ISBN 978-615-82663-3-8
© Horváthné Szabó Andrea, 2024 Minden jog fenntartva.
Illusztrátor:
Horváthné Szabó Andrea KIadványszerkesztés: Takács Tünde
Kedves Olvasó!
„Hol a tavasz?” Olvass bele lapozgatómba és megtudod!
Tündéri vidékre kalauzollak benneteket, ahol a tavaszi szellő és az áldott zápor felruházza a faágakat, rügy fakad, az erdő zöldell, madarak csiripelnek, tündérek, katicák táncolnak, virágport szórnak.
Versikéim változatos témában a tavasz eljövetelét hirdetik s a nyári szünidő gondtalan pillanatait idézik fel. Próbálok olyan verseket, dalokat írni, melyek a gyerekek érdeklődését és
készségeit fejlesztik, akár a ritmusérzék, a zenei hallás, a memória vagy a rajzolás területén.
Költöző madaraink mindennapjait versembe foglalva berepüljük a vidéket, fészket építünk, fiókákat nevelünk, kecsesen járunk, kelepelünk. Imádtam a verseket illusztrálni, hisz azok a mesebeli alakok elevenedtek fel, akik eddig a képzeletemben léteztek.
Rajzolj, énekelj, táncolj te is!
Ajánlom verseimet és Tündérkert Daloló koncertjeimet 0-12 éves korú gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek.
A Szerző
Hol a Tavasz?
(dalszöveg)
Hol a tavasz?
Megsúgom, elmondom, ha akarod?
Halld a hangját, suttogását, simogató lágy zsongását!
Erdőt, mezőt szellő járja, faágakat felruházza.
Rügyfakasztó áldott zápor, friss illatú tavasz, mámor.
Hóvirág, tulipán, itt a tavasz, megjött már!
Patak vizét fodrozgatja, gólyapár a fészkét rakja.
Kismadárkák énekére, itt a tavasz, megjött végre!
Hóvirág, tulipán, itt a tavasz, megjött már!
Zeng a zöld rét, dalol a határ, pitypang ring és körtáncot jár.
Barkabontó szép napsugár, tavasztündér épp erre jár.
Hóvirág, tulipán, itt a tavasz, megjött már!
Magvető
Kora tavasz, szép a reggel, Tifi traktor már pöfékel.
Hangoskodik, zeng a határ, Tifi traktor így kiabál:
Erdők, mezők ébredjetek, álmotokból felkeljetek!
Szomszéd kertben Bandi nyerít, négy lábon húzza az ekét.
Friss vetésbe, melegágyba magokat szór a kicsi Sára.
Körbe körbe karikába, víg sorba, regulába.
Nap sugara ahogy réved, úgy pirítja fel a földet.
Édes vetés ágyása, áprilisi eső áldása.
Kikel kikel kikelettel, Sándor, József, Benedekkel!
Van egy könyvem, csodaszép (vers)
Van egy könyvem csodaszép, tulipán az elején.
Ha kinyitod a fedelét, megnyílik a tündérlét.
Tündérekről szól e könyv, s mindegyik oldalán, egy-egy tündér mutatja be, tündéri mivoltát.
A tündérek pici lények, ember formájú kicsi teremtmények.
Pillangó alakjuk csodálatos pompa, a szivárvány színeiből igazi paletta.
Harmatcseppje, ha rajtuk megcsillan, a természet igaz csodája az.
Figyeld meg a hajnal ébredését, s meglátod a tündérek varázslatos röptét!
Jóban van az állatokkal, kakukkal és katicával.
Kisrigóval versenyt repül, a tücsökkel táncra perdül. A csigával lovacskázik, a nyuszival ugrándozik, a vakonddal bújócskázik, a pocokkal tréfálkozik.
Bodza, Galagonya, Orgona, Kőris , Bükk, Almafa, Kökény, Tölgy, Mogyorófa, Fűz, Berkenye, Diófa.
Külön-külön minden fának van egy őrző tündérlánya.
Sorolhatnám estig „máma”, hány növénynek van tündérága. Annyit mondok hidd el bátran, néked is van tündértársad!
Tündérpor
(dalszöveg)
Tündérkertben jártam, tündérkéket láttam, tündérkék kocsiról, tündérport szórtak.
Gyöngyöző énekük messziről hallik, trillázó dallamuk fülembe kúszik.
Tavaszi tündérek tavaszport szórnak, szikrázó napsütést, virágot hoznak.
Éled a természet, sarjad a fű, tündér reptű május jöjj!
Tündérkert bábfigura
Katica
(dalszöveg)
Hinta-palinta körtánc
Katica, katica, katicabogárka, pöttyös hátú katicabogárka.
