MOND–ÉSZT kutatási projekt. Beszámoló. KRE BTK 20623B800 2018. 09. 01. – 2019. 08. 31.

MOND–ÉSZT kutatási projekt KRE BTK 20623B800

2018. 09. 01. – 2019. 08. 31.

BESZÁMOLÓ

Nagy Judit, Tóth Gabriella, Kubínyi Kata és Tamm Anne KRE BTK, Néderlandisztika Tanszék, Budapest, 2020

Cím: MOND–ÉSZT kutatási projekt KRE BTK 20623B800 – Beszámoló. Tamm Anne.

Szerzők: Nagy Judit, Tóth Gabriella, Kubínyi Kata & Tamm Anne Kiadó: Károli Gáspár Református Egyetem, Néderlandisztika Tanszék HU–1088 Budapest, Reviczky út 4. © Szerzők, 2020.

ISBN 978-615-5961-31-1

Tartalomjegyzék Bevezetés ...................................................................................... 4 Észt Köztársaság – 100 év innováció konferencia ................ 7 Észt Köztársaság – 100 év innováció konferencia kulturális programok ...................................................... 11 Két tanulmánygyűjtemény az Észt Köztársaság 100. évfordulójára .......................................................... 14 Észt evidencialitás és episztemikus markerek ....................... 16 Holland–észt középszótár ....................................................... 20 Estonian: Essential Grammar ................................................. 25 In Memoriam of Dr. Anne Vainikka nemzetközi konferencia ................................................ 30 IMAV Kulturális programok ................................................... 36 IMAV Poszterkonferencia ........................................................ 39 IMAV Diákkonferencia ............................................................ 41 In Memoriam of Anne Vainikka Conference contributions ...................................................... 44 Uralic Syntax tanulmánykötet ................................................... 48 Folyóirat-különszám az észt nyelvészetről (FULL) ............. 56 MOND–ÉSZT KRE BTK 20623B800 kutatástámogatás projekt – Eredmények ................... 59

3

Bevezetés A MOND–ÉSZT kutatási projekt 2018. 09. 01. és 2019. 08. 31. között valósult meg a KRE BTK 20623B800 számú támogatásának köszönhetően. A projekt tevékenységei két nagy témakörbe illeszthetők, az egyik az uráli nyelvek mondattani kutatása, a másik az Észt Köztársaság 100 éves jubileuma. E két fókusz adta a projekt címét is: MOND (mondattan) és ÉSZT. A projekt két fő pillérét az Észt Köztársaság 100 éves fennállására szervezett ünnepséggel kapcsolatos tevékenységek és néhai kollégám, Anne Vainikka tragikus halála után hátrahagyott anyagok rendezése (azon belül a Cambridge University Pressnél közösen szerkesztett „Uralic Syntax” című tanulmánykötet összeállításához szükséges munkálatok) adták. Jelen beszámoló a következő eredményeket részletezi.

Az Észt Köztársaság 100 éves fennállására szervezett ünnepségsorozathoz (2018. november 23–27.) egyetemünk több tudományos teljesítménnyel járult hozzá a MOND– ÉSZT projekt jóvoltából: 1. „Észt Köztársaság: 100 év innováció” című tudományos és kulturális rendezvénysorozat; 2. „Észt Köztársaság: 100 év innováció” és „The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation” című szerkesztett kötetek; 3. Holland–észt középszótár (kb. 37 000 szócikk) a rangos Holland Nyelv Intézeténél; 4. Egy nemzetközi szakfolyóiratnál megjelent, hat írásból álló észt nyelvészeti különszám; 4

5. Egy rangos interdiszciplináris nemzetközi szakfolyóiratnál megjelent tanulmány az észt nyelvtan egyik jellegzetes kategóriájáról, az evidencialitásról (PLoS ONE); 6. Egy rangos francia kiadónál megjelent tanulmány a kontrasztív topikról az észt nyelvben („l’Harmattan”); 7. Egy nemzetközi szakfolyóiratnál megjelent tanulmány, amely az észt igeosztályokkal foglalkozik (ERY); 8. Egy rangos észt szakfolyóiratnál (EKKI) megjelent tanulmány, amely az észt aspektuális rendszerrel foglalkozik; 9. Három bevezető cikk a három Észtországgal, az észt nyelvészettel foglalkozó szerkesztett kötethez (ill. a „FULL” című folyóirat különszámához); 10. Az első modern angol nyelvű átfogó észt nyelvtan első kéziratának előkészítése egy rangos nemzetközi kiadónál (Estonian: Essential Grammar, Routledge); 11. Több előadás észt témákban (lásd a listát a kiadvány végén).

Az uráli szintaxis témához kapcsolódóan is több tudományos teljesítményt nyújtott egyetemünk a projekt által: 1. Az „In Memoriam of Anne Vainikka” tudományos és kulturális rendezvénysorozat (2019. november 22–23.) és a hozzá kapcsolódó tehetséggondozó konferenciarész sikeresen lezajlott; 2. Megjelent online az „In Memoriam of Anne Vainikka” című tudományos konferenciakötet; 3. A munkafeltételek megváltozása miatt az uráli szintaxis projekt “menetrendjének” többszöri módosítására volt szükség. Sikerült összegyűjteni azokat az anyagokat, amelyeket elhunyt kollégám hátrahagyott, bővíteni a csapatot, 5

és elkészíteni több olyan kéziratot, melyek már hosszabb ideje voltak késésben. A Cambridge University Presstől kapott lektori jelentések alapján javított kéziratok visszaérkeztek a szerkesztőkhöz; 4. Az Anne Vainikka által megkezdett finn szintaxisról szóló fejezetet sikerült befejezni; 5. Az Anne Vainikkával társszerzőként elkezdett észt és finn szintaxis fejezetet sikerült befejezni és publikálni; 6. Egy rangos nemzetközi kiadónál megjelent egy tanulmány, amely egy, az uráli nyelvek nyelvtanában gyakran megjelenő jelenség, az evidencialitás elsajátítását vizsgálja (John Benjamins Publishing Company); 11. Több előadás hangzott el konferenciákon és szakmai rendezvényeken finnugor mondattani témákban (lásd a listát a kiadvány végén).

6

Észt Köztársaság – 100 év innováció konferencia 2018. november 23-án a Károli Gáspár Református Egyetem Észt Köztársaság – 100 év innováció címmel konferenciát rendezett. A konferencia ötletét és aktualitását a századik születésnapját ünneplő független Észt Köztársaság adta.

A centenáriumi évfordulóhoz kapcsolódva – valamint az Észtországhoz fűződő baráti kapcsolatot és szimpátiát kifejezvén – Magyarországon is sokféle színvonalas eseményt rendeztek 2018-ban. Ennek az eseménysorozatnak volt a része a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszéke és a MONDÉSZT című tudományos projekt által szervezett konferencia is.

A vártnál nagyobb érdeklődés megkívánta, hogy társ�szervezőként és társszerkesztőként csatlakozzon a konferenciát előkészítő csapathoz Tolnai Ágnes (KRE) is.

A rendezvényt egyetemünk mellett az Észt Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia kétoldalú nemzetközi egyezményen alapuló, Finnugor nyelvek – kontaktushatások című tudományos projektje is támogatta.

A konferenciát Sepsi Enikő, a KRE BTK dékánja, Bereczki András, az Észt Köztársaság tiszteletbeli főkon zulja, Szipőcs Krisztina, a Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese és Papp Gábor, az Idegennyelvi Lektorátus vezetője nyitották meg.

7

Bereczki András a két világháború közötti Észt Köztársaság kisebbségi politikájáról beszélt. Manzinger Krisztián – Brüsszelből Skype-on keresztül – Párhuzamos társadalmak kohéziója? címmel tartott előadást Észtország orosz nyelvű lakosságának integrációjáról. Szabó Zsolt témája az észt jogrendszer volt. Benedek Nóra az észt–magyar kulturális kapcsolatokról beszélt. Renate Pajusalu (Tartui Egyetem) A nyelvi udvariasság az észteknél és szomszédaiknál témában végzett kutatását ismertette. Ehhez a témához egyetemünkön több hallgatói kutatás is kapcsolódik.

Tamm Anne, Natalia Vaiss, Piia Taremaa, Reili Argus, Helle Metslang, Renate Pajusalu A poszterszekciót Helle Metslang, a Tartui Egyetem professzora nyitotta meg. Poszter prezentációt tartottak Reili Argus, a Tallinni Egyetem oktatója, Renate Pajusalu, Maret Kaska, Birute Klaas-Lang, Karl Pajusalu és Anu Treikelder, a Tartui Egyetem oktatói, valamint Heete Sahkai és Natalia Vaiss, az Észt Nyelvi Intézet munkatársai és Takács Tímea, az ELTE doktorandusza. A poszterszekciót két kiállításmegnyitó követte: „Az észt nyelvművelés utolsó 100 éve” plakátsorozat (Észt Anyanyelvi Egyesület), valamint az Észtország története képekben kiállítás.

8

Délután az Észt Köztársaság megalakulásának 100. évfordulójára szervezett konferencia keretében műhelybeszélgetést szerveztünk, ahol Helle Metslang, az Észt Anyanyelvi Egyesület elnöke, a kiállításhoz kapcsolódó áttekintést adott az észt nyelvművelés utolsó 100 évéről és bemutatta az észt Anyanyelvi Egyesületet. Tiborcz-Tóth Tünde egy óvodáskorú magyar–észt kétnyelvű gyermek mondataiban megfigyelhető nyelvi interferenciákkal kapcsolatos kutatási eredményeit ismertette. Becsey Zsolt Észtország gazdasági fejlődésről és felzárkózási kísérletéről adott számot az Európai Unióban a magyar törekvések fényében. Kövesdi Lilla az ünnepek jelentőségének változásairól adott elő 1970 és 1989 között Észtországban és Magyarországon. A műhely utolsó prezentációját Csillik Péter és Forgács Anna tartották Észtország 2000–2018 közötti gazdasági teljesítményéről és versenyképességéről címmel.

