Ma is tanultam valamit 1.

Ma is tanultaM valaMit

Ma is tanultam valamit © Index.hu Zrt., 2015 Minden jog fenntartva.

Szerkesztő: Stöckert Gábor Szerzők: Hanula Zsolt, Stöckert Gábor, Hegyeshalmi Richárd, Laza Bálint, Bolcsó Dániel, Kolozsi Ádám, Dzindzisz Magdalena, Kolbert András, Tóth Balázs, Kalas Györgyi, Tenczer Gábor, Dezső András, Halmos Máté Illusztrációk: Hernádi Levente, Merényi Dániel, Szarvas Borító: Szarvas Korrektor: Rácz Attila A könyvben szereplő képek, illusztrációk jogtulajdonosait és a szövegek forrását a Függelék tartalmazza.

Kiadja az Index.hu Zrt. Felelős kiadó: Pusztay András www.index.hu ISBN 978-963-12-3012-3 Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt.-ben.

Felelős vezető: Fazekas Péter vezérigazgató

Előszó

Tudomány és társadalom kapcsolatát egyre több nehézség terheli. A tudás gyors gyarapodásával nem tud lépést tartani sem az oktatás, sem az ismeretterjesztés. Egyre többen kizárólag az internetről szerzik az információt, így onnan tájékozódnak a tudomány legfrissebb eredményeiről is. Az interneten azonban nagyon sok az áltudományos közlés, és gyakran igen nehéz megkülönböztetni a valódi tudományos tartalmat a hamistól. A hamis információ, az áltudomány ráadásul sokszor izgalmasabb, olvasmányosabb, hiszen nem kötik az igazság láncai.

Ezért fontos, hogy legyenek hiteles hírforrások, amelyek érdekesen és közérthetően mutatják be a tudományos eredményeket. Nem csak az új felfedezésekről lehet az olvasó figyelmét felkeltve beszámolni; a tudomány klasszikus eredményei között is számos olyan felismerés akad, amelyre érdemes újra és újra rácsodálkoznunk. Némelyik közülük talán nem annyira jelentős, hogy a tankönyvekbe is bekerüljön, de a tudomány sokfélesége, a tudományos módszer ereje jól szemléltethető általa.

E hiteles források egyike az Index tudományrovata, amely a tudomány új eredményeinek megismertetése mellett arra is vállalkozott, hogy rendszeresen kiemeljen egy-egy érdekességet a történelem, a tudomány és a technika világából. A rovat ismeretterjesztő sorozatának már a címe is telitalálat: azt sugallja, hogy bár ezek a történetek, apró tények – „valamik” – csak kis tudásmorzsák, mégis érdemes „felcsipegetni”, megtanulni őket.

Külön öröm, hogy a legérdekesebb írások most könyv alakban is megjelenhetnek, méghozzá nagyon szép kivitelben. Ez a könyv egy kicsit tankönyv is – az utóbbi időben a hiteles ismeretterjesztő médiumok egyre inkább egyfajta „iskolapótló” szerepet is ellátnak, főleg a természettudományok területén, ahol sajnos nagyon lecsökkentek az óraszámok. És mint egy jó tankönyvben, ebben sem pusztán a tények fontosak, sokkal inkább a mögöttük kirajzolódó háttér, az érdeklődés felkeltése, a látóhatár tágítása. A kötet így segíthet felkelteni a fiatalabb generáció érdeklődését a tudomány és a technika iránt.

