Page 1

magazin

Komolyzene/opera Berezovszkij Bogányi Érdi Fassang Fischer gruBerova kesselyák keller koBayashi kocsis vashegyi vásáry Jazz/Világzene/Könnyűzene Bódy 30y aFter crying illÉnyi Muzsikás Palya rollins seBestyÉn Tánc Bozsik Földi harangozó Mihályi zsuráFszky családi/ifJúsági BaBakoncert ciFra Palota hang-szer-száM hangulatkoncertek MiniMatinÉ KiállíTásoK FriedMan liszt Édentől keletre

i n g y e n e s i d Ő s z a k i k i a d v á n y • v i . é v f o ly a m 4 . s z á m • 2 0 1 1 . n o v e m b e r – d e c e m b e r

É s z a k i

anu tali

MUPA 2011_4.indd 1

M a e s t r a

Egy rEndhagyó apa karácsonyi liszt-koncert a falak lErombolása bEvallott cél etnozenei napok Ősi a mában Bozsik yvette ZEnérE hangolva gyerek- és ifjúsági programok lEbEgŐ városok és Egyéb csodák yona Friedman

11/7/11 11:43:52 AM


MUPA 2011_4.indd 2

11/7/11 11:44:01 AM


n y i T á n y d e t l e F

a l t e n B u r g

Liszt Ferencet, aki annak idején a zenetörténet elsõ valóságos médiacsillaga volt, nemcsak a zenei fesztiválok és a hangversenyszervezõk, hanem a média is szabályosan újra felfedezte 2011-ben. Míg zenéje Magyarországon töretlen jelenlétnek örvendett, Németországban és Európa más országaiban régóta inkább csak árnyékként létezett. A háború utáni német zenei életben lesújtó következményei voltak Liszt megítélésére nézve annak, hogy a nemzeti szocialisták a filmhíradók háborús „különkiadásai” szignáljaként használták a les Préludes egyik témáját. Úgy tûnik, idén a szimfonikus költeményen ülõ átok is megtört, és a nemritkán többórás rádió- és tévémûsorok révén összeurópai, sõt, globális témává lett Liszt Ferenc és zenéje. Németországban pedig úgy ünnepelték, mint még soha. A Liszt születésének kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett fesztiválok világszerte lehetõséget kínáltak arra, hogy a nagy európai zenéjének hihetetlen sokoldalúságát felfedezhessük. Korábban csak a zenetudósok kiváltsága volt, hogy Liszt zenéjét a maga teljességégében tanulmányozzák, de a Liszt-évben a világ minden zenerajongója számára megnyílt az izgalmas felfedezõút. A ritka lehetõség a közeljövõben valószínûleg nem ismétlõdik meg, és nem nyílik rá mód, hogy egyházi zenéjétõl a költõi zongoramuzsikáig, a Beethoven-szimfóniák zongoraátiratától a szimfonikus költeményeken át és a monumentális, Goethe Faustja és Dante isteni színjátéka által ihletett szimfóniákig a szerzõ teljes életmûvét hasonló mélységben és minõségben megismerhesse a nagyközönség.

Prof. dr. detlef altenburg a nemzetközi liszt szövetség elnöke a weimari liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola és a jénai Friedrich-schiller-egyetem zenetörténet professzora

A különleges médiaérdeklõdés 2011-ben elsõsorban a szupersztárnak szólt. Az idei Liszt-év talán egyik legfigyelemreméltóbb felismerése, hogy a kivételes 19. századi mûvész személyiségének varázsa 125 évvel halála után sem fakult meg, sõt, a 20. század szupersztárjai körüli felhajtással is párhuzamba állítható. A közhelyesség minden veszélye ellenére egyáltalán nem abszurd a közelmúlt Michael Jacksonhoz hasonló nagyratörõ popsztárjai mellé állítani Liszt alakját, ha azt kívánjuk az összehasonlítással kifejezni, hogy a mûvész-csillagok zenéjükkel, látomásaikkal és ideáljaikkal egy jobb jövõbe vezetõ utat mutattak. Sok válasz, amelyet Liszt a zene nyelvén fogalmazott meg, ma is ugyanolyan aktuális, mint a maga idejében.

mm3

MUPA 2011_4.indd 3

11/7/11 11:44:10 AM


BorBély mihály

18

hírhozó őK aJánlJáK görög KöTődéseinK léleKrezdüléseK az érinTeTlen ősi a máBan a falaK leromBolása BeValloTT cél

6 8 10 12 14 16 18

fausT-szonáTa zeneKaron 22 ha a szellem helyeT Talál 24 hangszerKópiáKon JáTszanaK 26 a ViTeldíJ 28 észaKi maesTra 30 „én a zene szolgálóJa VagyoK” 32

ránKi dezső, KluKon ediT

BozsiK yVeTTe, foTó: Kállay TóTh aneTT

16

40 „zenés dráma Vagy Valami ilyesmi” zenelaBirinTus BefogadoTT produKcióK aJánlóJa palya Bea, a hagyma és a riBizli egy rendhagyó apa sTrandidő decemBerBen

33 34 36 38 40 42

mm4

MUPA 2011_4.indd 4

11/7/11 11:44:22 AM


MÜPa Magazin a Művészetek Palotája ingyenes magazinja alapító: művészetek Palotája kft., káel csaba vezérigazgató Főszerkesztő: zsoldos dávid szerkesztő: Filip viktória olvasószerkesztő: Papp tímea

yona friedman

rácz márTon

0

szerkesztőség: fidelio média kft. 1055 budapest, szent istván krt. 23. Tel./fax: (1) 476-0320 e-mail: mupamagazin@fidelio.hu

54 duna-parTi duende a weimari mesTerdalnoKoK lessing KöreiBen Van olyan műfaJ, hogy “csehTamás”? úJ éV – régi-úJ TeremTés zenére hangolVa

44 46 48 50 52 54

Felelős kiadó: a fidelio média kft. ügyvezetője nyomdai előkészítés: gróf róbert

58 leBegő VárosoK és egyéB csodáK Kulissza házról házra – Kodály KözponT, pécs aJánló echo

58 60 62 64 66

a Művészetek Palotája fotóit Pető zsuzsa, Pólya zoltán és csibi szilvia készítette. nyomda: Pauker nyomda arculat: Mátai és végh kreatív Műhely megjelenik 15 000 példányban. HU issn 1788-439X Művészetek Palotája: 1095 budapest, komor marcell u. 1. Tel.: (1) 555-3000 e-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

mm5

MUPA 2011_4.indd 5

11/7/11 11:44:26 AM


h í r h o z ó

s z a K m a i ú T K í n á B a n káel csaba, a művészeTek PaloTája vezérigazgaTója okTóber 17-TŐl 20-ig a 13. sangHaji nemzeTközi elŐadóművészeTi feszTivál és vásár rendezvényein veTT részT. a hivatalos programokon való részvétel mellett előadás megtartására is felkérték a színházi vezetők konferenciáján, valamint szakmai találkozókat folytatott többek között a müpa társintézményeként számon tartott sanghaji nagyszínház vezérigazgatójával és a tartományi művészeti központok vezetőivel.

T ö r ö K

J o l á n

m a r a d

december 1-jéTŐl a nemzeTi TáncszínHáz jelenlegi igazgaTója, Török jolán vezeTHeTi Tovább az inTézményT. Török jolán a kezdeTek óTa irányíTja a TeáTrUmoT, amely december 1-jén ünnePli a 10. szüleTésnaPjáT. a nemzeti erőforrás minisztérium pályázatát még nyáron írta ki a 2011. december 1-jétől 2012. december 31-ig tartó időszakra. az igazgató csak további egy évre tervez a színház élén maradni, a 2012-ben kiírandó pályázaton már nem indul. „a következő egy évben folytatom azt a munkát, amit az elmúlt időszakban megkezdtem. Továbbra is szeretném, ha a színház repertoárjában minőségi darabok szerepelnének minden stílusban, gyerekeknek és felnőtteknek szólóan egyaránt. a nagynevű táncegyüttesek mellett a jövőben is lehetőséget kívánok nyújtani fiatal, tehetséges művészeknek is a bemutatkozásra” – nyilatkozta Török jolán.

a

e l i s m e r é s e K C h o p i n - é v k a p C s á n a lengyel közTársaság kUlTUrális és nemzeTi örökség miniszTere, bogdan zdrojewski oklevelekeT adoTT áT.

az elismerést azok kapták, akik a lengyel kultúra szerves részét képező zeneszerző életművének, szellemi örökségének ápolását a magyarországi chopin-évben szívükön viselték, és akik a chopin-év magyarországi programjában kiemelkedő szerepet játszottak. lengyelország ezzel a szimbolikus gesztussal mond köszönetet azoknak a művészeknek és intézményeknek, kiknek munkája, elhivatottsága, támogatása hozzájárult a magyarországi évforduló páratlan színvonalához és gazdagságához. a kitüntetettek között volt csonka andrás, a müpa vezérigazgató-helyettese, zsoldos dávid, a müpa komolyzenei szerkesztője, valamint a házban rendszeresen fellépő bogányi gergely és érdi Tamás zongoraművészek is.

f l a s h m o B o K a m ü p á B a n okTóber 22-én, gyenyisz macUjev koncerTje elŐTT zárUlT a müPa flasHmobsorozaTa, az UTolsó eseményen a soHaróza kórUs és baráTai, valaminT a foUr bones HarsonakvarTeTT lePTe meg a müPa közönségeT és a kéTszáz éves liszTeT.

mm6

MUPA 2011_4.indd 6

11/7/11 11:44:36 AM


MUPA 2011_4.indd 7

11/7/11 11:44:40 AM


ö K ő k i

a J á n l J á K . . .

M i r e

M e n n e

p e l s ő c z y

a kaTona józsef színHáz színművésze

r é K a

seBesTyén márTa & The görögs ensemBle: hidaK noVemBer 5. 19:30 – Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

az az osztály, amelyikben tanítok a színművészeti egyetemen, novák eszterhez jár zenés mesterség képzésre. a diákoknak népdalokat kell megtanulniuk, amelyeket maguk keresnek, minden órára hármat. lenyűgöző, hogy a 18-20 éves diákok, hogyan fedezik fel eszter segítségével azt a világot, amely első pillantásra nagyon távol áll tőlük. gyönyörű népdalaink vannak, gyönyörű szövegekkel, irigylem őket, hogy ezzel foglalkozhatnak. szívesen elvinném őket sebestyén márta & the görögs ensemble estjére. a képek alapján nagyon mulatságosnak tűnik a szegedi kortárs Balett Hattyúk tava előadása. érdekel, ha egy ismert művet hirtelen más megvilágításba helyeznek. szeretem a táncot és a balettet, biztos, hogy megnézem! snétbergerről láttam egyszer egy dokumentumfilmet. Hallottam zenélni. soha nem fogom elfelejteni. isten áldotta tehetségnek gondolom, szerény, befele élő, mindent látó fájdalmas ember, aki a kapott adottságait sosem bocsátotta áruba. a zene, amit játszani fognak biztosan nem marad a „biztonsági sávban”.

T a m á s

szegedi KorTárs BaleTT: a haTTyúK TaVa – gyermeKeKneK noVemBer 9. 10:30, 15:00 – Fesztivál színház snéTBerger – new generaTion noVemBer 21. 19:30 – Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

K e r e s z T e s

T a m á s

a kaTona józsef színHáz színművésze

bozsik yvette előadásainak elevensége a megújulás iránti lankadatlan vágyból ered. amihez a társulat hozzányúl, az megtelik szívvel, tehetséggel és mindenek feletti odaadással. érdemes figyelemmel kísérni munkáikat. sonny rollins, a jazzvilág egyik legnagyobb élő ikonja, először jár magyarországon. Hosszú munkássága során még a jóga és a zen tanulmányozásában is elmélyedt, ez is nagy hatással volt művészetére. kíváncsian várom a fellépését. önök tudták, hogy az elsősorban filmzenéiről elhíresült Philip glass operákat is írt? én nem tudtam! ráadásul a metropolitan opera előadásában nézhetjük meg most novemberben. izgalmasnak hangzik, szerintem kihagyhatatlan.