A KRE BTK Benda Kálmán Szakkollégiumának nyelvészeti szekciója nevében Furkó Péter dékánhelyettes is meghívta a tallinni kutatókat.

Az előadások alapján két kiadvány készült, az egyik magyarul és a másik angolul, nyílt hozzáféréssel és online a magyarországi Észt Intézet kiadásában: Észt Köztársaság: 100 év innováció és The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation.

Készülőben van egy újabb kiegészített és javított verzió, amely az interneten 2020-ban lesz elérhető.

9

Észt Köztársaság: 100 év innováció. https://issuu.com/esztintezet/docs/eszt_koztarsasag _100_ev_innovacio (357 p.)

The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. https://issuu.com/esztintezet/docs/ estonia100volume (161 p.)

Mivel a rendezvényt egyetemünk mellett az Észt Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia kétoldalú nemzetközi projektje is támogatta, november 27-én a Magyar Tudományos Akadémián is rendeztek közös előadásokat az együttműködés keretében (a linkre kattintva az absztraktok is elérhetők). http://www.nytud.hu/program/absz/ estonia100_20181127.html A MTA rendezvényén is kiállították az Észt Anyanyelvi Egyesület plakátsorozatát az észt nyelvművelés utolsó 100 évéről, valamint számos nyelvészeti posztert mutattak be.

A következő előadások hangzottak el: • Reili Argus (Tallinni Egyetem): Acquisition of certainty and uncertainty in Estonian compared to Russian and Hebrew.

• Piia Taremaa (Tartui Egyetem): Reference in Estonian, Finnish, and Russian: Resources and practices.

• Nikolett F. Gulyás (ELTE): Ditransitive Constructions in Eastern Khanty.

• Heete Sahkai (Észt Nyelvi Intézet): Directionality in the Estonian VP.

10

Észt Köztársaság – 100 év kulturális programok A konferenciát kiegészítő programok is kísérték, amelyek egyfelől azt a célt szolgálták, hogy az észt nyelvet és kultúrát népszerűsítő programokkal az észt kulturális életet közelebb vigyék a magyar nagyközönséghez, másfelől a konferencia észt vendégelőadói megismerkedhettek azokkal a zenei és művészeti programokkal is, amelyeket hazánk szervezett az észt évforduló jegyében.

A konferencia napján, november 23-án kezdődött az Észt Intézet szervezésében az Észt Zenei Hét is, melynek nyitóprogramját a Zeneakadémián rendezték. A közönség a Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kamarakórusa előadásában hallgathatta meg Arvo Pärt (kortárs észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője) számos művét a Zeneakadémián.

Takács Tímea és Tamm Anne lefordították Arvo Pärt két interjúját-előadását a Fülöp József által szerkesztett kötetbe: Arvo Pärt, Válogatott beszélgetések és írások. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2019. https://lisztbolt.hu/shop/ konyv/zenei-targyu-konyvek/ monografiak-memoarok/arvo-part-valogatott-beszelgetesek-irasok 11

Fülöp József így ír könyvéről és a zeneszerzőről: „Arvo Pärt (1935) korunk egyik legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzője, aki saját maga alkotta kompozíciós technikájával, a tintinnabulival meghódította a világ zeneszerető közönségét. Ez a válogatás az észt zeneszerző saját írásait, köszönőbeszédeit, illetve a vele készült legfontosabb interjúkat és beszélgetéseket tartalmazza.

A könyvet egy Pärt életútját és gazdag életművét bemutató, részletes kísérőtanulmány teszi teljessé.”

Arvo Pärt így jellemezte sajátos zenei technikáját: „Tintinnabuli – amikor válaszokat keresek az életemben, a zenémben, a munkámban, sétálok egyet ezen a vidéken. Nehéz időkben pontosan érzem, hogy mindannak, ami külsődleges, nincs jelentősége.

A dolgok sokfélesége csak megzavar, nekem az Egyet kell keresnem.

Mi ez az Egy, és hogyan találok el hozzá? A tökéletességnek sokféle formája létezik: mindaz, ami lényegtelen, alásüllyed. Valami ilyesmi a tintinnabuli is. Ott egyedül vagyok a némasággal.” (Arvo Pärt) Arvo Pärt zenéjét az interneten is hallgathatjuk, például a következő linket követve: Spiegel im Spiegel.

Arvo Pärt. Fotó: Eric Marintisch, Arvo Pärt Centre 12

A konferencia és az Észt Köztársaság Nagykövetségének újbóli megnyitása kapcsán Budapesten tartózkodó észt vendégek egy másik nagyon különleges programon is részt vehettek a konferencia másnapján. A Ludwig Múzeumba látogatva megtekinthették a Nyelvrokonok: észt–magyar című kortárs művészeti kiállítást, amit a konferencia egyik résztvevője, a kiállítás kurátora, Szipőcs Krisztina mutatott be részletes tárlatvezetéssel. https://www.ludwigmuseum.hu/hir/nyelvrokonok-eszt-magyar-kortars-muveszeti-kiallitas A kiállítás Youtube prezentációja itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=g7PcTTV08Xw A kiállítás sajátos nézőpontból közelíti meg az észt és magyar kortárs művészetet, egyfajta párhuzamot is vonva a két nép, a két kultúra és a két nyelv között.

A programok szervezésben egyetemünkön tanuló gyakornokok segítettek (a képen balra Kollár Ágnes volt hallgatónk is látható, aki észt nyelvet tanult intézményünkben, jobbra Velenczei Márton önkéntes). Köszönet továbbá Nagy Gergő és Valeriia Fedorova észt nyelvet tanuló hallgatóknak, valamint Geri Klára, Cseh Lucia, Jakó Nikolett és Széll Katalin Ildikó önkénteseknek.

13

Két tanulmánygyűjtemény az Észt Köztársaság 100. évfordulójára Két tanulmánygyűjtemény készült az Észt Köztársaság 100. évfordulójára. A kötetek két nyelven érhetők el, az egyik magyarul, a másik angolul, nyílt hozzáféréssel és online a Magyarországi Észt Intézet kiadásában: Észt Köztársaság: 100 év innováció (357 p.) és The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation (161 p.).

Tamm, Anne – Tolnai, Ágnes (szerk.) 2019. Észt Köztársaság: 100 év innováció. Magyarországi Észt Intézet, Budapest.

(357 p.) https://issuu.com/esztintezet/docs/eszt_koztarsasag_100_ev_innovacio Tamm, Anne – Tolnai, Ágnes (szerk.) 2019. The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. Magyarországi Észt Intézet, Budapest. (161 p.) https://issuu.com/esztintezet/docs/estonia100volume 14

A szerkesztett kötetekben két olyan tanulmány jelent meg, melyek a projekt keretében készültek: Tamm Anne – Tolnai Ágnes 2019. 100 éves az Észt Köztársaság In: Tamm Anne – Tolnai Ágnes (szerk.) Észt Köztársaság: 100 év innováció. pp. 24–42. (19 p.)

Magyarországi Észt Intézet, Budapest.

Tamm, Anne – Tolnai, Ágnes 2019. Introduction: The 100th Anniversary of the Republic of Estonia: Perspectives of the EU Presidency in 2017. In: Tamm, Anne – Tolnai, Ágnes (szerk.) The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. pp. 1–32. (32 p.) Estonian Institute in Hungary, Budapest.

A tanulmánykötetek folytatása készülőben van, keresse az interneten 2020-as évszámmal! Észt Köztársaság – 100 év innováció https://issuu.com/esztintezet/docs/ eszt_koztarsasag_100_ev_innovacio Tamm Anne és Tolnai Ágnes (szerk.)

Magyarországi Észt Intézet 2019.

The Republic of Estonia – 100 Years of Innovation https://issuu.com/esztintezet/ docs/estonia100volume Anne Tamm and Ágnes Tolnai (eds.)

Estonian Institute in Hungary 2019.

15

Észt evidencialitás és episztemikus markerek Francesca Giardini–Stanka A. Fitneva–Anne Tamm ”Someone told me”: Preemptive reputation protection in communication.

PLoS ONE 2019, 14(4): e0200883. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0200883 Egy kutatócsoport tagjaiként publikáltunk egy tanulmányt az evidencialitásról és az episztemikus markerekről a világ egyik vezető tudományos interdiszciplináris folyóiratában (PLoS One). Ehhez a tanulmányhoz már évekkel a tanulmány megjelenése előtt megkezdtük az adatgyűjtést és a kutatást.

A kutatásban egy holland szociológus (Francesca Giardini), egy kanadai pszichológus (Stanka Fitneva) és egy magyar nyelvész (Tamm Anne) vett részt. A kutatók abból a megfigyelésből és feltevésből indultak ki, hogy az információközlést erős reputációrendszer védi. Nyilvánvaló, hogy ennek ellenére a kommunikációban gyakori stratégia az egymás megtévesztése. Miért? A beszélők a közlésekhez rendszeresen használnak episztemikus markereket azért, hogy a hallgató ne tekintse őket együttműködés-kerülőknek annak ellenére, hogy valójában azok. Az episztemikus markerek jelzik, hogy a beszélő bizonyos-e az információban, és részt vett-e annak megszerzésében (pl. „nem tudom pontosan”; „azt hallottam, hogy…” stb). Amikor a beszélők a hazugságot közvetett módon megszerzettként vagy bizonytalanként közlik, akkor „nyernek”, ha a hallgató a hazugságot elhiszi.

16

Ugyanakkor valószínűleg a hazugságnak nem lesznek negatív következményei, akkor sem, ha a beszélő lelepleződik, hiszen már előre levédte magát az episztemikus markerek használatával, mivel ezek jelzik, hogy a beszélő az információt nem tudta pontosan, vagy az információ nem közvetlenül tőle származik.

A kísérletben résztvevőknek el kellett képzelniük, hogy részt vettek egy ehhez hasonló kommunikációs szituációban: Marinak óvodát kell keresnie lánya, Virág számára, aki 3 éves.

