Kúriai Döntések

BH

Kúriai 2013/1 Döntések Bírósági Határozatok

11

Büntetõ Szakág

35

Polgári Szakág

54

Gazdasági Szakág

62

Munkaügyi Szakág

68

Közigazgatási Szakág

88

Európai Unió Bírósága határozatai

98

Fórum

Hatvanegyedik évfolyam – 2013. január

TARTALOM BÜNTETŐ SZAKÁG ELVI DÖNTÉS B.1

I. A magyar anyanyelvű terheltet nem illeti meg az anyanyelv használatának joga alapján az a jogosultság, hogy részére a büntetőeljárás iratait más nyelvre lefordítsák.

II. A nem magyar anyanyelvű terheltnek írásban szükséges lefordítani a büntetőügy lényeges iratait, így a szabadságelvonásról szóló határozatot, a vádiratot és minden ügydöntő határozatot.

III. A nem magyar anyanyelvű terheltet a védőjével való kommunikáció alatt – amely az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással áll kapcsolatban, vagy a fellebbezés vagy más eljárási kérelmek benyújtásához kapcsolódik – a védői, terhelti, a védekezéshez szükséges megbeszélés érdekében igénybe vett tolmács-költség nem a terheltet, hanem a nemzeti államot terheli.........................

8

9

10 11

HATÁROZATOK 1

2 3

4

5

6

7

A folytatólagosság feltételei sorában szereplő egységes akaratelhatározás és a rövid időköz között szoros az összefüggés. Minél hos�szabb ugyanis az egyes részcselekmények között eltelt idő, annál valószínűbb az egységes akaratelhatározás hiánya....................................

Nem alkalmatlan eszköze az emberölésnek a heggyel nem, de éllel bíró 8 cm pengehosszúságú kés...............................................................

Csalás bűncselekménye esetén, ha a sértett a megtévesztés eredményeként hosszabb időn keresztül, több részletben fizet ki pénzt az elkövetőnek, a bűncselekmény az utolsó kifizetéskor fejeződik csak be, ezért az elévülés is ettől az időponttól kezdődik..................................

I. Aki úttestre tolatás közben a rokkant kocsival közlekedő sértettnek ütközik, a baleset (veszélyhelyzet) előidézője attól függetlenül, hogy a rokkant kocsival közlekedő sértett járművezetőnek vagy gyalogosnak minősül, ezért segítségnyújtás elmulasztása esetén e bűncselekmény minősített esetét valósítja meg. – II. Önmagában a sértett közrehatására hivatkozás nem felülvizsgálati ok, mivel az büntetéskiszabási körülmény....................................................

A tettleges becsületsértés vétségének megállapítására adnak alapot azok a szeméremsértő cselekmények – mint pl. a hozzájárulás nélküli, kierőltetetten adott csók – amelyek nem alkalmasak a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére....

Elköveti a csalás bűncselekményét, aki a „vásárlói klubot” nem azzal a céllal hozza létre, hogy azt működtesse, hanem a belépő tagok által „előtörlesztésként” befizetett összegeket a saját céljaira fordítja............................................

Nem a csalás bűnsegéde, hanem a hűtlen kezelés bűncselekményének a tettese az a bankfiókvezető, aki a hiteligény bírálatával összefüggő kötelezettségeit szándékosan megszegve a hitel előírt szükséges fedezetének tényleges

14 16

17

21

26

30

30

32

POLGÁRI SZAKÁG ELVI DÖNTÉSEK P.1

23

24

meglétét nem ellenőrzi, ezáltal olyan személy részére tesz lehetővé hitelfolyósítást, akinek a hitel visszafizetésére reális lehetősége nincs és a folyósított hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyakkal sem rendelkezik................................

Az előzetes letartóztatás időszakos felülvizsgálata során a bíróságnak e kényszerintézkedés indokoltságát megalapozó törvényi okok fennállásának vizsgálatán túl az előzetes letartóztatás abszolút időtartamára nem kell tekintettel lennie...................................................................

Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen csak akkor nincs helye fellebbezésnek, ha azt a vádemelést megelőző szakban hozták. A bírósági szakban hozott ilyen végzés ellen az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek........................

I. Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozat(ok)ból kitűnik az eljárt bíróság(ok)nak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját – a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban – mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása. – II. A társadalomra veszélyesség csekély fokára vagy elbíráláskori hiányára, illetve csekéllyé válására hivatkozás önmagában nem olyan anyagi jogszabálysértésre hivatkozás, amely felülvizsgálathoz vezethet. – III. A vagyon elleni bűncselekmények üzletszerűen elkövetettkénti minősítése szempontjából a folytatólagosság törvényi egységébe tartozó jogtalan haszonszerzési célzatú részcselekményeken túl figyelembe kell venni az ugyanolyan vagy hasonló, ilyen célzattal elkövetett azt a bűncselekményt is, amelyet más büntetőeljárásban jogerős ítélet állapított meg......................................................

P.2

A FILMJUS Egyesület, mint közös jogkezelő szervezet, a nyilvántartásba vételéről szóló határozata értelmében jogosult a filmszerzőknek felhasználási módonként külön-külön járó szerzői jogdíjak kezelésére. A filmalkotások szerzőit, ellenkező kikötés hiányában, díjazás illeti meg a filmelőállítóktól minden újabb felhasználás után, függetlenül attól, hogy a felhasználás engedélyezési joga a szerzőknél maradt, vagy az előállítót illet meg.........................

A Pp. perköltség viselésére vonatkozó azon rendelkezései, amelyek a pernyertességtől, illetve pervesztességtől függenek, nem alkalmazhatók akkor, ha a per szünetelés folytán megszűnik...........................................................

35

36

2

Tartalom

HATÁROZATOK 11

12

13

14

15 16

17

18

19

A szerzői jogi védelem és a szabadalmi oltalom tárgya nem ugyanaz. A szabadalmi bejelentés alapját képező műszaki megoldás nem minősül irodalmi, tudományos műnek, ezért nem áll szerzői jogi védelem alatt. A szabadalmi oltalom megszűnése miatt ugyanarra a műszaki megoldásra szerzői jogi igény nem érvényesíthető......................................................................

Nem megalapozott a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset, ha annak ténybeli alapját kizárólag a fedezetelvonás jelenti...................................................................

A szerződésben kikötött bontó feltétel bekövetkezésével a szerződés hatálya megszűnik. Az ingyenes szerződés esetében a fél alaptalanul hivatkozott arra, hogy a bontó feltétel azért lehetetlenült, mert az abban foglaltaknak a szerződéskötést követően bekövetkezett gazdasági okokból nem tud eleget tenni..............................

Az engedményezésről szóló értesítéskor a beszámítandó követelés jogalapjának kell fennállnia. A beszámításnak nem feltétele, hogy a követelés az engedményezéskor már esedékes legyen, a beszámítás akkor is lehetséges, ha a beszámítandó követelés az engedményezésről történt értesítést követően válik lejárttá.............

A nem adózott munkavégzésből eredő jövedelem is lehet a baleseti járadék számításának alapja...................................................................

Az öröklési szerződés formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés, azaz annak egy különleges típusa. Ezért az öröklési szerződések tartalmára a tartási, illetőleg életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok általában alkalmazandók.

Következésképpen a megfelelő tartás, illetőleg a megfelelő összegű életjáradék megfizetésének vállalása az öröklési szerződés tartalmának szükségképpeni része..................................

A gyermek személye ellen elkövetett bűncselekmény esetén a szülő felügyeleti jogát – a törvény kógens rendelkezése értelmében – akkor is meg kell szüntetni, ha a szülő a szabadságvesztés büntetés kiszabását indokoló magatartásán (magatartássorozatán) utóbb a gyermek szempontjából pozitív irányban változtat. Ez utóbbi magatartás-változás legfeljebb ahhoz nyitja meg az utat, hogy a szülő a felügyeleti joga jövőre nézve történő visszaállítását kérje...............

Jogszabálysértés nélkül mellőzi a bíróság a bizonyítási indítvány folytán a további bizonyítás elrendelését, ha a fél a bizonyítási indítványt neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjesztette elő és a törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést..............................

I. A szokásos tartózkodási helyükről jogellenesen Magyarországra vitt gyermekek visszavitelének elrendelése nem mellőzhető, ha a személyes meghallgatásuk alapján a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy visszavitelük nem okozná testi vagy lelki károsodásukat, és nem teremtene számukra elviselhetetlen helyzetet.

– II. A Brüsszel II.A. Rendeletben a szülői fe-

20

37

38

lelősséggel kapcsolatos ügyekre megállapított joghatósági szabályok nem zárják ki a magyar bíróság eljárását a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény alapján............................................. Érdekellentét áll fenn az adósok és az adósok ingatlanát az árverésen megvásárolni kívánó kiskorú gyermekeik között, ezért a végrehajtási eljárásban adósi pozícióban részt vevő szülők nem képviselhetik az árverési vevőként jelentkező kiskorú gyermekeiket, és jogi képviselőnek (ügyvédnek) sem adhatnak joghatályos meghatalmazást a kiskorú gyermekek képviseletére. Mindezek miatt a kiskorú gyermekek részére az árveréssel kapcsolatban eseti gondnokot, az árveréssel kapcsolatos kifogás elbírálására indult bírósági eljárásban ügygondnokot kell kirendelni.....................................................

