Pest vármegyei Hírnök 2023 Március

PEST VÁRMEGYE

Területek: Országosan és megyei megjelenésekkel, Budapesten, Pest Megyében, Heves Megyében... plusz regionális kiegészítéssel is... ...és határon túl...

Alapítva: 1992. – Első lapengedély kiállításának időpontja: 1992. szeptember 29.

A Hírnök Magazin minden hónap első csütörtökén jelenik meg és pénteken érkezik olvasóink virtuális postaládájába e-mail, illetve HírM@il üzenetben INGYENESEN. A www.lapkozpont.hu

oldalon szabadon elérhető az összes lap, vagy területenként az

Információs Központunk www.info-kozpont.hu

helyi, regionális, megyei, vagy országos felületén!!!

HírM@il = Hírek, Újságok és AJÁNDÉKOK – INGYEN!

A Hírnök HírM@il egyedi, új műfaj a tájékoztatásban, amelyet a Hírnök Média hozott létre!

A HírM@il üzenetek kizárólag híreket és lap megjelenéseket, illetve ajándékokat tartalmaznak INGYENESEN és reklámmentesen!

Feliratkozás: www.hirmail.hu

Az ORSZÁGOS magazin tartalma minden területen megjelenik – a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális.

Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).

A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.

Hírnök Információs Központ Kiemelt területeink www.info-kozpont.hu

Összes Magazin (országos, megyei, regionális) www.lapkozpont.hu

HIRDETÉSFELVÉTEL: 06-70-417-9952; 06-28-540-160; 06-20-9359-952;

Ajánlat kérése: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

XXXI. évf. 3. szám; 2023. Március INGYENES INFORMÁCIÓS MAGAZIN

MEGJELENIK: MINDEN HÓNAP ELSŐ CSÜTÖRTÖKÉN

FŐSZERKESZTŐ: Meggyesi Gyula

06-20-9359-952 hirnok@hirnok.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Fejér Andrea

06-20-480-1751 info@hirnok.hu

KÖZPONT ÉS LEVÉLCÍM: 2146 Mogyoród, Nagyhomoki út 10. Telefon: 06-28-540-160

Kiadja a

Alapítva: 1992

Online Hírportál – www.hirnok.hu

A HIRDETÉSEK TARTALMÁÉRT

NEM VÁLLALUNK FELELŐSSÉGET!

A programok, információk tájékoztató jellegűek!

Az írások és hirdetések máshol történő megjelenéséhez kiadónk hozzájárulása szükséges.

Fotók, grafikák: pixabay – www.pixabay.com freepik – www.freepik.com

Több száz millió forintot

csalnak ki a kiberbűnözők

Egyre változatosabb visszaélési módszerekkel jelentkeznek az adathalászok; a kiberbűnözők Magyarországon éves szinten több száz millió forintot csalnak ki az emberektől az online térben – hangzott el a szakmai konzultáción, amelyen az OTP Bank és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK), illetve vármegyei rendőr-főkapitányságok szakemberei vettek részt.

Az MTI-nek eljuttatott közleményben felidézték az egyeztetésbe bevont pénzintézet tavalyi reprezentatív kutatását, mely szerint mára szinte mindenki hallott már a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról. A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak a csalók, százból 14 megkérdezett áldozatul is esett valamilyen csalásnak, százból kilenc főnek pedig anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.

Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a rendezvényen elmondta, hogy a közvélekedés szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával. Ezt a feltételezést viszont kutatási adataik nem igazolták vissza, lényegé-

ben azok közül, akik gyakrabban használják az online felületeket, szinte mindenki ki van téve a csalási veszélynek – fűzte hozzá.

Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt emelte ki, hogy a digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, megtévesztésével támadnak.

Felidézte, hogy a rendőrség a csalások számának csökkentése érdekében szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével; a partnerek közösen oktatási programot indítottak novemberében Kiberpajzs néven. A kampány a banki ügyfeleket szólítja meg, segít felismerni a kiber-biztonsági kockázatokat, illetve ezek elleni fellépés módszereit mutatja be – fejtette ki.

A közleményben összegezték: ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat, ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni – írták.

A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a internetezők

Szabadság vagy szabadosság? Tudatosság vagy félelem? –mi jellemző a magyar internetezők többségére

Az internet a végtelen szabadság és kibontakozási lehetőség tere, vagy inkább a belső és külső kontrollok hiánya miatt az emberi természet legsötétebb bugyrainak Jurassic Park-ja? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Scores Group kutatócéget bízta meg 2022-ben, hogy tárja föl, milyen kép rajzolódik ki az internet magyarországi megítéléséről, használatáról. A kutatásból –többek között – kiderül: az internetezés kapcsán leginkább attól tartanak a válaszadók, hogy illetéktelenek visszaélhetnek a személyes adataikkal (77% legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78%). A felmérés tanúsága szerint pedig az is egyértelmű,

hogy a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudja megítélni, vagy nem ismeri a jelenlegi szabályozást.

A felmérés szerint a netezők több mint fele (59%) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31%), adathalászattal (22%) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21%). Személyes adatokkal való visszaélést –amely miatt a leginkább aggódnak – csupán hét százalékuk észlelt, így vélhetően ennek inkább a súlyossága, mintsem az előfordulási gyakorisága aggasztja a válaszadókat. Az internetes oldalak

– Azt hiszem, a feleségemnek szeretője van.

– Mégis miből gondolod?

– 5 évet éltünk itthon, majd kiutaztunk Olaszországba 3 évre, azután Amerikában éltünk 2 évet és aztán pedig Franciaországban.

– És mi köze ennek a hűtlenséghez?

– Mindenütt ugyanaz volt a postás!

első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja gondolkodás nélkül jóvá: 29 százalék esetében oldala válogatja (van, ahol átnézik és módosítják a beállításokat jóváhagyás előtt, van, ahol nem), míg 28 százalék kifejezetten gyanakvó vagy óvatos, mindig és mindenhol a minimális jóváhagyást választja.

A netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), de aggodalomra ad okot, hogy esetleg illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72%) és eltulajdonítják a banki adataikat (66%). Bár a kéretlen levelek, spamüzenetek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők körében (60% aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58%) – ami szintén azt igazolja, hogy az esetek általuk érzékelt súlyossága nagyobb szerepet játszik az ezzel

kapcsolatos aggodalmaikban, mint ezek gyakorisága vagy bekövetkezésük valószínűsége.