A közelben 2 óvoda található. Mari mindkettőbe elmegy és arra a következtetésre jut, hogy a Kék óvoda jobb ellátást biztosít: a dolgozók nagyon barátságosak, és az óvodához egy gyönyörű kert is tartozik.

A Kék óvoda évente csak pár gyereket tud fogadni.

Később Mari a játszótéren találkozik a legjobb baratnőjével, Mártival.

Mártinak ikrei vannak, akik ugyanannyi idősek, mint Virág.

Márti szintén óvodát keres, és Maritól kér tanácsot, hogy melyik óvodát ajánlja.

A feladat az volt, hogy válaszoljanak egy kérdésre, pl.: Képzeld magad Mari helyébe!

Melyiket választanád az alábbi válaszok közül?

A beszélőnek két kérdésben kell döntenie, így négyféle stratégia közül választhat: 1: igazság vagy hazugság; 2: az episztemikus marker használata vagy hiánya, ami jelzi, hogy az információt közvetett vagy közvetlen módon prezentálták.

17

A lehetséges válaszok és stratégiák: A Kék óvoda jobb.

= igazság, az episztemikus marker hiánya A Piros óvoda jobb.

= hazugság, az episztemikus marker hiánya Úgy hallottam, hogy a Kék óvoda jobb. = igazság, az episztemikus marker használata Úgy hallottam, hogy a Piros óvoda jobb. = hazugság, az episztemikus marker használata Az angol és az olasz Amikor a beszélők anyanyelvi beszélők számáa hazugságot ra az episztemikus markerek lexikai elemekként jelennek közvetett módon meg a nyelvben, ezért ilyen megszerzettként kifejezéseket használtunk a vagy bizonytalanként kísérletben: „nem tudom pontosan, de…”, „azt hallottam közlik, akkor „nyernek”, valakitől, hogy…” stb.). Az ha a hallgató észt és a török anyanyelvi a hazugságot elhiszi. beszélők esetében – mivel a két nyelvben az episztemikus markerek evidenciális toldalékként is megjelennek – ezeket grammatikán keresztül vezettük be a kísérletbe: a törökben -mIş, az észtben a -vat toldalékkal.

Ha a résztvevők a hazugságközlést választották, akkor nagyobb valószínűséggel a közvetett episztemikus markert is használták: a törökben a -mIş toldalékot, az észtben a -vat toldalékot, az angol és az olasz nyelvben pedig azokat a válaszokat preferálták, ahol a hazugságot olyan kifejezések kísérték, mint „nem tudom pontosan, de azt hallottam valakitől, hogy…”.

18

Ezzel a stratégiával a válaszadók bizonyítékot szolgáltattak a nem együttműködő magatartást kísérő, de a reputációt védő megelőző tevékenység preferálására. Az angol és az olasz résztvevők esetében ez a megelőző nyelvi intézkedés a versenyhelyzettől és a partnerek közti kapcsolattól függött, jelezve az adott viselkedést kiváltó körülmények kulturális variabilitását.

19

Holland–észt középszótár Nederlands-Estisch woordenboek.

[Vertaalwoordenschat.] Főszerkesztő: Tamm, Anne Instituut voor de Nederlandse Taal, Leiden, 2019. http://vertaalwoordenschat.ato.ivdnt.org/vws/help/ Körülbelül húsz (holland, magyar és észt) kollégám szoros együttműködésének eredményeként elkészült egy kétnyelvű fordítószótár, melynek főszerkesztője lehettem.

Ez az első holland–észt szótár, amely online jelent meg Leidenben, a Holland Nyelv Intézetében. A szótár méretében összehasonlítható Mollay Erzsébet holland–magyar szótárával, mivel a holland–észt is több mint 37 000 címszót tartalmaz. Más szempontokból azonban a holland–észt szótárt nehéz összehasonlítani holland–magyar párjával.

20

A holland–észt szótár elkészítése munkaszervezési és technikai szempontból sokkal több kihívást jelentett.

A gazdasági, pénzügyi és szellemi feltételek szintén nagyon különböztek a holland–magyar szótári projekttől. A holland– magyar projekt támaszkodhatott a korábbi szótárakra, az államok között működő kapcsolatokra, számos kétnyelvű beszélőre és jól képzett holland–magyar fordítókra.

A szótárírás kezdeti időszakában Ma- Az Instituut voor de Nedergyarország gazdasági és landse Taal (Leiden) kiadátársadalmi értelemben előrehaladottabb álla- sában megjelent kétnyelvű potban volt és közelebb középszótár (kb. 37 000 került Európához, mint szócikk, vö. Mollay: HolÉsztország. Ennek eredményeképpen a magyar land–magyar szótár kb. nyelvben már megjelent a 42 000 szócikk, Országh– piacgazdasághoz és a Magay: Magyar–angol kézimodern jóléti társadalomhoz kapcsolódó szó- szótár kb. 30 000 szócikk). kincs.

Abban az időben Észtországban még hiányzott a megfelelő szókincs, mert még a Szovjetuniótól való különválás volt napirenden.

A holland–magyar szótár még nem hozzáférhető online, a holland–észt szótár pedig csak online érhető el, hagyományos papírformában nem jelent meg. Az eredmény tehát innovatívabb a holland–észt szótár esetében, mivel:

21

• Nem volt előzménye (ezidáig nem létezett holland–észt szótár semmilyen formában).

• Már az első kiadás is online jelent meg.

• A munkafolyamatokat már az internetkommunikáció nagyon kezdeti napjaiban is online végeztük.

• A szótár innovatív szerkesztőeszközöket használt, amelyek lehetővé tették a jelentések, nemcsak szavak vagy kifejezések alapján történő fordítást.

• A projekt elektronikus adatbázist hozott létre a szótár anyagának észt–holland irányú megfordításához.

A szótár online hozzáférhető része csak a „jéghegy csúcsa” abban az értelemben, hogy az alapjául szolgáló adatbázis sokkal gazdagabb a felhasználó által látható felületnél.

Az adatbázist különféle további termékek vagy származtatott szótárak számára lehet újrahasznosítani. A szótár adatbázisát oly módon szerkesztették meg, hogy a holland– észt szótárból könnyen származtatható legyen egy észt–holland szótár, így a lexikográfus sok felesleges munkát takaríthat meg. A „trükk” az, hogy a szókapcsolatok és fordítások a jelentésekhez, nem pedig egyenesen a címszavakhoz kapcsolódnak (1. ábra):

1. ábra. A szókapcsolatok és fordítások a jelentésekhez, nem pedig egyenesen a címszavakhoz kapcsolódnak (FU–címszó, LU–jelentés, T–fordítás, EU–szókapcsolat) 22

Az eredmény az, hogy most egy lehetséges észt–holland szótár szerkesztőinek nem kell a szótárt a nulláról indítaniuk, noha még nincsenek is észt–holland szótárak. Egy modern elektronikus kétnyelvű fordítási szótáradatbázis áll rendelkezésünkre, amely sok információt nyújt az észt címszavakról.

Kész, strukturált jelentésszerkezeteket és példamondatokat találunk az észt címszavaknál, a fordítások és a példamondatok az észt címszavak helyes jelentéseihez vannak rendelve.

A szótár adatbázisként kereshető az alábbi linken: http://vertaalwoordenschat.ato.ivdnt.org/vws/help/.

Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy időt szentelhettem egy olyan projektnek, amelyen több mint húsz szakértő két évtizeden át dolgozott, de csak néhány év nagyon koncentrált figyelmet igényelt annak érdekében, hogy az eredmény sok ember számára hasznossá, hozzáférhetővé váljon. Ez a projekt nagy presztízst hozott ennek a kutatási ösztöndíjnak, az egyetemünknek, és különösen a holland tanszéknek. Reklámanyagot is készítettük nemzetközi, magyar, holland és észt érdeklődők számára.

Dutch–Estonian Dictionary lead editor Anne Tamm, PhD tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 entries 51509 example units

Holland–észt szótár főszerkesztő dr. habil. Tamm Anne tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 szócikk 51509 szókapcsolat

23

Woordenboek Nederlands–Estisch hoofdredacteur dr. Anne Tamm tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 trefwoorden 51509 voorbeeldzinnen

Hollandi–eesti sõnaraamat peatoimetaja Anne Tamm, PhD tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 märksõna 51509 näitelauset

Hollandi–eesti sõnaraamat peatoimetaja Anne Tamm, PhD tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 märksõna 51509 näitelauset

Woordenboek Nederlands–Estisch hoofdredacteur dr. Anne Tamm tamm.anne@gmail.com http://vertaalwoordenschat.ivdnt. org/vws/help/#Woordenboek-NE 37476 trefwoorden 51509 voorbeeldzinnen

24

Estonian: Essential Grammar Tamm, Anne & Kivik, Piibi-Kai Routledge

Az Estonian: Essential Grammar egy kiadás előtt álló átfogó modern észt nyelvtan. Az európai unió hivatalos nyelvei közül egyedül az észt nem rendelkezik még angol nyelvű átfogó modern nyelvtannal. Egyedülálló a helyzet a három legnagyobb uráli nyelv kontextusában is, mert ezek közül az észt az egyetlen, amelynek nincs angol nyelven megjelent modern nyelvtana (a finn és a magyar nyelvtanokat a Routledge már kiadta).

A könyv átfogó leírást nyújt az észt nyelvtani rendszerről, meghatározó minden észt nyelvet tanuló egyetemi hallgatónak, miközben felépítése és tartalma vonzó a nyelvészeti és európai tanulmányokat folytatók számára is.

A szerzők két célt kívánnak elérni a könyvvel: tanulóbarát és átlátható módon mutatni be az észt nyelvi rendszert; másodszor olyan nyelvi leírást adni, mely tükrözi az észt nyelv egyediségét, amelyet friss kutatások tártak fel. A korábbi nyelvtanokhoz képest egy némileg eltérő megközelítést igényel ez a kombináció. Bemutatjuk a fő kihívásokat és az azokra kínált megoldásokat.