48

52

GAZDASÁGI SZAKÁG ELVI DÖNTÉSEK

39 G.1

40 42

G.2

43

I. A gazdasági társaság és harmadik személy jogvitájának tárgyát képező polgári perben a bíróságnak nincs arra hatásköre, hogy a folyamatban lévő változásbejegyzés iránti kérelmek elbírálása és a bejegyzett adatok közzététele előtt bizonyítási eljárást lefolytatva a cégnyilvántartásban feltüntetett cégadatok változását állapítsa meg. – II. A vezető tisztségviselőt választó társasági határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat a jövőre nézve (ex nunc) fejt ki joghatást. – III. A peres eljárás félbeszakadása nem állapítható meg, ha a korábban cégnyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő által adott ügyvédi meghatalmazás alapján a peres fél rendelkezik jogi képviselővel...................

A létesítő okirat módosítása érvénytelensége megállapításának nincs helye a taggyűlés ös�szehívásával, a napirendi pontok meghatározásával, valamint a módosításokat a cégjegyzékbe bejegyző eljárással kapcsolatos kifogásokra alapítottan............................................................

54

55

HATÁROZATOK 21

45 22

47 23

A békéltető testület ajánlása teljes terjedelmében felülvizsgálható a bíróság által. A forgalmazónak kell a jótállás feltételei között meghatároznia a jótállási jegyen, hogy a termék specialitása miatt az üzembe helyezéshez milyen arányos feltételeket ír elő....................................

A felszámolás kezdő időpontja után, a hitelezői igény bejelentését és a követelésnek megfelelő nyilvántartásba vételi díj befizetését követően történt jogutódlás esetén – függetlenül attól, hogy az engedményezés szerződésen vagy törvény rendelkezésén alapul – a hitelezői igény új jogosultjától a felszámoló nem követelheti nyilvántartásba vételi díj fizetését............................

I. Az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyező jogerős másodfokú végzés nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, s így felülvizsgálati kérelemmel nem támadható II. A felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítása esetén az eljárás nem illetékmentes....

57

59

61

Tartalom

3

MUNKAÜGYI SZAKÁG ELVI HATÁROZAT M.1

A munkáltató kártérítési igényének érvényesítése szempontjából nemcsak az tekinthető munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál még fennáll.................................

HATÁROZATOK 25

62 26

ELVI DÖNTÉSEK M.2

M.3

I. Változó munkahelyre vonatkozóan jön létre a munkaviszony, ha a munkavállaló munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a munkáltató székhelye, telephelye, fióktelepe, vagy az üzleti partnerek székhelye, telephelye, telepe. – II. A munkavállaló lakása nem tekinthető a munkáltató telephelyének, különösen, ha a munkavállaló itt csak havi rendszerességgel, részfeladat ellátása, utasítás átvétele céljából jelenik meg. A telephely csak állandó munkavégzési helyként alapozza meg a munkaügyi bíróság illetékességét..........................................

Az ápolást és a háztartási kisegítői munkát a hozzátartozók díjazás nélkül a családi kapcsolat miatt végzik, ez nem értékelhető a munkáltató javára, mivel e tevékenységeket nem rá tekintettel, hanem a munkavállalóra és az erkölcsi kötelékre figyelemmel vállalják....................

27 28

63 29

64

30

HATÁROZAT 24

Amikor a szolgálati panaszt az állományilletékes parancsnok bírálja el, a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettségre is figyelemmel nincs jogi indoka annak, hogy a keresetet más szervezeti egységgel szemben kelljen megindítani, mint amely szervezeti egységgel fennállt jogviszonyból ered a perbeli követelés...............

K.2

K.3

K.4

Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan esetében a joggyakorló személyében bekövetkezett változás átvezetése során irányadó jogszabályi előírások. Amennyiben az ingatlan egésze a Nemzeti Földalapba tartozik, ez irányú megállapodás hiányában és jogerős változási vázrajz nélkül kettős tulajdonosi joggyakorlás és annak ingatlan-nyilvántartási átvezetése nem lehetséges.................................................... Ügyfélszolgálat működtetésének módjára, nyitva tartására elektronikus hírközlési szolgáltató esetében a fogyasztóvédelemről szóló törvény 17/B. § (1)–(2) bekezdése előírásai vonatkoznak.

Az igénybevételi kamatfizetési kötelezettséget az év elején igényelt összeg és az intézményfenntartónak járó támogatás után kell megállapítani....................................................................

Az uniós jogszabályok hatályba lépése előtti időben elkövetett jogsértésre a később hatályba lépett uniós normák nem alkalmazhatók.

A megtévesztő reklám a közzétételkor fennálló fogyasztói ismeretek tükrében ítélhető meg......

76

78 81

82

83

85

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA HATÁROZATAI I. 66

KÖZIGAZGATÁSI SZAKÁG ELVI HATÁROZATOK K.1

Az önkormányzatoknak nincs törvényi felhatalmazásuk repülőtér használatára és hasznosítására vonatkozó szabályok megalkotására (nem nyilvános repülőtér esetén sem), ez a tárgy nem tekinthető törvény által nem szabályozott helyi közügynek sem..............................

Az állami készfizető kezesség – a számos közjogi elem miatt – nem azonos a polgári jog által szabályozott kezességgel. Az állam csak a jogszabályokban rögzített állam által támogatni kívánt célnak és szabályozásnak megfelelő hitelhez biztosítja a készfizető kezességet..........

Ingatlan-nyilvántartási eljárásban a „jogcím” kifejezés használata a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem mellőzhető..........................

A jogszabályi felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a helyi építési szabályzat az OTÉK-ban rögzített rendelkezéseknél szigorúbb előírásokat tartalmazzon. A helyi rendelet szigorúbb előírásai a szubszidiárius szabály helyébe lépnek, alkalmazásuk kötelező................................

Az építményadó fizetési kötelezettség alóli mentesség szabályozásának alakulása mezőgazdasági hasznosítás esetén 1994. és 2009. között...................................................................

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 49. §-ában foglaltakat a 271/2001. (XII. 21.)

Korm. rendelet 4. §-ával összhangban kell alkalmazni, mert a szankcionálni rendelt tevékenység vagy mulasztás esetén is lehetőség van a bírság csökkentésére vagy emelésére.......

II. 68

69

71

72

Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával – amely életkoron alapuló, az elérni kívánt célokkal arányban nem álló eltérő bánásmódot eredményez – nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit....................................................................

1) Az EUMSz. 49. és EUMSz. 54. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, a valamely másik tagállam joga alá tartozó társaság számára azonban nem teszi általános jelleggel lehetővé a nemzeti jog szerinti társasággá való átalakulást ilyen társaság létrehozása révén 2) Az EUMSz. 49. és EUMSz. 54. cikket úgy kell értelmezni, hogy a fogadó tagállam jogosult az ilyen jogügyletre irányadó belső jog meghatározására, és ezáltal a nemzeti jogának a társaságok létrehozását és működését szabályozó, a belföldi átalakulásokra vonatkozó olyan rendelkezéseinek az alkalmazására, mint a vagyonmérleg és a vagyonleltár elkészítésével kapcsolatos követelmények. Mindazonáltal

88

4

III.

Tartalom

az egyenértékűség, illetve a tényleges érvényesülés elvével ellentétes az, hogy a fogadó tagállam: – a nemzetközi átalakulások esetén megtagadja az átalakulást kérő társaság „jogelődként” történő feltüntetését, ha a belföldi átalakulások esetén lehetséges a jogelőd társaság cégjegyzékben való feltüntetése, és – a cégbejegyzési kérelem vizsgálata során megtagadja a származási tagállam hatóságaitól származó iratok kellő figyelembevételét............

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az alapügyhöz hasonló körülmények között e rendelkezés a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően indított fizetésképtelenségi eljárásokra is alkalmazandó olyan esetben, amikor 2004. május 1-jén az adósnak a szóban forgó dologi joggal érintett vagyontárgyai ezen állam területén voltak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata....................................

2 3 91 4

95

FÓRUM Emlékeztető A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2012. október 18–19. napján tartott Országos Tanácskozásáról.............................................................

Beszámoló a Kúria Polgári Kollégiuma által a polgári eljárásjog korszerűsítése tárgyában rendezett 2012. október 4-ei konferenciáról......................

A POLGÁRI PER IGAZSÁGOSSÁGA Az alaki- és az anyagi igazságosság érvényesülésének emlékezetkutatási kérdései.................................

5 98 6 100

103

7

INHALT Strafrechtsache Grundsatzentscheidungen B.1

I. Der ungarische Muttersprachler Angeklagte hat kein Recht aufgrund des Rechts der Benutzung der Muttersprache die Dokumenten des Strafverfahrens in eine andere Sprache übersetzen zu lassen.

II. Für den nicht ungarischen Muttersprachler Angeklagten sind die wesentlichen Dokumente des Strafverfahrens zu übersetzen, also die Entscheidung über die Inhaftierung, die Anklageschrift und jede entscheidende Entscheidung.

III. Die Dolmetscherkosten der Kommunikation des nicht ungarischen Muttersprachlers Angeklagten mit seinem Strafverteidiger im Interesse der Verteidigung – in Verbindung mit jedwedem Verhör, oder Verhandlung während des Verfahrens, oder im Interesse der Einreichung der Anfechtung oder anderer prozessualer Anträge – sind nicht vom Angeklagten sondern vom Staate zu tragen..................................

