2022
TISZTA BALATON, TISZTA MŰVÉSZET PROJEKT 2021-2022.
Kiadó: Mediamoove Kft.
Szerkesztette: Hybrid Cycle Kft. Erdélyi Szabolcs Csepely-Sulyok Georgina Néninger Laura
Bakony-Balaton Média Kft. Bertalan Melinda Hajas Bálint
Fotók: Derzsi Mátyás, Kovács Bálint Sin Olivér, Pozsonyi Roland Grafika Tóth Patrícia www.hybridcycle.hu hybridcycle@hybridcycle.hu A Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósulhatott meg.
UGYE ISMERŐS?!
A fenntarthatóság, az újrahasznosítás, a klímaválság és a hulladékproblémák mind olyan fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk. Ahhoz, hogy igazán meg is értsük ezeknek a kifejezéseknek a jelentését, alaposabban meg kell vizsgálnunk a fenti szavak fontosságát. A művészet sokszor eszköz, egy látványos, olykor megdöbbentő, lenyűgöző vizuális csatorna, ami aktuális társadalmi, környezeti kérdésekre hívhatja fel a figyelmet vagy éppen módszereket mutathat a változásra. A HybridCycle kiemelt célja a hulladék fogalmának újraértelmezése a művészet eszközeivel. A csapat már második éve foglalkozik a témával a balatoni régióra fókuszálva, a sokszínű Tiszta Balaton, tiszta művészet programsorozattal. Izgalmas kiállításokkal, meetuppal és beszélgetésekkel, alkotói programokkal, workshopokkal, hulladékgyűjtő akciókkal, meglepetés popup megjelenésekkel járjuk körbe a fenntarthatóság legégetőbb kérdéseit, hogy minél jobban megismerjük az előttünk álló kihívásokat vagy éppen az új lehetőségeket. A világ folyamatosan változik körülöttünk, és ennek mi is részesei vagyunk. Fedezd fel velünk a jelent és tegyünk együtt a jövőért!
TARTALOM
Bevezetés 1 Indul a szezon 8 Nyár után ősz 14 Fenntarthatóság a művészetben 20 Hybridart Camp 2021. 21 HybridArt Camp 2022. 24 Artist in Residence 2021. 28 Artist in Residence 2022. 42 Tiszta Balaton, tiszta művészet: vándorló kiállítás 58 Művészet és környezetünk 62 Fenntarthatóság és dizájn 66 Káli Collection 2022. 67 Trash Art meetup 2022. 80 Sós Gergő: AdatMűvészet: 88 Popup kiállítás a Balaton Plazaban 90 Manófaktúra: zöld karácsony 91 Dr. Rab Árpád: Záró gondolatok 92 Hol találkozunk még? 94
1 IMPRESSZUM
Különböző rendezvényeink fókuszában évről évre a környezettudatos gondolkodás, az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság áll. Célunk, hogy ezeket az ismert és fontosnak tartott fogalmakat közelebb hozzuk az emberekhez, kézzelfoghatóvá tegyük és megmutassuk, mit is jelentenek valójában.
Gyakori probléma, hogy meghalljuk ezeket a kifejezéseket, de túl távolinak hatnak és úgy érezzük, a globális felmelegedés, a hagyományos energiaforrások szűkössége, a környezetszennyezés vagy éppen a feldolgozhatatlan szeméthegyek problémája minket nem érint. Pusztán a saját létezésünkkel óriási ökológiai lábnyomot hagyunk a Földön. A kérdés inkább az, hogy mit tehet az egyén, ami orvosság lehet a krízisre.
A HybridCycle egyik kiemelt célja, hogy látványos és adott esetben játékos, kreatív formában hívja fel a figyelmet a túlfogyasztás problémájára, ezzel együtt arra, hogy a műanyag, PET palack, aludoboz vagy éppen egy hatalmas épületháló élete nem ér véget ott, hogy hulladék lesz belőle.
A Tiszta Balaton, tiszta művészet programsorozatban a képzőművészetet és a dizájnt hívjuk segítségül és ezeken keresztül mutatjuk be, hogy például a műanyag kupakok is lehetnek egy képzőművészeti alkotás, vagy egy új használati tárgy, ékszer alapanyagai.
Már második éve vizsgáljuk ezeket a ténylegesen létfontosságú kérdéseket a balatoni régióban, olykor a művészet eszközeivel a figyelemfelkeltés módszerét alkalmazva, máskor szakmai beszélgetésekkel erősítve a szemléletformálást.
2
2023-ban Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Egy nagyszabású, egész éven át tartó programsorozattal mutatjuk be a térség kulturális értékeit: 116 településen több ezer program egyetlen év alatt. Egy ekkora rendezvénysorozat fokozott felelősséget ró ránk, ezért különösen fontos, hogy a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek.
Csapatunk már a pályázat leadásakor elhatározta, hogy három alapvető elvárásnak minden programelem kapcsán meg fogunk felelni. Az akadálymentesség, a fenntarthatóság és a gyermekbarát programfejlesztés számunkra nemcsak szempontok, hanem alapelvek, amelyek a saját és partnereinkkel közös aktivitásainkban is komoly szerepet kapnak. A fenntarthatóságot a lehető legszélesebb módon értelmezzük, és nem pusztán környezeti szempontokat veszünk figyelembe – bár kétségtelenül manapság ez kikerülhetetlen szempont. Célunk, hogy Veszprémben és az egész EKF régióban olyan pozitív eredmények szülessenek, amelyek társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is hosszú távon is érzékelhető, pozitív eredményeket hoznak – és nem csak a kulturális szférában. Elsődleges szempontunk, hogy sem a városra, sem a régióra ne helyezzünk olyan terheket, amelyeket hosszabb távon nem képesek elviselni. A cél, hogy olyan kultúrafejlesztési örökség maradjon 2023 utánra, amelynek tovagyűrűző hatása valóban szemléletformáló lesz. Természetesen nagyon fontos a környezettudatosság szempontjából értelmezett fenntarthatóság is. A programjaink segítségével elsősorban a régióban élők szemléletét szeretnénk formálni. Egy példa: a rendezvényeken tényleg fontos, hogy papír szívószállal, újrahasználható pohárból igyanak a látogatók,
azonban mi ezt inkább alapvetésnek és nem kardinális beavatkozásnak tekintjük. Már eddig is sikeres szelektív hulladékgyűjtési programokat valósítottunk meg a Magyar Mozgókép Fesztivál helyszínein és az Utcazene fesztiválon és egy helyi szolgáltató támogatásával fogjuk elérni, hogy széles körben megvalósulhasson a rendezvények szelektív hulladékgyűjtése a régióban. Úgy gondolom azonban, hogy például a régió közösségi közlekedésének szemléletjavítására és zöldítésére fordított erőfeszítések sokkal pozitívabb változást hozhatnak, mint a papírból készült szívószálak. A rendezvények életében ugyanis az oda-vissza utazás a legkörnyezetszennyezőbb tevékenység, ezért dolgozunk azon, hogy 2023-ra adottak legyenek a feltételek ahhoz, hogy minél többen választhassák a kevésbé környezetterhelő közlekedési módokat.
A szemléletformálás ugyancsak fontos: a kilenc klaszterra, témacsoportra osztott programunk fontos eleme a Törékeny Balaton. A Balaton jólléte mindannyiunk ügye, szinte nincs olyan ember, akit ne kötne erős érzelmi szál ehhez a sok tekintetben egyedülálló természetitársadalmi jelenséghez, tájhoz, kultúrához. Éppen ezért kulturális-művészeti eszközökkel közelítve foglalkozunk azzal a rendkívül bonyolult és törékeny rendszerrel, amelyet a tó és az azt körülölelő ökoszisztéma jelent.
3
Bemutatkozik: a HybridCycle
Mi teszi a HybridCycle-t a fenntarthatóság hazai iránytűjévé? Az ügynökség fáradhatatlanul küzd azért, hogy a művészet és a kreativitás szemléletformáló eszközeivel megerősítse a zöld gondolkodást mind egyéni, mind vállalati szinten.
A magyar kötődésű, amerikai TerraCycle cég hazai partnereként a HybridCycle hazai és nemzetközi együttműködések, művészeti programok és kreatív workshopok keretében igyekszik új minőséget adni már nem használt eszközeinknek, hangsúlyozva ezzel az újrafelhasználás, a tudatos fogyasztás és a fenntartható, átgondolt fejlődés fogalmát.
Számos céggel, szervezettel együttműködve szerveztek már fenntarthatósági érzékenyítési programokat, művészeti eseménysorozatokat, melyek lehetőséget adnak többek között a hagyományosan kommunális szemétbe kerülő használati tárgyak újrafelhasználására.
4
MÁR KÉT ÉVE “TISZTA BALATON, TISZTA MŰVÉSZET”
A 2021-ben sikeresen debütált Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt 2022-ben is folytatódott a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával.
Arendezvénysorozat minden eleme a művészet, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás eszmeisége köré épül. A TBTM projekt kiemelt célja, hogy művészetileg is értéket teremtsen és az elkészülő alkotásokon keresztül felhívja a figyelmet a fenntarthatóság, környezetvédelem és az újrahasznosítás jelentőségére, lokális és globális kérdéseire a társadalom széles rétegét megszólítva.
Idén új programelemekkel is készült a csapat a nyári és őszi szezonra. A kreatív újrahasznosítás módszereit játékosan bemutató upcycling workshop foglalkozásokon a legkisebbek megismerkedhettek a hulladékkal, mint alapanyaggal. A tapasztalt
művészek számára pedig alkotótáborukkal és rezidenciaprogramukkal biztosítottak lehetőséget a régió feltérképezésére és bemutatására a fenntartható művészet eszközeivel. A 2022 nyarán megnyitott mindszentkállai designshopban a hazai iparművészeti trendekről tájékozódhattak az érdeklődők és megismerhették a régió kiemelt alkotóinak termékeiből összeállított Káli Collection-t. Ősszel ismét az általános iskolák falai közé költöztek a nyári workshopok, a témához kapcsolódó edukatív elemekkel kiegészítve. Az idei programsorozatot a város legváratlanabb helyszínein felbukkanó időszakos pop-up tárlatok, a régió 11 településére ellátogató vándorkiállítás, egy egész napos ingyenes művészet tematikájú meetup és további izgalmas meglepetés programok zárják. A következő oldalakon ismerd meg a Tiszta Balaton, tiszta művészet legfontosabb üzeneteit és tarts velünk egy utazáson a kortárs művészet és a környezetvédelem világába.
6
TÖBB MINT 1000 ELÉRT GYEREK
A fenntartható nevelést nem lehet elég korán elkezdeni, ezért a HybridCycle 2021-ben is több helyszínen tartott fenntarthatósági workshopokat 7–14 éves gyerekeknek. Ellátogattunk balatoni strandokra, fesztiválokra és általános iskolákba is.
KB. 30.000 VISSZAGYŰJTÖTT DUGÓ, KUPAK
Szemléletformáló hulladékgyűjtési kampányainknál kiemelt figyelmet fordítunk az akció hely-színére jellemző speciális hulladéktípusokra, így 2021-ben a fesztiválokon több mint 30.000 parafadugót, alu kupakot gyűjtöttünk.
TÖBB MINT 15 KÖZVETLENÜL ELÉRT TELEPÜLÉS
Művészeti, edukációs és hulladékgyűjtési programjainkkal szeretnénk elérni a fővároson kívül is, így a balatoni régió kistelepüléseire, fesztiváljaira is eljutattuk a fenntarthatóság üzenetét. Művészeti projektjeink egyre népszerűbbek, így 2022-ben még több hazai település, intézmény, rendezvény elérése volt a cél egy folyamatosan bővülő, sokszínű programkínálattal.
7
A népszerű televíziós műsorvezető Nekem a Balaton nevű bisztrójában nem csak a gasztronómiában igyekszik az élen járni, a környezeti fenntarthatóságban is példamutató a hazai celebek közt.
A "Tiszta Balaton, tiszta művészet" 2022-ben Balatonakarattyán startolt el, egészen pontosan a Nekem a Balaton nevű vendéglátóhelyen. Ez az a bisztró, ami nem messze az M7-es autópálya lehajtójától található, az ötlet- és házigazdája pedig Ördög Nóra és férje, Nánási Pál. Ördög Nóra amellett, hogy ezer szálon kötődik a Balatonhoz és a Nekem a Balatonnal egy régi álmát valósította meg, itt is képviseli a fenntarthatóságot a hétköznapokban is.
Elárulta, amikor a Nekem a Balaton építkezésével végeztek, a munkálatokból megmaradt védőhálót sem dobták ki, rövid gondolkodás
után úgy döntöttek, hogy dizájnos bevásárlótáskákat varrnak belőle. „Nekünk még tanulni kell ezt a fenntartható életvitelt, de azt gondolom, jó úton haladunk. Gyerekeink viszont már ebben fognak felnőni, ezért is fontos, hogy milyen példával szolgálunk nekik” – mondta Ördög Nóra, amikor otthont adott a Tiszta Balaton, tiszta művészet program nyitórendezvényének a bisztrójában júniusban.
Nóri egyébként nem csak a nyitórendezvénykor kapcsolódott be a HybridCycle programjába, büszkén vállalja egyfajta nagyköveti szerepét a fenntarthatóság sokoldalú világában.
8
Talán sokaknak ismerősek a Bujtor filmekben is szereplő kis vitorlások, amelyeken a gyerekek sajátíthatták el a vitorlázás alapjait. Az Optimist névre hallgató kis hajók a mai napig kedves szimbólumai az igazi balatoni nyári hangulatnak.
A HybridCycle programjait szemlélve elmondható, hogy a fenntarthatóság, ezáltal a hulladékgyűjtés, zero waste vagy éppen upcycling, recycling alapanyag használat az egyik meghatározó eleme az összes eseménynek. A csapat ennek tükrében a Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt hulladékgyűjtő akcióihoz is egy látványos és mégis a régió látképébe illő struktúrát képzelt el, amely funkcionál művészeti installációként, hirdetve az újrahasznosítás szellemiségét, és közben alkalmas hulladék alapanyagok gyűjtésére is.
A kishajó alapja egy már évek óta a szárazföldön álló, nem túl szép állapotú Optimist volt, ami az átalakításnak, felújításnak köszönhetően új lehetőséget kapott, és ugyan vízre már nem száll a kis vitorlás, de gyerekek és felnőttek által is kedvelt eleme lehetett a 2022-es Tiszta Balaton, tiszta művészet projektnek.
Az Optimist egy alapos tisztítást és csiszolást követően kaphatta meg az új színét és a stencil mintákat, majd a test felső részére is elkészülhetett az egyedi, lyukasztott tető. A kishajó így különleges kupakgyűjtő installációvá alakult. Az Optimist a Kupakabana nevet kapta, és a nyár folyamán rendezvényeken, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon gyűjthette a kupakokat, amiket az érdeklődők a Tiszta Balaton, tiszta művészet Kupakabana workshopjain, a kreatív újrahasznosítás technikájával alakíthattak különböző használati és design tárgyakká.
A nyár ugyan elmúlt, de a Kupakabana még nem kötött ki végleg télire. A HybridCycle social felületein nyomon követhető, hogy éppen hol érdemes keresni a kishajót az otthon összegyűjtött kupakokkal, hogy az alkotók művészeti programok részeként hasznosíthassák újra.
9
2022-ben sem maradt el a HybridCycle „Tiszta Balaton, tiszta művészet” nevű programja, aminek a startpisztolyát ezúttal Balatonakarattyán a Nekem a Balaton nevű bisztróban sütötték el, ahol látványos kupakgyűjtő akcióval, gyerekeknek szóló kreatív újrahasznosító workshoppal is készültek, valamint bemutattak egy különleges balatoni csónakot is, formabontó funkciójával együtt.
Ami egyeseknek szemét, az valaki másnak kincset érhet. Ez az elve a Tiszta Balaton, tiszta művészet elnevezésű fenntarthatósági és az újrahasznosítás üzenetét hirdető művészeti eseménysorozatnak, amit a Veszprém-Balaton 2023 EKF program támogatásával a régió minél több különleges helyszínére, rendezvényére visz el a HybridCycle évről évre.
10
„A HybridCycle egyik kiemelt célja, hogy látványos és adott esetben játékos formában hívja fel a figyelmet a túlfogyasztás problémájára, ezzel együtt arra, hogy a műanyag élete nem ér véget ott, hogy hulladék lesz belőle” – mondta Erdélyi Szabolcs, a HybridCycle ügyvezetője.
„A Tiszta Balaton, tiszta művészet programsorozatban a képzőművészet és a kreatív dizájn eszközeit hívjuk segítségül és ezeken keresztül mutatjuk be, hogy például a műanyag kupakok is lehetnek egy képzőművészeti alkotás, vagy egy új használati tárgy, ékszer alapanyagai.”
A kellő mennyiségű alapanyag öszszegyűjtésében pedig idén a strandolók segítségét kérték a HybridCyclenél, de ezt is formabontó módon sikerült megvalósítani. Kupakabana névre keresztelt átalakított csónakjukkal ugyanis nyáron több strandon, fesztiválon is lehorgonyoztak, hogy a hajótestbe a nyaralók módszeresen gyűjthessék a műanyag flakonok kupakjait, ezzel is segítve a HybridCycle célkitűzéseit.
11
A Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál egyik kiemelt programjának számító Trash Art Magyarország alkotói évről évre újszerű stílussal, látásmóddal és eszközhasználattal adnak új életet a hulladékoknak. Idén a program részeként egy kis újítással a fesztivál látogatói, a gyerekek és a fiatal művészek is kipróbálhatták, hogyan is válhat ismét a körforgás értékes részévé a hulladék.