A korszerű nyelvoktatás egyre inkább elismeri a nyelvtantanítás fontosságát, párhuzamosan a kommunikáció és a kultúra tanításával. Az idegennyelv-oktatás megváltozott jellege (online és hibrid tanfolyamok), a nyelvtechnológia elérhetősége (pl. a fordítómotorok) és a munkaerő fokozott mobilitása azt eredményezte, hogy az észt nyelvtanulók egyre többet tanulmányozzák önállóan a nyelvtant. Jó szótárbővítő 25

programok már elérhetők, azonban átfogó, konkrét utasításokkal kombinált nyelvtanok még nem születtek, bár ezekre nagy szüksége volna a nyelvtanulóknak az online „vadonban”.

Az európai nyelvekben jártas nyelvtanuló számára a legnagyobb kihívást a gazdag észt morfológia és morfoszintaxis jelentik. Nehézséget okoz – erősen leegyszerűsített jelzőkkel élve –, hogy az észt nyelvtan részben „európai”, részben „nem európai”; egy jellegzetesen észak-eurázsai nyelvi rendszer, melyben megjelennek a Sztenderd Európai Nyelvre (Standard Average European, SAE*) jellemző fogalmak és kategóriák.

E sajátos észt nyelvi „megoldások” megértését és elsajátítását korábban még nem használt ábrákkal, táblázatokkal, grafikus elemekkel segíti a nyelvtan.

A morfológiában híresen nehezen átlátható a névszók többes szám rövid partitívuszi alakjának képzése. kala > hal\par.sg tuba > szoba\par.sg kooli > iskola\par.sg

kalu; koera > koeri; hal\par.pl; kutya\par.sg kutya\par.pl; tube; toitu > toite; szoba\par.pl étel\par.sg étel\par.pl koole; lehte > lehti. iskola\par.pl levél\par.sg levél\par.pl

A jelenség megértését és elsajátítását a táblázatos megjelenítés nem könnyíti meg. Egy általunk kitalált, tanulóbarát képi megjelenítés azonban hatékonyan segíti a nyelvtanulót: * A fogalmat Benjamin Worf használta először 1939-ben az európai nyelvek közös tulajdonságainak megtestesítőjeként. Európa, mint nyelvi régió azóta is kedvelt tárgya a nyelvészeti kutatásoknak.

26

Az ábra az egyes és többes szám partitívuszok tővéghangzóinak összefüggését szemlélteti tanulóbarát megközelítéssel.

Példák az észt nyelv „európai” és „nem európai” vonásaira a morfoszintaxis területéről, melyek jellemzően nehezen elsajátíthatók az angol anyanyelvű nyelvtanulók számára: Vannak progresszív igealakok az észtben („európai” vonás), ám ezekben inesszívuszi lokatív esetragot találunk („nem európai” vonás).

Ta on suusata-ma-s. ő van síel-infma-ine ‘Ő (épp most) síel.‘ A partitívuszi esetrag („nem európai” kategória) részegész viszonyokat jelenít meg a névszói szemantikában, a tárgy vonatkozásában aspektuális jelentést („európai” kategória) hordoz, igealakokkal együtt pedig szerepet játszik az episztemikus modalitás és evidencialitás („európai” kategóriák) kifejezésében.

Luik kirjuta-va-t salaja värss-e.

Luik ír-ptcp.prs-par titokban vers-par.pl ‘(Úgy hírlik), Luik titokban verseket ír.‘ Amint az előzőekből és a példából is kitűnik, a partitívusz szemantikai hatóköre több kategóriára is kiterjed. Ezt és a hasonló jelenségeket, összefüggéseket táblázatokkal és szövegbuborékokkal jeleníti meg észt tanaulói nyelvtanunk.

27

Kategória tárgy

Nincs partitívusz Kvantált, megszámlálható, „teljes” főnév

esemény bizonyosság

Teljes esemény Teljes bizonyosság

Van partitívusz Nem kvantált, nem megszámlálható, nem „teljes” főnév: anyagnév, többes szám Nincs teljes esemény Nincs teljes bizonyosság

A nyelvtanírás során erősen támaszkodtunk az angolban és más jól ismert európai nyelvekben előforduló „hagyományos” nyelvtani kategóriákra. A példákat nyelvi adatbázisokból és napjaink médiaszövegeiből merítettük, figyelve a nyelvi elemek előfordulásának gyakoriságára és a használat kontextusára. Az észt nyelvi példák megértését angol fordítás és morfémánkénti elemzés (glossza) segíti.

A témák bemutatásakor és a nyelvi példaanyag kiválasztásakor figyelembe vettük a nyelvi kompetenciákat leíró irányelveket (CEFR és ACTFL/ILR), hogy nyelvtanunk illeszkedjen az ezeken az irányelveken alapuló kommunikációközpontú nyelvkönyvekhez.

Nyelvtanunk az észttel mint idegen nyelvvel foglalkozó szakma egy új kihívására felel: eddig az észt nyelvet tanulók többsége orosz anyanyelvű volt (elsősorban az Észtországban élő nyelvi kisebbséghez tartozók), azonban az utóbbi években folyamatosan nőtt a nem orosz anyanyelvű tanulók aránya.

Könyvünk ennek az új tanulói réteg elvárásainak kíván megfelelni és különös figyelmet szentel azoknak a nyelvi jelenségeknek, melyek elsajátítása jellemzően nehézséget okoz az angol anyanyelvű és az angolt közvetítő nyelvként használó nyelvtanulóknak.

28

A könyv felépítése: 1. Az észt nyelv: bevezetés, az észt helye a nyelvek tipológiai térképén, a nyelv történetének legfontosabb állomásai.

2. Kiejtés és intonáció: fonológiai és fonetikai jellemzők, a „három hosszúsági fok” demisztifikálása, a helyesírás alapelvei, az észt ábécé.

3. Morfológia: ige- és névszóragozás.

4. Szintaxis: a mondatalkotás rendszere; külön fejezettel azokról a jelenségekről, mely a tanulók és kutatók tapasztalatai szerint különösen nehéznek bizonyulnak a nyelvtanulás során.

A nyelvtan terjedelme közel 100 000 szó és 350 oldal.

Az észt nyelvtant a Routledge portálról elérhető honlap egészíti majd ki, mely nyelvtantanulást és -tanítást segítő, nyelvi szintek és főbb célcsoportok szerint csoportosított eszközöket kínál tanárok és nyelvtanulók számára. A tervezett honlapon audio- és videóanyagok egészítik ki a nyelvtani fejezeteket (például kiejtéshez kapcsolódó hanganyagok).

A nyelvtani gyakorlatsorok használhatók mind tantermi, mind önálló tanulás során.

A tanórai munkát képek, táblázatok stb. segítik.

A további tájékozódás lehetőségét nyújtja a tematikus linkgyűjtemény.

A nyelvtan fejezetei jórészt elkészültek, a szövegek ös�szefésülése, a jegyzetek és a tárgymutató összehangolása, a kísérő honlap összeállítása további munkát, időt és forrásokat igényel.

29

„In Memoriam of Dr. Anne Vainikka”

nemzetközi konferencia (2019. november 22–23.)

Károli Gáspár Református Egyetem

Anne Vainikka (1958–2018) Amerikában élő finn elméleti nyelvész 1989-ben írta meg disszertációját, amit a generatív és az uráli nyelvészeti közösség a finn mondattan egyik úttörő munkájának tart. Utolsó nagy vállalkozása egy, az egész uráli nyelvcsaládra kiterjedő szintaktikai team-munka megalapozása, kidolgozása és irányítása volt. Ő maga úgy fogalmazta meg a célját, hogy szeretné, ha legalább egy részét sikerülne megőrizni ennek a hatalmas kincsesbányának, amíg még nem késő, éspedig anélkül, hogy az eltérő nyelvészeti szemléletmódok közé ékelődő mesterséges falak megakadályoznák a belőle kinyerhető tudás szabad áramlását. Ezt a befejezéséhez közeledő munkát a Károli Gáspár Református Egyetem berkeiben koordinálják és szerkesztik tovább.

30

„In Memoriam of Dr. Anne Vainikka” címmel a Károli Gáspár Református Egyetem, az Észt Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia közötti mobilitási projekt (projektvezetők: Oszkó Beatrix és Helle Metslang) keretében a Károli Gáspár Református Egyetem és a MTA Nyelvtudományi Intézete közös nemzetközi konferenciát szervezett Anne Vainikka emlékére, amelyre 12 országból, 16 egyetemről, illetve kutatóintézetből érkeztek előadók. A konferencia szervezésében részt vett a Finn Nagykövetség is.

A konferencia megnyitásakor köszöntőt mondott Horváth Géza, a KRE BTK dékánja és Őexcellenciája Markku Virri, Finnország magyarországi nagykövete.

A Károli Gáspár Református Egyetemetet meghívott plenáris előadóként Prof. Laczkó Tibor (Angol Nyelvészet Tanszék) (On Grammatical Functions in Hungarian, Russian and English Noun Phrases), előadóként pedig Tamm Anne (Néderlandisztika Tanszék) Heete Sahkaijal és Anders Holmberggel (Estonian Left Periphery and V2 in Comparison with Swedish and Finnish), valamint dr. Adorján Mária (Angol Nyelvészet Tanszék) (Syntactic knowledge in Chinese as a third language: Is the first or the second language activated?) képviselték.

31

A tudományos előadások szinopszisait a BTK–KRE Néderlandisztika Tanszéke szerkesztett kötetben publikálta: Kata Kubínyi, Judit Nagy, Anne Tamm és Gabriella Tóth, szerk.: In Memoriam of Anne Vainikka. Conference Contributions.

November 22–23, 2019. Károli Gáspár University, Budapest.

Department of Netherlandic Studies, Károli Gáspár University. https://issuu.com/imannevainikka/docs/abstract_ booklet_im_anne_vainikka.

A konferenciakiadvány második kötetén már dolgoznak a szerkesztők, az online megjelenést 2020-ra tervezzük.

Tóth Gabriella (KRE, Angol Nyelvészeti Tanszék) hozzászól a vitához A konferencia elsődleges témai – követve Anne Vainnika munkáságát – az uráli nyelvek szintaxisa, ezeknek összehasonlítása más nyelvekkel, első és második nyelvelsajátítás és a veszélyeztetett nyelvek voltak.