K e r e s z T e s

p e l s ő c z y

r é K a

BozsiK yVeTTe TársulaT: VarázscirKusz decemBer 29. 15:00 – Fesztivál színház sonny rollins noVemBer 10. 19:30 – Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

philipp glass: saTyagraha noVemBer 19. 18:55 – előadóterem a JöVőre hangolVa – gradus ad parnassum noVemBer 2. 17:00 – Üvegterem

g ö T T i n g e r

25 éVes az afTer crying noVemBer 9. 19:30 – Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

a zeneakadémia tehetséggondozó programjának koncertjeit szeretném ajánlani elsősorban. már az lenyűgözi az embert, hogy vannak ilyenek – és jó tudni róla, hogy kik azok –, akik dacára mindennek, a komolyzenei pályára teszik fel az életüket, szólisták szeretnének lenni. én is azok közé tartozom, akiknek gondot okoz, hogy a friss hangzást valahogy komolyan vetessük azokkal, akiknek a füle a komolyzenéhez szokott – az ő fülüknek minden, amiben villanygitár vagy dobfelszerelés van, rögtön komolytalan vagy a legjobb esetben is komikus. üdítő kivétel az after crying. az ő zenéjük igencsak komolyan vehető, mégis frissnek és meglepőnek tűnik, ami ott szól, olyan felkészült zenészekkel, mint Pejtsik Péter. és a végére egy hároméves barátom, akinek a nemrégiben kialakult szókincsében sokáig ez a név szerepelt „zene” helyett: gryllus vilmos. én is máig fejből tudok mindent, amit kiskoromban hallgattam tőle – és ma már le is tudom játszani mindet. magamat ajánlva referenciának biztatok mindenkit, hogy gyerekestül hallgassák meg a gryllus vilmost élőben!

gryllus Vilmos dalosKönyVe noVemBer 26. 11:00, 15:00 – Fesztivál színház

g ö T T i n g e r

p á l

rendezŐ, a kaPosvári csiky gergely színHáz Tagja

pá l

mm8

MUPA 2011_4.indd 8

11/7/11 11:44:49 AM


MUPA 2011_4.indd 9

11/7/11 11:44:51 AM


g ö r ö g v É g s ő

K ö T ő d é s e i n K

z o l t á n

sebestyén márta 2007-ben lett hivatalosan a magyar kultúra követe, nem hivatalosan azonban egész életében e cím birtokosa volt. Pályája során következetesen mutatta be hagyományos örökségünket, ugyanakkor új kapukat nyitott a népi kultúra előtt és mindig kereste azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül a nagyközönség számára is megérthetővé teheti: a magyar nem zárványként él európa szívében, évezredes kölcsönhatások formáltak bennünket olyanná, amilyenek vagyunk. a Hidak című est a görög-magyar zenei párhuzamok jegyében azt mutatja be, hogy a formálódás folyamata ma is tart.

a híd szimbóluma mindazt megjeleníti, amit a nyitott szellemű kultúrafelfogás tükrözhet. Talán nem is olyan nehéz átjárókat találnunk különböző kultúrák között, amelyek akár földrajzilag, akár a hagyományok tekintetében távolinak tűnnek egymástól. elég megértéssel közelíteni feléjük. nem véletlen, hogy sebestyén Márta közel harminc nyelven énekel értően dalokat, hiszen édesapja hét nyelven beszélő tudósember volt, aki amatőr orientalistaként figyelemmel fordult a különféle népek kultúrái felé. az énekesnő gyermekként döbbent rá a nyelvek sajátos zeneiségére, és ez segítette hozzá, hogy a dalszövegeket úgy adja elő, hogy azt a helyiek is autentikusnak tekintsék. fejlődésében fontos szerepet játszott a békéstarhosi zeneiskola, hogy édesanyjának kodály zoltán volt a tanára és kislányként ő is énekelhetett személyesen a zeneszerzőnek. a korai hatások azonban nem csak a népi hagyományok ápolására, hanem azoknak művelésére is ráirányították figyelmét. a hetvenes évek elején induló táncház-mozgalom nagy lökést adott a magyarországi folklórizmusnak, valamint elültette a magvát annak a gondolkodásnak, amelynek révén később megszületett a világzene behatárolhatatlan, pontosabban határtalan műfaja. a magyar mellett délszláv, görög és más táncházak is bontogatták ekkor már szárnyaikat és a mozgalom képviselőinek zenei elkötelezettsége hamar meghozta gyümölcsét. kiváló, alapos tudással és képzettséggel felvértezett muzsikusok vertek hidakat régi és új, közeli és távoli világok között és rávilágítottak arra, hogy a zene nyelve – bár különféle dialektusai léteznek – egy és oszthatatlan. sebestyén pályafutásában mindennek egyik ékes példája a muzsikás együttessel készített bartók-album, amelyen a zeneszerző

által műzenévé formált népdalok eredetét keresték, s vállalkozásukból az derült ki, hogy ami érték, ami apáról fiúra szállt, annak ma is van helye. s hogy a gyűjtések mikroszkopikus alapossággal végzett lejegyzéseinek lehetséges hajszálpontos interpretációja, az nem pusztán zene, hanem zenetudományos teljesítmény. ám sebestyén márta számára az eredetiség megőrzésének vágya nem önmagában áll: tudatosan törekszik a közönséghez mind közelebb jutni és megérinteni őket a zenével. a Kismet című lemezről a görögül előadott Eleni című dal sláger lett görögországban, gyakran játszották a rádiók, majd dokumentumfilm és riportok készültek az énekesnőről, aki magyar létére képes volt megérinteni a görög emberek szívét. a siker a khalkhidiki fesztiválig vezetett, ahol megszületett a kultúrák közötti átjárhatóságról szóló Hidak című görög-magyar est gondolata, s ebben meghatározó alkotótársként működött közre a Benny goodman által is csodált világhírű klarinétos, Petro lukas Xalkias, akivel egyfajta zenei párbeszédet sikerült kialakítani a közös lemezen. a bemutató egy éve, a thesszaloniki arisztotelész egyetemen telt ház előtt, tomboló sikerrel zajlott. a zenekar tagjai között találjuk továbbá a csodálatos labropoulou nővéreket, akikkel a cimbalmos balogh kálmán ötvenedik születésnapi koncertjén találkozhattunk már a művészetek Palotájában. szofia a kanun, Urania pedig a santur mestere; mindkét gyönyörű hangszer rokona a mi cimbalmunknak, vagyis már a zenekar hangszer-összeállítása is összhangban áll a kapcsolódási pontok keresésének szándékával. Balogh kálmán régi alkotótársa sebestyén mártának, repertoárján makedón, szerb és más, a tőlünk görögországig elvezető úton fellelhető

dallamok szerepelnek, zenekarvezetői tapasztalata és briliáns játéktechnikája pedig önmagában is garancia a minőségi produkcióra. ahogy nem beszélhetünk egyetlen „magyar zenéről”, úgy még kevésbé beszélhetünk a „görög zene” valamiféle egységes fogalmáról. más az Őrség és más a mezőség zenéje, az apró szigetekből álló országban pedig magától értetődően még töredezettebb, még több hatás által formált zenekultúrák honosodhattak meg régióról régióra. az idős görög emigránsoktól a korabeli táncházas időkben elsajátított dalok közül sebestyént az epiruszi zene ragadta meg a leginkább. e dallamok fájdalmas ünnepiessége olyan lelkületről árulkodik, amely a magyar népdalok legkülönfélébb képviselőinek is sajátja. egy székely sirató, egy cigány hallgató ahhoz hasonló életérzést fogalmaz meg, amit a mai görögország észak-nyugati, egykor a római-, majd a bizánci birodalom történelmi tartományában élők a viharos évszázadok során átéltek. a Hidak előadása egy megvalósult álom, egy énekesnő élethoszszon keresztül vissza-visszatérő álma a határok nélküli világról. a ráismerés, az összefüggések megértése, a közös gyökerek megtalálása közelebb hozzák egymáshoz az embereket. az egységes európai eszmény lényege alighanem e találkozási pontokon keresendők. Univerzális értékeink az összefogás eredményeképpen erősödhetnek meg, és talán különösnek tűnik, hogy éppen a pentaton zene teremtheti meg az ehhez szükséges párbeszéd alapjait. de gondoljunk arra: létezik-e bármi, ami régebbi, s mégis élőbb a zenénél? sebestyén márta a mi énekesünk; magyar, és európai értelemben tekintett kulturális hovatartozásunk szószólója; érdemes figyelni rá!

mm10

MUPA 2011_4.indd 10

11/7/11 11:44:54 AM


z o l t á n

m á r T a

v É g s ő

s e B e s T y é n 2011. november 5. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

sebestyén márta & The görögs ensemble: hidak görög-magyar zenei párhuzamok km.: sebestyén márta (ének, furulyák), Balogh Kálmán (cimbalom), The görögs ensemble (tagjai: szofia labropoulou/kanun, hangszerelés, urania labropoulou/santur, periklisz papapetropoulosz/lafta, saz, nikosz paraoulakisz/ney, kaval, Janisz plagianakosz/bőgő, sztratisz pszaradelisz/líra, lafta, saz, dimitrisz emmanouil/ütőhangszerek) mm11

MUPA 2011_4.indd 11

11/7/11 11:44:56 AM


l é l e K r e z d ü l é s e K k o v á c s

B o r i

még a legkeményebb, legzajosabb, izzasztó koncertjeiről híres rockzenekarnak is van lírai oldala. a 30y tudatosan teljes repertoárt épített ki halk, finomabb hangvételű dalaiból, melyekben a közönség évente csak egy-két, a zenekar számára is különleges alkalommal merülhet el.

2011. november 12. 20:00 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

30y – szentimentálé

a mai magyar könnyűzenei paletta egyik legtermékenyebb előadója és nagy kaméleonja, a 30y Pécsett alakult meg 2000-ben, ám a tagok a nevet mégis egy szombathelyi buszjárattól kölcsönözték, pusztán praktikus okokból: minden nyelven ugyanazt jelenti, felsoroláskor elöl szerepel, plakáton jól nagyítható, nem jelent semmit, így nincs a hallgatónak prekoncepciója a zenét illetően, valamint… nem volt jobb ötletük. a beck zoltán (ének, gitár), beck lászló (dob), gradvolt endre (gitár), sárközy zoltán (billentyű – 2002-től) és varga ádám (basszusgitár) alkotta formáció ténykedését sokáig csak a pécsi egyetemi ifjúság követhette nyomon, az első négy év ugyanis leginkább az útkeresésről szólt. a zenekar végül a kispál és a Borz nevével fémjelzett alternatív rock mellett tette le a voksát,

hangszerelésben, gitártémákban a földijük által kijelölt úton haladva tovább, elrejtve azonban benne egy kis pszichedéliát, a kilencvenes évek britpopjának szelídségét, amerikai grunge-ának robbanékonyságát. a kispál fel is figyelt az együttesre, előzenekarként számos helyen bemutatta őket, és nyári fesztiválokra is eljutottak. egy 2002-es demó után 2004-ben jelent meg a zenekar első albuma 1 perccel tovább címmel, amelyet koncertfelvételekből állítottak össze. az anyagot az együttes honlapjáról is le lehetett tölteni, később pedig az írott lemezeket a koncerteken igazira cserélhették a rajongók. a két évvel később elkészült Csészényi tér című stúdióalbum már szinte teljesen új dalokat tartalmazott, és a zene is kissé elmozdult az elektronika irányába.

2007-ben ismét újabb album született, melyet Semmi szédítõ magasságra kereszteltek, és kicsit rockosabbra vettek, miközben újból felerősödött a britpop hatása. ezen a lemezen meghökkentően keveredett a Muse operettrockja a kispál-vonallal, és a commodore 64 számítógéphangokat sem mellőzték. a következő kiadvány még színesebb, játékosabb és egyben kiegyensúlyozottabb, letisztultabb lett, hiszen a no. 4-en megszaporodtak a lassabb, nyugodtabb dalok, nagyobb teret kaptak a billentyűs hangszerek, megjelent a trombita, a kamarazene, az álmodozós lebegés, és még a beatkorszakot is megidézték. a tavaly megjelent Városember viszont az ellentétek vonzásában született: visszatértek a koszos, torzított gitáros rockhangzáshoz, miközben akár a dalokon belül is hatalmas váltásokkal szelídítették le a zenét, vagy éppen

mm12

MUPA 2011_4.indd 12

11/7/11 11:45:02 AM


saját képükre formálták bereményi géza cseh tamás és Baksa-soós jános előtt tisztelgő Jó Január Herceg című dalszövegét. Mindezen pozitívumok mellett nem maradhat említés nélkül, hogy a zenekar a legfontosabb poszton hátránnyal indult, de ők még ezen is képesek voltak felülkerekedni. beck zoltánt hangi adottságai ugyanis nem predesztinálnák színpadra, mondanivalója azonban nagyon is van, ami feljogosítja a frontemberi szerepre, megidézve ezzel a nyolcvanas évek magyar underground zenekarainak attitűdjét. dalszövegei soráthajlásos szerkesztésűek és a szóhasználata, költői képei is mutatnak átfedéseket lovasi andráséval, de beck szövegvilága sokkal sötétebb, komolyabb és inkább a hétköznapokban élő. a mármár szállóigévé vált szövegekkel és a kiváló zenészi játékkal együtt az évek alatt a 30y keresett koncertzenekarrá fejlődött. Bár a közönség sokáig csak a zajos koncerteket ismerte, a Szentimentálé

MUPA 2011_4.indd 13

elnevezésű csendesebb estek anyaga már az együttes viszonylag korai szakaszában elkezdett formálódni. beck zoli némelyik, egy szál gitárral vagy zongorával felvett dalát nem vitte le a próbaterembe, hogy a többiek szétcincálhassák és újra összerakják, hanem próbálta megőrizni a dalok egyszerűségét, intimitását, végül a zenekar halk, akusztikus hangszerelés formájában tette hozzá a magáét. így alakult ki egymás mellett két repertoár: a koncerteken játszott rockosabb, zajosabb, koszosabb számok, és egy visszafogott, sokkal líraibb hangvételű anyag, melynek első képviselői 20042005-ben tűntek fel. a Szentimentálé repertoárja folyamatosan bővült, és az utóbbi években évente egy-két alkalommal színpadra is kerülhetett. e ritka estéken az együttes zenész barátokkal – szűcs krisztián „Qka” (trombita), csalló roland (klarinét) és bóra áron (ütőhangszerek) – egészül ki, s a hangszerparkjuk különféle hangkeltő eszközökkel bővül. a „zajos” koncerteken játszott dalok akusztikus verziói mellett pedig meg-

szólalnak saját képre formált „klasszikusok” is, többek között a kex Család című dala vagy az Iskolatáska. ilyenkor a figyelem a dalszövegekre, az általuk keltett érzésekre, a zenekar és a közönség közti láthatatlan kapcsolatra, a szavak és a hangok által bennünk keltett érzésekre irányulhatnak. a különleges, máskor nem hallható dalok között számos közönségkedvenc akad, ezért is örömteli, hogy a müpában immár második alkalommal hallhatjuk őket és érezhetjük a különleges, elvarázsolt, közvetlen atmoszférát, melynek szerves része a sok anekdotázás, kikacsintással és humoros beszólás. a Szentimentálé egyébként már túlnőtt a színpadon, saját honlapot kapott, s itt már-már összművészeti tevékenységet folytat a zenekar: a dalok mellett személyes hangvételű, a szövegekhez hasonlóan varázsos világlátásról tanúskodó blogbejegyzések, továbbá képek és videók lelhetők fel, hogy egyetlen napra se maradjunk érzelmi szikrák nélkül.

