Körkép.sk - Rgiós újság - Csallóköz_ver1

www.korkep.sk

Internetes folyóirat, I. évfolyam, 1. szám, 2018. szeptember

Régiós hírek egy helyen A Körkép.sk onine kiadványa a csallóközi régió történéseiről Kultúra, közösség, szórakozás, események, megemlékezés, felvidéki magyarok, hagyományok, régiós hírek

internetes folyóirat

CSALLÓKÖZ ONLINE

Hirdessen Ön is nálunk!

Hirdetési felületek Szöveges hirdetés PR cikkek Marketingtanácsadás PR szolgáltatások Bannerek

Vegye fel velünk a kapolcsatot a korkep@korkep.sk email-címen vagy a 0905 281 747 telefonszámon!

Lorem ipsum Király Zsolt Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Cras sagittis augue vitae ante finibus scelerisque.

Praesent vitae ex sit amet neque scelerisque pellentesque.

Vestibulum pellentesque ultricies ornare. Nam a luctus massa, quis dapibus ligula. Ut volutpat sagittis mollis. Nam at tortor urna. Phasellus pretium, libero sit amet fringilla pretium, dolor purus sollicitudin ante, et ultrices mi leo ac augue. Integer tristique tincidunt elementum. Phasellus eleifend mauris sed blandit maximus.

Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos himenaeos. Sed tincidunt lacus tristique, accumsan elit sit amet, sodales ligula. Suspendisse interdum, nisl et tristique maximus, nulla velit lobortis orci, in blandit turpis diam id augue. Ut massa nulla, posuere vitae pharetra a, accumsan eget ex.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Praesent quam magna, tempor eu quam at, rutrum fermentum orci. Sed mattis dui ac metus porttitor, sit amet malesuada odio rutrum. Integer porta rhoncus risus sit amet blandit.

Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos himenaeos. Cras nec turpis vitae enim congue commodo in et

magna. Nullam erat libero, imperdiet ut elementum id, suscipit id nulla. Sed vitae arcu nec nisl fermentum blandit nec feugiat nibh.

Phasellus posuere interdum diam, at malesuada libero feugiat vitae. Sed lacus dui, commodo at sem vel, pellentesque suscipit leo. Pellentesque nec pharetra orci, ut sodales tortor.

Nulla ultrices tortor nec velit ornare sodales. Integer iaculis massa quis velit hendrerit, vel pulvinar ipsum auctor. Donec in viverra quam, quis fermentum nunc. Ut non tempor elit, eu rutrum ex. Morbi at fringilla nisl, at pharetra urna. Nullam non ante dapibus, fermentum dui et, dapibus velit. Aenean ut tortor a ante ultrices euismod.

Phasellus tristique, velit laoreet congue pellentesque, quam lacus efficitur odio, nec laoreet sem felis at elit.

Quisque risus libero, ultrices ac porttitor sit amet, venenatis a dolor. Curabitur in dignissim turpis. Aliquam dictum at quam et tempus. Morbi a cursus nibh.

Suspendisse massa ligula, efficitur a ipsum at, condimentum molestie tortor.

Mauris eu viverra arcu. Suspendisse ac eros mattis, viverra ante a, facilisis nunc. Etiam gravida tellus sed congue fringilla. Etiam porttitor ligula in dignissim sodales. Donec hendrerit massa sit amet tristique maximus.

Körkép.sk - A felvidéki magyar hírportál Csallóköz online - internetes folyóirat, 2018. évi 1. szám Főszerkesztő: Király Zsolt Szerkesztők: Buday Mária, Komjáthy Petőcz Andrea, Laky Erzsébet Tördelőszerkesztő: KomjáthyLóránt Megjelent a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával Kiadja a Vox Juventae Polgári Társulás, Koceľova 12, 821 08 Pozsony E-mail: korkep@korkep.sk; Tel: +421 905 281 747 ICO:42127696, DIC: 2022516309 ISBN 978-80-972599-0-7, EAN 9788097259907 A Körkép.sk-t és speciális kiadványunk megjelenését támogathatja az alábbi számlaszámon: IBAN: SK1075000000004005616224, SWIFT (BIC): CEKOSKBX Borítókép: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Fotó: Nagyszombat megye facebook-oldala

Pozsonyeperjesen megnyitották a járás első nappali nyugdíjasotthonát különböző foglalkozásokkal is színesítik majd a nyugdíjasok mindennapjait.

Komjáthy Petőcz Andrea

Az ünnepélyes megnyitón Jozef Viskupič megyeelnök, és Natália Blahová (SaS)

parlamenti képviselő is köszönetet mondott az alapítóknak a kezdeményezésért, valamint ígérete szerint tárgyalni fognak az otthon fenntartása/bővítése érdekében.

2018. január 12.

Szerdán megnyílt a Dunaszerdahelyi járás első nappali nyugdíjasotthona.

Az Őszirózsa nappali foglalkoztatóotthon átadásán Jozef Viskupič megyeelnök is részt vett a járás képviselőinek társaságában.

A központ mintegy 40 főnek tudja biztosítani a napközbeni ellátást – háromszori étkezést és egészségügyi ellátást kapnak, miközben együtt tölthetik el az időt. A tervek szerint

Fotó: Nagyszombat megye facebook-oldala

Fotรณ: Nagyszombat megye facebook-oldala

Fotรณ: Nagyszombat megye facebook-oldala

Fotรณ: Nagyszombat megye facebook-oldala

Fotó: Laky Erzsébet/Körkép.sk

Fókuszban a digitális kor szülöttei – A szájbergyerekekről beszélgettek Csallóköz szívében nőnek lenni jó polgári társulás idei első klubestjén. A diskurzus témáját a modernkori szájbergyekek adták.

Laky Erzsébet 2018. január 20.

Oktatók helyett youtube-tánc, mosoly és könnyek helyett hangulatjelek (smiley), a reális közeg helyébe lépő virtuális világ, a testi kapcsolatokat helyettesítő érintőképernyő, egyszóval az új generációk.

Mintha egy nagy baráti társaságba csöppent volna az ember… Érezte ezt minden érdeklődő január harmadik hetének utolsó hétköznapján Dunaszerdahelyen a Mert

Bartalos Tóth Iveta és Mészáros Krisztina szervezők beszélgetőpartnerei Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó, Štefkovič Patasi Ági pszichológus és Kántor Tímea néptáncoktatók voltak.

A beszélgetőpartnerek Bartalos Tóth Iveta rámutatott, hogy a szájbergyerekek közé a digitális korszak Z és alfa generációját soroljuk.

Ez utóbbiba a kamaszok és a húszas évei elején járó fiatalok, míg az előzőbe a pár éves gyermekek és óvodások tartoznak. A rendezvény célja annak meghatározása volt, hogy hogyan kellene a mai gyerekeket navigálni

a digitális világban, hiszen az életükre való kihatása megállíthatatlan, sőt, talán megfékezhetetlen.

Hozzátette, hogy szülőként olyan megerősítés biztosítható számukra, hogy a fiatalok megismerjék e világ előnyeit és hátrányait, megtanulják az ebben való boldogulást. Majd egy közvélemény kutatást készített, amely a digitális eszközökkel való zsarolására irányult, amely manapság bevett szokás a nevelésben.

A Z és az alfa generáció jellemzői Molnár Péter elmondta, hogy jelenleg hat olyan generáció él egymás mellett, akik teljesen más jellemzőkkel írhatóak le, s más közegben nevelkednek.

A Z generációba az 1995-től

születettek sorolandóak, akik már a digitális korban láttak napvilágot, ami az életük részévé vált. Ez a nemzedék kisebb családokban nő fel, s a legtöbb időt töltik az oktatásban.

Molnár Péter összefoglalta a Z és az alfa generáció jellemzőit Az emberi erőforrás tanácsadó elmondta azt is, hogy ők a nap 24 órájában online elérhetőek, s a Google a jóbarátom elv alapján mindenre azonnal rákeresnek a világhálón. Hozzászoktak az írásbeli kommunikációhoz, s számukra szükséges a tanulási folyamat interaktivitása.

Elmondta, hogy velük szemben az alfa generáció a 2005-től (mások szerint 2010től) születettek, a digitális világban való működést szinte már az anya méhében magukba szívják.

Fotó: Laky Erzsébet/Körkép.sk

Fotó: Laky Erzsébet/Körkép.sk

A térlátás hiánya A különböző generációknak néptáncot oktató Kántor Tímea ismertette tapasztalatát, miszerint ezekből a gyerekekből részint a térlátás, részint a kötődés hiányzik, sőt egymás kezét sem fogják meg. Állítása szerint az anya és gyerek közti baba-mama kapcsolat újbóli bevezetésére nagyon hasznosak a tér és kapcsolatot hozó babahordozók.

A tanulási folyamatok lényege Štefkovič Patasi Ági pszichológus tájékoztatta a megjelenteket, hogy a gyermekek egyik tanulási folyamata az utánozás, a másik a megtapasztalás. Tehát, amit lát, azt teszi. A virtuális világ elvonja tőlük a tapasztalással való tanulást. Ismertette egy ismerőse családjában megtapasztaltakat: náluk a szülők nem használják gyerekeik jelenlétében a digitális eszközöket, így ezek a gyermekeket nem is érdeklik.

Hozzátette, hogy az agyi struktúrák átváltoznak, szinte el fog tűnni a logikai gondolkodás, s színre lép a vizuális tanulás. A pszichológus rámutatott arra, hogy ha a családon belül elhagyható a technikai vívmányok használata, akkor a gyermekektől is elvárható, hogy ne használják. Ellenben ha a szülők rendszeresen használják, a gyerek is fogja.

Az optimális megoldás A beszélgetőest folyamán felmerülő gondolatokat humorral is színesítették.

Többek között elhangzott az is, hogy felmérésre lenne szükség, melynek célja kideríteni, hogy az adott gyerek az életkorában felkészült-e arra, amit lát. Az oktatásban megjelent interaktív tábla előnyeiről és hátrányairól is beszélgettek.

Teltház előtt beszélgettek a digitális eszközök gyerekekre kifejtett hatásáról Szemléltették az eszköz hasznosságát, ámbár az óvónők, sajnálatos módon, néhány intézményben napi programként alkalmazzák, pl. animációs film levetítése a youtube videómegosztó csatornáról foglalkozások helyett. Így az tapasztalható a gyermekeknél, hogy az idegrendszerük a testükhöz képest lefárad, s ezért a szülők sokszor azt érzik, hogy a csemetéjük hazaérve hiperaktívvá válik.

Szóba került a tudásalapú társadalom is, rámutatva arra, hogy ezeket a generációkat az önállóságuk miatt is leginkább a projektek, valamint az egyenrangú partnerként való kezelésük motiválják. Általánosságban véve ugyanakkor hiányzik belőlük a felelősségérzet, az alkalmazkodás, valamint az érzelmek. Nyugodt szívvel közlik a másikkal véleményüket, méghozzá cenzúra nélkül.

De természetesen vannak kivételek, hiszen ha egy szülő meg is engedi gyermekének a digitális eszközök hatását, fontos annak megfigyelése, hogy a gyermek a való világban miként kezeli az emberi kapcsolatokat.

A jó hangulatú kellemes környezetben zajlott beszélgetőest során temérdek tényre mutattak rá a szervezők.

Ugyanakkor egyfajta, a szájbergyerekekkel kapcsolatos egységes javasolt bánásmód meghatározása lehetetlen.

A jelenlévők, érintett szülők A Mert nőnek lenni jó polgári társulás következő, egész napos, nőknek szóló kísérőprogramokkal gazdagított szemináriumára április 21-én kerül sor, melyről szintén beszámolunk olvasóinknak.

Sítábo nagy

or helyett túrázás – újított a ymegyeri szakközépiskola

A támogatás örvendetes, ám a nagymegyeri Magán Szakközépiskolában az elmúlt években azt tapasztalták, hogy túl sok baleset éri a diákokat a sítáborban.

Ettől függetlenül az iskola vezetősége nem szerette volna megszakítani a kirándulás hagyományát, így idén változtattak az egy hétnyi kirándulásra szánt idő megtöltésén.

Tavaly decemberben egy autóbusznyi középiskolás diák, és az őket kísérő tanárok elindultak Nagymegyerről az Alacsony-Tátrába. Az öt napos kirándulást Mgr. Kiss Andrea, az iskola pedagógusa szervezte, és igyekezett azt minél színesebb programokkal megtölteni. Őt kérdeztük a kirándulásról. Évente mennyi diák kirándulását támogatja az állam?

Szerencsénkre, az állam minden évben anyagilag támogatja az alap- és középiskolai sítúrákat.

A támogatott diákok létszáma függ az iskola által igényelt létszámtól, amit évente minden iskola a minisztériumnak nyújt be. Az igényelt támogatást ez idáig meg is kapta az iskola.

Mennyi diák vett részt ezen a kiránduláson?

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. január 31.

H a t é l, a k ko r i s ko l a i s í t á b o r. A z a l a p és közé p i s ko l á k eg y- eg y osz t á l y t e l v i sz n ek a Tá t rá ba, és i g yekez n ek m eg i s m e r t et n i és m eg sze ret t et n i ez t a s p o r t ot a d i á kok ka l . A z á l l a m m i n d en év b e n t á m og a t j a a n ebu l ók s í t ú rá k ra va l ó e l m en et e l ét.

Az idei tanévben 35 tanuló vehetett részt ezen a turisztikai kurzuson. Meglepően ebben a tanévben magasabb volt a jelentkezők száma, mint az elmúlt években.

Tanárként hogy értékeli, sikeresebb/jobb a túrázás a sítábornál?

Mind a turisztikai kurzusnak, mind a sítúrának megvan a maga varázsa. A lényeg, hogy a tanulók jól érezzék magukat és felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak. Ezen felül a csallóközi gyerekekben

mindenképpen leírhatatlan érzéseket kelt az Alacsony Tátra szépsége, a friss hegyi levegő érzése és a nagy mennyiségű hó látványa.

A tanárnőtől megtudtuk, a kis csapat bázisa a breznóbányai járásban, Sebesér (Bystrá) községben volt. Gyönyörű táj fogadta a kirándulókat, ennek örömére a csomagok letétele után részt is vettek egy erdei túravezetésen.

Másnap egy kissé megerőltetőbb túrázás volt napirenden. A Chopok déli oldalán Srdiečko-Kosodrevina útvonalon 1111 méterről indulva 1480 méternél fejezték be a hegyi gyalogtúrát.

A fáradalmak kipihenésére tökéletesnek bizonyult egy kis délutáni wellneszezés az egyik közeli hotelben.

A kirándulás harmadik napján a lelkes diáksereg Breznóbányára látogatott, ahol korcsolyázással és a helyi nevezetességek megtekintésével töltötték az időt. Természetesen nem maradtak el az esti programok sem. A közös filmnézések, vetélkedők mind jobban összekovácsolták a táborozókat.

A hazaindulás előtti napon is túrázás és wellneszezés volt a program, amit kiegészített a temérdeknyi hóban való játék. Így alakult, hogy rögtönzött hóemberépítő versenyt rendeztek a tanárok a diákoknak.

Minden résztvevő egyetértett abban, hogy ha a szép táj a jó hangulattal és a tiszta levegővel párosul, akkor egy kirándulás sem lehet rossz.

Ráadásul síelés nélkül is lehet élvezni a havat.

A cikkben szereplő képek a kiránduláson résztvevő egyik diák, Horváth István fotói

Csilizközi tragédia 1945-ből: Gyerekeket öltek a fegyverek a háború után is A világháborúk okozta sebek, sérülések a mai napig nem tűntek el nyomtalanul, hiszen aki visszatért a Komjáthy Petőcz Andrea borzalomból, az már 2018. január 28. sosem lett ugyanaz, mint előtte. Aki nem tért vissza, az után pedig ottmaradt az űr a családban, az üres szék az asztalnál. Ám a háború nem csak a fronton pusztított, és nem azok voltak az utolsó áldozatai, akik a csatamezőn sebesültek meg, vagy estek el. A következő történetet a Csilizközben található Szapon élő Sárközy Lajos bácsi mesélte el egy fiatal kulcsodi középiskolásnak, aki a történetet lejegyezte, majd a Palóc Társaság pályázatát meg is nyerte vele.

A világháborúk okozta sebek, sérülések a mai napig nem tűntek el nyomtalanul, hiszen aki visszatért a borzalomból, az már sosem lett ugyanaz, mint előtte. Aki nem tért vissza, az után pedig ottmaradt az űr a családban, az üres szék az asztalnál. Ám a háború nem csak a fronton pusztított, és nem azok voltak az utolsó áldozatai, akik a csatamezőn sebesültek meg, vagy estek el. A következő történetet a Csilizközben található Szapon élő Sárközy Lajos bácsi mesélte el egy fiatal kulcsodi középiskolásnak, aki a történetet lejegyezte, majd

a Palóc Társaság pályázatát meg is nyerte vele.

1942 decemberében átadták az új medvei hidat, amelynek katonai-stratégiai szerepe rendkívüli mértékben megnövekedett. A hidat védő légvédelmi tüzérség ütegei közül jó néhány a falu közelében, a Duna-parti erdők sűrűjében volt elhelyezve.

Micsoda élmény volt az akkor a gyerekeknek!