ATrash Art legfontosabb célkitűzése, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védel-mére, a hulladék keletkezésének megelőzésére, újrahasznosításának fontosságára. A „trash art” egy olyan érdekes és újszerű formája az újrahasznosításnak, amely által a szelektíven gyűjtött hulladékok művészeti alkotásként kapnak új szerepet.
A 2022-es fesztivál a több éve sikeres programot idén egy kis csavarral frissítette, hogy a trash art legfontosabb üzenetei valóban célba érhessenek, megtalálva az utat az egészen kicsi
gyermekektől a fiatal felnőtteken át a tapasztalt művészetértő közönségig. A fesztiválon az “Így készül a Trash Art” projektnek köszönhetően három napig a kastélypark már alapvetően festői szépségű környezetében követhették nyomon a látogatók a hulladék művészeti újradefiniálásának folyamatát, vagyis, hogy hogyan is lehet ismét érték a “szemét” és hogyan válik műalkotássá a művészek kezei alatt.
A művészeti akció alapanyagaként a 2022-es programot szervező Hybridart Management a molinókat és az épülethálókat választotta alapanyagként, hiszen ez a hulladéktípus századunk egyik jellegzetes “óriás szemete”, amely limitált idejű felhasználást követően látszólag teljesen haszontalanná válik. Ironikus, de sokszor a zöld megoldásokat, elektromos autókat, zero waste életet promotáló reklámhordozók hatalmas hulladéklerakókban vagy égetőben végzik a kampányidőszak után. A gö-döllői művészeti akció részeként a molinók új
12
nézőpontból mutatkozhattak be: pénztárcák, kártyatartók, tolltartók, óriási kollázs képek és cirkuszi jelmez is készült a három napos rendezvényen.
Sinkovics Ede képzőművész vezetésével fiatal művészek dolgoztak a hulladékalapanyag művészeti értelmezésének lehetőségein. A készülő, nagyvárosi környezetet idéző kollázs a hulladék képzőművészeti felhasználásának bemutatására adott lehetőséget, majd a vasárnapi zárónapra csatlakozó alkotó Németh Luca azt is megmutatta, hogy a reklámhordozók a divatiparban is megállhatnák a helyüket, legalábbis a Luca által készített molinó-jelmez kiváló dísze lehetne bármelyik színpadi show-nak.
Ha a látogatók a művészeket figyelve kedvet kaptak kipróbálni a kreatív újrahasznosítást, a rendezvényen erre is volt lehetőség. A programsátorban kapott helyet a HybridCycle upcycling workshopja, ahol az épülethálókból a három nap alatt közel 500 tolltartó, pénztárca, telefontartó készült. A gyerekek és gyakran a szülők is lelkesen válogattak az animátorok segítségével a különböző színek és minták között, amiből végül elkészíthették saját, új molinó ajándékukat. A HybridCycle kreatív újrahasznosító workshopjai a Veszprém-Balaton régió több helyszínén is bemutatkoztak 2021-ben és 2022-ben, és a tervek szerint 2023ban újabb foglalkozásokkal bővül a sokszínű paletta.
13
Kis túlzással a nyár minden hétvégéjére jut egy-egy komolyabb fesztivál Veszprém és a Balaton környékén. Sokszínű programmal várják a borrajongókat és gasztrokedvelőket, az aktív pihenésre vágyó nagycsaládosokat és természetesen a kulturális programok kedvelőit is. Azonban a tömegrendezvények, az önfeledt nyári pörgés a környezetünkre is hatással van. Milyen kis lépéseket tehetünk a fenntarthatóbb szórakozásért? A Tiszta Balaton, tiszta művészet program többek között ezt hivatott megmutatni.
Egy sikeresnek mondható fesztivál sok embert vonz évről évre, ha nem így lenne, nem lenne érdemes megszervezni őket. A fesztiválozók többet közlekednek, többet fogyasztanak, több energiát és vizet használnak és sajnos több szemetet is termelnek, mint egy átlagos hétköznapon. Ezek a nagyszabású rendezvények hatalmas „sokkhatások” a környezet erőforrásainak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy felejtsük el a közösségi élményt és bulizást. Viszont érdemes tudatosabban felkészülni a fesztiválozásra a minimális környezetterhelés érdekében.
Megtanultam, hogy soha nem vagy túl kicsi a
A szelektív hulladékgyűjtés az egyik legelső lépés, amit megtehetünk a Balaton és környéke egészségének megőrzése érdekében, hiszen bármennyire is törekszünk az általunk termelt hulladék mennyiségének csökkentésére, vannak olyan helyzetek, amikor fogyasztásunknak elkerülhetetlenül keletkeznek melléktermékei.
14
Greta
környezetvédő aktivista
változáshoz. –
Thunberg,
Hulladék? Lehetőség!
A Balaton környékének legnagyobb kultúrés gasztrofesztiváljainak szervezői és a HybridCycle csapata idén is adott még egy esélyt a programok ideje alatt keletkező speciális szelektív hulladéknak. A csapat minden esemény szervezésénél kiemelt figyelmet fordít az egyedi közösségi szelektív hulladékgyűjtési akciókra és a visszagyűjtött hulladékok felhasználására, művészeti programjaik alapanyagaként.
A nyári hulladékgyűjtési kampány első helyszíne a Veszprémi Utcazene Fesztivál volt, ahol a hatalmas PET- és alumínium gyűjtőkbe idén is lelkesen gyűjtötték a fesztiválozók a palackjaikat és dobozaikat. Közben Kapolcson is elindult a gyűjtés a 31. alkalommal megrendezett Művészetek Völgye helyszínein is. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának főterén horgonyzott le a látványos Kupakabana kupakgyüjtő kishajó is, amibe a PETpalackokat lezáró kupakok kerülhetnek. A zöld kishajó Balatonakarattyán mutatkozott be júniusban Ördög Nóra és Nánási Pál népszerű kisboltjánál,
ahol egy hónapig gyűjthették a helyszínre látogatók a műanyagot. A szezon alatt összegyűlt kupakokat a Tiszta Balaton, tiszta művészet kreatív újrahasznosító workshopjain a HybridCycle animátoraival a gyerekek fülbevalókká, kulcstartókká vagy éppen kosarakká alakíthatják. A fesztivál hulladékokból a válogatás és a tisztítás után kis használati tárgyak, látványos köztéri installációk, műalkotások, design termékek készülnek a Tiszta Balaton tiszta művészet 2022-es művészeti programjain. „Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a hulladékban rejlő “második" lehetőségre és megmutassuk, a kidobásra ítélt tárgyak, habár elvesztették eredeti funkciójukat, még lehetnek értékesek. Úgy gondoljuk, hogy erre az egyik legjobb lehetőség, ha a helyben gyűjtött hulladékalapanyag átalakulását azonnal nyomon is követhetik az érdeklődők. Erről szólnak például a régióba szervezett kreatív újrahasznosítás fókuszú workshopjaink” – fogalmazott a HybridCycle projekt-menedzsere.
15
Általánosan, ha valami elfogy, kiürül, elhasználódik, azt kidobjuk. Megszokott mozdulattal kerül a szemetesbe az üdítős palack, a kupak, a tejes vagy éppen az aludoboz. Minden olyan háztartási vagy éppen vállalati, irodai eszköznek, ami betöltötte a szerepét és már nincs az eredeti funkciójában rá szükség, a további sorsa kérdésessé válik, ahol általában csak két út van: kukába vele vagy újrahasznosítható?
ATiszta Balaton, tiszta művészet projekt egyik kiemelt célja a hulladék fogalmának újraértelmezése. A programok lehetőséget adnak a már szükségtelenné vált eszközök kreatív hasznosítására, az úgynevezett re-cycling és upcycling módszerek megismerésére.
A programsorozat részeként idén a régió több helyszínére is elvittük workshopjainkat, ahol kreatív alkotói technikákat tanulhattak meg az érdeklődők a fenntarthatóság jegyében.
Ami egyeseknek szemét, az itt most kincs lehet!
A foglalkozásokon különböző hulladékalapanyagokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, és az animátorok segítségével kipróbálhatták, hogyan készülhetnek díszek, kis használati tárgyak régi, kidobásra ítélt eszközökből. Nyáron fesztiválokon, a régió eseményeihez csatlakozva, az őszi-téli szezonban pedig pop-up rendezvényeken és az iskolák falai között találkozhatnak az érdeklődők a sokszínű foglalkozásokkal.
16
ÚjraHangSzerelde
A régi mondás szerint zenélni mindenen lehet. Ha kicsit visszakanyarodunk a gyerekkori emlékeinkhez, akkor ez valóban igaz, hiszen az első tanult mozdulatainkkal már elkezdjük próbálgatni a különböző tárgyak hangjait. Összeütünk edényeket, fakanállal verjük a fazék alját és papír gurigákkal tapsolunk. Később ezt a képességünket vagy teljesen elfelejtjük vagy kizárólag hagyományos hangszerekkel csiszoljuk zeneiségünket. Az ÚjraHangSzerelde workshopon megmutattuk, hogy a ritmus és a dallam továbbra is ott van minden tárgyban, csak tudnunk kell előcsalogatni. A foglalkozásokon már nem használt tárgyakból, hulladékból az upcycling, újrahasznosítás módszerével készítettek hangszereket.
Kupakabana
A csapat egy régi Optimist kishajót alakított át látványos kupakgyűjtő installációvá. A Kupakabana a régió különböző helyszínein, fesztiválokon, balatoni vendéglátóhelyeken, bevásárló központokban és strandokon is megjelent a nyári-őszi szezonban, hogy felvegye a versenyt az egyik leggyakoribb hulladéktípussal, a PET palackokat lezáró, műanyag kupakokkal. A kiválasztott helyszíneken a látogatók azonnal ki is próbálhatták, hogyan lehet a kupakból ismét értékes tárgy. Darálással, préseléssel készítünk granulátumot, majd fülbevalókat, kosarakat, alátéteket, karabínereket speciális kisgépekkel a kupakokból.
RepitykexHybridCycle
Mi következik a reklám után?! workshop
Mi következik a reklám után?! programunk századunk egyik leggyakoribb hulladéktípusával foglalkozik és mutat alternatívát a molinók, épülethálók újrahasznosítására. A molinó egy igen tartós és sokszínű anyag, melynek használata széles körben elterjedt a világon. Ezek a reklámfelületek azonban leggyakrabban műanyagból készülnek, melyek lebomlási ideje nagyon hosszú. A molinó workshopunk
során a résztvevők praktikus apró tárgyakat készíthetnek ezeknek az anyagoknak az újrahasznosításával, így még sokáig használhatják ezeket az egyébként kidobandó anyagokat.
17
Izgalmas iskolakezdésben volt része több kisgyermeknek is ott, amelyik iskolába ellátogatott a HybridCycle csapata.
Egy kisiskolás életében a szeptember minden bizonnyal a legellentmondásosabb hónap az évben. Az iskolába újra becsengetnek, kezdetét veszi a monoton tanév, de mindehhez friss élményekkel telve érkeznek el. De hol van leírva az, hogy az iskolakezdés csupán a száraz tananyagról szólna a gyerekeknek? A HybridCycle idén is sokat tett azért, hogy az általános iskolások az új tanév első felében valami olyan tanórán kívüli élményben részesüljenek, ami jóval többet jelent néhány hasznos tudás elsajátításánál.
A nyári worshopok szereplői szeptembertől beköltöztek az iskolák falai közé, ahol a népszerű, kreatív újrahasznosító barkácsfoglalkozások kiegészülnek
egy rövid, izgalmas edukatív elemmel, amikor a gyerekek megismerkedhetnek a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával és olyan lehetőségekkel, amikkel már ők maguk is tehetnek néhány lépést a környezetükért.
A HybridCycle tehát a kreatív megoldásokat lefordította a gyermekek nyelvére, és így tették izgalmasabbá az iskolai órákat, miközben egy újabb fontos lépcsőfokon segítették fel a jövő immáron környezettudatos gondolkodású generációját.
Ebben az élményben 2021-ben 5, míg 2022-ben összesen 10 általános iskola diákjainak lehetett része Veszprémben és a Balaton környékén.
18
Ha környezetvédelemről és fenntarthatóságról beszélünk, elkerülhetetlen, hogy az edukáció fogalma is felmerüljön, hiszen a kortárs természettudomány gondolkodói szerint is elsősorban a fiatalabb generációk kezében van a jövőnk.
AHybridCycle foglalkozásain 2021-ben 7-14 éves gyerekek a kreatív alkotás mentén sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés és a fenntarthatóság, újrahasznosítás fontos gyakorlatait. 2021 nyarán négy népszerű balatoni strandra látogatott el a program, ahol egy élmény alapú tanulási módszerrel szerezhettek új ismereteket a gyerekek, miközben tárgyakat készítettek kidobásra ítélt anyagokból. A workshopok alkalmával olyan alapanyagokat használtak fel, amelyek minden háztartásban megtalálhatók. Régi tejes dobozokból, tetra pakból, textilekből, kartonokból és műanyag hulladékból készültek színes pénztárcák, könyvjelzők és füzetek. A program a nyári szünetet követően egy szelektív hulladékgyűjtési akcióval kiegészülve folytatódott öt veszprémi iskolában. A HybridCycle a Veszprémi Cholnoky Jenő Általános Iskolába, a Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskolába, a Deák Ferenc Általános Iskolába és a Veszprémi Rózsa Úti Általános Iskolába helyezte el gyűjtőpontjait, amely elsősorban a vizek műanyagszennyezésére fókuszálva a petpalack és a műanyag kupak gyűjtésére biztosít kiemelt lehetőséget. A program utolsó helyszíne a tapolcai
Bárdos Lajos Általános Iskola volt, ahova meglepetés vendégként Puskás-Dallos Péter is ellátogatott a gyerekekhez. „A gyerekeknek talán már természetes a környezet védelme, hiszen ebben nőnek fel. Mindent meg is kell tennünk az ő szemléletformálásukért, a jövő az ő kezükben van”– mondta el a népszerű zenész Tapolcán.
19
A művészetben az az egyik legjobb dolog, hogy bárki felfedezheti magának, ráadásul a legkülönfélébb dolgokban. Ennek az éltetője a kreativitás, ami ott él mindenkiben, mostanra pedig eljutottunk addig, hogy már hulladékból is készülhet komoly művészeti értékkel bíró alkotás. Ezt nevezik „trash artnak”, ami formabontó jellege mellett nagyon is komoly üzeneteket hordoz magában a fenntartható életvitelről.
Atrash artot – más néven junk art – a korai 20. század modernista lázadása szülte. Dekadencia a hagyományos anyagok és társadalmi szokások ellen. Az alkotások tárgya és az inspiráció is kiszélesedett. Ez a vonat pedig, ha elindult, akkor már nem lehet megáítani, de talán senki nem bánja azt, hogy a művészettel ebben a formában összekapcsolódott a fenntarthatósági szemléletmód is. Ugyanis a trash artnak, de azóta már más képzőművészeti trendeknek is az egyik inspirálódási pontja a környezet és annak tudatos
megóvása a jövő generációinak. És hogyan szemléltethetné jobban mindezt egy olyan ember, aki az alkotásra született, mint, hogy felrúgja a megszokott trendeket és már az alkotás anyagában valami olyasmihez nyúl, amiről korábban aligha lehetett elképzelni, hogy a művészettel összefüggésben lenne bármikor megemlítve. Így születtek meg az első olyan műalkotások, amelyek kidobott hulladék újrafelhasználásával jöttek létre, hogy aztán hógolyóból lett lavinaként törjön előre a modern művészetek sorában.
20
AHybridart Camp alkotótábor elsődleges célja a tudatos fogyasztás és a fenntarthatóság szellemiségének képzőművészeti eszközökkel való megjelenítése. A program keretében létrejövő alkotások minden évben az upcycling, azaz a továbbhasznosítás jegyében születnek. A kezdemenyézés a Hybridart Management nevéhez fűződik, akik 2016-ban Pannonhalmán, a Bencés Főapátsággal együttműködésben indították útjára a “trash art” fókuszú alkotótábort. Ebben az évben a táborba érkező fiatal művészek a „Circle of Life” témára, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Vis Vitalis ásványvizének több mint 4000 műanyag PET palackjából építettek egy 4 méter magas dinoszauruszt formázó installációt, melyet a hazai szereplést követően az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dhabiban is kiállítottak. Ezt követően az alkotótábor megfordult Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyedben és Kecskeméten is. 2021től a fenntarthatóság és a művészet érzékeny kapcsolatát évről évre erősítő HybridCycle vette át a tábor szervezését, ezzel egy újszerű, fenntarthatóság és környezetvédelem fókuszú, alkotói prog-ramot költöztetve a balatoni
régió egyik leg-inspirálóbb helyszínére, a Káli-medencébe. A 10 napos alkotótáborok ideje alatt egy művész mentor segítségével egy előzetesen, tematikusan megtervezett koncepció alapján készítik el a résztvevő fiatal művészek a közös művet. A tábor nemcsak fenntarthatósági kér-dések tekintetében, illetve a hulladék értékes alapanyagként való újraértelmezésében, hanem a művészi individuum és a csapatmunka egyensúlyának megtalálásában is útmutatást ad a táborozóknak.
21
Sinkovics Ede művész, szakmai vezető gondolatai a 2021-es Hybridart Camp margójára.