A Magyar Tudományos Akadémia alapvető fontosságúnak tartja a tudományos eredmények bemutatását, valamint azt, hogyan hasznosulnak ezek az eredmények a társadalom számára. Mi magunk is ennek szellemében igyekszünk aktív részt vállalni az ismeretterjesztésből. Örömmel támogatjuk azokat a sajtóműhelyeket, amelyek partnerek ebben, és az olyan kiadványokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudomány minél több ember számára váljon elérhetetlen, ijesztő dologból a személyiséget gazdagító, hasznos élmények forrásává.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

TarTalom rosszUl TUDoTT DolGoK 7 Einstein egyáltalán nem bukott meg matematikából • Napóleon nem is volt alacsony • Celsius fordítva találta ki a hőmérőt • Érdemes-e vécépapírozni a nyilvános vécé ülőkéjét? • Még hogy a Mount Everest a legmagasabb! • Több klasszikus gyerekmeséből horrorfilmet lehetne forgatni • Buddha nem volt se kövér, se kopasz • Edison, az elefántgyilkos ügyeskedő • Zöldség vagy gyümölcs a paradicsom? • Milyen színűek a gízai piramisok? • A csótányok nem élnék túl az atomháborút DICsTElEN TÖrTÉNElEm 23 A pápa, aki orgiákat tartott a Vatikánban • 1995-ben két percen múlt az atomháború • A középkori parasztnak több szabadnapja volt, mint önnek • Az ember, aki kitalált egy országot, és milliárdokat keresett rajta • Amerikában évtizedekig be volt tiltva a karácsony • Aki egy perccel az első világháború vége előtt halt meg • Drágám, megvettem neked a Stonehenge-t • A világ legrövidebb háborúja 38 percig tartott • A háború, amit madárszar miatt vívtak • A biztos halálba merült három csernobili búvár • A Nobel-díjas, aki vízből akart aranyat csinálni a németeknek EGY VIlÁGÉGÉs marGóJa 39 A Hitler-bajusz titka • A legmagasabb náci hadi kitüntetést egyetlen ember kapta csak meg • Mein Führer, ez viccnek azért durva volt • Hadifogságból a nácik borospincéjébe • Az ember, aki Auschwitzba akart kerülni • A náci katonák metamfetamint toltak • A hadtörténelem legnagyobb hazugsága • A britek titkos fegyvere Hitler ellen: a horoszkóp • A hadtörténet legeredményesebb mesterlövésze sosem használt távcsövet • Hawaii tűzre vetett 200 millió dollár készpénzt • Valójában Kanadában volt a legvidámabb barakk amIről a rEKlÁmoK NEm mEsÉlNEK 55 A Fantát tényleg a nácik találták ki? • Ezért olyan rohadt drágák a márkás napszemüvegek • Vérbeli kapitalista vezette be a hétvégi pihenést • A ferraris nagyon megbánta, hogy beszólt a traktorosnak • A müzlit a maszturbáció ellen találták ki • Az ékszerész, akit eltaposott a szovjet forradalom • A Pepsi hadiflottát vett a Szovjetuniótól • A reklámfogás, amin a McDonald’s sírt, és egy másik, amin nevetett • A világ mogyorótermelésének egynegyede egyetlen édességben végzi • A világ legmenőbb sportcipői testvérháborúból születtek • Szudán megfenyegette a világot, hogy kinyírja a Coca-Colát CsÚCs! TECHNIKa… 69 A világ legnagyobb nukleáris fegyverarzenálját delfinek őrzik • A németek építették a világ legnagyobb hangtompítóját • A Skylab asztronautáinak kötelező volt maszturbálni az űrben • Ausztrália megbüntette a NASA-t szemetelésért • A szovjetek az űrbe is fegyvert vittek • Az oroszoknak volt kör alakú hadihajójuk • A tyúkhajtású nukleáris akna • Tengeralattjáró repülőgép-hordozó? Igen, voltak ilyenek • Buzz Aldrin borozott a Holdon • Az USA atombombát akart dobni a Holdra • Egyszer volt sztrájk a világűrben TEsTÜNK TITKaI 83 Tényleg tönkremennek az ízületei, ha ropogtatja az ujjperceit? • Ezért fáj annyira, ha megvágja az ujját papírral • Azok az előttünk lebegő fonalkák saját szemünk darabjai • Miért nevetünk, amikor csiklandoznak? • A világ legborzasztóbb hangjának titka • Minden, amit a köldökszöszről tudni érdemes • Az ember kibír akár 166 fok hőmérséklet-változást is • Ezért lesz ráncos az ujjunk, ha sokat ülünk a kádban • Térképagyuk lesz a londoni taxisoknak • Egy terhes nő is teherbe eshet • Miért lesz álmos a férfi szex után?