Megcsodálták a hosszú csövű nehézágyúkat, a rézhüvelyes lövedékeket, de bámulattal nézték az éppen gyakorlatozó katonákat is.

1945 márciusában Csilizköz

légterében gyakran jelentek meg a szövetséges bombázók, akik támadták a hidat és bombázták Győrt.

Közben német tüzérek is érkeztek a faluba, akik lőszerraktárukat a szapi határhoz közeli nyáradi majorban alakították ki.

Valóságos kincsesbánya volt ez az akkori gyerekek képzeletében. Gondolatban sokszor megvívták ott a maguk kis háborúját.

Kezdetben az őrök nem engedték őket az ágyúk és a lövedékek közelébe, de később annál inkább. Ők lettek az üteg kiskatonái, ők a nyolc-tíz éves legénykék. De persze csak titokban…

1945 tavaszával visszatért a béke a faluba. Nem éppen úgy, ahogy azt az itt élők remélték és várták. A katonák, a fegyverek és az ágyúk eltűntek ugyan a környékről, de az élet, az újjáépítés csak döcögve indult meg.

Az iskolák még egy darabig zárva maradtak, a csordát naponta kihajtották továbbra is, és a fiúcskák ugyanúgy játszottak katonásdit, ahogy azt a háborús években megszokták.

Negyvenöt október 31-e egy kellemes őszi nap volt. Bartalos Árpádné befogatta a lovakat könnyű kocsijába, hogy látogatást tegyen Padányba.

Férje, Bartalos Árpád valahol Csehországban dolgozott egy nagygazda birtokán. Itthon az asszony vitte a háztartást és nevelte a két életrevaló, csintalan fiacskáját. Rezsőke és Árpika volt a család szemefénye, mindene. Kató néni segítségül vette maga mellé a még szintén gyereknek számító Esztergályos Magduskát, a kis szolgaleányt, és ráhagyta a gyerekeket.

Míg Magduska a háztáji feladatait látta el, a gyerekeket elhívta teheneket legeltetni Varga Béluska.

A békésen legelő állatok terelgetése nem jelentett sok munkát. Jutott idő a játékra, hancúrozásra is. Időközben többen is lettek, ott volt még Köplinger Lajoska, Bazsó Gáborka, Koller Pistike és Esztergályos Árpika is. Heten voltak, mint a gonoszok.

Persze ők nem gonoszok, hanem csintalanok és meggondolatlanok voltak.

Gyermeki kíváncsiságuk a nyáradi major felé vitte őket.

A háború újabb tragédiája A német katonák által hátrahagyott lőszerraktárban porosodó fém- és fadobozokhoz könnyűszerrel hozzájutottak. Micsoda kincs, micsoda buli! A szép, szabályos formájú dobozokban párosával voltak a gránátok. Fénylő sárgaréz töltényhüvelyek, ezüstösen csillogó, kúp alakú lövedékek. A gránátok csúcsain számozott fémkarika, mellyel a robbanást lehetett időzíteni. Szétszerelésükhöz biztos, szakavatott kezekre lett volna szükség, de az emberi mulasztás, a hanyagság és a nemtörődömség Varga Béluska kezei közé taszította.

A történetre visszaemlékező Lajos bácsi megjegyzi, hogy

„A gránát halált okozó sugara 5 méter, a sebesülést okozó hatósugara 15 méter, de a repeszek akár 230 méterre is elrepülhetnek” A felnőttek alig egy kőhajtásnyira voltak a temetőben. Körbe nézve minden oldalról nyugalom.

Szabad a gazda. Az egyik, a legkisebbik, az alig tízéves Koller Pistike cipeli lihegve a nagy zöld színű ládát.

Csak ügyesen, gyorsan, nehogy valaki meglássa! A többiek addig megbújva, az ott csordogáló kanális árkában várakoztak. Az igavonók, a tehenek most kissé szétszéledtek, ezért Bazsó Gáborka és Esztergályos Árpika felugortak, hogy visszatérítsék az elkóborolt állatokat.

A balonyi úton időközben a major intézőjének kétkerekű csézája közeledett. A két fiú megmutatta magát, lássa az intéző úr, ha erre tekint, hogy itt minden rendben van.

Pistike időközben megérkezett.

Villámgyorsan előkerültek a gránátok a ládából. Béluska törökülésben a lába közé szorította az egyik súlyos lövedéket.

Kezében fanyelű bicska, testében izgalom, várta azt a pompás látványt, amit az elkövetkező tűzijáték fog

Fotó: wikipedia.org/illusztrációs felvétel

Árpika. Még ott az udvaron megtudta, hogy mi történt.

Nem szidott, nem okolt, nem vádolt senkit. Csak elnémult, szótlan, csendes és megkeseredett ember lett belőle. A lakásba soha többé nem lépett be. A hátsó kamra és az istálló lett az otthona.

Nem beszélt senkivel, csak magában kint a temetőben a kicsi sírok mellett. De nem sokáig. Karácsonyra végleg kiköltözött ő is a gyermekei mellé. Azt mondják bánatában megszakadt a szíve… A temetőben ma is megtalálható egy ápolt hármas sír: A nevek alatt a következő sorok: „Megtört lelke pihenni kívánt a gránát által elragadott gyermekei után”

Azon a napon 5 nyújtani. Közben egy katonai buzdító nótát énekelt: „Pajtás még tán öt perc az élet, mindegy, de győzni muszáj!”

A következő pillanatban egy hatalmas robbanás éles hangját visszhangozták a dunai erdők. Büdös fehér füstfelhő jelezte a robbanás helyét. Az intéző csézája érkezett elsőként a helyszínre.

Borzasztó látvány tárult a szeme elé: öt szétroncsolt gyermektest maradványai.

Ekkor Köplinger Lajoska még élt. Esztergályos Árpi vérző testtel zuhant a kanális vizébe. Ő és Bazsó Gáborka annak köszönhette az életét, hogy az elkóborolt állatok után futottak.

A történtek megrendítették az egész Csilizközt A szörnyű tragédia idején Lajos bácsi már 17 esztendős volt. Tisztán emlékezik arra, hogy a falut és az egész Csilizközt mennyire megrendítette a katasztrófa híre. Amit az akkori szemtanúk elmeséltek, azt fájdalom lenne

leírni. Tény, hogy Köplinger Lajoskát kocsin, szalmára helyezett párnákra fektetve próbálták a legközelebbi kórházba vinni. De a szomszéd faluig sem értek el – meghalt.

Bartalos Kató nénihez késő este ért az üzenet. Először nem merték megmondani neki az igazat, de ő valahogy megérezte. A gyermekei már a ravatalon feküdtek, amikor az agyonhajszolt, habzó testű lovak befordultak a kocsival az udvarra. A szerencsétlen asszony keményen, fájdalmát, mélységes gyászát magába zárva, szótlanul viselte sorsát.

Megtiltotta, hogy férjét értesítsék a tragédiáról.

Pár hét elteltével Bartalos Árpád, a mit sem sejtő édesapa megérkezett Csehországból. Mosolyogva ölelte át gyászruhás feleségét az udvaron, s vágyta a nyakába ugró, csintalan gyerekei kacagását. Lelki szemeivel látta maga előtt, hogy bontják ki a nekik szánt csomagokat Rezsőke és

gyermek veszítette élelét, a legfiatalabb hat, a legidősebb 14 éves volt. A két túlélő közül egyikük öt évvel később követte barátait, a hetedik fiú pedig 1983-ban hunyt el.

Ha nem történik meg ez a végzetes tragédia, akár még ma is élhetnének. És ami még szomorúbbá teszi a történetet: Vajon hányan tudnák ugyanígy elmesélni a maguk tragédiáját?

Sárközy Lajost a kulcsodi ifj.

Nagy László, a komáromi Ipari Szakközépiskola diákja kérdezte. A fenti cikk elkészüléséhez az ő munkájából közöltünk részleteket.

Fotó: Laky Erzsébet/Körkép.sk

Kövér László Dunaszerdahelyen: „Ne hagyjuk megszüntetni magyar kultúránkat” január 21-én ünnepséget szervezett a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Laky Erzsébet 2018. január 21.

A magyar himnusz születésének napját ünnepelték Dunaszerdahely városában. A rendezvényen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is beszédet mondott.

A Pázmaneum Polgári Társulás a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ társszervezésében 2018.

Karaffa Attila, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke köszöntőjében elmondta, nincs is meghatóbb, büszkeséggel eltöltőbb érzés annál, mint mikor a legszebb és legkedvesebb nemzeti énekünket meghalljuk és bekapcsolódhatunk éneklésébe. Rámutatott, hogy a rohanó, s néha gondokkal teli világ sokszor háttérbe sodorja megmaradásunk eszközeit, mint például a magyar kultúránk megélését. „Mikor nyelvi, nemzetiségi jogainkat folyamatosan csorbítják és társadalmukban

felüti fejét a közöny, a beletörődés, akkor szükséges, hogy társadalmunk meglássa, igenis van értelme a magyar kultúra ápolásának, nemzeti identitásunk megőrzésének, igenis van értelme az anyanyelvi oktatásnak” – fogalmazott.

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében Esterházy János szavaival élve kijelentette, hogy minden magyar két kincset őriz szívében és lelkében: magyarságát és keresztény mivoltát.

Hangsúlyozta, hogy a kálvinista Kölcsey Ferenc által íródott és a katolikus Erkel Ferenc révén megzenésített nemzeti himnuszunkat,

amelynek megszületését 1823. január 22-én a magyar kultúra ünnepnapjaként tartjuk számon, a nagyvilágon élő minden magyar magáénak érzi, s erőt és reményt merít belőle.

A házelnök elmondta, hogy a nyelvben és hitben gyökerező emberi kultúra értékrend és szenvedély, amely az önvédelem és önmegvalósítás legmélyebb és legerősebb eszköze. Rámutatott, hogy nyelvészeink szerint a világon beszélt nyelvek száma hat- és hétezer közé tehető, ebből Európában 300 nyelv van jelen. Ennél sokkal több nyelv létezett, de sok közülük mára eltűnt. Hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században sem szokik le a vallásról, épp ellenkezőleg, egyre inkább vallásossá válik.

Elmondta, hogy a magyar nyelvben és keresztény hitben gyökerező kultúránk a kedvező vagy kedvezőtlen földrajzi, történelmi feltételek

„Nekünk, magyaroknak, a Kárpátmedencében ez több mint ezer éve, 34 nemzedéken keresztül sikerült, de ne feledjük azok intő példáját sem, akiknek ez nem sikerült.

A nemzethalál nem pusztán a romantika korát túlélt aggódó költői látomás, hanem nyers valóság is lehet.”

mellett csak addig tartja meg a közösséget, amíg a közösség képes megtartani kultúráját.

Kövér László ünnepi beszédet tart 34 nemzedék óta a Kárpátmedencében „Nekünk, magyaroknak, a Kárpát-medencében ez több mint ezer éve, 34 nemzedéken keresztül sikerült, de ne feledjük azok intő példáját sem, akiknek ez nem sikerült. A nemzethalál nem pusztán a romantika korát túlélt aggódó költői látomás, hanem nyers valóság is lehet.”

A házelnök a modern világ népünket, nemzetünket, államunkat fenyegető veszélyekről a költészet nyelvén szólt, a néhai Hajdú István főesperes atya 1983. évi hálaadáskor Gyergyóújfaluban elmondott prédikációjából idézve.

Kövér László nyomatékosította, hogy Fotó: Laky Erzsébet/Körkép.sk

„senki által ne hagyjuk megszüntetni keresztény hitünket, anyanyelvünk szavainak értékét és értelmét, észjárásunkat, lelkiségünket.

Ne hagyjuk megszüntetni magyar kultúránkat…”.

Erre kötelez bennünket az előttünk járt 33 magyar nemzedék áldozatos teljesítménye is. Biztatva a felvidékieket elmondta, hogy bár a történelem a magyarokat szétválasztotta és szétszórta, a kultúra mégis megtart bennünket, hiszen a megmaradás nemzete vagyunk.

A kárpát-medencei magyar élet olyan, mint a szív lüktetése Kövér László a kárpátmedencei magyar életet a szív lüktetéséhez hasonlította: „Kitágul, majd összehúzódik, a szünetekben mindig erőt gyűjt az újabb kitáguláshoz, és mindaddig nem szűnik meg lüktetni, bármennyire is mostoha legyen néha a történelem, míg a magyarok vállalják a gyermekáldást, vállalják a szülőföldjüket és vállalják a nyelvük és hitük által meghatározott kultúrájukat.”

Fotó: KPA, KL/Körkép.sk

Hangulatos bállal nyitották a régió nyugdíjasai Füssön és az ezzel egybekötött bál nyitotta meg a 2018-as esztendő farsangi időszakát az Alsó-Csallóközben.

– mondta.

Az ünnep műsorban közreműködött Petőcz Balázs, a Dunaszerdahelyi Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás tagja; a Szent János Egyházi Alapiskola énekkara; Ravasz József, költő, szerkesztő, romológus; a Guruló trió kerekes székes tánccsoport; a Művészeti Alapiskola diákjai; Varga Zaránd, a Kodály Zoltán Alapiskola tanulója; a Csallóközi táncegyüttes; a Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkórusa. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével záródott.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. január 28.

Rendkívül jó hangulatban telt az a bál, melyen mintegy 170 nyugdíjas vett részt a valamikori nagymegyeri járásból.

Nagymegyer, Kulcsod, Csicsó, Kolozsnéma, Szilas, Lakszakállas, Nagykeszi, Nemesócsa, Gellér, Vének (HU) és a házigazda Füss nyugdíjasainak találkozója,

Ahogy arra Farkas Károly füssi polgármester rávilágított, a nyugdíjas korosztály szórakozási lehetőségeinek támogatása minden település életében fontos és nem elhanyagolandó szerepet tölt be. Épp ezért a községben minden támogatást és ösztönzést megkapnak a nyugdíjasok ahhoz, hogy ne csak a községen belül, hanem azon kívül is kielégíthessék a szórakozás utáni vágyukat, legyen szó színházról, kirándulásról vagy épp bálról.

találkozót.

Honnan jött az ötlet?

Megalakulásuk után a füssi nyugdíjasok is kaptak meghívást a környező szervezetek találkozóira, s mivel nem szerettek volna ők sem adósak maradni, valamint mivel egy nagyon jó kedélyű társaságról van szó, ők is beálltak a találkozót szervezők sorába, és meghívták a korábban megismert klubok tagjait.

Hagyományosan a bál részvételi díjas, mindegyik település meghívásánál ugyanaz az összeg fizetendő – ebből fedezik a vacsora költségeit. A bállal kapcsolatos egyéb kiadásokat általában a szervező község önkormányzata, a különféle támogatók, vagy épp az adott nyugdíjasklub állja.

Füssön minden évben a bál részét képezi a nemesócsai Oucha fúvószenekar

k a farsangot n Egyszer élünk Füssön több mint 8 éve alakult meg az Egyszer Élünk nyugdíjasklub, melynek tagjai olyan tevékeny szépkorúak, akik még ma is aktívan kiveszik részüket a faluban zajló eseményekből. Legyen szó falunapról, Mikulás-napi vagy Márton-napi ünnepségről, a nyugdíjasklub tagjai akár egész nap hajlandóak sütni a lángost, vagy a pogácsát, hogy a vendégek jóllakjanak.

Gaál Jenő és felesége, a nyugdíjasklub vezetői remek érzékkel vonják be a közösség életébe kortársaikat, és szervezik a falun kívüli programokat. Füss idén 5. alkalommal rendezte meg a bállal összekötött nyugdíjas

koncertje, amely az önkormányzat meghívására vesz részt a rendezvényen. Így volt ez idén is. Az alaphangulatot már Gaál Jenő megnyitó beszéde biztosította, melynek során dalra fakadt a nyugdíjasokkal teli kultúrház.

Ezután következett az Oucha közel egy órás koncertje, mely alatt már táncra perdültek az örökifjak.

Idén először csatlakozott a bálozókhoz a nagymegyeri nyugdíjasszervezet, de látva, hogy milyen jól érezték magukat, meglepődnénk, ha nem építenék tovább a frissen kialakított kapcsolatot.

Az ilyen, és ehhez hasonló kezdeményezések kiválóan megmutatják, hogy nyugdíjasként is élhet aktív életet az ember, hogy hatvanon vagy hetvenen túl is lehet új barátságokat kötni és kötetlenül szórakozni – akár hajnalig is.

Fotó: KPA, KL/Körkép.sk

Fotó: Körkép.sk/Archív

A Dunaszerdahelyi járás legégetőbb feladatairól egyeztettek a régió polgármesterei és Nagyszombat megye vezetése

Király Zsolt 2018. február 6.

Az R7-es gyorsforgalmi út építésének negatív következményei, a megyei úthálózat felújítása és karbantartása, a szociális intézmények helyzete, az ivóvízvédelem és a csatornahálózat megóvása – ezek lesznek Nagyszombat megye vezetése és Jozef Viskupič megyefőnök prioritásai a Dunaszerdahelyi járásban az elkövetkező öt évben.

Hétfőn Dunaszerdahelyen találkoztak a járás polgármesterei, valamint Nagyszombat Megye Önkormányzatának vezetése, hogy áttekintsék a járás problémáit, lehetőségeit és a megoldásra váró feladatokat.