ENTSCHEIDUNGEN 1

Zwischen der einheitlichen Absicht und der kurzen Zeitintervallen als Bedingungen der

8

9

10

11

fortgesetzten Handlung ist eine enge Verbindung. Je länger ist nämlich die Zeit zwischen den Teilhandlungen desto ist der Mangel der einheitlichen Absicht wahrscheinlicher.............

Ein Messer ohne Spitze aber mit einer Klinge von 8 cm ist kein untaugliches Mittel des Mordes ......................................................................

Im Falle der Straftat des Betruges, falls das Opfer als Ergebnis der Irreführung während einer längeren Zeit, in mehreren Tranchen dem Täter bezahlt, ist die Straftat mit der Zahlung der letzten Tranche beendet, und die Verjährung fängt mit diesem Zeitpunkt an...................

I. Derjenige der während der Fahrt im Rückgang das mit einem Behindertenwagen verkehrende Opfer kollidiert, ist der Verursacher des Unfalles (der Gefährdungslage) unabhängig davon, ob das mit dem Behindertenwagen verkehrende Opfer als Kraftfahrzeugfahrer oder als Fußgänger gilt, und deswegen ist das Versäumnis der Hilfeleistung der qualifizierte Tatbestand der Straftat. – II. Die Mitverursachung des Opfers ist in sich noch kein Revisionsgrund, da dies ein Strafbemessungsumstand ist...............................................................

Eine Ehrenverletzung durch Tat kann aufgrund denjenigen obszönen Taten – wie zB ein ohne Genehmigung erzwungener Kuss – festgestellt werden, die nicht geeignet sind sexuelle Wünsche zu erregen oder zu befriedigen...................

Die Straftat des Betruges wird vom denjenigen begangen, der ein „Kaufklub” nicht dem Ziel begründet, um es zu betreiben, aber die von den eintretenden Mitglieder bezahlten Vorzahleng für eigene Zwecke zu verwenden...............

Keine Gehilfe des Betruges, aber Täter der Veruntreuung ist derjenige Leiter einer Bankfiliale, der seine Pflichten im Zusammenhang mit der Überprüfung des Antrages um ein Darlehen absichtlich verletzend das tatsächliche Vorliegen der Bedingungen eines Darlehens nicht überprüft, und dadurch ein Darlehen für solch eine Person ermöglicht, der keine reale Chance zur Zurückzahlung des Darlehens hatte und kein Vermögen zur Deckung des Darlehens hat...............................................................

Während der regelmäßigen Überprüfung der Untersuchungshaft hat das Gericht jenseits der Prüfung der Begründetheit der gesetzlichen Bedingungen die absolute Lange der Untersuchungshaft nicht zu beachten.............................

Der das Verfahren einstellende und ein Mediationsverfahren anordnende Beschluss kann nur dann angefochten werden, wenn dies vor der Erhebung der Anklage erfolgte. Solch einer während der gerichtlichen Phase getroffener Beschluss kann gemäß dem allgemeine Regeln angefochten werden....................................

I. Die eine Revision begründende Verletzung der Begründungspflicht kann nicht festgestellt werden, wenn die Tätigkeit des Gerichts um die Feststellung des Tatbestandes aus dem fallentscheidenden Beschluss klar ist, sowie die Umstände auf die es die in der Entscheidung verkörpernde juristische Stellungnahme hinsichtlich der Strafbarkeit, der Qualifizierung und der Strafe begründet. Die Richtigkeit der Bewertung der Beweisstücke, das Ergebnis der

14 16

17

21

23

24

26

30

Tartalom

5

Bewertung fällt außerhalb des Kreises der absoluten prozessualen Ordnungswidrigkeiten, es wäre die unzulässige inhaltliche Anfechtung der rechtskräftigen Entscheidung im Rahmen einer Revision. – II. Ein Hinweis auf die niedrige oder im Zeitpunkt der Entscheidung fehlende oder niedrige gewordene Gefahr auf die Gesellschaft ist in sich kein Hinweis der in sich eine Revision begründen könnte. – III. Hinsichtlich der Qualifizierung als gewerbsmäßiges Begehen von Straftaten gegen das Vermögen sind nicht nur die zur gesetzlichen Tateinheit gehörenden mit rechtswidriger Gewinnerzielungsabsicht begangenen Teiltaten zu berücksichtigen, sondern auch diejenigen Taten die mit gleicher oder ähnlicher Absicht begangen wurden, und in einem anderen Strafverfahren rechtskräftig entschieden wurden......

15 16

17 32

ZIVILrechtsache Grundsatzentscheidungen P.1

P.2

Die Vereinigung FILMJUS als Organisation für gemeinsame Verwaltung der Urhaberrechte ist im Sinne des Registrierungsbeschlusses berechtigt die für die Filmurheber je nach dem Modus der Verwendung entgelte zu verwalten.

Die Urheber der Filmwerke, mangels andersartiger Bestimmung, sind für jedwede Verwendung zur Entgelt berechtigt unabhängig davon, ob das Recht der Genehmigung der Verwendung bei den Urhebern geblieben ist, oder der Produzent dazu berechtigt ist.............................

Die Bestimmungen der ZPO über die Tragung der Prozesskosten, die von dem Prozessgewinn bzw. Verlust abhängen, sind nicht anzuwenden, wenn der Prozess wegen Suspendierung eingestellt wurde.................................................

18

19 35

36

ENTSCHEIDUNGEN 11

12

13

14

Der urheberrechtliche Schutz und der Gegenstand des Patents sind nicht identisch. Die technische Lösung, die zur Eintragung der Patente dient ist kein literarisches oder wissenschaftliches Werk, und deshalb wird nicht urheberrechtlich geschützt. Nach der Beendigung des Patentschutzes kann dieselbe technische Lösung urheberrechtlich nicht geschützt werden....................

Die Klage um die Feststellung der Ungültigkeit des Vertrages ist unbegründet, wenn sie ausschließlich auf die Verfügung über die Mitteln zur Deckung der Forderung................................

Durch die Verwirklichung der im Vertrag bestimmten auflösenden Bedingung wird der Vertrag aufgelöst. Im Falle eines unentgeltlichen Vertrages kann die Partei sich nicht darauf berufen, dass die Löschungsbedingung deshalb unmöglich wurde, weil sie ihr wegen eines nach dem Vertragsabschluss eintreffenden wirtschaftlichen Grund nicht nachkommen kann.............................................................

Bei der Benachrichtigung über die Abtretung muss der Titel der aufrechnenden Forderung bestehen. Die Aufrechnung hat nicht zur Bedingung, dass die Forderung im Zeitpunkt der Abtretung schon fällig ist, die Aufrechnung ist auch dann möglich, wenn die aufzurechnende

20

37

38

Forderung nach der Benachrichtigung über die Abtretung fällig wird..........................................

Ein nicht versteuertes Einkommen kann auch als Grundlage der Unfallrente dienen................

Ein Erbenvertrag ist was die Form betrifft ein Testament aber eine Leibrente oder Unterhaltsvertrag was den Inhalt betrifft, es ist eine Sonderform von diesen. Deshalb ist auf den Inhalt eines Erbenvertrages die Regel der Unterhaltsbzw Leibrentenvertrage im Allgemeinen anzuwenden. Dementsprechend ist die Verpflichtung zur Zahlung eines geeigneten Unterhalt bzw Leibrente ein notwendiges Element des Erbenvertrages....................................................

Im Falle einer gegen das Kind begangene Straftat muss das Sorgerechts des Elternteils wegen der zwingenden Regelung des Gesetzes auch dann zu beenden, wenn das Elternteil sein den Freiheitsentzug begründende Benehmen später im Hinblick auf das Kind positiv verändert.

Diese Verhaltensänderung eröffnet nur den Weg dazu, dass das Elternteil die Wiederherstellung seines Sorgerechts für die Zukunft beantragt.................................................................

Das Gericht darf den Antrag auf Beweisaufnahme ohne Gesetzverletzung abweisen, wenn die Partei den Antrag schuldig verspätet oder mit den Anforderungen der gutmütigen Prozessführung unvereinbar vorlegte und das Gesetz keine abweichende Regelung beinhaltet.....

I. Die Rücksendung der von ihrem gewöhnlichen Aufenthaltsort nach Ungarn rechtswidrig entführten Kindern kann nicht versäumt werden, falls das Gericht aufgrund der persönlichen Anhörung zur Folgerung kommt, dass ihre Rücksendung keine physische oder geistliche Schädigung verursacht, und ihnen keine unertragbare Situation verursacht. – II. Die Zuständigkeitsregel gemäß der Brüssel II.a.

Verordnung hinsichtlich des elterlichen Sorgerechts schließen das Verfahren eines ungarischen Gerichts aufgrund des Haager Übereinkommen über die Kinderentführung..................

Es besteht ein Interessenkonflikt zwischen den Schuldnern und ihren die Immobilie der Schuldner an einer Auktion kaufen wollenden minderjährigen Kindern, und deshalb können die im Vollzugsverfahren in der Position des Schuldners sich befindenden Eltern die als Auktionskäufer auftretenden Kinder nicht vertreten, und können sogar keinen Vertreter (Anwalt) rechtswirksamen Auftrag zur Vertretung der Kinder erteilen. Deshalb ist für die Kinder hinsichtlich der Auktion ein Vormund zu bestimmen, und zur Erledigung der Einrede wegen der Auktion ist im Gerichtsverfahren eine Treuhand zu beauftragen....................................