11/7/11 11:45:03 AM


a z

é r i n T e T l e n

V á r k o n y i

J u d i t

operai körökben, ha az átlagnál idősebb énekes áll színpadra – akár férfi, akár nő –, a háta mögött gyakran teszik fel a kérdést: intakt-e még a hang? nem operai körökben az intakt annyit tesz: érintetlen.

2011. november 13. 19:00 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

a címszerepben: edita gruberova

donizetti: lucrezia Borgia a művészetek palotája és a pozsonyi művészeti fesztivál közös produkciója

e d i T a

km.: Jozef Benci, edita gruberova, pavol Breslik, szlovák filharmonikus zenekar, nemzeti énekkar (karigazgató: antal mátyás) vez.: andrij Jurkevics

g r u B e r o V a

edita gruberova hangja immár csaknem negyvenhárom éves pályafutással a háta mögött is intakt. nem rontott rajta semmi. a gruberova-jelenség ma már nemcsak csodálatra késztet, de el is gondolkodtat: mi minden tehette volna tönkre szerencsével kikövezett útját? nos, hogy mást ne mondjunk: énektanárok, a csehszlovák hatóságok, a gyenge lelki alkat, a szülések, a rendezők, a test változása az idővel, valamint számos olyan külső hatás, amely bárkit elérhet, amelyről senki nem tehet. Ő azonban elsőre jó tanárt kapott, 1968-as debütálása után nem sokkal kijuthatott csehszlovákiából, bírta a strapát, a szülések csak mélyítették hangját (nem zenei értelemben), és az idő sem fogott rajta. hogy mindezt közös gyűjtőnévvel illet-

jük szerencsének, vagy a felsoroltak mellé külön adalékként sorakoztatjuk fel a szerencsét, mindegy is. a lényeg, hogy mindez együtt sem lett volna elegendő ahhoz, hogy gruberova évtizedeken át megmaradjon – nemcsak a pályán, hanem – a csúcson. Hogy mi kellett hozzá még? a legfontosabb: edita gruberova. a gondolkodó ember, aki karrierjének ívét épp úgy építette fel, ahogyan a tökéletes dallamíveket megannyi előadásában. s hogy voltaképpen mi is szükséges ehhez? Pusztán három alkotóelem: tudás, arányérzék, elegancia. gruberova elképesztően erős technikai alapokra tett szert már fiatalon, és olyan hanggal rendelkezik, amely már a kezdetekkor elbírt volna sok nagy szerepet, rapidszikrákat gyújtó alakítások egész sorozatát.

Ő azonban sosem vágyott olyan sikerre, amely veszélyeket is rejtett volna magában, amely alattomosan megakaszthatta volna a szakadatlan fejlődést. rendkívül tudatosan választotta meg, hogy milyen szerepeket vállal. ez maga az arányérzék. az elegancia jelentheti a határozott, de erőszakmentes jelenlétet, vagy akár bécset. Hogy nem kellett neki amerika. így lehetett az övé az egész világ. éneklése olyan, akár az életvezetése, a tökéletes munkáért pedig megkapta a legszebb jutalmat: az egyedülállóan hosszú távú énekesi kiteljesedést. az éj királynőjének skatulyája mint báb vette körül, ám lassan kibújt belőle, és mire teljes szélességében kiterjesztette szárnyait, a bel canto királynője lett. a legnagyobb koloratúrszerepek eléneklése után új utat nyitott maga

mm14

MUPA 2011_4.indd 14

11/7/11 11:45:06 AM


előtt: ma donizetti és Bellini műveinek legavatottabb tolmácsolójaként tartja számon a nemzetközi operavilág. és gruberova még győzi. győzi hanggal és lélekkel, s ma is elbűvöli a közönséget, miközben napjaink operaénekes középgenerációjának tagjai, azaz a negyvenesek akár a gyermekei lehetnének. a királynő a mai napig hatalmában tartja hódolóit, neki nem a múltjáért tapsolnak tömegek elnézőn. Feláll a színpadra és elhódítja a szíveket, jóllehet hamvas-fiatalon sem volt a birtokában az általánosan elvárt női szépségnek. az ő idejében a szépségipar még nem fúrta be magát az operaszínpadra, a modellkülsejű, itt-ott mesterségesen igazított operacsillagok csak évtizedekkel utána érkeztek, miközben az ő pozíciója – csoda, vagy nem csoda – szilárd és megingathatatlan. már-már vicces, hogy a legnépszerűbb videomegosztó portál egyformán nívós felvételeket őriz róla 1972-ből, a nyolcvanas évekből, a következő évtizedből; és ha szerencsénk van, ebben az évtized-

MUPA 2011_4.indd 15

ben is születik még számos felvétel az áradó, vagy könnyeden guruló gruberovai futamokról. november 13-án újra budapestre érkezik a királynő, akit mintha egyre szebbé tenne a kor előrehaladta. sugárzó, mert érintetlen, mert nem rongálta semmi. két éve hatalmas sikert aratott nálunk. most egy drámai anyafigura megformálójaként, donizetti Lucrezia Borgia című operájának címszerepében láthatja viszont a Bartók Béla nemzeti hangversenyterem közönsége. edita gruberova nem adja lejjebb: eszköztelen, koncertszerű előadásban vállalkozik a reszketve aggódó, majd fiát örökre elvesztő lucrezia megformálására. bár a dívának a modernebb rendezések ellen sincs kifogása, hite szerint első a zene. különösen izgalmas lesz, hogy miként jelenik meg a Művészetek Palotája színpadán a dráma, az anyaszív, a titok, a szeretet, a megvetés, a mérgezés, a megmenekítés és a váratlan halál bármiféle díszlet, kellék és színészmozgatás

nélkül. csak öltönyök és estélyi ruhák lesznek, hozzá a képzeletünk és az empátiánk. Három órára hangszerek szülte harmóniákkal és emberi hangokkal szövetkezünk arra, hogy átéljük lucrezia borgia tragédiáját.

J o z e f

B e n c i

11/7/11 11:45:10 AM


T ű z m a d á r

ő s i h a l á s z

a

m á B a n t a M á s

bozsik yvette igor stravinsky több művéhez készített már koreográfiát, többek között a Tavaszi áldozathoz, a Petruskához és a Pulcinellához. mindennek fényében nem meglepő, hogy a nagy orosz komponista a kossuth-díjas alkotó kedvenc zeneszerzője. a Tûzmadár az egyetemes tánctörténet egyik legtöbbször megkoreografált zeneműve. az egyfelvonásos, három képbe komponált balettzenét stravinsky mindössze huszonnyolc esztendősen írta, s e műve egy csapásra ismertté tette a nevét európa-szerte. az ősi eredetű orosz népmeséken, misztikus történeteken alapuló darab születésénél ott találunk valakit, aki kora kulturális életének egyik legmeghatározóbb alakja volt, a neve: szergej gyagilev. az orosz impresszárió, a legendás les Ballets russes megalapítójának éles szeme, kitűnő ízlése nélkül stravinsky sorsa bizonyosan másképp alakul: gyagilev bizalma, szinte látnoki képességei a huszonéves komponista pályáját alapvetően meghatározták. a Tûzmadár megírására ő kérte fel honfitársát (eredetileg anatolij ljadov zeneszerző-karnagynak, az orosz

népzene avatott kutatójának szánta a megbízást), miután egy koncerten megismerkedett alkotásaival. stravinsky olyan művet komponált az alig egy évvel korábban alakult, s rövid idő alatt elképesztő ismertségre szert tett tánctársulatnak, amelyben a hagyományos orosz népi elemek a legújabb zeneszerzői technikákkal ötvöződtek. a gyagilev-együttes diadalra vitte a fiatal szerző kompozícióját. remekművekben bővelkedő repertoárjuk egyik legünnepeltebb darabja lett a Tûzmadár, amelyet 1910. június 26-án, a párizsi operában mutattak be. gyagilev társulata hozta el a darabot hazánkba: a les ballets russes 1912. december 27-én, a magyar királyi operaházban adta elő. a mű librettóját és koreográfiáját egy másik fiatal, alkotói pályáját három évvel korábban elkezdő zseni, az akkor harminc esztendős Mihail

fokin jegyezte. a díszletet alekszandr golovin, a jelmezeket ugyancsak ő, illetve a kora vizuális kultúráját alapjaiban átformáló leon bakszt tervezték. a balett első hazai produkciójára több mint fél évszázaddal később került sor: a magyar állami operaház 1966 júniusában tűzte műsorára a darabot. „a Tûzmadarat eleve a Fesztivál színház színpadára koreografáltam ez év elején. ebben a műben is nagyon fontos volt számomra a zene és a színpadi látvány egységének megteremtése. a kalitkába zárt lányok története, akiket a Tűzmadár megment fogságukból, az én életem története is” – fogalmaz bozsik yvette, rámutatva, hogy milyen erős, személyes szálakkal is kötődik a történethez. bozsik, aki először tizenkét éve, a katona józsef színházban készített

mm16

MUPA 2011_4.indd 16

11/7/11 11:45:12 AM


stravinsky-koreográfiát (az 1913-as Tavaszi áldozatot) nem akármilyen nagyságok nyomdokaiba lépett, mikor ez év elején bemutatta a maga variánsát. adolf bolm (1945), george balanchine (1949), serge lifar (1954) és maurice béjart (1970) – csak néhány szerző és évszám a Tûzmadár feldolgozásainak történetéből. bozsik yvette több sajátos, és munkásságára jellemző csavarral állította színpadra a maga Tûzmadarát. előadásának jelmezeit bozóki mara, díszletét khell zsolt tervezte. és ha már történetet emlegetünk, álljon itt röviden a Tûzmadár meséje: az iván cárevics által, egy vadászaton foglyul ejtett, bűvös madár szabadságáért cserébe egy tollát adja oda. Ha iván bajba kerül, csak meg kell lengetnie az arany tollat, s a Tűzmadár ott terem, hogy segítsen. a toll hamarosan előkerül: a cárevics beleszeret a világszép királykisasszonyba, akit tizenkét társnőjével együtt kascsej, a gonosz varázsló tart rabságban. iván hívja a bűvös madarat, kinek aranyló ragyogásától megriad a varázsló, és szörnyekből, démonokból álló kíséretével együtt elmenekül. a történetet az önfeledt öröm képe zárja: a megszabadult királykisasszony és iván cárevics hódoló alattvalóik előtt egybekelnek. „stravinsky szerzeményei első hallásra disszonanciát és diszharmóniát hordozhatnak – mondja bozsik yvette a Menyegzõ című stravinsky darab

m e n y e g z ő

kapcsán –, számomra többszöri hallásra mégis rendkívül rituálisak és harmonikusak. már az operaházi ősbemutatókor nagy vágyam volt, hogy a Menyegzõt valódi élő kórus kísérje, de sajnos ez az álmom nem vált valóra. a Menyegzõ igazi helyét a Művészetek Palotája Fesztivál színházában nyerte el, ahol a színpad és a nézőtér viszonya sokkal intimebb, közvetlenebb, mint az operaházban. khell zsolt grandiózus díszlete szintén kiválóan funkcionál ebben a térben.” a 2009-ben a lábán rudolf-díjjal elismert Menyegzõ a koreográfus egyik legnagyobb hatású, pompás látványvilággal színre vitt alkotása. az eredeti, francia címen Les Noces-ként közismert alkotás négy szikár képben mutatja be egy orosz parasztlakodalom jeleneteit (A kontyolás, A võlegény háza, A menyasszony indulása, Az ünnep). a Menyegzõt (melynek librettóját is stravinsky jegyezte) 1923 júniusában, a párizsi gaité-lyrique városi színházban vitte színre ugyancsak gyagilev társulata. a monumentális, közel félszáz táncosra készült előadás broniszlava nizsinszka koreografálta (ő volt a világ talán legismertebb táncosa-táncalkotója, vaclav nizsinszkij húga). Bozsik alkotásának távolról sem nizsinszka-hommage, bár történnek benne utalások a nagy elődre. az előadás látványvilága (melyhez a díszlet mellett velich rita jelmezei is hozzájárulnak) a zenére reflektálva

f o T ó :

m e z e y

a férfi és a női princípiumot jeleníti meg. a produkció a stilizált rítusokban egy szinte személytelenné szabályozott esküvőt, egy szikár, letisztult, egyszerre sejtelmesen ijesztő és nemesen rideg világot mutat be. „kíváncsiság és feloldódás, a két nem kétségbeesett vonzódása egymáshoz az egybekelés mindent elsöprő harmóniájában.” bozsik munkásságában e mű a „táncosabb” opuszok egyik legmarkánsabb, legjelentékenyebb darabja.