A Körkép.sk a találkozó után Jozef Viskupič megyefőnököt, Berényi József (MKP) megyei alelnököt és Hájos Zoltánt (MKP) Dunaszerdahely polgármesterét, megyei képviselőt kérdezte a találkozó részleteiről. Új kulturális projektet jelentenek be Viskupič a Körképnek válaszolva először beszélt arról, hogy megyei alelnökeivel egy egyedi, komoly kulturális projekt bejelentése előtt állnak.

A hétfői volt már az ötödik járás, ahová a megyei vezetés megválasztása óta ellátogatott.

Viskupič szeretné láthatóbbá tenni az általa vezetett megyei intézményt, ezért a hasonló találkozók mellett a megyében található 17 város polgármesterével rendszeres egyeztetéseket kíván folytatni.

A munkatalálkozón több témát is érintettek. A legfontosabb közülük az R7-es gyorsforgalmi út építésének negatív következményei, mely nagyon igénybe veszi a megyei fenntartású másod és harmadrendű utakat. A polgármesterek elmondták, attól tartanak, hogy az építkezés nemcsak az úthálózatot teheti tönkre, hanem napi szinten negatívan befolyásolhatja a régió lakosainak életét.

Az ivóvíz kérdése továbbra is megoldatlan feladat További specifikus problémaként merült fel az ivóvíz, a csallóközi vízkészlet és annak védelme, illetve a csatornahálózat és a szennyvíz kérdése.

“A 19. század problémája a 21. században sincs még megoldva és kezd prioritássá válni. De ez nem csak megyei hatásköre, hanem jóval túlmutat azon.

Ezért szeretnénk országos témát csinálni a vízhálózat és a szennyvíz kérdéséből.

Célunk, hogy egységesítsük a megyei álláspontot a közös érdekképviselet érdekében, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem megoldást is találjunk” – fogalmazott a megyefőnök.

Az úthálózat kapcsán komoly problémát jelent annak elégtelen finanszírozása. Az idei évre alig 10 millió euró van a megyei költségvetésből előirányozva útkarbantartásra és felújításra, miközben a megyéhez 1200 kilométer másod- és harmadrendű út

Fotó: Körkép.sk/Archív

tartozik, amihez további 300 kilométer állami út párosul.

Ráadásul megyei szinten épp a Dunaszerdahelyi járásban a legsűrűbb az úthálózat. „Van tehát mit csinálni“ – fogalmazott a Viskupič.

A Dunaszerdahelyi és Galántai járás kapja a kiadások 40 százalékát Berényi József (MKP) megyei alelnök elmondta, hogy a képviselőtestület elé kerülő költségvetési tervezetben járási bontásban a Dunaszerdahelyi és Galántai járás az iskolaügy, kultúra és szociális jellegű kiadások tekintetében a tőkekiadások 40 százalékát kapja.

Hájos Zoltán házigazdaként úgy fogalmazott, hogy a a járás polgármesterei üdvözölték a munkatalálkozót és érdekeltek abban, hogy kéréseik és javaslataik hatékonyan előterjesztésre kerülhessenek.

Megyei képviselőként korrektnak nevezte az MKP frakció és a szlovák partnerekkel való eddigi együttműködést.

Elhangzott az is, hogy február 8-án a nyolc megyefőnök Érsek Árpád közlekedésügyi miniszterrel találkozik, ahol Nagyszombat megye a Dunaszerdahelyi és Galántai járás problémáit is fel fogja vetni. Mégpedig leginkább az R7-es építésének negatív következményeivel és a kerékpárutakkal kapcsolatban.

Megyei szintű OĽaNO – MKP együttműködés A Körkép.sk azon kérdésére, hogy hogyan értékelik az eddigi megyei együttműködést, Jozef Viskupič elmondta, hogy Nagyszombat megye az egyedüli az országban, ahol a jelenlegi Smer – SNS – Most-Híd koalíció „ki lett söpörve”, ami „érdemi munkát tesz lehetővé.”

Berényi József pedig bízik abban, hogy az OĽaNO – MKP, valamint a megyei többséget alkotó klubok közti jó kapcsolat és pozitív tapasztalat segíthet az MKP-nak 2020-as parlamenti választások előtt is.

Tavaly novemberben robbant

információk az atracin megnövekedett mennyiségéről az ivóvízben.

Csallóközi szennyezett ivóvíz: Nevetséges büntetést kapott a Nyugat-Szlovákia Vízművek

Tavaly novemberben robbant ki a botrány, hogy egy évek óta betiltott gyomirtószertől szennyezett a csallóközi ivóvíz, ami miatt 6 településen tartályos kocsikból mérték a vizet a lakóknak.

Fotó: Körkép.sk/KL

Mióta ihatták a szennyezett vizet?

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. február 14.

A Regionális Közegészségügyi Hivatal a napokban 500 (!) eurós büntetést szabott ki a Nyugat-Szlovákiai Vízművekre, mivel az nem értesítette azonnal a hivatalt és a lakókat a vízben lévő atracin nagyságáról.

A vízművek az első mérést november 2-án készítették, majd a hónap végén megismételték.

A második mérés eredményét legkésőbb december 7-én kézhez kellett kapniuk, az RKH-t viszont csak hét nappal később értesítették.

Az RKH ezután hirdette ki az érintett településekre a tilalmat.

Habár a vízművek egy hétnyi késésért kaptak büntetést, Anna Zemanová (SaS) januárban arról informálta a nyilvánosságot, hogy már 2009-től vannak

Ekkor ugyanis az SHMÚ végzett méréseket több helyen, ahol észlelte a magasabb értékeket, ezt pedig éves jelentésében is feltüntette, amely az intézet hivatalos oldalán is elérhető. Az ezt követő években ugyancsak magasabb értékeket mértek.

Ezekre az információkra azonban nem érkezett reakció, nem tettek ellenlépéseket. Zemanová szerint az egészségügyi és a környezetvédelmi minisztériumnak is foglalkoznia kellett volna ezzel a problémával, ha pedig ez nem történt meg, akkor rendszerszintű hibáról van szó, melyet meg kell oldani, hogy komunikáljanak egymás között az egyes szervek.

A vízművek csak tavaly év végén mértek először magasabb atracin-értéket az ivóvízben, viszont a fentiek alapján nem tudni, hogy a valóságban mióta ihatták az érintett települések lakói a fertőzött vizet.

További községek is érintettek Rozália Robotková (RKH) szerint nemrég saját méréseket is végeztek, ez alapján pedig további két községben is a megengedett érték határát súrolja az atracin jelenléte a vízben. A két érintett község Nagypaka és Béke. A vízművek azonban arra kérték a hivatalt, hogy tegyen kivételt a két település esetében, és ne rendeljen el tilalmat.

Robotková szerint a vízművek kérvénye jelenleg elbírálás alatt áll.

A fenti két településen kívül Felbáron, Sülyön és Illésházán is végeztek méréseket, itt azonban nem észlelték az atracin megnövekedett értékét.

A Nyugat-Szlovákiai Vízművek egyébként nem fellebbezett a bírság ellen. Bár nem is volt rá oka, tudniillik a Regionális Közegészségügyi Hivatal akár 20 ezer eurós büntetést is kiróhatott volna.

Fotó: Körkép.sk/KZS

A vajkai komp miatt esett egymásnak az állami cég és a kis-csallóközi falvak polgármesterei lakosok nevére és a gépkocsik új, csipkártyás megoldást rendszámára vonatkozó lista összegyűjtésével. Mindezt annak érdekében, hogy a komphasználattal kapcsolatos új, csipkártyás előnyrendszert üzembe helyezhessék.

Király Zsolt 2018. február 26.

A Vajka és Keszölcés közötti komp miatt robbant ki a háború Vajka, Bodak, Felbár, Szarva, valamint Doborgaz, Keszölcés és a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozó Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VV) között.

A gond a kompra való feljutást szolgáló új elsőbbségi rendszer bevezetésével van. Álló Donát, Vajka polgármestere szerint az állami vállalat a személyes adatok védelméről szóló törvény megsértésére kéri őt a helyi

Megosztott kis-csallóközi falvak A kompon korábban általános elégedettségre rendszámleolvasó rendszer működött. Emellett az érintett 6 község mindegyike öt-öt távirányítót is kapott indokolt esetben a kompra való felhajtó előtti sorompó kezelésére.

Csakhogy környékbeli ügyeskedők elkezdték százával másolni és adni-venni a távirányítót, ami miatt az egész rendszer értelmét elvesztette.

A Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat ezért a hat település kérésére reagálva, akik a tarthatatlan helyzet megoldását kérték, egy

vezetett be. Ehhez kérik most a személyes adatokat, melynek kiadása Álló Donát szerint felhatalmazás hiányában törvényellenes.

Nagyszarva, Vajka, Felbár és Bodak polgármesterei hangsúlyozzák, hogy ők nem az új, csipkártyás rendszer bevetetését kérték.

Szerintük elég lett volna az addig működő távirányítású rendszer módosítása és a rendszámtáblák ellenőrzése.

Amikor a politika is beszáll Az egész ügy politikai síkra terelődött, amikor Daniel Kvocera, a VV vezérigazgatója – az érintett községek polgármestereinek felháborodását kiváltva – levélben fordult a Kis-Csallóköz lakosaihoz. A birtokunkban levő levélben a közelgő önkormányzati választásokról

is szólva Vajka polgármesterét támadta amiatt, hogy nem hajlandó a kért személyes adatok kiadására. Álló Donát, Vajka polgármestere. Állítja, hogy ő csak a helyi lakosok érdekeit védi. Kép: Körkép.sk Álló Donát érdeklődésünkre elmondta, hogy a község nem köteles ilyen listát vezetni, jogi álláspontra hivatkozva pedig hozzátette, hogy az ilyen adatgyűjtés a személyi jogok védelméről szóló jogszabály megsértését jelentené.

Kérdésünkre a VV vezérigazgatójának irodavezetője, Ištvánfyová Stela megerősítette, hogy márpedig a község az illetékes szerv az adatgyűjtésére. „Vajka a személyes adatokhoz való hozzájárulást maguktól az érintettektől kérhetné a lista elkészítése során” – mondta. Álló Donát viszont azzal védekezik, hogy a törvény értelmében ilyen adatgyűjtést csak a rendszer működtetőjével, azaz a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalattal kötött szerződés értelmében végezhetne. Csakhogy ilyen szerződés aláírására a mai napig nem került sor.

Most-Hidas kivételezés?

A helyzetet bonyolítja, hogy Nagyszarva, Felbár és Bodak polgármesterei levélben álltak ki Álló Doná Vajka polgármestere mellett.

Szerintük a VV vezérigazgatója valótlanságokkal támadta Álló Donátot, politikai síkra terelve ezzel az egész Fotó: Körkép.sk/KZS

ügyet. Vajka polgármestere február 9-én Solymos László környezetvédelmi miniszter segítségét kérte a helyzet megoldása érdekében.

További adalék a történethez a Most-Híd által kivételezett helyzetben levő, és az Érsek Árpád (Most-Híd) építésügyi miniszterrel közeli kapcsolatban álló doborgazi polgármester, Boráros József tevékenysége.

Boráros február 16-i levelében elhatárolódott az egyébként szomszéd település, Vajka polgármesterének Solymos Lászlóhoz írt levélétől, nehezményezve, hogy abban a kis-csallóközi falvak nevében fogalmaz. Boráros szerint az új, csipkártyás rendszer megfelelő és tökéletesen működik.

Doborgazzal kapcsolatban tudni kell, hogy itt van hétvégi háza Érsek Árpádnak és ebben a faluban indult el az ország első iskolabusz projektje is Érsek Árpád, Robert Kaliňák és Peter Plavčan akkori oktatásügyi miniszter részvételével. Ahogy arról a Körképen akkoriban beszámoltunk, ez a busz szállítja a többségében magyarok által lakott falvak kisiskolásait szlovák iskolába.

VIII. Kihívás napj szelídült a vérrem

A megoldásra várni kell A helyzet tehát továbbra is feszült a Kis-Csallóközben, melynek kárát a Duna által elzárt, komphasználatra szorult települések lakosai látják.

Idén novemberben ráadásul önkormányzati választások lesznek, a politika pedig úgy látszik, nem gyorsítja, hanem bonyolítja a megoldást.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. február 14.

Idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Kihívás napja. Az ügyességi versenyekből álló feladatokon túl a szervezők nagy megelégedésére már most látható, hogy a többnyire formális kapcsolatok már-már barátivá váltak a résztvevők között.

2011-ben Tóth Péter, Szilas község polgármestere valamint a település néhány

„Idén már aktívan bekapcsolódott a többi résztvevő település polgármestere is, kérdezték mit segítsenek, mit hozzanak. Most először nem történt semmilyen változtatás az előző évhez képest. Ugyanazokban a versenyszámokban kellett versenyezniük a gyerekeknek, a lebonyolításban résztvevők is mindannyian tudták mi a dolguk. Külön öröm, hogy talán most először érezhettük azt, hogy családi szórakozássá szelídült a vérremenő verseny.”

Fotó: Szilas község facebbok-oldala

ja: Családi szórakozássá menő verseny tevékeny tagja arra gondolt, hogy a hideg, téli napokon is meg kellene mozgatni a gyerekeket. A környékbeli településeket megszólítva elindították a Kihívás napja nevű versenysorozatot, mely idén már nyolcadik alkalommal került megrendezésre.

már 250-en voltunk a termálfürdőben.” nyilatkozta portálunknak Tóth Péter, aki azt is elárulta, hogy az idei volt eddig a legolajozottabban működő verseny.

Mivel egy hétvégi, iskolán kívüli rendezvényről van szó, felmerül a kérdés, hogy a településeken kik szervezik meg a csapatokat, kik segítik a gyerekeket a versenyszámok közben? „Az elejétől kezdve azt szerettük volna, hogy ha nem az iskolák, hanem a szülők, az önkormányzatok lennének azok, akik összeszedik a gyerekeket és eljönnek velük a versenyekre. Mostanra azt mondhatom, hogy már a szülők is legalább annyira várják ezt a versenyt, mint a gyerekek. Egyrészt a termálfürdő jóvoltából a csapatok tagjai és kísérőik (legtöbbször

Az évek során változott a verseny helyszíne – elsősorban szárazföldiről vízire, hiszen most már ötödször adott neki otthont a nagymegyeri termálfürdő.

A mezőny is stabil már, és Tóth Péter polgármester és főszervező szerint nem is fognak változtatni a csapatok létszámán.

„Elértük a maximumot.

Idén a szurkolókkal együtt

Fotó: Szilas község facebbok-oldala

szüleik) ingyenesen tölthetik el a napot a fürdőben a verseny vége után is, másrészt óriási élmény végigszurkolni a versenyszámokat a medence mellett.”

Egy egész délelőttnyi összezártság akarva akaratlanul is beszélgetésre ösztönzi az ottlévőket.

Mennyire mutatkoznak meg a mindennapokban az itt kötött ismerettségek? „Úgy érzem, hogy a polgármesterek is élvezik ezt a napot. Nem csak kikapcsolódnak, de kötetlenebbül beszélgethetnek egymással, sikerül jobban megismerniük egymást. Van olyan település, amellyel már rendezvényeket is szervezünk közösen, például a nyugdíjasoknak.”

Fotó: B-photo

Fotó: Szilas község facebbok-oldala

A különféle ügyességi versenyek, a jó hangulat olyannyira hatalmába kerítette a polgármestereket és a szurkolókat, hogy a tervek szerint idén szeptemberben a felnőtteknek is megszervezik a kihívás napját a nagymegyeri termálfürdőben.

A VIII. Kihívás napján résztvevő települések: Nagymegyer, Szilas, Lakszakállas, Gellér, Füss, Csiliznyárad, Dunatőkés és Csép A versenyt idén a magyarországi Csép csapata nyerte 50 ponttal.

Mindössze három ponttal maradt le mögöttük Szilas (47 pont). A dobogó harmadik fokára Nagymegyer csapata nyerte 45 ponttal. Őket követte Lakszakállas, Gellér, Dunatőkés, Csiliznyárad és végül Füss csapata.

Fotó: Szilas község facebbok-oldala

Fotó: Darnai Bálint

A Puma-osztag egykori tagja: „A legjobb emlékem a háborúról? Egy dologra jól emlékszem… Amikor véget ért” hogy meghívja Frankó Endrét egy hasonló beszélgetőestre, melyre szűkebb körben került sor a nyárasdi kultúrház kistermében.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. február 18.

Nem is olyan rég számoltunk be arról a szomorú hírről, hogy Vitéz Szentiványi János, a legendás Puma század egykori tagja elhunyt. Emléke előtt egy korábbi, szintén a Körképen megjelent cikkünkkel tisztelegtünk, amelyben Frankó Endre nyugalmazott főhadnaggyal együtt Csilizpatason vett részt egy beszélgetős esten.

Ez a közel két évvel ezelőtti esemény ihlette meg Nagy Erikát és a nyárasdi Csemadok alapszervezetet,

Bandi bácsit Hochstein András kísérte el, aki egyben a kérdező szerepét is magára vállalta. A megjelentek sok kedves és izgalmas történetet hallhattak Bandi bácsitól, aki idén 93 éves.

