

Volt egyszer hét törpemedve, akik keményen dolgoztak a sóbányában.
Egyik este, amikor elcsigázva hazatértek, csak két dolog járt a fejükben:
Óóó! Betörtek a házunkba!
Kirámolták a szekrényeket!
Valaki evett a tálkámból! Azbőlenyémis!
Nézzétek, mi történt a szobánkban!
Egy óriáslány...
Elfoglalja mindannyiunk ágyát! Jajjajjaj! Most mit csináljunk?
Azonnal hívjuk az óriásölő herceget! Jó ötlet!
Így hát a medvék elindultak segítségért.
Az óriásölő herceghez jöttünk.
A herceg valójában egy fiatal szabó volt, aki jutalmul kapta a kastélyt, amiért megszabadította az országot egy óriástól. Azóta viszont unatkozott...
HÜMM.
Ezért aztán a medvék panasza teljesen felvillanyozta.
Az övet egy aranycsat díszítette, amelyre rávésette, hogy „HETET EGY CSAPÁSRA”.
Micsoda? Egy óriáslány?
Végre történik valami!
Az igazi neve „Aranycsat” volt, mert mindig viselte az övet, amely híressé tette...
nagyuram...
Haha! És tudjátok, miért?
Elmondta nekik, hogy egyetlen ütéssel hét óriást ölt meg... A törpemedvék nem hittek neki. Hajlamosak voltak a gyanakvásra...
Hamarosan meg is érkeztek a házhoz.
Milyen kicsi itt minden... Töröld meg a lábad!
De hát ez nem is óriás! Hanem egy szép ifjú hölgy.
Hát hozzánk képest igenis óriás.
És el kéne intézni!