2011. november 14., december 30. 19:00 Fesztivál színház

Tűzmadár

zene: igor stravinsky jelmez: Bozóki mara díszlet: Khell zsolt Fény: pető József koreográfus-asszisztens: nagyné soós erika kreatív producer: iványi marcell koreográfus: Bozsik yvette

menyegző

zene: igor stravinsky jelmez: Velich rita Fény: pető József díszlet: Khell zsolt koreográfus-asszisztens: gombai szabolcs koreográfus: Bozsik yvette

B é l a

mm17

MUPA 2011_4.indd 17

11/7/11 11:45:16 AM


e T n o - u n i ó

B o r B é l y

m i h á l y

a f a l a K l e r o m B o l á s a B e V a l l o T T c é l z i P e r n o v s z k y

k o r n É l

az etnozenei napok négy estjén hat produkció mutatja meg a közönségnek, hogy milyen távoli(nak gondolt) stílusokat fog össze a közös inspiráció, a népzenei indíttatás, a világzenei hatás. olyan hagyományos hangszerek kerülnek fókuszba, mint a tárogató, a cimbalom, a kaval, vagy éppen a didzseridú és a sámándob, de ezeket olykor a legmodernebb technikával együtt szólaltatják meg a muzsikusok.

Hogy mit nevezünk etnozenének? az attól függ. Persze, aligha szólalhat meg bármilyen zene valamilyen etnikus tartalom nélkül, még ha az az egyetemes kultúrába be is épült (olyan stílusokra is gondolunk itt, mint például a gregorián). Ugyanakkor az etnozene fogalmát az az igény hozta létre, hogy az általános divattá vált „világzene” kategóriáján belül elkülöníthessünk egy sajátos világot. közelebb járunk a lényeghez, ha azt mondjuk, hogy az etnozenében a népzenei elem a legfontosabb, kiemelkedik a „könnyűzenében” és a klasszikus zenében megszokottabb elemek közül. az etnozenei napok különleges vonása, hogy nem csak a különböző népzenei hagyományok érhetők tetten egy-egy produkción belül, hanem a

műfaji nyitottság, a kísérletező kedv, a törekvés a határátlépésre is. Mindezeket jól példázza az etno-jazz hazai kiválóságának viszonylag új zenekara. borbély mihály ugyanolyan jól ismert különböző fúvós hangszereken előadott varázslatos szólóiról, mint nyitottságáról, amellyel a hagyományos zenei formákon túlmutató irányokat keresi. bár nehéz megállapítani, hogy a különböző projektjei (borbély műhely, duó binder károllyal, közös zenekar dresch mihállyal, vujicsics együttes, eastern boundary) közül melyik számára a fontosabb, a borbély balkán Project az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet játszik az életében. a zenekar ugyanis nemcsak felfogásában, hanem össze-

állításában is a zenei stílusok fúzióját kísérli meg. kínálkozik a megállapítás, hogy borbély két, eltérő kategóriákban nyilvántartott zenekarát „trombitálta” össze a projektre. így lehetnek ott a régi partnerek, a buzukin is kiváló gitáros, györgy mihály és a muzikális bőgős, Horváth balázs mellett agatics krunoszláv, eredics gábor, eredics kálmán és szendrődi ferenc, akik jellegzetes balkáni hangszerek egész arzenáljával érkeznek. az etnozenei napokon két további híres szólista erősíti ugyanezt a vonalat. eljön a borbélyhoz hasonló formátumú és felfogású, világhírű bolgár kavaljátékos, Teodoszij szpaszov. a kaval fúvós hangszer, több olyan magyar etnozenei együttes is alkal-

mm18

MUPA 2011_4.indd 18

11/7/11 11:45:22 AM


K a m p e c

mazza, amelyek játékában erősen érződik a bolgár ritmusok és néha az énekes hagyomány hatása is. szpaszov régóta jelen van a nemzetközi fesztiválkörforgásban, együtt szerepelt többek között ivo Papaszovval, Trilok gurtuval, rabih abu-khalillal és ennio morriconéval. ez a némileg a tárogatóra emlékeztető bolgár népi hangszer szpaszov kezében lenyűgöző hajlékonysággal szólal meg. a balkán Project másik külföldi vendége pedig az olasz születésű, franciaországban élő carlo rizzo, a tamburák és más ütőhangszerek utolérhetetlen virtuóza, aki koncertjein és lemezein olykor énekelni is szokott. a Balkán Projectnek kezdettől fogva tagja lukács miklós, az a cimbalomművész, aki hangszerének műfaji határait talán mindenkinél tágabbra nyitotta. fiatal kora ellenére elképesztően hosszú azoknak a zenekaroknak és szólistáknak a listája, akikkel rendszeresen szerepelt. lukács mellett Balogh kálmán nevezhető még akkora kedvencnek, mint ő, de balogh valamennyire eltérő felfogásban játszik. Ő a liszt ferenc zeneművészeti egyetem népzene tanszékének egyik meghatározó oktatója. szerencsére a fantasztikus színvonalat produkáló magyar cimbalomművészet két sztárjától távol áll a vetélkedés, különböző

produkciókban sokszor és szívesen lépnek fel együtt. az etnozenei napok záróestjén a szünet után együtt hallhatjuk őket, de a koncert első felében kiss gy. lászló lesz a szólista, mégpedig azon a hangszeren, amelyet az újabb koriak közül a leginkább magyarnak tartunk. a budapesti fesztiválzenekar klarinétosa régóta elkötelezettje annak, hogy a tárogató elfoglalhassa méltó helyét kortárs hangszerként, ne maradjon csak a sírva vigadás és a múltidéző zenék kelléke. a liszt-díjas klarinét- és tárogatóművész ezen a koncerten mutatja be martos lászló Tárogatómeséjét, az ősbemutatón kívül pedig balassa sándor és könczei árpád művei szólalnak meg. kiss második tárogató-szólólemezének címadó darabját is (Transfiguratio) könczei szerezte. balogh kálmánon kívül árendás Péter brácsás és lelkes andrás nagybőgős kísérik a tárogatóművészt. a balogh–lukács cimbalomduó lép színpadra a koncert második felében. első közös produkciójuk egy úgynevezett négykezes cimbalomlemez volt, melyen népdalfeldolgozások szólaltak meg. ez a cím annyiban ez a cím annyiban félreérhető volt, hogy nem egy hangszeren, hanem termé-

d o l o r e s

eTnozenei napoK Fesztivál színház

2011. november 16. 20:00 etno-unió – Transglobal underground project

km.: Transglobal underground, Jim moray, perunika Trio, Balkán fanatik, Barvich iván, miki shaw

2011. november 17. 20:00 Kampec dolores; nagual (Blr) 2011. november 18. 20:00 Borbély Mihály – Balkan Jazz project km.: Borbély mihály (szaxofon, klarinét, tárogató, furulyák), györgy mihály (gitár, buzuki), lukács miklós (cimbalom), agatics Krunoszláv (harmonika), horváth Balázs (bőgő), g. szabó hunor (dob, ütőhangszerek) vendég: Teodoszij szpaszov (kaval), carlo rizzo (tamburinok)

2011. november 23. 20:00 Cimbalom és tárogató Balogh Kálmán, lukács miklós és Kiss gy. lászló i. rész: Kiss gy. lászló tárogatótrió, km.: Balogh Kálmán (cimbalom) ii. rész: Balogh Kálmán–lukács miklós: cimbalomduó, kísér: dés andrás (ütőhangszerek), novák csaba (nagybőgő) mm19

MUPA 2011_4.indd 19

11/7/11 11:45:25 AM


K i s s g y. l á s z l ó

c a r l o

szetesen kettőn játszanak. a lemez megjelenése óta kibővült repertoár jegyében novák csaba nagybőgőn, dés andrás pedig ütőhangszereken csatlakozik a duóhoz. Míg a Balkán Project és a tárogatócimbalom est zenei kalandozásainak kiindulópontja az autentikus népzene, az etnozenei napok első két estjére az alternatív zenei alap a leginkább jellemző, innen indulnak a népzenei nyelvezet felé a zenei kacskaringók, ahogy azt a Transglobal Underground, egész irányzatot megteremtve megmutatta a világnak. a londoni csapat mind a közönség, mind a kritika szerint bebizonyította, hogy érdemes a techno tánczenei lüktetését és az autentikus népzenei előadási módokat és dallamokat egymásnak ereszteni. a lazán egyben tartott formáció két vezetője tim Whelan és Hamilton lee (utóbbi Hamid man Tu és más művészneveken is ismert, társa sem csak egy néven szerepel). érdekesség, hogy natacha atlas egykor tagja volt az együttesnek, amely szólólemezein is többször közreműködött. a Transglobal Underground két éve indult projektje megvalósítja a legtisztább világzenei elképzelést: olyan zenészeket hívtak meg európa különböző országaiból, akik hozzájuk hasonlóan elektronikus alapon nyúlnak az etnikus jellegű zenékhez. innen a cím: a Gathering of Strangers (Idegenek gyülekezete), de mielőtt bárki gyanakodni kezdene, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nagylemez címében az is benne van: U.n.i.T.e. whelanék nyilatkozataiból tudjuk, hogy ez nem csak politikailag korrekt világzenei hitvallás, hanem

r i z z o

társadalompolitikai állásfoglalás is: londonban, de nyilván nem csak ott, a különböző nemzetiségű csoportok együtt élnek ugyan, de alig vesznek tudomást egymásról. azóta már a remix kislemez is felkerült a különböző elektronikus terjesztési platformokra, ennek címe pedig szabadon fordítva annyit tesz: „azért jöttünk, hogy leromboljuk a falaitokat”. a projekt müpa-beli közreműködői barvich iván (sebő-együttes) és a balkán fanatik, valamint az angol folkénekes jim moray és a szintén angliában működő, de bolgár Perunika énekes trió, valamint egy vj, miki shaw. a kampec dolores több mint negyedszázada működő, saját útját járó alternatív zenekar, ez idő alatt kilenc albumot adtak ki holland, magyar, angol és japán kiadóknál; mintegy nyolcszáz koncerten, három kontinensen, harminc országban léptek fel, a müpában is szerepeltek már. zeneszerzője és gitárosa, Hajnóczy csaba a legendás kontroll csoport tagja volt. a jazzvilágból érkező grencsó istván fúvós hangszereken izgalmasan ellenpontozza kenderesi gabi sajátos, senkihez sem hasonlítható éneklését. Hármuk közül leginkább a szövegeket is író énekesnő köthető a népzenei hagyományhoz, de a kampec nem népdalfeldolgozásokat játszik. amikor kenderesi azt énekli, hogy „Úgy futok, hogy utolérj”, akkor csak távoli reminiszcenciaként jelenik meg a népdalok szöveg és dallamvilága a kortárs, rock gyökerű zenei környezetben. az együttes basszusgitárosa vajdovich árpád és dobosa németh csaba mellett ezúttal egy vonósnégyes is csatlakozik az előadáshoz. Új produkciójukat krasznahorkai lászló

Északról hegy, Délrõl tó, Nyugatról utak, Keletrõl folyó című regénye inspirálta. a koncerten része egy félórás bábopera előadás, amely az együttes legújabb dalaira épül. nem véletlen, hogy a kampeccel egy koncerten lép fel a 2000-ben fehéroroszországban alakult, héttagú nagual együttes. Hajnóczyékhoz hasonlóan az ő zenekaruk is az „alternatív” címkével illethető, szívesen adnak elő nem létező nyelven íródott szövegeket, és a különböző világzenei hatásokat is bátran alkalmazzák. ami még ennél is nyilvánvalóbb párhuzam, hogy a nagual szinte minden színpadi és előadőművészeti eszközre, kifejezési formára nyitott, ahogy a kampec is gyakran tánccal, bábozással, és más „élő” művészi eszközökkel teszi teljessé a koncertélményt, nem elégszenek meg egy vj-vel. míg a kampec mindig elmélyült, a nagual harsányabb: az abszurd és a groteszk jegyében a mágia és a ráolvasás sokszor előkerül, de hát az avantgárd éltető eleme a meglepetés, sőt a megbotránkoztatás. a magát a népi szürrealizmushoz soroló csapat (utolsó lemezük címe: Polessziai krónikák) zenéjében fontos szerepet kap a doromb, a didzseridú és a sámándob, ősi afrikai és ázsiai hangszerek is megszólalnak a szintetizátor és a tangóharmonika mellett, és valamennyi hangszeres énekel is. a nagy létszámú zenekar már jóval több, mint félezer koncertet adott, bejárta egész kelet-európát, francia, finn, és német földön is sikerrel turnéztak. kapnak felkéréseket rajzfilmek, bábjátékok, kortárs cirkuszművészeti előadások, népi komédiák, sőt dokumentum- és játékfilmek zenéjének elkészítésére és előadására is.

mm20

MUPA 2011_4.indd 20

11/7/11 11:45:54 AM


MUPA 2011_4.indd 21

11/7/11 11:46:05 AM


2011. november 18. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Fejér andrás, soós Máté, horváth Bence és a Miskolci szimfonikus Zenekar mozart: B-dúr hegedűverseny, K. 207 Kovács zoltán: Kettősverseny trombitára és harsonára liszt–weiner: h-moll szonáta

h o r V á T h

km.: soós máté (hegedű), horváth Bence (trombita), fejér andrás (harsona) vez.: Kovács lászló