A káros, büntetendő esetek szintén nem kerülik el a netezőket: 73 százalékuk találkozott már ilyennel, legnagyobb arányban valótlanságokkal – becsapós, átverős hirdetésekkel (49%) és álhírekkel (46%). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37%) és a durva, bántó nyelvezet (33%) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44%), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25%).

A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már leg-

alább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének; 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését; míg három százalékuk ítélte annyira súlyosnak az általa tapasztaltakat, hogy szükségesnek tartotta a rendőrségnek vagy más hatóságnak jelenteni azt. Az eseteket a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.

A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: felük vagy nem tudja megítélni (22%), vagy nem ismeri (28%) a jelenlegi szabályozást. Har-

mincöt százalékuk szerint lazább szabályozásra lenne szükség, 13 százalék tartja azt megfelelőnek és csupán két százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62%). A kutatás során összesen 15.000 fő vett részt az online kérdőív kitöltésében. A minta reprezentatív volt az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és a lakóhely régiója szerint a 16–75 éves magyar lakosságra. A felmérésből kiderült, hogy az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal. Az okostelefonosok ragaszkodnak a készülékükhöz, hiszen tízből hatan legalább kétóránként feloldják a képernyőzárat vagy ránéznek a telefonjukra.

Terjed a jogsértő, rejtett befolyásolás az online kereskedelemben, az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét „mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében miután részt vett az európai gyorsvizsgálatban.

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózata (Consumer Protection Cooperation Network – CPC) összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálaton mértre fel a „sötét mintázatok” jelenlétet az online kereskedelemben.

A vizsgálat Európa-szerte csaknem 400 online boltra terjedt ki a ruházati áruházaktól az elektronikai cikkekig. Három ismert manipulatív gyakorlatra összpontosítottak, a hamis visszaszámlálásokra, a többletvásárlásra sarkalló webes felületekre és az információ-elrejtésre. A közleményben kiemelték, az eredmények alapján a webhelyek csaknem 40 százaléka alkalmazta a három jogsértő technika valamelyikét.

A fogyasztókat hamis visszaszámlálóval 42 áruház sürgette, 54 weboldal pedig a kereskedők érdekeit szolgáló választási lehetőségek – például drágább termékek, vagy szállítási lehetőségek – felé terelte a vásárlókat a felület kialakításával, nyelvezetével. A felmérés szerint 70 webhely rejtett el fontos információkat, így például a szállítási költségekről, a termékek összetételéről, vagy az olcsóbb lehetőségekről, továbbá 23 weboldal valamilyen előfizetés megkötésére próbálta rábírni a fogyasztókat ugyanezzel a technikával. A vizsgálat kiterjedt a boltok applikációira is, 102-ből 27 esetben bukkant fel valamelyik „sötét mintázat” – részletezték a közleményben.

A GVH hangsúlyozta, az egyes tagállami hatóságok felveszik a kapcsolatot az érintett webáruházakkal a kifogásolható gyakorlatok megszüntetése érdekében, szükség esetén pedig eljárásokat indítanak a jogsértések mielőbbi felszámolására.

Felidézik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évek során több alkalommal fellépett már a fogyasztók rejtett befolyásolásával szemben, ugyanis az európai akció során vizsgált kereskedői technikák idehaza sem ismeretlenek.

Az információ-elrejtéssel kicsalt előfizetések ügyében milliárdos nagyságrendű hatósági bírságra is volt már példa Magyarországon.

A GVH emellett jelenleg is vizsgál online platformokat a fogyasztókat nyomás alá helyező, de az árat, vagy készletet valójában nem befolyásoló, „kamu” visszaszámláló órák miatt – írják a közleményben.

A nemzeti versenyhatóság legutóbb tavaly ősszel – egy mostanihoz hasonló gyorselemzést követően – a Magyarországon elérhető légitársaságokat figyelmeztette nyomatékosan arra, hogy jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során változtassanak a fogyasztói döntéseket észrevétlenül torzító módszereiken – tájékoztatott a GVH.

Értesülj azonnal a Hírnök megjelenéséről

és vedd át az ajándékutalványt!

Hírnök HírM@il

Hírnökös Hírek és Ajándékok I

Terjed a rejtett befolyásolás az online kereskedelemben

Egyre több veszély leselkedik a gyerekekre az interneten

Az elmúlt két évben a gyerekek az online térben növekvő számban találkoztak felnőtt tartalommal, magukat gyereknek kiadó felnőttel, zsaroló, vagy adathalász üzenetekkel –állapította meg egy friss felmérés.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült kutatás azt vizsgálta, a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Az MTI-hez eljuttatott kutatási eredmények szerint annak ellenére, hogy a fiatalok szabad idejük nagy részét az interneten töltik, az otthoni beszélgetések során jellemzően az iskolában történtekről faggatják őket szüleik.

Már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt.

Bár a szülők legfeljebb fele beszélget gyermekével az online térben zajló dolgokról, érdekes módon 85 százalékuk úgy véli, tisztában van azzal, miket oszt meg gyermeke a közösségi médiában - írta közleményében a Yettel.

A felmérés alapján a legnépszerűbb platformnak továbbra is a Facebook és a Messenger

számít (66 százalék), az Instagram népszerűsége viszont –bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – 43 helyett már csak 35 százalékos. Az Instagram második helyét átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. A YouTube-ot tízből négyen használnak rendszeresen.

A válaszadók szerint gyermekük jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról (32 százalék), a lakóhelyről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat (25 százalék) oszt meg az interneten, de az idén 18 százalékról 44 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem posztolnak.

A kutatás alapján a szülő-gyerek beszélgetések jórészt az iskolában történtekre (89 százalék), a tanulásra (86 százalék), a helyes viselkedésre (80 százalék) és a gyermeket a suliban vagy az után ért sérelmekre (74

„A kisfiúk ugyanazon okból vesznek Kinder tojást, mint amiért a férfiak vásárolnak női fehérneműket. Nem igazán a termékre van szükségük, inkább a meglepetésre, ami bennük van...”

*

A harmincadik születésnapján a feleség felfedez néhány ősz hajszálat a hajában, és aggódva nézegeti magát a tükörben.

Odafordul a férjéhez:

– Láttad ezt?

százalék) korlátozódnak. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, a helyes viselkedés a neten továbbra sem tartozik a leggyakoribb beszédtémák közé, csupán 46 százalékban esik szó ezekről.

A szülők visszajelzése szerint a gyerekek 71 százaléka már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. A felmérés azt mutatja, hogy ha egy gyermek ilyen tartalmakkal vagy jelenséggel találkozik, továbbra is igen nagy arányban (82 százalékban) jelzi azt szüleinek.

Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője kiemelte: amióta túl vagyunk a járványidőszakon, és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről, noha ők az idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik. A ProSuli oktatási programja idén kiemelten foglalkozik a gyermekek online védelmével – tette hozzá.

– Mit, drágám? A ráncaidat? www.jobvip.hu

Napi 300 percet tévézünk és 200-at internetezünk

Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.

A háztartások médiafogyasztási szokásait és az azzal járó kiadásokat vizsgáló kutatás els ő dleges célja az volt, hogy kiderítse, milyen típusú médiatermékekért szokott fizetni a lakosság, és ezek a kiadások milyen volument képviselnek a háztartások költségvetésében. A felmérés hiánypótlónak tekinthető, a hazai médiakutatások ugyanis általában a médiahasználati szokásokra, a preferált médiaeszközökre, a médiahasználat időtartamára kérdeznek rá, de a médiaköltések vizsgálatának nincs hagyománya.

Bár részleges adatok rendelkezésre állnak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de kimondottan ezt a területet megcélzó rendszeres kutatás eddig nem készült. Az online médiatér megerősödésével (és az offline média gyengülésével) azonban egyre gyakoribbá válik, hogy a fogyasztók a médiatermékekért közvetlenül az előállítóknak fizetnek.

A 2022 decemberében végzett kutatást ezerf ő s mintán végezték. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások médiaköltése átlagosan 18.140 forintot tesz ki egy hónapban. Az online médiatérben megvalósuló költések az összes kiadáson belül 60 százalékos súlyt képviselnek. Ha csak az eseti, közvetlenül a médiaszolgáltatókhoz kerül ő költéseket vesszük alapul, akkor ez az arány még magasabb, 75 százalék. A médiaköltéseken belül a legnagyobb tételt az ún. technológiai transzferdíjak jelentik (az internet-, illetve a tévé-

Móricka katonáéknál gyakorlaton van. A gyakorlatot vezető tiszt elordítja magát:

– Ellenséges légitámadás!!!

Mindenki elbújik valahová, fa mögé, árokba, barlangba, folyóba. Móricka csak áll.

– Maga mit csinál katona?

– Elbújtam a betonbunkerbe.

– Maga hol lát itt betonbunkert?

el ő fizetés), amelyeket viszont a m ű sorelosztó hálózatoknak fizetnek a fogyasztók. Az összes média jelleg ű költés 51 százalékát ezek a transzferdíjak teszik ki.

A háztartások 40 százaléka streamel pénzért

A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingcsatornákra fordított kiadások összege emelkedik ki, amely az összes médiára fordított kiadás 12 százalékát teszi ki. Az előfizetési adatok szerint a háztartások 40 százaléka fizet rendszeresen valamilyen nagyobb – külföldi – szolgáltató filmes streamingszolgáltatásért.

A nyomtatott sajtó költségei szintén az összes kiadás 12 százalékát fedik le. Ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a

– És maga hol lát itt ellenséges repülőgépet? www.cimjegyzek.hu

szöveges tartalmakra elköltött forintokat is, a háztartások együttesen (offline, online) a médiakiadásaik 18 százalékát fordítják ennek a szegmensnek a szolgáltatásaira. A nyomtatott lapok piacán a háztartások 60 százaléka fizet elő újságra, vagy vásárol bizonyos gyakorisággal nyomtatott sajtóterméket. Az online hírportálok esetében pedig a háztartások 32 százaléka szokott egy-egy cikk elolvasásáért, vagy előfizetésként az internetes tartalmakért fizetni: 13 százalék rendszeresen, 19 százalék pedig alkalmanként.

A médiafogyasztás

napi tíz órát is kitehet

Összességében a megkérdezettek 38 százaléka sokallja a médiaköltéseik nagyságát. Több mint felük (55%) szerint a költések összege mindent egybevetve reális, elfogadható, és vannak, akik szerint ezek az összegek nem is számottevők (7%). A jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban kevesen tervezik, hogy a médiafogyasztásra fordított összegeken emeljenek (7%). A többség nem kíván a kiadásain változtatni (65%), ám vannak olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben csökkenteni fogják az ilyen típusú kiadásaikat (28%). Az inflá-

ciós nyomások a médiaszektorra is hatással vannak. A háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni, ennél nagyobb mértékű áremelések már azzal a következménynyel járhatnak, hogy többen lemondanák valamelyik típusú médiafogyasztásukat.

Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés nagyon jelentős számokat mutat a napi időmérlegben a médiafogyasztással kapcsolatban. A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó:

– naponta 295 percet tévézik,

– naponta 204 percet internetezik,

– naponta 152 percet rádiózik és

– naponta 17 percet olvas nyomtatott sajtót.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy az offline médiatermékek (nyomtatott sajtó, televízió, rádió) fogyasztása 464 percre rúg, ha mechanikusan összeadjuk a percadatokat. Ehhez képest az online médiafogyasztás már jóval csekélyebbnek mondható (204 perc). Önmagában ezek a percadatok nagyon magasak, hiszen még ha tekintettel vagyunk a lehetséges párhuzamos fogyasztásokra is, az átlagos egy főre vetített napi médiafogyasztás akár tíz órát is kitehet.

A kutyák meg tudják mutatni, amit akarnak

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva, arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének.

A háziasított állatok különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy ilyen formában kommunikáljanak az emberrel – magyarázza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjának doktorandusza, a cikk fő szerzője.

Mint hozzáteszi, ugyanakkor néhány nem háziasított állatfaj emberrel szocializált egyedei is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, ami azt sejteti, hogy nem a háziasítás a kulcs ennek a viselkedésnek a megjelenéséhez.

A kutatók arra keresték a választ, hogy ha nem a háziasítás, akkor mi okozza ezt a képességet. Az etológusok észrevettek egy közös tulajdonságot azoknál a fajoknál, amelyek képesek erre a fajta viselkedésre: mindegyikük esetében kiemelt szerepet játszanak a vizuális jelzések a fajtársakkal való kommunikációban.

Annak tesztelésére, hogy valóban a vizuális kommunikációs hatékonyság lehet-e a kulcs a megmutatás képességének kialakulásához, összehasonlítot-

ták két faj családi kedvencként nevelt egyedeinek viselkedését: a kutyáét, amelynél a vizuális jelzések igen fontosak és a malacét, amelynél viszont nem.

A tesztelt malacok a Családi Törpemalac Program nevű hoszszú távú projekt résztvevői, amelyben a malacok fiatalon családokhoz kerülnek, és a családi kutyákhoz hasonló nevelésben részesülnek. Ez lehetőséget adott a kutatóknak a két faj ember felé mutatott viselkedésének összehasonlítására.

