Sülysáp története A bronzkortól a XV. századig
S
ülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét.
A
Tápió-vidék már több mint hatezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok mű-
vei, a leányvár) megtalálhatók Sülyben. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le itt. Szent István korában már egy átlagos A leányvár az Úri út melletti dombtetőn
népsűrűségű terület.
A
13. században említik írásos források a mai Sülyáp korai elődjeinek ne-
vét: három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: (Tápió) Sáp,
(Tápió) Süly és Oszlár.
O
szlár a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. Történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Pé-
Sáp és Süly névváltozatai
terieknek, illetve a Margit-szigeti apácáknak adományozta. A XIV. század-
az idők folyamán
ban az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül. 1562-63-ban jövedelmező faluként tartják
1219: Sap
1259: Sul, Sulu
1279: Saap
1283: Swl
számon, de a falu a török és habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A
1559-90: Sáp
1473: Sywl, Sewl
Rozgonyi család 1848-ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulaj-
1702: Saap
1546-90: Sül
1718: Saáp
1642: Tápió-Süly
dona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti
1773-1808: Schap
1702: Süly
1856: Tápió-Sáp
1773-1808: Schülly
1950-ig;1954-70: Tápiósáp
település nyomai a múlt század elején még látszódtak, de ma már semmilyen emlék nem található.
1856: Tápió-Süly 1950-ig;1954-70: Tápiósüly
1950-54; 1970-: Sülysáp
T
ápiósápot már az 1200-as évek elején említik írott források, de következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósülyt IV. Béla ural-
kodása alatt említik először, amikor – Oszlárral együtt – a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait.
A
Kisboldogasszony-templom több korban épült: a 13. század közepén már volt temploma Sülynek. Ennek a templomnak a maradványaira
1498-ban Szűz Mária tiszteletére szentelt új templom épült, ez a mai templom, ami az évszázadok alatt többször átépült, de ma is híven őrzi gótikus stílusát.
A
tatárjárás (1241-42) következtében az itt élő lakosság többsége elpusztult vagy elmenekült, de a veszély elvonultával megkezdődött a népes-
ség növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása.
IV. Béla király adománylevele Oszlár adományázásáról, 1252.
M
ivel Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, a későbbiekben sokszor
menekül majd el a lakosság a rájuk törő idegen hadak pusztításának következtében.
Sülysáp története Sülysáp története Viharos évszázadok: a XVI-XVII. század története
A
XVI.-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból még a hó-
dítások előtti – középkori – gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly részben pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődött meg a népesség lassú visszaáramlása: 1576-ban, a jegyzékekben ismét szerepel a két falu.
H
amarosan, az 1591-ben kirobbanó tizenötéves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését ered-
ményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe volt az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző gazdasági eszközökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyerte vissza korábbi lakosságszámát.
S
ülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a 16. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszár-
Tápiósápi és tápiósülyi összeírás
mazottai. A betelepülésekkor sok kisebbség, (főleg az Észak-Magyarország-i tótok) érkezik ide nagy számban, s nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a 20. sz. közepéig láthatók voltak.
A
Rákóczi-szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos családból származó Sőtér Tamás generális kapi-
tányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára fordult visszájára a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, s a helyzetet tovább rontotta egy pestisjárvány.
B
ékés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után következhetett: az 1728-as összeírás jelenti lakottnak ismét a két falut, s megjelenik az első
földesúri kúria. Költözési, betelepülési irányok a XVII. században
T
ápiósápon 1748-tól 1759-ig épült a ma is fennálló kőtemplom. Sőtér
Gábor építtette Szent István tiszteletére.
E
kkortájt a hízlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk. A szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII.
sz.-ban nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös vásáraiban értékesítették.
A
XVIII. századig szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás faluk képe rajzo-
Az első katonai felmérés térképe
lódik ki a dokumentumok alapján.
Sülysáp története Sülysáp története Újraindul az élet: a XVIII-XIX. századi események
A
z újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Nagyszámú tót kisebbség települt a Sápra. Jelentős zsidó közösségről is van tudomásunk, amiről
a ma is megtalálható zsidó temetők, valamint a múlt században átépített, majd lebontott imaház maradványai tanúskodnak.
T
ápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült temérdek műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovichok vadászlaka, a
Hevesy-kastély, szobrok, Kálvária-kápolna...
A Grassalkovich-vadászlak
A
18. században földbőség jellemezte az itteni jobbágyokat: közepes
földterület jutott nekik. Megjelentek a zsellériparosok: volt már kovács,
mészáros, molnár és kocsmáros is. Az 1750-es évektől tudunk majorsági gazdálkodásról.
A
z isaszegi csatába vonuló honvéd sereg 1848-ban a két falun keresztülhaladt. 1845 júliusában Petőfi Sándor is megszállt a Grassalkovichok
vadászlakában. Ennek emlékét ma tábla őrzi a műemlék épület falán.