B e n c e

f a u s T - s z o n á T a k o v á c s

z e n e K a r o n

s á n d o r

Tempora mutantur. változnak az idők. manapság alig akad zongora szakos növendék a zeneakadémián, aki ne tanulná meg liszt h-moll szonátáját. a budapesti liszt-versenyeken a szonáta kötelező darab a döntőbe jutottak számára, a közönség hálás, ha hallhatja. Távolról sem volt ez mindig így. röviddel a komponálás befejezése után, 1853-ban liszt weimari otthonában, az altenburg-kastélyban néhány barátja és vendége előtt elzongorázta a hatalmas művet. a társaságban ott ült a fiatal brahms is. liszt, aki különösen büszke volt új alkotására, játék közben egyszer oldalt nézett, hogy

felmérje, milyen hatást kelt zenéje a mindössze húsz esztendős hamburgi vendégre. semmilyet sem keltett. brahms békésen aludt a karosszékben. a csalódott komponista eljutott a kettősvonalig, majd felállt s szótlanul kiment. brahms utólag persze magyarázkodott barátai, mindenekelőtt

a találkozót megszervező joachim józsef előtt, mondván, elfáradt a hosszú utazástól. a zene 19. századi története azonban a diszkrét horkolással fordulópontjához érkezett. a német zenei élet hamarosan két ellenséges táborra oszlott, liszt- és

mm22

MUPA 2011_4.indd 22

11/7/11 11:46:09 AM


brahms-hívőkre. az előbbiekhez tartozott richard wagner, egyike a keveseknek, akik azonnal felismerték a h-moll szonáta jelentőségét (hamarosan ő lett egyébként az ún. „újnémet” irányzat vezéralakja), utóbbiakhoz a csípős nyelvéről híres bécsi kritikus, eduard Hanslick, aki élete végéig kitartóan (s meg kell hagyni: szellemesen) harcolt liszt zenéje ellen. a szonáta balsikere pedig folytatódott. nyilvános hangversenyen hans von bülow mutatta be berlinben, 1857ben. megtapsolták, de a tetszésnyilvánítás csupán a heroikus előadói teljesítménynek szólt. a művet még a nyolcvanas években is rendre elutasította a közönség (bülow bécsben és londonban tapasztalhatott határozott ellenállást), sőt, a káprázatos pianista, Ferruccio Busoni sem aratott vele sikert 1900-as berlini hangversenyén. nagyjából ugyanebben az időben, akadémista éveiben a fiatal bartók, a lisztnövendék thomán istván tanítványa szorgalmasan gyakorolgatta, de, mint maga vallotta be később, eleinte nem szerette és nemigen értette, jóllehet egy diákkoncerten a korabeli kritikák szerint ragyogóan adta elő. Ugyancsak bartóktól tudjuk, aki később beszélgetett a szonátáról dohnányival, hogy diákéveiben a négy évvel idősebb pályatárs is hasonlóképp járt. a 20. század első évtizedétől kezdve vált lassanként népszerűbbé a darab, jeles zongoristák immár rendszeresen műsorukra tűzték, arnold schönberg pedig tanulmányban méltatta szerkezetének eredetiségét, s 1. vonósnégyesét, majd Kamaraszimfóniáját hasonló elvek szerint építette fel. schönberg s nyomában vagy tőle függetlenül számos későbbi elemző elsősorban azt tartotta újnak, figyelemre és követésre méltónak, hogy liszt egyetlen grandiózus tételben fogja össze mindazt, amit korábbi szonátaszerzők három vagy négy tételben mondtak el, s ezt a félórás, karakterekben hallatlanul gazdag zenét alig pár alapmotívumból bontakoztatja ki. mindössze négyből. a mű zenei alapelemekkel indul, ponttal (ismételt mély g-hangokkal) és vonallal (lefelé haladó skálákkal). e sejtelmes bevezető után szólal meg a főtéma, egyelőre harmóniai kíséret nélkül, nagy ugrásokkal, változatos ritmussal. rögtön csatlakozik hozzá egy szűkjárású, konok hangismétlés-

sel kezdődő motívum. számos elemző Faust és Mephisto ellentétét vélte felfedezni e kettőben. noha liszt, tőle merőben szokatlan módon nem írt költői tartalmat sejttető címet a kottasorok fölé, s amennyire tudjuk, sem leveleiben, sem beszélgetések során nem utalt efféle összefüggésre, a feltételezés nem tűnik alaptalannak. a komponistát nagyjából a szonáta alkotása idején kezdte foglalkoztatni a Faust-szimfónia gondolata, s a zenekari darabot pár esztendővel a szonáta után fejezete be. itt is mintha a fausti szenvedélyt állítaná azonnal szembe az ördögi kétellyel, a diabolikus kacagással. a szonátaforma ún. melléktémája hoz új tematikus gondolatot: ez hosszas előkészítés után szólal meg zengzetes akkordkísérettel, d-dúrban. liszt e tekintetben híven követi a hagyományt: moll alaphangnemű melléktémájának az ún. „párhuzamos” dúrban illik megjelennie. a továbbiak azonban cseppet sem a tradíció szellemében alakulnak. rögtönzés hatását keltő részlet következik, majd ugyancsak d-dúrban bensőséges, lírai melódia, amolyan második melléktéma tűnik fel. az első pillanatban úgy érezhetjük, mindannak ellentéte, amit eddig hallottunk. valójában a sátáni kacagás kisimított, lelassított változata. Hosszú perceken át az eddig felvetett ötletek variációit halljuk harcosabban, gyengédebben, káprázatos pianisztikus trükkökkel, majd ismét rögtönzésszerű rész vezet el ahhoz a zenéhez, amit a mű lassútételének tekinthetünk. Ha a fausti analógiát követjük, ez lehetne margit portréja. csakhogy az új (negyedik) motívumhoz hamarosan csatlakozik az ördögiből angyalivá szelídült gondolat. nagyívű fokozás, majd újabb fantáziára, vagy cadenzára emlékeztető taktusok után ismét megszólnak a bevezetés zenei alapelemei. Pont, pont, vesszőcske, azaz skála. itt a repríz, vélnénk. ám az még odébb van. szarkasztikus fúga előzi meg, amelynek alaptémája ezúttal a sátánivá vált fausti főtéma. ez volna a legtöbb elemző szerint a régebbi szonátaciklusok scherzo tétele. maga a visszatérő szakasz már kevesebb újdonságot rejt: az expozíció sorrendjében idézi fel a főbb stációkat. a befejezés viszont meglepő. liszt először diadalmas zárást képzelt el – a szunyókáló Brahms előtt valószínűleg még ezt játszotta –, utóbb azonban

a fortissimót halk, búcsúzó ütemekre változtatta, olykor egészen különleges harmóniafűzésekkel. goethe Faustjának zárómondatai juthatnak eszünkbe: „das ewig weibliche zieht uns hinan”, azaz „az örök asszonyi emel magához”. a zeneakadémia legendás kamarazene-tanára, weiner leó készített a parádésan virtuóz remekműből zenekari átiratot, halála előtt öt évvel, 1955-ben. a miskolci szimfonikus zenekart illeti az érdem, hogy felfedezte a kéziratos partitúrát, bemutatta, sőt a közelmúltban lemezre is vette.

mm23

MUPA 2011_4.indd 23

11/7/11 11:46:11 AM


h a

a

g u r M a i

s z e l l e m

h e l y e T

T a l á l

É v a

a virtuóz koncertező művész, miután egész európát meghódította, 1847-ben abbahagyta a hangversenyezést, és 37 éves korában letelepedett weimarban, abban a reményben, hogy mind művészetében, mind pedig magánéletében kiteljesedik. liszt ferenc választása sorsszerű volt. weimart a művészetekhez már évszázados kapcsolat fűzte, goethe és schiller városában még bach szelleme is elevenen élt.

2011. november 23. 19:30

Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

liszt és Bach – christoph Bossert és szabó Balázs orgonaestje mester és tanítványa J. s. Bach–liszt: Bevezetés és fúga az „ich hatte viel Bekümmernis”című kantátából liszt: Bevezetés, fúga és magnificat a dante-szimfóniából J. s. Bach–Becker: Kanonikus fúga c-mollban két manuálra és pedálra a cäcilia-gyűjteményből reubke: c-moll szonáta a 94. zsoltár szavaira s. wesley: Bevezetés J. s. Bach nagy esz-dúr fúgájához két előadó számára (1813) liszt–winterberger: weinen, Klagen, sorgen, zagen praeludium (1859) J. s. Bach: 2. neumeister-korál –was gott tut das ist wohlgetan BwV 1116; B-dúr prelúdium és fúga a B-a-c-h témára BwV 898; B-a-c-h prelúdium és fúga s z a B ó

B a l á z s

házigazda: fassang lászló

bach több mint egy évszázaddal liszt odaérkezése előtt szintén Weimarban működött udvari orgonistaként. számos jelentős orgonaművét a stadtkirche hangszere számára komponálta, s ez az orgona érintetlenül megmaradt a templomban. weimar macskaköves utcáit járva liszt nap mint nap érezhette Bach szellemi jelenlétét, s méltó emléket állított a nagy elődnek születendő orgonaműveiben és átirataiban. Helyi orgonisták kíséretében, akik közül kiemelkedett két tehetséges fiatal, alexander wilhelm gottschalg és alexander winterberger, gyakran ellátogatott a környék templomaiba, hogy tanulmányozza s egybevesse a Thüringia-szerte található orgonákat. liszt órákat adott ifjú barátainak bach-interpretációból, s közös muzsikálásaik új megvilágításban tüntették fel a hagyományokat. liszt ugyan nem volt virtuóz orgonista (gottschalg szerint pedáljátéka nem volt teljesen gördülékeny), de ez nem tartotta vissza attól, hogy néhány

gyakorlati reformot ne javasoljon. ezek elsősorban a regisztrációt érintették, amennyiben ellenezte az akkori tradíciót, amely a prelúdiumok és fúgák előadásában a manuálváltás nélküli, mindvégig tuttit alkalmazó szóló játékmódot részesítette előnyben. 1855 szeptemberében avatták fel a merseburgi katedrális új orgonáját, s e jeles eseményre liszt is elutazott. az új hangszer 81 regiszterével, 5686 sípjával és 36 harangjátékával az akkori németország legnagyobb orgonájának számított. winterberger ez alkalomra a B-A-C-H preludium és fúgát rendelte liszttől, de a darab csak néhány héttel későbbre készült el. a koncerten egy már készen lévő remekmű, az Ad nos, ad salutarem undam hangzott el. mester és tanítvány ezek után többször is fellépett együtt, többek között 1856-ban magyarországon, az Esztergomi mise ősbemutatóján, illetve

annak pesti előadásain, a vigadóban. liszt ragaszkodott hozzá, hogy az orgonaszólamot kitűnő tanítványa, winterberger játssza. a kiváló orgonista remekül zongorázott, bizonyítják ezt kétzongorás koncertjei mesterével, amelyeken egyebek mellett elhangzottak az újonnan megjelent szimfonikus költemények is. 2011. november 23-án a mestert christoph bossert testesíti meg, a tanítványt pedig a fiatal magyar tehetség, szabó balázs. a két művész a würzburgi zeneművészeti főiskola orgona mesterosztályban találkozott, ahol szabó balázs bossert irányításával 2010-ben szerezte meg az orgona mestere címet. bossert bach-kutatásai új dimenziókat nyitottak meg napjaink interpretációjában, s egyben tökéletes ismerője a német orgonastílusnak. szabó balázzsal közös koncertjükön azt a szellemiséget mutatják meg, mely évszázadok óta száll mesterről tanítványra.

mm24

MUPA 2011_4.indd 24

11/7/11 11:46:16 AM


MUPA 2011_4.indd 25

11/7/11 11:46:18 AM


h a n g s z e r K ó p i á K o n a r a d i

J á T s z a n a K

P É t e r

a régi zene kiemelkedő szakértőjeként és kiváló tolmácsolójaként számon tartott 41 éves karmester, vashegyi györgy 21 éve alapította és vezeti a Purcell kórust, 20 éve az orfeo zenekart. november 25-én izgalmas oratóriumkoncerten vezényli együtteseit.

2011. november 25. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Vivaldi és haydn purcell Kórus, orfeo zenekar

V a s h e g y i

Vivaldi: magnificat, rV610; gloria, rV 589 haydn: nelson-mise (missa in augustiis) d-moll, hob. XXii:11 km.: szutrély Katalin, pintér ágnes (szoprán), nagy Bernadett (alt), Kálmán lászló (tenor), Kovács istván (basszus), gyöngyösi levente (orgona), paulik lászló (hangversenym.) vez.: Vashegyi györgy

g y ö r g y

– Erre a hangversenyre nem saját bérletük keretében, hanem a Müpa rendezésében kerül sor. ilyen hangversenyeket a müpa 2005ös megnyitása óta rendezünk. ezek vagy az aktuális évfordulókhoz kötődnek, vagy ha nem, akkor igyekszünk a repertoárunkban lévő darabokból népszerűbb műsorokat összeállítani. olyanokat, amelyek a bérletes törzsközönségünkön túl egy szélesebb kör számára is vonzók lehetnek. a mostani koncerten elhangzó Magnificat és Gloria például vivaldi legkedveltebb művei tartoznak A négy évszak mellett, és Haydn Nelson-miséje is a szerző legtöbbet játszott kompozícióinak egyike. eredeti változatában, ahogyan most megszólaltatjuk, nincsenek fafúvós hangszerek, ami lehetővé teszi, hogy e darabot barokk első félidővel párosítsuk össze. a historikus előadásmódban ugyanis az adott hangszerek egy-egy stíluskör-

ben sokszor behatárolják a lehetőségeket: nem ideális bécsi klasszikus hangszereken barokk zenét játszani, és megfordítva. a műsor-összeállítás ezúttal azért is érdekes, mert Haydn egyházi zenéje ezer szállal kötődik az itáliai előzményekhez, és ez a kapcsolat most élőben is hallhatóvá válik. – Néhány évvel ezelõtt belekezdtek egy hangszerépítési programba, melynek során régi hangszerek másolatait készíttetik el az Orfeo Zenekar számára. Hol tart most ez a folyamat? ez soha nem fejeződik be. a barokk vonóshangszer-kópiák nemzetközileg is elismert mestere, koós viktor készített hét-nyolc hangszert a számunkra, de természetesen fúvós hangszereket is rendelünk. az elmúlt esztendők egyik nagy eredménye, hogy lett például úgynevezett tolótrombitánk (olaszul tromba da tirarsi): ez bach egyik speciális, kromatikus skálára is

alkalmas hangszere volt, amelyben ötvöződnek a natúr, vagyis billentyűk nélküli trombita és a harsona tulajdonságai. Használatához a muzsikus részéről komoly „matematikai” gondolkodásra is szükség van: a harsonára jellemző tolórész alkalmazásával ugyanis játék közben változtatható a hangszer alaphangja, és pontosan tudni kell, ezáltal mely felhangok hova kerülnek. Trombitásunk, winkler balázs megtanult rajta játszani, és szenzációs dolgokra képes vele. – Ez az egyetlen ilyen hangszer Magyarországon? feltehetőleg igen, épp azért voltunk kénytelenek építtetni egyet. bach-művek esetében gyakran van rá szükség, s ebben a szezonban is húsz bachkantáta szólal meg az orfeo zenekar és a Purcell kórus előadásában, különböző helyszíneken, januárban például a müpában.