EGÉszsÉGÜNKrE! 99 Az alkohol valójában nem öli meg az agysejteket • A narancslének nem a narancstól van olyan jó íze • Mit jelent a 7 Upban a hetes? • Amikor kóla miatt borult lángba egy ország • A világ első mesterséges édesítőszere: az ólom • Egyszer volt Londonban sörcunami • Al Capone miatt van lejárati dátum a tejesdobozokon • Buborékok nélkül is szúr a szénsavas üdítő • A rómaiak amforákból építettek óriási szeméthegyet • A Coca-Cola feltalálója koldusszegény drogfüggőként halt meg • Vannak, akiknek alkoholt termel a gyomruk azoK a CsoDÁlaTos ÁllaToK 115 Egy ló valójában 15 lóerős • A trópusi tengerpartok fehér homokjának nagy része halürülék • A brit haditengerészet egy macskát is kitüntetett • Tényleg erekciót okoz a világ legmérgesebb pókjának csípése • A drogbáró vízilovai terrorizálják Kolumbiát • Ezért a kiscicákat tartjuk cukinak, és nem az ebihalakat • A szúnyogok a nullás vért szeretik • Amerika színváltós macskákkal figyelmeztetett volna a nukleáris veszélyre • Miért csíkos a zebra? • Az oposszum elájul, ha megijesztik • A bálnák nagyon örültek 9/11-nek a PoPKUlTÚra VIsszaVÁG 129 A Monty Python örökre megváltoztatta a brit temetéseket • Minden idők legjobban elsült munkaebédje 2,4 milliárd dollárt hozott • Egy orosz vallási szekta Sziporkát imádja • A Gyűrűk Urát először a Beatles akarta filmre vinni • A gépeltérítés, amit kandi kamerának hittek • Az ember, aki csak bűnrossz filmeket rendezett, pedig nem is létezik • A Tom és Jerrynek több Oscar-díja van, mint Hitchcocknak, Coppolának és Scorsesének • A Pixar kétszer letörölte a Toy Story 2-t • O. J. Simpson majdnem Terminátor lett • Al Bundy egy fekete öves harcművész • Picassót gyanúsították a Mona Lisa ellopásával szoKaTlaN NYaralóHElYEK 143 Hol van Régi-Zéland? • Egy ország megvalósította a Nemzeti Elhízás Rendszerét • Costa Ricán nincsenek lakcímek • Zendülésből nőtt ki a világ legkisebb népe • Az ország, ahol minden lakóra 18 ezer weboldal jut • A falu, ahol betiltották a rádiózást • A tópart, ami durvább, mint Csernobil • A gázálarcos gyerekek szigete • Hogy kerül Hitler út egy amerikai kisvárosba? • Száznál több szexuális bűnöző egyetlen faluban • Ahol a tengerszint alatt lehet repülni HIHETETlEN, DE IGaz 159 Ausztrália egyszer hadat üzent az emuknak (és vesztett) • 69 gyerek a szülésrekord, de az apa nem tudott leállni • A szélhámos, aki eladta az Eiffel-tornyot • Amerikában egyszer betiltották a szeletelt kenyeret • Tapsi Hapsi szinkronhangját rajzfilmszereplők segítették ki a kómából • Moby Dick létezett, és Ahab ihletője kannibál volt • A heroin eredetileg köhögés elleni gyógyszer volt • Létezik egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget • A világ legpechesebb fizikusát 84-szer jelölték Nobel-díjra • Az oroszok 12 napot késtek az 1908-as olimpiáról, mert elnézték a naptárt mIT rÁNK KENTEK a szÁzaDoK 175 James Bond legendás ősellenségét egy magyarról mintázták • Hamis pénzzel akartunk bosszút állni Trianonért • Los Angeles-i nyomozó lőtte le a hírhedt magyar gengsztert • Dugovics Titusz sosem létezett • Az afrikai magyar kommunista gyarmat terve • A lakihegyi adótorony beintett Trianonnak • Miután fejbe lőtték, soha nem aludt el • Magyar kalandor volt az első gépeltérítő • A századelőn afrikai bennszülötteket mutogattak a fővárosi állatkertben • Az MTK birkózóbajnokából az afgán kán fegyvermérnöke