Bandi bácsi megosztotta a jelenlévőkkel, hogy is lett belőle pilóta. Még fiatal gyermek volt, mikor asztalos édesapja biciklijét testvérével vagy egyik barátjával hétvégente kölcsön vette, hogy elkerekezzen Egerbe, a repülőtérre. Nevetve mesélte, hogy mindig felváltva tekerték a biciklit, így valakinek mindig futni kellett mellette, így tették meg a hosszú utat.

A repülőtéren segítettek a gépeket tologatni, jó idő esetén pedig vitorlázóval repültek. Bandi bácsi 20 éves korára már minden fajta géppel repült, amely akkor megtalálható volt Magyarországon.

A nagy kedvenc Aki minden fellelhető gépet kipróbál, az könnyel el tudja dönteni, hogy melyikkel szimpatizál a leginkább.

Bandi bácsi kedvence máig a Messerschmitt G109-es repülőgép, amellyel a háború alatt is repült.

Habár Puma-osztagos volt, légi csatában nem vett részt. Az ő feladata a földi célpontok, épületek, teherautók kiiktatása volt. „Ne úgy képzeljük el, mint a filmekben, hogy nem lőnek vissza”

Endre bácsi imádta, hogy 800 km/órás sebességgel száguldhatott rendkívül alacsony magasságban, aminek meg volt az az előnye is, hogy könnyen meg tudott lógni az őt üldözők elől.

Az elbeszéléséből az is kiderült, hogy nem volt meglepő, ha két magyar gép 30-40 amerikaival került szembe és kényszerült harcolni és ezzel együtt helytállni. „A német gépek egyik titka az volt, hogy be volt építve egy etanol-tank.

Ha bekapcsolták, olyan volt, mint egy nitro-palack.

Viszont csak háromszor lehetett használni, utána az egész motor tönkrement.” emlékezett vissza Bandi bácsi. „A magyarok baja az volt, hogy a Keleti pályaudvar tele volt alkatrészekkel, gépekkel, de pilóta az nem volt.” mondta a háborús időkről.

Bandi bácsi beszélt arról is, hogy testvére, aki szintén

pilóta volt, eltűnt a háború alatt. Minden bizonnyal lelőtték, de nem találták meg a holttestét.

Frankó Endre főhadnagy Németországban volt az amerikaiak hadifoglya.

Gépeiket felgyújtották, őket pedig szerencsére hamar hazaengedték.

Bandi bácsi szerencsésnek mondhatta magát, hogy nem a franciák kezére került, akiknek hadifogolytáborai rosszabbak voltak, mint az oroszoké. „Embertelen körülmények között tartották a foglyaikat.” Élet a háború után 1945-től ’51-ig magyar pilótákat képzett ki, majd ugyanebben az évben háborús bűnösnek nyilvánították.

Szeretett volna egyetemre jelentkezni, hogy mérnök lehessen, de erre csak úgy volt lehetősége, ha életrajzából kihagyta, hogy pilóta volt.

Végül sikeresen elvégezte a Műszaki Egyetemet és gépészmérnök lett.

Nevéhez kötődik a Jánoshegyi Libegő megtervezése. 10 éven keresztül Indiában élt, csupán 3-4 havonta járt haza.

Itt drótkötélpályákat kellett terveznie.

Civil munkájával kapcsolatban is megosztott egy kedves emléket. „Miután munkát váltottam, átjelentkeztem egy olyan céghez, ahol a tervezések jóváhagyásával foglalkoztak. Az első munka, amit rám bíztak kiértékelésre, pont a saját munkám volt a korábbi cégemtől. Mondanom sem kell, hogy egy hiba sem volt benne.”

Legendák Frankó Endre és a Puma század többi tagjának korábbi beszámolói, elbeszélései egész más képet festenek a világháború alatti Magyarországról és általában a világégés eseményeiről, a magyar hadsereg valódi erejéről.

A nemrég elhunyt Szentiványi János nyugalmazott alezredes például ott volt a Kassát bombázó gépeket üldözők között. Elmondása szerint a gépeken ott volt a „saját gép jelzés” (ami szövetséges repülőket jelent), és „Románia irányába hagyták el Magyarország légterét”.

Mikor Frankó Endrét 2016ban szintén Csilizpatason megkérdezték arról, mi a legkedvesebb emlékük a katona időkből, azt válaszolta: „A legjobb emlékem a háborúról? Egy dologra jól emlékszem… Amikor véget ért”

Fotó: Darnai Bálint

Komárom város ünnepi megemlékezése az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére nyitotta meg.

Buday Mária 2018. március 17.

Idén is színvonalas műsorral emlékeztek meg Jókai városában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére március 15-én. Az ünnepség délután fél ötkor a Duna Menti Múzeum előtti Jókai szobornál kezdődött, ahol a nyirkos, szürke idő ellenére több százan gyűltek össze. Az ünnepséget Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke

Ezt követően Bangha Roland, a Selye János Gimnázium tanulójának előadásában Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger című költeményét hallgathatták meg a megemlékezők.

A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Popély Gyula történész professzor volt, aki beszédében rávilágított, hogy önmagunkban kell keresni az erőt, az elszántságot, az akaratot fennmaradásunkhoz. ” … de hát akkor kiben bízhatunk, miben reménykedhetünk – tehetjük fel a megválaszolásra váró kérdést …Úgy gondolom,

a Jóisten kegyelmén kívül csakis önmagunkban. (…)

A sorsunkat megfordítani képes erőt, öntudatot és akaratot magunknak kell kifejlesztenünk, és azokat alkalmaznunk kell életvitelünk minden megnyilvánulásában (…) mert bizony nagyon elgyávultunk, és közülünk sokan még azokkal a jogokkal sem élnek, amelyeket törvényesen biztosít számunkra az államhatalom (…) A magyar szülők például egyre nagyobb számban küldik gyermekeiket idegen nyelvű iskolákba (…) pedig tudva-tudják, hogy ezzel elindítják őket az asszimiláció poklába vezető úton …”

mondta beszédében Popély Gyula, majd azzal folytatta, hogy “1849 – ben is nemzetünk keserűen csalódott Európában, ahonnan legfeljebb csak biztatást, szép szavakat kapott, de kézzel fogható segítséget nem (…) nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Világos-i fegyverletétel után volt még egy hely, éppen Komárom, ahol még szabadon lobogott a győzelem zászlaja … “ A történész professzor ünnepi beszédének pozitív végkicsengésében Klapka György tábornok hősi helytállását méltatta, mely

üzenet és példa a ma emberének.

A komáromi múzeumkerti megemlékezést és koszorúzást az újjászerveződött Búcsi Csemadok alapszervezet kórusa tette színesebbé.

Ezt követően a többszázra becsülhető tömeg a Jókaiszobortól átvonult Komárom város főterére Klapka György tábornok szobrához, miközben létszáma ezer fölé növekedett.

A Klapka téren Farkas Adrianna gimnáziumi tanár nyitotta meg az ünnepséget és mondott ünnepi köszöntőt. Utána ismét egy verset hallgathattak meg a megemlékezők

Balla Dávid, a Selye János Gimnázium végzős tanulója előadásában, mégpedig Petőfi Sándor: Világosságot című költeményét.

A városháza előtt az ünnepi szónok Oláh Kálmán, felvidéki származású gimnáziumi tanár volt. Mondanivalóját Berzsenyi Dániel és Wass Albert költészetére alapozta.

Hangsúlyozza, hogy március 15. az a pont, amire építkezhetünk.

Oláh Kálmán versrészletekkel gyakran megtűzdelt ünnepi szónoklatát Wass Albert egyik legismertebb versének részletével fejezte be: És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat.

Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.

Az ünnepség díszőrségét a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesülete tette hangulatosabbá.

Az ünnep fényét emelte továbbá a Concordia vegyeskar, Stubendek István karnagy vezényletével.

Az egyes járási, városi és körzeti szervezetek Klapkaszobor előtti tisztelettevését, főhajtását a kórus magas színvonalú műsorral egészítette ki, melybe gyakran a közönség is bekapcsolódott.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Az ünnepséget Farkas Adrianna gimnáziumi tanár zárta, aki megköszönte a közreműködők és a közönség szíves jelenlétét.

Ezt követően a Concordia előadásában felcsendült nemzeti imádságunk, Kölcsey HIMNUSZA, mely megkoronázta az idei március 15-i ünnepséget.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Két művészeti ág varázsa Csallóköz szívében László, Dr. Görözdi Zsolt a helyi református egyházközség lelkésze, és Dr. Zsigmond Tibor a múzeum igazgatója is megjelent.

Laky Erzsébet 2018. március 25.

Feszület, tündérkerti család, tavaszi képek. Agyagmunka és ecsetvonás. A muzsika kisérte kerámia és festészet bűvölete Dunaszerdahelyen.

A Csallóközi Múzeum kiállítótermében Agyag és ecset címmel március 22én csütörtökön nyitották meg Csukás Varga Edit és Cseh Péter tárlatát. A kiállításmegnyitón A. Szabó László Dunaszerdahely alpolgármestere, a város katolikus egyházának képviseletében Mons. Szakál

Almási Róbert festőművész a tárlat méltatása során elmondta, hogy a kiállításon két különféle kifejezési móddal találkoznak – festészet, kerámiaművészet. „Lehet, merésznek tűnik ez a kompozíció, de nem! Így teszi még izgalmasabbá az egész tér benyomását és a két művész „egymásra talál” ezekben a munkákban.” – hangsúlyozta. “A teremben lévő harmóniát az agyag és az akvarell összhangja váltja ki” – tette hozzá.

Beszédében így vélekedett a két művész

munkásságáról: Csukás Varga Edit akvarellképeinek megtekintésénél nemcsak a látvány, hanem az alkotás mélysége is magával ragadja a nézőt. Cseh Péter keramikus kiállított munkái sok mindent tárnak a szemlélődők felé – politikai karikatúra, kancsó, Szűz Mária… Almási Róbert kiemelte, hogy a tárlatot maguk a kiállítók szervezték meg.

A Csallóközi Múzeumban így hazai földön valósult meg a kiállítás, hiszen a 89 képet és festményt 700 km-ről szállították Dunaszerdahelyre.

A fiatal művész elmondta, hogy a tűz, víz, föld munkája a kerámia, s a kiállított munkák az agyag szépségére mutatnak rá.

Csukás Varga Edit akvarell festőművész a Körkép. sk kérdésére az ihlet és ötletmerítéssel kapcsolatban

így fogalmazott: „Nagyon különböző. Függ a hangulattól, a motivációtó, de valamikor mindössze az agyamban hosszabb ideig motoszkáló téma, ami nyugodni sem hagy, ad ihletet. Van, hogy képről, van, hogy fényképről, de akár egy színes újságban látott gyönyörű tájképet is lefestek.

Sosem lesz ugyanaz, mert éppen az a szép benne, hogy áttranszformáljam a művészeti oldalára, ugyanis a fényképet könnyű elkészíteni.”

Cseh Péter művész keramikus az ihletének forrásával kapcsolatban hírportálunknak a következőket mondta: „Imádom a kerámiát és a földet. S hogy mi ihlet?

A kritika, a körülmények, sokminden… Kemény munka, de imádom!” Hozzátette, a kerámiaművészet fizikai és technikai foglalatosságot is igényel, s nagyon nehéz ezekkel az anyagokkal dolgozni.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: Körkép.sk/KPA

Közösség és érték – települési értékek konferenciája Csicsón valamint a pályázatban résztvevő települések értéktár bizottságai.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. március 10.

Március 7-én, Csicsón értékelték ki a „Településeink értékei” című pályázatot a Közösség és érték – települési értékek konferencia keretén belül.

A délelőtt 10 órakor kezdődő konferencián részt vett Dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárának kialakításáért felelős koordinátora, Varga Péter, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke, Szakáli István Loránd, a magyar Földművelési Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, Huszár László a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója,

A pályázat célja a felvidéki magyar nemzeti és helyi értékek felfedezése, regisztrálása, dokumentálása, feldolgozása és rendszerezése volt. Az egyes települések értéktár bizottságai összegyűjtötték a helyi értékek képező fotókat, dokumentumokat, melyeket aztán nyilvántartásba vettek.

Helyi értéknek tekintik a felvidéki emlékhelyeket, rendezvényeket, ünnepélyeket, személyiségeket, amatőr együtteseket, népviseleteket, népszokásokat, a települések régi épületeit, stb.

A pályázatra 22 település jelentkezett, a gyűjtés során 697 fotót, 22 adatkiegészítést, 41 kiadványt és 245 darab értéket dolgoztak fel és rendszereztek a Művelődési Intézet adatbázisában.

A pénzdíjas pályázatot a Nagymegyeri Értéktár Bizottság nyerte meg, őket követte az Ógyallai, majd a Balogvölgyi Értéktár Bizottság.

A negyedik helyen a Pogrányi ÉB végzett, őket követi sorban a Csicsói, a Hetényi, a Párkány környéki, a Balogvölgyi Tájegységi, az Andód-Kamocsa-Szímői és a Nagykürtösi Tájegységi ÉB. A szervezők fontosnak ítélték, hogy a pályázatban résztvevők megismerjék és dokumentálják saját településük, régiójuk értékeit.

A verseny sikerességét az is mutatja, hogy a nyár folyamán újabb fordulót hirdetnek meg, amelyben már az alap- és középiskolásokat is bevonják.

A szervezők elmondása szerint az Értéktár továbbra is várja azon jelentkezőket, akik szívügyük a felvidéki magyar értékek összegyűjtése és megőrzése.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Játékos és gyakorlati tájékoztatás a víz világnapja alkalmából Somorján feltérképezve a kiállított berendezéseket, addig az oktatási intézmények növendékei különböző vízzel kapcsolatos játékokban vehettek részt.

Laky Erzsébet 2018. március 23.

Gyermekzsivaj, vizes idomdarabok és speciális gépek kiállítása, kígyózó sorok. Mindez Somorján, a víz világnapján.

Csütörtökön „vízbe borult” a Somorjai Városi Hivatal előtti tér, a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság Rt. (ZsVS, a.s. Nitra) ugyanis itt ünnepelte a víz világnapját. Míg a járókelők a vízről folytathattak hasznos eszmecserét és bátran kérdezhettek a szervezőktől,

„Gyerünk! Hajrá! Ez az, megcsináltad!” – kiáltozták kacagva a szervezők nagy örömére a gyermekek az épület előtt március 22-én. Az ünnepség célja az volt, hogy elmélyítse az emberekben a víz iránti felelősségtudatot, a vízkészlet megóvása és a víz védelmének érdekében – tudtuk meg Sebő László mérnöktől, a Vízügyi Társaság dunaszerdahelyi üzemegységének igazgatójától. „A víz a négy arisztotelészi elem – víz, föld, tűz, levegő – közül az egyik

legfontosabb, ami körülöttünk mindenhol megtalálható. A csodálatos kék bolygónk több mint 70 százalékát víz borítja, de emberi szervezetünk több mint kétharmadát is víz alkotja.”

– vélekedett Sebő László.

A víz világnapját az ENSZ közgyűlésének döntése értelmében világszerte március 22-én ünneplik.

Ehhez csatlakozva ez a nap a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság számára is kézenfekvő alkalom arra, hogy felhívja az emberek figyelmét a víz fontosságára. „Társaságunk évekkel ezelőtt nyílt napot hirdetett, amely azóta hagyománnyá vált. Mi így ünneplünk a régiónkban, az üzemegységemhez

Nagypakáról kapnak vizet, ahol mi üzemeltetjük a hálózatot.”

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

– összegezte az igazgató.

Hozzátette, hogy Nagypaka polgármesterével karöltve két hete lakossági fórumot tartottak. A községben szűrőberendezés felszerelését tervezik, melynek jelenleg az anyagi háttér bebiztosításán dolgoznak.

tartozó Dunaszerdahelyi járás területén.” – mondta.

A helyszíneket évről évre váltogatják – Dunaszerdahely és Nagymegyer, után idén Somorja került sorra.

A városháza épületében, illetve az előtte levő téren 9.00 és 13.00 óra között különböző programok várták az érdeklődőket. A rendezvényen többek között ingyenes vízkivizsgálást is biztosítottak a lakosság számára, akik a háztartásokból hozott vízminták alapvető mutatóit, nitrátokat és a vízkeménységet vizsgáltathatták ki. A téren lévő faházikók előtt kígyózó sorok mutatták, hogy van igény a polgárok részéről a hozott vízminták kivizsgálására.

Sebő László a Körkép.sknak elmondta, hogy a nap folyamán az alapiskolák számára meghirdetett képzőművészeti pályázatok kiértékelése is zajlott, amit a vízügyi társaság Somorja városával karöltve március 23-án három kategóriában értékel.

megünneplésébe különböző vizes megmérettetésekkel érik el, karöltve Somorja négy alapiskolájával. Minden órában 50-60 gyereket láttak vendégül, invitálva őket a játékos megmérettetésekre.

Az atrazin ügyről Amint arról korábban már a Körképen beszámoltunk, a felső-csallóközi Nagypaka és Béke községben az ivóvízben lévő növényvédő szer szintje ingadozó, így a lakosok egészsége érdekében állandó jelleggel figyelik az ivóvíz állapotát. „Nagypakán a kút az üzemeltetőé, azaz a falu tulajdona, Békén viszont a vízügyi társaságnak 149 fogyasztója van. Ők

„A vízügyi társaságunkhoz tartozó Csallóköznádasd kútját, amihez Baka és Dercsika tartozik, illetve Gelle kútját, amihez Lúcs tartozik, valamint Sárosfaét már február elejéig rendeztük, ott problémamentesen működnek a szűrőberendezések.

