Innováció újratöltve | Boromissza Júlia | Szakdolgozat | MOME | 2015

Innováció újratöltve

1

Boromissza Júlia moholy-nagy művészeti egyetem

sz ak dolgoz at

Innováció újratöltve Innovációs negyedként éled újjá a z ész ak-budapesti iparterület

Boromissza Júlia Építőművészet szak

Konzulens: Soóki-Tóth Gábor Témavezető: Göde András

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2015

BEVEZETŐ – Hely és idő

6

ELSŐ FEJEZET – Kialakulás

8

Elhelyezkedés

8

Helyzetkép

8

Városfejlődés – a kettős periféria kialakulása

10

Barnamező – probléma és potenciál kettőssége

11

MÁSODIK FEJEZET – Városi paradigmák dinamikája

18

Erővonalak

18

A város, mint problémaforrás

19

Utópiák útvesztőiben

21

Az emberszabású város reneszánsza

23

HARMADIK FEJEZET – az innováció földrajza

26

Integrált gyárvárosoktól elszigetelt kampuszokig

26

Az innovációs negyed kialakulása, mint a városhoz való visszatérés következménye

27

Hely-teremtő erő

30

NEGYEDIK FEJEZET – Innovációs negyed, mint városteremtő eszköz

32

Paradigmaváltás a várostervezésben

32

Barnamezős területek, mint potenciális fejlesztési helyszínek

32

Innováció és barnamező

34

KONKLÚZIÓ

40

Innováció újratöltve

40

Város a városban, a városban

42

SZAKIRODALOM

48

Képjegyzék

51

ta r ta l o m j e g y z é k

Tartalomjegyzék

5

BEVEZETŐ

Hely és idő Az átalakított épületek, épületegyüttesek, terek már egy ideje személyes érdeklődésem fókuszában állnak. Különösen a régi és új, a patinás és high-tech anyagok, szerkezetek, kapcsolata és kontrasztja, és a rajtuk keresztül érzékelhetővé, tapinthatóvá váló idő az, ami annyira izgalmassá teszi számomra ezeket a tereket, helyeket.

A „hely” fogalma pedig érdekes tartalommal bír: utal az emberek mentális térképében betöltött szerepére, arra, hogy egy adott tér, épület az idők folyamán integrálódott a kollektív tudatba, viszonyítási ponttá vált, identitással rendelkezik.

Az ipari társadalomból információ és tudás alapú társadalommá válás még csak néhány évtizede zajlott le, és az ipari korszak épített öröksége még többé-kevésbé jelen van a világ nagyvárosaiban, ami alól Budapest sem kivétel.

Ezek a funkciójukat vesztett, hasznosításra váró barnamezős területek sok esetben ilyen városszövetbe ékelődött „helyek”, melyek karakterességükkel, és a hozzájuk fűződő pozitív, vagy éppen negatív érzelmekkel szerves részét képezik a város tudatának és tudatalattijának.1 Bár átalakulásuk összetett tényezők függvénye, melyekről a későbbiekben esik majd még szó, jelentős potenciállal bírnak, mely számukra a továbbélés lehetőségét, a városnak pedig termékeny táptalajt jelent valami teljesen újnak a létrejöttéhez.

0 — h e ly é s i d ő

Szakdolgozatom a diplomamunkámat megalapozó előtanulmány, mely a mestermunkaként egy észak-budapesti barnamezős helyszínre tervezett kutató intézményt helyezi el egy nagyobb kontextusban, innovációs negyedet vizionálva a területre. Hipotézisem szerint ez a több szempontból átmeneti, kiváló

6

„In each city, they have a significance that influences the city’s character; they refer to the past and are anchored in the collective memory.” Martina Baum – Kees Christianse: City as Loft. ETH, Zurich 2012, 9.

1

lehetőségekkel rendelkező, de fejlesztést igénylő barnamezős terület ideális táptalaja lehet K+F és innovációs tevékenység megjelenésének.

0 — h e ly é s i d ő

Ehhez először a tervezési helyszín várostörténeti kontextusát vizsgálom meg: milyen erővonalak mentén alakult ki mai formája, hogyan értelmezhető a jelenlegi állapota, majd a várostervezés útkeresésének főbb állomásait, paradigmáit vázolom, mint viszonyítási rendszert a terület fejlesztéséhez. Itt nem a várostörténeti részletességre helyezem a hangsúlyt, hanem a változás dinamikájának, erőterének megértésére. Ezután az innováció földrajzát mutatom be, mely jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, végül pedig a tervezési terület fejlesztésének lehetséges irányát tanulmányozom, melyet az előtte vizsgált tényezők összevetése, erőik eredője rajzol ki.

7

ELSŐ FEJEZET

Kial akul ás

Elhelyezkedés A vizsgált terület a mai XIII. kerületben található, Vizafogó és Angyalföld városrészek területére esik. Ezt a Váci út és a Duna közé eső sávot délről a Rákospatak, északról pedig a vasúti híd határolja.

Helyzetkép Ha most készítünk egy pillanatfelvételt a területről, máris sok mindent észlelhetünk a városrész karakteréből. A Váci úton észak felé haladva látunk itt A-B kategóriás irodaházakat, a szocialista időkből származó panelházakat, jellegzetesen kilencvenes évekbeli bevásárlóközpontot, bankokat, autószalont…

Akad néhány, az ipari múlt emlékét idéző épületegyüttes is. Ezek egy részét esetenként kiskereskedők használják, vagy üresen, roskadozva várnak sorsukra.

A Váci úttól kicsit beljebb, a Duna parton a 2000-es évek álma manifesztálódik luxuskivitelben,2 körülötte lekerített területek, melyek napszítta táblákkal hirdetik a beruházás soha meg nem valósult további ütemeit.

1 — kialakulás

A kiszemelt tervezési helyszín ízig-vérig átmeneti jellegű: két „folyam”, a Duna és a Váci út között terül el, egyik oldalról a hömpölygő autótömeg, irodaházak, a Duna Pláza nyüzsgése veszi körül, másik oldalról pedig a Duna holtága illetve a Népsziget “megállt az idő” hangulata övezi. Közigazgatásilag még Budapesten vagyunk, mégis periférián érezzük magunkat: köztes területen, mégis valaminek a szélén.

8

Kelet-nyugati irányban nézve szinte két világ határa ez, város és természet, haladás és időtlenség, zaj és csönd határmezsgyéje, míg észak-déli viszonylatban kétszeres periféria helyzetben van, egyrészt a Belváros felől, másrészt a sokáig a Fővárostól függetlenül fejlődő Újpest felől közelítve. Ez tehát a jelenlegi Marina Part (2005-2007), Prestige Towers (2008), Duna Terasz (2009)

2

1. k é p / A k c i ó t e r ü l e t

9

helyzet, ami történeti és városszerkezeti kontextusából kiragadott pillanatképként így fest. Lássuk, hogyan alakult ki ez a köztesség, városba ékelődött periféria, milyen folyamatok vezettek ennek az állapotnak kialakulásához?

2- 6 . k é p / M o n o f u n k c i o n á l i s z á r v á n y o k

Városfejlődés – a kettős periféria kialakulása

1 — kialakulás

A terület kedvező természeti adottságaiból, elsősorban a Duna és a Rákos-patak közelségéből adódóan már az ókorban letelepedtek itt népek, viszonylag kevés nyomot hagyva kilétükről.3 A Római Birodalom idején, a terület stratégiailag fontos pozíciót töltött be: az akkoriban határ szereppel bíró Duna mentén egy Transaquincum névre keresztelt erődöt4 emeltek itt, ami a területet keresztező utak hadászati jelentőségét mutatja. Ezeknek a – Pest-Vác, Pest-Hatvan – útvonalaknak a szerepe a későbbiekben is megmaradt, hol hadi, hol kereskedelmi funkciót betöltve, melyből az utóbbi különösen fontos tényező volt Pest várossá fejlődésében.5

10

Gellért Lajos – Dr. Juhász Katalin – Pappné Vőneki Erzsébet: a XIII. kerület kezdetektől napjainkig. Budapest 2007, 10.

4 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 12.

5 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 13.

3

A 18. századtól, amikor a városfalakon kívül is engedélyezték vásárok tartását, azok jelentős bevételhez juttatták a környező területeket, köztük az északi külvárosokat is,6 ott is beindítva a városiasodás folyamatát. Így alakult ki Újpest is, mely a 20. század elejére önálló városi rangra emelkedett (1907).7 Pest vámvonala a 19. század második feléig a mai Lehel térnél húzódott,8 majd kijjebb tolták a mostani Dózsa György útig, és csupán a 20. század kezdetén került a körvasút vonalára,9 melyben immár a jelen tanulmányban vizsgált terület is benne foglaltatott.

A városiasodás folyamata két irányból indult: Pest és Újpest felől. A terület két epicentrum perifériáján helyezkedett el: ebből a városszerkezet-történeti tényből következik a kettős periféria jelleg, ami valamelyest érezhető a mai napig.

