XXXVI./2. Deci Béla ordas üvöltéssel és irdatlan csapásokkal irtotta az ádáz logikaiáramkörhordák erdejét. A küzdelem több volt mint reménytelen, de a maroknyi digit szigós különítménynek már nem volt miért abbahagynia a harcot. Béla számba vette megmaradt bajtársait. Auto Matyika fél térddel szorított a földre egy sorrendi áramkört, amíg a lábait szigszalaggal kötözte össze. Kép Ernő csípős megjegyzésekkel szurkálta halomba támadóit, Kovács úr pedig második autója dísztárcsáját dobálta frizbiként ókori görög harcos hercegnőket megszégyenítő ügyességgel. A sérülteket hátravonszolták, a front mögé, ahol a sebtében felállított tábori kórházban próbálták pár korsó sörrel harcképessé pofozni az ájult vagy félig kergült villanykarosokat. Na persze képletesen, hiszen ha ténylegesen a korsókkal pofozták volna, akkor csak ellenünk dolgoznak. A lényeg mégis az, hogy a lelkes csapat száma hiába fogyatkozott, a megmaradtak egyre növekvő elszántsága pótolta a hiányukat. Csak egy újabb változáshullám lett volna képes újból előretolni a logikai áramkörök frontját. Akarom mondani, csak egy újabb változáshullám volt képes újból előretolni. Béla belsejében még időben megszólalt a vészharang. Fura bizsergést érzett a mellkasa tájékán, odakapott, és előhúzta mellényzsebéből a mobilját. 1 új üzenete érkezett: „Újabb változáshullám közeleg! Egy jóakarója”. Ez nem jelenthetett mást, mint hogy újabb hullám következik, és neki van egy jóakarója. Már csak azt nem tudta, hogyan szerezhette meg ez a jóakaró Inter Feri mobilját. – Szörnyű dolgok történhettek odabent – futott át az agyán, viszont nem volt most ideje ezen töprengeni. – Mindenki vissza, csatasorba! Újabb hullám! – kiáltotta, és az I épület mintha csak erre várt volna, kiokádta magából az áramkörök újabb özönét. Az ezüstösen-feketésen csillogó tömeg egyre magasabbra emelkedett, majd csörgő-zörgő robajjal indult meg a maroknyi ellenálló felé, mint egy szökőár mindent elnyelni akaró hullámfala. A hullámból mint Botticelli Vénusz születésének groteszk karikatúrája emelkedett ki két álló nőalak, melyeket töredezett rácsként vettek körül integrált áramköri elemekből álló csövek, rudak, adatbuszok és adatvillamosok. A drótok és vezetékek hálójában Béla borzadva ismert rá Nyá Katira, és józan ítélőképességét oly mértékig elborította a düh és a fékevesztett bosszúvágy, hogy már józan itt élő képessége sem érdekelte, csak vad csatakiáltással rohant neki a közeledő hullámfrontnak, és maroknyi társa felbőszülten követte őt. A következő pillanatban két hatalmas sereg vágódott egymásnak. Szikraeső, villámtenger, zérus és pólusáradat, elméleti magyarázatok kibogozhatatlan hálóinak tömege és záróirányú valószínűtlenségi áramok arzenálja töltötte meg a mezőt, amit Béláék csak Csatatérnek neveznek. A maroknyi digit szigós bajnok csodálkozva fogta fel, hogy Aszink Robival
az élén – aki az automatadoroktól kapott harci ménen vágtatott a sűrűjébe – megérkezett a felmentősereg.