32

Tomohiro Yanagi (Chubu Egyetem, Japán) a negatív mondatok szerkezetét vizsgálta az óangolban a minimalista nyelvelmélet keretében. Pauli Brattico (IUSS Pavia) a zero argumentumot, Saara Huhmarniemi (Helsinki Egyetem) az experienciális igék argumentumszerkezetét, Anders Holmberg (Newcastle-i Egyetem) a retorikai kérdés szórendjét tárgyalta a finnben. Farkas Judit, Alberti Gábor és Anja Haaparanta (Pécsi Tudományegyetem) az infinitivuszi szerkezeteket hasonlította össze a magyar és a finn nyelvben, Szabó Ditta (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Az evidencialitás szemantikai bonyolultságáról az udmurtban címmel tartott előadást. Jeremy Bradley (Bécsi Egyetem) a török típusú kön�nyű igéket vizsgálta a mariban, Szécsényi Krisztina és Mark Newson (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a dativuszi eset egy lehetséges vizsgálatát prezentálták a magyarban.

Martha Young-Scholten (Newcastle University) ismerteti Anne Vainikkával közösen irt könyvének (Organic Grammar: its Seeds and its Growth) eredményeit.

33

Heete Sahkai, Anders Holmberg, és Anne Tamm (Észt Nyelvtudományi Intézet, Newcastle-i Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem) az igemásodlás („V2”) jelenségét hasonlította öszze a svédben, az észtben és a finnben, míg Laczkó Tibor (Károli Gáspár Református Egyetem) a főnévi szerkezet viselkedését vizsgálta az angol, magyar és orosz nyelvben. Taija Saikkonen (Helsinki Egyetem) a zero alanyok elsajátításáról beszélt a finnben, míg Surányi Balázs (Nyelvtudományi Intézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a fókuszhangsúly elsajátításáról tartott előadást a magyarban.

Martha Young-Scholten (Newcastle-i Egyetem), Anne Vainikkával közösen irt könyvének (Organic Grammar: its Seeds and its Growh) eredményeit ismertette. A szekcióvezetők (É. Kiss Katalin, Dékány Éva, Marcel den Dikken és Anders Holmberg) tizenöt perces vitákat kezdeményeztek, melyek hasznosnak bizonyultak mind az előadók, mind a hallgatóság számára.

A képgaléria a következő linken érhető el: https://btk. kre.hu/index.php/2015-10-20-12-43-04/2015-10-20-12-4419/780-in-memoriam-of-dr-anne-vainikka-konferencia.html

A vendégekelőadókat és a KRE képviselőit Markku Virri, a Finn Köztársaság nagykövete látta vendégül ebédre.

34

A konferencia alkalmából kétnyelvű honlap készült, amelyet sablonként a továbbiakban is lehet használni az egyetemen láthatósági célokra. A honlap Szőke János és Kárász Margit segítségével készült. A plakátok és reklámanyagok Groffen Laura és Nagy Judit munkái.

A konferencia szervezőit, Tamm Annét, a Néderlandisztika Tanszék docensét, Oszkó Beatrixot, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársát, Kubínyi Katát, az ELTE Finnugor Tanszékének adjunktusát, Tóth Gabriellát, az Angol Nyelvészeti Tanszék óraadóját és Nagy Juditot, az ELTE nyelvészeti doktori program hallgatóját a Károli Gáspár Református Egyetem ösztöndíjasai, Andó Júlia, Fazekas Gyöngyvér, Fekete Nikolett valamint Ragány Dániel irányításával a KRE BTK HÖK munkatársai segítették munkájukban.

35

IMAV Kulturális programok 2019. november 22-én megnyitották a Bod Péter könyvtár előtti kiállítóteremben (Reviczky u. 4.) a Rāndali (Tengerparti emberek) című plein air kiállítást, valamint a „Lettország évszázada” kiállítást. A kiállításokat a KRE rektora, Zsengellér József, Őexcellenciája Vilmārs Heninŝ, a Lett Köztársaság magyarországi nagykövete, Ariana Župika, Magyarország lettországi tiszteletbeli konzulja, valamint Őexcellenciája Kristi Karelsohn, az Észt Köztársaság magyarországi nagykövete nyitották meg.

Jó kedvben telt a megnyitó: balról jobbra a KRE rektora, az Észt és a Lett Köztársaságok magyarországi nagykövetei A „Lettország évszázada” kiállítás Lettország történelmét mutatta be. A Rāndali kiállításon főleg tájképek és portrék voltak láthatók egy nemzetközi festőtábor alkotóitól, a témája mindnek: Lívpart és lakói. A kiállításon egy videóinstallációt is meg lehetett tekinteni a lívekről. A lív egy finnugor nép, az észtek és finnek közeli és a magyarok távoli nyelvrokonai.

36

A Lívpart Lettország észak-nyugati peremén, Kurzeme (Kurland, Curonia) tartományban található: kb. 40 km hosszú, gyönyörű tengerparti sáv, 12 hajdani kis településsel.

Központja Mazirbe, itt tartják már 5–6 éve a festőtáborokat, ahová magyar festők is járnak a Tallinni Balassi Intézet (http://www.tallinn.balassiintezet.hu/hu/) jóvoltából. A kiállításokról további információkat ezen a honlapon lehet találni: https://btk.kre.hu/vainikka/index.php?kat=social.

A kiállítás megnyitóján bemutatták a Károlis munkatársak által szerkesztett „Észt Köztársaság: 100 év innováció” című angol (https://issuu.com/esztintezet/docs/estonia100volume ) és magyar nyelvű (https://issuu.com/esztintezet/docs/ eszt_koztarsasag_100_ev_innovacio) tanulmányköteteket, melyek nemrégiben a Magyarországi Észt Intézet (https:// www.esztorszag.hu/ ) kiadásában jelentek meg.

A Mazirbében készített munkáin kívül és részben azt is belefoglalva, két lívparti látogatásáról emlék- és inspirációs könyvet készített az egyik kiállító művész, Herbert Anikó (https://issuu.com/anikoherbert/docs/haniko_mazirbe; https://issuu.com/anikoherbert/docs/haniko_seaforest).

Szabó Ditta, az ELTE doktori hallgatója és Kubínyi Kata, az ELTE Finnugor Tanszékének adjunktusa 37

Őexcellenciája Vilmārs Heninŝ, a Lett Köztársaság magyarországi nagykövete, Ariana Župika, Magyarország lettországi tiszteletbeli konzulja, valamint Rideg Orsolya, a Bod Péter könyvtár vezetője A kulturális program részéként az első estét a Premier KultCafé és Moziban megrendezett filmvetítéssel zárták a résztvevők (A gyilkos, a szűz, az árnyék), illetve másnap a konferencia záróeseményének is számító programként a Maria Faust Machina, észt–dán–amerikai együttes koncertjét hallgatták meg az Opus Jazz Clubban. A kulturális program szervezőit – Kreet Paljast, a Magyarországi Észt Intézet vezetőjét, Kubínyi Katát, az ELTE Finnugor Tanszékének adjunktusát, Rideg Orsolyát, a Bod Péter könyvtár vezetőjét és Tamm Annét, a KRE–BTK Néderlandisztika tanszékének docensét – a Károli-ösztöndíjasok – Andó Júlia, Fazekas Gyöngyvér és Fekete Nikolett – segítették munkájukban.

Képgaleria: https://btk.kre.hu/index.php/2015-10-2012-43-04/2015-10-20-12-44-19/780-in-memoriam-of-dr-anne-vainikka-konferencia.html 38

IMAV Poszterkonferencia A konferenciára beérkezett és elfogadott poszterekkel számos külföldi és magyar kutató mutatta be kutatásának eredményeit a megadott témákban.

Adorján Mária (KRE) Vainikka és Young-Scholten elméleti keretében adott választ arra a kérdésre, hogy a kínai nyelv esetében az anyanyelv aktivizálódik-e, vagy a második, később megtanult nyelv. Az uráli nyelvek témájában Rodolfo Basile (Tartui Egyetem) a nominatív és partitív alanyok alternációját vizsgálta a finnben, Asta Laugalienė (Vilniusi Egyetem) a tárgy esetének váltakozását hasonlította össze a finn és a litván nyelvben, Imar Koutchoukali (Tartui Egyetem) a grammatikai nemeket kutatta az észt jövevényszavak esetében a balti németben.

A kép előterében jobbról Asta Laugalinė, Margit Langemets és Heete Sahkai

Második nyelvelsajátítás (idegennyelv-tanulás) témájában Juhász Alexandra (Pécsi Tudományegyetem) prezentálta kutatási eredményeit finn frazeológiai egységek tanításának módszertanáról magyar anyanyelvű tanulók esetében. Vígh-Szabó Melinda (Pannon Egyetem) ismertette, hogyan változik a német és az észt 39

nyelv szókincse a két nyelv közti kontaktus következtében a Baltikumban. Az erősen veszélyeztett nyelvek témájában Eda-Riin Leego (Tartui Egyetem) ismertette a mutató névmások használatát az izsmai komiban, amely rokonnyelvünk. Lela Giglemiani, Medea Sagliani, Nato Shavreshiani, és Shorena Shavreshiani (Chiqobava Nyelvtudományi Intézet, Grúzia) két posztert mutattak be a svan nyelvről, az egyik a nyelvben található jövevényszavakat tárgyalta, a másik a jövevényneveket ismertette szociolingvisztikai szempontból.

A poszterelőadások absztraktjait a BTK–KRE Néderlandisztika Tanszéke szerkesztett kötetben publikálta az előadások absztrakjaival együtt.