A2021-es Hybridart Camp tulajdonképpen a Trash locale szellemében zajlott a coleur locale helyett. Trash locale-t mondok, mert az alkotásokhoz begyűjtött hulladék is a Balaton környékéről származott, és ezt erősítette az is, hogy mindezt a Balaton-felvidéken valósíthattuk meg. Az ilyen jellegű programokat művészként azért tartom fontosnak, mert egy hasznos kimozdulási lehetőséget ad a
műtermi komfortzónánkból. Az alkotó a művészetbe bújtatja a hulladékot, melyet így bemutatva tulajdonképpen a nézőt is kimozdítja a komfortzónájából azáltal, hogy egy nem szokványos anyagból lát műalkotást, és eközben szembesül a mindennapi fogyasztási civilizálatlanságunkkal.
Az alkotócsapat nemzetközi jellege még jobban rávilágít arra, hogy nem csupán lokális, hanem globális problémákról van szó, melyek gyors és átfogó intézkedéseket igényelnek.
A táborban készült Collabyrinthet alkotó egyéni művek mellett egy nagyszerű közös alkotás is született, mely a Káli-medencét ábrázolja. Számomra talán a legfontosabb munka volt, mert pár óra alatt képesek voltak megfeszített csoportmunkával létrehozni egy kiváló alkotást szines boros kupakokból és parafadugókból. A közös műtárgy egyfajta metafora arra, hogy összefogással, koncentráltsággal és odaadással, a saját ügyeink mellett sok más “égető” problémát is megoldhatunk.
22
A labirintus motívuma már az ókorban is számos művészt megihletett. Könyvek szereplői, festmények, szobrok és versek mitológiai alakjai bújtak meg a varázslatos útvesztőkben. A 2021-es alkotótábor koncepciója szerint a tekervényes struktúra egy eszköz, amelyben különböző alkotói látásmódok, gondolatok férnek meg egymás mellett.
2021-ben a HybridCycle Köveskálra invitálta a hazai és nemzetközi művészeti intézmények hallgatóit és friss diplomásait. Augusztus 24. és szeptember 2. között a Hybridart Camp alkotótáborban a fiatal cseh, román, szlovák, lengyel és szerb művészek a környezettudatosság, upcycling, azaz a továbbhasznosítás jegyében készítették el műveiket az inspiráló balatoni környezetből ihletet merítve.
Az alkotások a Collabyrinth című kültéri installáció elemeiként különböző művészi nézőpontokat képviselve fogalmazzák újra a hulladékot, mint ismételten felhasználható anyagot. A Collabyrinth célja a tudatos fogyasztás és a fenntarthatóság szellemiségének képzőművészeti eszközökkel való megjelenítése. A nagyméretű köztéri installáció egy közösségi labirintus megvalósítása köré épült, amelyet jelenleg a 2020-as és a 2021-es év alkotásai tesznek teljessé.
A Collabyrinth tereit járva elmerülhetünk gondolatainkban és mélyebb elmélkedésre összpontosíthatunk. A körbe- és bejárható installáció üzenete a fenntartható hulladékgazdálkodásra és a tudatos fogyasztásra való fokozott odafigyelés.
A közösségi labirintus több helyszínen is bemutatkozott, többek között Veszprémben és Balatonfüreden. Majd a fővárosba költözve két nemzetközi eseményen, az Art Marketen és a Brain Baron is megnézhették a különleges installációt a programok látogatói.
23
Idén nyáron augusztus 16-25. között, immár második alkalommal került megrendezésre a Hybridart Camp Köveskálon, a HybridCycle szervezésében.
A2022-es tábor egyik kiemelt együttműködő partnere a nagymúltú Balaton Bútor volt, így az alkotótáborban résztvevő fiatalok egy igazán lokális kérdéssel foglalkozhattak: a veszprémi üzem gyártás során keletkező - főleg fa - hulladékait Békési Ervin ismert szobrászművész koncepciója alapján hasznosíthatták újra. Békési Ervin mentor célja egy háromméteres fiktív tájkép, egy önmaga alá forduló hullám létrehozása volt, amely a jelen helyzetre, életünk hullámzására és a globális válságokra reflektál.
Az ArtCamp részeként a táborozók az alkotási folyamat megkezdése előtt, augusztus 17-én egy izgalmas gyárlátogatás során alaposabban megismerhették a bútorgyártás folyamatát, a gyár fenntarthatósági célkitűzéseit. Az azt követő napokban pedig egy közös alkotó projekt keretében ismerkedhettek meg a hulladék alapanyagú művészet módszereivel, sokszínű technikai megoldásokkal és a legkülönbözőbb alkotói folyamatokkal a tapasztalt művész mentor segítségével.
A fiatal alkotóknak a tábor során lehetősége volt a hulladékra nem mint kidobásra ítélt, eltört, elhasználódott tárgyra vagy eszközre tekinteni, hanem mint értékre, amiből valami újat lehet alkotni, ha egy kicsit más perspektívából közelítünk.
Az idei év alkotását, a “The top of the waves - Hullámhát” c. szobrot elsősorban Veszprémben, a Balatonnál, majd Budapesten, valamint további meglepetés helyszíneken is bemutatjuk a jövőben is.
24
A több mint 100 éves múltra visszatekintő Balaton Bútort tapasztalatai és tradíciói, emellett pedig fejlett technológiai módszerei tették a régió legkorszerűbb bútorgyártó üzemévé. A Hybridart Camp szervezésénél mindig cél olyan példákat mutatni a résztvevőknek, ahol a már működő folyamatokban találkozik az alapanyagok tisztelete a minőségi termék készítéssel.
A Balaton Bútor története egy kis, családias asztalos műhelyből indult, amelyet 1896-ban alapítottak Veszprémben a bakonyi bükkfa feldolgozására, a gyár pedig a mai napig a környék erdeiből származó faanyagot használja fel a termékek előállításához. Már az 1900-as évektől kezdve kedvelt elemei voltak az üzem termékei az otthonoknak és ma is izgalmas, igényes részletei az enteriőröknek, egyfajta hungarikumként. A Balaton Bútor szellemiségének lényege, hogy az életet stílusos környezetben élvezhetjük igazán.
A korszerű géppark és a gondos kézi munkaerő együttműködésével, egy helyszínen történik a forgácsolás, a kárpitozás, az összeszerelés és a felületkezelés is.
A tervezők számára szinte végtelen lehetőséget jelent, hogy a gyár képes tömörfa megmunkálására, furnérozott bútorok gyártására, laminált lapokból,
illetve dekoritozott elemekből készülő bútorok elkészítésére, valamint rétegelt idompréselt alkatrészek és késztermékek előállítására.
A 2022-es Hybridart Camp táborozói egy látogatás során ismerkedhettek meg a bútorgyár működésével. A fiatal művészek betekintést nyerhettek egy design szempontjából lokálisan és nemzetközileg is jelentős cég mindennapjaiba, ezáltal végigkövethették az alapanyagok útját egészen a bakonyi fáktól, a design tervezésen át, a gyártási folyamatokig. A Balaton Bútor számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, ezért szívesen segítették az installáció elkészítését is fennmaradó hulladék alapanyagok (főként fa) biztosításával. Ennek köszönhetően egy olyan alkotás készülhetett, ami témájában és a felhasznált anyagokat tekintve is igazi balatoni, bakonyi hangulatot áraszt.
25
Az idén 11 éves Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár nem véletlenül a friss művészeti inspiráció egyik forrása: egyedi művészeti palettájának és izgalmas, újszerű tartalmainak köszönhetően, amelyek mind az európai, mind a globális impulzusokból táplálkoznak, könnyen került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Az Art Market Budapest nem idén fogadja először a HybridArt Camp során készült projektet: a tavalyi év alkotása, a művészeti sokszínűséget és az újrahasznosítás fontosságát hirdető Collabyrinth már tavaly is helyet kapott a rangos művészeti vásáron. Idén Békési Ervin szobrászművész és a HybridArt Camp 2022 résztvevői által megalkotott “The top of the wavesHullámhát” c. fa installációval vett részt a HybridCycle az eseményen.
A tábor során készült fiktív tájkép egy önmaga alá forduló hullám, amelynek mindkét dimenziója megnyílik, ezért
két tájképet tudtak elhelyezni az alkotók egy installáción belül, amelyek reflektálnak a jelenlegi helyzetre. „A hullám reflektál életünk hullámzására és kiszámíthatatlanságára, valamint a globális válságra, de mindezt egy esztétikus köntösben megjelenítve”fogalmazott Békési Ervin.
A hulladékban rejlő lehetőséget és erőforrást meg kell látni, meg kell becsülni és minél magasabb szinten kell visszajuttatni az anyagokat a körforgásba. Ez a szemlélet jelenik meg a HybridCycle céljai között is, így a tábor tematikáját tekintve különösen fontos, hogy a résztvevők végigkövethessék a hulladék útját a keletkezéstől az újrahasznosítás lehetőségein át, egészen a művészeti, upcycling programokig.
A 2022-es év installációja ezen szemlélet mentén, a Balaton Bútor gyártás során keletkező hulladék faanyagából készülhetett el egy közös alkotói projekt eredményeként.
26
ARTIST IN RESIDENCE:
MŰVÉSZEK A BALATON-FELVIDÉKEN
2021 nyarán a HybridCycle a Hybridart Managementtel közösen indította el rezidenciaprogramját a veszprémi régió kiemelkedő térségében, a Káli-medencében: a festői Mindszentkállán és Köveskálon, ezzel segítve fiatal hazai és külföldi tehetségek nemzetközi mobilitását. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával megvalósított rezidenciaprogram helyszínválasztása nem volt véletlen; a Káli-medence hegyei és lankái, a csendes elvonulás inspiratív közeget teremt az alkotásra.
A rezidencia ideje alatt a nyertes pályázóknak hazánk egyik legszebb természeti tájának megismerésén túl lehetőségük nyílt egy helyspecifikus projektmunka létrehozására, amelyek évről-évre Veszprémben, Budapesten, Mindszentkállán és más régiós helyszíneken is galériákban, illetve popup kiállítóterekben is bemutatkoznak.
A művészek 3 hetes időszakokat tölthetnek az alkotóházban, ami a kreatív, fenntarthatóság fókuszú alkotói tevékenység helyszínéül szolgál. A rezidencia célja elsősorban a fenntarthatóság és a képzőművészet ötvözésének, határterületeinek kutatása, valamint az ezen alapuló alkotás bátorítása, támogatása.
28
A következő oldalakon a 2021-es Artist in Residence program művészeit és a 2022-es BalaTones rezidencia koncepcióját, alkotóit ismerhetik meg az olvasók.
ARTIST IN RESIDENCE 2021:
Sivák Zsófia
Peredi Dorottya
Lengl Orsolya
Tangly Hands Kudron Anna Balogh Kristóf
BALATONES 2022:
Selyebi Dániel
László-Kiss Dezső Tihanyi Anna Hatala Péter
Kusovszky Bea Végh Júlia Kiss Zsuzsanna
A Rezidencia program művészei alkotás közben / Fotók a program környékéről
29
Sivák Zsófia július 1-től 22-ig alkotott mindszentkállai alkotóházunkban. A fotográfus az itt töltött idő alatt a Káli-medence legkülönlegesebb zugait bejárva, fotóival világított rá környezetünk megőrzésének fontosságára. Sorozatáról Zsófi fogalmazta meg a gondolatait.
A Káli-medencébe lépésemet követően ambivalens érzések vettek hatalmukba. Utazásom előtt egy idilli, szinte érintetlen táj képe lebegett előttem, de ottlétem kezdetétől fogva megkerülhetetlen tényezővé vált az ember jelenléte. A Budapestről Balaton-felvidékre áramló tömeg tájidegen elemként jelenik meg, kitörölhetetlen nyomokat hagyva a tájban, amelyet nem tudok, és fotósként talán nem is szabad figyelmen kívül hagynom.
Egyértelművé vált, hogy az eddigi, emberközpontú munkáimmal ellentétben a rezidencia alatt valami mással kell foglalkoznom. A dzsentrifikációban átalakuló és részben elvesző autentikus
30
helyi kultúrát látva baljós jövőkép jelent meg előttem, amit tovább erősített a midvégig lappangó, járvány miatti szorongás és a nyári hőség, ami sosem engedte elfelejteni a természet erejét. Ezen hatások alatt fordultam a táj témájához; az éjbe forduló nappal motívumához; a beavatkozás, a rombolás és a kiszolgáltatottság, a természetes és a kreált kettőségéhez.
Jövőbe tekintő: Sivák Zsófia
Hogyan érezted magad az alkotóházban?
Annyira jól éreztem magam, hogy most is, ahogy jött a nyárias idő, rögtön a Köveskálon eltöltött időszak ugrott be. Nagyon régen volt már arra lehetőségem, hogy majdnem egy hónapig csak azzal foglalkozzak, amivel szeretnék, és kiszakadjak a mindennapi körforgásból, úgyhogy nagyszerű élmény volt számomra. A környezetben az tetszett a legjobban, hogy egyfelől hozta ezt a vidéki, tökéletesen elmélyülő, elvonuló hangulatot, mégis azért érezhető volt, hogy mostanra a Káli-medence környéke egy központi turisztikai hely. Így amikor már kicsit elegem volt a hangokból a saját fejemben, akkor csak kerestem egy éttermet és máris emberek között voltam. Ez a tökéletes középút volt számomra.
Az ott eltöltött három hét volt-e hatással az azóta készült munkáidra? Mivel budapesti lakosként főként vidéken készítem a fotóimat, sokszor megpróbálok mindent egy fél napba belesűríteni, viszont a Káli-medencében volt időm arra, hogy megérkezzek és időt szánjak arra, hogy átszellemüljek. Azt tudnám mondani, hogy talán ebben erősített meg leginkább, hogy ez egy nagyon fontos tényező.
Mi történt a rezidenciaprogram óta a művészi életed területén?
Több kiállításom is volt, például a Kiscelli Múzeumban az ÉLET/KÉP – Budapesti Fotó Fesztiválon, a Capa Centerben a „Válogatás 40 év legjobb magyar
Sivák Zsófia fotói 2021 nyaráról
sajtófotóiból” kiállításon és a Futures Photography 2021-en, illetve szintén a Capa Center kiállításán az Art Market Budapesten. Emellett a 2021es Hemző Károly-díj egyik finalistája voltam, illetve Anima és Margaret Island lemezborítót fotóztam, utóbbi zenekarnak pedig klipeket is forgattunk a barátaimmal.
31
Peredi Dorottya szeptember 3-án érkezett a köveskáli alkotóházunkba, ahol a következő három hétben megismerhette a környék összes titkát, ebből inspirációt merítve műtárgya elkészítéséhez. Dorottya a Balatonról és a táj ihlette alkotásáról beszélt nekünk.
Számomra a Balaton és környezete egy kis tündérbirodalom, a nyugalom és az örök béke szigete, ha rápillantok a mi zöldeskék tengerünkre, ha elmerülök magával ragadó bájában, káprázatos szépségében és földöntúli hangulatában, felderül a lelkem. Amíg tekintetem ellát, pasztell színek olvadnak egymásba a leglágyabb ölelésben. Mintha maga a természet tárna szemeim elé egy impresszionista festményt.
A projektötlet gerince, hogy miként lehet a széles körben imádott Balatonunk hangulatát, azt a miliőt, a balatoni kilátást hazavinni, otthonunkba és hétköznapjainkba csempészni. A térelválasztók világa ragadta meg leginkább a figyelmemet, és alapos
átgondolás után úgy érzem, ezen tárgytípuson lehet leginkább visszaadni a felhasználónak az érzést azáltal, hogy otthona szerves részévé válik az.
A Balaton témájú festményeimbe mélyedve megfigyeltem, melyek azok a részletek, amik önmagukban is élnek, és kifejezik a tó hangulatát, majd felnagyítottam őket. Az így kapott, immáron önálló festményként viselkedő, impresszionista képrészleteket textilre vittem fel. A megfestett textil biológiailag lebomló PLA fólia közé került, amely a hőpréselést követően egy lábazatba helyezhető. A festmény a pamut batiszt anyagnak köszönhetően, illetve a PLA fólia átlátszósága révén áttetsző és fényáteresztő, így finoman,
32
észrevétlenül olvad egybe otthonunkkal, miközben funkcióját tökéletesen betölti.
A térelválasztó panelek önmagukban is megállják a helyüket, ugyanakkor egymás mellé sorolásuk esetén a festett kép a következő tárgyon folytatódik. Így nem kényszerül keretek közé a látvány, úgy ahogyan maga a kilátás sem. A fenntarthatóság jegyében a lábazat anyaga nád-beton, melyet nádhulladékból állítottam elő.
Jövőbe tekintő: Peredi Dorottya
Hogyan érezted magad az alkotóházban? Mennyire volt számodra inspiráló a balatoni táj? Fantasztikusan éreztem magam az egész rezidenciaprogram alatt. Maga a környezet, az az életforma, amit a három hét alatt átélhettem és átszellemülhettem általa, nagymértékben segítette és inspirálta a munkámat, illetve felpezsdítette az alkotási vágyamat. Összességében egy nyugodt, elvonulós, igazi slow-life környezetben eltöltött időszak volt számomra, mely alatt elmélyülhettem a szakmám szépségében, a részletekben, színekben, anyagokban, és természetesen a Balaton magával ragadó hangulatában.