WIRTSCHAFTSrechtsache Grundsatzentscheidungen 39

G.1

I. In einem Zivilverfahren zwischen der Wirtschaftsgesellschaft und einer dritten Person hat das Gericht kein Recht, vor der Erledigung der Anträge Eintrag der Änderungen und vor der Veröffentlichung er Veränderungen Beweisaufnahme durchzuführen und die Veränderung der Daten in dem Firmenregister festzustellen.

40 42

43

45

47

48

52

6

G.2

Tartalom

– II. Ein den Beschluss über die Wahl des Managers der Gesellschaft vernichtende Entscheidung hat ex nunc Wirkung also wirkt ab dem Tag der Verkündung. – III. Die Unterbrechung des Zivilverfahrens kann nicht festgestellt werden, wenn die Prozesspartei aufgrund der von dem früheren Vertreter erteilten Ermächtigung einen Prozessvertreter hat...................................

Die Ungültigkeit der Gründungsurkunde kann aufgrund der Einwände hinsichtlich der Ladung der Versammlung, der Bestimmung der Tagesordnungspunkte, sowie des Verfahrens zur Eintragung der Änderungen im Register nicht festgestellt werden.....................................

Tätigkeit nicht im Hinblick auf ihn, sondern im Hinblick auf den Arbeitnehmer und die moralische Verpflichtungen übernommen wird.........

ENTSCHEIDUNG 54

24

55

22

23

Die Stellungnahem der Mediationskörperschaft kann von einem Gericht in vollem Umfang überprüft werden. Der Vertriebshändler muss unter den Bedingungen der Garantie auf dem Garantieschein welche verhältnismäßige Bedingung zur Installation wegen der Spezialität des Waren vorschreibt.................................

Im Falle einer Rechtsnachfolge nach dem Anfang der Liquidation, nach der Meldung der Gläubigeransprüche und der Bezahlung der Registrationsgebühr entsprechend der Forderung – unabhängig davon ob die Abtretung gesetzlich oder willkürlich erfolgte – kann der Verwalter von dem neuen Gläubiger die Bezahlung der Registrationsgebühr nicht verlangen........................

Der die erstinstanzliche Entscheidung außer kraft setzende zweitinstanzliche Beschluss gilt nicht als eine Entscheidung in der Sache und deshalb ist er durch einen Revisionsantrag nicht anfechtbar...................................................

K.1

57 K.2

59

61

K.3

K.4

ARBEITSrechtsache Grundsatzentscheidungen M.1

Für die Geltendmachung der Schadenersatzansprüche des Arbeitgebers können nicht nur diejenigen als Arbeitnehmer gelten die noch bei dem Arbeitgeber beschäftigt sind.......................

M.3

I. Ein Arbeitsverhältnis kommt hinsichtlich eines wechselnden Ortes der Arbeit zustande, wenn das Ort der Ausübung der Tätigkeit des Arbeitnehmers aufgrund seines Arbeitsvertrages der Sitz des Arbeitgebers, seiner Geschäftsstelle, seiner Filiale, oder der Sitz oder Geschäftsstelle oder Filiale seines Geschäftspartners sei. – II. Die Wohnung des Arbeitnehmers kann nicht als Geschäftsstelle des Arbeitgebers angesehen werden, insbesondere wenn der Arbeitgeber hier nur in monatlichen Abständen zur Erledigung von Teilaufgaben für die Entgegennahme von Befehle erscheint. Die Geschäftsstelle kann nur als dauerndes Ort der Arbeit die örtliche Zuständigkeit des Arbeitsgerichts begründen..............................................

Pflege und Hilfe mit dem Haushalt werden von den Verwandten ohne Entgelt aufgrund der Verwandtschaft getan, dies kann nicht zugunsten des Arbeitgebers bewertet werden, da diese

66

Die richtunggebenden Vorschriften für die Registration der Wechsel der verwaltenden Person im Falle einer Immobilie in Eigentum des ungarischen Staates. Falls die ganze Immobilie zum Nationalen Bodenfonds gehört ist eine zweifache Verwaltung und eine diesbezügliche Registration ohne ein entsprechendes Abkommen und eine bestandskräftige Zeichnung nicht möglich.......................................................

Auf die Öffnungszeiten und -modi des Kundenzentrums eines elektronischen Kommunikationsdienstleistungsanbieters sind die Vorschriften von § 17/B. Abs (1)–(2) des Verbraucherschutzgesetzes anzuwenden........................

Die Zinsenpflicht wegen der Inanspruchnahme ist aufgrund der am Anfang des Jahres beanspruchten Summe und der Förderung der Institutionsverwalters zu bestimmen.........................

Die unionsrechtlichen Vorschriften sind für eine Rechtsverletzung vor ihrem Inkrafttreten nicht anwendbar. Die irreführende Werbung ist aufgrund der Kenntnisse des Verbrauchers im Zeitpunkt der Veröffentlichung zu bestimmen..........

68

69

71

72

ENTSCHEIDUNGEN 62

25

GRUNDSATZBESCHLüsse M.2

Falls der für die Einheit zuständige Befehlsinhaber die Dienstbeschwerde erledigt, gibt es keinen rechtlichen Grund dafür – auch im Hinblick auf die Beweispflicht des Arbeitsgebers – warum eine Klage gegen eine andere Einheit eingelegt werden sollte als die, hinsichtlich der die Forderung entstand.......................................

VERWALTUNGSrechtsache Grundsatzentscheidungen

ENTSCHEIDUNGEN 21

64

26

27 28

63

29

Die Selbstverwaltungen haben keine gesetzliche Grundlage die Regel der Flughafennutzung und Benutzung zu bestimmen (auch im Falle eines nicht öffentlichen Flughafens), dies kann nicht als gesetzlich nicht geregelte lokale öffentliche Angelegenheit angesehen werden....

Die staatliche Bürgschaft – wegen der zahlreichen öffentlich-rechtlichen Elemente – ist der bürgerlich-rechtlichen Bürgschaft nicht gleich.

Der Staat kann nur für gesetzlich bestimmte Ziele und in gesetzlich bestimmte Fälle eine Bürgschaft zu einem Darlehen leisten................

In einem Grundbuchverfahren kann der Ausdruck „Titel” in der zur Eintragung dienende Urkunde nicht versäumt werden.........................

Die gesetzliche Grundlage macht es möglich, dass die örtliche Bauordnung strikter sein kann, als die Vorschriften der Landesbauordnung. Die strikter örtlichen Vorschriften sind anstatt der subsidiär anzuwendenden Regel obligatorisch anzuwenden......................................

Der Ablauf der Regelung der Befreiung von der Gebäudesteuer im Falle einer Verwendung für agrarzwecke zwischen 1994. und 2009..............

76

78 81

82 83

Tartalom

30

Die Vorschriften des § 49 des Abfallbewirtschaftungsgesetzes sind im Einklang mit § 4 der RegerungsVO 271/2001. (XII. 21.) anzuwenden, weil die Erhöhung oder Niedrigerstellung der Strafe ist auch im Falle der zu sanktionieren verordneten Handlung oder Versäumnis möglich................................................................

7

FORUM

85

ENTSCHEIDUNGEN DES GERICHTS DER EUROPäischen UNION I.

II.

III.

Ungarn hat dadurch gegen seine Verpflichtungen aus Art. 2 und Art. 6 Abs. 1 der Richtlinie 2000/78/EG des Rates vom 27. November 2000 zur Festlegung eines allgemeinen Rahmens für die Verwirklichung der Gleichbehandlung in Beschäftigung und Beruf verstoßen, dass es eine nationale Regelung erlassen hat, wonach Richter, Staatsanwälte und Notare bei Erreichen des 62.

Lebensjahrs aus dem Berufsleben ausscheiden müssen, was zu einer unterschiedlichen Behandlung aufgrund des Alters führt, die außer Verhältnis zu den verfolgten Zielen steht . ................

1) Die Art. 49 AEUV und 54 AEUV sind dahin auszulegen, dass sie einer nationalen Regelung entgegenstehen, die zwar für inländische Gesellschaften die Möglichkeit einer Umwandlung vorsieht, aber die Umwandlung einer dem Recht eines anderen Mitgliedstaats unterliegenden Gesellschaft in eine inländische Gesellschaft mittels Gründung der letztgenannten Gesellschaft generell nicht zulässt.

2) Die Art. 49 AEUV und 54 AEUV sind im Kontext einer grenzüberschreitenden Umwandlung einer Gesellschaft dahin auszulegen, dass der Aufnahmemitgliedstaat befugt ist, das für einen solchen Vorgang maßgebende innerstaatliche Recht festzulegen und somit die Bestimmungen seines nationalen Rechts über innerstaatliche Umwandlungen anzuwenden, die – wie die Anforderungen an die Erstellung einer Bilanz und eines Vermögensverzeichnisses – die Gründung und die Funktionsweise einer Gesellschaft regeln. Der Äquivalenzgrundsatz und der Effektivitätsgrundsatz verwehren es jedoch dem Aufnahmemitgliedstaat, – bei grenzüberschreitenden Umwandlungen die Eintragung der die Umwandlung beantragenden Gesellschaft als „Rechtsvorgängerin“ zu verweigern, wenn eine solche Eintragung der Vorgängergesellschaft im Handelsregister bei innerstaatlichen Umwandlungen vorgesehen ist, und – sich zu weigern, den von den Behörden des Herkunftsmitgliedstaats ausgestellten Dokumenten im Verfahren zur Eintragung der Gesellschaft gebührend Rechnung zu tragen.........