A Nagy Budapest 1950-ben történt kialakítása óta eltelt évtizedek urbanizációja ezt némileg oldotta, az ipari tengelyt lakónegyedek vették körül,10 a Váci út vonalán megépített metróvonal11 bekapcsolta a környéket a város vérkeringésébe, az ipari funkció kiszorulása pedig megnyitotta az addig a forgalomtól elzárt városi tömböket.

Barnamező – probléma és potenciál kettőssége A kereskedelem dominanciáját a 19. század második felétől az ipari termelés váltotta fel, ekkor kezdtek épülni nagyobb ipari létesítmények. Elsőként az élelmiszer-ipar lendült fel – főleg malom-ipar, valamint sör és szeszgyártás – ami számottevő exportot is jelentett, majd a népesség rohamos növekedésének köszönhető robbanásszerű városépítés következtében az építőanyag és közlekedési eszközgyártás is jelentős lett.12

Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 23.

Kadlecovits Géza: Száz éve város Újpest. http://www.bpht.hu/historiak/84.pdf (2015.04.15.)

8 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 24.

9 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 65.

10 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország: Javaslat Budapest rozsdaövezeteinek rehabilitációs koncepciójára. Budapest 2003, 28.

11 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 103.

12 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 29.

6

1 — kialakulás

7

11

12

7. k é p / a k e t t ő s p e r i f é r i a k i a l a k u l á s a

A városiasodás folyamata két irányból indult: Pest és

1 — kialakulás

újpest felől.

13

A komolyabb ipari létesítmények a város terjeszkedésével egy idő után kiszorultak Pest akkori peremére,13 ahol egy bő évszázadig működtek,14 egy virágzó gazdaságról tanúskodva. A gyárak tömeges építésével a munkahelyek száma is növekedésnek indult, ami vonzotta a fővárosba a munkaerőt, itthonról és külföldről egyaránt. Az angyalföldi gyárak „csúcsidőben” mintegy 100.000 munkást foglalkoztattak.15 A lakás-helyzet eközben egyre keservesebbé vált. A szűkös lakhatási viszonyok és a növekvő kereslet új lakások építését indukálták, amik részben a helyszűke és a magas telekárak miatt az ipari zónán kívülre épültek. Közrejátszott ebben a fővárosi lakáspolitika is,16 mely az eredetileg koncentrált lakóépület építés – és az ehhez szükséges bontás – céljára kijelölt belvárosi területek idő- és pénzhiány miatti elvetésével, a város külső területeit célozta meg tömeges lakásépítés szándékával. Az 1975-80 között tervezett lakótelepek között volt a tervezési helyszínhez közeli Gyöngyösi úti lakótelep is.17 Az ipari zóna az urbanizáció és Nagy-Budapest 1950-es létrejötte nyomán mintegy köztes helyre ékelődött be,18 ami akkor kezdett igazán problémát jelenteni, amikor a politikai és egyben gazdasági rendszerváltással az ipari termelés hanyatlásnak indult ezeken a területeken.

A korábbi piacok elvesztése és az újakhoz való hozzáférés korlátai, elsősorban a technológiai elmaradottságból származó versenyképtelenség miatt a termelés leállt, a gyárak kiürültek. Egyeseket, mint a Danubius hajógyárat 1993-mal kezdődően,19 lebontottak, mások üresen álltak, az időjárás viszontagságainak XIII. kerület múltja, történelme. www.budapestinfo.eu/keruletek/budapest_13_kerulet/ multja_tortenelme (2015.02.10.)

14 CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft.: Budapest XIII. kerület hosszú távú fejlesztési koncepció. Budapest 2013, 13.

15 CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft. 2013, 13.

16 Az 1971-es Budapest és Környéke Általános Rendezési terv 1978-as felülvizsgálata üres, városszéli területek tömeges beépítését eredményezte. l. Körner Zsuzsa – Nagy Márta: az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. TERC, Budapest 2006, 275.

17 Csizmady Adrienne: a lakótelep. Gondolat, Budapest 2003, 95-97.

18 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 8.

19 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 103.

1 — kialakulás

13

14

és egy bizonytalan jövőnek kitéve. A területek a városszerkezet zárványaivá alakultak, úgynevezett barnamezőkké.

A barnamező fogalma a nemzetközi szóhasználat értelmében20 olyan, a város szövetébe ékelődött felhagyott, alulhasznosított területeket jelent, melyekre hatással volt a korábbi használatuk, aminek következtében vélt vagy valós szennyezettséggel terheltek és újbóli hasznosításuk beavatkozást igényel.21 Kialakulásuk tulajdonképpen egy gazdaság-politikai paradigmaváltás eredménye, mely földrajzi elhelyezkedéstől és politikai rendszertől függően némi eltéréssel, de többségben az elmúlt évtizedekben jelentkezett. A Nyugaton már lezajlott, vagy előrébb tartó átalakulás Budapesten egy máig tartó folyamat, ahol még érzékelhető az átmenetiség állapota. A tervezési terület, mely korábban hajógyár22 volt, teljes mértékben ebbe a kategóriába esik, ezért is érdemes megvizsgálni, milyen tendenciák érvényesültek ezeknek a zárvány-területeknek a kezelése esetében.

A rendszerváltással megnyílt a piac a külföldi befektetők és multinacionális cégek számára, ezek a területek azonban kevés esetben váltak a magyarországi fejlesztések célpontjaivá.23 Miért?

Egyik oka az, hogy a rendszerváltást követő privatizációval bonyolult tulajdon-rendszer alakult ki,24 ami a telkek elaprózódásához vezetett. Sok helyütt az ipari létesítmények a mai napig több kis vállalat tulajdonában vannak, ahol egyiküknek sincs pénze a másikat kivásárolni, így egy fajta „kényszer-szimbiózisban”25 élnek (pl. Csepel Művek telephelye), miközben az épületállomány egy része üresen áll és karbantartásra nincs kilátás.

CABERNET=Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network, http://www.cabernet.org.uk/index.asp?c=1134 (2015.04.15.)

21 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal: Barnamezős területek fejlesztése, Tematikus Fejlesztési Program. Budapest 2014, 11.

22 A nagy múltú, többször átkeresztelt Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. 1890-ben alakult.

A bezárása előtti időszakban Ganz és Társa Danubius Gép-, Wagon- és Hajógyár Rt néven működött. l. http://budapestcity.org/02-tortenet/Hajogyartas/index-hu.htm (2015.03.12.)

23 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 11.

24 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 11.

25 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 12.

1 — kialakulás

20

15

A kaotikus tulajdonviszonyok mellett a másik befektetés-visszatartó tényező a feltételezhető talajszennyezettség, melynek mértéke sok esetben feltáratlan.26 Ezek a tényezők hatalmas kártalanítási terheket rónak a barnamezős területek jövőbeli tulajdonosaira, nem is említve a bontási vagy esetleges műemlék-állagmegőrzési költségeket.

Mindezen túl, a város peremén nagyszerű közlekedési kapcsolatokkal rendelkező és kártalanítási kötelezettség nélküli zöldmezős területkínálat áll rendelkezésre, mely sok szempontból kívánatosabb beruházási helyszín, mint a barnamezős területek.

A zöldmezős beruházás pedig, ha hosszú távon, és nem a beruházó, hanem a város szempontjából nézzük, nem ideális, sőt káros. A szabad területek beépítése ugyanis a város extenzív növekedését jelenti, míg a jelenlegi nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazott „takarékos és átgondolt területhasználat”27 is pont arra utal, hogy e helyett intenzív beépítésre, a város terjeszkedése helyett a sűrítésére, optimalizálására kell törekedni. Amennyi kihasználatlan terület-tartalék van Budapest szövetébe ékelődve, annyira felelősségteljes feladat egy beruházás helyszínének mérlegelése.

Nézzük a tervezési terület környezetét: a Váci út menti, nem alaptalanul „gyárvárosként” is emlegetett28 sáv, mely a város legjelentősebb ipari zónáinak egyike volt, a rendszerváltás után, a 90-es években viszonylag gyors átalakuláson, funkcióváltáson ment keresztül.

A 3-as metró 1990-re egészen Újpestig megépült szakaszával és a Váci út felújításával29 a közlekedési infrastruktúra adott volt, ami kulcsfontosságú egy

Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 12. „A takarékos és átgondolt területhasználat a legfontosabb térhasználati elvek egyike. (…) a kihasználatlan beépített területek, barnamezők jobb kihasználásával hosszú távon a nemzetgazdaság számára fontos erőforrásokat védünk meg, biztosítva ezzel a gazdasági növekedés feltételeit, miközben csökkent értékű területek értékét is növelhetjük. A barnamezős beruházások támogatása tehát nemzetgazdaságilag is hatékony.” Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal: Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2020. Budapest 2012, 236.

28 CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft. 2013, 13.

29 Gellért – Dr. Juhász – Pappné 2007, 103.

26

1 — kialakulás

27

16

terület fejlesztésénél.30 További előnyt jelentett, hogy az itt található barnamezős területek esetén a fent említett, beruházást visszatartó tényezők – területek tulajdonviszonyainak elaprózódása, talajszennyezettség –kevésbé voltak jelen,31 így elősegítve a gyors fejlődést.

Az egy-egy nagyvállalat kezébe kerülő területeken iroda- és kereskedelmi funkciójú beruházások indultak meg az 1990-es évek második felében,32 majd a 2000-es évek második felétől lakópark-építés33 kezdődött a Duna-parton, a FOKA öböl szomszédságában.

A fejlesztések integrált szemléletet nélkülözni látszó, spekulatív volta fragmentált, monofunkcionális zárványok kialakulásához vezetett. Az éles kontraszttal elváló kereskedelmi funkciók, lakótelep, és a külön, zárt szigetet alkotó lakóparkok jelentős szegregációt eredményeztek.

Míg a Váci út belső szakaszán már szinte teljesen lezajlott a funkcióváltás,34 Újpesten pedig még bizonyos mértékben jelen van az ipar, ami a kerület hosszú távú jövőképében is szerepel,35 a kettő közé eső terület ilyen szempontból is átmenetet képez. Funkcióváltása részben lezajlott, de még vannak zárványai, amik fejlesztések további helyszínei lehetnek.

Ilyen helyszín a tervezési terület is, mellyel a 2008-as válságnak köszönhetően megakasztott további lakópark építést elkerülve, lehetőség nyílik egy újfajta irányt véve a kialakult monofunkcionális zárványok összekapcsolására, a városrész életre keltésére.

Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország – Naos Consulting: Akcióterületi mintaprojektek Budapest rozsdaövezetében, döntéselőkészítő tanulmány. Budapest 2004, 9.

31 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 12.

32 Többek között Duna Pláza (1996), Blue Cube irodaház (2002), OTP Székház (2002) 33 Marina Part (2005-2007), Prestige Towers (2008), Duna Terasz (2009) 34 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország 2003, 12.

35 Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország – Naos Consulting, Budapest 2004, 19.

1 — kialakulás

30

17

MÁSODIK FEJEZET

Városi par adigmák dinamik á ja Erővonalak Ha egy terület re-urbanizációjáról, városiasításáról beszélünk, érdemes megvizsgálni a várossal kapcsolatos főbb paradigmákat. Milyen tényezők, erővonalak mentén alakultak ki, változtak, fejlődtek városaink a kezdetektől napjainkig?

A városok dinamikus organizmusok, megjelennek, eltűnnek (Atlantisz), robbanásszerűen növekszenek (kínai városok ma) vagy csökkennek (Detroit).

Sohasem befejezettek, állandó változásban vannak, igazán csak négy dimenzióban értelmezhetőek, vizsgálhatóak.

Ahogyan a várostervezés multidiszciplináris feladat, ahol különböző szakmák együttműködése és nézőpontok ütköztetése folyik, maga a tervezési folyamat is különböző erők egyensúlyozásán alapul. A városnak nagyjából ugyanazon kritériumoknak kellett megfelelnie a történelem során: védelmet nyújtani a természet és az ellenség erői ellen, megszervezni a lakók mindennapjait, teret adni a szociális hálónak, stb.

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

Ezek három nagy csoportra bontva gazdasági, szociális és környezeti erőkként definiálhatóak. A városok ezeknek a mindenkori nagy erők játékának fizikai manifesztációi, amik közül más-más élvezett dominanciát az idők során.36

18

Gazdasági húzóerő például a kereskedelem, ami logisztikai megfontolásokból vonzotta az embereket a vízpartra, kikötővárosokat alakítva ki. Szociális erő a társadalmi hálózat jelentősége, mely többek között a közterek tudatos tervezésében nyilvánul meg, s ami a hagyományos – 19. századig épült – illetve mostanában rehabilitált városoknál fontos tényező.

Hustwit, Gary (rendező): Urbanized (film). Swiss Dots, London 2011

36

Környezeti tényezőkhöz sorolható mindenféle védmű, a középkorig a városfal, később az árvízvédelmi célú folyó-szabályozások, rakpartok, vagy az éghajlat-változásra felkészülő gátak világ-szerte. (pl. „The BIG U” – Manhattan, BIG Architects)37

városalakító tényezők gazdasági környezeti

A városok mindenkori nagy erők játékának fizikai manifesztációi, amik közül más-más élvezett dominanciát az idők során.

Szociális

idő

8 . k é p / Vá r o s a l a k í t ó t é n y e z ő k

A város, mint problémaforrás 38

Rebuild by Design, 2014. http://www.rebuildbydesign.org/project/big-team-final-proposal/ (2015.03.09.)

38 vö. “A város, mint probléma” Meggyesi Tamás: a városépítés útjai és tévútjai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1985, 9.

39 Hack, Gary – Barnett, Jonathan – Al, Stefan (szerzők, szereplők): Designing Cities – online course of PennDesign (filmsorozat). University of Pennsylvania, Philadelphia 2014, 1.3 modul https://www.coursera.org/course/designingcities (2015.03.10.)

37

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

A hagyományos városok viszonylag organikusan fejlődtek, változtak a fenti erőviszonyok függvényében, mígnem a 17-18. században bekövetkezett egy népességrobbanás, ami kéz a kézben járt az ipari forradalommal és egy intenzív változás beindulásával. Ezek ok-okozati viszonya hasonló a tyúk és a tojás esetéhez, különböző elemzők más-mást jelölnek meg kiindulási pontként.39

19

Az iparosodás, a gőzgép és a vasút megjelenése, mint gazdasági tényező, teljesen megváltoztatta a városokat: az eddig vízparthoz kötött ipar beköltözhetett a városokba, ahol a vevők voltak, a vasút elterjedése pedig összekötött korábban nagy távolságra lévő szárazföldi területeket, ezzel is gyorsítva a fejlődést, urbanizációt.40 A vidéki lakosság népvándorláshoz hasonlóan özönlötte el a városokat, s a pénzügyi élet, illetve kultúra is ott koncentrálódott.41 A 19. század közepére Nyugat-Európában az iparosodás már egy ideje jelen volt, kezdtek megmutatkozni annak negatív hatásai, a koncentráció korlátai: a város zsúfolttá, szennyezetté, élhetetlenné, kaotikussá vált.42 Változásra, megoldásra sürgettek az igények, amire Európa több nagyvárosában, köztük Párizsban, Londonban és Barcelonában jelentős átstrukturálással járó városrendezési terv lett a válasz. Ezeket a mérnöki szemlélet jellemezte: az első lépések közé tartozott a csatornázás és a közmű ellátottság megoldása.

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

Párizs esetében a Haussmann báró nevéhez kötődő változások, a középkori túlzsúfolt város lerombolását követően épített széles, katonai felvonulásra és később autós közlekedésre alkalmas utak, többsávos bulvárok mára a város védjegyévé váltak, ahogyan a számos újonnan létrehozott közpark, és a folyóparti promenádok is. Az új Párizs pozitív mintának bizonyult mind közlekedés megoldása, mind pedig a különböző funkciók és társadalmi osztályok keveredése szempontjából; az élhető város példája számos külföldi építészre volt nagy hatással, akik előszeretettel alkalmazták a sugárutakat új városok tervezése esetén.43

20

A második ipari forradalommal a gépkocsi megjelenése és széleskörű elterjedése kezdett nagy hatással lenni a városra, újabb kihívások elé állítva a tervezőket: a növekvő forgalom, zaj, szennyezés egyre nagyobb problémát jelentett, és megoldást sürgetve nagyban megváltoztatta a várostervezést is.

Hack – Barnett – Al 2014, 1.3 modul Meggyesi 1985, 11.

42 Meggyesi 1985, 11.

43 Hack – Barnett – Al 2014, 1.4 modul 40 41

Utópiák útvesztőiben Alapvetően két irányzat bontakozott ki a város problematikájának megoldására, mindkettő az autós közlekedés dominanciáján alapult. Ezek meglehetősen radikális utópiák voltak, amik csak részben csapódtak le a tényleges várostervezésben, hasonlóan a divat világában a kifutóra tervezett ruhakölteményekhez, amik csupán irányadóként szolgálnak a tömegek számára is elérhető kollekciók kialakításához.

Az ipari forradalom és annak minden velejárója által generált kaotikus városra az egyik válasz a modernizmus volt, többek között Le Corbusier-rel az élen, aki egy a meglévővel44 megegyező sűrűségű várost vizionált,45 a funkciók szétválasztásban szinte az extrémitásig elmenve.46 A korszakot meghatározó egyéni közlekedés diadala a városon keresztül húzódó autópályákban nyilvánult meg, amik tömegek akadálytalan, nagy sebességű mozgását biztosították.

Ebben a szellemben íródott a CIAM47 Athéni Charta-ja, amit „A funkcionális város” címen rendezett 1933-as athéni kongresszuson rögzítettek, s mely a várostervezés elméletét és gyakorlatát még hosszú évtizedekig meghatározta.

Párizs városa La Ville Radieuse (1924) http://www.fondationlecorbusier.fr/corbuweb/morpheus.aspx?sysId=13&IrisObjectId=6437&sysLanguage=fr-fr&itemPos=11&itemSort=fr-fr_sort_ string1&itemCount=11&sysParentName=Home&sysParentId=11 (2015.04.16.)

46 A lakás („lakógépek”), közlekedés és ipar radikális szétválasztása jellemzi a tervet.

47 CIAM „Congres Internationaux d’Architecture Moderne” (1928-1959) 48 Brasília város tervét Lúcio Costa és Oscar Niemeyer készítették 1956-ban.

44 45

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

Párizs szerencsés módon megúszta a nagy átalakulást, azonban találunk példát az utópia megvalósulására is: Brasília város például egy az egyben „kifutói ruhakölteményben” tetszeleg,48 ami a mindennapokban nem kifejezetten mondható kényelmesnek. A „tömegek számára elérhető kollekció” az egész világon elterjedt, paneles lakótömbök, házgyári épületek formájában valósult meg, melyek változó sikerrel adaptálták az Athéni Charta eredeti alapelveit. Alkalmazásuk a városépítészetben főleg a második világháború utáni rekonstrukció során

21

vált széleskörűvé, a gyors és költséghatékony építési mód iránti igénynek köszönhetően.49 Egy másik válasz az iparosodott város problematikájára egy két évtizeddel korábban kezdődött irányzat volt. Az Ebenezer Howard-féle „Garden City Movement” lényege egy központi és körülötte ingázható távolságban lévő, korlátozott sűrűségű és népességszámú külvárosok hálózatának megteremtése volt,50 ahol az egyes funkciókat koncentrikus körökkel szeparálta. A következetes szétválasztás rokonságot mutat a valamelyest későbbi modernista városutópiával, de a valódi hangsúly a városias és vidéki élet vonzerejének ötvözésén volt, mely a kertvárosban manifesztálódott.

Ebből az utópiából később leginkább a szuburbia térnyerése vált valóra, amiben az autóipar fellendülése nagy szerepet játszott: a mobilitás lehetőségével feleslegessé tette a további koncentrációt.51 A túlzsúfolt belvárosból a külvárosba menekülés, a napi ingázás hatalmas lépésnek számított akkoriban, a saját, szabadon álló külvárosi ház birtoklása nem véletlenül vált az „amerikai álom” netovábbjává.52 Egy ellentétes irányú, decentralizált fejlődés indult meg.

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

A külváros és a belvárosi lét közötti döntés az idők kezdete óta egy sarkalatos kérdés volt. Egy idő után a gépkocsi-orientált szuburbia is elkezdett kellemetlenné válni, túlburjánzani, ún. „sprawl”-lá alakulni.53 Az emberek naponta órákat töltöttek autóban a munka és lakóhely között ingázva, a probléma azonban nem csak a távolsággal volt: a saját környéken belül egymáshoz közel lévő funkciók is csak gépjárművel voltak elérhetőek. Emiatt, bár adott volt minden összetevő – szükséges funkciók megfelelő közelségben – a részleteken mégis elbukott a rendszer.54

22

Egedy Tamás: Városrehabilitáció és életminőség. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, 49-51.

50 Rebecca Ross – Mariana Moglievich – Ben Campkin: Ebenezer Howard’s three magnets. The Guardian 2014 http://www.theguardian.com/cities/2014/dec/05/ebenezer-howards-three-magnets (2015.03.09.)

51 Meggyesi 1985, 11.

52 Hustwit 2011 53 Hustwit 2011 54 Andres Duany: Spring (előadás). Boston Museum of Fine Arts, Boston 1989 49

Az emberszabású város reneszánsza Az autónak való alárendeltség és a gyalogos közlekedés ellehetetlenítése erős szegregációhoz és egész társadalmi csoportok kiszolgáltatottságához vezetett.55 a város extenzív terjeszkedése ráadásul a természetes élőhelyeket felemésztve, ökológiailag is kedvezőtlen következményekkel fenyegetett.

Ez ellen, egy kompaktabb, sétálható város mellett érvelt az „Új Urbanizmus”56 vezéralakja, Andres Duany,57 aki a tradicionális város reneszánszát hirdette, amit jó gyalogos kapcsolatok, sétálható távolságok és élhető utcák jellemeznek.58 Egy másik, szintén a modern várostervezési elvek ellen érvelő aktivista Jane Jacobs59 volt, aki Robert Moses60 és Lúcio Costa61 felülről közelítő, funkcionalista, autó-orientált megközelítésével szemben egy utcaszintű, humánus nézőpontot propagált, hangsúlyozva az épített mellett a szociális struktúra fontosságát a városban.

A városvezetés által túlzsúfoltnak, szűknek és kaotikusnak vélt környékekben ő a szociális szövet gazdagságát látta, ahol a funkcióknak egy egészséges keveredése, és az emberek utcai jelenléte biztonságosabbá és élhetőbbé teszik a várost. „A fizikális tér és a szociális szövet közti kapcsolat adja a városok DNS-ét.” a funkcionalista lakótömbökbe való költöztetéskor elvész ez a „szociális infrastruktúra”.62

Például gépjárművet nem vezető gyerekek, idősek esetében A “New Urbanism” az USA-ban az 1980-as években kezdődött mozgalom, mely a tradicionális város értékeit, többek között a sétálható távolságokat, különböző funkciók keveredését promotálja.

57 Andres Duany (1949-), építész, várostervező, a „Congress for the New Urbanism” alapítója.

58 Duany 1989 59 Jane Jacobs (1916-2006), amerikai-kanadai újságíró, író, aktivista, aki a „Death and life of great american cities” c. könyvéről, és várostervezés humánus szempontjainak propagálásáról ismert.

60 Robert Moses (1888-1981), New York City várostervezője volt évtizedeken keresztül.

61 Lúcio Costa (1902-1998) Brasília város tervét készítette 1956-ban, Oscar Niemeyerrel (1907-2012) együttműködve.

62 “social infrastructure” l. Hustwit 2011 55

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

56

23

Ehhez a vonalhoz kapcsolható Jan Gehl,63 koppenhágai építész-várostervező munkássága is, melynek fókuszában a várostervezés emberi dimenziója és az életminőség fejlesztése áll, az autós helyett a gyalogos és biciklis közlekedést támogatva. Munkája nyomán újult meg Koppenhága számos köztere, illetve lett a bicikli az egyik fő közlekedési eszköz immár 30-40 éve, mely számos előnye közé tartozik, hogy gyors, olcsó, kis helyen elfér és egészségesen tartja a városlakókat.

Gehl szerint „egy jó város olyan, mint egy jó parti, ahol az emberek megfeledkeznek az időről és csak jól érzik magukat”.64 „Nem az számít, hányan sétálnak, haladnak át a városon, hanem hogy mennyien állnak meg.” – mondja.65 Koppenhága ma a világon a legélhetőbb helyek egyike,66 városregenerációs stratégiája példaértékű.

A különböző irányzatok a történeti várost különbözőképpen kezelték: egyik el akarta hagyni, másik „fel akarta robbantani”, hogy valami teljesen újnak adjon helyet. A jelenleg uralkodó irány a tradicionális város újra felfedezése, regenerációja, a szociális kapcsolatok, a humánus tényező felértékelődése. Ezt mutatják a közelmúltbeli városrangsorolások is, az élhetőség, mint szempont előtérbe helyezésével.

2 — vá r o s i p a r a d i g m á k d i n a m i k á j a

A város globális reneszánsza egy évtizedekig tartó folyamat volt, mely nyugaton és az egykori szocialista országokban jókora időbeli eltéréssel zajlott le, illetve folyik a mai napig.67 A re-urbanizációt indukáló tényezőként szerepelt többek között a végtelen szuburbanizáció és autó-orientált lét kényelmetlenné válása, és a lakótelep-építészet kudarcai is, melyek szintén fokozódó elégedetlenséget váltottak ki az emberekből, és a történeti városrészek újra felfedezésére ösztönözték őket.

24

Jan Gehl (1936-), koppenhágai építész, várostervező „A good city is like a good party. (…) If peopleget involved in social activities, they forget place and time and just enjoy.” Hustwit 2011 65 „That’s why I say, do not look at how many people walk in the city, but look how many people have stopped walking to stay and enjoy what is there.” Hustwit 2011 66 Leigh, Gabriel (videoriporter): Most liveable city: Copenhagen (film). Monocle, London 2013 http://monocle.com/film/affairs/most-liveable-city-copenhagen/ (2015.04.16.)

67 Egedy Tamás 2009, 49-51.

63

64

HARMADIK FEJEZET

A z innováció földr a jz a Integrált gyárvárosoktól elszigetelt kampuszokig A városhoz való viszony átalakulásával párhuzamosan, illetve azzal kölcsönösen egymást alakító tényezőként ment végbe a technológia földrajzának megváltozása. A 19. század közepétől a 20. század első feléig virágzó gyárnegyedek a városon belül, illetve annak egykori perifériáján helyezkedtek el, mely ma már az átmeneti zóna részét képezi.

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

A város több pontján, technológia, vagy termékcsoport szerinti klaszterekbe rendeződve működtek, megkönnyítve ezzel a nyersanyag és a munkaerő áramlását.68 az utóbbit alkotó munkásosztály jellemzően a környező területeken lakott, és gyalog járt dolgozni. A legtöbb gyárnegyed óvodákat, iskolákat, minden alapvető funkciót tartalmazott, ami egy kompakt, város a városban rendszerként is értelmezhető.

26

Város

Város

G yá r n e g y e d e k

k ü lvá r o s i k+ F k a m p u s z o k

9. kép / A z innováció földrajza

68

i n n o vá c i ó s n e g y e d ( e k )

idő

„Such a clustering of like activities facilitated the supply of materials and parts from one firm to another, and also attracted a large and fluid supply of workers, many of whom lived int he surrounding communities and walked to work.” Katz, Bruce – Wagner, Julie: The Rise of Innovation Districts: a New Geography of Innovation in America. Metropolitan Policy Program at Brookings, Washington 2014, 5.

A korábban már vázolt városfejlődési irány, mely a mobilitás növekedésével és a városból való kivonulással a súlypontok eltolódásához vezetett, a technológia városban elfoglalt pozíciójára is hatással volt. A modernista, funkciókat szétválasztó elvek nyomán, az újonnan létrejövő kutató-fejlesztő intézmények a szuburbiák lakó- és kereskedelmi funkcióihoz hasonlóan, a városon kívül, kizárólag autóval megközelíthető, elszigetelt kampuszokként épültek meg.69 Ezek a zárt, külvárosi „science park”-ok vagy „research park”-ok azonban nem csak a városfejlődés irányát tükrözték, hanem egyfajta kutatási kultúrát is, mely az ötletek, innovációk szabadalmait féltve, nagyfokú titoktartást igényelt.70 az intézmények tehát mind a várossal, mind egymással szemben is „tartózkodóak” voltak. A kampusz tipológiája széles körben elterjedt, és mind a mai napig meghatározó világszerte,71 bár az idő közben eljárt felette.

Az innovációs negyed kialakulása, mint a városhoz való visszatérés következménye Az utóbbi másfél-két évtizedben radikális változások mentek végbe, melyek elkezdték átrajzolni a technológiai munkahelyek földrajzát, és megkérdőjelezni a várostól elszigetelt, steril kampuszok létjogosultságát. Ebben a szektorban is megindult a város újrafelfedezése, igényt tartva annak sűrűséget és közelséget biztosító minőségére.

Katz – Bruce 2014, 6.

Amerikában az 1950-es évektől egészen mostanáig jellemző volt egyfajta titkolózás a kutatási kultúrában. Katz – Bruce 2014, 6.

71 Magyarországon is, pl. Richter Gedeon kémiai kutató- és irodaépület Kőbányán 72 Katz – Wagner 2014, 9.

69

70

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

Ennek egyik kiváltó oka egy folyamatban lévő demográfiai átalakulás: az elöregedő társadalom, kevesebb számú és a karrier miatt kitolódott gyerekvállalás, vagy a középkorú pároknál a gyerekek kirepülése mind olyan tényezők, melyek a kertvárosi léttel szemben városok irányába vonzzák az embereket. A munkaerő preferenciái pedig befolyásolják a cégek, intézmények szempontjait is, ilyen formán meghatározva azok földrajzi elhelyezkedését.72

27

A külvárosi kampuszok korának leáldozását kiváltó másik tényező a cégek, iparágak egymáshoz való kapcsolatának megváltozása, mely zárt rendszerek helyett hálózatok irányába mozdult el.73 Ezt a kort már nem Leonardo da Vinci típusú, mindenhez értő polihisztorság, hanem a különböző szakterületeken átívelő, interdiszciplináris kutatási-fejlesztési kultúra, iparágak határait átlépő innovációs projektek jellemzik.

MÉRNÖK

INTERDISZCIPLINÁRIS

bionikus

orvos

designer

10 . k é p / A b i o n i k a i i p a r t ö b b s z a k t e r ü l e t i n t e g r á l á s á v a l j ö t t l é t r e

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

A Magyarországon is dinamikusan fejlődő bionikai ipar például több szakterület együttműködésével, a hagyományosan orvosi és mérnöki kompetenciák integrálásával jött létre.74 Az új lehetőségeket megnyitó iparág-közi, intézmény-közi és cégközi kollaboráció sikerességéhez és produktivitásához pedig elengedhetetlen a sűrűség és közelség, mely minőségekkel jellemzően a hagyományos város rendelkezik.

28

„The result is that in today’s economic landscape, no one company can master all the knowledge it needs, so companies rely on a network of industry collaborators.” Katz – Wagner 2014, 8.

74 Bionikai ipar kibontakozása: https://itk.ppke.hu/oktatas/alapkepzes-bsc/molekularis-bionika-mernoki-bsc (2015.03.12.)

73

A harmadik tényező, mely az előzővel összefügg, az ún. „innovációs ökoszisztéma”75 nyitottabbá válása, a szellemi tulajdonhoz való viszony megváltozása, mely az egyéni feltalálás helyett az „open source”76 innovációra helyezte át a hangsúlyt. A cégek és környezetük, valamint más cégek közötti kapcsolat porózusabbá vált, az elszigetelt, féltve őrzött találmányok kultúrája, bár egyes szektorokban (pl. nemzetbiztonság, egyes gyógyszeripari vállalatok, űrkutatás, stb.) megmaradt, a technológiai szektor jelentős hányadában átalakulóban van.77 Ezen felül, a lezajlott digitális forradalom lehetővé tette a munka mobilizálását, a “bármikor bárhonnan” típusú munkavégzést.78 A távmunka lehetősége pedig bizonyos szakmák esetén megkérdőjelezi, hogy bárki is közlekedési dugóban töltse a reggelt, amikor ugyanannyi idő alatt egy belvárosi kávézóban, parkban, vagy közösségi irodában79 ülve elintézheti az aznapi levelezését, lebonyolíthat két tárgyalást és még jól is indul a napja.

Ezek a tényezők összességében ahhoz vezettek, hogy a város reneszánszával párhuzamosan, illetve azzal összefüggésben, a K+F szektorban is megindult a megelőző évtizedekre jellemző szétterüléssel ellentétes tömörülési folyamat.

A korábbi gyárnegyedekhez hasonló klaszterek jöttek létre, melyeket a nemzetközi szóhasználat80 „innovációs negyedeknek”nevez.

„Az innovációs ökoszisztéma egy szinergetikus kapcsolatot jelent az emberek, cégek és a hely (an negyed fizikai földrajza) között, ami elősegíti az ötletgenerálást és meggyorsítja a kereskedelmi forgalomba kerülést.” (saját ford.) „An innovation ecosystem is a synergistic relationship between people, firms, and place (the physical geography of the district) that facilitates idea generation and accelerates commercialization. „ Katz – Wagner 2014, 10.

76 A kifejezés a szoftverfejlesztés világából származik (1998), jelentése “nyílt forráskódú”.

77 Tsai, Mu-Ming (rendező): Maker – a documentary on the Maker Movement (film). 2014 http://makerthemovie.com/about/ (2015.03.12.)

78 Hämäläinen, Timo: Changing work patterns and the rise of urban innovation districts – The future in Finland? From Rurban to Urban blog, 2014 http://urbanfinland. com/2014/12/09/changing-work-patterns-and-the-rise-of-urban-innovation-districts-finland/ (2015.03.09.)

79 Budapesten például a Kaptár, a Loffice, a Kubik, stb. Szerző nélkül: 10 coworking iroda Budapesten. TízDolog.hu http://tizdolog.hu/2014/08/22/10-coworking-iroda-budapesten/ (2015.03.12.)

80 Például Katz – Wagner 2014, 2.

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

75

29

Hely-teremtő erő Katz és Wagner szerint „az innovációs negyedek vállalkozók és oktatási intézmények, startupok és iskolák, vegyes funkciójú beruházások és orvosi innovációk, közösségi bicikli és megtérülést ígérő befektetések legtökéletesebb elegyéből állnak – mindez tömegközlekedéssel összekötve, zöld energiával hajtva, digitális technológiával felszerelve és koffeinnel üzemelve.”81 A vegyes funkciójú, élettel teli terület, melynek lételeme a sűrűség és a közelség, erős hasonlóságot mutat a hagyományos város jellegével, és párhuzamba vonható az új urbanizmus törekvéseinek szellemi hátterével is. A korábbi paradigmákon túlmutatva azonban egy új modellről beszélhetünk a városfejlődésben, ahol a gazdaság, a kapcsolati hálók és a hely-teremtés minden eddiginél szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.

A hely-teremtés – ami a meglehetősen domináns virtuális valóság korában különösen nagy jelentőséggel bír – visszautal a kezdő gondolatok egyikére, mely a barnamezők hely-teremtő potenciálját veti fel. Ez tehát egy közös pont, mely összekapcsolja az innovációs negyed és a barnamező fogalmát: míg egyik a városba való beágyazottságából, és múltjából, addig a másik a dinamikájából, szervező erejéből fakadóan rendelkezik a potenciállal a hely-teremtésre.

Katz és Wagner pont a barnamezős területeket nevezi meg az innovációs negyedek tipikus kialakulási formáinak egyik lehetséges helyszíneiként.82 ”Újra-álmodott városi területek”83 modelljük a fizikai és gazdasági változásokon átmenő, víz-közeli, vagy vízparti területeket célozza meg, melyek korábban ipari vagy raktározási funkciót töltöttek be.

Saját fordítás. Eredeti:„Innovation districts constitute the ultimate mash up of entrepreneurs and educational institutions, start-ups and schools, mixed-use development and medical innovations, bike-sharing and bankable investments—all connected by transit, powered by clean energy, wired for digital technology, and fueled by caffeine.” Katz – Wagner 2014, 2.

82 Másik modellek: „anchor plus”, ami a belvárosban jöhet létre, vagy „urbanized science park”, ami az idejét múlt külvárosi tudományos kampuszokat fejlesztené tovább városi sűrűségűre. Katz – Wagner 2014, 2-3.

83 „re-imagined urban areas” Katz – Wagner 2014, 3.

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

81

30

Átalakulásukat többek között a tömegközlekedési infrastruktúra kiépítése, és a város közelsége indukálhatja, kialakulásuk pedig a környékre is pozitív hatással lehet, fejlődést generálva maga körül. Ez utóbbi egyrészt a megnövekedett gazdasági aktivitással történő értékteremtést jelent, melynek hozadéka azután visszaforgatható a környék fejlesztésébe, másrészt munkahelyteremtést, vagy akár oktatási tevékenységet a környék lakossága számára.

3 — a z i n n o vá c i ó f ö l d r a j z a

Eljutottunk tehát onnan, hogy az innovációs negyed a városfejlődés következménye volt, oda, hogy a városfejlődés hajtóereje, városteremtő eszköz lehet.

31

NEGYEDIK FEJEZET

Innovációs negyed, mint városteremtő eszköz Paradigmaváltás a várostervezésben Az előzőekben megvizsgáltam, hogy milyen nagy erők alakították a város fejlődését, és a különböző korok hozzá való viszonyát. Az utóbbi időben jelentős szemléletváltásnak lehettünk tanúi, mely során a város problémaforrásból újra lehetőségek tárházává vált, a sűrűség, közelség, keveredés és kapcsolati háló felértékelődésével reneszánszát éli.

Bár paradigmaváltásról beszélhetünk, a koncepció nem teljesen új: erős párhuzamba állítható a hagyományos város modelljével, ahol a munka, lakás, szolgáltatások mind egymás közelében voltak, például a bolttulajdonos az üzlete feletti lakásban, vagy a közelben lakott.

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

A kezdetben leginkább csak az új urbanista szemléletű várostervezők84 és aktivisták85 által propagált elvek lényege mára valamelyest bekerült a köztudatba, és ezzel együtt a magyar városfejlesztési koncepciók86 napirendi pontjai közé is. Ez utóbbiak a korábbi extenzív növekedés korlátozását, helyette intenzitás-növelést és egy kompaktabb város megvalósítását tűzték ki célul.

32

Barnamezős területek, mint potenciális fejlesztési helyszínek A város sűrítése és a beépítés intenzitásának növelése kapcsán pedig logikusan kerülnek reflektorfénybe a városfejlődési folyamatok következményeként köztes pozícióba beékelődött, felhagyott ipari területek. A gazdasági rendszerváltással

Andres Duany (l. feljebb), Leon Krier (1947-) építész, építészet teoretikus, várostervező, az Új Urbanizmus egyik vezéralakja.

85 Például Jane Jacobs (l. feljebb) 86 A XIII. kerület városépítészeti céljai között szerepel a „kompakt város”, vagy „város a városban” stratégia. CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft. 2013, 59.

84

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

11-12 . k é p / A b i o n i k a a l k a l m a z á s i területei közé tar tozik többek között a diagnosztika, a terápia és a ter mészet inspirált a tec h nológia.

A f enti kép (terápia) eg y gondolat t al vezérelhető művégtagot ábrázol.

A l e n t i k é p e n (d i a g n o s z t i k a ) e g y ú n . „ l a b o n a c h i p” e s z k ö z t l á t h a t u n k , ami g yakorlatilag a hag yományos labor folyamatok miniatürizálását jelenti.

33

kialakuló jelentős mennyiségű és kiterjedésű barnamezős zárványterület a városba való fizikai és szellemi beágyazottságából fakadóan jövőbeli fejlesztések potenciális helyszíne lehet, lehetőséget adva új minőségű városi terek, kapcsolatok létrejöttére.

A XIII. kerületi tervezési helyszín is a budapesti barnamezős állománynak részét képezi, átmeneti pozíciót elfoglalva a városközponthoz közeli, a rendszerváltás után viszonylag gyorsan funkciót váltó, illetve az attól távolabbi, iparterületként megmaradó területek közt. Az egykor az ország legjelentősebb üzemei között számon tartott hajógyár környezetének funkcióváltása már a 90-es évektől kezdődően lezajlott, kontrasztokkal teli, szegregált területeket eredményezve. A beruházási tervek ide további lakóparkokat szántak,87 melyek válság miatti meghiúsulása következtében a volt iparterület egyelőre még új funkcióra várva, üresen áll.

Innováció és barnamező

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

A kutatás és fejlesztés mára kiemelt szektorrá vált a világ jelentős részén, beleértve Magyarországot is,88 ahol egyes szakterületeken – például a bionikában89 – nemzetközileg is versenyképes tudással rendelkező szakemberek kerülnek ki az oktatásból.

34

A kibontakozóban lévő új tudományterület tevékenysége egyelőre javarészt a kapcsolódó egyetemek90 körül fókuszálódik a belvárosban, azonban a kutatás-fejlesztés egyre növekvő jelentősége és a ráépülő új iparágak terjeszkedése új súlypontokat is kialakíthat a városon belül. Szemléletes példa erre a Graphisoft Park91 esete, ami a Dél-Budán koncentrálódó oktatási intézményekhez és technológiai cégekhez képest távolabb, egy észak-budapesti, korábbi barnamezős területen helyezkedik el, hazai és nemzetközi vállalkozásoknak adva otthont.

360° Budapest projekt. Haba Péter: Indul a 360° Budapest projekt. Építészfórum 2007 http://epiteszforum.hu/indul-a-360-budapest-projekt (2015.04.16.)

88 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, 146.

89 PPKE ITK Molekuláris Bionika mérnöki BSc képzés https://itk.ppke.hu/oktatas/alapkepzes-bsc/molekularis-bionika-mernoki-bsc (2015.04.16.)

90 SOTE, PPKE ITK 91 Graphisoft Park http://www.graphisoftpark.hu/ (2015.04.16.)

87

A modern város anti-urbánus szemlélete és a korábban jellemzően zárt rendszerű innovációs kultúra miatt, a K+F funkció gyakran kiszorult a városból, zöldmezős beruházásokként, külvárosi kampuszokként megvalósulva. Ez a szemlélet azonban a kutatási kultúra átalakulásával, a szuburbia és az autó dominanciájának hanyatlásával, valamint az ezzel összefüggő demográfiai változásokkal, elkezdett idejét múlttá válni.92 Az emberszabású város reneszánszával párhuzamosan, mely oda vezetett, hogy mára az emberek és a várostervezők által kívánatos modell is a sétálható, kompakt város lett, az innováció földrajza is átalakult, egyre inkább a városi minőséget keresve.

Egy finn és egy amerikai cikk is azt tárja fel, hogy hiába a természet-közeli telephely, a technológiai cégek, kutatóintézmények elkezdtek visszaköltözni a városba. (l. feljebb) Hämäläinen 2014 ill. Katz – Wagner 2014

92

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

13 . k é p / A K+ F f ő b b s ű r ű s ö d é s i p o n t j a i B u d a p e s t e n : a G r a p h i s o f t P a r k a t ö b b i i n t é z m é n y h e z k é p e s t északra helyezkedik el. (A ter vezési helyszín vele átellenben, a pesti oldalon.)

35

Amellett, hogy a város a lételeme, az innovációs negyed maga is hely-teremtő erővel bír, sűrűséget, aktivitást, fejlődést generálva maga körül, melyek jellegzetesen városi sajátosságok. Ilyen szempontból tehát megtermékenyítő hatással lehet egy egyébként potenciállal rendelkező, re-urbanizációra váró barnamezős területre.

Ezt támasztja alá egy korábban említett tanulmány is, mely az innovációs negyed kialakulási formái közül az egyik modellt éppen az átmeneti zónában elhelyezkedő, vízparti, felhagyott iparterületek városiasításának eszközeként említi.

Leghíresebb európai példaként, Barcelonában a Poblenou tengerparti barnamezős területén nőtte ki magát a mára világszínvonalú innovációs negyed, a 22@ Barcelona. A negyed alapvetően tudásintenzív vállalatok, kutatóintézmények stratégiai koncentrációja, de emellett egy kezdeményezés is egy új városi modell létrehozására, mely a tudás alapú társadalom kihívásaira keresi a választ.93

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

Mivel a K+F és innovációs tevékenység jelentős terület felértékelő erővel bír és magas képzettségű (fiatal) munkaerőt vonz be, a barnamezős területeken való megjelenése már a budapesti területfejlesztési stratégiák pontjai között is szerepel.94

36

Egy ilyen jellegű terület innovációs negyedként való újjáéledésének egyik fő hajtóereje és egyben alapfeltétele a tömegközlekedési infrastruktúrába való beágyazottság. Jelen tervezési helyszín esetében ez a 3-as metróvonallal95 az 1990-es évek óta megoldott, ami nem csak a belvárossal való kapcsolatot jelent, hanem az érintett tudományterületeken tevékenykedő oktatási és

„22@Barcelona project transforms two hundred hectares of industrial land of Poblenou into an innovative district offering modern spaces for the strategic concentration of intensive knowledge-based activities. This initiative is also a project of urban refurbishment and a new model of city providing a response to the challenges posed by the knowledge-based society.” http://www.22barcelona.com/index.php?lang=en (2015.04.16.)

94 „A főváros pesti oldalán, az átmeneti zónában találhatóak azok a nagy kiterjedésű barnamezős területek, amelyek kiválóan alkalmasak a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek letelepedéséhez.” Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 2014, 105.

95 A területhez legközelebbi megálló a Gyöngyösi utca.

93

egészségügyi intézmények96 egyszerű elérhetőségét is.97 Ezen kívül a Főváros hosszú távú tervei között szerepel a 2-es villamosvonal meghosszabbítása Észak felé, egészen a Duna Plázáig,98 mely tovább erősíti majd az új súlypont kialakulásának lehetőségét.

SOTE, PPKE ITK, Klinikák, KOKI Gyöngyösi utca megállótól Corvin negyed megállóig 18 perc, ill. Klinikák megállóig 22 perc utazási idő. https://www.google.hu/maps (2015.04.16.)

98 Budapesti Közlekedési Közpoont: Balázs Mór Terv. Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest 2014, 36.

96 97

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

A fentiek alátámasztják, hogy az alapfelvetés, miszerint egy barnamezős területen K+F tevékenység jelenik meg, megállja a helyét. A terület rendelkezik a helyzeti energiával, a funkció pedig az értékteremtő erővel, dinamikával.

Közös igényük a város, melyet tulajdonképpen egymás által teremtenek meg, innovációs negyed formájában.

37

38

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

39

4 — i n n o vá c i ó s n e g y e d , m i n t vá r o s t e r e m t ő e s z k ö z

14 . k é p / I n n o v á c i ó ú j r a t ö l t v e : ú j j á é l e d n e k a t e r ü l e t i n n o v á c i ó s h a g y o m á n y a i .

KOnklúzió Innováció újratöltve Az Újpesti Öböl mentén fekvő tervezési helyszínen az egykori hajógyár épületállománya 2015. januárral bezárólag teljesen lebontásra került. A terület az angyalföldi gyárnegyed részét képezte, mely munkások ezreinek biztosított megélhetést, és bár nem mindig a legjobb körülmények között,99 de lakhatást is. Egy kompakt város volt a városon belül, mely valamelyest a mai innovációs negyedek sajátja is.

A gyártás mellett jelenetős volt a kutató-fejlesztő tevékenység is,100 a tervezett funkció így valójában egyfajta folytonosságot hoz létre, újjáélesztve a terület innovációs hagyományait.

Az ipari múlt emlékét egyedül egy nyomokban fennmaradó iparvágány őrzi.

A hajdanán a Váci út menti ipartelepek számára nyersanyag-ellátást és összeköttetést biztosító vágány mintegy talált tárgyként képez kapcsot a múlt és a jelen között, illetve válhat a jövőbeli fejlesztés tengelyévé, szimbolikus101 és valós102 ütőerévé.

Itt ér össze a bevezetőben említett tapintható idő, a hely tudatalattija, a hajdani és az új funkció.

Révész György (rendező): Angyalok földje (film). Hunnia Filmstúdió, Budapest 1962 A gyártás mellett kutató-fejlesztő, innovatív tevékenység. “Az 1980-as évek közepén 250 iparteleppel, Angyalföld volt a főváros legnagyobb iparterülete, ahol (...) nyolc kutató-fejlesztő és szervezőintézet működött.” CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft. 2013, 13.

101 A diplomatervben az egykori gyárnegyedhez hasonlóan, a jövőbeli innovációs negyed az évek során kiépülve mintegy felfűződik az iparvágány mentén.

102 Szintén a tervben, az iparvágány a forgalmas Váci úttal párhuzamos, de attól védett biciklis- és gyalogos útvonallá alakul.

99

konklúzió

100

40

41

15 . k é p / I p a r v á g á n y, 19 6 7. Ta l á l t t á r g y, k a p o c s a m ú l t é s a j ö v ő k ö z t , a t e r ü l e t r é g i - ú j ü t ő e r e .

Város a városban, a városban A mestermunkaként tervezett kutatóépület az innovációs negyed első, zászlóshajó projektje, mely az első lépés a terület fejlesztéséhez. Ez a központ az egyelőre a Főváros déli részében koncentrálódó oktatást és alapkutatást kiegészítve, elsősorban a fejlesztésre koncentrál, kapcsot képezve a tudás-transzfer és a gazdaság szereplői között.

Maga a fejlesztés fokozatosan történik: az inkubátorként is szolgáló intézményből az évek során kikerülő spin-off vállalkozások, illetve a már működő, hasonló profillal rendelkező cégek, intézmények telepednek meg a környéken, felfűződve a hajdani iparvágány, a terület régi-új ütőere mentén. Ez alkot elegyet a meglévő és új lakóépületekkel, boltokkal, környékbeli irodákkal, laborokkal, és egészül ki előadótérrel, kávézókkal, rekreációs funkciókkal, egy élettel teli, pezsgő munka-, lakó- és rekreációs környezetet alkotva.

konklúzió

A színvonalas közterek, rekreációs helyszínek megteremtése közös érdeke a negyednek és a Fővárosi Önkormányzatnak is. Az utóbbi távlati terveiben nagy hangsúlyt kap a Duna menti területek közcélú fejlesztése.103 Miért is ne képzelhetnénk el egy városi teret, amit az ott dolgozók, a környék lakói és a kikapcsolódni vágyók egyszerre használnak, ahol a munkahely és a köztér egymásba szövődik?

42

„A megújuló barnamezős területek a kompakt városfejlődés motorjai, amennyiben (…) a Duna menti területeken a város és a víz kapcsolata szoros, a part közcélú, funkcióbővítő hasznosítása megvalósul.” Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal 2014, 14.

103

16 . k é p / N o l l i R ó m a t é r k é p e : e g y e s é p ü l e t e k e t i s a köztér részeként (fehér) ábrázol (részlet).

A tervezés egyik inspirációs forrása Nolli Róma-térképe104 volt, melynek lényege, hogy a városi tér nem minden esetben áll meg az épület kapujánál, hanem beáramlik és átjárja az utcaszintet. Az elvet szó szerint implementálva, a sétaút áthalad a kutatóépület alatt, valamint a földszinten helyet kapnak a városlakók számára is nyitott funkciók.

A kutatóépület belső térstruktúrája sejtszerűen épül fel, alapelemeit több szint magasságú műhelyek alkotják, melyek sejtmagokként szervezik a körülöttük lévő tereket. A magok körüli „sejtplazmát” változatos minőségű labor-, műhely- és irodaterek terek alkotják, igénytől és projektfázistól függően segítve a fókusz-munkát, vagy az interakciót. Ez utóbbi különös jelentőséggel bír, kutatások támasztják alá105 ugyanis a szemtől szembeni találkozások szerepét az innovációs folyamatban.106 UC Berkeley Library: La nuova topografia di Roma Comasco by Giambattista Nolly http://cluster3.lib.berkeley.edu/EART/maps/nolli.html (2015.04.17.)

105 Stryker, James B. - Santoro, Michael D.: Facilitating Face-to-Face Communication in High-Tech Teams. In: Research-Technology Management 55, 1 (2012), 51-56.

106 A szakirodalom mellett empirius módon is vizsgáltam a témát: beszélgettem több kutatóval is, akik gyakorlati tapasztalatai szintén jelentős támpontul szolgáltak a koncepció megszületéséhez. Dr. Csurgay Árpád (PPKE ITK, 2014.12.21.), Dr. Iván Kristóf (PPKE ITK, 2015.01.14.), Dr. Bálint L. Bálint (Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, 2015.03.24.), Wijdenes, Pierre (Hotchkiss Brain Institute, University of Calgary, 2015.03.23.)

konklúzió

104

43

44

17. k é p / MIT M e d i a L a b ( F u m i h i k o M a k i , 2 0 10 ) , d u p l a b e l m a g a s s á g ú l a b o r- t é r ( r e f e r e n c i a ) .

A szinteket összekötő műhely-magok az egyes projektek szívei, ahol a prototípus összeszerelés, vagyis a kutatás-fejlesztési munka fizikai manifesztációja zajlik. Az egymással is összeköttetésben lévő magok célja többek között a terek közötti átlátások növelése, az egyének, kutatócsoportok és diszciplínák közötti kapcsolatok, szinergiák erősítése.

A magokat összekötő útvonal tulajdonképpen egy út, utca, ösvény, mely időnként kiteresedik, máskor szűk helyeken halad, az épületet, mint kompakt várost tárva fel.

konklúzió

Az épület pedig valójában egy város a városban, a városban.

45

SZAKIRODALOM 1. / 22@Barcelona http://www.22barcelona.com/index.php?lang=en (2015.04.16.)

2. / Baum, Martina – Christiaanse, Kees (szerk.): City as loft. GTA Verlag ETH, Zurich 2012 3. / CDC Településfejlesztési Tervező és Tanácsadó Kft: Budapest XIII. kerület hosszú távú fejlesztési koncepció. Budapest XIII. kerület Önkormányzata, Budapest 2013 4. / Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal: Barnamezős területek fejlesztése – Tematikus Fejlesztési Program. Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest 2014 5. / Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal: Duna menti területek összehangolt fejlesztése –Tematikus Fejlesztési Program. Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest 2014 6. / Budapest Info: XIII. kerület múltja, történelme. www.budapestinfo.eu/keruletek/budapest_13_kerulet/multja_tortenelme (2015.02.10.)

7. / Budapesti Közlekedési Központ: Balázs Mór Terv. Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest 2014 8. / CABERNET, Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network, http://www.cabernet.org.uk/index.asp?c=1134 (2015.04.15.)

9. / Csizmady Adrienne: a lakótelep. Gondolat, Budapest 2003 10. / Duany, Andres, 1989. Spring - előadás, link: http://youtu.be/ExVT97fuIg8 utoljára látogatva: 2015.02.24.

11. / Egedy Tamás: Városrehabilitáció és életminőség. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009 12. / Fondation Le Corbusier: La Ville Radieuse. http://www. fondationlecorbusier.fr/corbuweb/morpheus.aspx?sysId=13&IrisOb jectId=6437&sysLanguage=fr-fr&itemPos=11&itemSort=fr-fr_sort_ szakirodalom

string1&itemCount=11&sysParentName=Home&sysParentId=11 (2015.04.16.)

48

13. / Garvin, Alexander, 2013. The Planning Game - előadás, link: http://youtu.be/1cwrUDYV3WU (2015.03.09.)

14. / Gellért Lajos – Dr. Juhász Katalin – Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület kezdetektől napjainkig. Sprint Kft, Budapest 2007 15. / Graphisoft Park http://www.graphisoftpark.hu/ (2015.04.16.)

16. / Haba Péter: Indul a 360° Budapest projekt. Építészfórum 2007 http://epiteszforum.hu/indul-a-360-budapest-projekt (2015.04.16.)

17. / Hack, Gary – Barnett, Jonathan – Al, Stefan (szerzők, szereplők): Designing Cities – online course of PennDesign (filmsorozat). University of Pennsylvania, Philadelphia 2014 https://www.coursera.org/course/designingcities (2015.03.10.)

18. / Hämäläinen, Timo, 2014. Changing work patterns and therise of urban innovation districts – The future in Finland? From Rurban to Urban blog http://urbanfinland.com/2014/12/09/changing-work-patterns-and-the-rise-of-urbaninnovation-districts-finland/ (2015.03.09.)

19. / Hustwit, Gary (rendező): Urbanized (film). Swiss Dots, London 2011 20. / Kadlecovits Géza: Száz éve város Újpest. http://www.bpht.hu/historiak/84.pdf (2015.04.15.)

21. / Katz, Bruce – Wagner, Julie: The Rise of Innovation Districts: a New Geography of Innovation in America. Metropolitan Policy Program at Brookings, Washington 2014 22. / Körner Zsuzsa – Nagy Márta: az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. TERC, Budapest 2006 23. / Leigh, Gabriel (videoriporter): Most liveable city: Copenhagen (film). Monocle, London 2013 http://monocle.com/film/affairs/most-liveable-city-copenhagen/ (2015.04.16.)

24. / Meggyesi Tamás: a városépítés útjai és tévútjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1985 25. / Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal: Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2020.

Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest 2012

mérnöki BSc. https://itk.ppke.hu/oktatas/alapkepzes-bsc/molekularis-bionika-mernoki-bsc (2015.03.12.)

szakirodalom

26. / Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar: Molekuláris bionika

49

27. / Rebecca Ross – Mariana Moglievich – Ben Campkin: Ebenezer Howard’s three magnets.

The Guardian http://www.theguardian.com/cities/2014/dec/05/ebenezer-howards-threemagnets (2015.03.09.)

28. / Rebuild by Design: Big U http://www.rebuildbydesign.org/project/big-team-final-proposal/ (2015.03.09.)

29. / Révész György (rendező): Angyalok földje (film). Hunnia Filmstúdió, Budapest 1962 30. / Stryker, James B. - Santoro, Michael D.: Facilitating Face-to-Face Communication in High-Tech Teams. In: Research-Technology Management 55, 1 (2012), 51-56.

31. / Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország – Naos Consulting: Akcióterületi mintaprojektek Budapest rozsdaövezetében – döntéselőkészítő tanulmány. Budapest 2004 32. / Studio Metropolitana – Ecorys Magyarország: Javaslat Budapest rozsdaövezeteinek rehabilitációs koncepciójára. Budapest 2003 33. / Szerző nélkül: 10 coworking iroda Budapesten. TízDolog.hu http://tizdolog.hu/2014/08/22/10-coworking-iroda-budapesten/ (2015.03.12.)

34. / Tsai, Mu-Ming (rendező): Maker – a documentary on the Maker Movement (film). 2014 http://makerthemovie.com/about/ (2015.03.12.)

35. / UC Berkeley Library: La nuova topografia di Roma Comasco by Giambattista Nolly http://cluster3.lib.berkeley.edu/EART/maps/nolli.html (2015.04.17.)

36. / Varga Máté (szerk.), Hajógyártás Budapesten. BudapestCity.org

szakirodalom

http://budapestcity.org/02-tortenet/Hajogyartas/index-hu.htm (2015.03.12.)

50

képjegyzék 1. / Saját ábra.

2. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: www.fcsvill.eu/referenciak/# (2015.03.22.)

3. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: www.google.hu/maps (streetview screenshot, 2015.03.22.))

4. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: http://www.panoramio.com/photo/73277458 (2015.03.22.)

5. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: www.google.hu/maps (streetview screenshot, 2015.03.22.)

6. / Saját fotó.

7. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: http://mapire.eu/hu/map/HU_BFL_XV_16_d_241_017 (2015.03.22.)

8. / Saját ábra.

9./ Saját ábra.

10. / Saját ábra.

11. / Kép forrása: http://www.pyramidion.be/lab-on-a-chip-delivering-on-the-promise/ (2015.04.16.)

12. / Kép forrása: http://neurogadget.com/2011/02/09/brain-controlled-prosthetic-arm-firstto-pass-speedy-approval-process/891 (2015.04.16.)

13. / Saját ábra. Eredeti kép forrása: http://maps.stamen.com/toner-lite (2014.12.18.)

14. / Saját ábra. Eredeti képek forrása: Jurányi Attila, 1916. http://www.fortepan. hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=haj%C3%B3gy%C3%A1r (2015.02.08.), illetve http://www.c-consulting.org/systeme/details/typ/nukpet.html (2015.02.08.)

15 / Kép forrása: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, 1967. http://www.fortepan. hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=haj%C3%B3gy%C3%A1r (2015.03.21.)

17. / Kép forrása: Architectural Record http://archrecord.construction.com/projects/portfolio/ archives/1006MIT_Media_Lab/slide.asp?slide=8

k é pj e g y z é k

16. / Kép forrása: http://cluster3.lib.berkeley.edu/EART/maps/nolli_06.jpg (2015.04.16.)

51