12
társadalom 2013. április 3.
innen onnan
nem hitvita, hanem tudomány – fogalmazott a tudós. A tudományos tények alapján azt mondta: a magyarság eredete és nyelve sem mutatható ki egyetlen forrásra. Hatott rá az a sok száz év és számos néppel-kultúrával való keveredés, amelynek során a Kárpát-medencében végül önálló álammá szerveződött.
Nemes Tanács
Hazánkban először Kiskunhalason címmel kért szót napirend előtt Hunyadi Péter. A képviselő kiemelte, hogy több olyan esemény is történt városunkban, amelyre méltán lehetünk büszkék. Nagy Szeder István választási módszere, a halasi norma nemzetközi példává lett. Az 1979 késő őszén első alkalommal összeült Nemes Tanács, amely Varga Csaba, Kamarás István szociológus vezetésével indult el, szintén elismerésre méltó tett volt. Hiába hallgattatta el az akkori rendszer, évtizedekkel később Lukács László újraindította. Ma is működik a közösség és a képviselő szeretné, ha újra megtelne értékekkel, tartalmakkal. A napokban megtartott összejövetel új reményekkel kecsegtet. (jl)
Kitalálnák a város jövőjét
Újraéled és új tartalmat kap majd a Találjuk ki Kiskunhalas jövőjét program, amelyet 2006-ban indított az akkori városvezetés. A Halasi Demokraták Közössége Egyesület az elkövetkező 7 évre szóló fejlesztési elképzeléseket szeretné egy csokorba gyűjteni, vállalkozók, halasi lakosok bevonásával. – Új programot nyitunk, amely a következő EU-ciklusra határozná meg a város fejlődésének legfontosabb irányait – fogalmazott Jekő Attila, a Találjuk ki Kiskunhalas jövőjét 2014-2020 projekt koordinátora. A Halasi Demokraták Közössége Egyesület és Jekő szerint azért van erre szükség, mert a város sodródik, nincs konkrét fejlesztési irány. A következő uniós források lehívására pedig csak akkor lesz lehetőség, ha vannak konkrét tervek. Négy lehetséges fejlesztési irányt határoztak meg, ezek: a gazdasági versenyképesség növelése, a területi kohézió, a térségi szerep erősítése és az élhetőbb környezet megteremtése. Ehhez várják vállalkozók, polgárok, civil szervezetek elképzeléseit, javaslatait. Első körben találkozót tartanak 150 meghívottal lapzártánk után, majd április 11-én, 18-án és 24-én lakossági fórumokon találkoznak azokkal, akiknek ötletei vannak. A Halasi Demokraták bíznak abban, hogy őszre elkészül egy kész tervezet, koncepció, amely vállalhatóan a szervezet választási programja is lesz. A fórumok fővédnöke Várnai László, korábbi polgármester. (Munkatársunktól)
Sokféle és nemes-befogadó a magyar Néhány konkrétumra kitérve először arról szólt, hogy tévedés a honfoglalókat egységes magyar szerveződésnek felfogni. A sztyeppei népekre jellemző, laza, nomád közösség csak a hódítás érdekében vált – vérszerződő – szövetséggé, de nyelvük, kultúrájuk korántsem volt még egységes. A magyarok külföldi nevének gyökere – ongroá, vengri – is bolgár eredetű (onugor). Hasonló tévhit, hogy Szent István lerombolta az ősi, magas magyar kultúrát, és erőszakosan terjesztette a kereszténységet. Baják László szerint már Gézának és udvará-
F Rovásírásos pálcák a Thorma-múzeum raktárában
Kik a magyarok és miért gyűlölnek? A magyarság eredetéről, nyelvéről, antiszemitizmusáról és lelki betegségeinek okairól