Art. 5 Abs. 1 der Verordnung (EG) Nr. 1346/2000 des Rates vom 29. Mai 2000 über Insolvenzverfahren ist dahin auszulegen, dass er unter Umständen wie denen des Ausgangsverfahrens auch auf Insolvenzverfahren Anwendung findet, die vor dem Beitritt der Republik Ungarn zur Europäischen Union eröffnet wurden, wenn sich die dem Schuldner gehörenden Vermögensgegenstände, an denen das betreffende dingliche Recht bestand, am 1. Mai 2004 in Ungarn befanden, was zu prüfen Aufgabe des vorlegenden Gerichts ist......................

Erinnerung an die Landestagung der zivilistischen Kollegienleiter an 18–19. Oktober 2012.............

98

Bericht über die Konferenz organsiert durch das Zivilrechtliche Kollegium des Obersten Gerichts zur Modernisierung des Zivilprozessrechts am 4. Oktober 2012...................................................

100

DIE GERECHTIGKEIT DES ZIVILPROZESSES Die Erinnerungsforschungsfragen der Geltung der formalen und materiellen Gerechtigkeit.................

103

Contents Criminal CASES Decision in Principle 88

B.1

I. A native speaker Hungarian accused person is not entitled on the basis of the right to use the mother tongue to get a translation of the the documents of the procedure into another language.

II. The non native speaker accused person has to get the most important documents of the criminal procedure translated such as the decision on detention, the accusation, and all decisions decisive rulings.

III. The translation costs of the communication between the non native speaker accused person and his defence lawyer during the procedure concerning any hearings, challenge, appeal or any other pleas in order to preparing the defence has not to be borne by the accused person but by the state..............................................

11

DECISIONS 1

2 3

91

95

4

5

There is a close relation between the single intention and the short periods of time as conditions of successive acts. The longer is the time between the single acts, the more it is likely that the single intention is missing.....................

A knife having no tip but a blade of 8 cm is no unapt means for homicide...................................

In case of fraud, if the victim has been subject to a deceit for a longer time and has been paying money for the perpetrator in several instalments, the crime is finished at the time of payment of the last instalment and the limitation period is also starting at this time......................

I. If somebody by reversing a car hits the victim running by a car for disabled persons causes the accident (the danger) irrespectively the fact as to whether the person running the car for disabled deems to be a car driver or a pedestrian; and therefore in case of omission of render first help commits the qualified form of the crime. – II. A reference to the contribution of the victim is no ground for appeal on point of law only because this is a circumstance of imposing a punishment...........................................

A defamation committed by action may be established based upon those obscene acts such

14 16

17

21

8

6

7

8

9

10

Tartalom

as forced kissing without permission which are not apt for raise or satisfy sexual........................

Fraud is committed if somebody launches a „club of buyers” not with an operational intent but in order to use the money paid by the members as prepayment for his own purposes..........

The manager of the bank subsidiary is not liable for fraud as an aid nut as perpetrator of embezzlement who intentionally violates against his duties concerning the assessment of an application for loan and does not assess as to whether a cover of the loan exists and hence provides a loan for somebody who has no real chance to pay the loan back and has no assets to cover the loan..................................................

By regular assessment of the detention, the court is not obliged beyond examining the wellfoundedness of the legal conditions to consider the absolute length of the detention....................

There is no appeal against a ruling suspending a procedure and ordering mediation only if it was ordered before accusation. Against such a decision made during the procedure before a court is there an appeal according to the general rules..............................................................

I. The duty to give reasons was not violated in a way which would give a reason for a review if the activities of the court(s) in order to clarify the facts of the case and its (their) legal opinion concerning criminal liability, qualification, punishment or measures is (are) clear from the final decisions. Accuracy or the result of the consequences of the assessment of the evidence do not belong to those procedural errors which might lead to a review, they would mean an inadmissible review of the merits of the case. – II. A motion concerning minor danger to the society or lacking danger to the society at time of adjudication is in itself not such a violation of substantive law which might lead to a review. – III. For qualifying crimes against property as committed business like by assessing the legal unity of acts committed with an intention to acquire illegal profit also those acts committed by the same or similar intent have to be considered which have already been adjudicated in other criminal procedures.....................

23

P.2

The FILMJUS Association, as organ of common administration of rights, is, according to the ruling on its registration, entitled to administer the royalties payable to the filmmakers according to the type of utilization. The authors of movies, in the absence of a clause of other content, are entitled to royalty from producers for each type of utilization irrespectively of the fact as to whether the right to authorize utilization remained by the authors or by the producers.......

Those provisions of the civil procedural code on bearing the costs of procedure depending on winning or losing the case are not applicable if the procedure ceased as a result of suspension....

11

24 12 13 26

30

14

30

15 16

17

18

32

CIVIl CASES Decisions in Principle P.1

DECISIONS

19

20 35

36

The object of copyright and patent are not the same. The technical solution underlying to the patent is not literal or scientific work and hence may not be subject to copyright protection. After ending of the protection as patent no copyright may be applied for the technical solution....

A lawsuit for establishing the invalidity of a contract is ill-founded if it only bases on transfer of covers.........................................................

Meeting a resolute condition, the contract ceases to be operative. In case of a gratuitous contract, the argument of the party is ill-founded by stating that a resolutive condition became impossible because he or she cannot meet it because of economic grounds occurring after concluding the contract.......................................

At time of notification of an assignment the claim to be set off has to exist. Setting off is not subject to the condition of being payable at time of assignment; setting off is also possible if the claim to be set off becomes payable after the notification of the assignment.......................

An untaxed income may also be considered as a foundation for calculating an accident rent.....

A contract of inheritance is formally a will, however, substantially a contract of nursing or life annuity a special type of them. Therefore is the general provisos of a contract of nursing or life annuity are applicable for the content of a contract of inheritance, as well. Therefore the undertaking of a proper care or annuity is an essential part of the contract of inheritance.......

In case of a crime committed against a child, the custody as a mandatory requirement of the law has to be ceased even if the parent changes in positive direction the behaviour which justified imposing and imprisonment. This later change of behaviour may only open the way to apply for a restatement of custody......................

The court may – without violating against any legal provision – decline a motion for taking further evidence if it the party put it forward culpably lately or in a way which is not compatible with the requirements of a bona fide procedure and there are no legal deviations................

I. Ordering to return children who were unlawfully abducted from their domicile to Hungary may not be omitted, if the court comes to the conclusion after personal hearings that returning them would not cause them any physical or psychic harm and would not cause an unbearable situation. – II. The rules of jurisdiction concerning parental custody according to the Brussels IIa Regulation do not exclude the procedure of Hungarian courts according to the Hague Chid Abduction Convention.........

There is a conflict of interest between the debtors and their minor children who are willing to buy their real estate at an auction, and therefore the parents as debtors in a foreclosing procedure may not represent their minor children acting as buyers at the auction and may not give a mandate for a legal representation of the children. Because all of that an ad hoc guardian has

37 38

39

40 42

43

45

47

48

Tartalom

9

to be ordered for the children for auction, or for representing them in a legal procedure because of an objection against the auction.....................

52 M.3

ECONOMIC CASES Decisions in Principle G.1

G.2

I. A court has no jurisdiction in a civil procedure between a company and a third person to decide on the accuracy of a motion for registration of changes and to take evidence concerning these facts before the publication of the changes and to establish the changes of the facts registered in the register of companies. – II. A judicial decision setting aside a resolution of the company on the election of a manager has is operative for the future (ex nunc). – III. Interruption of the procedure may not be established if the party has a legal representation based on a mandate given by the formerly registered manager...................................................

A founding charter may not be declared as invalid based on objections concerning the summoning of the assembly, setting the agenda or procedural matters in relation to the registration of changes in the registry of companies......

22

23

The report of a mediation body may be fully reviewed by a court of law. The distributor has to specify among the conditions of the warranty on the warranty card what are the proportionate special conditions of putting the goods into operation ............................................................

In case of a legal succession after starting an insolvency procedure, notifying and registering the claims of the creditors and paying the notifications fees – irrespectively the fact as to whether the succession happened as an operation of law or on contractual basis – the notification fee must not be claimed again from the new creditor .......................................................

A ruling of the court of second instance setting aside a decision of a court of first instance is no decision in the merits of the case, and therefore it cannot be challenged by an appeal on points of law only...........................................................

24

For damages payable to the employer not only those may be concerned as employees who are still employed at the employer............................

RULINGS IN PRINCIPLE M.2

I. An employment concerning a changing place of employment has been concluded, if the place of employment is according to the contract of employment is the seat, place of business of the employer or the seat or place of business of the business partners of the employer. – II. The flat of the employee cannot be deemed as the seat or place of business of the employer especially if the employee appears here only once in a

64

K.1 55

K.2 57

K.3

K.4 59

61

If a service grievance is decided by the commander in duty for the unit there is no legal ground – partially because of the burden of proof of the employer – why a lawsuit should be submitted against another unit than that concerning which the claim arose............................

66

ADMINISTRATIVE CASES Decisions in Principle

54

The applicable rules for registration of the change of the person of administrator of a realproperty in property of the Hungarian State. If the whole real-estate belongs to the National Land Trust, and no proper agreement has been concluded and documentation of change attached, a twofold administration of property is not possible..........................................................