Az ott eltöltött három hét volt-e hatással az azóta készült munkáidra? Olyan képességeket és a kreativitásom oly területeit használtam, melyekből roppant sokat tanultam, és ezek a tapasztalatok a mai napig hatással vannak a munkámra. Illetve maga a rezidenciaprogram egy önismereti út is, ahol életközelben találkozik az alkotó az alkotás folyamataival, hogy mi után mi következik, hogy mire mennyi időt kell, hogy szánjon, hogy elkészüljön, hogy megtapasztalja milyen az ötlettől a megvalósításig életre hívni egy tárgyat, nem beszélve a technológiák és anyagok kipróbálásáról.
Mi történt veled a rezidenciaprogram óta?
A program óta szerencsére tudtam elég időt szentelni az alkotásnak, így elkészítettem egy ruhakollekciót, mely darabjait tőlem, illetve a Budapesti MONO-
Peredi Dorotty akotása 2021 nyarán ból lehet megvásárolni. Továbbá egy váza termékcsaládon és egy fotel termékfejlesztésen dolgozom éppen. A Hybridart Managementnek köszönhetően csodálatos kiállításon szerepelhetett a rezidenciaprogram alatt létrehozott alkotásom Veszprémben, ami jelenleg Ljubljanaban van egy másik kiállításon. Továbbá meghívást kaptam a győri design héten való részvételre, mint tervező.
33
2021. szeptember 3-tól szeptember 24-ig Lengl Orsolya festőművész is megismerhette a Balaton-felvidék sokszínű környezetét. A művész szerint a megfigyelés és a szemlélődés a legfontosabb eszköze az ecseten kívül az alkotónak. A katona és a varázsló című festményéről Orsi mesélt.
A háromhetes rezidenciaprogram alatt körbejártam a környék nevezetességeit, és a Káli-medence hegyei, lankái, illetve a vidék nyugalma már az előzetes kutatásom során megragadott. Ez a táj képezte a festményeim alapját és erre helyeztem rá a régi fényképeimben szereplő figurákat és a jelen tárgyait. Korábbi munkáimban foglalkoztam már hasonló témákkal a táj és az objektum viszonyával, viszont úgy gondolom, hogy ez a mostani munkám egy nagyon komplex és izgalmas téma.
Egy teret vagy egy tájat nem könnyű személyessé tenni, hiszen nem tudunk olyan alkotást létrehozni, ami önmagunkon kívül van. Nincs rá konkrét válasz, hogy miért pont ezt a két figurát választottam, viszont
általuk a mű máris mesélhető történetté vált. A néző a látottak által saját szubjektív történeteit vetíti a képre. Ehhez kapcsolódnak a személyes történeteim, ami a régi családi képekben jelenik meg. Emlékszem, hogy anyukámnak volt egy olyan elképzelése, hogy az óvodai szerelmünket mindenképp le kell fényképezni, hiszen milyen jó lesz ezeket a képkockákat visszanézni. Mikor kiválasztottam a fotót nem is sejtettem, hogy a képen a nővérem és az akkori szerelme látható, a történet többi részét pedig csak akkor tudtam meg, mikor megmutattam neki a munkámat, ahol egy farsangi jelmezbe öltözött katona és egy varázsló található. Ezek az apró részletek az
34
életünkből olykor banálisnak tűnnek, de mivel ott van a fotó, ami emlékeztet bennünket az élményre, így még hosszabb ideig az életünk részét képezhetik. A képeim egyszerre tájképek és személyes történeteim mesélői, mint egy montázs.
tekintő: Lengl Orsolya
Hogyan érezted magad az alkotóházban? Mennyire volt számodra inspiráló a balatoni táj? Nagyon jól éreztem magam, infrastruktúra szempontjából a hely és a szállás is nagyon jó volt, illetve rengeteg finom ételt kaptunk. A koncepciómat tekintve direkt olyan témával készültem már a pályázatra való jelentkezéskor, ami kapcsolódik a köveskáli helyszínhez. A festményeimbe személyes régebbi és újabb fényképeket építek bele, a rezidenciaprogramban a köveskáli hegyet vegyítettem össze gyermekkori – például farsangi – fotóimmal.
Az ott eltöltött három hét volt-e hatással az azóta készült munkáidra? Ezt így nem mondanám, hiszen én egy témával – a transzparencia gondolatkörével, ahol különböző időben vagy térben lévő elemeket illesztek össze –foglalkozom, amit folyamatosan viszek tovább, és ez azóta sem változott meg. A rezidenciaprogram alatt elkészült munkáimat is bele tudtam illeszteni ebbe a metszetbe. Szerencsére a programban is szabad kezet kaptunk, ami egy művész számára a lehető legjobb.
Mi történt veled a rezidenciaprogram óta?
Több kisebb és nagyobb kiállításom is volt azóta, illetve egy nagy önálló kiállításom Budapesten a Kispont Galériában, ami az elmúlt évem munkáiból állt, így a rezidenciaprogramban készült alkotásomat is kölcsönkértem rá. Illetve pont most lett vége a YoungArt-tal egy autista alapítványt támogató kiállítás és aukció rendezvénynek, amelyen szintén kettő festményem szerepelt.
Lengl Orsolya festményei (részletek) 2021 nyaráról
Jövőbe
35
Tavaly szeptember végén érkezett Köveskálra a három fős Tangly Hands textiles alkotócsoport. Egyedi technikával értelmezték újra a balatoni hajós egyesülettel összegyűjtött alapanyagokat, így egy igazán lokális fókuszú alkotás születhetett. Az installációkról, a csoport működéséről a Tangly Hands számolt be nekünk.
A Tangly Hands egy textiles csapat, amely természetközeli szellemiségben alkot. Textil újrahasznosítással foglalkozunk, különböző technikákat használva hozunk létre installációkat, valamint fenntartható termékeket és ruhadarabokat tervezünk.
Installációnk elkészítésekor most egy számunkra új technikával, a szövéssel kísérletezünk, amit makraméval is vegyítünk. Most is fontos része az elképzelésnek a fenntarthatóság, ezért alapanyagaink jelentős része újrahasznosított textil. Projektünkben egy balatoni hajós egyesülettel összedolgozva, elhasznált vitorlavásznakat kaptunk, amit fel-
36
dolgozva a szövésünkhöz használtunk fel, ezen kívül kender kötelekkel, valamint szélvágattal dolgoztunk, ami egy textilipari hulladék termék.
Általában fix és megtervezett struktúrákkal dolgozunk, de most kicsit szabadabban álltunk az alkotói folyamathoz és jobban fókuszba került maga az alapanyag, formák organikus alakulása - átalakulása. A rezidenciaprogram és a lehetőség a Balaton-felvidéki alkotásra inspiráló hatással volt ránk.
Jövőbe tekintő:
Tangly Hands – Lőrincz Hanna Hogyan érezted magad az alkotóházban? Mennyire volt számodra inspiráló a balatoni táj? A Balaton-felvidék alapvetően is az egyik kedvenc tájegységem az országban, már évek óta szerves részét képezi a nyaraimnak, szóval nagy öröm volt, hogy Köveskálon alkothattam. Illetve maga a természet is az egyik leginspirálóbb dolog az életemben, szóval többszörösen élveztem az ott eltöltött időt.
Az ott eltöltött három hét volt-e hatással az azóta készült munkáidra? Alapvetően nagyon feltöltő volt ez a természetközeli hangulat és izgalmas is volt kicsit kiszakadni a városiasabb környezetből. Ez a feltöltődés, nyugalom, befelé figyelés, amit ott kaptam, jó alapként szolgált a későbbi karácsonyi pörgéshez.
Mi történt veled a rezidenciaprogram óta?
Az elmúlt időkben inkább csapatunk termékeinek fejlesztésébe, előállításába és értékesítésébe fektetünk több energiát, mivel tavaly indítottuk a webshopunkat és még most is rengeteg munka van vele. Illetve szerencsére több workshopot is tudtunk tartani a járványhelyzet enyhülése miatt. A képzőművészet jelenleg kicsit háttérbe szorult, de már több tervünk is van ezen a téren.
Lőrincz Hanna (Tangly Hands) alkotásai 2021 nyaráról
37
Kudron Anna, a Pinkponilo kreatív stúdió alkotója 2021. ősszel érkezett Köveskálra, így egy egészen más nézőpontból szemlélhette a balatoni vidéket. A természet és a helyi környezetvédelmi aktualitások megihlették a művészt, aki a nádat választotta installációja alapanyagának. Anna mesélt élményeiről és koncepciójáról egy újszerű formátumban.
Kudron Anna Nem víz. Riviéra.
Kevés a szemét. Kevés a textil is. A nádat 1-2 évente vágják, úgy a legjobb neki. Katicabogár napozik a kaktusztelepen. Kell egy nádazó mester. Harangoznak a templomban, mindig 3-4 perccel egész előtt. Tihanyi előadások az algavirágzásról. Rengésmentes laboratórium. Vízbe csapódó villám a mezokozmosz mellett. A barna kecske megnyugtató rágáshangja.
A klorofilltartalom 75 g/m3 érték alatt normális. Feljegyzések kerülnek a megmentett zánkai irattartóba. Riviéra, kérded. Cholnoky Jenő: Balaton, 1936.
38
Segítségemre volt és inspirációt nyújtott: Pádvai Miklós - nádazómester, Ábrahámhegy
Burányi Máté, Takács Péter - Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Filepné Kovács Julianna - könyvtáros, Zánka Németh-Gál Kleopátra, Oltárczi FerencHelytörténeti Gyűjtemény, Szentbékkálla Erdélyi János - házigazda, Köveskál
Jövőbe tekintő: Kudron Anna Hogyan érezted magad az alkotóházban? Mennyire volt számodra inspiráló a balatoni táj? Az alkotóház és az egész környék is hihetetlen nyugalmat árasztott és rendkívül jó volt kiszakadni a budapesti légkörből. Nagyon sok információt megtudtam a helyről, eleve direkt egy kis kutatómunkával indult ez a három hét. Minél többet meg szerettem volna tudni akár a növényvilágról, az építészetről, illetve a hagyományokról is – mint például a ruhák mosása kútvízben és ehhez hasonló témák. Szerencsére éppen szüreti hétvégére érkeztem meg, így minden faluban, minden tájházban elmesélték a különböző érdekes hagyományokat, a Balatonnal összefüggésben is.
Az ott eltöltött három hét volt-e hatással az azóta készült munkáidra? Még nincsen tényleges eredménye, de gyűjtöttem helyi vitorlás vásznakat és más anyagokat, amikkel terveim vannak. Illetve a balatoni alga és nád is felmerült, mint alapanyag, ezekkel kapcsolatban pedig már tervben van egy új kiállítás is.
Mi történt veled a rezidenciaprogram óta? Rengeteg tervezési és ruhakészítési projektünk volt a Pinkponilo-val, aktív egyetemi munkáink is vannak a METU-n, csapatunk egyik tagjának, Burány Verának pedig volt egy kiállítása az Eleven Tavasz Fesztiválon, METU hallgatókkal közösen. Emellett pedig folyamatban van különböző előadásokhoz és fellépésekhez való ruhák és jelmezek tervezése is. Illetve kaptam egy kutatói ösztöndíjat, így fél évet Berlinben fogok majd dolgozni.
Kudron Anna alkotása 2021 nyaráról
39
2021. július 27-én költözött be Balogh Kristóf József a mindszentkállai alkotóházunkba. A magát képzőművészként definiáló alkotó, aki a festés mellett más médiumokkal is foglalkozik, augusztus 17-ig dolgozott munkáin a csodálatos Balaton-felvidéki településen. Kristóf koncepcióját saját írása alapján mutatjuk be.
A rezidenciaprogram alatt készült munkáimban egy épülő valóság részleteivel foglalkoztam. Korábban lehetőségem adódott egy épülő filmes díszletet bejárni és képeket készíteni, ezeket dolgoztam át a program során. Az absztrakció és az akadémikus megformálás ütköztetésével egy félkész, ambivalens állapotot akartam megfogni. Egy épülő valóság elemeit. Egy olyan állapotot, amiben a fenntarthatóság kérdése már a szituáció bizonytalanságában benne rejlik. Vajon mikor érjük el a kész állapotot? Az alapanyagokat látva elgondolkodhatunk azon, egy konstrukció lepusztulása nem az anyagok visszarendeződése-e eredeti formájukba? A lét nagy rejtélye, hogy mi célja a történéseknek. Vajon a bennünket
körülvevő világ a rendezettség irányába halad-e, mint ahogy mi törekszünk átalakítani a környezetünket, vagy valójában minden a széthullás, az entrópia állapota felé halad? Ezekkel a képekkel az alkotás és a pusztulás, az „alkotott” és „valódi” önellentmondásait szerettem volna körbejárni.
40
art | design | management | art publishing
41 www.hybridart.hu
A 2022-es rezidencia pályázatra BalaTones — Impressions of nature hívószóra olyan művészek jelentkezhettek, akik egyedi koncepciójukkal reflektálnak a téma, a fenntarthatóság üzeneteire.
Az idei programnál a környezetből merített inspirációk, benyomások kerültek fókuszba, legyen az akár egy jellegzetes tájegység, lokális környezeti kérdés, szociológiai, társadalmi mintázat, helyi természetes vagy mesterséges érték. A Balaton és a Balaton-felvidék esztétikumát tekintve már számos képzőművészt, írót, költőt megihletett, ám részleteiben szemlélve a művészek olyan aspektusokból mutathatják meg a helyszínt, amelyek újszerű látásmódokat tükröznek.
A BalaTones program célja, hogy az alkotók megismerjék a tájat, meghallják
a fenntarthatóság és a környék legfontosabb üzeneteit és adjanak hangot a Balatonnak, a természetnek a művészet sokszínű eszköztárával.
A pályázatra diplomás képző- és iparművészek, aktív hallgatók, művészeti egyetemek oktatói, alumni tagjai, valamint tehetséges “selfmade” művészek jelentkezhettek 2022-ben. A program résztvevői fejenként 250.000 Ft összegű ösztöndíjban részesültek. A 2022. júniusoktóberi időszakban összesen 7 művész 3 hetes időszakokat tölthetett a köveskáli alkotótelepen.
43
Selyebi Dániel (magyar,
Budapesten élő és alkotó grafikusművész, a BalaTones rezidencia program első művésze. Műveihez leginkább egy adott előhely és az ott élő társulások megfigyeléséből és textúráiból merít ihletet. Rajzaiban a figuratív és nonfiguratív elemek keverednek, ezzel kiemeli a természet erejét, lendületességét.
Dániel a vele készített interjúban elme-sélte, hogy véleménye szerint “az ökoszisztéma önmegújító képessége hozhat egyfajta fenntarthatóságot”. Ezt az üzenetet szeretné megerősíteni a rezidencia alatt készült rajzaival is. Elmondása szerint a három hét segített neki kifelé és befelé figyelni egyaránt. Sok időt töltött sétával a térségben és ösztönző volt számára látni a folyamatos zizegést az avartól a fák lombjáig. Leginkább egy-egy érintetlen környezet sejtelmességét igyekezett visszaadni rajzain tűfilc segítségével, megkeresve azokat az arányokat, melyek nem vezetnek káoszhoz.
44
1995-ben született)
DANI KONCEPCIÓJA:
„Illusztrációkat készítettem, melyeket az ökoszisztéma körforgásának fenntarthatósága inspirált. Leginkább egyegy érintetlen környezet sejtelmességét igyekeztem visszaadni, megkeresve azokat az arányokat, melyek nem vezetnek káoszhoz, mégis egy képződmény benyomását keltik. Ez utóbbit tűfilcek segítségével sikerült elérnem. Szépen ki lehet vele dolgozni azokat a részleteket, melyek megadják a képeim hangulatát, szeretek elmélyedni ebben a folyamatban. Azért választottam ezt a témát, mert gyerekkorom óta lenyűgöznek a természetben fellelhető textúrák. Egyszerűen csak érdekesnek és gyönyörűnek találom mindezt, próbálom úgy felfogni a munkafolyamatot, hogy egy képződmény születik a papírra, ugyanúgy ahogy egy elhalt fakéreg is eldeformálódik idővel. A három hét segített megfigyelni kifelé és befelé egyaránt.
Sok időt töltöttem sétával, ösztönző volt látni a folyamatos zizegést az avartól a fák lombjáig... Voltak felszabadító, ugyanakkor nehezen megélt pillanatai is az egyedüllétnek. Sok minden feljött a felszínre, egy idő után próbáltam ezeknek az érzéseknek nagyobb teret adni. Érdekes visszagondolni rá, mintha egy külön fejezet lett volna ez az idő. A fenntarthatóság számomra főként az ökoszisztéma önmegújító képességét jelenti. Ha távolabbról megvizsgáljuk ezt a látszólagos káoszt, rájövünk, hogy ez egy soha meg nem szakadó körforgás. Ezen folyamaton belül számtalan rejtély lapul, ezt a fajta sejtelmességet igyekszem visszaadni az illusztrációimmal.”
Selyebi Dániel alkotási folyamata
45
László-Kiss Dezső (magyar, 1953-ben született) Budapesten élő és alkotó képzőművész, a BalaTones rezidenciaprogram második művésze. A programnál a környezetből merített inspiráció kerül fókuszba, legyen az akár egy jellegzetes tájegység, lokális környezeti kérdés, szociológiai, társadalmi mintázat, helyi természetes vagy mesterséges érték.
Aképzőművész nem először jár a régióban, a Balatonon töltött számtalan nyár emlékével és nosztalgiájával érkezett a köveskáli alkotóházba, ahol a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdéseivel a tőle megszokott kritikus hozzáállással foglalkozott.