Kata Kubínyi, Judit Nagy, Anne Tamm & Gabriella Tóth (szerk.) 2019. In Memoriam of Anne Vainikka. Conference Contributions. November 22–23, 2019. Károli Gáspár University, Budapest. Department of Netherlandic Studies, Károli Gáspár University. https://issuu.com/imannevainikka/docs/abstract_booklet_im_anne_vainikka (157 pp) A konferencia kezdetén Őexcellenciája Markku Virri, Finnország magyarországi nagykövete átadta Rodolfo Basile tartui doktorandusz hallgatónak a finn nyelvben végzett kutatásáért a követség által alapított díjat.

40

IMAV Diákkonferencia Konferenciafelhívást hirdetettünk MA és BA egyetemi hallgatóknak a konferencia hallgatói szekciójában való részvételre. A poszter nyelve angol, német, holland és magyar lehetett. A hallgatói szekció esetében nem volt megszorítás a témát illetően. Bármilyen nyelvészeti vagy kommunikációs témájú, nyelvvel kapcsolatos szemináriumi előadás, prezentáció, dolgozat, szakdolgozat benyújtható volt A0-s méretű poszter formátumban. A résztvevő diákok munkáját bizottság bírálta el, amely az elfogadott posztereket díjazta is.

A bírálóbizottság tagjai: Szilágyiné Kósa Anikó (elnök), Dötschné Hollós Zita Irén, Szatmári Petra, Szatzker Szilvia (KRE Német Nyelv és Irodalom Tanszék), Tamm Anne és Albert Júlia (KRE Néderlandisztika Tanszék), Nagy Andrea, Pődőr Dóra és Tóth Gabriella (KRE Angol Tanszék), Oszkó Beatrix (Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet), Kubínyi Kata (ELTE Finnugor Tanszék), Lena dal Pozzo (Firenzei Egyetem), Vígh-Szabó Melinda (Pannon Egyetem), Rózsavölgyi Edit (University of Rome, Sapienza), Martha Young-Scholten (University of Newcastle).

41

A diákszekció célja az volt, hogy lehetőséget adjunk tehetséges hallgatóknak, hogy bemutathassák munkájukat, számos forrásból kapjanak visszajelzést és lehetőségük nyíljon munkájukat megbeszélni nemzetközi és nemzetközi hírű kutatókkal. Az előadók és szekcióvezetők mellett olyan nyelvészekkel oszthatták meg gondolataikat, mint Kenesei István vagy Gyuris Beáta. A résztvevő és díjat nyert pályázatokat benyújtók a következő ösztöndíjak esetében plusz pontokat nyernek a pályázatuk elbírálásánál: Campus Mundi, Erasmus+, Károli, Károli Kiválósági, illetve a posztereket benyújtó diákok a részvétel igazolásával nyelvészeti és egyes kommunikációs tárgyaik értékelésénél plusz pontokat kaphattak.

Számos poszter érkezett Magyarország különböző felsőoktatási intézményeiből.

A diákszekcióra elfogadott poszterek listája: Fanni Tímár, Lili Hargitai, and Rebeka Koczka (PPKE, KRE): The modal ambiguity of door and voor PP-constructions in Dutch. An experimental study.

Bence Bárányos, Anna Csordás, Zsanett Fürj, Anna Mály, Katalin Oláh, Veronika Pálos, and Dóra Tóth (KRE): Taalapps.

Balogh Orsolya (KRE): A „csak” szerepe az online politikai újságírás színterén.

Réka Hajner (KRE): Hungarian adults’ beliefs about English learning.

Fanni Timár (PPKE): The effect of number agreement and topicalization on distributive vs. collective readings. An experimental study on Hungarian.

Csurja Viktória és Kiss Botond (KRE): Tanuljunk nyelvet képekkel!

42

Groffen Laura K., Szabó G. Dominika et al. (KRE): Budapest nyelvei.

Zoltan Brys (KRE): Transitivities of Ulysses’ Bigram-Graphs and Bigram-Graphs of Virginia Woolf ’s Two Works.

Réka Jaksics (KRE): A comparison of politeness in German, Dutch, and Hungarian.

A Néderlandisztika Tanszék munkatársa, Cora-Lisa Sütő górcső alá veszi a tanszék diákjainak munkáját.

A válogatott hallgatói poszterelőadások szinopszisait a BTK–KRE Néderlandisztika Tanszék szerkesztett kötetben tervezi publikálni a 2020-as év folyamán.

A konferencia keretében kiállított posztereket az egyetem Néderlandisztika Tanszéke melletti folyosón mutatták be a konferencia résztvevőinek.

A konferencia szervezőinek számos holland szakos hallgató segített a szervezésben (Groffen Laura, Krasznai Kármen, Németh Villő, Nyeste Sára, Simon Sára, Szabó Dominika, Szegő Márton).

Képgaléria a konferenciáról: https://btk.kre.hu/index. php/2015-10-20-12-43-04/2015-10-20-12-44-19/780-in-memoriam-of-dr-anne-vainikka-konferencia.html Bővebben a programról: https://btk.kre.hu/vainikka/ index.php?kat=program&lang=hu 43

In Memoriam of Anne Vainikka

Conference contributions November 22–23, 2019 Károli Gáspár University, Budapest Kata Kubínyi, Judit Nagy, Gabriella Tóth & Anne Tamm (eds.) 2019. https://issuu.com/imannevainikka/docs/abstract_booklet_im_anne_vainikka Társszerkesztőkkel közzétettük az In Memoriam of Dr. Anne Vainikka konferencia előadásait (nyílt hozzáférésű szerkesztett kötetként, online).

44

A kötetben megjelent tanulmányok: Kata Kubínyi, Judit Nagy, Anne Tamm, and Gabriella Tóth: Introduction Mária Adorján: Syntactic knowledge in Chinese as a third language: is the first or the second language activated?

Rodolfo Basile: Alternation between nominative and partitive subjects in constructions containing the Finnish verb löytyä Jeremy Bradley: Turkic-type light verb constructions in Mari as markers of aspect, directionality, and beneficiaries Pauli Brattico: Inverse derivations and null arguments Judit Farkas, Gábor Alberti, and Anja Haaparanta: Evaluating the degree of verbalness and nominalness of infinitives and other event-denoting deverbal nominals in Finnish in the light of an analysis of similar types in Hungarian Anders Holmberg: Who coffee wants anyway? Explaining the word order in a Finnish rhetorical question Saara Huhmarniemi: The argument structure and word order of Finnish experiencer construction Alexandra Juhász: Teaching phraseological units in Finnish as L2 in Hungary: validating interview method-ology for data collection Imar Y. Koutchoukali: Grammatical gender assignment of Estonian loanwords in Baltic German: typological and historical implications Tibor Laczkó: On grammatical functions in Hungarian, Russian and English noun phrases Asta Laugalienė: Object marking in Finnish and Lithuanian Eda-Riin Leego: Ižma Komi demonstrative pronouns and their pragmatic use

45

Medea Sagliani, Shorena Shavreshiani, Lela Giglemiani, and Nato Shavreshiani: Towards loan-adaptation of words in the Svan language (general overview) Medea Sagliani, Nato Shavreshiani, and Shorena Shavreshiani: Sociolinguistic aspects of loan anthroponyms in the Svan language Heete Sahkai, Anders Holmberg, and Anne Tamm: Estonian left periphery and V2 in comparison with Swedish and Finnish Taija Saikkonen: Null subjects, root infinitives and functional projections in Finnish child language Balázs Surányi: The acquisition of prosodic focus-marking: a view from Hungarian Ditta Szabó: Semantic complexity in Udmurt evidentials and its representation in LFG Krisztina Szécsényi and Mark Newson: Non-finite agreement and unmarked dative case in Hungarian Melinda Vígh-Szabó: German-Estonian lexical contact phenomena in the Baltics Tomohiro Yanagi: Negative polarity items and negative indefinites in the negative construction of old English Martha Young-Scholten: Organic grammar: its seeds and its growth Bibliography of Anne Vainikka’s work in SLA

46

A konferencia tanulmánykötetének reklámanyagát Nagy Judit készítette.

In Memoriam of Anne Vainikka Conference Contributions November 22–23, 2019 Károli Gáspár University, Budapest Kata Kubínyi, Judit Nagy, Anne Tamm & Gabriella Tóth (Eds.) Department of Netherlandic Studies, Károli Gáspár University 2019. https://issuu.com/imannevainikka/docs/ abstract_booklet_im_anne_vainikka

47

„Uralic Syntax” tanulmánykötet 1. A projekt leírása A projekt eredménye mindenekelőtt a Cambridge University Pressnél megjelenő „Uralic Syntax (Uráli szintaxis)” című tanulmánykötet első verziója. A könyv célja az, hogy a kihalás szélén álló rokon nyelvek sajátos, eredeti (orosz, skandináv, finn, angol és más nyelvek hatásától még mentes) mondattani tulajdonságait leírja, és az eredményeket, adatokat a nemzetközi nyelvésztársadalom számára hozzáférhetővé tegye. Ha ezt a munkát nem végezzük el időben, a kérdéses nyelvek sajátságai örökre elveszhetnek.

A húsz fejezetet tartalmazó, nemzetközi szerzőgárda által írt tanulmánykötet az uráli nyelvek mondattanának első átfogó áttekintése. A kötet első felében lévő tanulmányok több nyelvet hasonlítanak össze meghatározott szintaktikai jelenségek kapcsán, míg a második részben szereplő írások egységes szempontok alapján tárgyalják az inari számi, a mari, a mordvin, az udmurt, az enyec, a nganaszan, a szölkup, a hanti, a manysi, a magyar, a finn és az észt nyelv mondattanát.

Tanulmánykötetünk az első szisztematikus mondattani áttekintés az uráli nyelvcsalád nyelveiről. Az uráli nyelvek a magyar, valamint a finn és az észt kivételével a kevésbé tanulmányozott és a veszélyeztetett, erősen veszélyeztetett, kihalófélben lévő vagy már kihalt nyelvek csoportjába tartoznak.

A főbb szintaktikai szerkezetek egységes szempontok szerinti leírását az tette lehetővé, hogy a kötet szerkesztői egy részletes, pontos útmutatással szolgáló mondattani kérdőívet dolgoztak ki a szerzők számára. A strukturált kérdőívnek 48

köszönhetően az egyes uráli nyelvek adatait, szintaktikai szerkezeteit könnyen össze lehet hasonlítani mind egymással, mind más, már jobban feldolgozott nyelvekéivel.