Modes and time of opening a costumer centre in case of an electronic communication service provider are the provisions of §17/B. Para (1)– (2) of the law on consumer protection................

The duty to pay interest for utilization has to be paid pursuant to the sum applied for at the beginning of the year and to the subsidy paid for the administrator of the utility............................

Those provisions of union law are not applicable for violations of law happened before they entered into force. A misleading character of an advertisement is to be decided on the basis of the knowledge of the consumers at time of publication...........................................................

68

69

71

72

DECISIONS 25

LABOUR CASES Decisions in Principle M.1

63

DECISION

DECISIONS 21

month for orders or for discarding partial duties. A place of business may only be taken into account for the jurisdiction of the labour court if it is the place of employment...........................

Nursing and help with the household are done by relatives free of charge because of the family ties and this cannot be taken into account for the employer, because these activities are not carried out because of him but because of the employee and the moral ties...............................

26 62 27

28

Local governments have no power to regulate the questions of using and utilization of an airport (not even a not public airport), this question cannot be seen as a local public affair not governed by an act of parliament.......................

A finacal guarantee of the state – because of several public law elements – is not the same as a guarantee governed by civil law. The state may only guarantee a loan for purposes and under the conditions of as it is prescribed by law..........

In a real estate registration procedure, the expression „title” may not to be omitted in the document based upon which the registration is committed...........................................................

Legal regulation makes it possible that the local building regulation may be stricter than the national one. The stricter rules of the local regulation are to be mandatory applicable instead of the subsidiary national rules...........................

76

78

81

82

10

29 30

Tartalom

Regulation of exemptions from paying a building tax utilized for agrarian purposes between 1994 and 2009.....................................................

The provisions of § 49 of the law on waste economy has to be applied in accordance with 4 § of the Government Decree 271/2001. (XII. 21.) because in case of the sanctioned activity or omission is it possible to lower or higher the fine........

83

85

Decisions of the court of the european union I.

II.

By adopting a national scheme requiring compulsory retirement of judges, prosecutors and notaries when they reach the age of 62 – which gives rise to a difference in treatment on grounds of age which is not proportionate as regards the objectives pursued – Hungary has failed to fulfil its obligations under Articles 2 and 6(1) of Council Directive 2000/78/ EC of 27 November 2000 establishing a general framework for equal treatment in employment and occupation...........................................

1) Articles 49 TFEU and 54 TFEU are to be interpreted as precluding national legislation which enables companies established under national law to convert, but does not allow, in a general manner, companies governed by the law of another Member State to convert to companies governed by national law by incorporating such a company.

2) Articles 49 TFEU and 54 TFEU are to be interpreted, in the context of cross border company conversions, as meaning that the host Member State is entitled to determine the national law applicable to such operations and thus to apply the provisions of its national law on the conversion of national companies governing the incorporation and functioning of compa-

III.

88

nies, such as the requirements relating to the drawing up of lists of assets and liabilities and property inventories. However, the principles of equivalence and effectiveness, respectively, preclude the host Member State from – refusing, in relation to cross border conversions, to record the company which has applied to convert as the ‘predecessor in law’, if such a record is made of the predecessor company in the commercial register for domestic conversions, and – refusing to take due account, when examining a company’s application for registration, of documents obtained from the authorities of the Member State of origin.......................................

Article 5(1) of Council Regulation (EC) No 1346/2000 of 29 May 2000 on insolvency proceedings must be interpreted as meaning that that provision is applicable, in circumstances such as those in the main proceedings, even to insolvency proceedings opened before the accession of the Republic of Hungary to the European Union where, on 1 May 2004, the debtor’s assets on which the right in rem concerned was based were situated in that State, which is for the referring court to ascertain...........................

91

95

FORUM Reminder of the National Conference of the Civil College Leaders on 18–19th October 2012................

98

Report on the conference about the modernization of civil procedural law held by the Civil College of the Curia on the 4th October 2012...................

100

JUSTICE OF THE CIVIL PROCEDURE Operation of formal and substantial justice as a matter of studying memories.........................................

103

BÜNTETŐ SZAKÁG ELVI DÖNTÉS

B.1

I. A magyar anyanyelvű terheltet nem illeti meg az anyanyelv használatának joga alapján az a jogosultság, hogy részére a büntetőeljárás iratait más nyelvre lefordítsák.

II. A nem magyar anyanyelvű terheltnek írásban szükséges lefordítani a büntetőügy lényeges iratait, így a szabadságelvonásról szóló határozatot, a vádiratot és minden ügydöntő határozatot.

III. A nem magyar anyanyelvű terheltet a védőjével való kommunikáció alatt – amely az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással áll kapcsolatban, vagy a fellebbezés vagy más eljárási kérelmek benyújtásához kapcsolódik – a védői, terhelti, a védekezéshez szükséges megbeszélés érdekében igénybe vett tolmács-költség nem a terheltet, hanem a nemzeti államot terheli. [Be. 9. § (1) és (2) bekezdés; az Európai Parlament és a Tanács által 2010. október 20. napján elfogadott – és 2010. november 9. napján hatályba lépett – 2010/64/EU irányelv 2. cikk (4) bekezdése.]

Az I. rendű vádlott az ellene emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyt büntetőeljárásban 2012. február 16. napján kérelmet terjesztett elő az eljárás során keletkezett iratok román nyelvre történő lefordítása és a lefordított iratok részére megküldése érdekében CD formátumban.

Azt is sérelmezte, hogy a kihallgatásán nem volt jelen sem román tolmács, sem ügyvéd, továbbá az iratokban azt rögzítették, hogy magyarul tud írni, olvasni és védő nélkül is tesz vallomást, holott ő ilyen nyilatkozatot nem tett.

Az elsőfokú bíróság végzésével az I. rendű vádlottnak az eljárási iratok román nyelvre történő lefordítása iránti kérelmét elutasította. Végzése indokolásában rögzítette az I. rendű vádlott a nemzetiségére és az anyanyelvére vonatkozó, továbbá az ellene korábban Magyarországon folyamatban volt büntetőeljárás, valamint jelen eljárásban a gyanúsítotti kihallgatásai során tett eltérő tartalmú nyilatkozatait. Ezek alapján arra vont következtetést, hogy az I. rendű vádlott részben magyar anyanyelvű, aki magyarul folyékonyan tud írni, olvasni, a részére magyar nyelven átadott okiratokat hibátlanul és kifogástalanul érti. Ezért a hatalmas mennyiségű iratanyag román nyelvű fordításának elkészítésére irányuló kérelme nyilvánvalóan a büntetőeljárás elhúzására irányul. Ugyanakkor az I. rendű vádlott részére tolmács kirendelése indokolt annak érdekében, hogy a szintén anyanyelveként megjelölt román nyelvet használva hatékonyabban tudjon együttműködni a hatóságokkal az egyes eljárási cselekmények során.

A végzés ellen az I. rendű vádlott és a védője jelentettek be fellebbezését azzal, hogy nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint magyar lenne az anyanyelve.

A fellebbviteli főügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta. Utalt arra, hogy a Be. 9. § (3) bekezdése értelmében csak az idegen anyanyelvű terhelt részére kéz-

besítendő határozatokat és hivatalos iratokat kell lefordítani, az eljárás teljes anyagát nem, ezek megismeréséhez tolmács nyújthat segítséget.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan: A nyomozati iratok alapján az állapítható meg, hogy az első gyanúsítotti kihallgatása alkalmával a terhelt vallomást nem tett, a gyanúsítással szemben panasszal élt, az anyanyelv használatra történt figyelmezetés ellenére tolmács kirendelését nem kérte. A jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy anyanyelve magyar, és román. A jegyzőkönyvet a gyanúsított aláírta. Ugyanezen a napon egy későbbi gyanúsítotti kihallgatásán az anyanyelv használatra történt figyelmeztetést követően így nyilatkozott: „Kijelentem, hogy román állampolgár vagyok, azonban magyar nemzetiségű és a magyar nyelvet anyanyelvi szintem beszélem”. Az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyvet aláírta. A folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásán és a későbbi gyanúsított kihallgatásokon is a gyanúsított a nyelvhasználati jogra való figyelmeztetést követően azt adta elő, hogy: „Nekem román az anyanyelvem, de beszélek magyarul, tudok magyarul írni, olvasni, ezért nem kérek tolmácsot”. A jegyzőkönyvet a terhelt aláírta.

A vádlott az előzetes letartóztatásának felülvizsgálata során a megyei bíróság ülésén előadta, hogy: „Négy osztályban tanultam a magyart. Értem a nyelvet, igen, de szükségem van tolmácsra. Ragaszkodom a tolmácshoz.

Kihallgatásomkor is ragaszkodtam a tolmácshoz, de nem volt. Román állampolgárként jogom van tolmácshoz. Megtanultam a nyelvet, igen, értelmezem, de jogomban áll tolmácsot kérni. A jelenlegi ülésen nem ragaszkodom tolmácshoz, de a következőkben igen.”

A fenti nyilatkozatra tekintettel a nyomozó hatóság 2011. augusztus 31-én a vádlott részére tolmácsot rendelt ki, aki a következő, folytatólagos gyanúsítotti kihallgatáson jelen volt. Ekkor a vádlott így nyilatkozott: „Jogom van a román nyelvhez, az az anyanyelvem, azon szeretnék beszélni”. „Minden iratról kérek másolatot, román nyelvre lefordítva.”