A kutatók azt vizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem –akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem.

Azt vártuk, hogy a referenciális kommunikációs jelzések abban a helyzetben fognak leginkább megjelenni, amikor a gazda és az élelem is jelen vannak a szobában, azaz az állat az élel-

met rejtő dobozra próbálja irányítani az ember figyelmét. Azt találtuk, hogy amikor csak a gazda van jelen a szobában, akkor a kutyák és malacok hasonló mértékben figyelték a gazdájukat. Azonban miután az élelem is a szobába került, csak a kutyák próbálták gazdájuk figyelmét az élelem pozíciójára irányítani, a malacok inkább maguk próbálták megszerezni azt – részletezi a közleményben a vizsgálatot Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy nem minden háziasított állat képes az ember figyelmét egy adott helyre irányítani. A malacok valószínűleg nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek – magyarázza Paula Pérez Fraga.

A kutyák kiemelkedőnek tekinthetőek az emberrel való kommunikáció terén, ugyanakkor más fajok, mint például a lovak, a macskák, sőt még a kenguruk is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, és mindegyikük kommunikációjában fontos szerepet töltenek be a vizuális jelzések. Ezzel szemben a malacokéban nem.

Haldokló férj az asszonynak: – Drágám bevallom, megcsaltalak. – Tudom.

– Tudod?

– Mit gondolsz, ki mérgezett meg?

éves masztiff lett

minden idők legöregebb kutyája

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája – írta a BBC hírportálja.

A Bobi névre hallgató kutya fajtiszta alentejo masztiff, melynek átlagos élettartama 12-14 év. Bobi idén február elsején 30 éves és 226 napos volt, azt mondják, korához képest jó egészségnek örvend, bár ma már nehezen jár, és látása is megromlott.

Életkorát a portugál kormány háziállatokról vezetett adatbázisa hitelesítette, melyet az állatorvosok országos szövetsége kezel – derült ki a Guinness-világrekordok közleményéből.

Bobi egész életében Portu-

gália nyugati partjai közelében, Conqueiros faluban élt a Costa családnál. Három testvérével együtt az egyik melléképületben jött világra.

A család egyik tagja, az akkor nyolcéves Leonel Costa azt mondta, szüleinek túl sok állata volt, ezért a kölyköket el kellett altatniuk, ám Bobinak sikerült megszöknie. Leonel és testvérei elrejtették Bobit a szüleik elől, akik végül rábukkantak, és onnantól a kiskutya a család részévé vált.

Egyszer 2018-ban légzési nehézségek miatt összeesett,

kórházba kellett vinni, de ettől eltekintve viszonylag gondtalanul élt. Leonel Costa szerint a „nyugodt, békés környezet” lehet hosszú élete titka, és persze a génjei, Bobi anyja 18 évet élt.

Bobinak egy sok évtizedes rekordot sikerült megdöntenie: az előző korrekorder kutya az ausztrál Bluey volt, amely 1939-ben 29 évesen és 5 hónaposan pusztult el.

A Guinness két héttel ezelőtt egy másik kutyát, a 23 éves Spike nevű csivavát ismerte el a legidősebb élő kutyaként, de a rekordot azóta felülvizsgálták, és Bobi kapta meg a legidősebb élő kutya címét is.

előttit

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között – az előző évek tendenciáját folytatva – tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya – mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetség igazgatója az MTI kérdésére.

A Magyarországon jelen lév ő öt legjelent ő sebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és az adatelemzésben részt vevő legnagyobb kisüzemi sörfőzde, a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése 2022-ben 6,463 millió hektoliter volt, 1,3 százalékkal több a 2021. évinél, de 3,4 százalékkal alacsonyabb a 2019. évi 6,682 millió hektoliternél.

A sörgyártók tavaly keményen küzdöttek az elszálló energia- és alapanyagárakkal, az eb-

ből eredő termelési nehézségekkel, de visszatekintve elmondható: ha nehezen is, de nagyobb visszaesés nélkül zárták az évet – fogalmazott Kántor Sándor.

A hazai termelés tavaly 5,567 millió hektoliter volt, gyakorlatilag megegyezett a 2021. évivel, de 5,9 százalékkal elmaradt a 2019. évi 5,915 millió hektoliteres termeléstől.

Az öt legnagyobb magyar gyártó hozzájárulása a magyar költségvetés bevételeihez a pré mium szegmens b ővü lése, a jövedéki adó emelése és a NETA kiterjesztése nyomán a for galmat jóval

Az apa kérdőre vonja a hazaérkező Pistikét:

– Kisfiam, úgy hallottam, hogy a foci miatt lógtál ma az iskolából... Mit tudsz nekem mondani erről?

– Ez nem igaz, apa. Itt van egy hal, amivel bizonyítani is tudom.

– Doktor úr, már 5 perce kinyújtott nyelvvel ülök itt! Talán megfelejtkezett rólam? – Dehogy, csak a receptet csendben akartam megírni.

meghaladó mértékben, 9,3 százalékkal n ő tt, 2022-ben összesen 85,7 milliárd forintot tett ki – ismertette a Sörszö vetség igazgatója. Hoz zátet te, hogy a cégek mindemellett az általuk közvetlenül foglalkoztatottak létszámát is meg ő rizték, 2022-ben 1617 f ő t foglalkoztattak közvetlenül és további közel 20 ezer munkahely megtartásához járultak hozzá a magyar mez ő gazdaság, vendéglátás és kereskedelem területén.

Kántor Sándor kitért arra, hogy a HORECA szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) teljesítménye továbbra is a várakozások alatt maradt, amit jól mutatnak a szektorra jellemző újratölthető kiszerelések alacsony forgalmi adatai. A hordós sör tavalyi 424 ezer hektoliteres értékesítése ugyan egyharmaddal magasabb az előző évinél, de még mindig egynegyedével marad el a

őtt a sörfogyasztás, de nem érte el a pandémia

2019. évi forgalomtól. A vendéglátásra jellemző újratölthető üveges sör 2022-ben eladott 920 ezer hektoliteres mennyisége csupán a pandémia előtti év 70 százalékát tette ki.

Az egyes terméktípusokról szólva a Sörszövetség igazgatója elmondta: a teljes forgalom több mint felét (56 százalékát) adó középkategória eladása 2022-ben stagnált, 3,34 millió hektoliter volt, 8 százalékkal maradt el a 2019. évi 3,637 millió hektolitertől. A gazdaságos termékek forgalma az öt legnagyobb magyar gyártó eladásaiban tovább esett, immár csak 8,4 százalékot tett ki, alig haladta meg a félmillió hektolitert.