mm26

MUPA 2011_4.indd 26

11/7/11 11:46:19 AM


– Ezek az új építésû kópia hangszerek a zenekar tulajdonába kerülnek? vannak hangszerek, amelyek az orfeo zenei alapítvány tulajdonát képezik. ilyen a fortepianónk és a francia csembalónk, amelyeket a zeneakadémián most indult régizenei Maképzésben is állandóan használunk. Persze az az ideális, ha egy zenész saját magának vásárolja meg a számára szükséges hangszereket, de ezt csak a külföldön élő specialisták tehetik meg, mint például kertész ildikó, Tábori Péter vagy farkas györgyi, akik szoktak első fúvósként játszani az orfeóban. mindegyikőjüknek van tízhúsz historikus hangszere, amelyeken meg kellett tanulniuk játszani, hiszen mindegyik teljesen más fogásokat és hangképzést igényel, és egyikről a másikra váltani, akár hétről hétre, nem kis feladat. – Említette a zeneakadémiai régizenei mesterképzést. Ennek beindítását sok éves elõkészítõ munka elõzte meg. dr. batta andrás rektor úrral négy-öt évet dolgoztunk az előkészítésen, és 2011 szeptemberében végül szakmailag rendkívül erős és izgalmas oktatás indult el a zeneakadémián. a barokk hegedű program vezetője, az angol simon standage októberben tartott kurzust, s nagy öröm, hogy a historikus vonósjáték egyik legjelentősebb

p u r c e l l

K ó r u s

képviselője ezt első ízben immár intézményi keretek között tehette meg. kurzusaink nemcsak a növendékeknek szólnak, hanem kivétel nélkül nyitva állnak valamennyi érdeklődő előtt. – Néhány nappal saját együtteseinek koncertje elõtt, november 19-én elsõ alkalommal dirigálja a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekarát. Ennek a hangversenynek a mûsora elég színes lesz. valóban színes a program: wagnerrel kezdünk, A nürnbergi mesterdalnokok nyitányával, aztán szecsődi ferenc virtuóz Hubay jenő-műveket játszik, a második részben pedig a számomra egyik legkedvesebb darab, Haydn Évszakok című oratóriumának második felét, az Ôsz és a Tél című részt adjuk elő. egyébként 2012 májusában valószínűleg zeneakadémistákkal megszólaltatjuk majd a müpában az egész művet. – Az Évszakok elõadásán kívül sok más produkciót is vezényel a jövõ év elsõ felében a Mûvészetek Palotájában. szakmai szempontból életem egyik legérdekesebb évada áll előttem. együtteseim bérletsorozatának keretében három koncertet tartunk: januárban egy bach-estet adunk, márciusban haydn A teremtését adjuk elő, ápri-

é s

o r f e o

lisban pedig Händel Theodora című oratóriuma következik. ez utóbbit az operaházzal formálódó együttműködés második lépéseként 2013 júniusában ott is bemutatjuk. első lépésként ez év áprilisában, a müpában előadtuk rameau Hippolyte et Aricie című operáját, amelyet 2012 júniusában három este az operaházban, káel csaba rendezésében viszünk színre. elképzelésünk szerint tehát minden év tavaszán a müpában, a saját sorozatunk részeként koncertszerűen bemutatjuk azt a művet, amelyet a következő szezon végén, vagyis bő egy évvel később az operaházban színpadra állítunk: így szeretnénk a régizenei repertoárt meghonosítani az operaházban. a másik izgalmas tavaszi esemény az lesz, hogy a Budapesti tavaszi Fesztiválon egy régi adósságunkat rendezzük: végre sor kerül Händel egyik főművének, a Herkulesnek a magyarországi bemutatójára. a darab jelentősége Mozart Don Giovannijáéhoz mérhető, s az előadást 2009 óta próbáljuk tető alá hozni, de ezidáig nem sikerült. június végén pedig a Wagner-napok után, nemzetközi együttműködésben bemutatjuk és lemezre vesszük a beethoven-kortárs francia szerző, étienne nicolas méhul (1763–1817) több mint kétszáz éve az egész világon sehol sem játszott operáját, az Adrient.

z e n e K a r

mm27

MUPA 2011_4.indd 27

11/7/11 11:46:20 AM


VilágszTároK a liszT ferenc KamarazeneKarral 2011. november 26. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Baiba skride és a liszt ferenc Kamarazenekar respighi: antik táncok mozart: d-dúr hegedűverseny, K. 211 schubert–mahler: d-moll vonósnégyes („a halál és a lányka”) km.: Baiba skride (hegedű)

a

V i T e l d í J

r á k a i

z s u z s a n n a

„gustav von achsenbach valamivel alacsonyabb volt a középtermetnél, haja barna, arca borotvált. feje kissé nagynak látszott csaknem apró alakjához képest. Hátrafésült haja középütt ritkásan, halántékain nagyon sűrűn és erősen fehéredve övezte magas, hepehupás, szinte ragyásnak látszó homlokát. kerettelen csíptető aranynyerge vágta be nyomott, nemes hajlású orrának tövét. szája nagy volt, sokszor petyhüdt, máskor egyszerre keskeny és feszes; orcái soványak és barázdásak, szépen formált álla lágyan kettészelt. Úgy látszott, mintha jelentékeny sorsfordulatok viharzottak volna el a többnyire szenvedőn oldalt hajtott fej fölött, pedig a művészet végezte el rajta azt a fiziognómiai átalakítást, amely egyébként nehéz, mozgalmas élet műve.”

bár Thomas mann szeretett úgy tenni, mintha alkotás közben meg sem fordult volna a fejében, hogy közönsége esetleg ráismerhet elbeszélései és regényei hőseinek a hétköznapi valóságból lopott modelljére, valójában alighanem ő maga lepődött volna meg a legalaposabban, ha fényképszerűen pontos leírásait olvasói makacs gyanútlansággal tisztán az alkotói fantázia termékeinek tekintik. ártatlanul vállvonogató színjátszása ugyanis nem önnön ábrázolóképességébe vetett hitének bizonytalanságát jelezte, hanem soha nem szűnő csodálkozását kortársai naiv lelkesültsége (illetve, ha valaki épp találva érezte magát, inkább bosszankodása) fölött, amellyel – az alkotói szabadság lehetőségének gondolatán

egy szempillantás alatt átlendülve – automatikusan azonosították a portré ihletőjét a fikció szülte figurával. Ugyanakkor, jóllehet a beleélés közvetlenségének élményén szívesen és roppant finoman köszörülte a nyelvét, a beismerés gesztusának gyakorlásakor maga sem tagadta, hogy alakjai többnyire nemcsak külsejüket, hanem lelkivilágukat és viselkedésmódjukat is kölcsönkapták eredetijüktől; a művészi fantázia terméke „csupán” a kontextus volt, amelyben a figuráknak élniük, mozogniuk kellett, és ez valóban roppant szoros kapcsolatot hozott létre az inspiráció forrása és eredménye között. nem történt ez másképp a Halál Velencében hőse, gustav von as-

chenbach esetében sem, akinek külső megjelenése, ahogyan szinte minden korabeli olvasó azonnal rá is ismert, gustav Mahler arcvonásait idézi kísérteties pontossággal. az önmagának a hegyekben „rideg falusi lakot” építtető író azonban, aki a nyarakat annak a küzdelemnek szentelte, amelyet „önelégületlen lassúsággal” végzett, kínzó munkájával folytatott, nyilvánvalóan nem kizárólag külsőségeiben emlékeztet a 19. század végi bécsi zenei élet híres mesterére. Thomas mann saját írói dilemmáin túl Mahler művészi személyiségének érzékeny és éleslátó értelmezését is beleszőtte elbeszélésébe, amikor aschenbach fegyelmezett, kitartó, önnön esendőségét „a forma üres és zord robotjának” kegyetlen türelemmel alávető munkamódsze-

mm28

MUPA 2011_4.indd 28

11/7/11 11:46:25 AM


rét és annak alkotói ragyogását a „gyöngeség heroizmusának”, ebben az összefüggésben pedig a heroizmus egyetlen lehetséges létmódjának nevezte. mahler kompozíciós törekvései alapvetően valóban a magány, az életből kirekesztett kívülálló idegenségének kifejezése és zeneszerzői felmagasztalása köré csoportosultak, a kilátástalanság és a fájdalomból született dicsőség formába öntését tűzték ki célul, a szépség lehetetlenségének tudata ellenére is hirdetve a szépségbe vetett hit legyőzhetetlenségét. művészi önarcképének megrajzolásában, céljainak zenei megfogalmazásában számos komponista hatása tetten érhető, nem utolsó sorban schuberté, akinek – dalai megkerülhetetlen tanulmányozása mellett – d-moll vonósnégyesét , A halál és a lányka című dal elemeit felhasználó, d 810- es jegyzékszámú kvartettet 1896-ban vonószenekarra is megkísérelte átdolgozni. bár teljes egészében csak a második tételt írta végig, s a kompozíció többi részét a kottába bejegyzett instrukciói alapján kellett kidolgozni, az átirat azóta is viszonylagos népszerű-

MUPA 2011_4.indd 29

ségnek örvend, annak dacára, hogy kritikai megítélése sosem volt egyértelműen pozitív. a vonósnégyes ugyanis az előző századforduló ízlésének dús zenekari hangzása, burjánzó figurái és markáns hangsúlyai közepette éppen az eredeti apparátus különös törékenységét, alig-kiegyensúlyozhatóságát veszíti el, és ezt bírálói azóta sem mulasztják el Mahler szemére vetni. ami azt illeti, mahler csakugyan nem mutatott különösebb érdeklődést a kamarazenei műfajok iránt, a dalok mellett elsősorban a szimfóniák kötötték le figyelmét és energiáit. műveit azonban olyan, a nosztalgikus őszinteség iróniává desztillálásából fakadó, magával ragadó intimitás hatja át, amely mégis rokon schubert zeneszerzői hangjának utolérhetetlenül gyönyörű magányosságával, könnyed életkedvével és súlyos halálfélelmével, „túl könnyű lelkével”, amely, mint maga schubert megjegyezte egyszer egy naplójegyzetében, „a legtöbbször túl nehéz szívet rejt”. a halált éppen schubert korszaka, a romantika hódította el a rítustól, a

művészetnek tartva fenn a feladatot, hogy a gyökértelenség, az ismeretlen, a torz számára formát találjon, amelynek tükrében a felfoghatatlan láthatóvá és átélhetővé, befogadhatóvá válik. és senki nem tudta a biztos veszedelem rettegő közelségét kíméletlenebb fenyegetéssel, a megsemmisülés megkönnyebbülését hátborzongatóbb édességgel zenévé változtatni, mint éppen schubert, a zárt, önmagukra ezerféleképpen reflektáló formák mestere. mahler pedig, ha más eszközökkel fejezte is ki, osztozott vele abban a meggyőződésben, hogy élet és halál egysége, akárcsak a művészi teremtés, olyan sajátosan kettős természetű, mint egy velencei gondola, amelynek „koporsófényű karosszékén, tompa fekete vánkosán a világ legpuhább, legbujább, legernyedtebb ülése esik”. alighanem mindketten szívesen dallá formálták volna thomas Mann sátáni látomásként megjelenő gondolását, aki, miután a bódítóan kényelmes ülésen ringatózó aschenbach megkérdezte tőle, mit kér az útért, csak annyit felelt: „meg fogja fizetni.”