Az elsőfokú bíróság 2012. május 2. napján tartott tárgyalásán az I. rendű vádlott úgy nyilatkozott, hogy román állampolgár lévén nagyon keveset ért abból, ami magyarul elhangzik. Az iratok lefordítását azért is kérte, mert nem tudja, hogy a többi vádlott pontosan milyen vallomást tett ellene. Az első fokon eljáró tanács elnöke a tárgyalásról készített jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az I. rendű vádlott részére a nyomozó hatóság átadta a CD-re „kiírt” nyomozati iratokat.

Az anyanyelv szabad használatának a Be. 9. §-ában deklarált joga olyan alapelve a büntetőeljárásnak, amelynek az érvényesülését az eljáró hatóságoknak az egész eljárás során biztosítaniuk kell. E jogosultság alapján a büntetőeljárásban mindenki, vagyis a büntetőeljárás valamennyi résztvevője – így a terhelt is – mind írásban, mind szóban használhatja az anyanyelvét függetlenül attól, hogy a magyar nyelvet milyen szinten érti vagy beszéli. A magyar

12

nyelv tudásának csak abban az esetben van jelentősége, ha az eljárásban részt vevő személy nem az anyanyelvét és nem a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a regionális vagy nemzetiségi nyelvét, hanem az általa megjelölt más nyelvet kívánja használni, mert ezt csak akkor teheti meg, ha a magyar nyelvet nem ismeri.

A Be. 114. § (1) bekezdése szerint, ha nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét, – törvén�nyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben – regionális vagy nemzetiségi nyelvét kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, a magyar nyelvet nem ismerő személy által ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

A Be. 262. § (6) bekezdése alapján a magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó, második, átdolgozott kiadás 2003., 45. o.) meghatározása szerint az anyanyelv „az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél”.

Az eljáró hatóságoknak a terheltet a Be. 43. § (2) bekezdésének f) pontja alapján tájékoztatniuk kell az anyanyelv használatának jogáról. E kötelezettség megsértésével, vagyis a terhelt eljárási jogainak lényeges korlátozásával beszerzett bizonyíték az eljárás során nem használható fel, azt a bizonyítékok köréből ki kell rekeszteni a Be. 78. § (4) bekezdése alapján.

Ha a terhelt nem magyar anyanyelvű és nem beszéli, nem érti a magyar nyelvet, akkor részére hivatalból kell tolmácsot kirendelni a védelemhez való joga gyakorlása és a tisztességes eljárás garantálása érdekében. Amennyiben a terhelt nem magyar anyanyelvű, de a magyar nyelvet érti és beszéli, akkor tolmács közreműködése nélkül folyhat az eljárás mindaddig, ameddig be nem jelenti, hogy a saját anyanyelvét kívánja használni. Az eljárás ezen szakaszától kezdődően kell tolmács kirendelésével az alapjogának érvényesülését biztosítani (BH 1989. évi 10. számú határozat).

Nem csak a hazai eljárásjogi törvény, hanem a Rómában 1950-ben elfogadott emberi jogok európai egyezménye (EJEE) is rendelkezik a nyelvhasználatról.

Azonban sem az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 3. bekezdése [„Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van legalább arra, hogy legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól.”], sem az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikk (3) bekezdése [„Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek teljes és egyenlő joga van legalább a következő biztosítékokra: a) a legrövidebb határidőn belül az általa értett nyelven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természetéről és okáról.”] nem garantálja a Be.

Büntető szakág

9. §-ában deklarált anyanyelvhasználat jogát. Ezen nemzetközi egyezmények a hazai joghoz viszonyítva lényegesen szűkebb jogosultságot biztosítanak a terheltnek azáltal, hogy az eljárás nyelvét értő terhelt esetében nem teszik kötelezővé a tolmács kirendelését.

A magyar Büntetőeljárási törvény hatályos jogszabályi rendelkezései az uniós jogszabályokhoz képest sokkal nagyobb garanciát biztosítanak annak a terheltnek, aki a magyar büntetőeljárásban nem a magyar eljárás nyelvét, vagyis nem a magyar nyelvet, hanem ettől eltérő anyanyelvét szeretné használni.

Jelen ügyben a vádlott kérelmének elbírálása kapcsán az előbb idézett Egyezmény és az Egyezségokmány vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe vette a másodfokú bíróság, azonban jelen esetben más tényeket is figyelembe kell venni.

Az elsőfokú bíróság részletesen, az események szerinti időbeni történései alapján pontosan rögzítette, hogy a vádlott miként nyilatkozott a magyar nyelvhez való kötődése, köteléke, kapcsolata és használata tekintetében évekre visszamenően, amióta a magyar hatóságokkal a különböző büntetőeljárások lefolytatása során hivatalos kontaktusba került.

A vádlott ellen korábban 2007–2008. évben Magyarországon már folyt büntetőeljárás. Ebben tolmács igénybevételét az eljárás tartama alatt egyáltalán nem kérte, arra hivatkozott, hogy a magyar nyelv az anyanyelve. A jelen büntetőeljárásban is csak egy év eltelte után kérte tolmács igénybevételét. Addig az eljárásban a korábbi büntetőeljárásban tett nyilatkozatával egyezően magyar anyanyelvű személynek vallotta magát.

Mindkét büntetőeljárás során a nyomozóhatóságok, a bíróságok az eljárás valamennyi szakaszában a tolmácsolásra, fordításra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket maradéktalanul betartották.

A rendelkezésre álló iratokból a másodfokú bíróság tényként megállapította, hogy a vádlott anyanyelve a magyar nyelv is, ezért a Be. 9. § (1) bekezdése alapján a kérelme nem teljesíthető.

Ezt a tényt a másodfokú és az elsőfokú bíróság nem csak a vádlotti nyilatkozatokat alapul véve állapította meg, hanem e ténymegállapítás a vádlottnak a büntetőeljárásban a magyar nyelv használata vonatkozásában tanúsított magatartásain is alapul. Az első– és a másodfokú bíróság ugyanis azt is vizsgálta, hogy a vádlottnak a korábbi, ezt megalapozó állítását visszavonva valóban anyanyelve-e a magyar nyelv.

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az I. rendű vádlott négy évig magyar nyelvű általános iskolában tanult. Családi, otthoni környezetében a magyar nyelvet is beszélték. 1996 óta Magyarországon él, az élettársa – 2010 évig, vagyis 4 éven keresztül – magyar anyanyelvű, magyar állampolgár, aki szerint is folyékonyan ír és olvas magyarul. Magyar nyelven írt munkaszerződést írt alá. Magyarországon éveken keresztül magyar nyelvet beszélő emberekkel dolgozott. A jelen büntetőeljárásban a főügyészség vádiratának kézbesítését követően a vádlott egy 22 oldalas, magyar nyelven, kézzel írt – az iratoknál 33. sorszám alatt található – beadványában e vádirattal kapcsolatos észrevételeit fejtette ki.

A másodfokú bíróság a döntése meghozatalakor figyelembe vette a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, az Európai Parla-

Büntető szakág

ment és a Tanács által 2010. október 20. napján elfogadott – és 2010. november 9. napján hatályba lépett – 2010/64/ EU irányelvben (továbbiakban: irányelv) foglaltakat is.

Az irányelv 2. cikk (4) bekezdése alapján meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amely alapján rendelkezésre áll olyan eljárás vagy mechanizmus, amelynek segítségével megállapítható, hogy a terhelt beszéli-e, érti-e a büntetőeljárás nyelvét, szüksége van-e tolmács segítségére.

Az irányelv 3. cikke értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak ésszerű időn belül megkapják mindazon iratok írásbeli fordítását, amelyek lényegesek annak biztosításához, hogy képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat, továbbá a tisztességes eljárás garantálásához. A lényeges iratok közé tartoznak a szabadságelvonásról szóló határozatok, a vád, illetőleg a vádirat, és bármely ítélet.

Az illetékes hatóságok határoznak arról az adott ügyben, hogy bármely egyéb irat lényegesnek minősül-e. A gyanúsítottak vagy a vádlottak vagy jogi képviselőjük e célból indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be. Nem áll fenn követelmény a lényeges iratok azon részeinek lefordítására vonatkozóan, amelyek nem relevánsak annak szempontjából, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak megismerjék az ellenük indított ügyet. A tagállamok a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak joguk legyen megtámadni azt a határozatot, amely megállapítja, hogy nincs szükség az iratok vagy azok részeinek lefordítására, és amennyiben biztosítottak fordítást, lehetőségük legyen panaszt tenni, ha a fordítás minősége nem elégséges a tisztességes eljárás biztosításához.

Az irányelv 3. cikk (7) bekezdése szerint a fenti általános szabályok alóli kivételként az írásbeli fordítás helyett biztosítani lehet a lényeges iratok szóbeli fordítását vagy szóbeli összefoglalását is, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szóbeli fordítás vagy szóbeli összefoglalás nem sérti a tisztességes eljárást.

Az irányelv azt is rögzíti, hogy az irányelvben foglalt rendelkezések értelmezése során az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében megfogalmazott a tisztességes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tiszteletben kell tartani. Ezen túlmenően nem mellőzhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának az esetjogában e kérdésekben – tolmácsoláshoz, fordításhoz való jog – kialakított jogértelmezés alkalmazása.