Ezen kívül Felbár és Illésháza volt még az a két település, ahol a kutakban az atrazin szintje határérték körüli volt. Azóta ezekben a községekben is felszereltük a berendezéseket. Jelenleg öt szűrőberendezésünk van a járás területén” – tette hozzá Sebő László, aki elmondta azt is, hogy a szűrőberendezések jól működnek, az atrazin értéke nullára csökkentet. Jelenleg ezeken a településeken az ivóvízellátás folyamatos.

„Nagyon szép rajzok érkeztek, tükrözik a gyermekek lelkesedését.”

– értékelte az igazgató.

Az ifjúság bevonását a víz világnapjának

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

A húsvéti szünet kezdete előtt, március 27-én Nagymegyeren rendhagyó történelemórának adott otthont a Városi Művelődési Központ.

Fotó: Körkép.sk/KPA

Diákok diákoknak a világháborúról – Rendhagyó történelemórát tartottak Nagymegyeren történelemóráról épp csak azok a diákok hiányoztak, akik a közelgő érettségi vizsgákra készülnek.

Mitől rendhagyó?

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. április 6..

Az egész napos program során a Magán Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola három kihelyezettségének diákjai egymásnak tartottak előadásokat, majd meghallgathatták Frankó Endre nyugalmazott főhadnagy beszámolóit a második világháborúról.

A nagymegyeri VMK moziterme csordultig telt a magán szakközépiskola több mint 200 diákjával. A rendhagyó

Darnai Bálint, az iskola nagymegyeri kihelyezettségének etikabiológia szakos tanára a Körkép. sk kérdésére elmondta, hogy a napjainkban egyre inkább erőre kapó szélsőséges nézetek eljutnak a diákokhoz is, az etika órákon pedig eleve a tanterv szerint is beszélgetnek a fasizmusról, nácizmusról, ezzel együtt pedig a világháborúkról.

Mivel a téma önmagában is nehéz, az iskola néhány pedagógusa kezdeményezte, Berényi Renáta igazgatónő pedig támogatta, hogy a diákok bevonásával

hirdessenek versenyt. Az iskola hidaskürti, bátorkeszi és nagymegyeri részlegéről is bekapcsolódhattak önálló jelentkezők vagy csapatok.

A felhívás szerint mindenki kapott egy témát a felkészítő tanároktól, melyet ki kellett dolgoznia, majd előadnia az iskola többi diákja előtt.

Az előadásokat a tanárokból álló zsűri pontozta, majd eredményt hirdetett.

A diákok leleményességét dicséri, hogy a legtöbb esetben segítségül hívták a technika vívmányait is, ezzel könnyen emészthetővé tették társaik számára az egyébként nehéz témákat.

Eredményességből jeles A versenyzők felkészültsége még a tanárokat is meglepte.

Mindegyik diák mélyen beleásta magát a témákba, előfordult az is, hogy az egyik előadó beszámolója végén bemutatott a többi diáknak egy, a háborúból hátramaradt kardot. Sőt, arra is volt példa, hogy az egyik diák a sajátja mellett egy betegség miatt hiányzó társa beszámolóját is előadta.

A zsűri

Versenyzők és témák

Meglepetésvendég

A tanárokból álló zsűrinek nem volt könnyű dolga a sorrend felállításánál. Az első helyezett végül Poroknovec Erik lett, aki Mengele kísérleteiről és Leningrád ostromáról adott elő. A második helyen Kun Vince végzett – ő Pearl Harbor eseményeit mutatta be. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Ferenczi Viktória állhatott fel, aki az Ardenneki csatát dolgozta fel. Az egyik különdíjas Vrábel Gergely lett a Don kanyarról szóló előadásával, a másik különdíjat pedig az Anna Frank naplóját feldolgozó Szutyányi Tamara, Habárn Veronika, Búza Vivien összeállítású csapat kapta.

Frankó Endre neve már nem ismeretlen a Csallóközben, hiszen Darnai Bálint révén már negyedszer látogatott el környékünkre. Bandi bácsi az előadások után lépett a színpadra, ezzel még inkább valóságossá, megfoghatóvá tette a diákok számára a háborút. A nyugalmazott főhadnagyot Hochstein András kísérte el, aki a kérdező szerepét is magára vállalta. Bandi bácsi történetei néha mosolyt csaltak az arcokra, néha pedig komolyan elgondolkodtatták a hallgatóságot: mi mindenen mehettek át elődeink a világégés alatt és után?

A zsűri nehéz feladatát ellátó tanárok (balról jobbra): Lábský Huszár Katalin, Kilácskó Tímea (főszervező), Darnai Bálint (főszervező), Balódi István, Rácz Kálmán. Habár a diákok felkészítésében részt vett, a zsűri munkájában nem tudott végül részt venni Kolek János.

Bandi bácsi még a szervezőket is meglepte, hiszen a díjazottaknak ő is készült egy kis ajándékkal, melyet át is adott a diákoknak.

Repülőgép bemutató A rendhagyó történelemórán részt vettek a zselízi repülősklub tagjai is Nagy H. Tamás és Lelkes Sándor. Egyrészt ők is megajándékozták a legjobban szereplő diákokat egy-egy ingyenes sétarepülésre szóló jeggyel, valamint kivetítő segítségével bemutatták a világháború során használt repülőgépeket és beszámoltak azok tulajdonságairól is.

Kísérőprogram A történelemóra mellett egy kiállítást is rendeztek a a VMK-ban a tanárok. Az apácaszakállasi Kovács Róbert mutatta be háborús ereklyékből álló magángyűjteményét. A diákok a szünetekben nem csak megtekintették a tárgyakat, de kérdésekkel is bombázták a kiállítót, aki több mint kielégítő válaszokkal látta el az érdeklődőket.

Fotó: Körkép.sk/KPA

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Segíts magadon… – Jótékonysági táncest volt Nagymagyaron

Laky Erzsébet 2018. április 18.

Próbák sora, tánclépések kavalkádja, majd a munka gyümölcsének learatása.

Sikeres rendezvényen vannak túl a nagymagyari táncosok.

Az MT Family tánccsoport könnyed, szórakoztató műsorra hívta április 12-én, csütörtökön a község lakosságát és a környező települések polgárait.

A rendezvény nemes célt képviselt, mégpedig, hogy a tánccsoport tagjai idén is el tudjanak jutni az Európai Táncszövetség által szervezett táncvilágbajnokságra Horvátországba. A rendezvénynek a helyi kultúrház adott otthont.

A helyi táncosok álmának megvalósításához a közkedvelt Kovács Koppány zenés műsorával járult hozzá. A fellépők izgatottan várták, hogy bemutathassák látványos táncprodukciójukat.

A jelenlévők érezték, hogy számukra nem mindennapi alkalomról van szó. A belépésnél mindenki tetszőleges összeggel járulhatott hozzá az utazás költségeihez. A műsort vastapssal értékelte a nagyérdemű, melyet Pőcz Ibolya és Stercel Olivér helyi képviselők is megtisztelték jelenlétükkel.

Mészáros Marianna, az MT Family tánccsoport vezetője a 80-as években már a helyi jazzbalett csoport alapító tagja volt. A Körkép. sk kérdésére elmondta, hogy a helyi gyermekeknek való táncoktatás egy iskolai anyák napi ünnepség kapcsán szerveződött újjá. „Egykori kedves kolléganőm kért meg, hogy tanítsak be táncot az

osztály táncos lábú diákjainak.

A produkciónak akkora sikere lett, hogy a későbbiekben már nem csak alkalmi előadásokkal készültünk. Ez a 10 fiú és lány lett később, 1995-ben az alapító csapata az akkori MINI TINI tánccsoportnak.” –

Mészáros Marianna köszönti a megjelenteket. Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

mesélte.

A táncoktató csoportjával kapcsolatban hozzátette, hogy immár több mint 20 éve működnek nagyon sikeresen. „Jelenleg 44 tagot számlálunk, a táncosok életkora 6 és 26 év közötti.

Különböző rendezvényeken – falunapokon, majálisokon – veszünk részt a szélesebb régióban. Az utóbbi, mintegy 10 évben nívós versenyek résztvevői vagyunk.” – fogalmazott.

A táncosok szakmai sikereivel kapcsolatban Mészáros Mariannától megtudtuk, hogy a különböző hazai versenyeken kívül minden évben részt vesznek a Magyar Látványtánc Sportszövetség által szervezett Látványtánc Európa Bajnokságon és az Európai Táncszövetség rendezésében létrejött táncvilágbajnokságon (DanceStar World Dance Masters) is a horvátországi Porečban.

Mivel nemzetközi versenyekről

van szó, így szükségessé vált a névváltoztatás, így lettek a MINI TINI-ből MT Family. „Frappánsabb, nemzetközibb, külföldön érthetőbb” – tette hozzá.

Mészáros Marianna portálunknak kifejtette, hogy a jótékonysági rendezvény a már említett tánc-világbajnoksággal kapcsolatos, ahová tavalyhoz hasonlóan idén is tíz táncuk jutott tovább a nemzetközi megmérettetésre. „A verseny finanszírozása meghaladja az anyagi kereteinket, bár az utazás és a szállás költségeit a táncosok saját zsebből fizetik. Úgy gondoltuk, hogy egy frappáns műsort állítunk össze, melynek bevételét erre a nemes célja fordítjuk. A cél eléréséhez nagyban segített bennünket kedves barátunk, Kovács Koppány is Somorjáról, aki a műsorban pár dalt énekelt.” – zárta.

Kovács Koppány műsorával támogatta a nemes kezdeményezést Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Aki támogatni szeretné a tánccsoport utazással kapcsolatos költségeit, az az SK75 0200 0000 0034 8320 5353 (OZ MINI TINI) bankszámlaszámon megteheti.

A címzett részére az utalás során a “finančný príspevok” szöveget kell feltüntetni.

Fotók: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: Körkép.sk/KPA

A Föld napja: Kulcsodon az árkokat tisztították a község lakosai

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. április 22.

A Föld napján, április 22én világszerte különböző rendezvényeket szerveznek, melyekkel szeretnék felhívni az emberek figyelmét a Föld természeti környezetének megóvására.

Az országos, vagy legalábbis városi méretű rendezvények között megbújva találtunk rá egy önkéntes szerveződésre a Csilizközben. Kulcsodon nincs kimondott hagyománya a szervezett szemétgyűjtésnek, mégis szép számmal

jöttek össze a tevékeny lakosok. Bognár Csabától, a község polgármesterétől megtudtuk, hogy Kulcsod már tavaly is bekapcsolódott a Környezetvédelmi Minisztérium Duna-nap projektjébe, mikor a Dunapart takarítására fektették a hangsúlyt, idén pedig új “célpontot” találtak.

Akkor 30-an gyűltek össze a polgármester hívó szavára, a sikeren felbuzdulva pedig idén is szemétgyűjtést hirdetett az önkormányzat.

A kezdeményezéshez csatlakozott a Kultsot Polgári Társulás és a helyi vadászszervezet is.

Hol kellett takarítani?

Kulcsodra érkezve egy tiszta, takaros, közel 400 lelket számláló,

barátságos község képe tárul elénk. Sok a zöldövezet, a községet minden oldalról erdők, kanálisok és szántóföldek veszik körül. Szombaton reggel 9 órakor mintegy 30 fős társaság várta, hogy a polgármester beossza őket egy konkrét területre, ahol nekikezdhetnek a szemétgyűjtésnek.

Hölgyek és urak, fiatalok és nyugdíjasok egyaránt rászánták a délelőttjüket, hogy tisztábbá, élhetőbbé varázsolják a környezetüket.

Bognár Csabától megtudtuk, hogy a községen belül az önkormányzatnál dolgozó munkanélküliek végzik el a takarítási munkálatokat, bár a helyiek odafigyelnek arra,

hogy ne szemeteljenek feleslegesen közterületen.

Fotó: Körkép.sk/KPA

Sajnos nem mutatnak ilyen szép képet a község kataszteréhez tartozó, lakott területen kívüli árkok.

“Az árokpartok tele vannak szeméttel.

Sokan kérdezik, hogy miért nem küldjük ki oda a falumunkásokat, hogy takarítsanak.

Sajnos ennek több oka is van. Egyrészt, kevés az a munkanélküli, akit foglalkoztatni tud az önkormányzat, másrészt, mivel ezek a területek a Közútkezelőhöz tartoznak, mi nem küldhetjük ki oda az embereinket”

Fotó: Körkép.sk/KPA

mondja a Körkép.sk-nak a polgármester.

Elmondása szerint többször is előfordult, hogy a Közútkezelő munkásai olyan helyen álltak járműveikkel, ahol az árok tele volt szeméttel, de nem végezték el a takarítási munkálatokat. Éppen ezért a helyiek úgy döntöttek, hogy közös erővel, önkéntes alapon takarítják ki a bekötőutak árkait.

“Egy traktorlecskányi szemét gyűlt össze egy délelőtt alatt. Sajnos azt kell mondanom, hogy ezzel nem értünk a végére.

Mivel elég magas az aljnövényzet az árkokban, sok szemétre csak azután derül majd fény, ha a Közútkezelő munkatársai lenyírják a füvet. Éppen ezért jövőre szeretnénk a brigádot korábban, már márciusban megszervezni,

mikor még nem magas a fű az árkokban.”

– mondta a polgármester.

Az önkéntes szemétgyűjtő akcióban résztvevőktől megtudtuk, hogy főleg műanyag palackokat és sörös dobozokat találtak az árkokban, amik az úton elhaladó autókból kidobva kerülhettek oda.

Bognár Csaba örömmel osztotta meg portálunkkal, hogy a kezdeményezésnek községen kívüli támogatója is volt.

“A brigádnak az ebédet az önkormányzat biztosította. Még pénteken marhagulyást főztünk, ezt fogyasztottuk el a szemétgyűjtés után.

Az üdítőket, valamint a kesztyűket, zsákokat és a szemét elszállítását pedig Gulázsi Olivér vállalta magára támogatásként, akinek a hulladékgazdálkodással foglalkozó cége van.” zárta a polgármester, aki büszke arra, hogy hívására ennyi tevékeny kulcsodi gyűlt össze.

Ilyen volt a nemeshodosi nótaest – A főszervezővel beszélgettünk Felcsendültek közismert dallamok, mint pl. Száz szál piros rózsát küldöttem te néked, Ne szidjatok soha engem, Jegenyefan fészket rak a csóka, amit a nagyérdemű lelkesen dúdolt az előadókkal.

Laky Erzsébet 2018. április 29..

A muzsika varázslatos ereje vonzotta az érdeklőket a nemeshodosi kultúrházba, ahol első alkalommal szerveztek magyarnóta-estet. A zenés találkozó elnevezését is egy nóta ihlette: Hajlik a rózsafa.

Az esemény Nagy Noémi, csallóközi lány fejéből pattant ki. Április utolsó péntekjén teltház várta, hogy színpadra lépjenek a különböző régióból érkezett előadóművészek.

Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László páros, valamint Lőrincz Roland, Jaslovszky Mónika, Matus Ernő, Méhes Judit, Simon Zoltán, Vígh Valéria és Ladacsi Mónika szólisták mutatták be repertoárjukat.

A műsort Nagy Noémi ötletgazda is színesítette, aki édesanyjával, Nagy Irmával közösen dalra is fakadt. Az est megálmodója elmondta, hogy a nótaszeretetét édesanyjának köszönheti, aki egykor altatás közben az Egy pici ház a domb tetején című dalt énekelte neki. A fellépőket a dunamocsi Mezei Zsolt és cigányzenekara kísérte.

Az ötletgazda a Körkép. sk-nak a nótaszeretetével kapcsolatban így nyilatkozott: „A nótaszeretetem egészen kiskoromra vezethető vissza, hiszen ebben nőttem

fel anyukámnak és hodosi papámnak köszönhetően. Sok időt töltöttem mamáéknál, s nem volt olyan nap, sőt a mai napig sincs, hogy ne szólna náluk a nóta, így nagyon könnyen lettem én is a magyarnóták szerelmese.”

A rendezvény megszervezésének ötletéről elmondta, hogy tavaly októberben fogalmazódott meg benne: „Az Őszirózsa versenyről hazafelé az autóban már azt terveztem, hogy ha nálunk Hodosban egyszer nótaest lesz, az biztos, hogy Mezei Zsolték fognak muzsikálni.

Szerettem volna, hogy nagyon hosszú idő után a hodosi kultúrházban is szóljon a nóta…”

Az est elnevezésének eredetével kapcsolatban

Nagy Noémi hozzátette, hogy a nótaest címadásának nincs számottevő oka. „Semmi különleges kötödésem nem volt eddig ehhez a nótához, egészen tegnapelőttig.

Szeretném é0s nagyon bízom abban, hogy a ,,Hajlik a rózsafa… ”magyarnóta-estből hagyományt tudjunk teremteni.”

A műsor összeállításáról is megkérdeztük a fiatal nótaénekest, aki elmondta, hogy az összes hodosi kultúrházban fellépett előadóra csodálattal tekint, hiszen mindegyiküktől sokat tanulhat. „Örömömre szolgál, hogy akiket megszólítottunk, azok mindnyájan elfogadták a felkérést.