46
DEZSŐ KONCEPCIÓJA:
„A fenntarthatóság kérdését gyakran választom témaként más szintén aktuális kérdések mellett. A rezidencia program alatt két akril festményt készítettem, amelyek szintén ezzel a témakörrel foglalkoznak. A fenntarthatóságban hiszek is, meg nem is. Hiszem, hogy megvalósítható lenne, de a döntéshozók inkább a gazdasági szereplők profit iránti igényei szerint döntenek, és nem a közös, azaz a globális szempontok szerint. A két kép ennek a kétféle meglátásnak egy-egy vetülete.”
László-Kiss Dezső alkotási folyamata
47
Arezidencia alatt is fontos volt számára a gyűjtés, és az apró részletek összeillesztése. Anna kérdésünkre a Balatonról az interjúban az alábbi választ adta: „ Elsősorban valami eltűnt dolgot jelent. Nosztalgikus képeim vannak róla, osztálykirándulások, gyerek- és tinikor, színesebb-szagosabb, és sokkal szelídebb, mint ma.”
Ezzel a nosztalgikus-melankolikus érzéssel fedezte fel a környéket újra és talált rá a Káptalantóti piacra.
48
Tihanyi Anna (magyar, 1979-ben született) Lucie-díjas budapesti fotóművész, a BalaTones rezidenciaprogram harmadik művésze. Munkásságára jellemző a megrendezettség, törekszik a filmszerű hatásokra, elgondolkodtató vizuális narratívákra.
ANNA KONCEPCIÓJA:
„A rezidencia alatt a megszokott, megrendezett fotóimtól eltérő technikát használtam, bár a gyűjtés és az apró részletek összeillesztése továbbra is szempont maradt. A Káptalantóti piac régiségei között találtam öt magyar vizitkártyát, amiket kollázs-szerűen párosítottam egy helyi ABC-ben vett magazinból kivágott fejekkel. Az így készült alkotásokat fotóztam be középformátumú filmre és nagyítottam le végül.
A dínófej az ősi élet létrejöttéből, a régmúltból fennmaradó, az élet kialakulásának előzményére utal, egyfajta folytonosság az ösztönökkel, múlttal, miközben karakterizál is.
A gyerek figura uniformizáltabb a jelenben, és máshonnan gyökerezik. A gyerek portrénál a lego fej már egy másik, modern, nem fenntartható eredetet mutat – cserélhető, modernből táplálkozó, nem kapcsolódik az ősi élethez, a korábbi valósághoz, hanem a technológiához, műanyaghoz. Az öt reporté az újrahasznosítással, a fenntarthatósággal és a múltunkkal, örökségünkkel kapcsolatos kérdéseket is feszegeti.”
Tihanyi Anna alkotási folyamata - 2022 Köveskál
49
Hatala Péter magyar, veszprémi születésű, jelenleg Budapesten élő és alkotó képzőművész, a BalaTones rezidenciaprogram negyedik művésze. Legismertebb a kollázs szerkezetű, színes, figuratív olajfestményeiről, ahol különféle stíluselemeket ötvöz különböző szubkulturális jelenségekkel.
Péter külön kiemelte, hogy egyik kedvenc időtöltése volt a rezidenciás időszakban az alkotási folyamatok közötti szünet, amikor sokat kirándultak a közelben, és meglátogatták a helyi nevezetességeket. A jóízű beszélgetések mellett szép estéket töltöttek el a többi művésszel. A fenntarthatóság évek óta lényeges szempont számára, mert professzionális ipari anyagokkal tud dolgozni. Előfordul, hogy nyomda vagy design stúdió biztosít számára olyan maradék anyagokat, amik műtárgyak formájában tudnak tovább élni és amelyekkel a cégek ökológiai lábnyomát is lehetősége van redukálni.
50
PÉTER KONCEPCIÓJA:
„A rezidencia időszak alatt egy 70x70cm-es, és két 69x98cm-es képen dolgoztam, amelyek témaválasztását az amerikai pop és társadalomkultúra kiragadott elemei ihlették. Fontosnak tartom korunk civilizációs hatásainak vizsgálatát egy ma élő alkotó számára, a képek kritikai realista szemléletben keresik a konzekvenciát, oly módon, hogy nem foglalnak állást. A művek szemlélőjüknek kérdésfeltevés formájában jelenítik meg narratívájukat.
A fenntarthatóság évek óta lényeges szempont a számomra, nemcsak azért, mert professzionális ipari anyagokkal tudok dolgozni, hanem mert ha például egy nyomda vagy design stúdió biztosít nekem olyan maradék anyagokat, amiket már nem tudnak felhasználni és műtárgyak formájában vagy azok létrehozásának folyamataiban tudnak tovább élni, akkor a cégek ökológiai lábnyomát is tudom redukálni, illetve számomra is költséghatékonyabbá válhat az alkotási folyamat. Emellett jóleső érzés kísérletezni vagy fejleszteni. Használok tiszta lenvásznakat is, amiket magam alapozok teljes egészében természetes anyagokból és adalékokból. Ezen esetekben Szőnyi István egykori receptjét használom. Volt idő, amikor az olajfestékeket is én kevertem ki magamnak.”
Hatala Péter alkotási folyamata2022, Köveskál
51
Kusovszky
Budapesten élő és alkotó festőművész, a BalaTones rezidenciaprogram ötödik művésze. Az utóbbi években inkább a nonfiguratív festészetben bontakozott ki.
Akorábbi munkáinál már megjelentek a raszterpontos felületek. Ezek egymásra helyezve egy vibráló, végtelenség érzetet adnak, ezzel új kapukat nyitott meg a művészetében. Mind képileg, mint fizikailag újra felhasználja vagy beépíti az alkotásokba azokat az anyagokat, amik alapvetően sablonként szolgálnak. Bea a HybridCycle-nek adott interjúban elmesélte, hogy nagyon inspiráló volt a környezet, annyira, hogy már a megérkezéskor eltervezte, hogy a körülötte lévő színekből indul majd ki. Minden munkájához felhasznál valami olyan anyagot, ami ipari technológiák mellékterméke, de számára mégis fontos alapanyag.
52
Bea (magyar, 1986-ban született)
BEA KONCEPCIÓJA:
„A rezidenciaprogram alatt több kisebb, 70x50cm-es méretű képet készítettem, amelyeket a köveskáli naplementék és a Balaton ezüstös színei ihlették. Nagyon inspiráló volt a környezet, már a megérkezésünkkor elterveztem, hogy a körülöttem lévő színekből indulok ki, és a témám az optikailag stimuláló felületek harmonikus megjelenítése lesz.
Az alkotásokhoz különböző sablonokat használtam, melyeket újrahasznosított fóliákból vágattam ki. Fontos számomra az újrahasznosítás, minden munkámhoz felhasználok valami olyan anyagot, ami ipari technológiák mellékterméke lehetne, de számomra mégis fontos alapanyag.”
Kusovszky Bea alkotási folyamata2022, Köveskál
53
Végh
Budapesten élő és alkotó festőművész, a BalaTones rezidenciaprogram hatodik művésze. Júlia kortárs képzőművész, legfőképpen a látványos, figuratív festményeiről ismert, amelyek magabiztosan veszik górcső alá a kortárs kultúrát, társadalmat és a mindennapi környezetet.
Juli szerint az alkotói folyamat sosem áll meg, még akkor is formálódnak, tisztulnak a gondolatok, amikor nem a vászon előtt vagy.
Elmondta, hogy van, hogy akár éveket is érlelődik benne egy-egy kép. Ezt ő egy belső és külső kontemplációnak nevezi, magát az alkotást pedig végső fázisában az aktusnak a kivetülő kép eredményeképpen.
54
Júlia (magyar, 1990-ben született)
JÚLIA KONCEPCIÓJA:
„A rezidencián kollázsolt papír alapú kisméretű képeket készítettem sorozat formájában, melyeken néhol újrahasznosított textíliák és divat magazinokból kivágott elemek is megjelennek. A hat darabos sorozat lírai témái az álmaimból inspirálódtak, melyek az absztrakt festészet határát súrolják, a vastag festékrétegek pasztózus használata és a harmonikus színhasználat által. A képek játékos kompozíciói egyszerre foglalkoznak a tér ábrázolásával és az organikus formákkal is egyaránt.
A képeken többször is visszaköszönő növényi motívumok, lebegő levelek színte szakrális növényekké avanzsálódnak. Ez a fajta légiesség egy belső lelkiállapot kivetülése, aminek a valós üzenete, hogy az ember visszataláljon a természethez, mintha a Barbizoni iskola eszmény ideáját eleveníthetnénk fel ezáltal.
A Balaton-felvidéken, Köveskálon töltött időszak nagyon inspirálólag hatott rám. Amikor az ember a szabadban alkot, vagy a természethez közel, több fajta inger éri, mint műtermi viszonyok között. Számomra nagyon kedves helyszín volt a Fekete hegyen található Ingókő, mivel a képeimen is megjelennek lebegő tárgyak, formák és testek, így kifejezetten érdekes volt számomra, mint természeti jelenség.”
Kusovszky Bea alkotási folyamata2022, Köveskál
55
Kiss Zsuzsanna (magyar, 1991-ben született) Budapesten élő és alkotó fotóművész. Az elsősorban 80-as, 90-es évekből inspirálódó művész szeretettel kísérletezik analóg kamerákkal, akár lejárt filmekkel.
Zsuzsa divat iránti szeretete sokszor megjelenik művészetében, a téma a Balaton-felvidéken töltött idő alatt készülő alkotásaiban is központi szerepet kapott. A rezidenciaprogramon készült fotósorozatával a művész a használtruha piacot szeretné népszerűsíteni.
A program alatt Tapolcán, Devecseren és Veszprémben is felkeresett több üzletet és bolhapiacot, ahol végül igazán különleges darabokra akadt!
56
ZSUZSA KONCEPCIÓJA:
„A projektem alapkoncepciója a használt ruhák népszerűsítése volt. Fontosnak tartom, hogy minél több emberhez eljusson, hogy milyen különleges ruhadarabokhoz lehet hozzájutni, az új ruhákhoz képest sokszor fillérekért olcsóbban, használt ruhaboltokban vagy bolhapiacokon.
Divatkedvelő emberként nagyon károsnak gondolom a fast fashion “üzleti modelljét”, ami arra ösztönzi a vásárlókat, hogy folyamatosan új ruhákat vegyenek. Ezek folyamatos előállításával hatalmas méretű környezetszennyezést visznek véghez az ezzel foglalkozó cégek. A projektem megvalósításához fiatal modelleket vontam be, akik maguk is hasonló állásponton vannak a témával kapcsolatban és szívesen elkísértek egy-egy “vadászatra” a Balatonfelvidéken, ahol válogatás közben lencsevégre kaptam őket. Tapolcán, Devecseren és Veszprémben készültek a képek, a kivitelezésükhöz pedig 35 mmes negatív filmet használtam.”
Kiss Zsuzsa alkotási folyamata
57
Mit tehet a kultúra és a művészet a környezetvédelemért? Hogyan lehet egy szobor, festmény vagy egy giga fesztivál fenntartható? Hogyan gondolkodnak a hazai alkotók a fenntarthatóság kérdéseiről? Mi az a trash art?
ATiszta Balaton, tiszta művészet vándorkiállítás Balatonalmádiban mutatkozott be először, majd további kilenc Balaton környéki települést (Veszprém, Tihany, Tapolca, Várpalota, Zirc, Herend, Ajka, Hévíz, Révfülöp, Balatonfüred) látogatott meg az őszi szezon keretében.
A társadalmi kérdések és a minket körülvevő világ témái örök múzsái a művészetnek, és nem titok, hogy az alkotások a véleménynyilvánításnak és a szemléletformálásnak is eszközei lehetnek. Számos fesztivál szervezésénél váltak hangsúlyossá a zöld törekvések, miközben a hazai művészeti életben is
58
egyre többen érdeklődnek a fenntartható technológiák iránt. A designerek és iparművészek új típusú termékekkel, termékcsaládokkal próbálnak megfelelni a fokozatosan alakuló fogyasztói igényeknek, olykor visszakanyarodva a népművészet, hagyományos iparművészet inspirálta, egyszerű eszközök és alapanyagok világához.
A Tiszta Balaton, tiszta művészet kiállítás egy szokatlan találkozás, ahol a nézelődő betekinthet a művészet és a fenntarthatóság kapcsolatába. Bemutat ismert és kevésbé ismert példákat a külföldi és hazai kulturális szférából, valamint a tavalyi és a 2022-es művészeti rezidencia program művészei is mesélnek a művészet szemléletformáló erejéről, Balatonról, globális környezeti problémákról és a fenntartható, tudatos alkotásról. Végül, bemutatjuk a HybridCycle 2022-es design válogatását, a Káli Collection-t is, amely 10 olyan designer munkáit gyűjti össze, akiknek erős kapcsolata van a régió természeti értékeivel és a fenntartható művészeti módszerekkel.
A kiállítás “meglepetés szereplője” Sinkovics Ede művész medve trash art alkotása, amely a Jófogás Túlfogyasztás Világnapjára indított projektjének keretében készült el.
59
Sinkovics Ede világhírű művész a hazai trash art mozgalom egyik legjelentősebb alakja. A képzőművész, aki már több évtizede a környezetvédelem és az újrahasznosítás elveire alapozza művészi munkáját, mindig új módszerekkel, anyagokkal kísérletezve, most itthon, a Jófogás Túlfogyasztás Világnapja alkalmából indított kezdeményezésében vett részt.
Az elkészült alkotás egy anamorfikus illuzióként – tehát, amikor csak egy adott nézőpontból áll össze a mű egy értelmezhető képpé jeleníti meg a használtcikk-kereskedelmet egy Magyarországon fokozottan védett, barna medve formájában. Az installáció egy reflexió a túlfogyasztás problémakörére, a second hand és az upcycling lehetőségeire, valamint környezetünk, élővilágunk és a biodiverzitás sérülékenységére.
60
„Felhasznosítással, upcyclinggal új vizuális életet adtunk a megunt tárgyaknak, egy mindannyiunk számára megszívlelendő üzenetet közvetítve. Különleges kihívást jelentett, hogy miként lehet elrendezni a használt tárgyakat úgy, hogy egy bizonyos pontból nézve vizuálisan felismerhető válasszá olvadjanak össze. Fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, mert nemcsak mások idejét, hanem a rengeteg felhasznált alapanyagot is meg kell becsülnünk, amit e tárgyak létrehozásába belefektettek. A Túlfogyasztás Világnapján tartsuk hát szem előtt a négy sarkalatos erény közül a legaktuálisabbat: a mértékletességet”mondta el Sinkovics Ede a Túlfogyasztás Világnapjára indított kezdeményezéssel kapcsolatban.
A művész az installáció megalkotásához többek között műanyag székeket, kaspókat, vállfát, sátorponyvát, seprűt, labdákat és papucsot is használt, a rögzítést pedig teljesen környezetbarát módon, ragasztó és vegyszer felhasználása nélkül oldotta meg.
Anamorfikus illúzió - A Magyarországon fokozottan védett barna medve és a használtcikk-kereskedelem egy figyelemkeltő installáció keretében
61
MIT TEHET A MŰVÉSZET A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT?
BACSEK JÚLIA GONDOLATAI
A művészet sokak szerint valódi erő, egy hagyományosan az esztétikumra épülő formája a kommunikációnak. Hogyan hathat ránk egy műalkotás üzenete? Vajon hozzájárulhat a művészet a szemléletformálás folyamatához? A fenntarthatóság és művészet kapcsolatáról dr. Bacsek Júlia, művészettörténész, kurátor, jogász gondolatait olvashatjuk, aki a Transcendence Contemporary Art 2021 művészeti katalógus szerzője, illetve a 2022-es Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt BalaTones rezidenciaprogramjának művészeti vezetője.
Kurátorként kiemelkedően fontosnak tartom azokat a művészeti programokat, kiállításokat, ahol az esztétikai élmény- és örömszerzésen túlmutatva a társadalom számára fontos üzeneteket tudunk közvetíteni. Manapság, mikor a 21. századi ember a mérhető tudományok és a jól körülírható, digitálisan megjelenő
kódok bűvöletében él, addig természet pulzál, cirkulál és kommunikál. Az emberiség viszont annyira a saját maga által épített környezetbe menekül, hogy ezt a fajta kommunikációt már nem képes befogadni. Hiába a sok kutatás, tudományos cikk, konferencia, melyek mind a globális problémákról és a klímakatasztrófáról szólnak.
62
Még mindig nehezen fogadjuk el, hogy baj van és változtatni kell életvitelünkön, életfelfogásunkon, mert ez lehet az utolsó évtized, ami még hasonlít a magunk mögött hagyott „aranykorra”.
Hogy a művészet lehet-e katalizátora a fenntarthatósági törekvéseknek? Azt gondolom, hogy lehet Egy katalizátora. Amennyiben hiszünk abban, hogy a művészet nem csak önmagáért létezik, akkor minden ilyen törekvés építi a környezettudatos gondolkodásmódot. A művész „ecsettel a kezében” ugyanúgy eljuttathatja az emberek számára a fontos üzeneteket, iránymutatásokat, mint egy kutató, tudós, tanár vagy aktivista. A kortárs művész pedig saját korának a krónikása. Reflektál a külvilágra és annak változásaira. Így a klímaszorongás, bizonytalanság és stressz érzéseinek lenyomatai ugyanúgy megjelennek a kortárs műveken, mint ahogy a 20. századi művészetben az expresszionista stílusjegyekben megmutatkoztak a világháború okozta traumák.