Jer, ide! Jer ide! Jer a tenyerembe, tenyeremre, az ujjam hegyére!
Gyönyörű a röpte, ide-oda száll, ő a piros hátú katicabogár.
Hinta-palinta, hintázik a katica, margaréta bimbaja, bogárkának hintaja.
Katica, katica, katicabogárka, pöttyös hátú katicabogárka.
Jer ide! Jer ide! Jer a tenyerembe, tenyeremre, az ujjam hegyére!
Fűszál mozdul, libben, hajlik, katicabogárka így hintázik.
Fűszál hajlik, pitypang rezzen, katicabogárka vidáman repked. Katica, katica, katicabogárka, pöttyös hátú katicabogárka.
Jer ide! Jer ide! Jer a tenyerembe, tenyeremre, az ujjam hegyére!
Pöttyös a háta, fekete a szárnya, katicabogárka szép a ruhája.
Hat kicsi lába, így visz a táncba, katicabogárka így megy a bálba.
Katica, katica, katicabogárka, pöttyös hátú katicabogárka.
Jer ide! Jer ide! Jer a tenyerembe, tenyeremre, az ujjam hegyére!
Évszakok
(vers)
Évszakokkal hancúroztam, négyen voltak úgy bíz’a!
Tavasz, nyár, ősz, tél, így hívatták magukat.
Őszi lombok? Csodaszínek.
Pompa, kellem, paletta.
Hűvös szelek, új bor, nedű, tárkony, hagyma, szellőrózsa.
Tavasz, kedves virághozó, gyöngybokrétás, illatos, zöld levelű, rügyfakasztó, friss illatú, harmatos.
Télen csengő rénszarvasszán, hulló pelyhek, jégvirág.
Kandallóban roppan a tűz, meleg lelkű nagyvilág.
Nyáron bőség, termést hozó, kalászbontó, arató.
Meleg szellő, lágy fuvallat, édes ízű, zamatos.
Jó az élet, szép az élet, egy év eltelt hamarján.
Évszakokkal barangoltam hegyvidéken, s völgyön át.
Erdei barátság
Csiga Béla és Batka Mókus kerek erdő lakói.
Sülve-főve együtt vannak, tudja róluk ezt bárki.
Szeretnek játszadozni, huncutkodni a barátok, csipkebogyó a labdájuk, napsugár a hintájuk.
Azért kedvelik egymást az erdei pajtások, mert az egyikük fürge, a másik lassú járású.
Csiga Béla szerdán, pontosan 16 órára , meghívta Batka Mókust ünnepi uzsonnára.
Csiga Béla eperfalva lakója, Bozót utca 6 szám alatt van a házikója.
Ezt a címet írta rá a borítóra barátja, belülre pedig azt, „Meghívlak téged ünnepi uzsonnára!”
Batka Mókust ünnepli kerek erdő sokasága, meghívott vendég lesz a szitakötő
és a szentjánosbogárka.
Táncra perdül Batka Mókus családja,
zenél a tücsök banda
és az erdei dalárda.
Hogy mit kapott ajándékba
Batka mókus Bélától?
Hát?
Csiga triciklit zöld levelű bokrétából.
Levelet is írt hozzá Csiga Béla hamarján,
Isten éltessen kedves barátom születésed napján!
Gólya dal
(dalszöveg)
Hosszú csőrű, hosszú lábú gólya gilice!
Mit fogtál a tó közepén tegnap ebédre? Hát?
Béka combot, béka csülköt, béka pecsenyét.
Finom étek, jó az étek, mind megettem én!
Kéménytetőn van a háza, fészekboglya, ág lakása.
Kicsiny falu, kicsiny ház, kéménytetőn áll a vár.
Tavasz hívja, fészkét rakja, mondd meg ki ő?
Hát a gólya!
Tündérkert bábfigura
Gólya, gólya, hosszú lábú, hosszú csőrű, hosszú szárnyú.
Merre repülsz, merre szállsz?
Égen, földön, vízen jársz.
Jó dolgában kelepelget, egész nyáron feleselget.
Két kicsinyét nevelgeti, etetgeti, szeretgeti.
Kecses léptek, piros csizma.
Mond meg ki ő? Hát a gólya!
Gólya, gólya, hosszú lábú, hosszú csőrű, hosszú szárnyú.
Merre repülsz, merre szállsz?
Égen, földön, vízen jársz.
Indul már a mozdony
(dalszöveg)
Indul már a mozdony, csi-hu-hu!
Ajtó, ablak zárul, csi-hu-hu!