Sokat jelentett nekem, hogy tanárom, Dóka

Zsuzsa is eljött, karöltve Bősi Szabó Lászlóval.”

– fogalmazott.

Nagy Noémivel beszéltünk a nótaest sikeréről is, aki boldogan mesélte, hogy a rendezvénynek pozitív visszhangja van, s büszkén mondta, hogy a közel 180 főből álló közönségben mindenki remekül érezte magát. Hozzátette, nagyon elégedett a péntek estével, ami tapasztalatot és tanulságokat szolgáltatott nekik, ugyanis a jövőt illetően következtetéteseket is tudnak levonni belőlük még a változtatások terén is.

Nagy Irma, a fiatal nótaszerelmes lány édesanyukáját arról faggattuk, hogy altatáskor miért épp nótát énekelt: „Ebben nőttem fel, ugyanis édesapám nagy nótakedvelő.

Szerettem volna, ha az én gyerekeim is így nevelkednek. Altatáskor több nótát is énekeltem Noncsinak, de ő mindig az Egypici ház…-on aludt el.”

Nagy Irma előadóművész a lányával való közös éneklésről elmondta, „Az élmény nem volt új számunkra, hiszen a Megmaradásunkért kultúrcsoportban is van közös szólónk. De csodálatos élmény volt nótákat együtt énekelni.” – zárta.

A produkciókat a közönség vastapssal díjazták. A magyarnóta-estnek Csallóköz-szerte híre ment, s a nótakedvelők már várják a folyatatást.

(A cikkben szereplő felvételek Nagy Noémi és Keszi Ildikó fotói)

Fotó: Körkép.sk/KPA

Több mint 160 kiló hal akadt horogra az 5. Csicsói Horgászversenyen

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. május 6.

Zsinórban ötödik alkalommal rendezte meg a Csicsói Horgászszervezet hagyományos halászversenyét szombaton, május 5-én a csicsói kavicsbányán.

A helyi horgászszervezet jelen formájában 6 éve alakult, és négy éve vezeti Illés György Füssről. A 113 felnőtt, és 11 tizennyolc év alatti taggal büszkélkedő szervezet csicsói, füssi és kolozsnémai tagokból áll.

Szombaton reggel fél hétkor már nagy volt a nyüzsgés a kavicsbányánál, hiszen a 8 órakor kezdődő verseny előtt még meg kellett ejteni a nevezéseket, valamint a horgászhelyek sorsolását. A szervezők a magas vízállás miatt csak 50 horgászhelyet tudtak biztosítani, és bár előzetesen túljelentkezés volt, a versenyen végül 45en vettek részt.

Illés Györgytől és Szikonya Attila vezetőségi tagtól megtudtuk, hogy komoly munka folyt a szervezetben az elmúlt években.

Illés György a Körkép. sk kérdésére elmondta, hogy nagy örömmel tölti el a szervezet vezetőségét, hogy évről évre komoly az érdeklődés a csicsói horgászversenyek iránt.

A szervezet évente többször is telepít halakat a tóba, részben a komáromi területi szervezet támogatásával, részben pedig önköltséges alapon. Kérdésünkre a vezetőség tagjai elmondták, hogy szinte minden horgász, aki tagja a szervezetnek, a haltelepítésekre ajánlja fel a kötelező brigádmunkára kapott pénzt.

„Most is már a verseny meghirdetésének napján beteltek a helyek, rendkívüli volt az érdeklődés”

„Mikor négy éve átvettük a vezetést, évente 5-600 kilónyi kifogott halat jegyzett a szervezet.

Mostanra ezt a számot sikerült évi 2000 kilóra feltornáznunk.”

horgászversenyre érkezőket, minél magasabb színvonalon és gördülékenyen levezetni a napot.

“Ahogy a gyerekversenyünk esetében, úgy a felnőtteknél is maximálisan igyekszünk minden igényt kielégíteni.

Kezdve a horgászhelyek kialakításával, egészen az ebédig és a díjakig, amire eddig még sosem volt panasz.”

Fotó: Körkép.sk/KPA

“Minden tagnak teljesítenie kell egy napi brigádmunkát, amelyért fejenként 10 eurót fizet a komáromi területi szervezet.

Nálunk szinte kivétel nélkül a haltelepítésre

Fotó: Körkép.sk/KPA

ajánlották fel a tagok ezt a pénzt. Ezen felül bált is rendeztünk, amelynek bevételét szintén a halak telepítésére fordítottuk” A szervezők elmondták, hogy minden évben igyekeznek teljes mértékben kiszolgálni a

Idén az első 7 helyezett részesült tárgyi jutalomban, a támogatók között Csicsó és Füss önkormányzatait, a nagymegyeri Fűzik József vezette horgászüzletet, a Komáromi Területi Szervezetet és Berecz Dusánt emelték ki a szervezők. Ezen felül az ebéd elkészítésében is a Komáromi Terület Szervezet támogatta a csicsóiakat.

A 45 versenyző összesen 165 kilogramm halat fogott ki, melyet annak rendje és módja szerint a verseny kiértékelése után visszaengedtek a tóba.

Fotó: Pódafa község hivatalos honlapja

Átadták Csilizköz „legújabb” óvodáját Az elmúlt időszakban a magyar kormány támogatása által a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően a község óvodájában

Laky Erzsébet 2018. április 26.

Munkálatok sora, épületátadás ünnepi műsorral. A gyerekek immár teljesen birtokba vették a korszerűsített intézményt.

A Kárpát-medencei óvodaprogramnak köszönhetően, mint arról már korábban beszámoltunk Felvidék-szerte közel 60 óvoda újulhat meg. A 2017 szeptemberében meghirdetett pályázati kiíráson a csilizradványi önkormányzat is sikerrel szerepelt.

Fotó: Pódafa község hivatalos honlapja

nyílászárók cseréjére, szociális helységek felújítására, a termek kifestésére, az épület hátsó részének szigetelésére, sátortető kialakítására

került sor. Mindehhez kinti kiülő is társult, illetve az esőcsatorna rekonstrukcióját is elvégezték.

A csilizradványi Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda felújított épületének ünnepélyes átadására 2018. április 25-én, szerdán került sor.

Milkovics Brigitta igazgatónő az ünnepségen köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Bethlen Gábor Alapnak a támogatásért, valamint Janík Erzsébet polgármester asszonynak és az Fotó: Pódafa község hivatalos honlapja óvoda kollektívájának a támogatásukért. megtudtuk, hogy az A rendezvényen az intézmény intézmény jelenlegi létszáma növendékei saját műsorukat is 25 fő, ami a következő bemutatták. tanévre előreláthatólag 30A Körkép.sk hírportál ra növekedik. megkérdezésére Janík Erzsébet A község önkormányzata polgármester asszony elmondta, számára fontosak a falu hogy a csilizradványi gyerekek által gyermekei, hiszen a látogatott helyi óvodát a Bethlen település fennmaradásának Gábor Alap 20 000 euró értékű pénzbeli támogatásából újították fel. „Mivel a kiscsoport és a nagyközépső csoport az épület különkülön részében helyezkedik el, viszonylag könnyen megoldható volt a gyermekek elhelyezése.

Amíg az egyik részben folytak a munkálatok, addig a másikban voltak a gyerekek, majd fordítva.”

– fogalmazott Janík Erzsébet az óvodások renováció ideje alatt való elhelyezésével kapcsolatban.

A polgármester asszonytól

Fotó: Pódafa község hivatalos honlapja

zálogát képezik. Az óvoda immár nemcsak külsőleg szépült meg és korszerűsödött, hanem kényelmesebbé, vonzóbbá, és energiatakarékosabbá is vált, segítve a gyermekek felkészítését az iskolai tanulmányaik megkezdésére.

Fotó: Körkép.sk/KPA

Kicsik és nagyok együtt sportoltak a Nyolc falu sportnapján

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. május 18..

Idén, május 12-én már 11. alkalommal került sor több Alsó-Csallóközi község közös sportnapjára. Az eredetileg négy község közreműködésével induló sportnap mára már 8-csapatosra bővült, a hangulat pedig egyszerűen irigylésre méltó. A Komáromi járásbeli Füssön jártunk.

Csallóközaranyos, Ekel, Megyercs és Keszegfalva polgármesterei 2006-ban

elhatározták, hogy évente egyszer összegyűlnek, és községeik lakosainak bevonásával közösen végigsportolnak egy napot.

2007-ben már meg is valósult az első sportnap, melynek sikerét látva a következő években csatlakozott Tany majd Füss, idén pedig Szilas és Bogyarét.

A sportnap hagyományosan gyermek horgászversennyel valamint „örömfutással” indult, majd a községek gyerekekből álló csapatai ügyességi versenyeken, a felnőttek pedig kidobósversenyben mérték össze erejüket.

Idén a 2015-ben csatlakozott Füss adott otthont a sportnapnak. Farkas Károly polgármester a Körkép.sknak nyilatkozva elmondta,

hogy örült, hogy idén már községe láthatta vendégül a többi település sportolni vágyó lakosait. „Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű rendezvények erősítik a települések közti összetartást, ami már csak azért is példaértékű, mert sokszor a községeken belül is nehéz összefogni az embereket. Az pedig, hogy közben sportolunk, már csak hab a tortán.

Sajnos manapság már nem olyan kort élünk, mikor kora tavasztól késő őszig gyerekzsivajtól volt hangos a futballpálya.”

Farkas Károly kiemelte hogy magában a sportoláson kívül fontos eleme az ilyen rendezvényeknek az új

kapcsolatok kialakítása és a régiek ápolása nem csak polgármesteri szinten, hiszen a gyerekek és a felnőttek egy egész napot töltenek el egymás társaságában.

“2015-től ott voltunk minden évben a “6 falu sportnapon”, és mindig jól éreztük magunkat.

Szerettük volna eddigi vendéglátóinknak mi is visszaadni azt a kedves vendéglátást, amelyben nekünk is részünk volt. Úgy érzem, és a visszajelzések is ezt támasztják alá, hogy egy igazán sikeres és élményekben gazdag napot töltöttünk el együtt.”

A sokszor mókás pillanatokat hozó sportversenyek és a finom ebéd után rövid kultúrműsorral zárult a nap. Szokássá vált ugyanis, hogy a résztvevő községek bemutatják a közösségükben tevékenykedő tehetségeket is.

Fotó: Körkép.sk/KPA

Fotó: Körkép.sk/KPA

Fotó: Körkép.sk/KPA

Nagymegyeren ülésezett a Rába– Duna–Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, mégpedig Nagyszombat megye, Pozsony megye, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye, KomáromEsztergom megye vezetésének részvételével.

Rába–Duna–Vág csoportosulás: 2 ország öt megyéjének vezetése tárgyalt Nagymegyeren

Laky Erzsébet 2018. május 10.

Nagyszombat Megye Önkormányzatát Jozef Viskupič megyeelnök és Berényi József alelnök képviselték. Az érintett megyék elöljárói mellett Borsó Tibor, a Rába – Duna – Vág ETT szakbizottságának elnöke és Ema Vasiová a Rába – Duna – Vág Európai Területi Együttműködési Csoportosulás igazgatója is megjelentek az összejövetelen.

Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás leköszönő elnöke, Popovics György helyett, akinek megbízatási időszaka 2018.

június 30-val lejár, a következő két évre a csoportosulás vezetőjének Jozef Viskupičot Nagyszombat megye elnökét, társelnökként pedig Popovics Györgyöt javasolták.

A szakbizottság elnöki pozíciójának betöltésére Berényi József kapott jelölést.

A Rába – Duna – Vág Európai Területi Együttműködési Csoportosulás jogi alapon működő non-profit szervezet, melynek célja a határon átnyúló együttműködés, a kulturális és gazdasági kooperáció megerősítése.

Tagságát magyarországi és szlovákiai megyék képezik.

Komárom-Esztergom megye elnöke 2010-ben tett javaslatot a csoportosulás megalapítására. Az akkori célkitűzés a Duna szlovákmagyar szakaszának integrált fejlesztése földrajzilag meghatározott funkcióval a Duna Régió Stratégia keretén belül. Így kérték fel együttműködésre a szlovákiai

Nagyszombat megye és a magyarországi Győr-MosonSopron megye akkori vezetését.

A csoportosulás első ülésének 2010. augusztus 30-án Tata városa adott otthont, ahol négy megye képviseltette magát. Az előkészítő folyamatban Nyitra megye vezetése visszalépett, így a Rába – Duna – Vág Európai Területi Együttműködési Csoportosulás alapítólevelét 2011. június 10-én Nagyszombat Megye Önkormányzata, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnökei írták alá.

Az említett társulás kezdeményezésére épül meg a Rába és a Morva folyó közötti kegyhelyeket összekötő kerékpárút is. A legközelebbi ülésre 2018. május 29-én, kedden a Komárom-Esztergom megyében található Győrben kerül sor.

Fotó: Körkép.sk/KPA/illusztráció

Ismét szárnyaltak Csilizpatason

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. május 26.

A jó idő beköszöntével megszaporodnak a kültéri programok.

Csilizpatason a helyiek már megszokhatták, hogy ilyenkor repülőgépek motorzúgásától lesz hangos a határ. Idén a hagyományostól kissé eltérően már májusban szárnyra kaphatott mindenki, aki kedvet kapott a repüléshez.

A csilizpatasi csemadokosok méltán híresek a megszokottól némileg eltérő

programkínálatukról.

Miután két évvel ezelőtt megismertették a környéket egy nemzetközi légiparádéval, majd lehetőséget adtak az érdeklődőknek arra, hogy találkozzanak a II. világháborús Pumaosztag még élő tagjaival, már meg sem lepődünk, hogy később helikoptert és további repülőgépeket hoztak a kistérségbe, hogy a repülés után érdeklődők kipróbálhassák, milyen madártávlatból megnézni a Csallóközt.

Múlt hétvégén is megvillantották a repülés lehetőségét a községtől nem messze elterülő Bendő kavicsgödör mellett.

S hogy érdeklődőkből nincs hiány, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy körülbelül 500-an látogattak ki, 70-en pedig

a repülést is kipróbálták. A szervezőknek köszönhetően egy Komáromból (HU) érkező Cesna 172-es, egy Tököliből (HU) érkező sárkányrepülő és egy párkányi ultrakönnyű Zodiac állt az érdeklődők rendelkezésére.

Fotó: Darnai Bálint

Darnai Bálinttól, az egyik főszervezőtől megtudtuk, hogy 2016-tól már több mint 300 főt reptettek meg a Csilizköz felett.

Ráadásul Kocsis Horváth Krisztián, Kun Zoltán és Kormos László, a repülők tulajdonosai megengedték a gyerekeknek, hogy akkor is beüljenek a gépekbe, ha nem szeretnének repülni velük.

Azok, akik kipróbálták

a repülést nem csak a szárnyalás élményével gazdagodtak, hanem a pilóták „jófejségét” is dicsérték, mivel a készséges szakemberek hozzáállásukkal felejthetetlenné tették az egyébként is érdekes utazást.

A nap „hőse” Azt gondolnánk, hogy ha valahol repülőgépek

vannak, akkor annál érdekesebb látnivalót nem is találunk – a Bendőre kilátogató gyerekek azonban erre rácáfoltak.

A nap hőse ugyanis egy Zetor 8011-es kristály lett.

Legalább 50 gyerkőc adta egymásnak a kilincset és a kormányt, hogy mindenki részese lehessen az önfeledt játéknak, így gyorsan eltelt a várakozással töltött idő is.

Az V. Magyar Majális Bugár György kisbírókénti vezetésével, a barantások díszlépésben felvezetett népművészeti felvonulással indult, melyet az egyesített nagy csallóközi és zoboraljai énekkar kísért nótaszóval.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Ilyen volt az V. Magyar Majális Dunaszerdahelyen A sor végén magyar zászlók lobogása jelezte az esemény célját, hogy magyar a magyarral ünnepeljen!

Laky Erzsébet 2018. május 16.

A szabadidőparkban lévő Életfához érve nemzeti himnuszunk csendült fel a programok megkezdése

beharangozójául.

Miután a színpadon megkezdődtek Felvidék kincseinek szórakoztató műsorszámai, a műfüves pályán a YBS DAC fanklub szervezésében minifoci bajnokság zajlott.

Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere köszöntőbeszédében elmondta, örömére szolgál, hogy pár év kihagyás után ötödik alkalommal nyithatják meg a magyar majálist Csallóköz központjában.

Rámutatott, hogy mindez a Csemadok ifjúsági tagozat lelkesedésének és Bugár György egykori ötletgazdának köszönhető.

Hangsúlyozta, hogy miközben Európába özönlenek az idegenek, még jobban kell keresztény értékekeink, magyarságunk, népszokásaink, kultúránk és hagyományaink megőrzésére figyelnünk. „Ez az a rendezvény, amely bizonyítékul szolgál, hogy mi itt vagyunk Felvidéken!

Tudjuk azt, hogy helyet kell biztosítani a fiataloknak, akik tudnak kapcsolódni akár a Csemadok, akár más civil szervezet munkájához, hisz ez teszi közösségünket erőssé.”

alapszervezettel, 6550 taggal.

Sátor Veronika a tanács nevében hangsúlyozta, hogy fiatalos lendülettel és fiatalos magyar szívvel lehet mindenki a magyar majálison. „Úgy érzem, hogy elmondhatom, célunk sikerült: ifjú az örökifjúval, magyar a magyarral ünnepel ezen a napon!” – fogalmazott.

