzstalp közepén kettős halmon álló ezüst katolikus templom címerkép. A pajzsfő elején három arany búzaszál. A pajzsfő hátsó részén három virágot, négy levelet tartó arany rózsaág. A pajzsderék hullámos ezüst pólyája a Tápiót jelképezi. A pajzstalp címerképe a település legrégebbi, légértékesebb kultúrkincse, a sülyi katolikus templom. A pajzsfő címerképei az 1700-as években használt községi pecsétek motívumaira épülnek. A rózsaág Tápiósáp, a búzacsokor Tápiósüly régi pecsétjén szerepelt. A pajzstalp kettős halma a település domborzati viszonyait szimbolizálja.

S

zőlősnyaraló kiépülése az 1960-as években indult meg, amikor felpar-

cellázták a korábban főleg szőlőskertként használt földeket, azóta ez a

településrész Sülysáp egyik leglakottabb része lett.

Ú

j, korszerű épületbe 1972-ben költözött a tápiósülyi iskola (ma Móra Ferenc Általános Iskola), ami korábban több épületben működött.

T

öbb mint egy évtizedig, 1977-től 1988-ig a sülysápi tanácshoz csatolták Úri község tanácsát, így 11 évig a két község irányítását Sülysápról

a Közös Tanács végezte. A közös tanács közigazgatási területén közel tízezer ember élt akkor.

S A

ülysáp Nagyközség Önkormányzata 1990. október 8-án alakult meg.

z ún. almáskerti részen 1991-ben adták át a sülyi általános iskola tagiskolájának új épületét, 1996-ban költözött új épületbe a korábban a

Sülysáp ma, a levegőből

Sőtér-kastélyban működő sápi (ma Szent István) általános iskola.

Profile for Katus Norbert

Sülysáp története  

Sülysáp összefoglaló története képekkel illusztrálva.

Sülysáp története  

Sülysáp összefoglaló története képekkel illusztrálva.

Profile for katusn
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded