járó változások
Jelen korunkban ismét egy régi-új dilemmával állunk szemben, amely a történelem során többször is felbukkant. Ha egy művészeti ág fénykorát éli, kiszorít egy másikat vezető pozíciójából. A fényképezőgép megjelenésével a festészet, a film megjelenésével a színház létjogosultsága látszott meginogni, azonban láthatjuk, hogy egyik sem veszett a feledésbe, csupán a különböző médiumok megjelenése arra késztette őket, hogy átalakuljanak. A jelen aktuális kérdése: a digitális korral temetjük-e a könyvet?
A könyv és az e-book esetében sem gondolnám, hogy egyik végleg kiszoríthatja a másikat, csupán a technika fejlődése arra készteti a tervezőket, hogy elgondolkodjanak a nyomtatott könyvben rejlő tartalékokról.
A könyv alapanyagait tekintve a legrégebbi írott forrásoktól kell kiindulni, melyek tanúbizonyságot tettek már időtállóságukról. A kiégetett agyagba és kőbe vésett jelek ellenálltak a környezeti változásoknak és jelenlétükkel számos ismerettel gazdagodhatott a kultúránk. Vilém Flusser Az írás. Van-e jövője az írásnak? című művében a véshető felületek tartósságáról beszél, és azt mondja „a tárgyak azonban alattomosak. Entropikus hajlamuk idővel minden információt, amit a tárgyba véstek, elmos. Mindaz, amit a „szellem” a tárgyba vésett, idővel elfelejtődik. Az abszurd tárgyi világ erősebb a szubjektum informálási akaratánál. A „szellem” csak arra törekedhet, hogy minél hosszabb idő teljen el addig, amíg az információi szétmállanak. Aki vésve ír, csak azt kívánhatja, hogy az általa megvésett tárgy ne málljon szét túl gyorsan (még ha a vésve író maga az Isten volt is). A tárgyak (fel)fogása és megmunkálása közben megállapíthatja, hogy azoknál a mállási tendencia fordított arányban áll az őket informálni akaró szellemmel szembeni ellenállásukkal: minél jobb memóriák, annál nehezebb beléjük írni valamit (például a bronzba vagy a márványba); s minél könnyebb beléjük vésni valamit (például az agyagba), annál gyorsabban illan el a bevésett információ.”6 Míg Flusser jó memóriaként a nehezen megmunkálható, véshető felületeket említi, addig jelen korunkban pont ellenkező tendencia jelenik meg: a matériákat kiszorítani kívánják az anyagtalan, karcolatlan felületek, a megfoghatatlan adatok, melyek hosszú életében
nem lehetünk teljesen bizonyosak. A digitális leletek feltárásáig még sok időnek kell eltelnie, kétséges, hogy 100 év múlva is olvashatóak lesznek a digitális jelek.
2.1. Könyv egykor és ma
A könyvek számos átalakuláson mentek keresztül, míg elnyerték jelenlegi formájukat. Az ókori Egyiptomban íráshordozóként agyagot használtak, puha felülete miatt könnyen megmunkálhatónak bizonyult, azonban pontosan ebből a jellegéből adódóan a bele karcolt jelek hamar elkoptak. A problémát az agyag kiégetésével megoldották, és ezzel a rögzítő folyamattal tartós anyaggá edzették. A jelenkori könyvektől még nagyban eltértek a könyv elődjének ezen típusai, és kezelése is más módon történt. Tárolását tekintve nagy térigényű, „összefűzése” pedig bonyodalmas munkának bizonyult.7 A görög-római kultúrában a papirusz- és pergamentekercsek megjelenésével a tárolás egyszerűbbé, praktikussá válik, kisebb helyet igénylenek a göngyölt iratok. A tárolás problematikája ma is jelen van, a nyomtatott könyvek nagy helyigényűek, ebből a szempontból praktikus megoldás az e-book.
Amit ma könyvnek nevezünk, az a kódex struktúráját követi. A 2.–4. században létrehozott új forma a kereszténység korának a kezdetére datálódik, és minden nyomatott kultúrához kapcsolódó tárgy, valamint az olvasásunk alapvető mozdulatai is ide vezethetők vissza. Roger Chartier a Kr.u. 1. századtól kezdődő időszakot, amely a jelen korunkon átívelve beláthatatlan ideig tart, a tárgy korának nevezi. Ez öleli fel a leghosszabb időszakot az ő könyvtörténeti szemszögéből nézve, ahol a tárgy, a technika, a mű és a név korát veti össze. A kódex formátum egy forradalmi változásként is értelmezhető, hiszen a fűzőzsineg segítségével egyben tartott lapok könynyen kezelhetővé tették a terjedelmesebb írásokat, egyszerűbbé vált a szövegrészletek visszakeresése a tekercsekhez képest, valamint lehetővé vált a könyv egy kézzel történő használata, ami könnyebbé tette az olvasás közbeni jegyzetelést is.8
„Ha egy 9. századi kínai költő kéziratot kapott a barátjától, először is szertartásos mozdulatokkal szétgöngyölte vagy maga elé terítette. Azután nyilván szemrevételezte a papírt vagy a selymet, amelyre a vers íródott, megtapogatta az anyagot, közben arra is figyelt, hogy milyen neszeket ad ki, talán még meg is szagolta. A kéziratnak előbb az absztrakt formáját vette szemügyre, majd hozzálátott a kalligráfia részleteinek tanulmányozásához – egyelőre ezeket is absztrakt formaként kezelve. Csak most fogott hozzá az olvasáshoz.”9 – írja Karl Jung az olvasás élményéről és ez azért fontos, mert az olvasás ma is multiszenzoriális élmény, habár legtöbbször nem tudatosul, hogy mennyi érzék-
7 funke, Fritz: Könyvismeret. Könyvtörténeti áttekintés. Osiris Kiadó: Budapest 2004. p. 76-77.
8 chartier, Rogier. „A könyv metamorfózisai”. Könyvtári Figyelő: 2001.(47.) 4. p. 679-689.
9 young, Karl: Jelölési rendszerek – és az olvasás művészete. Koppány Márton: (szerk.) Idegen az ajtóban. Újfajta jelölési rendszerek a huszadik század második felének művészetében és irodalmában. Artpool- Balassi Kiadó: Budapest, 1999, p. 100-101.
10 Uo. p. 104.
11 chartier, Rogier. „A könyv metamorfózisai”. Könyvtári Figyelő: 2001. (47.) 4. p. 679-689.
12 wunderlich Péter: Könyvkiadás és nyomdászat a XXI. században. „Egy dokumentarista szemével”. Wunderlich Production: 2012.
szervünkre hat. A felgyorsult életvitelünkben kevésbé engedünk teret az érzékszervi élmények megélésének, sokkal felületesebbé váltunk, beindult egyfajta védelmi mechanizmus, ami az érzékszervek túlterheltségét védi. A legtöbb impulzust látás és hallás útján tapasztaljuk, emiatt egyre többször merül fel az igény a csend, valamint a vizuális csend iránt. Egy verseskötet olvasása remek kikapcsolódás ebből a szempontból, hiszen nyugodt közeget, egyedüllétet követel. Egy tárgyi realitás kezünkben tartása a valósághoz kapcsol minket, és ha taktilis hatásokkal – textúrákkal, anyagminőséggel – erre még finoman ráerősítünk, tudatosíthatjuk az „itt és most”-ban való jelenlétet is. Ez a jelenség – a nyomat taktilis érzékelése – megfigyelhető volt a 17. századi Angliában, ahol az föld alatti nyomdák becsempészett betűkészleteket használtak. Ezeket a teljes elkopásig használták, a tintafestékkel is spóroltak, ezáltal „a nyomat olyan durva volt, hogy a betűk szinte tapinthatónak tűntek: a nyomtatott szó jobban emlékeztetett egy fizikai realitással rendelkező tárgyra, mint manapság.(…) Nemcsak a nyomat, hanem a hordozója is durvábbnak bizonyult, ezáltal jobban tudatában lehettek a könyv anyagszerűségének, mint napjainkban.”10 A digitális szövegek megjelenése előtt minden szövegtípusnak megvolt a maga anyaga, formátuma. Más típusú papírból készültek és más méretben jelentek meg az újságok, a hírlapok, az iratok, a levelek, a könyvek, azonban az írás digitális jellé történő átalakítása összemosta és „azonossá” tette őket.11 A 21. század digitális képernyőkkel, virtuális objektumokkal átitatott mindennapjaiban az elanyagtalanodás, a tapintásvakság állapotába sodródtunk. Azonban a tervezők módot keresnek a taktilitás digitalizációba történő bevonására is, ilyen például a vibrotaktilis technológia, ami vibráción alapuló visszacsatolást biztosít.
A technológia és ezzel együtt a kultúra változása számos módon alakítja ezt a folyamatot. A nyomdamanufaktúrák az 1980-as években gépesített nyomdaiparrá alakultak. Az ólom, linószedés vagy lemezekkel történő nyomtatás 3–6 hónapos könyvkészítési ideje a töredékére csökkent, ma már egy hét alatt akár 6000 darab könyvet is képesek legyártani.12 Az egy évben kiadott könyvcímek száma 2022-re a duplájára nőtt az 1990-es adatokhoz képest. A könyv tömegcikké vált, nem a minőség, hanem a menynyiség került előtérbe. Az anyagok nagymértékű felhasználása azonban nyersanyag szempontjából nem fenntartható, így napjainkban népszerűvé vált az újrahasznosított, valamint környezetbarát anyagok felhasználása. Azonban az újrahasznosított papír nyomdai felhasználása korlátozott, mert teljesen másként viselkedik, mint a különféle töltőanyagokkal stabilizált és a rostfelszívódásukat szabályozott nyomdai papírok, nyúlékonyságuk miatt pontatlan a nyomtatás. Környezettudatos megoldáshoz a megfelelő betűtípus kiválasztása elengedhetetlen, ezáltal nemcsak festéket, de lapszámot is megtakaríthatunk. A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins például ezt a megoldást alkalmazza: kialakítottak egy kedvező szöveg layout-ot, kiválasztottak 15 olyan környezetbarát betűtí-
pust, amelyek az olvasói élményt nem befolyásolják, de a lapszámot jelentősen csökkentik, így 2021-ben a lapszámot 250 millió oldallal sikerült redukálniuk.13
Az első e-book olvasónak az 1998-ban megjelent Rocket eBook-ot tekintjük, habár korábban is voltak már kísérletek ilyen eszköz előállítására, készültek prototípusok is, azonban azok nem terjedtek el olyan mértékben, mint a NuvoMedia találmánya. Ezt követően sorra jelentek meg az újabb eszközök, például a SoftBook Reader, majd 1999-ben az EveryBook Reader, a Millenium eBook, majd 2000-ben a Gemstar eBook és 2001-ben európai tervezésű Cybook Gen1, habár ez utóbbi első generációja, még nem volt tökéletesítve.14 A könyvforgalmazás szempontjából gazdaságosabb a digitális könyvek előállítása, hiszen kiküszöbölhető a tárolási és szállítási probléma is. Léteznek olyan könyvek, amelyek csak e-book formátumban jelennek meg, az első ilyen Stephen King Riding the Bullet című regénye volt.15 Számos előny sorakoztatható fel az e-book javára, azonban a rajta tárolt adatok törékenységétől nem tudok eltekinteni, valamint attól sem, hogy digitális eszköz lévén le tud merülni. Úgy gondolom, egy könyv nem merülhet le.
Ahogy a fejezet nyitásában olvashattuk, az anyag és az időtállóság összefügg, így időtálló tartalomhoz míves könyvtárgy létrehozása szükséges. Tervezőgrafikusként jelenleg a könyvtervezésben a matéria szempontjából látok lehetőséget.
2.2. És mit gondol erről a Chatgpt?
Milyen lesz a könyv a jövőben? A Chatgpt-hez fordultam ezzel a kérdéssel, kíváncsi voltam, hogy egy nagy háttéradatbázisból dolgozó gép, milyen következtetéseket von le a könyv jövőjével kapcsolatban.
„What do you think, how will the books of the future look like?” - ez volt az a prompt, amit végigfuttattam a Chatgpt ingyenes felületén 2023. november 23-án.
A mesterséges intelligencia több lehetséges utat is említett. Megnyugtatónak találom, hogy ő sem tudja biztosan a jövőt, ugyanúgy szcenáriókkal dolgozik, mint általában a jövőkutatók. Az egyik a digitális dominancia, amely szcenárió azt feltételezi, hogy a digitális formában megjelenő könyveknek – az e-booknak és a hangoskönyvnek – nő a dominanciája és még több digitális tartalommal és funkcióval egészülnek ki, például interaktív és multimédiás elemekkel.
13 Könyves Magazin. Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok? https://konyvesmagazin.hu/booklinezold/zold_konyvdesign_kornyezetbarat_ betutipus_harpercollins.html# (utolsó megtekintés: 2024. 05. 21.)
14 lebert, Marie. eBooks: 1998 – The first ebook readers. 2011. 07. 16. https://www.gutenbergnews. org/20110716/ebooks-1998-the-firstebook-readers/
15 kerekes Pál. Az első magyar e-book. 2019. 08. 12. https://konyvkonnektor.blog. hu/2019/08/12/az_elso_e-book_hol_ mikor_lendultek_gepre_a_betusorok (utolsó megtekintés: 2024. 05. 07.)
A könyvek operálhatnak ar vagy vr tartalmakkal, ezt a lehetőséget említi másodikként a Chatgpt. Könnyen megoldható már például az ArtiVive applikációval vagy qr kódok segítségével, azonban ezek esetében szükség van még a könyv mellett egy készülékre is. Tankönyvek estében elérhetők már ma is a kiegészítő, tanulást segítő virtuális tartalmak, de nyomtatott regények esetében nem találkoztam még ilyennel. Félő, hogy ha a könyv virtuális környezetét az olvasó elé tárjuk, bejárhatóvá tesszük, azaz megjelenítjük, akkor az a fantázia visszaszorulását okozza. Ahogy a bevezetőmben Virilo-ra hivatkozva már írtam, az olvasásélmény hatására létrejövő belső képek már a jelenkorban is kevésbé gazdagok, mint voltak a képi fordulat előtt. A kiterjesztett valóság vagy virtuális valóság elemeinek bevonásával, 3D-s illusztrációkkal, virtuális környezettel vagy interaktív cselekményszálakkal is kiegészíthető az olvasási élmény. Utóbbi azt jelenti, hogy az olvasó részben megválaszthatja a szöveg dramaturgiáját, döntései befolyásolják magát a történetet.
Ezzel el is érkeztünk a harmadikként felvázolt lehetőséghez, a személyre szabott tartalmak bevonásához. Ennek során az olvasóknak lehetőségük van arra, hogy saját preferenciáik alapján személyre szabják a fikciós karaktereket, a cselekmények alakulását, ezáltal mindenki számára egyedi világot hozhatnak létre.
Chatgpt negyedik példaként az online formában történő közösségi olvasást hozza, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy valós időben reagáljanak, megjegyzéseket fűzzenek az olvasott tartalomhoz.
Ötödik szcenárióként a mesterséges intelligencia a multiszenzorialitást, az érzékszervek olvasási élménybe történő bevonását említi, ahol a látáson és halláson kívül a tapintás és az illat könyvbe történő integrálását hangsúlyozza a befogadói élmény javítása érdekében. Ezen a ponton ki kell jelentenem, hogy a mestermunkám témájának kiválasztása még a Chatgpt-vel történő beszélgetés előtt megfogalmazódott, nem a mesterséges intelligencia által felsorolt jövőbeli lehetőségek inspiráltak.
A könyv jövőjéhez kapcsolódóan hatodik felvetésként a következőt írja: „Blockchain a tartalom tulajdonjogához: A blokklánc technológia használható a digitális tartalom tulajdonjogának megállapítására és ellenőrzésére. Ez forradalmasíthatja a szerzők díjazásának módját és a szerzői jogok digitális szférában történő kezelését.” A könyvírás jogi aspektusait vette itt figyelembe, a hamisítás és szövegmódosítás kiküszöbölését veti fel.
Chatgpt potenciát lát a fenntartható anyagok használatában, mind a nyomdai eljárás, mind az anyaghasználat szempontjából. A környezetbarát nyomtatási eljárások, újrahasznosított és biológiailag lebomló anyagok használata csökkenti az ökológiai lábnyomunk. Azonban egy könyvnek fontos
tulajdonsága, hogy az információt minél tovább megőrizze, ezért a gyorsan lebomló anyagokat főként a művészkönyveknél érzem relevánsnak.
Megjelenhetnek mesterséges intelligencia által írt kötetek, illetve szerepet játszhatnak a szerző mellett az írási folyamatban.16 Ezt azonban már nem feltételes módban kell említeni, mert ma már ténylegesen publikálnak ilyen szövegeket. Pár óra alatt létrehozható egy 30 oldalas gyerekkönyv illusztrációkkal együtt, de hosszabb regények „megírása” sem tart hónapokig vagy évekig. „Február közepén több mint 200 olyan e-könyvet lehetett megvásárolni az Amazonon, aminek szerzője vagy társszerzője volt a Chatgpt, és a számuk napról napra növekszik.”17
A mesterséges intelligencia nyolc lehetséges szcenáriót sorolt fel, ebből következik, hogy nem egyértelmű a könyv jövőjének alakulása. A könyvtervezésben digitális és analóg lehetőségek is rejlenek. Én jelenleg a nyomtatott könyvek tárgyi, anyagi tulajdonságainak hangsúlyozásában látok potenciát.
16 Chatgpt. What do you think, how will the books of the future look like? 2023. 11. 23.
17 garai Viktória. Elárasztották az Amazont a Chatgpt által írt könyvek. 2023. 03. 02. https://magazin.libri.hu/fikcio/chatgptkonyvek-amazon/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 04.)
18 phillpot, Clive. Könyvek kortárs művészektől. Koppány Márton (szerk.): Idegen az ajtóban. Újfajta jelölési rendszerek a huszadik század második felének művészetében és irodalmában. ArtpoolBalassi Kiadó: Budapest 1999, p. 57.
19 https://artportal.hu/lexikon-szocikk/ muveszkonyv/ (utolsó megtekintés: 2024. 03. 17.)
20 Visual Edition. Tree of Codes https://web.archive.org/web/ 20120918060917/http://www.visualeditions.com/our-books/tree-of-codes
1 roth, Dieter. Literaturwurst, Der Spiegel. 1961
2 foer, Jonathan Safran. Tree of Codes
3. A könyv új szerepben: művészkönyvek és könyvtárgyak
A 60-as években a művészek megelégelik a tömegesen gyártott könyvek silányságát, és hogy megmutassák a benne rejlő értéket, a művészetük médiumává választják. Ekkor éli első virágkorát a könyvművészet, melyeknek alkotásait két csoportra osztjuk: megkülönböztetünk művészkönyveket és könyvtárgyakat. Könyvtárgyak (livre-objet, bookwork, Buchobjekt) esetében, ahogy a nevük is sugallja, tárgyszerű objektumokról beszélünk, melyeknél nem feltétlenül fontos a lapozhatóság, a kézbevétel, inkább szoborként határozhatók meg. Dieter Roth kísérletezett a könyvformákkal, ennek folyamán jutott el a könyv tárgyként való értelmezéséhez. Létrehozott objektuma az Irodalomhurka (1961), a bélbe töltött, vízzel, zselatinnal és zsírral kevert, fűszerezett újságpapír.18 A művészkönyvek (livre d’artiste, artist’s book, Künstlerbuch) képzőművészek által alkotott kis példányszámban előállított könyvek, melyek speciális vonásokat tartalmaznak.19 Jonathan Safran Foer stancolt kötete ebbe a kategóriába sorolható. Maga a könyv szövege önálló történetként működik, ahogy a kivágott szövegelemek is.20 Magyarországon a mozgalom Kiss Ilona képzőművész nevéhez fűződik, aki 1993-ban megalapította a Magyar Művészkönyvalkotók Tár-
saságát21, lehetőséget adva a hazai alkotók bemutatkozására. A Társaság tagjai főként könyvtárgyakat készítenek. Fontos megemlíteni Ed Ruscha nevét, aki művészkönyveit több példányszámban előállíttatta és elérhetővé tette mindenki számára a könyvesboltokban és galériákban. Ezáltal az alkotások többekhez is eljutottak, megmutatta a médiumban rejlő lehetőségeket. A könyvművészet alapgondolatait Ulises Carrión fogalmazta meg Egy új művészet: A könyvkészítés címmel.22
Korábban már említettem, mennyi átalakuláson esett át a könyv míg elérte jelenlegi formáját, de mi az a meghatározás, ami alapján egy tárgyat könyvnek nevezhetünk? Ma a könyvet az értelmező kéziszótár alapján a következőképpen definiálják: „nagyobb terjedelmű szellemi alkotást v. több kisebb írásművet magában foglaló, írott v. nyomtatott íveknek, leveleknek egyik szélükön tartósan összefűzött egysége, amelyet rendsz. boríték, fedél véd. (…) (átvitt értelemben) olyan élet, lélek, megnyilatkozás stb., amelyhez mindenki hozzáférhet”. 23 Azonban ez a meghatározás főként a kódex struktúrájú köteteket foglalja magába, jelenleg sokkal tágabb a könyv értelmezése. Könyvnek nevezzük az elektronikus könyveket, a kötészet nélküli, tokban elhelyezett, külön ívekből álló irodalmi alkotásokat, valamint a könyvtárgyak és művészkönyvek speciális alkotásait is. Ezek esetében a szótár szerinti megfogalmazás legtöbbször nem helytálló, így a definíció hitelessége meginogni látszik. Elég banálisnak tűnhet a könyv fogalmának meghatározása, azonban ma sem teljesen egyértelmű, hogy milyen alkotásokat foglal magába. Nevezhetünk könyvnek egy 3D nyomtatott, tapintható alakzatokat, szöveget megjelenítő táblasorozatot, ami látássérült olvasóknak készült? Ilyen például Caleb Hsu, a Colorado-i Egyetem hallgatója által tervezett Noé bárkájának történetét bemutató könyv. Az egyetem professzora, Tom Yeh indította el a Tactile Picture Books Project-et, ahol a 3D nyomtatható fájlokat ingyen letölthetővé tették, így mindenki hozzáférhet és elkészítheti magának.24 Elsőre azt gondolnánk, hogy nem, az említett példa nem nevezhető könyvnek, de ha visszatekintünk a könyvtörténet korai szakaszába,
21 Magyar Művészkönyvalkotók Társasága https://mmatartbook.wordpress.com/ rolunkhistory/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 05.)
22 carrión, Ulises. Egy új művészet: A könyvkészítés. Koppány Márton (szerk.). Idegen az ajtóban. Újfajta jelölési rendszerek a huszadik század második felének művészetében és irodalmában. ArtpoolBalassi Kiadó: Budapest, 1999
23 A magyar nyelv értelmező szótára https://www.arcanum.com/hu/onlinekiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelvertelmezo-szotara-1be8b/k-359b8/konyv1-389cf/?list=eyjmawx0zxjzijogeyjnvsi 6ifsitkzpx0xfwf9mzxhpa29ub2tfmujfo eiixx0sicjxdwvyesi6icjtywd5yxigbnllb hygxhuwmgu5cnrlbg1lelx1mde1msbzelx1mdbmm3rcdtawztfyysblin0 (utolsó megtekintés: 2024. 05. 16.)
24 budds, Diana. Anyone Can 3D Print These Beautiful Storybooks For Visually Impaired Kids. 2016. 11. 02. https://www.fastcompany.com/3056557/ anyone-can-3-d-print-these-beautifulstorybooks-for-visually-impaired-kids (utolsó megtekintés: 2024. 05. 16.)
3 hsu, Caleb. Noé bárkája 3D nyomtatott könyv
25 flusser, Vilém: Az írás. Van-e jövője az írásnak?. Balassi Kiadó –BAE Tartóshullám–Intermédia: 1997 https://www.artpool.hu/Flusser/Iras/02. html (utolsó megtekintés: 2024. 02. 26.)
26 carrión, Ulises. Egy új művészet: a könyvkészítés. Koppány Márton (szerk.). Idegen az ajtóban. Újfajta jelölési rendszerek a huszadik század második felének művészetében és irodalmában. ArtpoolBalassi Kiadó, Budapest, 1999, p. 43.
27 Umberto Eco vélekedése a könyvről. carriére, Jean-Claude – eco, Umberto. Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől. Európa Könyvkiadó: Budapest 2010.
4 Czakó Zsolt grafikája a Kakukkfiók kiállításhoz. 2005
az agyagtáblák hasonló megjelenésűek voltak, így egyfajta könyvelődként, de azokat is az adott kor könyveiként emlegetjük. Flusser a könyveket a memória kifejezéssel kapcsolja össze25, ez egyszerre hordoz pozitív és negatív jelentést. Pozitív tényezőként gondolhatunk rá abból a szempontból, hogy olyan hosszútávú információ tároló eszköz, mely az emberi élet léptékén túlmutat. Negatívitásként azt említeném, hogy „elveszi” az agytól a tárolás fontosságát, nem érezzük szükségét, hogy az információkat hosszútávon elraktározzuk, hiszen megteszik helyettünk a könyvek – vagy a számítógépek –, bármikor utánakereshetünk az ismereteknek, nem szükséges a fejünkbe vésni azokat. Ulises Carrión a könyvekre tér-idő sorozatként hivatkozik.26 Tehát a könyv térben kiterjedt alkotás, egy megfogható objektum, melynek befogadása időhöz kötött. Itt mondhatnánk, hogy az elektronikus könyvek immateriálisnak számítanak, szigorúan véve azok is, azonban esetükben tekinthetjük könyvtestnek az e-book olvasó készüléket, mint tárgyi kiterjedést. A könyvekre gondolhatunk ideákként, amelyek képesek arra, hogy a nem létezőből létezőt konstruáljanak. Képes arra, hogy magába foglalja gondolataink, fantáziavilágunk és kiterjessze azt térben és időben. Magába foglal egy olyan realitást, amit a valóságban nem tapasztalhatunk. A könyv egy tökéletes találmány27, a könyv felelősség, a könyv manifesztáció.
Roger Chartier beszél a könyv történetének egy olyan szegmenséről, melyet a mű korának nevez. Ez alatt azt az időszakot érti, mikor szoros kapcsolat alakult ki a könyv tárgyként és műként történő felfogása között. „Ha ma
megkérdezzük valakitől, hogy olvasta-e egy adott szerző egy adott művét, egyszerre gondolunk egy anyagi tárgyra, amely ugyanúgy néz ki, mint egy kódex, de inkább gondolunk egy műre, amelyet a könyvvel azonosítunk.”28 Ez a kapcsolat már jóval Gutenberg találmánya előtt, még a kéziratok korában elkezd kialakulni. A nyomtatott kultúra csupán ráerősített az anyag, az esztétika és az értelem azonosságára.29 Érdekes kérdés a szerző és mű közti viszony, az író és olvasó kapcsolata és szerepe. Roland Barthes azt mondja a hagyományos paradigma szerint „a mű magyarázatát mindig abban keresik, aki létrehozta”30, a mű értelmezéséhez, mindig az íróhoz nyúlnak vissza, élettörténetében keresik a választ. Azonban az idő haladtával ez változik, háttérbe kerül az író és felértékelődik az olvasó szerepe, fontossá válik, hogyan gondolkodik a műről. Mallarmé volt az első, aki vizionálta az író „hanyatlását” és kijelentette, hogy „eljutunk addig a pontig, ahol a nyelv cselekszik, „teljesít”, s nem az „én””.31 Az olvasóról és az ő élményéről gondolkodva fogalmazódott meg bennem kérdésként, hogy az olvasás és az értelmezés folyamatában vajon milyen szerep jut a könyv tárgyi megtapasztalásának, hogy a könyv taktilis élménye vajon szerepet játszik-e az „olvasásban”?
28 chartier, Rogier. „A könyv metamorfózisai”. Könyvtári Figyelő: 2001.(47.) 4. 679-689. https://epa.oszk. hu/00100/00143/00040/chartier.html (utolsó megtekintés: 2024. 04. 04.)
29 Uo. (utolsó megtekintés: 2024. 04. 04.)
30 barthes, Roland. A szerző halála. dobos István (szerk.). Olvasáselméletek –Bevezetés az irodalom elméletekbe. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója: Debrecen 2001. p. 43.
31 Uo. p. 44.
4. A könyv, mint tapintható tárgy
Felmerül a kérdés, hogy egy már tökéletesített találmány, mint a könyv, szorul-e javításra, frissítésre. Funkcióját tekintve bármiféle formában – nyomtatott vagy elektronikus dokumentumként – jelenik meg, ugyanazt a célt szolgálja, azonban, ha az olvasási élményt tekintjük mérvadónak, több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Élményt nem csak a könyv szövege nyújthat, hanem maga a kötet jellege, a készítés során használt anyagok, az illat. Ezek a könyvtervezésben olyan tartalékok lehetnek, melyek digitális formában nem megvalósíthatók, így a nyomtatott könyv létjogosultságát erősítik. Engem elsősorban a tárgy tapintás által érzékelhető tulajdonságai foglalkoztatnak.
4.1. A tapintás, mint fontos érzékszerv
Érzékszerveink közül a tapintás fejlődik ki elsőként. A szomatoszenzoros rendszer már a fogantatás után néhány héttel fejlődésnek indul. A várandósság nyolcadik hetére a magzat arcának területén, főként az orron és az ajkakon, a tizenkettedik hétre a tenyereken, talpakon és nemi szerveken, a tizenhetedik hétre már a teljes hasi részen kialakulnak az érző receptorok. A harminckettedik hétre a test egészén kifejlődik a tapintásérzék.32
A bőrérzékelés egész fejlődésünket meghatározza. A csecsemők megérintésével, simogatásával elősegítjük, hogy kialakuljon saját testtudatuk, érzékeljék hol vannak a határaik, valamint az érintés által a pszichés egészségüket is biztosítjuk.
A bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk, mely segítségével a külvilágból érkező hatásokat - hőmérséklet változást, nyomást, fájdalmat, súlyt, húzást és egyéb fizikai behatásokat – képesek vagyunk észlelni, tehát egy exteroceptor érzékszervről beszélünk. Érzékenysége testterülettől függő: az ujjak és az ajkak területén több érzőideg végződés található, mint például a törzsünk területén, ebből adódik, hogy a kézzel történő tapogatás során finomabb textúrákat is értelmezni tudunk. A bőr alatti kötőszövet-
32 bordohányi Alexandra: Így fejlődik a tapintás képessége a babánál. 2021. 01. 12.
https://gyerekszoba.hu/baba/igy-fejlodika-tapintas-kepessege-a-babanal/ (utolsó megtekintés: 2024. 02. 23.)
33 Dr puskás Zita: Érzékszervek. 2018. https://semmelweis.hu/anatomia/files/ 2018/02/pz-%c3%89rz%c3%a9kszervek2018-eui.pdf (utolsó megtekintés: 2024. 05. 15.)
34 miklós Ákos, stabó Zsolt. „Bőrön keresztüli információátvitel mechanikai rezgések segítségével”. Biomechanica Hungarica: VII. évfolyam, 1. szám, p. 16.
35 zamaróczy Ádám: Új módszer született a taktilis ingerek közvetítésére. 2022. 12. 08.
https://gyartastrend.hu/cikk/uj-modszerszuletett-a-taktilis-ingerek-kozvetitesere (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
36 gorney, Cynthia. Tapintható igazságok. 2022. 06. 05. https://ng.24.hu/magazin/2022/06/05/ tapinthato-igazsagok/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
37 zamaróczy Ádám. „Tapintásra” képes 3D-nyomtatott ujjbegyek. 2022. 04. 07. https://gyartastrend.hu/cikk/tapintasrakepes-3d-nyomtatott-ujjbegyek (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
38 lányi Örs. Itt a mesterséges bőr, ami érzékenyebb mint az emberé. 2023. 01. 26.
https://24.hu/tech/2023/01/26/ mesterseges-bor-erzekeles-attoresfejlesztes/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
5 etri. A taktilis ingert közvetítő (és fogadó) eszköz
ben, az izmokban és az ízületekben helyezkednek el a tapintás receptorai, melyek különböző haptikus benyomások észleléséért felelősek: a Meissner-féle tapintótest a finom nyomásra, a Vater-Pacini test a vibrációra érzékeny, a nyomás, élek és alakzatok, érzékeléséért a Merkel test felelős, a Ruffini sejt a nyújtást érzékeli.33 A legtöbb információt a látásunk által fogadjuk be, azonban a tapintásunk jóval érzékenyebb, sok esetben meghaladja a látható ingerek mérettartományát. Egy érzet elhelyezkedését képesek vagyunk 0,15 milliméternyi távolságkülönbségekre meghatározni, a felületi kiemelkedések esetében, ha éles a kiugrás, akkor nagyjából 0,06 mikron (0.00006 mm), a gömbölyű kiemelkedéseknél pedig 2 mikron (0.002 mm) a legkisebb érzékelhető méret.34
Olyan emberek számára, akik valamilyen oknál fogva elvesztették tapintásérzéküket, már kísérleti fázisban vannak olyan mesterséges bőrök, protézisek, melyekkel ezt az érzékszervüket visszanyerhetik. A vibráción alapuló technológia, a dél-koreai Elektronikai és Távközlési Kutatóintézet (etri) mérnökei által kifejlesztett találmány, amely a taktilis ingerek közvetítésére szolgál. A textúrált felület végigsimításával keletkező rezgések elektromos jelekké alakulnak át és a készülék közvetítésével taktilis információk jutnak el az alanyhoz.35 A Johns Hopkins Egyetem baltimore-i alkalmazott fizikai laboratóriuma olyan felületet hozott létre, amely több rétegű, nyomásérzékeny és ha kontaktusba kerül valamivel, akkor az agy valódi tapintásérzetet fog fel.36 A Bristoli Egyetem az emberi bőr tapintómechanizmusának működésével rokon, 3D-nyomtatott ujjbegyeket fejlesztettek.37 A szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatói olyan protézisekhez használható felületet fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a tárgy által kifejtett nyomást, valamint a tárgy közeledését.38 A fejlesztések és kísérletek folyamatosan zajlanak, egyelőre nem hoztak még létre olyan érzékenységű felületet, amely egyenértékű lenne a bőrünk szenzitivitásával.
A különböző tudományágak más-más szempontokat emelnek ki a taktilitással kapcsolatban. Révész Géza pszichológusként a tapintás vágyát a megragadással, a kéz körülzáró tevékenységével kapcsolja össze és a taktilis formaérzékelés alapelveként a sztereoplasztikus elvet nevezi meg.39 A tárgy megmarkolásával olyan térbeli képet kaphatunk az objektumról, melyet a vizuális észlelés nem biztosít. Ezzel a mozdulattal kezdődik el egy könyv taktilis élménye. David Katz a taktilis tevékenységek élménye alapján három tapintási típust definiál. Az első a felületi tapintás (surface touch), amely során a tárgyak körvonalait, hajlatait követjük, tehát az alakot térképezzük fel. Második típusként az intenzív tapintást (immersed touch) említi, ezesetben nem vagyunk képesek a tárgy tulajdonságait maradéktalanul felismerni, csak egy bizonyos részét annak, például a tapintott tárgy anyagát, textúráját. A harmadik kategóriába az emlékező tapintást (memory touch) sorolja, ahol a bőrérzékelés által aktiválódik a memória és emlékképeket idéz elő. A taktilis emlékezet fontos, hiszen ennek segítségével ismerjük fel a tapintott tárgyakat.40 Taktilis könyv kísérletemben, melyről a későbbiekben majd szó esik, bebizonyosodott, hogy egy könyvtestnek is lehet emlékezeti értéke, tehát létrehozható olyan különleges könyvtest, amely csupán a tapintásra hagyatkozva is felismerhető.
Mearleu-Ponty fenomenológiai aspektusból vizsgálódva a tapintás folyamatában három tapasztalatot említ: (1) érzékeljük az adott tárgy felületének minőségét, (2) tudatosul az adott tárgy tapintása, vagyis, hogy észlelek valamit a felületen túl, (3) valamint képes vagyok a tapintás tapintására, képes vagyok érintő kezem megérinteni, tapinthatom a tapintót. A bőrérzékelés során kerül a legközelebb egymáshoz az érintő és érintett, tehát egyfajta intim kapcsolat alakul ki. Azonban a tapintás ellentéteket is hordoz magában, csak azt tudom megérinteni, aminek a felülete áthatolhatatlan, ellenállást mutat az érintő törekvésemmel szemben. A tapintható felület mögött rejtőzik még valami, azonban azt nem érinthetem.41 Az elektronikus könyvek esetében érzékelhető ez a távolság, az áthatolhatatlan (de szinte láthatatlan) üvegfelület nem engedi, hogy ténylegesen megtapintsam a könyvet, melyet anyaginak gondolok, pedig ez esetben megfoghatatlan.
A taktilitás a kommunikációtudomány területét is foglalkoztatja. Felmerül a kérdés, hogy a bőrön keresztül történő tapasztalás együttműködő vagy versengő viszonyban áll-e a vizuális kommunikációval?42 Habár a textúrák vizuálisan is észlelhetőek, az anyagtulajdonságok érzékelésében a tapintás tölti be a domináns szerepet. Egy tárgy megtervezésében fontos szerepet játszik a megfelelő anyag kiválasztása is, hiszen lehet a létrehozott tárgy bármennyire esztétikus és vizuálisan gyönyörködtető, ha képtelenek vagyunk kézbe venni, mert kellemetlen a felülete. Diplomamunkámban azt az egyensúlyt kísérlem megtalálni, ahol a vizuális és a haptikus érzékelés nem verseng, hanem harmonikusan van jelen egymás mellett. Fon-
39 lovászi Anett - dúll Andrea. „Megérint a látvány. A taktilis kommunikációról”. Jel-kép: 2014/1. szám https://communicatio.hu/jelkep/2014/1/ lovaszi_anett_dull_andrea.htm (utolsó megtekintés: 2024. 04. 01.)
40 Uo. (utolsó megtekintés: 2024. 04. 01.)
41 vermes Katalin. A test éthosza. A test és a másik tapasztalatainak összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában. L’Harmattan Kiadó: Budapest 2006. p. 93.
42 lovászi Anett – dúll Andrea. „Megérint a látvány. A taktilis kommunikációról”. Jel-kép: 2014/1. szám https://communicatio.hu/jelkep/2014/1/ lovaszi_anett_dull_andrea.htm (utolsó megtekintés: 2024. 04. 01.)
43 dione, Mariama – watkins, Roger Holmes – aimonetti, Jean Marc –jourdain, Roland – ackerley, Rochelle.
„Effects of skin moisturization on various aspects of touch showing differences with age and skin site”. Scientific Reports: 13, 17977 (2023) https://www.nature.com/articles/s41 598-023-44895-w (utolsó megtekintés: 2024. 03. 27.)
44 yoji Yamada – shogo Okamoto – hikaru Nagano. „Psychophysical Dimensions of Tactile Perception of Textures”. IEEE Transactions on Haptics: 6(1). 81-93. 2013 január https://www.researchgate.net/ publication/255704085_Psychophysical_ Dimensions_of_Tactile_Perception_of_ Textures (utolsó megtekintés: 2024. 04. 20.)
45 faucheu, Jenny – weiland, Benjamin – juganaru-matthieu, Mihaela – witt, Arnaud – cornuault, Pierre-Henri. „Tactile aesthetics: Textures that we like or hate to touch”. Acta Psychologica: 2019. 201 https://www.researchgate.net/ publication/333798789_Tactile_ aesthetics_textures_that_we_like_ or_hate_to_touch (utolsó megtekintés: 2024. 04. 25.)
6 hara, Kenya. Designing Design
7, 8 salát Zalán Péter és hepke Alajos Miklós által tervezett könyv. Solidarity
tos kérdés az is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a taktilis kommunikációt befolyásolják? Itt visszatérhetünk Katz kategorizálásához, azon belül is az emlékező tapintás jelenségéhez. Egy anyagminőség önmagában nem képes arra, hogy egy konkrét információt közvetítsen, hiszen az egyéni élmények egyéni asszociációkat hívhatnak elő. Ezenkívül befolyásoló tényező lehet a kézszárazság is. A száraz bőr veszít a rugalmasságából, ezáltal kevésbé érzékeli a felületi súrlódást, valamint a felszínek közti különbséget.43 A textúrák fizikai tulajdonságainak észlelésére öt pszichofizikai dimenziót különítünk el. A tapintási percepció lehetséges dimenziója a makro durvaság, finom durvaság, keménység vagy puhaság, meleg vagy hideg érzet, valamint a súrlódás, ami magába foglalja a nedves, száraz, ragadós és csúszós felületeket.44 Azokat a felületeket érzékeljük kellemesnek, amelyek simák, míg a nagy súrlódást kiváltó felszíneket kellemetlenséggel társítjuk.45
4.2. Olvasói élmény
Az olvasói élmény nem csupán a könyv szövegéből, rajzokból és képekből származhat, hanem magából a könyv tárgyi jellegéből is. Az olvasás során több érzékszervünk is szerepet kap, nem csak vizuális, hanem tapintási, szaglási, valamint hangi ingereket is érzékelünk.
A könyv lapozási és kézbevételi gesztusai a könyvtest alakulásával együtt változnak, de melyek a kódex struktúrájú könyv használata során végbemenő mozdulatok? Nyomtatott könyv esetében kézbevesszük a könyvet, végigsimítunk a borítón található dombornyomáson vagy lakkozott felületen (ha van rajta), átfordítjuk a hátoldalára, hogy beleolvassunk a tartalmába, majd kinyitjuk és belelapozunk. Jobb oldalról bal oldalra helyezzük a papírt, vagy gyorsan végigpörgetjük az oldalakat, melynek hatására illatos levegő csapja meg az orrunkat. Elektronikus könyvek esetében fel és
lefelé görgetve olvasunk vagy a kijelző megbökésével lapozunk az egyik oldalról a másikra.
„Bizonyos tartalmaknak jót tesz, ha egy vizuális, haptikus és/vagy érzelmi felvezető után érkezünk meg a könyvbe. Ez a ráhangolódás a tartalommal való kapcsolatunkat alapozza meg és mélyítheti el. Ilyen példa Kenya Hara Designing design című könyve, aminél a címnegyed előtt található üresen hagyott selyempapír lapozása után egy rizspapír veszi át a kommunikációs szerepet és csak ezek után, lassan érkezünk meg, ugyanis itt indul a könyv. Mindezekre később kapunk magyarázatot, mikor Kenya Hara érzékeny gondolkodásának eredményeivel találkozunk” – mondja konzulensem, Czakó Zsolt. Az általa tervezett könyvekben is fontos hangsúlyt fektet a bevezetésre. A művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban című kiállításkatalógusa 17 oldalas vizuális felvezetéssel kezdődik. A fotók és geometriai ábrák a Bauhaus geometrikus minimalizmusát idézik, ezzel ráhangolva minket a katalógus tartalmára.
A lapozás dramaturgiáját befolyásolhatják a kihajtható oldallal megtervezett kötetek, ilyen például a 2023-as Magyar Könyvtervezői díj szakirodalom kategória győztese, Salát Zalán Péter és Hepke Alajos Miklós által tervezett Solidarity Must Be Defended című könyv. Ritka az olyan szakirodalom, amely mer formabontó és bevállalós lenni mind tipográfiai, mind könyvtervezési szempontból egyaránt.
Fontos döntés a megfelelő kötészeti technika, a margóviszony és a szövegtükör kiválasztása. A belső margó nem megfelelő mérete az olvasási élmény rovására mehet. Abban az esetben, ha nehéz kihajtani a könyvet vagy jobbra balra kell billenteni, hogy olvashatóvá váljon a belső margónál található szövegrész, az egy idő után zavaróvá válik. Bármilyen jó a kötet szövegének a tartalma, maga a könyv tárgy elveszi az olvasás iránti lelkesedést. Klaus Urbons Copy art – Fénymásolás-művészet46 kötetét hoznám példának erre a jelenségre. Nyithatóság szempontjából a cérnafűzött kötés hatékonyabb a ragasztottal szemben.
46 urbons, Klaus: Copy Art –Fénymásolás-művészet. Magyar Műhely Kiadó: Budapest 2005.
9 Czakó Zsolt által tervezett könyv. A művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban 9
47 braun Tibor. „A könyvek illata –Szippantásos kémiai élmények papírból és papírban”. Természet Világa: 149. 9. 2018. szeptember
https://termvil.hu/2018/10/11/a-konyvekillata/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 27.)
48 kísérlet vezetője: Somogyi Krisztina résztvevők: Alekszik Anasztázia, Babos Krisztina, Békefalvi Borka Bojána, Gerencsér János, Károlyfi Dávid, Krizbai Gergely, Marton Bálint, Rába Kinga Éva, Seiber Vanda
A kísérlet 2023. április 24-én, az asszociációs vizsgálatok május 17-én történtek. Kiértékelés: 2023. október
Az olvasási élményt befolyásolhatja a papírminőség is. Más érzést vált ki egy lágy 38 grammos bibliapapír, mint egy 300 grammos prégelt felületű karton. A papír lágysága, keménysége, textúrája és transzparenciája mind-mind befolyásoló tényezők. Nemcsak vizuálisan és taktilisan hatnak, hanem hang tekintetében is teljesen különböznek. A kis grammsúlyú lapok zizegésétől kezdve a vastagabb ívek mélyebb, huppogó hangján át számos hangingert tapasztalhatunk egy könyv kézbevételekor. Mestermunkámban főként a papírok taktilis minőségét veszem figyelembe, de bizonyos döntéseimnél a hangjuk is szerepet játszott.
A tervezők illattal is operálhatnak egy könyv létrehozása során. Magyarországon a gyerekkönyv részlegen találni erre példákat. Azonban mesterséges illatosítástól függetlenül is rendelkeznek a könyvek egyedi és „természetes” illattal. Az új könyvek illata a papír, a nyomdafesték és a ragasztó anyagának ötvöződéséből jön létre, és abból adódóan, hogy ezeknek számos különböző fajtája létezik, a nyomdából frissen érkező könyvek másmás illat ingert közvetítenek. A papírok alapanyaga szintén sokféle lehet: hulladékpapírból, textilből, fapépből vagy más növényi rostokból, például fűből is készülnek papírok, ezek illata természetesen egymástól eltérő. Napjaink új könyveinek illata tehát az anyagfelhasználás sokszínűségének köszönhetően szerteágazó. Illat szempontjából fontos kiemelni a régi könyveket, amelyek ódon illatát mindenki ismeri. A könyvalapanyagok kémiai bomlása során vanília-, mandulaszerű, enyhén virágos vagy valamiféle édes illat szabadul fel.47
A felsoroltak alapján láthatjuk, hogy egy könyv minden érzékszervünket bevonja a könyvtest észlelésébe. Az olvasás multiszenzoriális élmény, habár nem mindig tudatosul minden érzékszervünk szerepe.
4.3. Taktilis könyv kísérlet
2023 áprilisában fenomenológiai paradigmába illeszkedő tapintásos kvalitatív vizsgálatos kísérletet végeztem a Design Tanszék tervezőgrafikus és építész hallgatóival.48 A vizsgálat során arra voltam kíváncsi, hogy egy-egy taktilis ingerhez társítható-e egy jól körülírható benyomás vagy egyértelmű asszociáció. Azt feltételeztem, hogy a könyvtervezés során az anyaghasználat, a kötészeti technika, az élkezelés, a papírhasználat, stb. mind-mind olyan tényezők, melyek hozzátesznek egy könyv tartalmához és befolyásolhatják a mű egészének értelmezését. Feltételezem, hogy kialakítható olyan karakteres könyvtest, melyet kizárólag a tapintásunkra hagyatkozva felismerhetünk, valamint a megfelelő papírtípus használatával a kiadvány tartalmára is reflektálhatunk. A kutatás két részből és két alkalomból tevődött össze: elsőként bekötött szemmel négy különböző méretű és anyagú
könyvet tapogattak meg a kísérletben résztvevők és elmondták a taktilis ingerből származó asszociációikat, majd a következő alkalommal ezekhez az asszociációkhoz kellett illusztrációt, valamint szöveget társítaniuk.
A kísérlet első etapjában négy könyvet tapintottak meg a bekötött szemű hallgatók: Juhász Márton HBD, Czakó Zsolt Kakukkfiók, egy hagyományos Biblia és az elte holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia során kiadott Bevésett nevek című könyve került feltérképezésre. A könyveket külön asztalokon helyeztük el, hogy a hallgatóknak odébb kelljen lépniük, így a mozgás segítségével könnyebben el tudták választani a különböző élményeket. Tapasztalataik elmondását kérdésekkel is megtámogattuk: különösen arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan fordítják át tapasztalásaikat másik érzékszervi benyomásra. Azaz a modalitásváltás lehetősége is foglalkoztatott minket. (milyen íz lenne? milyen szag lenne? milyen hang?) Kilenc hallgató vett részt a tapasztalásban, akik először bizonytalanul, de egyre nagyobb lelkesedéssel vizsgálódtak. A tapasztalásaikról készült jegyzetet rendeztük és hallgatónként szétválasztottuk.
A kísérlet második része az online térben történt, a résztvevők megkapták a taktilis benyomásból származó rendezett válaszaikat és az volt a feladatuk, hogy ezekhez illusztrációkat és szövegeket kapcsoljanak. Tehát arra voltunk kíváncsiak, hogy a taktilis élményt hogyan fordítják vissza vizualitássá, illetve az élmény asszociációja során milyen szöveghez párosítják azt. A szövegek rövid versek voltak, tehát valójában verseskötetként, annak illusztrációjaként és hiteles megjelenítéseként volt értelmezhető a feladat. A felkínált képek az alábbiak voltak: Jacques-Louis David Horatiusok esküje, Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagavánál, Banksy Flower Thrower és George Sanen Conversation with Jackson Pollock No.41. Szöveget szintén négy lehetőség közül – Fodor Ákos Példa, Erdős Virág: Van egy
10 A kísérletben felhasznált könyvek
11, 12, 13, 14 Taktilis könyv kísérlet
ország (részlet), József Attila Ringató és Filip Tamás Sötét jégeső kezdetű haikuja – választhattak.