Finnugor vagy török eredetű-e a magyar nyelv? Mi igaz a kettős honfoglalásból vagy az ősmagyarság egységéből és isteni eredetéből? Miért gyűlölik sokan a zsidókat, és mit örököltünk a trianoni katasztrófából? Miért megbízhatatlan legendákra áhítozunk a magyar kultúra nagyszerű eredményei helyett? Ezekre a kérdésekre kereste a választ minapi konferenciáján a Szilády Áron Társaság. Megbetegítős lelki törés Trianon éveiben A nagy halasi tudós emlékét és munkásságát őrző társaság előadásán Baják László, a Magyar Nemzeti Múzeum történész főmunkatársa beszélt a fenti, máig élő dilemmákról. A történelem és a lélektan között szoros párhuzamokat felmutató tudós elismerte, két neuralgikus pont van a jelen történelemszemléletében: a régmúlt és a közelmúlt témaköre. – A múlt csak akkor lehet közösség-összetartó alap, ha hiteles ismeretekre épül – hangsúlyozta a szakember. Szerinte 1920-tól fakad a magyar önismeret, öntudat megbetegedése. – Az 1867-es kiegyezés után nagy fejlődési pers-
pektíva, szép jövő kecsegtette a nemzetet, ám a világháborús vereség, a trianoni trauma, a tanácsköztársaság és a gazdasági válság nyomora olyan megrázkódtatást jelentett, ami pszichózist okozott a közös lélekben. A következménye depresszió, szorongás, frusztráltság, félelem és elfojtott agreszszió lett – mondta a történész. Kibeszélő terápia gyógyíthatná a többoldalú gyűlölködést Baják László szerint ez az elfojtott agresszió és bűnbakkeresés vezetett a különféle belső ellenségképek kialakításához: a különféle politikai és ideológiai oldalak egymás, később a többség a különféle kisebbségek ellen fordult. Így kapott lángra az antiszemitizmus is. – Míg a középkorban a zsidókat vallási alapon, mint Krisztus „gyilkosát” bélyegezték meg, addig a 20. században a zsidóellenesség szociológiai alapú lett. Egyrészt a tehetséges-sikeres zsidók elleni irigység miatt, másrészt azért, mert sok zsidó kispolgár a baloldali mozgalmakban látott lehetőséget a felemelkedésre. A bűnbak azonban, mint neve is mutatja, nem igazi, hanem kinevezett bűnös – mondta a történész. Ugyan-
akkor szerinte a máig élő ellentétet már mindkét fél, többség és kisebbség közös pszichózisa okozza. – El kellene vágni a gyűlölködés gyökerét, és ezt csak párbeszéddel lehet megvalósítani. Erre van is történelmi példa, mert a magyar mindig is befogadó lelkű és kultúrájú nemzet volt. Kellő értékkel bírunk a reális önképhez Baják László szerint a trianoni traumát követő kisebbrendűségi érzés az oka annak is, hogy egyes „újmagyarok” próbálják megszépíteni, túlértékelni a magyar múltat.
„
nak is erős keresztény kapcsolatai – például katolikus papjai – voltak, és egy 973-ban kelt pápai levél is igazolja a korabeli magyarság kereszténybarát magatartását.
A magyar nyelv, a magyar kultúra és történelem nagyszerű; bármely más nemzettel összevethető értékei vannak, semmi szükség hiteltelen mítoszokat gyártani. – Azzal, hogy a magyarságot a legősibb, legintelligensebb, legbölcsebb nemzetségnek próbáljuk beállítani, csak leleplezzük, hogy a kisebbrendűséget próbáljuk kompenzálni. A magyar nyelv, a magyar kultúra és a közös történelem nagyszerű; bármely más nemzettel összevethető értékei vannak, semmi szükség hiteltelen mítoszokat gyártani. A történelem
Kérdésünkre a ma divatos rovásírással kapcsolatban kifejtette: a kazár-török eredetű rovásírást a székelység „csak” átmentette, majd a 15. században fedezték fel és hozták divatba a humanisták, végül a kuruc-labanc-háborúk idején titkosírásnak használták: sosem volt nemzeti szinten elterjedt írás. Kép, szöveg: KZ