11/7/11 11:46:26 AM


é s z a K i P a P P

m a e s T r a

T í m e a

az észt–finn szimfonikus zenekart 1997-ben alapította anu Tali és kadri Tali – az ikerpár sajátos munkamegosztásban dolgozik: előbbi a karmester, utóbbi a menedzser –, nevüket azonban hiába keresnénk ma a koncertnaptárakban. a nemzetközi összetételű együttes profilja, az észtország és finnország közti kulturális kapcsolatok erősítése hamar kibővült, és mivel mára tizenöt ország vezető zenekarainak legjobb muzsikusait tömörítik, névváltoztatásuk eredményeképp mint nordic symphony orchestra találkozhatunk velük. Hamarosan épp budapesten.

a művészetek Palotájába Tallinnból érkeznek, és innen mariborba, majd Pozsonyba utaznak tovább. a zenekar szezononként három-négy projektre áll össze, körülbelül tíz koncert erejéig. repertoárjukon nagy északi, skandináv és balti klasszikusok és kevéssé ismert kortárs művek egyaránt szerepelnek, ezt ékesen példázza a budapesti műsor is, melyen a legnagyobb észt kortárs zeneszerző, arvo Pärt 1977-ben benjamin britten halálára írt, vonósokra és harangokra komponált kánonját, a norvég edvard grieg Zongoraversenyét, valamint a finn jean sibelius 1902-ben komponált II. szimfóniáját szólaltatják meg. Tematikus évadokat tartottak, elkészült három lemezük (Swan Flight, Action Passion Illusion, Strata), minden hangversenyüket rögzíti és sugározza az Észt Műsorsugárzók uniója és az európai műsorsugárzók Uniója. Több dokumentumfilmben is szerepeltek, s a nordic symphony orchestra illetve karmesterük iránt komoly érdeklődés mutatkozott nem csupán Finnországban és észtországban, de a német és a francia nyelvterület mellett japánban is. de kicsoda anu Tali, akinek tehetségét hazája kitüntetései mellett az Unicef is elismerte? egy rendkívül céltudatos ifjú hölgy, aki szerint már a közönség

2011. november 27. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

nordic symphony orchestra arvo pärt: cantus in memoriam Benjamin Britten grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 sibelius: ii. (d-dúr) szimfónia, op. 43 km.: mihkel poll (zongora) vez.: anu Tali

sem lepődik meg azon, ha nő áll pódiumon karmesteri pálcával kezében. anu Tali hisz abban, hogy a karmesteri pálya sem nemspecifikus, hogy kizárólag a személyiségen és a képességeken múlik a siker. „mindegy, hogy férfi vagy nő az illető, milyen az élete, mi a foglalkozása, mindenkinek magával kell megküzdenie. meg kell tanulnunk együtt élni magunkkal, meg kell barátkoznunk azzal, akik vagyunk. azt mondták nekem, ez egy nehéz pálya, de szerintem nem nehezebb, mint bármi más. félreértés ne essék: nem kell sem irigyelni, sem sajnálni, hiszen azt csinálhatom, azzal foglalkozhatok, amit a legjobban szeretek. ez pedig nem kis dolog!” anu Tali 1972. június 18-án született Tallinnban. zongoratanulmányait a tallinni zeneművészeti középiskolában végezte, majd az észt zeneakadémián kuno areng, Toomas kapten és roman macov növendéke volt. két évig szentpétervárott, az állami konzervatóriumban ilja muszinnál és leonyid korcsmarnál képezte magát. karmesteri tanulmányait 1995-ben kezdte jorma Panulánál a sibelius akadémián, ahol a Pannon filharmonikusok vezető karmestere, bogányi Tibor is tanult. a magyar dirigens egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Helsinkiben az első pillanattól kezdve nagyon sokat foglalkoznak a vezénylés gyakorlatával. anu ezt megerősíti, és hozzáteszi, hogy az oktatás legnagyobb értéke, ami kivételes és szinte megfizethetetlen, az, hogy a növendékek a kezdettől igazi zenekarral gyakorolhatnak, és véleménye szerint ezért találkozhatunk egyre több feltörekvő finn karmesterrel. emellett azonban az utazások, a külföldi tanulmányok, a megismert kultúrák is hatással voltak anu Talira. „minden tanárom és minden ország, valamennyi iskola hatással volt rám. észtország, stockholm, Helsinki, szent-

pétervár bennem él, és ez a sokféle tradíció lehetővé tette, hogy a hagyományt más-más szemszögből lássam, hogy a saját utamat járjam.” a karmester 2005-ben dirigált először a tengerentúlon. egy évvel később a savonlinnai operafesztiválon debütált a Carmennel, illetve salzburgban a mozarteum zenekarával. a karmester szerint minden nép zenéjébe belesűrűsödik az ország természeti öröksége, történeti múltja, kihallható belőle az anyanyelv dallama. még az olyan kozmopolita alkotók esetében is, mint erkki-sven Tüür. Ugyanakkor mindenek fölött áll a zene keltette, szinte vallásos áhítat, ami nem egyetlen ország, egyetlen kultúra sajátossága, hanem a muzsika idő- és térbeli határokat átívelő princípiuma. anu Tali számára ezért a legfontosabb a zeneszerző személyisége, hogy az alkotó a műve által megérinti-e őt. így állították össze az idei programot is, amelyen szerepel arvo Pärt Cantus in memoriam Benjamin Britten című műve is. a nordic symphony orchestra különleges kapcsolatot ápol több kortárs komponistával, egyikük épp az észt zeneszerző. a zenekar játszotta ausztriában a IV. „Los Angeles” szimfóniát, különleges barátságuk innentől datálódik, anu Tali pedig a világ számos országában vezényelte Pärt darabjait. a három cd-n hallhatók az északi zenei élet zászlóshajóinak is nevezhető erkki-sven Tüür és veljo Tormis munkái, közülük Tüür VI. szimfóniája. ez néhány évvel ezelőtt már szerepelt a turnérepertoáron, és mivel minden évadra más-más programmal készülnek, ezúttal kimarad. „lehet, hogy legközelebb eljátsszuk, de az is lehet, hogy a Stratát meghallgatva egy magyar szimfonikus zenekar kap hozzá kedvet! ez igazán nagy megtiszteltetés lenne az észt zenei élet számára!”

mm30

MUPA 2011_4.indd 30

11/7/11 11:46:31 AM


T a l i

T í m e a P a P P

a n u

mm31

MUPA 2011_4.indd 31

11/7/11 11:46:33 AM


„ é n a z e n e s z o l g á l ó J a V a g y o K ” v ö r ö s

e s z t e r

már gyerekkorában külföldön turnézott a magyar rádió gyermekkarával, később köllő miklós pantomim társulatával járta európát, majd hazai jazz- és popkarrierje után szólóénekesként kanadában és az egyesült államokban ismerték meg a nevét jazzklubokban és -fesztiválokon. bódy magdi 17 év óta újra itthon él, éneket tanít és magáról tanul.

2011. november 27. 20:00 B ó d y

m a g d i

az énekesnő novemberi koncertjét kodály Esti dalával kezdi a Fesztivál színházban. ezt a művet legtöbbször búcsúdalként, ráadásként hallhatjuk. ezúttal viszont egy életpálya bemutatásának kezdőpontja lesz: a gyermekéveket, pontosabban a gyermekkórusi éveket idézi fel az énekesnő az általa átdolgozott verzióval. elmondása szerint a tíz éves korától ott töltött idő meghatározó volt későbbi karrierje során. „sokan mondták, hogy emiatt nem volt igazi gyerekkorom, hiszen akkor én kőkeményen dolgoztam, amiért meg is fizettek. én viszont imádtam. És rengeteg dolgot megtanultam a jövőre nézve. Például azt, hogy hogyan kell boldogulni ebben a világban. a külföldi turnékra ugyanis csak húsz gyerek mehetett. Ha nem voltál elég jó, nem voltál felkészült, nem szerettél versenyezni, vagy emberileg nem voltál elviselhető, akkor nem kerültél be. ilyenkor két-három hónapig is össze voltunk zárva, távol a családunktól, szállodákban éltünk.”

Fesztivál színház

Bódy magdi később tanult vukán györgytől, szakcsi lakatos bélától, s a jazz mellett hamarosan rockzenekarokban találta magát, miután elénekelte a Jézus Krisztus Szupersztár Mária Magdolnáját. a korong, a generál, a kfT és persze a gyerekkórusos társakból összeállt mikrolied vokál, majd saját együttese már itthon ismertté tette. és bár hosszabb ideig kanadában élt, ahol énekelt és tanított, egészen a new york-i időszakig megmaradt benne valamiféle naivitás, amely csak ott alakult át a showbizben szükséges dörzsöltséggé. a koncerten a kezdeti slágereket a four fathers énekegyüttessel eleveníti fel, természetesen a cappella stílusban. az életút többi örökzöldjét saját zenekarával énekli majd, melyben egykori tanára s későbbi zenésztársa, szakcsi lakatos béla zongorázik, jelinek „emilio” emil dobol és énekel, Horváth „Plútó” józsef basszusgitáron játszik. az életpálya jellegzetes szakaszait eifert jános diaporamavetítése teszi még elevenebbé.

ami biztosan nem marad el, az a Bódy Magdi-koncertek jellegzetes interaktivitása, azaz a közönség énekeltetése. mindig kiderül, hogy szeret vele énekelni a hallgatóság, de olykor őt is éri meglepetés: „egyszer egy kedves fiatal barátnőmet elhívtam egy koncertemre. azzal a feltétellel jött el, hogy őt nem énekeltetem meg. aztán mégis odamentem hozzá. egy aretha franklin-szám volt kitartott, nehéz hangokkal, és amikor odanyújtottam elé a mikrofont, egyikőnk sem hitt a fülének. majdnem úgy énekelt, mint én. akkor, ott történt valami csodálatos. Persze úgy megijedt, hogy utána már nem sikerült megismételnie.” énektanárként nem ritka, hogy ilyen hangokkal szembesül, a hangképzésnél azonban még fontosabb szerinte az, hogy a lélekben harmónia uralkodjon, mert anélkül az ember nem tud igazán énekelni, nem tudja saját magát adni. ezért tanul ő is folyamatosan, de már nem éneklést, hanem saját lelke megerősítését.

mm32

MUPA 2011_4.indd 32

11/7/11 11:46:38 AM


c s á K á n y i

e s z T e r

2011. december 1., 4. 19:00 Fesztivál színház

Bernarda alba michael John lachiusa musicalje km.: csákányi eszter, egri márta, hámori ildikó, malek andrea, auksz éva, ruttkay laura, szinetár dóra, radnay csilla, lukács anita, uhrik dóra Fordította: zöldi gergely, zenei vezető: riederauer richárd, díszlettervező: Bátonyi györgy, jelmeztervező: Kemenesi Tünde, koreográfus: Vincze Balázs rendező: Böhm györgy

„ z e n é s d r á m a V a g y V a l a m i i l y e s m i ” z ö l d i

g e r g e l y

januárban nagy sikerrel mutatta be a művészetek Palotája michael john lachiusa zenés művét, a Bernarda Albát. a lorca műve alapján készült darab a nagy érdeklődésre való tekintettel újra megszólal a fesztivál színházban december elején, két előadáson. a rendezővel, böhm györggyel beszélgettünk róla.

- Honnan érkezett a bernarda alba háza zenés változatának híre? egy londoni utamon betértem a híres dress circle cd-üzletbe, ott találtam a lemezt. a borítót nézegetve leesett a tantusz, hogy a szerző ugyanaz a michael john lachiusa, akinek egy másik zenés művét rendeztem már korábban az operett raktárszínházában. - Ez volt a hello again. Az hogy került az Operett mûsorára? a cím és a szerző neve akkor még nem mondott sokat, inkább az keltette fel az érdeklődésemet, hogy schnitzler Körtánca a darab irodalmi alapja. meghallgattam, beleszerettem. egykét évvel később jött a lehetőség, hogy megrendezzem a színházban. mire tehát a bernardához értünk, lachiusa már kedvelt szerzőm volt. - Pedig Magyarországon nem tartozik az olyan közismert musicalszerzõk közé, mint Andrew Lloyd Webber vagy Claude-Michel Schönberg. ő egy új zenés színházi iskola képviselője. inkább stephen sondheim követője olyan kortársaival együtt, mint jason robert brown, a Volt öt

évünk szerzője, vagy andrew lippa, aki legutóbb az Addams Family zenés változatát írta meg. - Visszatérve LaChiusára, mi tetszett meg a mûveiben? leginkább az, hogy vérbeli zenés színház, amit komponál. nem „megzenésíti” schnitzlert vagy lorcát, hanem új darabot alkot a műveik alapján. nem is lehet „járókelőkkel” eljátszatni. nagy gonddal kell kiválasztani a szereplőket, mert a jelentős hangi elvárások mellett színészileg is komoly feladatot jelentő szerepeket ír. - Angolszász nyelvterületen könnyebben találni ilyen szereplõket, nem? itthon is vannak jópáran, csak sokfelé kell keresni. ezért is állt össze ennyi társulatból a bernarda csapata. csákányi eszter és egri márta szabadúszó, Hámori ildikó, auksz éva és ruttkay laura a magyar színház művésze, radnay csilla a nemzeti tagja, Uhrik dóra a pécsi nemzetié, náray erika és lukács anita az operettben játszik, és innen „kölcsönözzük” szinetár dórát is, aki új beálló, ugyanis a téli bemutatón Martirio szerepét még takács nóra

diána, az örkény színház színésznője játszotta. mégis, igazi társulat állt össze ebből a sokféle iskolán nevelkedett csapatból. - Manapság a musicaleket gyakran szinte változatlan másolatokként szeretik játszatni a jogtulajdonosok. Itt mennyit változott a mû a szereposztás hatására? először is le kell szögeznem: nem mondhatjuk, hogy ez egy musical. engem inkább kortárs operára emlékeztet. de az egyik műfaj ezt a közönségréteget, a másik azt ijeszti meg. mondjuk azt, hogy zenés dráma vagy valami ilyesmi. nem írtunk át benne semmit, az egyéniségek mégis alapvetően átformálták az anyagot. amikor hetekkel a bemutató után újra meghallgattam az amerikai cd-t, hallottam, mennyivel drámaiabban adták elő a magyar színésznők a dalokat. nagy öröm volt, hogy a budapesti közönség milyen lelkesedéssel fogadta az előadást. mire azonban elterjedt a híre, már nem játszottuk. a szereplők mindig kérdezgettek, lesz-e még előadás, mert annyian érdeklődtek tőlük, mikor nézhetik meg. most itt az alkalom. mm33

