K
Etes, Karancsalja, Karancsság, Piliny, Ságújfalu és Szalmatercs Egyházközségeinek lapja
risztus Hordozó Trianon
Egyszer azt a magyarázatot hallottam a névre, hogy a Szentháromságos Isten megtagadása: Tria non! Ha nem is ez az etimológia, azért elgondolkodta tó! Minden emberi nyomorúság forrása, amikor az ember megtagadja létének forrását, a Vele való kap csolatot. Elvágja ezzel a tápláló gyökeret! Amikor az ember materialistává válik, akkor minden rosszra képes lesz. Ez a gazság tobzódott Trianonban, ami kor az igazságot félretették a döntéshozók. Ha a rossz uralkodik, a béke helyett diktátumok és diktatúrák keletkeznek, a szeretet kultúrája helyett az önzés dia dala következik. De sosem a gonoszé a végső szó! Bármennyire is elhatalmasodott a XX. században a bűn, mégis a vé gére megjött az igazság győzelmének kegyelme! Viszont tévedünk, ha azt hisszük, hogy a történe lem automatizmusa ez, ismétli önön magát! Sok-sok imádság és engesztelés eredménye ez, a kegyelemé, amellyel ezt a bűnös, nyomorult embert szereti az Is ten. Ő nem tagad meg minket, mert színtiszta szere tet. Bárcsak mindenki felfogná ezt! A XXI. század történelmi esélye az egymással való megbékélés és kölcsönös tisztelet, kicsiben és a nemzetek közt egyaránt. Viszont fogjuk föl, hogy hit nélkül, Isten szeretete nélkül, ez soha nem fog bekövetkezni. A „trianoni hitetlenség” ma is veszélyezteti a világot! A XXI. század embere vagy visszatalál Istenhez vagy végleg elpusztítja önmagát, ehhez megvan min den technikája már! Jézus azt mondta, hogy Isten országa köztünk van, bennünk van, de sajnos ugyanez a sátán szemszögé ből nézve is így van, a gonoszság uralma bennünk van, köztünk van. Mindkettő döntéseink eredménye. Nem lehet kihagyni belőle az embert! Tanulunk-e a múlt bűneiből? Nemcsak a társadalmi bűnökből, ha nem a saját bűneinkből? Milyen lehetőségeket sza lasztunk el most is? Isten figyelmeztet, mert fontosak vagyunk neki! Próbál szeretettel vezetni, ha odafi gyelünk rá! Egyáltalán figyelünk-e lelkiismeretünk hangjára vagy elnyomják észérveink, önző vágyaink, kényelmünk szeretete? Az elmúlt két-három hónap alkalmas volt az át gondolásra, megújulásra. Mi változott az életemben? Isten áldása nem automatikus, hanem nekem is befogadóvá kell válnom rá! Sok hitvalló magyar szentünk és országépítő emberünk tanít minket erre! Tanuljunk a ma is hittel élő emberektől, akik napi életvitelükben Krisztus tanítását vállalják és arra alapozzák életüket, akik napi imádságos emberek és akik gyerekeiket hitben nevelik (példát adva nekik), akik felvállalják az igazságot és becsületesen, tisztes ségesen, szeretetben élnek! Kövessük az ő példájukat! Attila atya
XI. évfolyam, 3. szám 2020. június
Születésnapi köszöntő
2007-ban, egyik éjszaka álmodtam va lamit. Egy újságot tartottam a kezemben. Óvatosan lapozgattam. Nem volt túl puc cos és feltűnő kivitelű, de a kedves ismerő sök fotóival büszkélkedhetett. Álmomban végiglapoztam, majd az újságot megfor dítva elolvastam a címlapját: Krisztushor dozó. Reggel felébredve tudtam, hogy ez a mi saját újságunk és egyszer majd valóban a kezemben tartom. Az álom bizonyos te kintetben a Csipkerózsika-álmok sorsára jutott, három év múlva, 2010-ben valósult meg Attila atya felvetésére. Részt vettünk az első egyháztanácsi ülésen, amikor ő indítványozta: szükség van egy újságra, amely a sajátunk. Vettem a bátorságot és válaszoltam: van már újságunk. Attila atya csodálkozva kérdezte, ugyan hol? Itt, a szívemben, a gondolataimban, ezt vála szoltam. Neve is van: Krisztushordozó. Lelkipásztorunk mosolyogva bólintott, kijelentette, hogy akkor bocsássuk útjára. Nem tagadom, jólesett visszaemlékezni a kezdetekre, a tíz évvel ezelőtt történtekre. Kissé meg is kellett állnom, amíg a teljes lényemmel felfogtam: igen, megvalósult, igen, olvashatjuk minden második hónap ban! Tíz év óta megszakítás nélkül! Az ünnepi, születésnapi szám lehetőséget ad a köszönetnyilvánításra. Istennek legyen hála és dicsőség e közösségformáló fórum létrejöttéért! Tördelő-szerkesztőnknek, az
10
újságíró társaknak köszönetet mondunk mindazért az egyszeri, többszöri, vagy akár több év óta tartó folyamatos fárado zásért, amellyel elismerték a sajtószolgálat fontosságát és a közösségépítéshez újság cikkeik megírásával hozzájárultak! Amikor tizedik életévét betölti egy gyermek, a szülő szíve titokban elszorul. Lobog a születésnapi tortán a gyertya, kis tányér vár az asztalon az édes süteményre. A szülő az öröm pillanataiban arra gondol, hogy még egy-két év és a gyermek más ként látja a világot. Öt év és ki tudja há nyadik alkalommal szerelmes lesz. Tíz év és másik faluba, városba költözik. Folytat hatnám a sort. Az Isten a tudója, hogy a hat egyházközség „gyermeke”, mindannyiunk közös sajtóterméke eljut-e majd a kamasz korba, a fiatal felnőtt létbe? Reményeink szerint igen, ha továbbra is értékeljük a krisztusi közösségünket és fontosnak tart juk a Krisztushordozó újság hasábjain az értékeink átadását. Isten éltessen tehát tizedik születésnapját ünneplő, egyik megvalósult álmom, gonddal őrzött, Szent Kristóf oltalma alá helyezett szépséges betűtenger. Biztató szavaddal, imával, derűvel gazdagítsd még sokáig az olvasók szívét!
évesek lettünk!
Dénes Katalin