rosszUl TUDoTT DolGoK Tudta, hogy a sárgarépa eredetileg lila volt? És hogy Szent Patrik nem is volt ír?

Hát azt, hogy nyelvünk különböző részein erősebben érezzük az egyes ízeket? És azt, hogy ez egyáltalán nem igaz? A Ma is tanultam valamit rovat mindig is aranybányaként tekintett a közhiedelemben meggyökeresedett tévhitekre.

Első fejezetünkben ezekből válogattuk össze a legjobb posztokat. Nem azokat a témákat, amiket az imént említettünk, hiszen azokat most már úgyis egy életre megtanulta. Ugye?

Rosszul tudott dolgok

EINsTEIN EGYÁlTalÁN NEm bUKoTT mEG maTEmaTIKÁból

richi politechnikumba. A felvételi eredményei felemásak lettek, a francia nyelv különösen rosszul ment neki, emiatt végül nem is vették fel. Einstein ezért egy évet a

Közismert városi legenda, hogy Albert Einstein, min-

svájci Aarau kantoni gimnáziumába járt még, hogy fel-

den idők egyik legnagyobb fizikusa gyerekkorában

zárkózzon, majd a következő évben összejött neki az

rossz tanuló volt, sőt, éppen matematikából bukott

egyetemi felvételi is – még mindig egy évvel fiatalab-

meg az iskolában. A valóság azonban az, hogy hiá-

ban, mint a többi felvételizőnek. A felvételi eredménye-

ba próbálják ezzel vigasztalni magukat a rossz tanuló

it részletező bizonyítványon jól látható az algebra és fi-

gyerekek szülei, a legendából egy szó sem igaz. Ein-

zika hatos érdemjegy (egytől hatig ment akkoriban az

stein valójában éppen a matematika és fizika területén

osztályzás), ahogyan a francia hármas is.

volt kiemelkedő tehetség már gyerekkorában is, de más tantárgyak miatt sem kellett szégyenkeznie.

Hogy miért terjedt el a legenda a rossz tanuló Einsteinről, arra egyszerű a magyarázat. A XIX. század vé-

Einstein Németországban járt iskolába, a müncheni

gén a német iskolarendszerben az egyes volt a legjobb

Luitpold Gimnáziumba. Bár matematikából jó volt, az

jegy, míg a svájciban a hatos. Einstein felvételi osztály-

átlaga mégsem volt kitűnő, mert a humán tantárgyak

zatai a sok ötössel és hatossal a német rendszerben

(nyelvek, irodalom) egyszerűen nem érdekelték, a ze-

pocséknak számítottak volna. Évtizedekkel később,

netanulást pedig kimondottan utálta. Ennek ellenére

amikor Einstein már Nobel-díjas tudós volt, kis színes

tudott olyan jó jegyeket szerezni, hogy már 16 évesen

hírek után kutató amerikai újságírók kavarták össze

felvételizhetett a híres svájci műszaki egyetemre, a zü-

a német és svájci osztályzási rendszert – nekik ez különösen idegen volt, hiszen Amerikában akkor és azóta is betűkkel osztályoznak, nem számokkal –, és kerítettek sajtószenzációt a világhírű fizikus köré. A Ripley’s believe it or not című színes magazin, amiben a sztori először, 1935-ben megjelent, annyira népszerű volt, hogy hiába cáfolta és nevette ki a hírt többször is nyilvánosan az akkor már Amerikában élő, a Princeton Egyetemen professzorkodó tudós, a legenda menthetetlenül elterjedt az egész világon.