A prémium és szuperprémium sörök együttes forgalma immár hatodik éve töretlenül nő, 2022-ben elérte a teljes értékesítés közel 30 százalékát, 1,766 millió hektolitert.

Folytatódott az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök forgalmának növekedése is, aminek eredményeként arányuk a teljes értékesítésen belül tavaly már meghaladta a 6 százalékot, míg a csökkentett

alkoholtartalmú (2 százalék körüli) ízesített sörtermékek iránti kereslet marginalizálódott, 0,5 százalék alá csökkent.

Kántor Sándor ismertetése szerint e folyamatokat tükrözik az egyes kiskereskedelmi kiszerelések forgalmának változásai: az egyutas üvegek forgalma 10 százalékkal nőtt, de még mindig csak 3,8 százalék a teljes forgalomban 235 ezer hektoliterrel, az aludobozos sör forgalma 1 százalékkal nőtt, 4,243 millió hektoliterre, míg a PET palackba töltött sörök értékesítése 16 százalékkal csökkent, 300 ezer hektoliter alá. Az aludobozos sörök részesedése a teljes forgalomban 69 százalék volt. MTI

Évszakonként eltérhet az ember alvásigénye

Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron – írta a The Guardian a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva.

A berlini Szent Hedvig Kórházban alvászavarokkal küzdő pácienseken elvégzett kutatás során megállapították, hogy télen a nyári hónapokhoz képest 30 perccel hosszabb az ember gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasza.

A REM-szakaszokban fokozottabb az agyműködés, és az ember ilyenkor álmodhat. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM (nyugalmi alvás, vagyis amikor nincs gyors szemmozgás) és egy REM-fázis különíthető el

egymástól. A kutatók szerint ha újabb vizsgálat során ugyanezekre az eredményekre jutnak egészséges alvású embereknél, akkor az lesz az első bizonyíték lenne arra, hogy az emberi szer vezetnek év szakonként eltérő alvásigényekhez kell igazodnia, akár úgy, hogy korábban érdemes lefeküdni a hidegebb és sötétebb hónapokban.

Arra számítanak, hogy az egészséges vizsgálati alanyokon végzett tesztek akár még nagyobb szezonális igénykü-

lönbségeket is mutathatnak majd. Dieter Kunz, a tanulmány egyik szerzője azt mondta: a szezonalitás bolygónk minden élőlénye számára meghatározó. Bár az ember télen is ugyanúgy tevékenykedik, mint egész évben, a szervezet működése alulszabályozott ebben az időszakban, és február-március tájára egyfajta kimerültségérzet telepeszik rá.

A kutató szerint a társadalmaknak általában az adott évszakhoz kellene igazítani az alvási szokásokat, sőt akár észszerű lehet az iskolák és munkahelyek időbeosztását is módosítani az ember szezonálisan eltérő alvási szükségleteinek megfelelően.

Hírnök CÍMJEGYZÉK / CÍMLISTA

ress az ingyenes listában, vagy kiemelt hirdetőink között

Tovább emelkedett az átlagos életkor

Az előző év adataihoz képest 0,3 évvel emelkedett az európaiak átlagéletkora tavaly, az európai lakosság fele több mint 44,4 éves ¬ derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.

Az uniós hivatal közlése szerint az európai lakosság átlagéletkora tíz év alatt 2,5 évvel növekedett, 2012-ben még 41,9 év volt.

Az európai uniós országok közül 18-ban a lakosság átlagéletkora alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A legalacsonyabb adatokat Ciprusról (38,3 év), majd Írországból (38,8 év), valamint Luxemburgból (39,7 év) jelentették, a legmagasabbakat Olaszországban (48 év), majd Portugáliában (46,8 év) és Görögországban (46,1 év) jegyezték fel.

2021-től 2022-ig az átlagos életkor 24 uniós országban emelkedett. Legnagyobb mértékben Görögországban (0,6 év) és Csehországban (0,5).

A jelentés szerint 2012 és 2022 között 25 tagországban emelkedett a lakosság életkora. Svédországban azonban 40,8-ről 40,7 évre csökkent a lakosság átlagéletkora, Máltán ez az adat nem változott, továbbra is 40,4 év. Tízéves viszonylatban a legjobban, 4,7 évvel Portugáliában, majd Spanyolországban (4,3 év), Görögországban és Szlovákiá-

Egy esküvőn három szingli barátnő beszélget. Az egyik nagyot sóhajt: – Ó, én már soha az életben nem találom meg a páromat!

Erre a másik vigasztalja:

– Ne aggódj, előbb-utóbb minden zsák megtalálja a foltját.

Mire a harmadik cinikusan közbeszól:

– Vagy pedig lyukas zsák maradsz...

„Sose legyél nélkülözhetetlen, ha nem tudnak helyettesíteni a munkakörödben, előléptetni se fognak belőle.”

ban (egyaránt 4,1 év), valamint Olaszországban (4 év) emelkedett a lakosság átlagéletkora. Magyarországon a lakosság átlagos életkora tíz év alatt 3,1 évvel nőtt, a 2022-es adatok szerint 43,9 év volt.

A teljes lakosságon belül a 65 évesek, vagy az annál idősebbek aránya 2022-ben 33 százalék volt az Európai Unióban. Ez a mutató egy év alatt 0,5, százalékkal emelkedett, tízéves viszonylatban pedig 5,9 százalékot. A 65 éves, vagy annál idősebbek lakosságarányosan Olaszországban élnek a legtöbben (37,5 százalék), majd Finnországban (37,4 százalék), Portugáliában (37,2 százalék). A legkevesebben pedig Luxemburgban (21,3 százalék), Írországban (23,1 százalék), valamint Cipruson (24,5 százalék). Az időskori lakosság legjelentősebb növekedését tízéves viszonylatban Finnországból (9,7 százalék), Lengyelországból (9,6 százalék), Csehországból (9,2 százalék) jelezték, a legalacsonyabbat pedig Luxemburgból (1 százalék), Ausztriából (3,1 százalék) és Németországban (3,3 százalék) jegyezték fel. A 65 éves, illetve az annál idősebb lakosság aránya Magyarországon az uniós átlag alatt van ¬ közölték.

Baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni a múlt évben az EUs riasztási rendszer adatai alapján. Az országot érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrendkiegészítőkhöz kapcsolódtak.

Az esetek 86 százaléka külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki előzetes évösszefoglaló közleményében Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára.

Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ben 226 ügy érintette Magyarországot. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák. A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett. Nagyszámú esetet vizsgáltak a szakemberek fűszereket és gyógynövényeket (18), továbbá étrend-kiegészítőket, bébiételeket és tápszereket (18) érintően.

A helyettes államtitkár kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14 százalékában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerláncfelügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF 2022-ben is fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomonkövetésében, valamint a velük kapcsolatos intézkedésekben –hangsúlyozta Felkai Beáta. A Nébih termékvisszahívás adatbázisában publikált 61 visszahívásnak csaknem a fele a RASFF rendszeren érkezett információk hatására indult.

A legemlékezetesebb, illetve szakmai szem-

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

pontból legérdekesebb esetek között a csokoládé termékekkel kapcsolatos problémákat, valamint a bogyós gyümölcsök okozta megbetegedéseket emelte ki a helyettes államtitkár.

Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki szalmonellát. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba – idézte fel az Agrárminisztérium közleménye.

Hat európai országban és az Egyesült Királyságban Hepatitis A vírussal szennyezett, fagyasztott bogyós gyümölcsök okoztak megbetegedéseket. A szigetországban például több mint 300 esetről számoltak be. A járvány felderítése egy magyarországi étterem vizsgálata alapján indult, ahol 16 megbetegedést jegyeztek fel. A szakemberek a fertőzés forrásaként a lengyel Ardo Fruitberry vegyes bogyós gyümölcséből készült hideg gyümölcslevest azonosították. A több mint 25 országban forgalmazott fagyasztott gyümölcskeveréket végül visszahívták a forgalomból – idézet egy másik példát az AM.

Gyerekkorunkban a bátyámmal sokszor Robin Hood-osat játszottunk. Egy problémám volt csak ezzel, mindig a bátyám volt Robin, én meg hol Little John, hol a nottingham-i bíró. Egyszer ráuntam a másodhegedűs szerepére, és megmondtam neki, hogy elegem van, most én akarom Robin szerepét. Erre azt mondta:

– Jó, akkor most változtatunk, és lehetsz te Robin.

– De jó – örültem. – És te mi leszel?

– Batman!

A mozgás és a jó kapcsolatok segítenek az egészség megőrzésében

Az időskori testi és a lelki egészséget is segít megőrizni a felnőttkorban a partnerrel, a családdal, a barátokkal és kollégákkal ápolt jó kapcsolat, valamint a legalább havonta egyszer végzett testmozgás két új kutatás szerint.

Az emberiség átlagéletkorának növekedésével a legtöbb országban emelkedik az idősek száma és aránya a népességen belül. A nyolcvanévesnél idősebbek száma 2020 és 2050 között várhatóan megháromszorozódik, eléri a 426 milliót – írta a The Guardian online kiadása szerdán a BMJ brit orvosi lap két friss tanulmányára hivatkozva.

A két tanulmány olyan viselkedésmódokra hívja fel a figyelmet, melyeket követve a középkorúak növelhetik esélyeiket a későbbi jó egészségre.

Az első tanulmány azt találta, hogy a partnerrel, a rokonokkal, a barátokkal és a kollégákkal ápolt jó kapcsolat összefügg sokféle későbbi krónikus betegség kockázatának csökkenésével. Minél rosszabbak ezek a kapcsolatok az élet negyvenes-ötvenes éveiben, annál nagyobb az esély a későbbi betegségekre a kutatás szerint.

Számos bizonyíték utal az időskori társas kapcsolatok erőssége és az egészség közötti összefüggésre, mostanáig azonban nem volt ismeretes, hogy ezek a társas viszonyok csökkenthetik-e a krónikus betegségek vagy a halálozás kockázatát.

A tanulmány csaknem nyolcezer ausztrál nő adatait vizsgálta meg. A kutatás 1996-os kezdetekor a résztvevők 46-50 évesek voltak, nem volt krónikus betegségük. Háromévente beszámoltak, mennyire elégedettek partnerükkel, családjukkal, barátaikkal és kollégáikkal. Húsz éven át követték őket, hogy megtudják, kialakult-e náluk diabétesz, stroke, magas vérnyomás, krónikus tüdőbetegség (COPD), asztma, csontritkulás, ízületi gyulladás, rák, depresszió vagy szorongás.

Az eredmények azt mutatták, hogy akik legkevésbé voltak elégedettek a társas kapcsolataikkal, azoknál kétszer akkora eséllyel alakult ki többféle betegség is, mint azoknál, akik a leginkább meg voltak elégedve az emberi viszonya-

ikkal. A társas kapcsolatok bármelyik típusát vizsgálták, hasonló eredményre jutottak – áll a BMJ General Psychiatry című szaklapjában frissen megjelent tanulmányban.

„A közösségek szintjén a társas kapcsolatok minőségét érintő beavatkozások igen hatékonyak lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának megelőzésében” – következtettek a Queenslandi Egyetem kutatói.

Egy másik tanulmány azt állapította meg, hogy a bármely életkorban elkezdett rendszeres testmozgás az időskori jobb agyműködéssel függ össze. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a felnőttkor alatt folyamatosan végzett sport a legjobb módja az agyi képességek megőrzésének és a demencia megelőzésének.

University College London tudósainak tanulmánya szerint még a hatvanas életévekben kezdett mozgás is jobb az agyi képességek szempontjából, mintha egyáltalán nem csinálunk semmit – írták a Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry című szaklap friss számában.

A brit kutatók 1417 ember adatait elemezték arról, hogy mennyit sportoltak négy évtized alatt. Öt alkalommal, a résztvevők 36, 43, 53, 60-64 és 69 éves korában végeztek felmérést.

A kognitív teszteket, a feldolgozási gyorsaságot és az emlékezetet vizsgáló kutatást akkor végezték el a résztvevőkkel, amikor a 69. évüket betöltötték. Azoknak lettek a legjobbak a teszteredményei, akik mind az öt időközi felmérésben arról számoltak be, hogy havonta legalább egy-négy alkalommal sportolnak.

A kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik

A munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidő és az otthonról végezhető munka kevésbé elterjedt a körükben – mondta előadásában Veroszta Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének megbízott igazgatója a Demográfiai helyzetünk: várandósság, csecsemőkor című online szakmai rendezvényen.

