– Miskolcon nem csupán a város határában írták ki, hogy egyetemi város. Magát a városrészt is így hívják, ahol az egyetemi kampusz van. Győrben tudunk az egyetemről, de nekem kicsit olyan, mint az Audi gyár. Akik nem járnak oda, nem is sejtik mekkora, milyen jelentőségű, és nem látják, mekkorára nőttek az épületei. – Jó messziről indulunk, de nem baj. Izgalmas kérdés, hogy mi is van az egyetemmel? Nagyon régóta fontos téma ez. Egyetemi barátaimmal sokszor beszélgetünk az egyetem és a város kapcsolatáról. Különösen fontos kérdés, hol vannak az egyetemisták? Amikor tizenhárom éve a városba jöttem, már megfogalmaztam ezt a kérdést. Ugyanis nem látom, nem érzékelem, hogy Győr egyetemi város lenne, mert a tizenötezer egyetemista csak a kampuszon él. Miskolccal, Péccsel ellentétben. Ott a város együtt lüktet a fiataloktól az egyetemmel. Amikor ezt a kérdést először feltettem, azt mondták nekem, ennek két oka van. Egy, az egyetem kint van a világ végén, onnan senki nem sétál be a belvárosba. Kettő, nincs elég hallgató hozzá, hogy érezhető legyen a jelenlétük. Akkor még nem volt rendes híd Révfalu és Sziget között. A Kis Böske nem segített abban, hogy utak nyíljanak meg. Akkor még nem voltak új kollégiumok, csábító tanszékek. (Az egyetem és a belváros közötti távolság nem csökkent – nem több, mint fél kilométer gyalog. De azóta rendes híd köti össze Révfalut – az egyetemnek otthont adó városrészt – Szigettel és a hallgatók száma is jelentősen emelkedett. A kampusz területe beépült. Nemcsak egyre szépült, hanem mind teljesebben szolgálja a hallgatók mindennapjait.) – Most már van egy új híd. Két új kollégium és a Széchenyi-egyetemen nagyságrendekkel többen tanulnak, mint tizenhárom éve.
BRIDGE HALLGATÓI KLUB ÉS A GURULÓS BŐRÖNDÖK – Valóban. Ám még mindig nem érzem, hogy egyetemi város lennénk. A Bridge például, és az egyetem szórakozóhelyei mind a kampuszhatáron belül vannak. Ráadásként csütörtökön elindul a guruló bőröndös karaván, hogy három napra elhagyja a várost. Aztán vasárnap este az állomásról visszafelé is megcsodálhatjuk a fiatalokat, ahogy visszatérnek. Gyakorlatilag csak három-négy napot töltenek Győrben a hallgatók. Folyamatosan kérdezzük őket, miért van ez így? Mindenféle választ kapunk, de ezek feldolgozása egy külön történet.
– Továbbra is tény, hogy az egyetem és a város külön él? – Tény. Ám az látszik, hogy a Jedlik-híd sokat segített abban, hogy az egyetemisták elkezdjenek a város felé is megmozdulni. Ha hamburgerezni átjárnak abba a kis gyorsétterembe a híd lábához, valószínűleg tovább is merészkednek majd. Vagyis az egyetem további növekedésének jó iránya a volt Keksz-gyár területe. Mert a városban van, de egy nagy híddal összenőve az egyetemi területtel. – A város mégiscsak kezdi magába fogadni az egyetemi épületeket, ezáltal az egyetemistákat is? – Kicsikét igen. És most jön a lényeg, mert messziről kezdtük ezt a beszélgetést, de csak ide jutottunk. A volt Keksz-gyár helyén – ami ugye már az egyetem kezelésében van – létrejövő kampuszról, a győri Science Parkról úgy gondolkozunk, hogy az semmiképpen ne legyen egy duplikációja a már funkcionáló épületegyüttesnek a Mosoni-Duna túlpartján. Nehogy két zárt kampuszt kössön össze a híd. Az új rész teljesen legyen nyitott a város, a városrész felé. Ne csupán egyetem legyen, ne csupán innovációs technopark, hanem egy olyan közösségi tér, amely befelé és kifelé is dolgozik. Sziget–Újváros ezen a részen már régóta küzd azzal, hogy nincs jelentős kereskedelmi szolgáltatás. Itt lehet. – A tervek nemzetközi kutató- és fejlesztőbázisról, start-up vállalkozások inkubátorhelyéről szólnak.
MIT CSINÁL EGY NAGYVÁROS FŐÉPÍTÉSZE? – Ez nem zárja ki azt, hogy legyen bolt, szolgáltatóközpont, ahová a környékbeliek is eljárnak majd. A technopark integrálódni fog a várossal, és nem attól elzárva létezni. Ezzel is segítjük, hogy az ipar és az egyetem még szorosabban kezdjen együtt dolgozni. – A konkrét tervek még nem láthatók, bár sok mindenről hallani, amit most elmond az egy álom, egy teória csak? – Hiszek benne, ez fog gyakorlatilag is megvalósulni. – Izgalmas, amit mond, de nekem úgy tűnik, ez inkább városszociológia, mint építészet. – Nem szeretem, ha a főépítész építész. Azt szeretem, ha a főépítész urbanista. Valamiféle elegye a mérnöknek és a szociológusnak.
ÚJ EGYETEMI KAMPUSZ: MEGTERMÉKENYÍTI A VÁROS GONDOLKODÁSÁT
MISKOLC, PÉCS VS. GYŐR
RIPORT
Fotó: O. Jakócs Péter
A főépítésszel készített interjúban különös hangsúlyt kap a volt Keksz-gyár területének sorsa, hiszen itt hamarosan egy modern innovációs tudásközpont épül majd fel: a győri Science Park. Bár a pontos jövő még nem látható, azt tervezőasztalok érlelik még, de a beszélgetésből kiderült: a főépítész inkább urbanista, az épület nemcsak forma, de tartalom, és bármilyen meglepő, az ötemeletes épület még nem felhőkarcoló. Ráadásként Győr még ma is egy kicsit mezővárosias.
Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019
19