NaPólEoN NEm Is VolT alaCsoNY Sokan tudni vélik, hogy Bonaparte Napóleon, a francia császár és hadvezér nagyon alacsony növésű volt – olyannyira, hogy később el is nevezték róla a kisebbségi komplexus egyik alfaját, az alacsony emberekre jellemző Napóleon-komplexust. Nem volt szép dolog egy ilyen pszichés zavar keresztapjának a jó Bonapartét választani, Napóleon ugyanis egyáltalán nem volt

8

Rosszul tudott dolgok a vezér háziorvosa volt – francia hüvelykben és lábban jegyezte fel Napóleon magasságát. Angolszászul a császári holttest inkább öt láb és hat hüvelyk lehetett, vagyis nagyjából 169 daliás centiméter. Ez még mindig nem egy szálfatermet, de határozottan több, mint a korabeli francia férfiak 165 centis átlagmagassága (ami mára 176 centire nőtt).

De vajon miért volt mégis már a saját korában Napóleon gúnyneve „le petit caporel”, vagyis „az apró tizedes”? A történészek szerint erről elsősorban az angol propaganda tehet, ami hatékonyan terjesztett el mindenféle pletykát a császárról, hogy a katonák ne féljenek a franciáktól. Ezek egyike volt az, hogy Napóleon törpenövésű. Ezt a pletykát segíthette az is, hogy egy átlagos angol katona a császárt legfeljebb messziről, a testőrei között láthatta – és mivel a testőrök válogatott elitkatonák voltak, mind jó egy-két fejjel magasabbak voltak vezérüknél. ami kicsi volt rajta Valószínűleg az Antarktisz után New Jersey lenne az utolsó hely, ahol Napóleon péniszét keresnénk, pedig ott található egy magángyűjteményben. A császári hímtagot még Napóleon halála után távolította el ugyanaz az orvos, aki alacsony. A közhiedelem egy tévedésből, az angol propaganda hatékonyságából és az elmúlt két évszázad során végbement átlagmagasság-növekedésből adódik össze.

A császár testmagasságáról egyetlen hiteles adat maradt fenn: a holttestét megmérő francia orvos megállapította, hogy Napóleon öt láb és két hüvelyk magas volt. Ez 157 centiméternek felelne meg, ha a ma

megmérte őt, majd a testrész ahhoz a paphoz került, aki feladta az utolsó kenetet. A péniszt a pap családja őrizte, majd a család öröksége az 1920-as években egy könyvkereskedőhöz került, ő vitte át Amerikába a falloszt. Ott egy 1977-es árverésen egy elhivatott jersey-i urológus vásárolta meg a péniszt, aki három évtizeden keresztül az ágya alatt tartotta egy bőröndben. Az urológus lányára hagyományozta

használt mértékegységekkel számolnánk – és ezzel

az ereklyét, és mai napig ő vigyáz rá. 2014-ben a

nagy hibát követnénk el. A császár halálakor ugyanis a

Channel 4 egy dokumentumfilmben járt utána

Franciaországban használt láb és hüvelyk mérete nem

a pénisz útjának, amiben elhangzott a hímtag

egyezett meg pontosan a mai angolszász mércékkel,

hossza is. Négy centi. Kis jóindulattal.

és nagyon valószínű, hogy az orvos – aki egyébként

9

Rosszul tudott dolgok

CElsIUs forDíTVa TalÁlTa KI a HőmÉrőT

tett tanulmányában azt javasolta a hőmérsékletmérés szabványának, hogy a víz forráspontját nevezzék ki nulla foknak, a fagyáspontját pedig száznak. Ezt az

A ma használt hőmérők skáláját Anders Celsius svéd

akadémia 1742-ben el is fogadta, és a skálát a szülő-

csillagász-matematikus találta ki a XVIII. század köze-

atyjáról nevezték el.