A HybridCycle csapatával közösen olyan művészekkel és olyan kiállításokkal foglalkozunk, ahol az esztétikai élmény- és örömszerzés mellett az értékközvetítés, érzékenyítés, gondolatébresztés és érvényes párbeszédek kezdeményezése a cél. Hisszük, hogy a globális
fenntarthatóság kérdése világszinten nemcsak gazdasági és környezetvédelmi, hanem kulturális probléma is egyben.
Fontosnak tartjuk, hogy a művészet egy segítő eszköze legyen olyan kezdeményezéseknek, melyek közvetve vagy közvetlenül progresszív tartalmi vagy formai megoldásokkal járulnak hozzá a fenntartható művészet bemutatásához, megvitatásához és közvetítéséhez.”
63
Úszócipős lábak kandikálnak ki a nagy kékségből, víztől ázott Balaton-zöld hajkorona tapad az arcra, citromsárga matrac repül a tó felett. Fényképbe zárt pillanatok ezek, egyszerre hétköznapiak és művésziek, hiszen épp így működik a Balaton: kiapadhatatlan ihletforrás.
Ráadásul immáron jó két évszázada az. A fenti képek ugyan nagyon is maiak: Pályi Zsófia Balatonról szóló fotósorozatának jól elkapott pillanatai, melyek bejárták a világot –többek között a National Geographic közölte képeit –, majd idén nyáron a balatonfüredi Villa Gyetvai falai között állították ki őket. Az analóg kamerával készült képekhez a fotóművész több szezonon át gyűjtötte a strandon az életképeket, megragadva a magyar ember néha önérzetes, néha önironikus lelkét, a „magyar tengerhez” fűződő viszonyát. De a Balaton nem csak a fotóművészetben köszön vissza. Mélyen beleivódott az irodalomba is. Csokonai Vitéz Mihály 1803-ban, A tihanyi ekhóhoz című versében egyszerre ragadta meg a mítoszt, a mindig is polgári Füred vidám mulatozását és a szent hegyek csendjét, valamint saját magányosságát, amely oly jól rezonál a tájjal. Eötvös Károly bő egy évszázaddal később egy egész anekdotafüzérben mesél erről a különös világról, amely egyszerre ábránd és valóság: az északi part szelíd lankáiról, a borospincék hűséről, a csárdák szokatlan
figuráiról, a hajnalig tartó mulatozásról, a tavat átszelő gőzhajókról. Az Utazás a Balaton körül nem egyszerű regény: anekdotagyűjtemény, történelemkönyv és útikönyv is. Ahogy 20. századi nagy költőink, íróink balatoni nyaralásai sem csak egyszerű nyaralások voltak. A gulyáskommunizmus alatt a Balaton még valóban a Riviérát jelentette, ahol az időnként csak megtűrt irodalmárok szabadon mozoghattak és alkothattak. Örkény István, Ottlik Géza, Illyés Gyula, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Szabó Magda, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János mind megfordultak a Szigligeti Alkotóházban, mely nyugodt körülményeket biztosított az íráshoz. Ám a Balaton nem csak idill – a költeményekben nehezebb témák is megjelennek. „Ki hinné, hogy a Balaton / szine alatt, szine felett / halottak, roncsok, repülők, / alapító oklevelek?” – írja például Nemes Nagy Ágnes. De Térey János színpadra is adaptált regénye, a Káli holtak sem könnyű olvasmány. Mégis, a Balaton reményeivel és sóhajaival együtt is ihletet ad a mai napig.
64
65
Vajon hol kezdődik a kreativitás? Sokan gondolhatnák, hogy akkor, amikor eszközhöz nyúl az alkotó, hogy létrehozza a fejében megformált alkotást. Valójában azonban sokkal korábban, már amikor az eszközökön és alapanyagokon gondolkodik.
Külföldön már régóta jelen van és nagy népszerűségnek örvend a tervezők és dizájnerek körében a fenntarthatósági szemléletmód. Ez leginkább abból látszik, hogy már az eszközeik és anyagaik megválasztásánál az egyik saját magukkal szemben támasztott elvárás az, hogy mindaz, amihez hozzányúlnak, megfeleljen az
ilyen környezettudatos kritériumoknak. Hazánkban ugyan még gyerekcipőben jár ez a trend, mégis egyre több fiatal alkotó gondolkodása tendálódik ebbe az irányba. A magyar népi kultúrában hemzsegnek az olyan módszerek, amelyek tökéletes kiindulási pontot adnak ezeknek a törekvéseknek. Ma már a gyakorlatban nem létező egykori kétkezi szakmák élednek újjá, csupán iparosok helyett kreatív dizájnerek, tervezők és művészek körében. A régi megoldások és technológiák pedig nemcsak a hagyományos formavilágban és eszmeiségben tükröződnek vissza, hanem ismét előtérbe helyezik a környezettel való harmonikus összefonódást is. Ami régen természetes volt, ma már a fenntarthatóság egyik fő üzenete.
66
Keramikusok, ékszertervezők, különleges lakberendezési tárgyak, textil termékek, gyermekjátékok alkotói, designerek és művészek. A HybridCycle Tiszta Balaton, tiszta művészet programsorozatának középpontjában a fenntartható művészet áll, és olyan képzőművészeti, alkotói, tervezői munkák, módszerek, amelyek a terület jó gyakorlatait, látványos, dekoratív eredményeit sorakoztatják fel.
Az úgynevezett Káli Collection tíz kiválasztott tervező munkáját gyűjti össze, melyek egyfajta ízelítőt nyújtanak a hazai design trendekkel kapcsolatban. A válogatásban olyan hazai brandek mutatkoztak be, akiknek különleges kötődése van a balatoni, balatonfelvidéki régióhoz, annak természeti értékeihez és a fenntartható alapelvekhez. 2022 augusztusában a Jókai 7 design boltjában mutatkozhatott be a Káli
Collection. A kollekció leleplezésének helyszínét biztosító Jókai 7 szintén nyár végén nyitotta meg első alkalommal kapuit és a két nyitóhétvégén sokszínű programot kínálva, a meghitt hangulatú kis település utcáját pezsgő kulturális, művészeti csomóponttá változtatta. Weiler Péter tematikus, Kulcs a kő alatt című kiállítása jó apropónak bizonyult a művészetkedvelők számára, hogy ellátogassanak Mindszentkálla legújabb helyére, amely a jövőben szálláshelyként, kávézóként és alkotóházként is funkcionál majd.
A programok iránt érdeklődők az egykori pajta épületben berendezett kiállítótérben egy igazi balatoni ízelítőt kaphattak, ahol a hely által szervezett Weiler Péter kiállítás retro nyaralásokat idéző alkotásai között ízléses egységként fértek meg a design bútorokon elhelyezett kollekció darabjai, valamint a kapcsolódó tervezői bemutatkozókat tartalmazó plakettek.
A 2022-es Káli Collection márkái: Eperfa Design, Gulipan Design, Viaplant, Hugi Ceramic Design, Silk&More, RePityke, Plantethics, Nemes Anita, Mirc Jewellery, LZs Kerámia.
67
A Káli-Collection válogatással olyan hazai márkákat ismerhettek meg az érdeklődők, akik különleges módon kapcsolódnak a természethez. Első tervezőnk, az Eperfa játékait a természet finoman változó szépsége ihleti.
A bennünket körülölelő változatosság és Magyarország élővilága kimeríthetetlen inspirációforrás. A tompa kék Budai-hegyek és a hullámzóan zöld Balaton ringattak álomba bennünket és mormolták esti meséinket, amikor még mi voltunk gyerekek. Most pedig, mi mondjuk ugyanezeket a meséket a mi gyerekeinknek, fedezzük fel velük a madárnyomokat a hóban vagy a bogarakat és a gombákat eső után. Fenntartható és etikus játékok készítésével szeretnénk kifejezni mérhetetlen hálánkat a gyerekek felé, akik a lassúság csodáira hívták fel figyelmünket.”
68
A kollekció alkotóinak termékeit különlegessé teszi a természetes alapanyagok sokszínű használata. A Viaplant olyan kreatív kompozitokat gyárt, melyek látványát valódi növényi alkotóelemei határozzák meg.
A különféle anyagtársítások sokoldalúan alkalmazhatók építészeti és designipari projektekben. A művészi és inspiráló felületek közelebb hozzák a természet szépségét és sokszínűségét, a növényeken keresztüli történetmeséléssel pedig egyedi értéket teremtenek az életterekben. Az anyagkutatás, termék- és márkafejlesztés a fenntarthatóság komplex (gazdasági, környezeti és társadalmi) szemléletét követve folyik. Kompromisszumot és választ keresve a szintetikus, de tartós, és az organikus, de sérülékeny megoldásokra. Célkitűzésünk, hogy a gyártási folyamat és a termék teljes életciklusa a lehető legkisebb lábnyomot hagyja.”
69
A válogatásban szereplő alkotók rendkívül fontosnak tartják a felhasznált alapanyagok tiszteletét. A márka silk&more selyemkendők világának fölismerhető jegyei az átgondolt tervezés és az igényes kézi kivitelezés, amely viselőit a finom elegancia és a különlegesség érzésével ajándékozza meg.
A termékek a kevesebb több elve mentén születnek. A művészi érzék és a kreativitás a kollekciók tervezésénél elsődleges szempont. Olyan letisztult geometrikus vagy ornamentális minták jelennek meg a selymeken, melyek több színvariációban, akár egyéni kívánságra is elkészíthetők. A letisztult motívumokat a színek dinamizmusa és harmóniája teszi izgalmassá. A selyem egy különleges csúcsminőségű természetes anyag, nem terheli a környezetet. Csak korlátozott mennyiségben állítható elő, ezért értékes. Büszke vagyok arra, hogy a silk&more-nál nincs hulladék anyag, mivel tisztelettel, óvatosan nyúlunk hozzá.”
70
A Káli-Collection tervezőinek egyik legfontosabb alkotói eszköze az újrahasznosítás. A RePityke 2015 óta tervez és készít egyedi táskákat és kiegészítőket a “hullladék is lehet érték” elv mentén.
Az értékes, újrahasználható textil-, bőr- és kárpitanyagokat, valamint reklám molinókat olyan innovatív formában dolgozzuk fel, hogy a modern trendeknek és a fenntartható alapelveknek is egyaránt megfeleljenek. 2021 óta a márka fókuszába elsősorban a közösségteremtő és szemléletformáló újrahasznosító foglalkozások kerültek, melyek során az érdeklődők izgalmas anyagok kipróbálásával fedezhetik fel saját kreativitásukat. A RePitykével hiszünk abban, hogy az újrafelhasználás, az anyagok visszavezetése a körforgásba a fenntartható jövőt szolgálja. Ezt a szemléletet nemcsak a táskáinkkal képviseljük mind a mai napig, hanem a különféle workshopjainkon is továbbadjuk.”
71
A kiválasztott designerek számára az is alapelv, hogy az alkotási folyamaton túl a márkaépítés is fenntartható, etikus módszerekre épüljön. A PLANTETHICS egy etikus, fenntartható, vegán ékszereket, divat és lakberendezési kiegészítőket készítő hazai márka.
A természet ihlette, letisztult, elegáns darabokat a növényetika elvei szerint, kézzel és szeretettel állítjuk elő, kiemelt figyelmet fordítva az alapanyagokra, beszállítókra, és a munkakörülményekre is.
Az erdei növényes FOREST kollekcióhoz rendszeresen gyűjtünk a ház körül apró növényeket, odafigyelve, hogy mindig maradjon elegendő hajtás és virág, amivel azok tovább tudnak növekedni, szaporodni, így óvva meg a helyi ökoszisztémát. Innen rendszeresen megyünk sziklát
mászni Veszprémbe a Betekintsvölgybe, ahol a sziklák hasadékaiból kikandikáló kis páfrány leveleket szedünk néha a FOREST ékszerekhez, természetesen ezt is odafigyeléssel. A tudatos természetjáróknak tervezett fair trade és újrahasznosított ezüst WANDERWOMAN ékszerkollekcióban is több olyan darab található, amelyet a balatoni galagonya bokrok és hársfák bogyói, a sziklafalak struktúrája, és az azok mentén növő nagyobb páfrányok ihlettek, a kis kagyló medál pedig a balatoni csobbanásokat idézi.”
72
A tervezők legmeghatározóbb inspirációit saját, személyes élményeik adják. Nemes Anita grafikáit is ezek a benyomások határozzák meg.
2012-től készítem a városi grafikáimat; témám elsősorban Budapest, ahol élek, de készítek grafikákat a kedvenc helyeimről, a Balatonról, Bécsről és Rijekáról is. Szeretem a természetet és az épített környezetet együtt ábrázolni és élettel megtölteni. Saját rajzaim mellett illusztrátorként és könyvtervezőként alkotok. Balatoni vonatkozásom a gyerekkorom óta tartó töretlen rajongás. Emlékeimből táplálkozom, vissza szeretném repíteni az arra fogékonyakat a 80-as évek Balatonjára. Gyerekként volt pár igazán rock‘n’rollos nyaram, hisz édesapám a legmenőbb magyar zene-
karok hangmérnökeként turnézta végig a Balcsit. Akkoriban a családnak is biztosították a szállást, így előfordult, hogy a fél nyarat a Balatonon tölthettük.
Grafikusként igyekszem kicsiben gondolkozni, kisszériás művészeti nyomataimat risográf eljárással, újrahasznosított papírra nyomtatom. A nagyobb szitanyomataim pedig vizesbázisú, környezetbarát festékkel készülnek. Nem az anyagi és tárgyi gyarapodás a célom, inkább a meglévő dolgaink iránti tisztelet, legyen az egy épület, természeti táj, ruha vagy bármilyen érték megtartása és óvása.”
73
A Balaton és a régió természeti adottságai is megihlették a kollekció alkotóit. A Mirc 2017-ben alakult, de az ötlet már évekkel korábban megfogalmazódott.
Több száz különböző karkötő készült már egyedi megrendelésre, és minden egyes darabnak lelke van, hiszen az ékszerekhez mindig tartozik egy jelentésteli történet is. Utalások, érzelmek, apró örömök kis csomagjaiként fonódnak viselőjük karjára, nyakára, himbálóznak fülein. A Mirc ékszerek szeretettel készült minimal cukiságok ezüstből és aranyból a Balaton északi partjáról. A Mirc ékszereknél törekszünk a fenntarthatóságra. Nem kompresszorral adjuk a levegőt a gázhoz az èkszerek forrasztásakor, hanem tradícionális módon, szájjal fújjuk a levegőt hozzá. A csomagolások vagy papír vagy eci cert textil tasakok. És ameddig az anyagminőség engedi, addig nem veszünk új alapanyagot hanem visszaforgatjuk, visszaolvasztjuk azt.”
74
A tervezők közül többen nemcsak kedvelik a balatoni hangulatot, hanem a Balaton-felvidéken élnek és alkotnak. Lengyel Zsuzsa 2006 óta foglalkozik kerámia készítéssel.
Egy őrségi kirándulás alkalmával találkoztam először ezzel a csodás foglalkozással, nagy hatással volt rám a látvány. Éppen akkor indult egy felnőtt fazekas képzés a közelünkben, így
kezdődött az L.Zs kerámia. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy Magyarország „talán" legszebb helyén élek, és alkothatok. A Káli-medence és a Balaton csodálatos látványa, közelsége elképesztően inspirál. A türkizkék kerámiáimat ezért is neveztem el „Balatonkék" kerámiáknak. Munkáim által próbálom visszaadni a környezetet, ami itt körülvesz, és azt a fantasztikus érzést, amit nekem a víz nyújt. Gyakran alkalmazom a természetben található terméseket is, és nagyon szeretem a magyar népi motívumokat. Talán így sikerül a jövő nemzedéke számára is megőrizni az L.Zs kerámiákon keresztül ezeket a szép mintákat.”
75
A kerámia egy rendkívül sokszínű alapanyag, ezért nem is csoda, hogy a Káli Collection alkotói között három tehetséges keramikus művész is helyet kapott. Fehér Eszter 2015-ben hozta létre a Hugi Ceramic Design márkát.
Saját tervezésű, elsősorban funkcionális használati tárgyakat készítek, magas hőfokon (1250 celsius). Az első lépésektől a kivitelezésig minden munkát magam végzek. Folyamatosan tágítom szakmai ismereteimet, illetve nagyon fontosnak tartom a természet megóvását, lehetőségeimhez mérten. Ezért mostanra mázaim nagy részét magam készítem saját receptúrák alapján, melyek alap elemei a hamu, földagyag illetve a természetben fellelhető lokális anyagok. A felhasznált agyagaim minden lehulló maradékát visszadolgozom, ezzel is törekszem a
fenntarthatóság felé. Elindultam ezen az izgalmas úton, mely kihívással, kísérletekkel teli, roppant időigényes, de ez teszi varázslatossá és szerethetővé számomra a kerámia készítést. A déli parton élek, de szinte minden vasárnap elindulok termékeimmel az északi oldalra. Van, hogy megállok és kiszállok a kocsiból, olyan gyönyörűek a hegyek, a fények, a legelő állatok. Minden alkalommal más arcát tudja mutatni ez a táj. Szeretek itt élni, a város túlságosan gyors és zajos nekem. Alkotó emberként nem is kívánhatnék inspirálóbb környezetet a Balatonnál!”