A programkínálat gazdagságát bizonyította, hogy a környék aprajanagyja a kultúrműsor mellett Mikóczi Ferenc csallóközi életmódtanácsadó előadását is meghallgathatta, miután

a DAC focistái is eljöttek, hogy autogramosztással is gazdagítsák a rendezvényt.

Kiripolszky Péter csallóközi karcoshangú rockénekes előadásában természetesen a csapat „himnusza” is felcsendült.

A nap folyamán mindenkinek lehetősége volt különböző népi mesterségek kipróbálására: volt kosárfonás, horgolás is.

Az érdeklődők népviseleti kiállítást is megtekinthettek.

A szervezők a gyermekek szórakozásáról is gondoskodtak, akiknek arcfestéssel, csillámtetkóval és különböző kézműves foglalkozásokkal kedveskedtek.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

– fogalmazott a polgármester.

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya nevében Sátor Zoltán szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy a szervezet másfél évvel ezelőtt két fontos feladatott tűzött ki célul: felkarolni a szórványban élő magyarságot és a felvidéki fiatalságot. „Ennek keretén belül vállaltuk, hogy ezt a rendezvényt az ifjúsággal közösen megrendezzük.”

Rámutatott, hogy a felvidéki magyar összefogására és a felvidéki magyar kultúra éltetéséért tevékenykedő Csemadok immár 69 éve működik a járásban 38

Kopecsni Gábor vezette barantabemutatót láthatott.

Akinek a produkció után kedve támadt, az kipróbálhatta magát a harcművészetben.

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő Ifjúsági Tanács szervezte tavaszünnepélyre

A majális hangulatának határon innen, határon túl híre ment, s beíródott a köztudatba, hogy generációk szórakoztak együtt a hagyomány- és magyarságőrzés jegyében Dunaszerdahelyen.

Sátor Veronika a Csemadok dunaszerdahelyi járásbéli ifjúsági tanácsának elnöke a

Körképnek rendezvényt így értékelte:

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

„A magyar majális célját teljesítettük. Úgy gondolom, hogy a program és a látogatottság is olyan volt, amire számítottunk, s amilyet szerettünk volna.”

Hangsúlyozta, hogy mindenképpen érdemes volt megszervezni, hiszen tettrekész csapat kovácsolódott össze, és az aktivisták nagy része a továbbiakban is szeretné kivenni a részét a munkából. „Május 11-én, pénteken megtartottuk a közös értékelőt, ahol mindenki pozitívan értékelte az eseményt.”

– mondta. Sátor Veronika pozitívan értékelte a sajtó és a városi képviselők rendezvényhez való hozzáállását. A jövőben a zoboraljaiakon kívül várhatóan a többi szórvány is megszólításra kerül.

Bugár György a Körkép.sknek a rendezvényhez fűzött

elvárásairól összegezve elmondta, hogy az V. Magyar Majális minden várakozást teljesített, közösségépítő és -formáló eseményként beíródott a köztudatba. Elismeréssel szólt a fiatal csapat szervezéshez való hozzáállásáról, és meglátása szerint az esemény csapatformáló erővel is bírt.

Bugár György egykori ötletgazda beszélt arról is, hogy a majális keretén belül zajlott magyarok asztalánál a Magyarok Országos Gyűlése eddigi szervezői közül 11 csapat képviseltette magát, akik úgy határoztak, hogy idén augusztusban újraszervezik a 2012-ben abba maradt bösztörpusztai összejövetelt.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: B-Photo

Mindenki kiállta a pünkösdi királyválasztás próbatételeit Füssön

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. május 30.

A Felvidéken nagy hagyománya van a májfaállításnak, de annál kevesebb helyen találkozhatunk az igazi pünkösdi királyválasztással, pedig ez is a legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike.

Térségünkben szinte minden településen felállítják a szép szalagokkal feldíszített májfákat, ám a legtöbb

helyen a fa kivételét már nem kíséri különösebb szertartás. A komáromi járásbeli Füss kilóg a képzeletbeli sorból, hiszen náluk már évek óta visszatérő szórakozás a májfa kimuzsikálása és a pünkösdi királyválasztás.

Először kivágták az április végén felállított májfát, fotó: szb Sőt, továbbmentek! Hogy ne érje szó a ház elejét, Füssön nem csak pünkösdi királyt, de királynét, herceget és hercegnőt is választanak.

Az idén már hatodik alkalommal megrendezett esemény nem csak a falubeliek között közkedvelt, csodájára járnak a környékbeli településekről is,

néhányan még a versengésbe is bekapcsolódnak.

Készülnek a rönkök a próbatételekhez, fotó: szb Míg a régmúltban lóverseny, bikafékezés, bothúzás vagy kakasütés útján lehetett megszerezni a kitüntető címet, addig Füssön kevésbé drasztikus megoldásokhoz nyúltak. „Nálunk minden évben visszatérő versenyszám a rönkfűrészelés, a rönkhajítás és a sörivó verseny. Szerencsére mindig bőven akadnak vállalkozó kedvűek, a hölgyeknek és a gyerekeknek pedig a sör helyett természetesen gyümölcslé áll rendelkezésre.”

nyilatkozta a Körkép.sk-nak Farkas Károly, a község polgármestere, akitől azt is megtudtuk, hogy a pünkösdi mulatság több községbeli csoportosulás közös szervezésének eredménye.

Fotó: B-Photo

Farkas Károly polgármester köszönti a közösséget, szb „Büszkén állíthatom, hogy községünkben sok tevékeny szervezet van, akik az elsődleges érdeklődési területükön kívüli rendezvények szervezésében is részt vállalnak. Most például a Villa Fyuz Polgári társulás, a Füssi Híd Klub, a Füssi Önkéntes Tűzoltó Testület és az önkormányzat együttes munkájának eredménye volt a pünkösdi mulatság.”

Az izgalmas versenyszámok után, kihirdették az idei év győzteseit, majd utcabállal és tombolahúzással zárták az éjszakába nyúló mulatozást.

Fotó: B-Photo

Fotó: B-Photo

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

A fakanál, a falatozás és a szórakozás jegyében telt a nyárasdi szombat s minél jobb eredményt érjenek el május 12-én, Nyárasdon.

Laky Erzsébet 2018. május 16.

Kellemes főzőcskézés melletti közösségépítő rendezvényt tartottak a 905 éves csallóközi településen.

A gasztronómiai nap a Májusi futás az egészségért elnevezésű futóversennyel indult.

Elsőként a helyi oktatási és nevelési intézmények diákjai álltak rajthoz. Ezt követően az 5 és 10 km-es távon indulók melegítették be futócipőiket, hogy megmozgassák izmaikat,

A déli harangszóra húsz csapat ragadott fakanalat, hogy szájuk íze szerint a lehető legfinomabb szabadtűzi ételt készítsék el.

Miután az ínycsiklandozó illattok terjengeni kezdtek szerte a településen, egyre többen érkeztek az alsói vendéglővel szembeni parkba, hogy szórakozzanak,

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

s finomakat egyenek.

Az egyes bográcsokat körülvevő társaságok örömmel vendégelték meg a látogatókat, olykor-olykor egy kis szíverősítővel fokozva a hangulatot.

A bográcsfesztiválra rendszeresen benevező felsőcsallóközi csapat nevében Stercel Olivér elárulta, hogy minden évben örömmel járnak Nyárasdra főzni. „A csapattagokkal itt kikapcsolódunk, s kötetlenül tudunk beszélgetni. A rendezvényre családtagjaink is ellátogatnak, mert a programkínálatban mindig találnak kedvükre valót. A szervezők segítőkészségét is nagyra becsüljük. Egyszerűen jó itt lenni!”

– fogalmazott a nagymagyari főzőcsapat tagja.

A főzősereg ízletes főztjeit végig kóstoló zsűri számára komoly fejtörést okozott a legjobbak kiválasztása.

Zsűrielnökként Hammerl János mesterszakács az ételek értékelésénél összegezte, hogy szinte minden étel kiválóan sikerült és csak 1-1 ponton múlott a döntés.

A nyárasdi nagymamák csipetkével is gazdagították főztjüket A napot kultúr- és gyermekprogramok színesítették. A helyi fellépők mellett magyarországi sztárvendégek is színpadra léptek. Az egyes műsorszámok nagy tetszést aratva táncra perdítették a jelenlévőket.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Bacsó László Nyárasd község polgármestere a bográcsfesztivál ötletének eredetével kapcsolatban a Körkép. sk-nak elmondta, hogy a rendezvény létrejöttét sokak véleményére alapozták, miszerint a klasszikus falunap helyett egy gasztronómiai jellegű esemény többet ér. Megtudtuk azt is, hogy a bográcsfesztivált nyolc évvel ezelőtt szervezték meg először, majd összekapcsolták a falunappal. „Van több, más falunap jellegű rendezvény is Nyárasdon, így elhatároztuk, hogy a kettőt összevonjuk.”

Nyárasd polgármestere a rendezvényt a következőképp értékelte: „A bográcsfesztivál

sikeres volt, falubeliek és vendégek egyaránt sokan eljöttek. Szerencsénk volt az időjárással, ugyanis a környező településeken szakadt az eső. Ezt köszönhetjük a kántor úrnak és a plébános úrnak, mert mindig szoktuk mondani viccelődésből, hogy ha jó az idő, akkor a kántor úr intézte a plébános úrral.

Ha nem jó, akkor én.”

– fogalmazott humorosan a településvezető.

Nyárasd polgármesterétől megtudtuk azt is, hogy a helyi önkormányzat szervezésében rendezendő legközelebbi szabadtéri rendezvény a nyárbúcsúztató, azt követően pedig az adventi időszakban sorra kerülő böllérfesztivál lesz.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Generációk Nagytalálkozója a Selye János Gimnáziumban vagy elérzékenyülten síró öregdiákokkal.

Buday Mária 2018. június 4. .

A nagytalálkozó gondolatát az egykori diákokból létrejött Baráti Kör alapító tagjai álmodták meg, és lelkesedésüknek, aktivitásuknak köszönhetően minden év júniusában meg is valósítják azt.

Ez év június 2-án a komáromi Selye János Gimnázium dísztermében 14. alkalommal került sor a már hagyománnyá vált több generációs NAGYTALÁLKOZÓRA.

Maga az ünnepség 10.00 órakor kezdődött a gimnázium aulájában, ahol elsőként Farkasné dr. Bartakovics Adrianna gimnáziumi tanár köszöntötte az egybegyűltek.

A jelentős történelmi múlttal rendelkező egykori Bencés Gimnázium, mely a későbbi korokban aztán különböző neveken működött, az elmúlt szombaton fél tízkor nyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A híres Alma Mater folyosói rövidesen megteltek egymásnak örvendő, mosolygó,

A kultúrműsor keretében nyitó akkordként a SZÓZAT dallamai csendültek fel, melyet a Selye János Gimnázium diákjai és a Gaudium vegyes kar adott elő Stirber Lajos karnagy vezényletével. Utána Akarsz-e játszani címmel a gimnázium végzős diákjainak színvonalas zenés

– irodalmi összeállításában gyönyörködhetett a közönség.

A tartalmas és szép műsor után Langschadl István mérnök, a Baráti Kör elnökének ünnepi köszöntője következett, aki méltatta az Alma Mater falai között folyó mindenkori oktatást, tanáraik felkészültségét, azok példamutató magatartását, mely nemcsak magas fokú tudást, de emberi tartást is ad, adott diákjainak.

Rámutatott, hogy az itt eltöltött évek sokféleképpen gazdagították, gyarapították őket.

Egymás iránti tiszteletre neveltek, és ugyanakkor hűségre tanítottak. Az itt nevelkedettek számára mindig fontos volt, hogy természetes legyen a magyar szó, amely összetartja az egész nemzetet. Minden időben ez volt a Komáromi Magyar Gimnázium igazi

szellemisége.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Langschadl István szavai után a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre köszöntötte az egybegyűlteket.

Méltató szavai után nagyon szép lélekemelő gesztusra került sor, Kiss Róbert, a Szent András bazilika plébánosa, katolikus püspöki helynök, és Fazekas László református püspök ökomenikus áldásban részesítette az egybegyűlteket.

E szertartás nagyban fokozta, elmélyítette az ünnep

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

hangulatát.

A nagytalálkozó fő programja a matúra emléklapok átadása volt.

A rendezvény főszervezői Langschadl István mérnök, a Baráti Kör elnöke, Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, valamint Stirber Lajos karnagy, nyugalmazott tanár voltak.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

Új tanév, új épület – megújult a pódatejedi óvoda hogy a munkálatok 2018 januárjában kezdődtek.

Laky Erzsébet 2018. június 15.

A 2018/19-es iskolaévet már egy teljesen új intézményben kezdhetik a gyermekek.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően a Pódatejed Község Önkormányzata által fenntartott óvoda bővítésére és átépítésére került sor. A munkálatokat a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta 101 ezer euróval.

Csóka Sándor Pódatejed község polgármestere a Körkép.sk-nak elmondta,

„Ma már kijelenthetem, hogy az óvoda épülete kívül-belül teljesen megújult.

Az elmúlt időszakban sor került a tető-, fűtéshálózat-, vízhálózat- és lefolyórendszer cseréjére; hőszigetelésre; új nyílászárók beszerelésére, sőt a belső talaj is megújult.”

– részletezte a településvezető.

Hozzátette, hogy az egykori teraszt egy külön hálórésszé építették át, míg a kazánházat és a szénraktárt ebédlővé és konyhává alakították, tehát az épületben lévő helyiségek átrendezésre kerültek. „Míg a fűtésrendszer eddig két termet vett igénybe, addig a jövőben a konyha kis szegletében is elfér majd.”

fogalmazott. Az óvodások munkálatok alatti tartózkodásáról Csóka Sándor kifejtette, hogy a tanítás január 2-án a helyi kultúrházban folytatódott, melyet a karácsonyi szünet alatt átmenetileg óvodává alakítottak át. „A gyermekeknek nagyon tetszett az „új ovi”, szerettek oda járni.”

– mondta.

A polgármester az intézmény épületével kapcsolatban elmondta, hogy a 70-es években volt az utolsó rekonstrukció. „A csehországi Bruntál városába kitelepített Gódány Tibor bácsi családi háza lett átépítve óvodává, ugyanis az építmény az állam kezébe került, s az iskolaügyhöz tartozott, akitől aztán a delimitáció után átkerült a község

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

tulajdonába. Ma már a 20 áras telek és az épület is teljes egészében Pódatejed vagyonát képezi.”

– magyarázta a településvezető. A pályázat önköltsége 25,6 ezer eurót tett ki, amely többek között tartalmazta az általános forgalmi adót, a projektértéket és a közbeszerzési költségeket – tudtuk meg Csóka Sándortól.

A polgármester hangsúlyozta, hogy örömére szolgál az óvoda korszerűsítése és teljes megújulása, hiszen ez a Magyar Miniszterelnökségnek köszönhető beruházás a gyermekek biztonságosabb és szebb környezetben való tanulását és a pedagógusok ideális körülmények közötti munkáját eredményezi.

Fotó: Körkép.sk/Laky Erzsébet

A pódatejedi óvodát jelenleg 24 óvodás látogatja, akik közül június végén nyolc elballag, szeptemberben viszont nyolc új kisovis érkezik helyettük. A felújított óvoda ünnepélyes átadására szeptemberben kerül sor.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

A Nemzeti Összetartozás Napja két ország egy városában

Buday Mária 2018. június 4. .

A Duna jobb- és baloldalán elterülő Komárom két félvárosa már évek óta együtt szervezi június 4-én, a gyászos trianoni emléknapon a Nemzeti Összetartozás Napját.

Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel kezdődött az észak-komáromi református templomban, igét hirdetett Fazekas László püspök. Beszédét Pál apostol 13. levelére építette, melyben különös hangsúlyt kap a szeretet. A lelkész az igéből kiindulva

a gyermekvállalásra ösztönözte a magyar családokat, miáltal nemzetünk is erősödne.

Következő gondolatsorában Kölcseyt idézte, Hass, alkoss, gyarapíts és a haza fényre derül! – az idézet a magyarság békés felemelkedésének reményét vetítette elő. A templomi szertartás nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével vált teljessé.

Az istentiszteleten jelen volt mindkét városfél polgármestere is, Molnár Attila és Stubendek László, akik aztán együtt követték végig az ünnepség-sorozatot, mely a templommal szemben, a református egyházközösség kertjében, a trianoni emlékműnél folytatódott.

Itt Feszty Zsolt, az ünnepség főszervezője köszöntötte az egybegyűlt tömeget.

Elsőként egy különlegesen szép hangú, tehetséges, ám mozgássérült kisfiú, Kóti János énekét hallgathattuk meg felvételről, Magyarország az én hazám címmel, majd ugyanígy felvételről Reményik Sándor: Gyűrűt készítettetek című versét Dörner György előadásában.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét, Acélból, – dísztelent, keményet, És a dátumot belevésetem…

Az észak-komáromi megemlékezés fő szónoka a kárpátaljai származású Vidnyánszky Attila Kossuthés Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója volt. Beszédében saját, és családjának sorsán keresztül láttatta nemzetünk tragédiáját:

Színház feliratos követ az emlékműnél. A műsort Korpás Réka kobozkísérettel előadott hazafias népdalai színesítették.