pén, az ő nevét viseli az egyik legismertebb hőmérsék-

Celsius azonban két év múlva, alig 42 évesen tu-

let-mértékegység a mai napig (Fahrenheitét és Kelvi-

berkulózisban meghalt, a hőmérő szabványának to-

nét pedig a másik két elterjedt skála).

vábbi fejlesztését pedig barátja, a világhírű botanikus

Celsius eredetileg úgy képzelte el termométerét,

Carl Linné vette át.

hogy az annál nagyobb számot mutasson, minél hide-

Linné egyetlen változtatást rögtön Celsius halála

gebb van. A svéd tudományos akadémia elé beterjesz-

után letudott: megfordította a skálát, mert úgy gon-

10

Rosszul tudott dolgok dolta, logikusabb és könnyebben értelmezhető, ha a hideghez tartoznak az alacsony, míg a meleghez a magas számok.

A Linné által módosított skála hivatalos definíciója egészen 1954-ig érintetlen maradt. Abban az évben aztán a mértékegységügyi világkonferencia, a CGPM a Kelvin-skálához kötötte a nem éppen tudományos, de a mindennapi életben általánosan használt Celsiust. A víz fagyáspontja azóta a National Institute of Standards & Technology szerint hivatalosan 0,000089 Celsius-fok, a forráspont pedig 99,9893.

ÉrDEmEs-E VÉCÉPaPírozNI a NYIlVÁNos VÉCÉ ÜlőKÉJÉT? Ha úgy hozza a szükség, hogy az embernek nyilvános vécére kell ülnie, három alapvető stratégia adja magát a higiénia megőrzésére. Lehet lábizomedzésként a kagyló fölé guggolni, lehet vécépapírral megágyazni magunknak, hogy a bőrünk ne érintkezzen az ülőkével, és lehet nagy ívben tenni az egészre, és csupasz fenékkel ráülni. Utóbbi megoldással kapcsolatban általános népi bölcsesség, hogy ne csináljuk, mert mindenfé-

a kilincsen általában több baktérium van, mint az ülő-

le csúnya fertőzéseket lehet így összeszedni. Szavazá-

kén, és azt mindenképpen megfogjuk, amikor kime-

sunk tanúsága szerint az Index olvasói is inkább vécé-

gyünk a fülkéből.

papíroznak (26,5 ezer szavazat) vagy föléguggolnak

És ha ez nem lett volna elég, gondoljon bele abba,

(14,7 ezer szavazat), mint hogy csak úgy ráüljenek egy

hogy a biológusok szerint egy átlagos lakásban a vécé-

nyilvános ülőkére (7 ezer szavazat).

deszkán sokkal kevesebb baktérium él, mint ugyanott

A mikrobiológusok és az orvosok egyöntetű véle-

a konyhában a húsvágó deszkán vagy akár a mosoga-

ménye azonban az, hogy a vécépapírfészek építése és

tószivacson. Ráadásul, amikor az ember lehúzza a vé-

a guggolás is felesleges. Ha nem néz ki undorítóan az

cét, a felszabaduló vízpára és permet is baktériumokat

ülőke, nyugodtan rá lehet ülni csupasz fenékkel. A vé-

tartalmaz, amelyek a levegőből a mellékhelyiség bár-

cédeszkán persze vannak baktériumok, de ezek olya-

mely pontjára eljutnak. Többek között a vécépapírra is

nok, amelyek simán a bőrrel érintkezve nem fertőz-

– már csak ezért sincs értelme azzal lefedni az ülőkét,

nek, csak nyílt seben vagy nyálkahártyán át. Vagyis az

és védelmet remélni tőle. Persze ha csak simán jobban

ülőkekérdésnél sokkal fontosabb, hogy vécézés után

érzi magát a gondolattól, hogy a teste nem érintkezik

mossunk kezet, és csak azután nyúljunk a szánkhoz

olyan felülettel, ahol nemrég még egy vadidegen em-

vagy a szemünkhöz. Bár érdemes észben tartani, hogy

ber feneke volt, nyugodtan papírozzon.

11