A
benépesedéssel és a népesség növekedésével párhuzamosan bein-
A Hevesy-kastély és a Szent István-templom
dult a céhesedés is. 1872-ben eltörölték a céheket, ipartestületek jöt-
tek létre. A parasztmozgalmak közül az 1897-es aratósztrájkot érdemes kiemelni. Pest megyében hét község csatlakozott a tiltakozáshoz: követelték az aratórész 1/11-ről egy tizedre emelését, és a robot megszüntetését. Mivel a sülyi 36 aratóhoz a sápiak is csatlakoztak, fellépésük sikerre vezetett.
S
áp és Süly környékén nem jöttek létre tanyák nagy számban, a törpebirtokosok száma igen megnövekedett. Az önálló parasztbirtokok létrejöt-
te az 1800-as évek közepére tehető. Jellemzően fertályos (12 hold) és félfer-
tályos földeket műveltek. 1910-ben nagybirtokról csak Tápiósápon tudunk.
A vasútállomás
A
z iparban féloldalas fejlődés alakult ki. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp távolabb esik ettől az úttól. Ezt a félol-
dalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya-Szolnok vasútvonal is. A vasút ösztönzően hatott Tápiósüly iparára: 2 malomról tudunk a községben, 1910 után már bank is nyílik, s említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, melynek épülete ma is megtalálható.
A
z 1880-as években épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora a mai Szilvafasoron, ami az első világháborúig a honvédek szállás-
helye volt. A világháború alatt fogolytáborrá szervezték, az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontja. 1942-től a zsidókat és a nemkívánaHonvédek a katonai táborban
tos személyeket hozták ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket.
Sülysáp története Sülysáp története A település modernkori történelme Koncepciós perek áldozatai 1945, 1951
B
ékés fejlődés következett a két világháború közti időszakban, amit a
második világháború és az azt követő megtorlások szinte teljesen de-
rékba törtek.
A
szovjet hadsereg 1944. novemberében foglalta el a két falut, de nem telepedett meg, s hamarosan tovább is vonult. A nagybirtokokat már
decemberben felosztották. Kommunista szervezkedés eredményeképpen Tápiósápról és Tápiósülyből négy embert hurcoltak el és öltek meg az ún. gyömrői gyilkosságokkor 1945 tavaszán. Később, 1951-ben koncepciós perbe fogtak 19 sápi embert, aki közül kettőt halál-, tizenhetet több éves börtönbüntetésre ítéltek ártatlanul.
Sülysáp címere
A
két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált. 1970-ben egyesítet-
ték végérvényesen a két települést.
A
Termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg, hamarosan jól működő mezőgazdasági munka alakult ki a növénytermesztés, állattenyésztés és
egyes mellék üzemágak terén is. Az 1952-ben a maglódi és a sülysápi ÁFÉSZ összeolvadásából alakult Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ bonyolította teljes egészében a vonzáskörzet – Tápiósüly, Tápiósáp, Úri – gazdasági életét. A termékekből jelentős mennyiséget exportáltak külföldre is (Franciaország, USA, Olaszország). A címer egyenesen álló, háromszögű pajzs. Kék mezőben ezüst pólya helyezkedik el. A pajzstalp közepén kettős halmon álló ezüst katolikus templom címerkép. A pajzsfő elején három arany búzaszál. A pajzsfő hátsó részén három virágot, négy levelet tartó arany rózsaág. A pajzsderék hullámos ezüst pólyája a Tápiót jelképezi. A pajzstalp címerképe a település legrégebbi, légértékesebb kultúrkincse, a sülyi katolikus templom. A pajzsfő címerképei az 1700-as években használt községi pecsétek motívumaira épülnek. A rózsaág Tápiósáp, a búzacsokor Tápiósüly régi pecsétjén szerepelt. A pajzstalp kettős halma a település domborzati viszonyait szimbolizálja.
S
zőlősnyaraló kiépülése az 1960-as években indult meg, amikor felpar-
cellázták a korábban főleg szőlőskertként használt földeket, azóta ez a
településrész Sülysáp egyik leglakottabb része lett.
Ú
j, korszerű épületbe 1972-ben költözött a tápiósülyi iskola (ma Móra Ferenc Általános Iskola), ami korábban több épületben működött.
T
öbb mint egy évtizedig, 1977-től 1988-ig a sülysápi tanácshoz csatolták Úri község tanácsát, így 11 évig a két község irányítását Sülysápról
a Közös Tanács végezte. A közös tanács közigazgatási területén közel tízezer ember élt akkor.
S A
ülysáp Nagyközség Önkormányzata 1990. október 8-án alakult meg.
z ún. almáskerti részen 1991-ben adták át a sülyi általános iskola tagiskolájának új épületét, 1996-ban költözött új épületbe a korábban a
Sülysáp ma, a levegőből
Sőtér-kastélyban működő sápi (ma Szent István) általános iskola.