76
A kollekció művészeinek legjelentősebb alapelve a fenntarthatóság. A természetes anyagok tisztelete ihlette Réthy Orsi egyedi tervezésű és kivitelezésű kerámia munkáit.
Négy éve Veszprém közelében, egy falucskában épül és nyitogatja ajtaját a Gulipánia alkotóműhely, ahol a tervező által megálmodott kerámiák készülnek. Az alkotások kerámia lapokból ké-
szülnek, ami a formai kialakítás szabadságának lehetősége mellett nagy szakmai hozzáértést követel.
A kisszériás gyártás és a termékek gondos kialakítása a magas minőség megtartását segítik. A technológiából fakadó esetlegességek, apró deformációk pedig az egyediséget erősítik. Színes alapanyagok elegyítésével éri el a semmivel sem utánozható márványos, csíkos, foltos mintázatot, ami a tárgyakon visszaköszön. Ez a technológia lehetővé teszi a rontott tárgyak anyagának újrafelhasználását. Így valósulhat meg a Gulipán Design műhelyében a zero waste filozófiája.”
77
www.jokai7.hu
A Tiszta Balaton tiszta művészet programjainak kiemelt célja, hogy az alkotók és a művészet iránt érdeklődők, a Veszprém-Balaton régió lakói és a térségbe érkező látogatók is felfedezhessék a fenntartható művészet módszereit, lehetőségeit és látványos eredményeit.
Augusztus utolsó hétvégéjén a HybridCycle szervezésében a Káli Collection egyik tervezője, Réthy Orsolya fenntartható művészeti workshop foglalkozást tartott a helyszínen az érdeklődőknek.
Orsi munkáit a természetes anyagok tisztelete ihlette, ezzel az elvvel készíti a Gulipán design kerámia tárgyak mindegyikét, és ezt az egyedi tudást igyekszik átadni a kerámiázás folyamatát bemutató tanfolyamain is. Az általa készített tárgyak kerámia lapokból készülnek, ami a formai
kialakítás szabadságának lehetősége mellett nagy szakmai hozzáértést követel. Workshopján pedig mindenki közelebb kerülhet a kerámiafestés művészetéhez.
A hétvégi foglalkozáson gyerekek és felnőttek ismerkedhettek meg a kerámiával, mint alapanyaggal, és a különleges festések technikájával. Az elkészült, színes kerámiákat a speciális máz felvitelét és az égetési eljárást követően a Jókai 7 -ben vehették át kb. két héttel később a kreatív kedvű résztvevők.
79
Aművészet sokszor egy eszköz, katalizátor vagy éppen egy látványos kommunikációs csatorna. Az alkotók történeteket, mindannyiunkat érintő üzeneteket, kérdéseket dolgoznak fel, így kerül egyre gyakrabban középpontba a környezetvédelem, a klímaválság és a hulladék kérdése is. Új műfajok, irányzatok születnek, ahol teret kapnak a fenntartható művészet és az újrahasznosítás módszerei is. De vajon hogyan inspirálják a művészeket a körülöttünk zajló változások és hogyan hatnak ezek a világunkra? Van kapcsolat a fenntarthatóság, a környezeti változások és a művészet között?
Lángoló erdők, klímaszorongás, évi 6,3 milliárd tonna műanyag hulladék: a tudományos élet régóta figyelmeztet minket arra, hogy az utolsó utáni pillanatban élünk, cselekedni és változtatni kell, a jelenlegi életmódunk ilyen formában nem lesz sokáig fenntartható. A 2022-es rendhagyó meetupon a fenntarthatóság és a művészet érzékeny, törékeny kapcsolata kerül fókuszba. Megmutatjuk, hogy habár gyakran borús a kép, rengeteg a kihívás, de igenis vannak jó kezdeményezések és jó irányok.
Időpont: 2022. november 25. Helyszín: Veszprém, Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Tér
A programok látogatói a kultúra különböző szektoraiban tevékenykedő, a művészeti, képzőművészeti, tudományos és akadémiai szféra, valamint a zöld és etikus piaci szereplők képviselőinek beszélgetéseit, előadásait hallgatva megismerkedhetnek a fenntarthatóság, a művészeti élet különböző témáival, illetve választ kaphatnak azokra a kérdésekre is, hogy hogyan kapcsolódik a klímaváltozás és az alkotói munka egymáshoz, mit tehet a művészet a környezetvédelemért és hogy mire számíthatunk a közeli és távolabbi jövőben a szakemberek szemüvegén át.
A meetupon a művészet különféle aspektusaiból járjuk körbe a változás, a fenntarthatóság, környezettudatosság, a hulladékprobléma és a felelősség témaköreit.
November 25-én öt izgalmas kerekasztalbeszélgetéssel, öt FlashTalks előadással (20 perces, rövid, mozgalmas előadás), kreatív workshop foglalkozásokkal, ahol a hulladék az alapanyag, illetve mozival várjuk az érdeklődőket Veszprémben, a Hangvillában.
80
TRASH ART MEETUP
Dátum: 2022. november 25.
Helyszín: Veszprém, Hangvilla Multifunkcionális Tér
10:00 – 10:25 / Érkezés regisztráció – Welcome kávészünet
10:25 10:30 / Megnyitó
10:30 – 11:20 / Kerekasztal I.
– GREEN EDU: generációk a jövőért?
11:20 – 11:40 / FlashTalks előadás I. – Egy új fejezet…
11:45 – 13:00 / Ebédszünet
13:00 – 13:50 / Kerekasztal II.
– GREEN ART: ökotudatos alkotás
13:50 – 14:10 / FlashTalks előadás II.
Herbert Anikó: Kézzel merített papír készítés és a kombucha biobőr (bioműanyag) használata a fenntartható szemléletű képzőművészetben
14:10 – 15:00 / Kerekasztal III.
– GREEN CULTURE: környezet és kultúra
15:00 – 15:20 / FlashTalks előadás III. Kacsuk Péter: Trash art a Kacsuk gyűjteményben
15:20 – 15:40 / Kávészünet
15:40 – 16:30 / Kerekasztal IV.
– GREEN COLLECTION: hulladék vs. művészet
16:30 – 16:50 / FlashTalks előadás IV. Sárvári Zita: a Youhu kortárs kiállítás
16:50 - 17:40 / Kerekasztal V.
– GREEN DESIGN: ÚjraTervezve
17:40 – 18:00 / FlashTalks előadás V.
Rosta S. Csaba: A túlélés dilemmája a Függőleges Erdőtől NOÉ új bárkájáig
18:00 / Zárszó
KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK:
11:00 – 20:00 / Filmvetítések 10:30 – 18:00 / Workshopok – kézműves foglalkozások a kreatív újrahasznosítás jegyében
A programok látogatása ingyenes.
Érdekel a téma? Kapcsolódj be!
81
GREEN EDU: GENERÁCIÓK A JÖVŐÉRT?
A tudomány folyamatosan figyelmeztet minket, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Szakmai tekintélyek, kutatók kongatják a vészharangot, hogy az emberiség rossz irányba halad és a klímaválság hatásai lassan elkerülhetetlenek. A környezetvédelem kérdései mindannyiunkat érintenek, ezért a mindennapokban egyre gyakrabban találkozhatunk a klímaváltozás, fenntarthatóság, hulladék krízis fogalmaival. Az oktatás alappillére lehet a társadalmi változások elindításának. Az intézmények energetikai felújításokkal korszerűsítik épületeiket, az oktatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tananyagokba a téma integrálására, tudatosítására. A szemléletformálás a művészetben is megjelenik, gyakran az edukáció mellett a figyelemfelkeltés és a megbotránkoztatás eszközeit segítségül hívva. A művészeti intézményekben a hagyományos módszerek találkoznak a zero waste technikákkal. De vajon hozzájárulhatnak-e az oktatás változásai a nagyobb lépésekhez? Megférnek a régi tanok mellett az innovatív, fenntartható technológiák? Hogyan jelenik meg a szemléletformálás és a tudatosítás vagy éppen a figyelemfelkeltés a felsőoktatásban?
GREEN ART: ÖKOTUDATOS ALKOTÁS
A művészet sokszor eszköz, katalizátor. Az alkotók történeteket, mindannyiunkat érintő üzeneteket, kérdéseket dolgoznak fel, így kerül egyre gyakrabban középpontba a környezetvédelem, a klímaválság és a hulladék kérdése is. Új művészeti műfajok, irányzatok születnek, ahol teret kapnak a fenntartható művészet és az újrahasznosítás módszerei is. Ám a kortárs művek sokasága között vajon van-e helye a “szemétnek” egy galéria falai között? Lehet-e egyáltalán értékes egy hulladékból készített alkotás? Hogyan inspirálják a művészeket a körülöttünk zajló változások és ezek a változások hogyan hatnak a világunkra?
82
Vajon van kapcsolat a fenntarthatóság, a környezeti változások és a művészet között? Az ipari hulladékok másodlagos életét kutatva számos alkotói magatartást és alternatívát találunk arra, hogy a mindenki által lemondott hulladékból új lehetőségek bontakoznak ki. Az egyik ilyen figyelemfelkeltő és alternatíva a „trash art” művészet.
GREEN CULTURE: KÖRNYEZET ÉS KULTÚRA
Bár a trash art - vagy hulladékművészetszületését a művészettörténészek a 20. század elejéhez kötik, mégis, ez a művészeti ágazat a mai napig inkább a periférián maradt, és csak kevesen ismerik. Az elmúlt évszázad során több jelentős alkotó, köztük például Picasso is, emelt be művészetébe hétköznapi tárgyakat, különböző típusú hulladékokat és értelmezte őket újra, vagy éppen használta őket figyelem-felkeltésre. Az elkészült művek így az új kontextusnak és a friss perspektívának köszönhetően kiváló eszközei lehettek a szemléletformálásnak vagy épp a bírálat kifejezésének a művészet egyik hagyományos, gyönyörködtető funkcióján túl. De hogyan egyeztethető össze a klasszikus kiállítások, a hagyományos kultúra világa ezzel az irányzattal, és a trash art alkotásokkal?
A trash art mozgalmat folyamatos fejlődés és rendkívül nagy alkotói szabadság jellemzi. Az évek során és alkotónként is változnak a célok és a célközönség, a “kiállítói” környezet és a technikák, alapanyagok. A világot tekintve mind működésben, technológia szempontjából is előtérbe kerülnek a fenntartható innovációk. A kérdés azonban minden esetben felmerülhet: van-e helye egy hulladékművészetnek a kultúrában? Milyen hatása lehet a fenntarthatóságnak az intézmények, szervezetek kulturális, képzőművészeti igényeire? Vagy éppen hogyan
alkalmazkodhatnak ezek az intézmények a zöld megoldásokhoz, fenntartható célkitűzésekhez?
GREEN COLLECTION: HULLADÉK VS. MŰVÉSZET
Neves magyar műgyűjtők olyan kérdéseket vitatnak meg a meetup alkalmával, hogy a műgyűjtésben lehet-e szempont a fenntartható művészet, illetve lehet-e műkereskedelmi értéke egy trash art műalkotásnak..? A beszélgetés során választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy egy gyűjtő hogyan tudja eldönteni, hogy a szemét pusztán hulladék, vagy az egy művészi szférában is értékelhető műalkotás? Egy gyűjtőnek fontos lehet-e bemutatni és terjeszteni, hogy trash art alkotás van a gyűjteményében, és esetleg ezzel értéket közvetíteni a többi gyűjtő és a társadalom felé? A műgyűjtőknek vannak-e példaképei a műgyűjtés terén (pl.: külföldi vagy korábban élt gyűjtők). Továbbá a beszélgetés kitér arra, hogy a művészet alkalmas lehet-e a fenntarthatóság üzenetének közvetítésére.
GREEN DESIGN: ÚJRATERVEZVE
A fenntartható design fogalma sokkal többet rejt, mint ergonómiai és gazdasági értelemben jól funkcionáló környezettudatos terméktervezést. De mikor beszélhetünk fenntartható tervezésről valójában? Ha a fenntarthatóság, az innovatív technológiák, az organikus anyagok és a társadalmi felelősségvállalás kerül a designkultúra középpontjába, akkor fenntartható designról beszélünk. Megfigyelhető, hogy a magyar tervezők új generációja egyre tudatosabban válaszol a divat- és design ipar 21. századi kihívásaira. Fontos, hogy a tervezői folyamatban szociokulturális, illetve ökológiai szempontok megkerülhetetlen jelentőségre tegyenek szert.
83
2022. NOVEMBER 25. 10:30 – 18:00 VESZPRÉM, HANGVILLA MULTIFUNKCIONÁLIS KÖZÖSSÉGI TÉR
1. KLÍMAPUNK workshop
Mit tennél, ha a „klímapunk mozgalom” aktivistája lennél? Ezen a workshopon különféle városi szereplők karaktereibe bújva szimuláljuk Veszprém jövőtervezési megbeszélését és az ötletekből közösen összeállítjuk a város „közösségi klímapunk stratégiáját”. Gyere és játssz velünk!
Játékmesterek: Gerzsenyi Judit, Kurucz Olívia - Húsznegyven Egyesület
2. BőrDíszMűhely workshop
Öltöztesd fel az idei karácsonyfát hulladékból! Állj meg egy pár percre a karácsonyi ajándékvásárlás forgatagában és készíts újrahasznosított karácsonyfadíszeket bőrhulladékból! A táskagyártásból lehulló maradékból fogunk alkotni fára való, vagy akár ajándéknak való ünnepi díszt. A hulladék is tud értékes lenni, ha megfelelően használjuk fel.
Workshop vezető: Tóth Fanni - SZETT
3. Bogózda workshop
A SZETT textiltervező művésze szeretettel vár kreatív, közös alkotásra. Lőrincz V. Gabival pamutszálakból együtt csomózva készül el egy ajándék PULI párna. A párna tulajdonosát a készítők között sorsoljuk ki.
Workshop vezető: Lőrincz V. Gabi - SZETT
84
4. KulturMáz workshop
Kiválasztod a félkészre elkészített tárgyak közül, hogy mit szeretnél kifesteni. Először elmondok minden tudnivalót a festékekről, a festés módszeréről, majd jöhet az alkotás. A tárgyakon lévő domborminták segítenek a tervezésben. Ezek adják a kész tárgyon a minták kontúrját. Természetesen lehetőség van egyéni ötletek kivitelezésére is (lemenő nap, madárraj a vitorlások között, pipacsok a tulipánmezőben). A kivitelezéshez mutatok festési technikákat, ötleteket. Hazaviszem, bemázazom, majd ráégetem a mázat. Az elkészült tárgyakat a KUNSZT!-ban veheted át (Veszprém,Óváros tér 1.) December 4-től nyitvatartási időben.
Workshop vezető: Réthy Orsolya - Gulipán Design
5. Kupakabana workshop
Idén nyár elején debütált nagy sikerrel Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltjánál a kupakgyűjtő installációnk és a kapcsolódó workshop foglalkozásunk. A gyűjtő egy régi, már nem használható Optimist kishajó, amelyet a HybridCycle csapata látványos kupakgyűjtő kishajóvá alakított, így újrahasznosítva a Bujtor filmekből is ismerős, sérült kishajót. A Kupakabana nevet viselő vitorlás Akarattya után a Művészetek Völgyében is lehorgonyzott, hogy begyűjtse a rendezvényen használt kupakokat. A kapcsolódó workshop foglalkozáson kisméretű daráló, extrudáló és préselő berendezések használatával, képzett alkotók segítségével követhetik nyomon az érdeklődők, hogyan lesz a kupakból granulátum, majd fülbevalókat, karabinereket, kis használati és dísztárgyakat készíthetnek. A Tiszta Balaton, tiszta művészet projektünk eseményeként bemutatkozó Kupakabana programunk célja, hogy megmutathassuk, a hulladék is lehet érték!
Workshop vezetők: Gégényi Noémi, Gyöngy Ákos, Kranzieritz Viktória, Balogh Kinga - Precious Plastic
85
November 25-én, az egész napos meetupon öt izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel, öt FlashTalks előadással (20 perces, rövid, mozgalmas előadás), kreatív workshop foglalkozásokkal, ahol a hulladék az alapanyag, illetve izgalmas, tematikus filmekkel készülnek a szervezők. Ha a tartalmas programok után kedvet kaptál egy kis mozizáshoz, csatlakozz az ingyenes filmvetítések valamelyikéhez.
Íme két szuper film a válogatásból!
2022. november 25. 11 óra: Én vagyok Greta
A dokumentumfilm a klímaaktivistaként híressé vált Greta Thunberg tevékenységét követi nyomon, miközben világszerte próbálja meggyőzni az embereket, hogy ne legyenek közömbösek a környezeti problémákkal szemben, és hallgassanak a tudósok intő szavára.
2022. november 25. 14 óra: A jövő gyermekei
Fiatalok és tettrekészek: a filmben három fiatal lánnyal találkozhatunk, akik egy jobb jövőért hallatják a hangjukat. Rayen a társadalmi igazságosságért tüntet Chilében, Pepper a demokráciáért küzd Hongkongban, Hilda pedig az éghajlatváltozás pusztító következményei ellen harcol Ugandában. Habár megoldhatatlannak tűnő szituációkkal szembesülnek, és sokszor a saját életüket is felforgatja az aktivizmus, nem veszítik szem elől a távolabbi célt, amiért küzdenek.
