Verbális és vizuális narráció. Szöveggyűjtemény

Edward Branigan Nick lát (miért állna meg akár ő, akár a tanú, hogy megcsodáljon egy árnyékot?).

A narrációt a tudás áradása határozza meg, nem a szöveg felszíni tulajdonságai.

Ezen felül a tudásáradat azt is jelenti, hogy bizonyos tudás ki van zárva és nincs bemutatva. A narratív elméletírók egyik feladata, hogy olyan fogalom- és kategóriakészletet szolgáltassanak, mely által feltárhatóvá válik a tudás eloszlása a szövegben és meghatározhatóvá az a logika, mely gondolkodásunkat irányítja a különböző fázisok során. Ezeket a kockákat arra használtam, hogy demonstráljam, az a logika, melynek segítségével megkülönböztetünk például egy részletet a környezetétől (1. és 2. kocka) vagy egy belső térhez csatlakozó külső teret (7. és 9. kocka) vagy a történet idejét illető feltételezéseinkben végbemenő hirtelen változásokat (vö. 5. és 6. kockákat a 10. és 11-el, és a 12. és 13-al), semmivel sem kevésbé különleges és pontos, mint a nézőponti kifejezésmód (8. és 9. kocka).

Amint a kameraállásokat bemutató ábra bizonyítja, a történet minden mozzanata rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy új utakat nyisson a tudás megszerzésében és az észlelési problémák megoldásában a néző számára. A narráció elméletének meg kell határoznia a jelentés e folyamatban lévő potencialitását és megjelölnie a lehetőségek aktualizálásának a hatásait.

Bár Nick a 16. kockán látszólag halott, mégsem tudjuk elfogadni a cselekménynek e szünetét mint a történet egészének a megoldását. A narráció mindvégig úgy mutatta be Nicket, mint aki erős, akrobatikus, találékony, bátor és gondolkodó, míg a második robot gonosznak és gyávának tűnik. Nick nem megfelelő véget ért; bővebben meg kell ezt magyarázni. Amikor a történet folytatódik (egy teljes oldal reklám után), megint csak a narratív séma diktálja a ritmust: a néző újabb információkat kap, újabb expozíció és kezdő esemény jelenik meg és így tovább. A megelőző események átalakulnak, és a visszájukra fordulnak.

Megtudjuk, hogy az a „Nick Fury”, aki behatolt az erődbe, valójában csak egy robot; az igazi Nick Fury a másodikként megjelenő robotként álcázta magát, aki a padló alól jött elő, és rákényszerült, hogy lelője „magát”. Ennél is meglepőbb, hogy valaki más is várt a szobában, hogy megölje Nicket, és a robot által megtévesztve, szintén agyonlőtte „Nick Furyt”. Ezt a másik személyt sem mi, sem a robotőr és a Nick Furyk egyike sem láthatta. Ez a valaki minden bizonnyal erős, ravasz és veszélyes. E személy azonosságához az egyetlen kulcs az a kicsi korong, melyet hátrahagyott, és melyre egy skorpió van rávésve…

Ahogy a történet folytatódik, előző tudásunk teljesen átalakul. Sokkal kevesebbet tudtunk, mint gondoltuk, és az elkövetkezőkben sokkal többet kell megtudnunk. Az első tizenhat kocka azonban nem veszíti el a jelentőségét az új események által, és a megelőző értelmezéseinkről sem mondható, hogy egyszerűen tévesek volnának; inkább azt mondhatjuk, hogy az első tizenhat kocka a történetről való gondolkodásunk egyik fázisát testesítette meg.

A történet világának megismerésére vonatkozó eljárásait lépésről lépésre 66