Több mint száz kutató, anyanyelvi beszélő vagy időszakos segítő kapcsolódott a projekthez 2015 óta. Az uráli mondattani köteten Anne Vainikkával (University of Delaware) együtt kezdődött a munka, akinek a tragikus halála után 2018-ban segédszerkesztők felvételére és külső munkatársak bevonására volt szükség.

Mivel a tanulmányokban leírt nyelvek szerkezete látszólag erősen különbözik a rendszeresen vizsgált nyelvekétől, olyan jelenségek figyelhetők meg bennük, amelyek az uráli nyelvben járatlan nyelvész számára nehezen értelmezhetőek.

Ezért egyrészt a terminológia használatának ellenőrzése és a glosszáknak a példamondattal, illetve a fordítással való ös�szevetése volt a feladatunk, mind az egyes kéziratok, mind pedig a kötet egésze esetében. Ez főleg azoknál a kéziratoknál volt rendkívül fontos, ahol a szerző nem anyanyelvi beszélő, a vizsgált nyelv pedig erősen veszélyeztetett, tehát kevés anyanyelvi informátor állt a szerző rendelkezése. Ehhez adatbázisokat, szövegkorpuszokat, korábbi leírásokat kellett tanulmányoznunk az adott nyelvről, illetve ezeknek a nyelveknek a szakértőivel kellett konzultálnunk, valamint ki kellett bővíteni és egységesíteni a glosszákban használt rövidítések listáját.

Másrészt feladatunk volt a formai követelmények betartása és a beérkezett kéziratok CUP által megadott formátumra való szerkesztése.

A kötet a kérdőíven kívül egy bevezetőt és 18 tanulmányt tartalmaz. A tanulmánykötet elméleti jelentősége, hogy ezekben a nyelvekben olyan szintaktikai jelenségek 49

tapasztalhatók, amelyek mind az elméleti nyelvészek, mind az uralisták számára releváns információkat tartalmaznak.

A kötet egyik legfőbb értéke, hogy neves szintakták hat általános fejezetben egy-egy adott szintaktikai jelenséget hasonlítanak össze több uráli nyelvben is. Kilenc fejezet részletesen és egységesen tárgyal szintaktikai jelenségeket egy adott nyelvben, az összes szerző által követett kérdőív alapján. Különös jelentőséget kölcsönöz e fejezeteknek az, hogy ez a kilenc nyelv a veszélyeztetett vagy erősen veszélyeztetett nyelvek közé tartozik (az inari számi, a mari, a mordvin, az udmurt, az enyec, a nganaszan, a szölkup, a hanti és a manysi).

A veszélyeztetett nyelvek vizsgálata és leírása már az Amerikai Deskriptív Nyelvészeti Iskola munkássága óta központi helyet foglal el a modern nyelvészeti tanulmányokban, azonban az uráli nyelvek esetében főleg a mondattani rendszerük vizsgálatában nagy a hiányosság. Ez a kötet hiánypótló a nemzetközi nyelvésztársadalom számára, mert az adott nyelvekben olyan jelenségek figyelhetők meg, amelyek jelentősen befolyásolhatják a nyelvelméletek további alakulását.

50

2. A projekt eredményei Milyen jelenségeket figyeltünk meg a kérdőíves munkánk során?

Az uráli nyelvekben a szórend látszólag szabad. A legtöbb szerző szerint ezeknek a nyelveknek jelöletlen a szórendje S(alany) O (tárgy) V (ige), azonban a leírások alapján belátható, hogy a szórend követi a információszerkezetetet, vagyis a jelölt frázisok (topik, fókusz, kontrasztív topik) a hatóköri pozíciójukat foglalják el a mondatban. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak mondattani pozíciójukat azonosíthassuk, hanem világosabban láthassuk szemantikai szerepüket is. Ugyanakkor a kérdőmondatok szórendjével kapcsolatban is új kérdések merülnek fel. Az ismert nyelvekkel szemben ugyanis ezekben a nyelvekben nem világos, hogy a kérdőszavak az eredeti argumentumpozícójukat foglalják-e el, vagy hatóköri pozíciójukat, mivel a kérdőszót megelőzheti (nyelvtől függően) egy vagy két frázis.

Az egyik legérdekesebb jelenség ezekben a nyelvekben a tárgyas ragozás jelenléte. Az ige nemcsak az alannyal, hanem bizonyos típusú direkt tárggyal is egyeztetődik. Ennek köveztében nemcsak az alanyi pro-drop, de tárgyi pro-drop is létezik az uráli nyelvekben, ami újabb kihívást jelent a különböző nyelvelméletek számára.

Az uráli nyelvek egyik legsajátságosabb tulajdonsága, hogy a birtokos szerkezetben a frázis fején személyrag van, ami egyeztetődik a birtokossal, és gyakran portmanteau-morfémát alkot a birtok számának és esetének jelölőjével. (A balti finn nyelvek többségében a birtokos–birtok egyeztetés csak korlátozottan érvényesül.) Ez a jelenség lehetővé teszi, hogy 51

tovább vizsgáljuk a párhuzamot a mondatszerkezet és a főnévi szerkezet között. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy az ilyen szerkezetek esetében a birtokos és birtok szétválhat a mondatban, mi több, birtoklásmondatok esetében szét is válik. További következménye e szerkezet jelenlétének, hogy az uráli nyelvek többségében nem létezik birtoklást jelentő ige (vö. angol have), ehelyett a létige tölti be ezt a funkciót.

Egy másik sajátos tulajdonsága ezeknek a nyelveknek (a balti finn nyelvek és a magyar kivételével), hogy nincs jól azonosítható visszaható névmásuk. Az erzában tradicionálisan két stratégia létezik e funkció kifejezésére. Az egyik az úgynevezett igei visszaható stratégia, amikor egy morféma hozzáadásával a tranzitív ige intranzitívvá válik, azaz megváltozik az argumentumstruktúrája. A másik a nominális stratégia, ahol a visszaható névmást birtokos szerkezet képviseli, melyben a birtokos névmás koreferens az antecedenssel, míg a birtokos szerkezet feje egy testrésznév.

Ugyancsak jellemző ezekre a nyelvekre (a magyar kivételével), hogy nincs határozott névelőjük. Ez a jelenség a világ nyelveiben nem ritka, az a mód viszont, ahogy az uráli nyelvek kifejezik a határozottságot, nagyon jellegzetes. Nagyon sok faktor befolyásolja, hogy egy főnévi szerkezet mikor értelmezhető határozottként. Ha a főnévi frázis fején jelen van a birtokos rag, a főnévi szerkezet határozott interpretációt kap.

A tárgy esetében az úgynevezett differenciált tárgyi jelöléssel lehet a főnévi szerkezethez határozott interpretációt rendelni.

A magyar kivételével a tárgy más esetet kap, ha határozott, illetve ha határozatlan olvasata van. Az erza példából látható, hogy amikor a tárgy határozatlan, nominatívuszi esetben áll, 52

míg genitívuszban, amikor határozott olvasatú.

(1) a. Maŕa karma-ś M.[nom] kezd-pst1.3sg jarsamopeĺ piď-eme. étel.indf.[nom].sg főz-inf2 ‘Mária egy ételt kezdett főzni.’ b.

Maŕa piď-iźe M.[nom] főz-pst1.3sg>3sg jarsamopeĺ-eńť ťeĺevizor-oń vano-ź. étel-def.gen.sg televízió-indf.gen.sg néz-ger ‘Mária elkészítette az ételt, miközben nézte a TV-t.’ [erza] Hasonló esetalternáció megfigyelhető a magyarban is.

A magyarban nincsen genitívuszi eset, a birtokos vagy nominatívuszi, vagy datívuszi esetet kap. A kapott eset befolyásolja a birtokos mondattani viselkedését és lehetséges interpretációját.

Talán a legspecifikusabb tulajdonsága ezeknek a nyelveknek a tagadó segédige jelenléte. Ez a szerkezet azért nagyon érdekes, mert az igei morfológia egy része a tagadó segédigére kerül. További kihívás a különböző elméleti nyelvészeti iskolák számára, hogy számot adjanak erről a jelenségről.

(2) a. mun jie’-m vyelgi én[nom] neg.aux-1sg elmegy.neg.pres ‘Nem megyek el.’

53

b. mun jie’-m vuál’gá-m én[nom] neg.aux-1sg elmegy-ptcp.prf ‘Nem mentem el.’ [inari számi] Ahogy az inari számi példán jól megfigyelhető, az alany a tagadó segédigével egyeztetődik számban és személyben, míg az igeidő a főigén jelölődik.

Végül érdemes megemlíteni a létige és a hozzákapcsolódó non-verbális predikátumok viselkedését, különösen azért, mert itt már jól megfigyelhetők bizonyos különbségek.

A létige bizonyos megszorítások mellett kihagyható, de ezek a megszorítások nyelvenként változnak, attól függően, hogy az adott nyelvben a non-verbális predikátumok milyen grammatikai információt hordozhatnak. A magyarban a non-verbális predikátumok csak számban egyeztetődnek az alannyal; ha az alany első vagy második személyben van, vagy nem kijelentő mód jelen idejű a mondat, a létigének meg kell jelennie. A nganaszánban és a szölkupban a non-verbális predikátum nemcsak számban, hanem személyben is egyezik az alannyal, tehát a létige kijelentő mód jelen időben nem jelenik meg ezekben a nyelvekben. A legérdekesebb nyelvek ebből a szempontból kötetünkben az enyec és az erza. Ezekben nemcsak számés személybeli egyeztetés figyelhető meg az alannyal, de a non-verbális predikátum időjelet is viselhet. Így e nyelvekben nemcsak jelen időben – ami az enyecet illeti, aoristosban –, hanem múlt időben sem jelenik meg a létige a mondatban.