Zakatol, zakatol és pöfög, síneken vágtat úgy töfög.
Indul már a mozdony, csi-hu-hu!
Kanyarog az útja, csi-hu-hu!
Zakatol, zakatol és pöfög, síneken vágtat úgy töfög.
Gyere te is vélünk pajtásom!
Jó móka lesz nékünk meglátod!
Zakatol, zakatol és pöfög, síneken vágtat úgy töfög.
Figura rajzoló
Rajzolok egy karikát, annak három szál haját.
Fejéből jön a nyaka, s abból még egy karika, ezt egy kicsit nagyobbra, mert ez lesz a pocakja!
Pocakjából jön a lába,
abból kettőt, mert így van párban!
Kell még két kéz, jobb és bal. Kettő fül, s így jobban hall.
Ahhoz, hogy ő jobban lásson, kell még két szem a karikámon.
Ez már nem is karika, hisz van egy mosolya!
A figura így már
kész, vagy mégsem?
Van, feje, nyaka, pocakja, keze, lába, mosolya, füle, haja, ja, és végül az orra!
Itt a labda!
(dalszöveg)
Itt a labda! Hol a labda?
Gyorsan add tovább!
Repüljön a szelek szárnyán, gyorsan add tovább!
Itt a labda! Hol a labda? Gyorsan add tovább!
Körbe járjon és guruljon, kérlek add tovább!
Légy ügyes és bátor!
Jöjjön a gólzápor!
Labda gurul, labda repül, labda száguld, jaj de jó a játék gól, gól, gól!
Fogd meg, fogd meg, add tovább, szomszédodnak a labdát!
A szomszédod a szomszédnak, nagyon gyorsan adja át!
Húsvét, Húsvét
(dalszöveg)
Bokor alján, erdő szélén, tapsi füles üldögél.
Félénk állat, fület hegyez, bajszát pödri időnként.
Itt a tavasz, megjött végre, üde, friss és harmatos, nyuszi pajtás tojást hímez, szép mintával, takarost.
Kert aljára, fa tövébe, fészket készíts serényen!
Húsvét reggel, kakasszóra, tojást kaphatsz cserébe.
(dalszöveg)
Itt a dallam ringató, simogató, dúdoló.
Halkan, csendben, suttogva, tündérporral beszórva.
Aludj, aludj kis madárkám! Szívem, lelkem így vigyáz rád!
Aludj, aludj gyermekem, édesanyád énekel!
Aludj, aludj kis bogárkám, szépen szóló csalogánykám!
Aludj, aludj magzatom, édesanyád így dalol!
Itt a dallam ringató, simogató, dúdoló, halkan, csendben, suttogva, tündérporral beszórva. Őrzöm, védem álmodat, énekemmel ringatlak.
Ébredésed? Várva várom!
Aludj kedves gyöngyvirágom!
Pöttöm Panna
(vers)
Pöttöm Panna pici lány, dióhéjból dalolász.
Pici lány, pici lány, dióhéjból dalolász.
Pöttöm a ruhája, pöttöm a gúnyája, pöttöm minden porcikája.
Pöttöm pohárból iszik, pöttöm tányérból eszik, pöttöm csatot rak hajába, pöttöm gyöngyöt a nyakába, pöttöm gyűrűt az ujjára.
Csinos már a pöttöm lány, így várja a lovagját.
Pöttöm lovag, pöttöm lovon, pöttöm virágot hozott.
Zöld leveles margarétát a pöttöm gyöngykoszorúhoz.
Pöttöm köves gyűrű volt a gyöngykoszorú közepén, pöttöm lovag megkérte hát, Pöttöm Panna kiskezét.
Pöttöm versem így záródik, boldog pöttöm véget ér, élnek s halnak pöttömfalván a pöttöm törpikék.
Aki hiszi, elhiszi, aki nem jól teszi!
Pöttöm világot mindenki láthat, ha leguggol és megnézi!
Kismadár a jegenyén (dalszöveg)
Valaki fütyörész fent a fán, énekel, kacarász naphosszát.
Így éli világát, így éli a napját.
Kismadár a jegenyén, úgy dalolt mint soha még, azt dalolta, azt fújta,
így az élet víg nóta.
Azt dalolta, azt fújta,
így az élet víg nóta.
Illeti, kelleti ő magát, így borzolja a tollát.
Így éli világát, így éli a napját.
„Erdőt, mezőt szellő járja, faágakat felruházza.
Rügyfakasztó áldott zápor, friss illatú tavasz, mámor. Hóvirág, tulipán, itt a tavasz megjött már!”
Horváthné Szabó Andrea