Ezután került sor a Kárpátmedencében egyedülálló megemlékezésre, amikor is a két ország egy városa a 98 évet jelképezve, 98 égő fáklyával vonult végig a városrészeken, át a trianoni határon, át a Duna hídján, Dél-Komáromba.

A fáklyás menetben részt vett a komáromi Jókai Mór Cserkészcsapat is, a tizenéves gyerekekből álló sereg mindvégig rendületlenül vitte az égő fáklyákat, bizonyságául kitartásuknak és elszántságuknak.

Dél-Komáromban a koszorúzás a városrészek összetartozását jelképező Turul emlékműnél történt, ünnepi beszédet mondott Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész, a Komárom-i Jókai Színház igazgatója.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Ellopták az apám sírját, haza menni nem szabad.

Nem szabad a könnyeimmel öntözni a hantokat. ”A magyarság felvállalását adta nekem Trianon” – mondta Vidnyánszky Attila – “mi még olyan nemzet vagyunk, akik tudjuk, mit jelent a HAZA.” A művész szintén hangsúlyozta a magyar családok szerepét, lévén saját maga is hat gyermekes édesapa.

Szónoklata végén elhelyezett egy Nemzeti

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Ezután a menet visszakanyarodott a Dunahíd irányába. A rendezvénysorozat a hídfőhöz közel eső új lélekharang felavatásával zárult.

E helyszínen ünnepi beszédet mondott Oláh Kálmán gimnáziumi tanár, valamint Koltay Gábor, Magyar Örökség-díjas, érdemes művész, filmrendező.

Emellett egy szép és tartalmas kultúrműsor gazdagította az emlékezést, és ismét fölhangzottak a Himnusz hangjai, Korpás Éva népdalénekes közreműködésével.

A lélekharangot a két félváros egyházi méltóságai áldották meg, és a két polgármester tisztsége volt annak megszólaltatása, mely ugyan múltat idéz, de a jövő reményét sugallja.

Az avatás után az éppen idelátogató székesfehérvári diáksereg a helyi diákokkal együtt piros és fehér rózsaszálakat helyeztek el a trianoni lélekharang előtt.

A méltó megemlékezés szervezői Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (Észak-Komárom) és az Endresz Csoport Egyesület (Dél-Komárom) voltak.

Fotó: Körkép.sk/Buday Mária

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Generációk találkozója a gútai vízimalomnál: Ilyen volt a III. Kattancsfesztivál kattancs volt.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. június 19.

Június 16-án a gútai vízimalomnál harmadik alkalommal rendezte meg a Mezővárosi életérzés – Szekeres polgári társulás a generációk találkozója jegyében a Kattancsfesztivált.

A családi programokkal, fellépőkkel és izgalmas finomságokkal bővelkedő esemény központi szereplője – mint eddig minden alkalommal – a gútai hagyományos étel, a

Pikáli Róbertet, a rendezvény egyik főszervezőjét kérdeztük meg arról, hogy honnan jött három évvel ezelőtt a Kattancsfesztivál fesztivál ötlete: A Felvidék és általában a magyarok lakta területek rengeteg fajta fesztiválrendezvénynek adnak otthont. Miért legyen épp Gúta a kivétel?

Hiszen Gútának van egy jellegzetes hagyományos étele, a kattancs, a hajtogatott tészta, és mivel városunkban hasonló fesztivált még nem rendeztek, így úgy döntöttünk, megszervezzük Gúta Kattancsfesztiválját”

Mint megtudtuk, a szervezők maguk sem gondolták, hogy ilyen horderejűvé növi ki magát rendezvényük. „Már első alkalommal is hatalmas tömeg látogatott ki ide a vízimalomhoz, és fantasztikus hangulat, családias légkör alakult ki. Ezért megegyeztünk szervezőkollégáimmal, Samu Istvánnal és Sóky Gáborral, hogy a generációk találkozója jegyében folytatjuk a fesztivál. És így is lett” Kiderült az is, hogy a kattancskészítés versenyében a résztvevők számát csak a vízimalomnál található kemence kapacitása korlátozza.

„Az első évben 6 csapat jelentkezett, a másodikban már 12-en voltak. Tavaly már gondot okozott a sok kalács kisütése, így idén 7 csapatot engedtünk versenyezni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy jövőre elektromos kemencéket is csatasorba kell állítanunk, hogy győzzük ezt a hatalmas mennyiséget megsütni.”

Hogy senki se unatkozhasson, míg a kattancsok elkészültére várnak, a szervezők minden évben biztosítanak kísérőprogramokat is. A korábbi években például az arcfestés és a helyi iskolások, nyugdíjasok fellépése biztosította a jó hangulatot, idén azonban már ezen a téren is bővítették a kínálatot a szervezők: kézműves utcát alakítottak ki, népi játékokat hoztak, és bebizonyosodott, hogy mindez jól beleillik a fesztivál hangulatába – így ezt jövőre is szeretnék folytatni, bővíteni.

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

A gútai Kattancsfesztiválra már az első alkalommal 1500-2000 ember látogatott ki, idén még ennél több résztvevőnek örülhettek a szervezők.

Pikáli hangsúlyozta, hogy minden évben nagyon igyekeztek bevonni a diákokat a rendezvénybe, idén pedig a gyerekek már maguk jelentkeztek, hogy felléphessenek a fesztiválon. A fiatalokhoz hasonlóan a gútai nyugdíjasaotthon és a nyugdíjasklub is nagyon

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

aktív résztvevője az eseménynek – előbbiek a kattancs-sütő verseny első díját is megnyerték. „Próbáltuk összekötni a generációkat, és sikerült: a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megmutathatta magát.

Ebben a szellemben szeretnénk folytatni.

A közönség között is minden generáció képviselteti magát, és látjuk, hogy jól érzik magukat. ” Pikáli elmondta, hogy a III. Kattancsfesztivál

árulkodó volt (paprikový koláč), az azonban nem derült ki, hogy mitől kattancs és mitől gútai – és persze hogyan készül. „Hagyományos kelt tésztát készítünk, elterítjük, megkenjük zsiradékkal, megpaprikázzuk, jól megsózzuk… jól meg kell sózni, mert a kattancsnak sósnak kell lennie, ezután összehajtjuk (egy szalvétán mutatja meg, pontosan hogyan kell összehajtani), majd így is megkenjük zsírral,

város kulturális örökségének része lesz. És igen, csak paprikás változatban kattancs a kattancs.

Nem volt egyszerű dolga a zsűrinek Az idei kattancs-sütő versenyben 6 csapat vett részt. A zsűri elnöke, Németh Iveta helyi képviselő elmondta, hogy nehéz volt a döntés, hiszen szebbnél szebb tálalás mellett igazán finom kalácsokat kóstolhattak meg. Az első három helyezett kihirdetésén túl díjazták a legcsípősebb kattancsot,

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

megvalósulásához a városi önkormányzat, és a Bethlen Gábor Alap is pénzügyi támogatást nyújtott.

Mi az a kattancs?

Kürti Júlia helyi lakostól kérdeztük meg, tulajdonképpen mi is az a kattancs. Az étel szlovák elnevezése némileg

paprikázzuk, sózzuk, majd utána mégegyszer behajtjuk. Végül lezsírozzuk a tetejét, és betesszük sülni. Ez a kattancs” Júlia elmondta, a kattancs ebben a városban született és itt is vált hagyományos étellé, és várhatóan Gúta

a legkreatívabb díszítést, valamint külön ajándékot kapott a legidősebb és a legfiatalabb kattancskészítő is. A zsűri munkáját dícséri, hogy a közönségszavazatok alapján is a gútai nyugdíjasotthon csapata érdemelte ki az első helyezést.

Fotó: Füss község facebook-oldala

“Apukám a Szuperhős” – Családi nappal kedveskedtek szüleiknek a füssi ovisok

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. június 21.

Június 16-án Apák napja alkalmából összegyűltek az ovisok és családjaik a füssi óvodában. Mivel Anyák napjakor betegeskedtek a kicsik, így az anyukákat és nagymamákat is most köszöntötték a csemeték.

A rendkívül jó hangulatú eseményről az óvoda egyik fiatal óvónőjét, Károlyi Szilviát kérdeztük.

Mikor találtátok ki, hogy ilyen módon kedveskedjetek az apukáknak?

Ez a kezdeményezés 6 éve kezdődött. Már akkor is az apukák gyermekeikkel sportfeladatokat teljesítettek Apák napja alkalmából. A hagyományt minden évben továbbvittük. Az akkor még kis létszámmal induló akció lényegesen nagyobbra nőtt azóta, mivel idén először az egész családnak kedveskedni szerettünk volna.

Hogy zajlott le családi nap?

Bevezetésképp köszöntöttük az anyukákat, nagymamákat pár kedves verssel, dalocskával és ajándékkal. Utána következtek a várva várt sportfeladatok, ahol az apukák gyermekeikkel versenyeztek. Volt akadálypálya, egyensúly

gyakorlatok, kötélhúzás, foci és az agytekervényeket is kicsit megtornáztattuk.

Akkor biztosan sikerült jól elfáradni is…

Igen. A versenyszámok közti pihenő idő alatt frissítővel és szendvicsekkel kedveskedett a jelenlévőknek az önkormányzat. A sikeres feladatok elvégzése után a gyermekek átnyújtották az oklevelet az édesapáknak, majd az “Apukám a Szuperhős” című verssel zárták a napot. Reméljük, hogy a továbbiakban is sikerül ezt a remek hagyományt megőrizni! *** A családi nappal kapcsolatban megkérdeztük Farkas

Károlyt, a község polgármesterét is. A Körkép.sk kérdésére elmondta, hogy mindig örömmel támogatja ő és az önkormányzat is az ilyen közösségépítő rendezvényeket, főleg mert a gyermekek jelentik a falu jövőjét.

“Szeretnénk mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyerekek úgy érezzék, az a hely, ahol élnek, mindent megtesz értük. Csak bízhatunk abban, hogy felnőve ezt úgy hálálják majd meg, hogy ők is bekapcsolódnak a következő generációk támogatásába, és hogy minél többen itthon maradnak, és itthon próbálnak majd boldogulni, családot alapítani.

Elvégre ez tartja fenn közösségünket és községünket is.” mondta Farkas Károly.

Fotó: Füss község facebook-oldala

Fotó: Füss község facebook-oldala

Fotó: Füss község facebook-oldala

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Petőcz Andrea

Meg kellene tanulnunk hálát adni! A 150 éves Zsemlye-kereszt története Zsemlye Péter és felesége ns. Sebő Borbála a szent kereszt megtalálásának emlékére.

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. június 24.

Idén volt 150 éve, hogy felállították a Dunaszerdahelyi járásbeli Balonyon a Zsemlyekeresztet. Bár az évek teltek, a kereszt még ma is jó állapotban, rendezett körülmények között hirdeti az isteni hit fontosságát és a szent kereszt megtalálásnak ünnepét.

Az útmenti keresztet 1868. május 3-án állíttatta ns.

“A Zsemlye házaspár mélyhitű, vallásos házaspár volt, akik nevéhez nem csak a kereszt felállítása fűződik, de a balonyi katolikus templom oltárképének és oltárának adományozása is.” tudjuk meg Kis-Csáji Katalintól, a Zsemlyeházaspár egyik leszármazottjától. Katalin körülbelül tíz éve kezdett aktívabban foglalkozni a családi örökség és hagyomány gondozásával.

“Körülbelül tíz éve, mióta

a nyarakat Balonyon töltöm, én gondozom a kereszt környékét, egy másik leszármazott fia pedig időről időre felújítja magát a keresztet.” meséli Katalin, akitől azt is megkérdeztük, hogy miként maradt fenn a kereszt története a községben.

“A kereszt története szájhagyomány útján terjedt, a falubeliek mint Zsemlye-keresztet ismerik. Az idősebbek közül néhányan tudják, hogy az állíttatók kik voltak és mi fűződik a nevükhöz.”

Katalin azt is elmeséli, hogy a kereszt állíttatásának 150.

évfordulóján összehívta a leszármazottakat, és egy szentmise és megemlékezés keretében hajtottak fejet elődeik emléke előtt.

“Nagy örömömre körülbelül harmincan gyűltünk össze. Az ükunokák közül hárman tudtak eljönni, több ükükunoka és az ő gyermekeik szintén részt vettek a megemlékezésen.

A balonyiakon kívül jöttek Komáromból, Felsőszeliből, Csiliznyáradról, Nagymegyerről, Pozsonyból és Kulcsodról is. Nehéz a kapcsolattartás, de sikerült mindenkit elérni.

Sajnos nem mindenki tudott eljönni, viszont nagyon örültünk annak, hogy a helyiek közül is sokat részt vettek a megemlékezésen és a szentmisén is.”

kellene tanulnunk hálát adni, felfedezhetnénk magunknak ismét az erős és töretlen hitet, ami erőt ad a nehézségek elviseléséhez. A kereszt tövében tudatosítjuk az élet rövidségét és az anyagiak utáni hajsza hiábavalóságát.” zárta Katalin.

A keresztet állíttató Zsemlye-házaspár hamvai a balonyi temetőben

Katalint megkérdeztük arról is, hogy szerinte miben áll a jelentősége, mi az üzenete a keresztnek a mai kor embere számára.

“A múltban ennél a keresztnél volt a búzaszentelés is. Jó lenne ezt a régi szokást feleleveníteni! A kereszt előtt a kalaplevétel, főhajtás, keresztvetés természetes volt. Mára ez megváltozott. Úgy gondolom, hogy a mai rohanó világban ismét a kereszt lehetne az a hely, ahol meg-megállunk, elgondolkozhatnánk az életről, az értékek hierarchiájáról, családról, Istenről és az ő tanításáról. Meg

Fotó: Füss község facebook-oldala

nyugszanak, sírköveiket a napokban tisztítják, sírjukat pedig befedik az emlékezéskor összegyűjtött adományból. Sebő Borbála egyébként rokonságban állt a történelemkönyvekből is ismert Színi Sebő Alajossal, a tápióbicskei csata hősével. Érdekesség, hogy a Zsemlye-keresztet ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc készítette, aki Színi Sebő Alajos sírját.

Fotó: Kulcsod község facebook-oldala

Duna nap 2018: Közel 40 település kapcsolódott be a Duna-part tisztításába

Komjáthy Petőcz Andrea 2018. június 23.

Június 16-án, a Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére immár másodszor került sor a Duna-part önkéntes takarítására.

A szemétszedésbe Pozsony városrészeitől kezdve egészen Párkányig közel 40 település kapcsolódott be.

A tavalyi év gyakorlatához hasonlóan a minisztérium

idén is biztosította a szemétszedés kellékeit, így a szemeteszsákokra és kesztyűkre, valamint frissítőkre nem volt gondjuk a bekapcsolódó településeknek. Az összegyűjtött szemetet egy későbbi időpontban a Vízgazdálkodási Vállalat szállította el a településekről.

A Körkép.sk több polgármestert is megszólított a szemétgyűjtéssel kapcsolatban. Főleg arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természetű szemét csúfítja a Duna-partot, valamint hogy mekkora mértékű a szemetelés.

Ahogy azt megtudtuk,

a legtöbb helyen idén kevesebb szemetet gyűjtöttek mint tavaly. A polgármesterek emögött leginkább azt látják, hogy most csak egy évig gyűlt, míg előtte helyenként akár több év is eltelt két takarítás között.

A Komáromi járásbeli Füssön egy tízfős csoport indult a Dunapart tisztítására. Farkas Károly polgármester elmondása szerint egy utánfutónyi szemét gyűlt össze, melynek többsége műanyag vagy papírhulladék volt, de találtak gumiabroncsot és egyéb autóalkatrészeket is.

Füssön egyébként év közben is odafigyelnek

a település és a környék tisztán tartására. Ha a szükség úgy hozza, a községben működő önkéntes szervezetek és a polgárok többször is rendeznek szemétszedést. “Épp néhány hete szállítottunk el a Duna ártéri erdeiből egy pótkocsira való szemetet, melyet az állami erdészet munkatársai gyűjtöttek össze a

‘természetkedvelő’ polgártársak után” mondta portálunknak a füssi polgármester.

Hasonló a helyzet a Dunaszerdahelyi járásbeli Kulcsodon is, ahol húszan vágtak neki a Dunapart takarításának. A kulcsodiak 10 zsáknyi szemetet szedtek össze, főleg műanyag palackokat és üvegeket találtak, melyet rögtön szelektáltak

is. Bognár Csaba polgármester szerint náluk a legtöbb szemét az útközben elhaladóktól származik, mivel a helyiek odafigyelnek környezetükre.

Kulcsodon egyébként épp áprilisban szerveztek szemétgyűjtést, akkor a lakott területen kívül, de még a község kataszterébe tartozó bekötőutak mentén takarítottak.

Fotó: Füss község facebook-oldala

Fotó: Füss község facebook-oldala

Hirdessen Ön is a Körképen!

- PR-cikkek - online reklám - hirdetési felület a Körkép.sk Szlovákiai Magyarok című interneten és nyomtatásban is megjelenő kiadványában További információ a korkep@korkep.sk e-mail címen kérhető

Minőségi olasz matracok , Toszkána szívéből

www.kingflex.top, mobil: 0915 761 507, info@kingflex.top, Facebook: KingFlex