Az említett jelenségek az uralisták és a nyelvtipológusok számára közismertek, de a tágabb nemzetközi nyelvészeti közösség számára – mely a kevésbé vizsgált uráli nyelvekkel elméleti szempontból csak az utóbbi időben kezdett 54

foglalkozni – igen érdekesek. Különösen igaz ez a legutoljára említett jelenségre, hiszen a személyrag, de különösen az időjelölés megjelenése főnévi és melléknévi szerkezeten ritka a jól ismert nyelvekben, így számot adni róla sem könnyű feladat.

A tanulmánykötet cikkei elkészültek, a szövegek összefésülése, a jegyzetek és a tárgymutató összehangolása, végleges formába öntése további munkát, időt és forrásokat igényel.

55

Folyóirat-különszám az észt nyelvészetről (FULL)

Tamm, Anne (ed.) 2018. Estonian special issue. Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2.: http://full.btk. ppke.hu/index.php/FULL Megjelent a FULL című folyóirat észt nyelvről szóló különszáma, amelynek vendégszerkesztője Tamm Anne volt (2019-ben jelent meg 2018-as évszámmal).

A FULL egy nemzetközi adatbázisokban jegyzett folyóirat, a teljes neve Finno-Ugric Languages and Linguistics (Finnugor nyelvek és finnugor nyelvészet). A kötet két nagyobb és két kisebb tanulmányból áll, valamint egy bevezetőből és egy nekrológból. Az alapgondolat az volt, hogy bemutassuk, hogyan látják az észt szintaxist az Észtországon kívüli tudományosság kutatói, ünnepi ajándék ez a kötet Észtországnak.

A két nagyobb tanulmányban vezető nemzetközi szerzők írtak az észt szintaxisról.

A két kisebb tanulmány egyiA Finno-Ugric Lanke áttekinti a közelmúltban megjelent Eesti keele süntaks guages and Linguistics című jelentős észt szintaktikai (FULL) c. folyóirat 7. monográfiát (Tartu Ülikool, kötetének 2. száma hat Tartu 2017.), a másik pedig képet ad a finnországi és észt nyelvészeti cikkből észtországi szintaktikai kutaálló különszám. tásokról.

56

Az utóbbit eredetileg Anne Vainikkával terveztük megírni közösen, azonban sajnos Anne Vainikka a cikk befejezése előtt elhunyt, ami további erőfeszítéseket igényelt a kutatás befejezéséhez. A különszámhoz még két írással járult hozzá projektünk, amelyek a következők: Bevezetés a különkiadáshoz és Dr. Anne Vainikka nekrológja. A kötetben megjelenő cikkek közül a következők készültek a projekt keretein belül: Tamm, Anne (ed.) 2018. Estonian special issue. Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2.

Tamm, Anne 2018. Introduction to the Estonian special issue of FULL. Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/ FULL/article/view/69 Tamm, Anne 2018. In memoriam Anne Vainikka.

Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/ view/70 Tamm, Anne – Vainikka, Anne 2018. An overview of generative works on Finnish and Estonian syntax.

Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/ view/74

57

58

MOND-ÉSZT KRE BTK 20623B800 kutatástámogatás projekt Eredmények Könyvek, kötetek 1. Tamm, Anne (főszerk.) 2019. Nederlands-Estisch woordenboek. [Vertaalwoordenschat.] Instituut voor de Nederlandse Taal. Leiden. http://vertaalwoordenschat.ato. ivdnt.org/vws/help/ 2. Tamm Anne & Tolnai Ágnes (szerk.) 2019. Észt Köztársaság: 100 év innováció. Estonian Institute in Hungary.

Budapest. (357 p.) ISBN: 9786158094528 https:// issuu.com/esztintezet/docs/eszt_koztarsasag_100_ ev_innovacio 3. Tamm, Anne & Tolnai, Ágnes (szerk.) 2019. The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. Estonian Institute in Hungary. Budapest. ISBN: 9786158094511 (161 p.) https://issuu.com/esztintezet/docs/estonia100volume 4. Tamm, Anne (szerk.) 2018. Estonian special issue.

Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/ view/69

59

Tanulmányok: 1. Giardini, F.; Fitneva, S.A. & Tamm, A. 2019. “Someone told me”: Preemptive reputation protection in communication. PLoS ONE 14(4): e0200883. https://doi. org/10.1371/journal.pone.0200883 (ISSN: 1932-6203) 2. Tamm, Anne; Argus, Reili & Suurmäe, Kadri 2018. Uralic perspectives on experimental evidence for evidentials.

In: Mulder, Gijs; de Hoop, Helen & Foolen, Ad Evidence for Evidentiality. John Benjamins Publishing Company. 145–172. (28 p.) https://benjamins.com/ catalog/hcp.61.07tam 3. Tamm, Anne & Sahkai, Heete 2018. The syntax of contrastive topics in Estonian. In: Amon, Marri & Julia, Marie-Ange (szerk.): Oralité, information, typologie / Orality, Information, Typology. Hommage à M.M. Jocelyne Fernandez-Vest. Paris: L’Harmattan. 399–420. (22 p.) https://lacito.vjf.cnrs.fr/vient-de-paraitre/hommageMMJFV.htm, http://tammacademic.pbworks. com/w/file/138112182/ContrastiveTopic-lHarmattan2018-SahkaiTamm.pdf 4. Tamm, Anne & Vainikka, Anne 2018. An overview of generative works on Finnish and Estonian syntax.

Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/ view/74 5. Tamm, Anne & Vaiss, Natalia 2019. Setting the boundaries: Partitive verbs in Estonian verb classifications. Eesti Rakenduslingvistika Ühingu Aastaraamat 15. 159–181: doi: 10.5128/ERYa15.09, (23 p.) http://arhiiv.rakenduslingvistika.ee/ajakirjad/index.php/aastaraamat/ article/view/ERYa15.09/463 60

6. Tamm, Anne 2018. Aspectual triplets in Estonian. Philologia Estonica Tallinnensis 3. 208–234. (27 p.) http://publications.tlu.ee/index.php/philologia/article/view/754 7. Tamm, Anne 2018. Introduction to the Estonian special issue of FULL. Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/ FULL/article/view/69 8. Tamm, Anne 2018. In memoriam Anne Vainikka.

Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL), 7, 2. http://full.btk.ppke.hu/index.php/FULL/article/ view/70 9. Tamm Anne & Tolnai Ágnes 2019. 100 éves az Észt Köztársaság – Észország 2017. évi soros elnöksége. In: Tamm, Anne & Tolnai, Ágnes (szerk.) ÉSZT KÖZTÁRSASÁG: 100 ÉV INNOVÁCIÓ. Magyarországi Észt Intézet. Budapest. 24–42., (19 p.)

10. Tamm, Anne & Tolnai, Ágnes 2019. Introduction: The 100th Anniversary of the Republic of Estonia: Perspectives of the EU Presidency in 2017. In: Tamm, Anne – Tolnai, Ágnes (szerk.) The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. Estonian Institute in Hungary.

Budapest. 1–32. (32 p.)

11. Kata Kubínyi, Judit Nagy, Anne Tamm & Gabriella Tóth (szerk.) 2019. In Memoriam of Anne Vainikka. Conference Contributions. 2019. november 22–23. Károli Gáspár University, Budapest. Department of Netherlandic Studies, Károli Gáspár University. https://issuu.com/ imannevainikka/docs/abstract_booklet_im_anne_vainikka (157 p.)

61

Fordítások: 1. Takács Tímea & Tamm Anne 2019. Köszönőbeszéd az Észt Zenei Tanács Díjának átvétele alkalmából. [Tänukõne Eesti Muusikanõukogu heliloomingupreemia üleandmise puhul 1. oktoobril 2012.] In: Fülöp József (szerk.) Arvo Pärt: Válogatott beszélgetések és írások.

26–27. Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Budapest.

2. Takács Tímea & Tamm Anne 2019. Ivalo Randalu: Arvo Pärt 1978 novemberében. Arvo Pärt. Intervjuu Ivalo Randaluga 1978. novembris, avaldatud ajakirjas Teater, Muusika, Kino 7, 1988. In: Fülöp József (szerk.) Arvo Pärt: Válogatott beszélgetések és írások. 31–44. Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Budapest.

Kéziratok 1. Tamm, Anne & Vainikka, Anne (szerk., megj. e. 2020).

Uralic Syntax. Cambridge University Press. (MS Budapest, KRE.) 2. Tamm, Anne & Kivik, Piibi-Kai (megj. e. 2020). Estonian: An Essential Grammar: Routledge. (MS Budapest, KRE.) Elhangzott előadások 1. Estonian Left Periphery and V2 in Comparison with Swedish and Finnish. In memoriam Anne Vainikka. 2019. november 2019. 22–23., Budapest. Társsz. Sahkai, Heete, Holmberg, Anders.

2. Optional V2 in Estonian. 52th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea SLE 2019. 21st–24th August 2019. Leipzig University. Társsz. Sahkai, Heete – Holmberg, Anders 62

3. Case alternation of abstract nouns with Estonian achievement verbs. 13th Conference of the Association for Linguistic Typology (ALT 2019). Pavia, 2019. szeptember 4–6.

4. Expressing partitivity in Hungarian. Partitives2: Partitive cases, pronouns and determiners: diachrony and variation.

Pavia, September 2nd, 2019 (Társsz. Kubínyi Kata, Tóth Gabriella).

5. Features and contexts of Partitive case: a cross-linguistic comparison. PARTE Network Meeting. 2019. január 25–26., 2019, University of Zurich (Társsz. Tuomas Huumo, Ilmari Ivaska, Silvia Luraghi, Ilja Seržant).

6. Bevezető. The Republic of Estonia: 100 Years of Innovation. Konferencia, műhelybeszélgetés és kiállítás.

Budapest, KRE. 2018. november 22–23.

Elfogadott workshop 1. Variation in the Expression of Partitivity and Partitive Expressions. Urtzi Etxeberria, Tabea Ishane, Ilja Seržant, Petra Sleeman, Anne Tamm. 14th International Conference of General Linguistics CILG2020, 2020. június 24–26.

63