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya által szervezett konferencián a Népességtudományi Kutatóintézet által 2018-ban indított longitudinális kutatás legfrissebb eredményeit mutatták be. Az uniós támogatással megvalósult Kohorsz’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a várandósság és a kora gyermekkor időszakáról gyűjtött adatokat, és egyebek mellett a gyermekvállalás körülményeit, a párkapcsolat stabilitásának jellemzőit, a származási egyenlőtlenségeket, a gyermekgondozási munkamegosztást, az anyák munkavállalását és a családtámogatások igénybevételét elemezte. A kiindulási minta 8300 várandós kismama volt, akikkel folyamatosan igyekeztek tartani a kapcsolatot, és mintegy 6000 anya még a gyermek hároméves korában is szolgáltatott adatokat – ismertette a kutatás hátterét Veroszta Zsuzsanna.

Tájékoztatása szerint az derült ki, hogy Magyarországon az anyák már eltávolodtak a tradicionális, „csak kenyérkereső” apaképtől. Mindössze a megkérdezettek mintegy 20 százaléka gondolta úgy, hogy a feleség számára az otthon és a gyerekek, a férj számára pedig a munka a fontosabb feladat, még abban az esetben is, ha mindketten dolgoznak. A tradicionális apakép azokban a családokban jellemzőbb, ahol az anya fiatal, alacsonyabban képzett,

többgyermekes vagy egyedül él – magyarázta Veroszta Zsuzsanna. Ezzel együtt a házimunkák zömét továbbra is anyák végzik várandósság idején, illetve kisgyermek mellett - mutatott rá a kutatás, amely szerint a kisgyermekgondozásban az apák legaktívabban a fürdetésből veszik ki a részüket.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a gyermekek 66,2 százaléka volt tervezett a megkérdezett családokban. Arra a kérdésre, hogy három éven belül vállalnának-e második gyermeket, az anyák 62 százaléka felelt igennel. Kiderült az is, hogy minél magasabb végzettségű, minél kvalifikáltabb az anya, annál jellemzőbb, hogy további gyermeket is vállalna.

Az anyák munkába való visszatéréséről az derült ki, hogy a megkérdezettek 4,5 százaléka már a gyermek féléves korában dolgozott, a döntő többség viszont csak a gyermek két- és hároméves kora között szeretne ismét munkába állni. Főleg a sokgyermekes, alacsony végzettségű anyákra jellemző, hogy egyáltalán nem terveznek visszamenni dolgozni. "Többnyire rendszeres, nem otthonról végzett, teljes munkaidős állásba térnek vissza az anyák, a részmunkaidő nem gyakori a körükben" - fejtette ki Veroszta Zsuzsanna, hozzátéve: a dolgozó anyák 63,9 százaléka van teljes munkaidőben, míg részmunkaidős állást csak 36,1 százalékuk végez. Az anyák 69,1 százaléka nem otthonról dolgozik, mindössze 14,6 százalék tudja otthonról megoldani a munkavégzést, és további 14,6 százalék dolgozik részben otthonról.

A kutatás szerint a kétéves kor feletti gyerekek harmada (32,9 százaléka) járt bölcsődébe.

A dolgozó anyák háromnegyede (75,5 százalék), a nem dolgozók 13,1 százaléka veszi igénybe a bölcsődei szolgáltatást.

A féléves gyermeket nevelő vizsgált családok 15 százaléka részesült családi otthonteremtési kedvezményben (csok), további 35 százalék pedig a kutatás idején tervezte, hogy igénybe veszi azt.

A beporzók pusztulása miatt nőtt a halálozások száma

A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian online kiadása.

A mezőgazdasági termények háromnegyedének szüksége van a beporzásra, ám sok rovarfaj egyedszáma drámainak csökken, így a nem megfelelő beporzás 3-5 százalékos veszteséget okoz a gyümölcs-, zöldség- és a csonthéjasok termesztésében –állapította meg a kutatás.

A halálesetek nagyjából egy százaléka azért következik be, mert ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a tudósok szerint, akik megvizsgálták a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfaj-

ták miatti halálozásokat, melyek valószínűsége csökkenthető az egészséges táplálkozással. Ez az első tanulmány, amely a vadon élő beporzók pusztulásának emberi egészségre gyakorolt hatását számszerűsíti.

A kutatók a világ több száz gazdaságának adataira, a terméshozamok és az étrenddel összefüggő egészségügyi veszélyek információira, valamint az élelmiszerek világkereskedelmét nyomon követő számítógépes modell adataira alapozták a munkát.

„A kutatás megállapította, hogy a beporzók pusztulása olyan mértékben befolyásolja az emberi egészséget, mint más kockázati tényezők, köztük például a kábítószerek használata” – mondta Samuel Myers, a Harvard Egyetem köz egészségügyi karának mun katársa, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A kutató a megoldást a beporzóbarát gyakorlatokban: a gazdaságok virágmennyiségének növelésében, a rovarirtószerek, mindenekelőtt a neonikotinoidok használatának csökkentésében és a mezőgazdasági területek melletti természetes élőhelyek fenntartásában, helyreállításában látja.

Hí ök CÍMJEGYZÉK / CÍMLISTA

vitaminhiány közötti összefüggések

Jelentős számú önkéntes bevonásával indul innovatív kutatás a körömelváltozások és a vitaminhiány közötti összefüggés bizonyítására a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és egy magyar cég együttműködésében – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

A PTE közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy az általánosan elfogadott nézet szerint a köröm egészséges formáját és működését jelentősen befolyásolja a szervezet ásványianyag- és vitaminellátottsága. Emiatt a körömproblémák esetén gyakran javasolják ásványi anyagok és vitaminok szedését. Ezek használata azonban a legtöbb esetben nem épül bizonyítékokra, illetve alkalmazásuk nem biztosít személyre szabott megoldást.

A napokban induló vizsgálatok során arra a kérdésre keresik a választ az intézmény bőr, nemikórtani és onkodermatológiai klinikája és a Mediner Kft. szakemberei, hogy a kozmetikailag zavaró körömelváltozások, valamint a szervezet ásványianyag- és vitaminhiánya között közvetlen összefüggés áll-e fenn.

Mivel a PTE szakemberei szerint a köröm állapota alapján következtetni lehet a szervezet belső működéseire, a vizsgálatokba ezer olyan önkéntest vonnak be, akik körmükön esztétikailag zavaró elváltozást észlelnek, és kíváncsiak szervezetük ásványi-

anyag- és vitaminszintjére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló kutatásba 18 és 60 év közötti önkéntesek jelentkezhetnek a www.visionail.hu weboldalon, akiknek legalább egy kézkörmükön kozmetikailag zavaró körömelváltozás – például felrostozódás, hullámosság, fehér vagy más színű elszíneződés –látható.