86
A Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt egy izgalmas együttműködéssel készül év végére. A kortárs képzőművészet, fenntartható alkotás és a trash art témáitól egy kevésbé ismert irányba tekintve, egyedi eszköz készül decemberben az úgynevezett adatművészet jegyében. De vajon hogyan találkozhat az információtudomány és a művészet? Hogyan lesz a szürke adatsorokból látványos alkotás és miért jó ez? Erről beszélt Sós Gergő képzőművész, a monoton/ monokrom projekt ötletgazdája és a 2022-es TBTM projekt “adatművésze”.
Mivel foglalkozol pontosan?
Alkotóként a monoton/monokrom projekt mögött állok. Ez az alkotói folyamat leköti és kitölti minden időmet, amikor nem grafikus tanár vagyok a III. Béla Művészeti gimnáziumban. Munkafolyamatom és kutatásom témája a sematikus domborzati és mederalakulati formák monokróm megjelenítése és notációvá redukálása. Az általam kidolgozott rendszer fő célja, hogy ezek a vizuális előadási megjegyzések hangzóvá is váljanak drone zenével. Ahogy a monokróm festészet, úgy a drone zene is a minimális változásokra fókuszál: a mintázatban, struktúrában megjelenő apró változásokra, mind vizuális, mind mikrotonális szempontból. Kétdimenziós metszeti képekként kezelem a felszíni formák csipkézetét. Ezt a mintát és formakultúrát sematizálom és redukálom, amíg el nem jutok egy zárt és vizuálisan még értelmezhető stádiumig. Az egy szín és tónusai, illetve egy hang és felharmonikusai időtlenek, kulturális környezettől és hozott ismeretanyagtól
függetlenül befogadhatók, a látható környezeti formák által megélhetők. A célom egy lassabb, mélyebb fókuszú szemlélődés, időkeretek nélküli állapotban.
Hogyan kezdett el érdekelni az adatvizualizáció, adatművészet?
Ez egy lassú, mégis ösztönös folyamat jelenlegi állomása. A drone zene és a monokróm festészet jól működött, de kötődni akartam ahhoz a tájhoz, amit úgy szeretek: a Bakonyhoz és a Balatonfelvidékhez, hiszen itt nőttem fel és bejártam mindkettőt sokszor. Valószínűleg fény, szín és hang hihetetlen egyvelege lehet mondjuk a Mojevesivatag is vagy a Cascade hegység, de én nem ott élek, nem azt ismerem, nem abból épültem fel. Az első adatvizualizációs alkotásom a tanúhegyek feldolgozása volt. A puszta rákérdezésből jött. Mi ez? Miből van? Ezek az egyszerű kérdések alkotással való megválaszolása hozta létre évek alatt azt a munka protokollt, amivel ma is dolgozom. A monoton/monokrom így lett egy topográfiai adatvizualizációs eszköz, ami sokféle módon és helyen meg tud jelenni. A célja nem is feltétlen a képek, a zenék létrehozása, ezek inkább részeredményei egy hosszú kutatásnak és komplex megértési folyamatnak. Kötött célok és kompetitív igények nélkül akarok a tájjal, színekkel és nagy kiterjedésű hangokkal foglalkozni.
Miért fontos szerinted az adatvizualizáció, mint technológia? Ezt a kor generálta, amiben élünk. A folyamatos multitasking, a felhasználható idő redukálódása, az egyre komplexebb problémás adattömegek megértése mind ebbe az irányba mutatott. Az
88
adatvizualizáció tudást ad az ember kezébe, olyan témában is, ami enélkül a ráfordított idő akár többszörösét is igényelné. Ma a többdimenziós megközelítés és a kultúraközi kommunikáció egy abszolút cél, sőt eszköz. A adatvizualizáció egy válasz erre az igényre, és egyben a kortársművészet egy önfenntartó mechanizmusa. A művészetnek mindig az adott korra kell reflektálni, amiben megszületik. Úgy látom, az adatművészet az a tudománynak, mint a minimalizmus a művészetnek, egy nagyon tömör és sallangmentes rámutatás az adott témára.
Hogyan lehet az adatból művészet, műalkotás? Különleges gondolkodásmódot igényel az alkotási folyamat? Az adat akkor válhat művészetté, ha megtaláljuk a karakterét és a jellegét és ezt képesek vagyunk egy leegyszerűsített jellé alakítani. A jel feladata, hogy minimális hozott anyaggal értelmezhető legyen. Ez is egyben a legnehezebb része. Egy amúgy akár bonyolult adathalmazt, társadalmi eseménysorozatot, természeti vagy virtuális időszakot úgy meglátni és megérteni, hogy azt egy olyan jellé vagy mondjuk alkotássá formáljuk, amit megért egy kamasz Berlinben vagy egy felnőtt Québecben vagy más Pekingben. Én úgy látom, az adatvizualizáció akkor képes működni, ha az, aki foglalkozik vele, minimum kettő tudományágban jártas a művészeten kívül és nagyon kíváncsi és nyitott. Még jobb, ha többen több tudományágból összejönnek és közösen ötletelnek, dolgoznak fix céllal, de klasszikus elvárások nélkül.
Lehet egy-egy ilyen adatokon alapuló alkotásnak szemléletformáló hatása? Hogyan? Mindenképpen. A töménysége miatt. Korábban elolvastál könyveket, cikkeket, megnéztél szemléltető anyagokat stb, és hetek alatt valami összeállt benned. Itt ez akár percek alatt megtörténik, így nagyon intenzív tud lenni. Más
olvasni a természet pusztulásáról vagy az AIDSről vagy akár a vadmadarak vonulásáról, és más valóban látni az egész folyamatot. Akiben van jó szándék, empátia, nyitottság, azt igenis sok esetben megrendít egy ilyen erős hatás, vagy ráeszmél, hogy egy nagy hálózat, aminek ő is a része, hogyan működik és merre halad. Mesélj a Tiszta Balaton, tiszta művészet projekttel készülő adatvizualizációs eszközről! Három fő szempont alapján terveztem meg a feldolgozó és bemutató rendszert, ami egy moduláris műalkotás. Adatrendszerek kalibrálhatósága és feldolgozása, vizuális és audio megjelenés, és végül a fejleszthetőség, archiválás és bemutathatóság. A szín és hang adathordozásra alkalmas jellegét akartam felhasználni. Így jött a kocka, mint forma, amit nagy darabszámban és színkódok szerint lehet felhasználni. Aktív szerepet kap a mért személy is, aki behelyezi a kockát a platformra, ami az ő adatai szerinti színkódú. Ezáltal ő is része az alkotási folyamatnak. Az adatok színkóddá, a színkódok a fizika szabályai alapján hangokká kalibrálódnak. Az eszköz célja, hogy az adatok és jellegzetességek először egy pixelgrafika szerű képpé állnak össze idősávok szerint, majd ez meghallgatóvá is válik. A valódi mélyebb cél, hogy több esemény akár nagyobb intervallumban is összehasonlítható legyen. Minden mérés lenyomata megmarad képként és hangként, egy elemi befogadás és élményszerű data feldolgozást tesz lehetővé. Fontos célom volt, hogy méretében, megjelenésében hatni legyen képes az ingergazdag környezetben is ez a munka. Az embereket a közös élmények és közösen létrehozott impulzusok képesek közösséggé alakítani. A közösségek és mikroközösségek együttgondolkodásra és összefogásra sarkallása egy kiemelt fundamentális feladata az adatvizualizációnak, így ennek a projektnek is.
89
Amikor betérünk egy plázába, valószínűleg nem gondolnánk egyből, hogy az üzletek közti bolyongás során akár még a kultúra egy különleges ágával is találkozhatunk. Márpedig a veszprémi Balaton Plázában ez is megtörténhet.
Nem az idei volt az első alkalom, hogy a HybridCycle formabontó helyszínt választott egyik kiállításának bemutatójához. 2021-ben ugyancsak a veszprémi plázában szerveztek tárlatot a fiatal művészeik alkotásaiból, ezt a sorozatot folytatva pedig 2022-ben is egy meghökkentő műalkotás foglalta el az egyik üresen álló üzlet terét.
Egy furcsának tűnő, fából készült alkotás állt a kiállítás középpontjában, amit a helyi Balaton Bútorgyár olyan faelemeiből készítettek el a művészek, amelyek egyébként a selejt kategóriájába tartoztak a gyárban, így viszont egy műalkotásban élhetnek tovább. A HybridCycle célja ezzel a formabontó kiállítással áttörni azt a
berögzülést, hogy a művészettel csak műtermekben lehet találkozni. Inkább elviszik az emberek közé, ha kell, olyan rendhagyó módon, ahogy most is tették. Ezzel pedig a legváratlanabb helyeken csempészik be a fenntarthatósági eszméket az emberek hétköznapjaiba is.
A veszprémi plázában látható képek és műalkotás a nyári rezidencia program során születtek meg, amelyek egyik résztvevője Selyebi Dániel volt, aki a kiállításmegnyitón felidézte a Balatonfelvidéken töltött napokat is. „Számomra az elvonulásról szólt a rezidencia programban való részvétel, és mivel általában este szeretek dolgozni, napközben sokat sétáltam és figyeltem a természetben jelenlévő káoszt, amiből aztán inspirálódhattam.”
90
Ajándékok, karácsonyfa, fénybe borult utcák, édes sütemények, finom falatok, családi találkozók, dekorációk, kellemes illatok és ünnepi készülődés. Az év végéhez közeledve mindannyian várjuk, hogy szeretteink körében készülődve, ünneppel zárjuk az esztendőt, egyfajta jutalmaként a mögöttünk álló hónapok fáradalmainak, hálával tekintve vissza vagy éppen előre. Az adventi, karácsonyi időszakot nem feltétlenül a takarékos megoldások, tudatos döntések jellemzik. A szép pillanatokhoz vásárlási láz, mértéktelen fogyasztás, maradék halmok és sok esetben stressz, megfelelési kényszerek társulnak. Bár a tudatos életmód fogalmának térhódítása már számos fogyasztói kategóriában megfigyelhető, a karácsonyi készülődés során azonban még nem feltétlenül ez az elsődleges szempontunk. Hogyan népszerűsíthető széles körben, hogy
az újrahasznosított inkább menő mintsem ciki, az újrafelhasznált pedig sokszor jobb, mint a vadonatúj? Hogyan találhatunk olyan megoldásokat karácsonykor is, amikkel stresszmentesebb, boldogabb és tudatosabb lehet az ünnep? VÁR A MANÓFAKTÚRA! 2022. december 18-án egy igazi “zöld karácsonyi” program várja a veszprémi Hangvillában az ünnepre készülődő családokat. A Manófaktúrában kicsik és nagyok ismerkedhetnek meg a környezettudatos dekoráció és ajándék készítés fortélyaival. Egész nap kreatív, újrahasznosító kézműves foglalkozásokkal várják a gyerekeket a Manófaktúra “manoktatói”, bemutatva, hogy hogyan is lehet okos ötletekkel akár a hulladékból is tökéletes ajándék. A látogatók további meglepetés programokra is számíthatnak december 18-án, ezért érdemes lesz a téli szünetet a Hangvillában kezdeni.
91
Az emberiség, mint faj, sikeresen halad előre fejlődésének útján, az utóbbi évszázadokban egyre növekvő mértékben a technológiai evolúciót is használva fegyveréül. A kultúra egy fegyver, az emberiség túlélési stratégiája, amit annak érdekében használ fel, hogy minél hosszabban, boldogabban, egészségesebben, sikeresebben éljünk. Újabb és újabb technológiai vívmányokat fejlesztünk ki, ezeket kulturális sokkok segítségével sajátítjuk el, a technológia formálja a társadalmat, és ugyanúgy, az ember a maga képére formálja a technológiát, narratívákat tesz mellé, magáévá teszi. A kettős kölcsönhatás eredményeképpen pedig korszakonként újra- és újraprogramozzuk a világlátásunkat, értékeinket, gazdaságunkat, kommunikációnkat, mindezt azért, hogy egyre sikeresebbek legyünk. Az 1880-as évektől kezdve két nagy irány nyert teret a fejlődésünk útján, az egyik az volt, hogy egyre növekvő mértékben
92
DR. RAB ÁRPÁD, EJKK ITKI TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, JÖVŐKUTATÓ
kezdtünk gépeket gyártani életminőségünk javítása érdekében, a másik pedig a fogyasztói társadalom víziója, mert ez tette lehetővé az előbbi sikeres üzleti modelljét. Az elmúlt 150 év eredményeképpen a jelenlegi generációk az emberi történelem legsikeresebbjei, megdupláztuk a biológiai élettartamunkat, kétszázötvenszeresére nőtt a világgazdaság, világformáló technológiákat fejlesztettünk ki, és készülünk az űrbe kilépésre. Ennek a szakasznak két velejárója is volt: egyrészt ezeket a technológiákat nagyon hatékonytalanul fejlesztettük ki, erőforráspazarlóan, az elsődleges cél a magasabb életszínvonal volt.
Másodsorban (visszaszorítva a csecsemő halandóságot és mert hosszabban élünk) egy zárt rendszerben, a Föld nevű bolygón nagyon sokan lettünk. A következő korszak kihívása ezért az, hogy megőrizzük a környezetet olyan állapotban, hogy még tudjunk benne élni, és a megnövekedett lélekszámnak is biztosítsuk az elért életszínvonalat.
A terjeszkedő fejlődés helyett az erőforrás optimalizáció, a győztes helyzetek helyett a hosszú távú gondolkodás, a csak azt, ott, akkor és amikor szükség van rá felhasználás jellemzi. A fejlődés, terjeszkedés nem áll meg, de már nem mennyiségi, hanem minőségi, tudatos, holisztikusan gondolkodó. A fenntartható fejlődés nem egy opció, vagy egy divat trend, hanem az emberiség tudatos következő lépése, mely számos kihívással jár, rengeteg változást hoz, de kivitelezhető.
Egy mindent átformáló, sikeres stratégia, melyhez megvannak a technológiáink, formáljuk a szemléletünket, és a sikeresen megoldott ügyek száma pedig exponenciálisan növeli majd a változás gyorsaságát. Izgalmas időszak, mely az eddiginél több kreativitást, együttműködő képességet, és a siker újfajta megközelítését igényli. Képesek vagyunk rá, és meg fogjuk csinálni.
93
A Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt 2023-ban is folytatódik. A programok között helyet kapnak például a kreatív újrahasznosítás módszereit játékosan bemutató „upcycling” foglalkozások, ahol a legkisebbek ismerkedhetnek meg a hulladékkal, mint alapanyaggal. Az ingyenes workshopokhoz ezúttal is a régió népszerű fesztiváljain, kulturális szempontból elszigeteltebbnek számító települések intézményeiben, általános iskoláiban, specifikus VEB2023 EKF eseményeken és a Pajta Program helyszínein is csatlakozhatnak az érdeklődők.
Aprojekt lehetőséget biztosít a tapasztaltabb művészeknek is megismerni a térséget és bemutatni a fenntartható művészet eszközeivel, új alkotás formájában, egyfajta vizuális tükörképként ábrázolva a helyi értékeket, kérdéseket, művészi reflexiókat. A művészek egy alkotótábor keretében közös, kooperatív munkával a legnépszerűbb balatoni fesztiválokon, helyszíneken gyűjtött, illetve vállalatok által adományozott
hulladék alapanyagokból dolgozhatnak 10 napon át, új színt hozva az itthon még kevésbé ismert trash art irányzat palettájába. A 2023-as Artist in Residence programmal pedig az egyéni alkotás kerül fókuszba, ahol szakmai mentorálás mellett a kiválasztott alkotók a festői Balaton-felvidéken fekvő alkotóházban gyűjthetnek inspirációt egy tematikus műalkotás elkészítéséhez a 3 hetes program ideje alatt.
94
Az elmúlt években a Tiszta Balaton, tiszta művészet projekt művészeti programjain létrejövő alkotások minden esetben több bemutatkozási lehetőséget kaptak. A művek galériai és popup környezetben is láthatóak voltak, valamint olyan neves rendezvényeken is helyet kaptak, mint az Art Market Budapest vagy éppen a Brain Bar.
A HybridCycle az EKF évadra különleges vándorkiállítással készül, amely az elmúlt évek és a 2023-as év alkotó munkáit méltó módon összegzi. Ahogy a 2021-es záró kiállítás helyszíne a veszprémi Balaton Plaza volt, úgy a csapat a tervek szerint jövőre öt bevásárlóközpontba látogat el, ahol ismét üresen álló üzlethelyiségeket “hasznosítanak újra”. A rendhagyó akció elsődleges célja, hogy a galériai, szűkebb réteget elérő hagyományos terekből kilépve egy forgalmas bevásárlóközpontba költöztetve a kultúrát, nagyobb közönséghez juttassák el a tárlat üzenetét. Az “elhagyott helyeket” célzó kiállítás sorozaton kívül a Tiszta Balaton, tiszta művészet gyűjteménye 2023-ban 5 másik múlt- és jövőbéli EKF településre is ellátogat.
Távolabb tekintve, a csapat bízik benne, hogy a fenntartható design és művészeti megközelítések szellemiségében szervezett programjaikkal irányt mutathatnak és hosszabb távon maradandó változást hozhatnak, illetve, hogy a jövőben a “Tiszta Balaton tiszta művészet” egyfajta védjegyévé válhat a minőségi, térségi, fenntartható, művészeti, szemléletformáló programoknak, kezdeményezéseknek, összegezve azokat és támogatva a közös kapcsolódási lehetőségeket.
95
Imagine... ...a beach without litter. TerraCycle is turning plastics collected from beaches into new products. Learn more at TerraCycle.com.
A Balaton jólléte mindannyiunk közös érdeke. www.balatorium.hu
98 2022