*** Szélvető Pál és a Mesteri Kongresszus türelmetlenül várta Dodó előadását. A fiú végre jelezte, hogy jelentős előrelépés történt az elemzés során, és megoldást talált a logikai áramkörök lázadásának leverésére. A Mester összehívta tehát a Kongresszust a Titkos Terembe, és megkezdték a kihallgatást. – Tisztelt hölgyeim és uraim. – kezdte meg Dodó az előadást, mihelyt elsötétedett a terem és a holografikus kivetítő kontúrjai határozottá váltak. – Bizonyára már értesültek róla, hogy a logikai válság kitörése után Szélvető Mester engem bízott meg a lázadás leverésekor alkalmazandó stratégiánk kidolgozásával... – Térjen a lényegre, fiam! – szakította félbe a Mester. – Ha jól tudom, Flip Flórián kollégájával együtt kidolgoztak egy stratégiai elemző programot. Ezért is bíztam önre a feladatot. Mire jutott az elemzés során? Dodó kicsit bosszús volt, hogy nem engedték az általa felépített beszédet elmondani, de lenyelte a keserű békát, majd némi fuldoklás után megnyomott egy gombot. A kivetítőn megjelent az I épület, és a bemutatót kísérő többi ábra. – Felmérve a logikai áramkörök indítékait, továbbá figyelembe véve a számbeli fölényüket, az I épület földrajzi helyzetét, az üzbég gabonaárakat, a Bajkál-tó aurájának diverzitását, valamint a Plútó körüli kozmikus gázok turbulenciájának effektív aszimmetriáját, az egyes tényezőkhöz fiktív változókat rendeltem és így létrehoztam egy 27 dimenziós képzetes mátrixrendszert, amelynek kezelése egy 15 szintű döntésiirányító fával gyerekjáték, ugye. Néhány almester elnyomott egy ásítást, a jegyzőkönyvvezető egy gyöngéd rúgás hatására felébredt és ijedtében akkorát ugrott, hogy majdnem leesett a székről. Dodó pedig folytatta. – Ezzel a módszerrel kielemeztem az IC-k potenciális lépéseit és a következőkre jutottam. A lázadás lelohadása után az áramkörök szerveződni kezdenek, és két, maximum három recesszív koncepcionális szisztéma összeomlása után kialakul egy társadalmi struktúrájuk, melynek folyományaként multinacionális céget alapítanak, majd egy idő után kilépnek a tőzsdére is. És ez az a pont, ahol megfoghatjuk őket. Pénzügyi machinációval elérjük, hogy a vállalatuk tönkremenjen, felvásároljuk azt, és a logikai áramkörök egytől egyig visszakerülnek a fennhatóságunk alá. Jogtisztán és vegytiszán, ahogy mondani szokás. – Furmányos terv. És mikor tud hozzákezdeni a megvalósításhoz? – kérdezte a Mester, miután a gazdasági almesterrel kielemezte a lehetőséget, másik szomszédját
pedig jól elverte egy fejsakk partin. – Utólagos engedelmével, Mester, már megtettem az első szükséges lépéseket, és ha a számításaim helyesnek bizonyulnak, 2008 őszére tapasztalható lesz a hatásuk a tőzsdén. – Becsülendő a kezdeményezőkészsége, kollega - válaszolt a mester, miközben feljegyzéseket tett a füzetében, majd rosszallónak értelmezhető tekintettel felnézett –, azonban a jövőben mégis hagyja meg a döntéseket nekünk, ha kérhetem. Most már természetesen folytassa, amibe belekezdett.
*** – Ez most mégis mi akar lenni? - kérdezte döbbenten Aszink Robi a hálózat csapdájában vergődő két lányra mutatva. Miután a gigantikus rohamnak sikerült megfékeznie a logikai előretörést, Béla és a hadviselt veteránok visszahúzódtak a frontról, hogy kölcsönösen beszámolhassanak egymásnak Robival a történtekről. A friss haderő eközben kíméletlen és látványos csatát vívott, amit tovább nehezített, hogy az áramkörök serege felfogta végre, már nem csupán néhány idegileg lestrapált szigorlatozóval kell megküzdenie, hanem a Villanykar színe-java vonult ellene hadba, és erre méltóképp válaszolt. Szabályos droidmonstrumok emelkedtek ki a tömegből, akiket csak a hasonlóan droid InfoFanatikusok tudtak leszerelni. A harc minden eddiginél hevesebben folyt, ráadásul az áramkörök túlléptek a logika határán, mintha előre tudták volna az ellenség lépéseit. – Ez, kérlek, integráció. – Szólalt meg a hátuk mögött N. R. Géza, aki időközben, amíg ideértek a titkos alagúton át – melyben csupán egyszer fordultak rossz felé, de Macca Sopronnál gyanút fogott – kikupálódott a cyberológia kérdéseiben. Na jó, ez talán kicsit túlzás, lényeg, hogy azt már nagyjából kezdte érteni, mi folyik az I épület mellett. – A logikai áramkörök lázadását vezetők hadizsákmánynak tekintik a két lányt, és most fel akarják használni a női gondolkodást, hogy a támadásokat még kiszámíthatatlanabbá tegyék. – De ne féljetek, nem hagyjuk. – érkezett meg Kris és szállt be a beszélgetésbe, látva Béláék elszörnyülködő tekintetét. – Feltéve, hogy van egy önkéntesünk. – tette hozzá Macca, aki az iménti pár mondat alatt ös�szeszerelte a három asztalnyi vezérlőpanelt, és egy fejpántot lengetett a kezében. – Vállalom! – lépett a pult mellé Deci Béla és végignézett a kijelzőkön. – Mit kell csinálnom? – Nem itt. Ott. – mutatott szokásos, mindig mókára kész arckifejezésével Kris a két fogságba esett lány felé. Mac pedig mit sem törődve a vállalkozó arcáról lefagyó elszántsággal, annak fejébe nyomta a fejpántot és magyarázni kezdett. – A kibernetikus integráció még nem érte
23