Az Isop kontra Ausztria ügyben (34808/60 sz. kérelem) az Emberi Jogok Európai Bírósága a nyelvhasználati jogokról döntött.

Kifejtette, hogy csak abban az esetben kötelező a gyanúsítottat, vádlottat anyanyelvén tájékoztatni az ellene felhozott vádról, amennyiben nem érti azt a nyelvet, amelyet az eljárásban részt vevő hatóságok általában használnak.

Azt hangsúlyozta a Bíróság, hogy egy külföldinek, aki jól érti annak az országnak a nyelvét, ahol büntetőeljárást kezdeményeznek ellene, nincs joga arra, hogy megkövetelje: a hatóságok anyanyelvén adjanak tájékoztatást.

A K. v. Franciaország ügyben (10210/82. sz. kérelem, 1983. december 7-i elfogadhatósági határozat) a vádlott a tárgyalás kezdetétől minden kérdésre bretonul válaszolt.

Jogi tanácsadója ezért kérte, hogy tolmács álljon rendelkezésére, amit azonban a francia bíróság arra való hivat-

13

kozással utasított el, hogy a vádlott Franciaországban nevelkedett, és folytatta iskolai tanulmányait, ezért értenie és beszélnie kell franciául. Az Emberi Jogok Európai Bírósága teljes egészében egyet értett ezzel az érveléssel, és arra hivatkozott, hogy a „…a kérelmezőnek nem jelentett nehézséget a francia nyelv megértése és használata…”. A tolmács igénybevételének egyezményben biztosított joga ”kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha a vádlott nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.”.

Azt is hangsúlyozta és rögzítette a Bíróság a Cadoret és Le Bihan ügyben, hogy „a tisztességes eljárás fogalmából... nem következik annak lehetősége, hogy a vádlott azon a nyelven fejezhesse ki magát, amit általában beszél, vagy amit a legkönnyebben beszél. Amennyiben a bíróság bizonyos abban, hogy a vádlott elégséges mértékben ismeri a bíróság nyelvét, nem kell figyelembe vennie, hogy a vádlott számára kedvezőbb lenne-e a bíróság nyelvétől eltérő nyelven kifejeznie magát.”

Az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjoga tehát töretlen abban: nem hivatkozhat a büntetőeljárás nyelvét megfelelően értő terhelt arra, hogy az adott ország jogrendszerét, jogi szakkifejezéseit nem érti, és nem ismeri, mert ezt az adott nemzeti állam állampolgárai sem értik és ismerik.

Az irányelv 2. cikke egyébként azt is tartalmazza, hogy amennyiben tolmácsot kell kirendelni a terhelt részére – mert nem érti az eljárás nyelvét –, akkor a tolmács nem csak az igazságügyi szervekkel (rendőrség, ügyészség, bíróság) való hivatalos érintkezés során látja el ezt a feladatát. A tolmácsoláson kívül a védelemhez és a védekezéshez való jog büntetőeljárás során való gyakorlása az Egyezmény 6. cikkelyében megfogalmazott tisztességes eljárás része. Ezért az irányelv alapján a nemzeti államoknak biztosítaniuk kell, hogy tolmács álljon rendelkezésre a gyanúsítottak, vádlottak és a védőik közötti minden olyan kommunikáció során, amely az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással áll kapcsolatban, vagy a fellebbezés vagy más eljárási kérelmek benyújtásához kapcsolódik. Az ilyen védői, terhelti a védekezéshez szükséges megbeszélés érdekében igénybe vett tolmács-költség nem a terheltet, hanem a nemzeti államot terheli.

A másodfokú bíróság mindezek kifejtése mellett leszögezi: az anyanyelv használatához való jog nem jelentheti, és nem jelenti a joggal való visszaélés gyakorlását.

A felsorolt konkrét tények, adatok, a büntetőeljárás során tanúsított vádlotti magatartások és az anyanyelvi kötődésre vonatkozó ellentétes nyilatkozatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott a magyar nyelvet anyanyelvként használja, így nem illeti meg az a jog, hogy akár a leglényegesebb iratoknak a román nyelvre való fordításához jusson. Az egész iratanyagnak az írásbeli fordítását akkor sem kérhetné, ha a tolmács igénybevétele megilletné.

Megjegyzi végül az ítélőtábla azt is, hogy a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, az Európai Parlament és a Tanács által 2010. október 20. napján elfogadott – és 2010. november 9. napján hatályba lépett – 2010/64/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdése rögzíti, hogy az írásban a szabadságelvonásról szóló határozatokat, a vádat, illetőleg a vádiratot, és bármely ítélet szükséges lefordítani.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga is ezt tartalmazza.

14

Büntető szakág

A Be. 9. § (3) bekezdése értelmében pedig az eljáró hatóságokat nem terheli a teljes iratanyagra vonatkozó fordítási kötelezettség, az csupán a kézbesítendő határozatok és más hivatalos iratok vonatkozásában áll fenn.

Az ítélőtábla összegzésül megállapítja, hogy a korábban keletkezett iratok lefordítása szükségtelen. Ezen iratok megismeréséhez a jelenlegi tolmács, azok tartalmának értelmezéséhez pedig az eljárásban kötelező jelleggel részt vevő védő nyújthat segítséget. A lényeges iratok szóbeli

fordítása vagy szóbeli összefoglalása azonban nem sértheti a tisztességes eljárás elvét.

Az elsőfokú bíróságnak végül meg kell győződnie arról is, hogy tolmács igénybevétele szükséges és indokolt-e a további eljárás során.

A fenti indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Fővárosi Ítélőtábla 4. Bkf. 10.720/2012.)

HATÁROZATOK

1

A folytatólagosság feltételei sorában szereplő egységes akaratelhatározás és a rövid időköz között szoros az összefüggés. Minél hosszabb ugyanis az egyes részcselekmények között eltelt idő, annál valószínűbb az egységes akaratelhatározás hiánya [Btk. 12. § (2) bek.].

A terheltet a városi bíróság a 2011. szeptember 7-én kelt, és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével folytatólagosan elkövetett lopás bűntette [Btk. 316. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pontja] miatt 270 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte.

A közérdekű munkát hetenként legalább egy napon – heti pihenőnapon vagy szabadidőben – kell elvégezni napi 6 órában.

A bíróság rendelkezett a közérdekű munka, illetve annak esetlegesen hátralévő részének átváltoztatásáról arra az esetre, ha a terhelt a munkavégzésnek önként nem tesz eleget. Ezek szerint egy napi szabadságvesztés egy napi közérdekű munkának felel meg.

A bíróság által megállapított tényállás a következő.

A 31 éves terheltet a városi bíróság a 2009. január 22-én jogerős ítéletével folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 6 hónapi – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

A terhelt 2009 tavasza és 2010. szeptember 11. napja között a Kft. telephelyén dolgozott és életvitelszerűen ott is lakott.

2009 tavaszán pontosan már meg nem határozható időben a Kft. telephelyéről 10 × 10-es szálfát tulajdonított el. Cselekményével 26 000 forint kárt okozott, amely a büntetőeljárás során megtérült.

2010 márciusában ugyancsak a telephelyről eltulajdonított 1 köbméter borovi fenyő kerítésfát, és azt ismeretlen személynek értékesítette. Az okozott kár 75 000 forint volt, amelyet a terhelt a sértettnek megtérített.

2010. szeptember 11-én a telephelyről megkísérelt eltulajdonítani 23 darab 12 × 12-es 6 méteres fagerendát, 4 darab 8 mm-es OSB táblát és 3 darab 18 mm-es vastag MFB táblát összesen 196 000 forint értékben, de tetten érték.

A terhelt terhére a megyei főügyészség 2011. december hó 19. napján, a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A főügyészség álláspontja szerint a terhelt terhére megállapított lopási cselekmény büntetési tétele 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, és a 2010. május 1. napjától hatályos Btk. 87. § (2) bekezdés d) pontja csak rövidebb tar-

tamú szabadságvesztés kiszabására ad lehetőséget, ehhez képest a terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka törvénysértő, amely kizárólag felülvizsgálati eljárás keretében orvosolható.

Ennek megfelelően szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására, és a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére tett indítványt.

A Legfőbb Ügyészség átiratában az ügyész felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal és indítvánnyal fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása végett a Be. 420. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratban írt jogi álláspontját fenntartva, az ítélet megváltoztatását, és a vádlottal szemben szabadságvesztés kiszabását, és a korábbi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését, esetlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

A terhelt védője elsődlegesen a megtámadott határozat hatályában fenntartását, másodsorban szabadságvesztés kiszabása esetén a jelentős számú és súlyú enyhítő körülmények messzemenő figyelembevételét indítványozta.

A nyilvános ülésen a terhelt csatlakozott a védője által elmondottakhoz, kérve a határozat hatályában fenntartását.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos.

A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

Következésképpen egyrészt az esetlegesen hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képezi felülvizsgálat alapját, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés), illetőleg a büntetés végrehajtásának felfüggesztése törvénysértő.

Másfelől viszont helyes minősítés esetén is felülvizsgálatnak van helye, ha a kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés), illetőleg a büntetés végrehajtásának felfüggesztése önmagában a büntető anyagi jog (más) szabályát sérti.

Jelen ügyben azonban nem arról van szó, hogy a kiszabott büntetés önmagában anyagi jogszabálysértő, hanem arról, hogy a felrótt bűncselekmény jogi minősítése téves, viszont a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés törvényes.