Az önkéntesek saját vizsgálati eredményeiket megtudhatják, így tudomásuk lesz arról, hogy van-e vitamin- vagy ásványianyag-hiányuk, és ha van, az milyen. A kutatás keretében végzett valamennyi vizsgálat a résztvevők számára ingyenes – hívták fel a figyelmet a PTE közleményében.

A vizsgálat során összegyűjtött adatokból a kutatók összefüggést keresnek a körömelváltozások jellege és szervezet ásványi anyag és, vagy vitamin állapota között.

Amennyiben a vizsgálati eredmények alapján a kutatók előpzetes feltételezése beigazolódik, a jövőben a vitamin és ásványianyag zavarokon alapuló állapotok és betegségek

felismerése, diagnosztizálása egyszerűbb lesz, mint jelenleg.

A távolabbi célok között szerepel egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus kifejlesztése, melynek segítségével egyszerű módszerrel, a körömelváltozás vizsgálata alapján a szervezet ásványianyag- és vitaminhiányára lehetne következtetni – idézték a kommünikében Gyulai Rolland klinikaigazgatót, a kutatás vezetőjét.

A szakember szerint a hiányállapotok pontos ismerete a jövőben megteremtheti személyre szóló vitamin készítmények alkalmazásának lehetőségét – azaz, hogy csak abból a vitaminból és csak annyit kelljen szednie a páciensnek, amennyire valóban szüksége van.

A közleményben kitértek rá, hogy a PTE Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikája a déldunántúli régió legnagyobb bőrgyógyászati fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézménye, amely nemcsak a bőrgyógyászati betegek ellátását, hanem a bőrbetegségek oktatását és kutatását is végzi.

A vizsgálattal kapcsolatos további információk megtalálhatóak a www.visionail.hu honlapon, ahol jelentkezni is lehet a vizsgálatra.

Hatékonyan kezelhető már a pikkelysömör

A korszerű terápiák segítségével a pikkelysömör és társbetegségei ma már hatékonyan kezelhetők, tartósan kontroll alatt tarthatók, és a betegek akár tünetmentessé is tehetők – közölte a Magyar Dermatológiai Társulat a pszoriázis (pikkelysömör) világnapja alkalmából az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, a fizikailag és pszichésen is megterhelő betegség Magyarországon a lakosság 1,5-2 százalékát érinti, körülbelül 150-200 ezer embert. A becslések szerint világszerte 60 millióan élnek pikkelysömörrel. Magyarországon tíz közfinanszírozott centrumban érhető el a modern, hatékony terápiák teljes palettája.

A Magyarországi Pszoriázis Klubok Egyesülete szerint társadalmi szinten azzal csökkenthető a betegség stigmatizáló hatása, ha széles körben tudatosítják: a pszoriázis nem fert ő z és a beteg a modern terápiáknak köszönhetően, akár az esetek 80 százalékában tünetmentesíthető.

A közleményben utalnak egy tavaly közzétett nemzetközi tanulmányra, amelynek kuta-

tása során mintegy ötezer beteget kérdeztek meg a világ húsz országában, Kanadától Japánig. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pikkelysömörös betegek közül sokan nincsenek tisztában a betegség szisztémás jellegével és lehetséges társbetegségeivel. Ezt mutatta a Szinapszis Piackutató által ötven hazai beteg bevonásával végzett friss hazai kutatás is.

Az érintettek esetében gyakori társbetegség például a magas vérnyomás, a kóros elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, továbbá a szív- és érrendszeri szövődmények miatt a súlyos pikkelysömörös pácienseknél magasabb a stroke kockázata.

megjelenéséről

A pikkelysömör krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, gyulladásos betegség, amelynek tünetei egyénenként eltér ő k lehetnek. Csak azoknál alakulhat ki, akik a betegségre való hajlammal születnek, de megjelenésében környezeti tényezők is szerepet játszanak, több tanulmány szerint ilyen tényező a dohányzás, az elhízás és a stressz is – olvasható a közleményben.

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres

Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

Több százezer autót hív vissza a Tesla

Am e rikai hat óság ok nyom ásá ra s zoftv e rfri ss íté s id ej ére vi ss zahív j a t e l jes önv e z e t ő re nd s z e rre l f e l s z e re lt 362 e z e r aut ójá t a Tes la – d e rült ki a m egje l e nt dokum e ntumokb ó l.

A döntés azután született meg, hogy az Országos Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatal (National Highway Traffic Safety Administration – NHTSA) közölte, hogy a sofőrtámogató rendszer nem felel meg a közlekedésbiztonsági jogszabálynak és baleseteket okozhat.

A hatóság álláspontja szerint a szoftver megengedi, hogy az általa navigált jármű átlépje a sebességhatárt, valamint törvénytelen, illetve

kiszámíthatatlan módon hajtson be kereszteződésekbe, megnövelve az ütközés kockázatát.

A Tesla vitatja a közlekedésbiztonsági szervezet megállapításait, de közölte, hogy teljesíti a kérést.

Ugyanakkor a cég szerint nincs tudomás arról, hogy a visszahívás által érintett járművek esetében a kifogásolt hiányosság bármilyen sérüléshez, vagy halálesethez vezetett volna.

A rendszert illetően összesen 18 alkalommal kértek garanciális intézkedést – áll a közleményben.

A texasi székhelyű autógyártó bejelentette, hogy önvezető szoftverrendszerét távoli eléréssel frissíti az érintett járművek esetében, amelyek 2016 és 2023 között gyártott modellek.

Az amerikai közúti közlekedés biztonságáért felelős hivatal (NHTSA) több vizsgálatot folytat az elektromos autóiról ismert gyártó ellen annak önvezető technológiája miatt, állítólagos balesetek miatt.

s Hírek és Ajándékok

Aktuális Ajándékok: www.hirnokajandek.hu

Kódokat kizárólag a HírM@il olvasók kapnak e-mail-ben a H í r n ö k M a g a z i nn a l Iratkozz fel: www.hirmawww.hirmail.hu

AZ ORSZÁGOS MAGAZIN TARTALMA MINDEN TERÜLETEN MEGJELENIK

– a megyei és regionális lapoknál az adott terület hirdetéseivel, híreivel kerül kiegészítésre pluszként mellékletes megjelenéssel, vagy „mutációval” (cserével), amit célzottan küldünk HírM@il üzenetben az adott területen, régióban élő lakosoknak és vállalkozóknak

Országos / Országos + Megyei / Országos + Megyei + Regionális.

Fővárosban: Országos + Budapesti / Országos + Budapesti + Regionális (Buda, Észak- és Dél-Pest).

A regionális területek a korábbi kistérségek, vagy a járások felosztása alapján vannak meghatározva.