A résztvevők a kísérlet során elsőként kiszolgáltatottá váltak, hiszen ideiglenesen megfosztottuk őket látásuktól, és csak szaglásukra, hallásukra és tapintásukra hagyatkozhattak. A könyvekkel mindannyian óvatosan, tisztelettel bántak és habár szokatlan volt számukra, hogy a taktilis ingerekhez jelentéseket társítsanak, végül gazdag asszociációs anyag született a megfigyelésekből. A tapintás során a szokásostól eltérő karakter mindig kiugrott. A legtöbben komparatív módon gondolkodtak, az átlagoshoz vagy az előzőleg megvizsgált könyvhöz hasonlítottak. A kísérletet abból a célból végeztem, hogy tapasztalást kapjak arról, hogy a könyvkészítés folyamatában a taktilis tényezők mennyire játszanak fontos szerepet és tervezőként milyen lehetőséget tartogat ez számomra. A könyvek tapintása erőteljes és gazdag asszociációkat hívott be, de nem konkrét jelentéseket. Ez alól kivételt képezett, ha az élmény a taktilis memóriát aktiválja, például a bibliapapír esetében. A kísérlet során kiderült, hogy az egyes anyagok, a papír és a textúra konkrét jelentés átadására ugyan nem alkalmas, de jól működik együtt – azaz ráesrősít vagy akár ellenpontoz – képi és verbális tartalmakkal.
49 Központi Statisztikai Hivatal. Kultúra. https://www.ksh.hu/kultura (utolsó megtekintés: 2024. 03. 13.)
50 Könyves Magazin idézi a Guardian cikkét. A nyomtatott szövegek olvasása sokkal jobban fejleszti a szövegértést, mint a digitális olvasás. 2023. 12. 15. https://konyvesmagazin.hu/friss/ nyomtatott_digitalis_olvasas_ szovegertes_kutatat.html (utolsó megtekintés: 2024. 04. 04.)
51 chartier, Roger: „A könyv metamorfózisai”. Könyvtári Figyelő: 2001. (47.) 4. 679-689. https://epa.oszk.hu/00100/00143/00040/ chartier.html (utolsó megtekintés: 2024. 04. 04)
5. Könyv – elavult vagy népszerű médium?
A könyvkultúra Gutenberg könyvsokszorosító eljárása óta, közel 600 éve, az európai kultúra része, az internet térnyerésével sem szűnt meg az ismeretek forrása lenni. A 20. században alakult nyomdaiparok már korszerűen gépesítettek voltak, ekkor öltött tömeges mértékeket a könyvelőállítás. 1990-ben 8322 darab könyvet és füzetet adtak ki, 2022-ben ez a szám több mint a duplájára, 17 776 darabra növekedett.49 Az internet megjelenése óta sokkal többet olvasunk, azonban a digitális szövegek és nyomtatott szövegek olvasása között különbségek figyelhetők meg. A Valenciai Egyetem kutatói foglalkoztak a digitális szövegek szövegértésre gyakorló hatásaival. 2000 és 2022 között megjelent, 470 ezer részvevő adatait tartalmazó tanulmányok eredményeit összegezve arra a megállapításra jutottak, hogy hosszú távon a nyomtatott szövegek olvasása akár hat- vagy nyolcszorosára is növelheti a szövegértési képességet a digitális olvasáshoz képest. Ez azzal magyarázható, hogy a digitális szövegeket felületesebben olvassuk, több részlet felett is átsiklunk. „A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti kapcsolat majdnem nulla”. Azonban korcsoportonként mutathatnak eltérést ezek az összefüggések. Az általános iskolás gyerekek esetében negatív, míg a középiskolások és egyetemisták körében pozitív kapcsolat figyelhető meg a digitális olvasás és a szövegértés között. A digitális felületeken megjelenő számos zavaró ingert (értesítéseket, reklámok megjelenését) a fiatalabb korosztály még nem tudja kiszűrni, hiszen az észlelés szabályozására való képesség csak serdülőkorban fejlődik ki. Érdekes megállapítás, hogy attól függetlenül, hogy digitálisan számos ismeretterjesztő oldalt látogatunk, valójában ez nincs pozitív hatással a szövegértésre.50 Roger Chartier a digitális szövegek kapcsán a szövegblokk lezáratlanságáról, megbontásáról beszél. Ha az interneten olvasunk szöveget mindig csak töredékeket kapunk egy hatalmas szöveghalmazból, azonban nyomtatott könyv esetén akkor is egy egésznek, egységesnek érzékeljük a tartalmat, ha csak töredékeket olvasunk belőle. Az online térben egy végeláthatatlan szövegszövedék van, nincsen konkrét térbeli lezárás.51
Habár a ’90-es évektől kezdődően a rendszeresen olvasók száma a harmadára esett vissza, a magyar felnőtt lakosság kétharmada továbbra is szívesen szán időt az olvasásra.52 Egy 2023-ban készült, több mint ezer fő adatain alapuló kérdőív alapján, mely az olvasási szokásokra kérdez rá, a következő eredményeket kapták: a magyar felnőttek 15%-a naponta, 13%-a hetente, 13%-a havonta, 9%-a negyedévente, 23%-a pedig alkalomszerűen olvas könyvet. A felmérésben résztvevők 73%-a tehát évente legalább egyszer olvas könyvet és 27% jelezte, hogy sosem fog a kezébe könyvet. A nemek közt nincsen nagyobb mértékű eltérés az olvasás terén, de a naponta olvasó férfiak valamennyivel többen vannak (17%), mint a naponta olvasó nők (14%). Azonban a heti és havi rendszerességgel könyvet forgatók között női többség figyelhető meg. A válaszadók 84%-a nyomtatott könyveket kedveli, 16% szívesen olvas e-könyvet. Az olvasók 52%-a a könnyedebb (fikció, krimi, romantikus) regényeket kedveli, 12%-a az önismereti és önfejlesztő könyveket. Szépirodalmi és drámai műveket a megkérdezettek 11%-a, dokumentarista jellegű könyveket 10%-a, életrajzi köteteket 9%-a, verseket pedig 6%-a olvas.53
A 2020-ban megjelenő koronavírus világjárvány átalakította az emberek szabadidős tevékenységét, többen is az olvasást választották otthoni szórakozásnak. A világ népességének 33%-a, Magyarország lakosságának 31%-a szánt 2020-ban több időt az olvasásra vagy hangoskönyv hallgatásra, mint az azt megelőző évben.54
Az olvasásnak főként a felgyorsult életvitelünk és szabadidőnk hiánya szab gátat. Egy könyv befogadása hosszabb időt és lelassítást igénylő tevékenység, elmélyülést kíván. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy továbbra is fontos a kultúránkban a nyomtatott könyv jelenléte.
52 gunda-szabó Dóra. Olvas még valaki egyáltalán? Olvasási szokások itthon és Európában. 2023. 08. 19. https://uniside.hu/olvas-meg-valakiegyaltalan-olvasasi-szokasok-itthon-eseuropaban/ (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
53 Könyves Magazin. A magyarok negyede egyáltalán nem olvas, 15 százalék viszont napi rendszerességgel. 2023. 06. 14. https://konyvesmagazin.hu/friss/ magyarok_olvasasi_szokasok_ felmeres_2023.html (utolsó megtekintés: 2024. 04. 10.)
54 Központi Statisztikai Hivatal. A könyvkiadás főbb jellemzői https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ idoszaki/kkiadas/2020/index.html (utolsó megtekintés: 2024. 03. 12.)