MUPA 2011_4.indd 33

11/7/11 11:46:42 AM


d e á K

a n d r á s

z e n e l a B i r i n T u s v á r k o n y i

t a M á s

izgalmas téma, amikor egy zeneszerző az alkotás folyamatáról beszél: gondolhatnánk, az ihlete vezérli. december 3-án bemutatandó zongoraversenyéről nyilatkozva gyöngyösi levente azonban úgy véli, a zeneszerzés nem kizárólag ihlet kérdése. az ösztön szakmai tudás nélkül mit sem ér. Utóbbi azért is különösen fontos a harminchat éves komponista számára, mert az általa művelt stílusban – ahogyan fogalmaz – késhegyen kell táncolni. – Miért éppen zongoraversenyt írt? a válasz nagyon egyszerű, a háttérben gyakorlati okok álltak: erre kaptam felkérést a duna szimfonikusoktól. mostanában legtöbbször felkérésre komponálok, de az ötlet mégsem előzmény nélküli. balog józseffel közös tanárhoz, schweitzer katalinhoz jártunk a bartók konziban. az ő ötlete volt, hogy dolgozzunk együtt valamilyen formában. – Nem irigylem: nehéz lehet olyan mûfajban komponálni, amiben már alighanem mindent leírtak. minden műfajban leírtak már mindent. egy zongoraverseny ebből a szempontból nem jelent nagyobb nehézséget. – Milyen ez a zongoraverseny? csak azt tudom mondani, hogy milyen nem. nem bach-féle concerto, nem romantikus zongoraverseny, nem is

mozartos, a szó könnyed, szórakoztató értelmében. Hangszerhasználat és zenekarkezelés terén inkább a bartókzongoraversenyekhez áll közel – ha már valamihez kell hasonlítani –, bár stílusában nem kötődik azokhoz. – Amikor zongoraversenyt ír, a hangszer törvényszerûségei, lehetõségei révén mégiscsak fennáll a veszély, hogy esetleg olyan ütemek kerülnek papírra, amelyek más szerzõtõl ismerõsek lehetnek. Olyankor nem programozza át magát? ennél a műnél ez nem fordult elő sűrűn, de úton-útfélen ehhez hasonló nehézségekbe ütközik az ember. Tudom, hogy abban a stílusban, amelyben én komponálok, késhegyen kell táncolni: vigyázni kell, hogy a zene ne keltse túlságosan az idézet benyomását, ne keltse azt az érzést a hallgatóban, hogy ez a rész teljesen olyan, mintha mondjuk egy brahms-

műben lenne, csak gyengébb... ez számomra nagyon régi probléma. az egyetlen megoldás ésszerű arányt találni az eltávolítás és a stílusjáték között. be is ugorjon, honnan ismerős, de a kapcsolat ne legyen direkt. Hiszek abban, hogy ha valaki ügyes, akkor az „idézet” problémája nem merül fel. – Lesz-e olyan ebben a mûben, ami szokatlannak számít egy zongoraversenyben? nem érdekelnek az újítások. működőképes zenei anyag létrehozása volt a célom, meghatározható hangulattal. – Amikor új mû írásába fog, mit tud róla elõször? mindenekelőtt meghozok pár döntést, amelyek megszabják a kereteket. ebben az esetben egyebek mellett azt határoztam el, hogy hagyományos három, gyors, lassú, gyors tételből álló

mm34

MUPA 2011_4.indd 34

11/7/11 11:46:44 AM


versenymű lesz. az első tétel a piccolóra és zongorára írt szonátám első tételének jelentősen kibővített átirata. kemény, motorikus karakterű. mostanában szívesen használok aszimmetrikus metrumot, például ötnyolcadot; ez a tétel is ilyen. az érdekel, hogy egy aszimmetrikus lüktetés hogyan tudja a szimmetrikus mozgás benyomását kelteni. Ha sokáig hallgatom az ötnyolcados lüktetést, egy idő után olyan érzésem támad, mintha szabályos kétnegyed vagy négynegyed szólna. a lényeg, hogy általában nem hangsúlyozom ki az ötnyolcados ütemek belső hangsúlyait. – Nyomasztó lehet határidõre dolgozni annak, aki a fantáziájából él, hiszen a képzeletet nem lehet sürgetni. a nagyszabású darabok befejezésének időszaka rendszerint hajszolt. amikor zenét írok, olyan, mintha labirintusba kerültem volna: a kezdő paraméterek meghatározása után bemegyek az egyetlen bejáraton, elindulok az egyetlen lehetséges irányba; elindítom a darabot valamerre, de ezután nagyon sok irányba lehet továbbmenni, és nekem szinte minden pillanatban döntéseket kell hoznom, melyik irányt válasszam. Ha a tétel feléig eljutottam, a „kivezető út” megtalálásához már jóval kevesebb útvonal közül kell választanom. Ha meghallgat az ember egy remekművet, az az érzése, hogy ezt másképp nem lehetett volna megírni, ha viszont elemeire bontva, zeneszerzőként nézem, azt látom, hogy rengeteg más irányba is tovább lehetett volna menni. mozartot, brahmsot, beethovent száz-

féleképpen lehetne folytatni, de ahogy ők leírták a művet, abban a hangok úgy következnek egymás után, ahogy az a legjobb, ahogy törvényszerűnek tűnik a számunkra. ahhoz, hogy mozart kijusson a labirintusból, nem kellett sok idő, de nekünk, egyszerű halandóknak nehezebb a helyzetünk. a határidő közelsége az említett döntési folyamatokat felgyorsítja, gyorsan pedig nem biztos, hogy jól dönt az ember. ilyenkor értékelődik fel a tapasztalat, csúnya szóval a rutin. – Elõfordult pályája során, hogy befejezett egy mûvet, majd a bemutató után rájött, hogy egy-egy részt másképp kellett volna megírnia? nem vagyok nagy javítgatós, de volt ilyen. sőt, a Passióm utolsó tételét nem szeretem, mert eredetileg másfajta tételt képzeltem a mű végére. Ha újra előadják, talán kicserélem. Pontosan emlékszem: zűrzavaros, gyorsan komponálós időszakban keletkezett a tétel, amikor már nagyon készen kellett

volna lennem a művel. a megszerzett rutinra hagyatkoztam, de ez ebben az esetben kevés volt: nem ártott volna hajszálnyival több idő. – Az ön zenéje köztudottan a könynyebben befogadhatóak közé tartozik. Könnyen dolgozik vagy nagy erõbedobással? inkább utóbbi a jellemző. a zeneszerzés sokszor „barkácsmunka” is, amivel nem akarom lebecsülni az ihlet, a múzsa szerepét, mert még a végén megsértődik és elbujdosik! itt kicsit hozzá kell adni, ott kicsit el kell venni az anyagból, amott még csiszolni kell… a hallgatónak természetesen ebből mit sem szabad megéreznie. a zeneszerző munkájának két alkotóeleme van: a megtanult szakmai fogások, illetve az ösztön. egyik sem nélkülözhető, és egyik sem működik a másik nélkül. zseniális ötletei ritkán vannak az embernek, de az, hogy miként dolgoz ki egy tételt, kemény szakmai feladat.

2011. december 3. 19:30

Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Balog József és a duna szimfonikus zenekar muszorgszkij: egy éj a kopár hegyen gyöngyösi levente: zongoraverseny (ősbemutató) muszorgszkij–ravel: egy kiállítás képei km.: Balog József (zongora) vez.: deák andrás

g y ö n g y ö s i

l e V e n T e

mm35

MUPA 2011_4.indd 35

11/7/11 11:46:47 AM


a J á n l ó n e M z e t i

b e f o g a d o T T

P r o d U k c i ó k b ó l

F i l h a r M o n i k u s o k

1874 nyarán a korszak legjelentősebb cseh zeneszerzője, bedřich smetana, a cseh színházak nemrégiben kinevezett igazgatója hirtelen elveszíti a hallását. a júliusban feltűnő fülzúgás őszre odáig fokozódik, hogy nem képes megkülönböztetni a külső hangokat. kénytelen felhagyni mindenféle színházi és muzsikusi tevékenységgel, a zeneszerzést azonban folytatja. nagyszabású szimfonikus ciklus komponálásába kezd liszt nyomán. a címe Hazám (Ma vlast). az első két rész, a Prága fölé magasodó legendás szirtfokot és a mitikus folyót megzenésítő Vyšehrad és a Vltava már 1874 őszén elkészül. a nemzeti filharmonikus zenekar koncertjén ez utóbbi, vagyis a moldva folyóról szóló kompozíció szerepel. „a darab a moldva folyását festi meg – írja róla a szerző –, ahogy két kis patakból folyóvá válik, s végül fenségesen beleömlik az elbába.” az est karmestere a modern cseh zeneművek úttörő dirigenseként is jegyzett libor Pešek lesz. (november 8., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

z u g l ó i f i l h a r m ó n i a

z u g l ó i

B o r i s z

r r T a

i s z e z o V s z K i J ó : w a r n e r s s i c s

p e š e K

F i l h a r M ó n i a

É n e k k a r

a kései debussy legenigmatikusabb műveinek egyike a Szent Sebestyén vértanúsága, amelyet a nemzeti filharmonikusok tűztek műsorukra. az íróként, költőként, publicistaként és anarchistaként is komoly hírnevet szerzett gabrielle d’annunzio írta azt a misztériumjátékot, amelyhez debussytől kért kísérőzenét. a zenei kompozíció végül elhomályosította az eredeti darabot, bár az ősbemutató botrányával még együtt kellett megküzdenie írónak és zeneszerzőnek. Párizs katolikus püspöke megtiltotta a híveknek, hogy a darabot megnézzék, mivel a címszerepet ida rubinstein alakította, s a katolikus egyház számára tolerálhatatlan volt, hogy a szentet egy nő, ráadásul egy zsidó nő formálja meg. a nemzeti filharmonikusok koncertjén elhangzó teljes változat ritkán hallható, mivel általában a mű zenei anyagának részleteit tartalmazó szimfonikus töredékeket szokták játszani. (november 24., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

o e o l

l i B o r

a régizene kiemelkedő hazai szakértőjeként és kiváló előadójaként számon tartott vashegyi györgy első ízben vezényli a zuglói filharmónia zenekarát. a historikus Haydn-játék egyik legjelentősebb képviselőjeként számon tartott dirigens az évszakok két részét vezényli a koncerten, s e nagyszabású oratorikus műhöz valódi kuriózumok társulnak: Hubay jenő kompozíciói. a 19. század végének világszerte híres hegedűvirtuózáról, és több mint 200, hegedűre komponált darabjáról ugyanis „elfeledkezett” a szocialista kultúrpolitika. a hatvanas évek elején kiadott egy szem Hubay-lemezt leszámítva – amelyen a legendás Hubaynövendék, Telmányi emil hegedül – hosszú évtizedekre a feledés homályába merültek a kései romantikus szerző művei. a kompozíciókat a Hubay-életmű legavatottabb előadója, szecsődi ferenc liszt-díjas hegedűművész adja elő. (november 19., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

n e M z e t i

B B f c

vá l o g aT va

a n T a l

m á T y á s

B e r e z o v s z k i j

az orosz zongorista iskola elsőrangú liszt-előadókat adott a világnak, s jórészt nekik köszönhető, hogy liszt művei ilyen népszerűségnek örvendenek a tengerentúlon és Távol-keleten. richter és gilels hipnotikus erejű h-moll szonáta-előadásától lazar Berman lenyűgöző Zarándokévek-ciklusán keresztül egyenes út vezet a gramophone magazin által a 20. századi nagy orosz zongoristageneráció legméltóbb utódaként magasztalt borisz berezovszkijig, aki 1988-as londoni debütálása után két évvel a moszkvai nemzetközi csajkovszkij versenyt is megnyerte. berezovszkij nagy sikerrel adta elő a müpában csajkovszkij b-moll zongoraversenyét az elmúlt évadban, a jubileumi liszt-évad egyik utolsó koncertjére pedig gazdag liszt-repertoárral, valamint a magyar szerző nagy korabeli vetélytársának lejátszhatatlanul nehéz kompozíciójával, brahms Paganini-variációival érkezik. (december 15., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

mm36

MUPA 2011_4.indd 36

11/7/11 11:47:07 AM


MUPA 2011_4.indd 37

11/7/11 11:47:11 AM


p a l y a B e a , a é s a r i B i z l i z i P e r n o v s z k y

h a g y m a

k o r n É l

Palya bea a legnépszerűbb fiatal énekes azok közül, akik népzenei indíttatásból kezdtek énekelni. időközben stílusában a jazzes improvizáció, a versfeldolgozás és a világzene is ugyanolyan fontossá vált. Párját ritkító őszintesége, egyenessége bizonyosan hozzájárult eddigi sikereihez. ezen az úton lép tovább, amikor könyvet és lemezt, szöveget és dalt együtt ad ki, még többet megmutatva önmagából.

2011. december 4. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

palya Bea ribizálom

km.: Barcza horváth József (nagybőgő), dés andrás (ütőhangszerek), lamm dávid (gitár), szokolay dongó Balázs (fúvós hangszerek), Bolya mátyás (koboz)

p a l y a

B e a

Palya bea körül nincsenek sejtelmes titkok, botrány sincsen, mégis elég nagy sztár ahhoz, hogy legalább évente meghívják a Bartók Béla nemzeti Hangversenyterembe, és könnyűszerrel meg is töltse azt. ezen a rögös pályán még külföldön is nagyon ritka az a fajta életbölcsesség, amely megóvja a bőrét vásárra vivő tehetséges előadóművészt attól, hogy ne a mondanivalójáról, nem is annak megformálásáról, hanem minden egyéb, lényegtelen külső körülményről szóljanak az újságcikkek. bea elképesztő őszintesége, közismert vitalitása, élet- és emberszeretete, vagyis előadói énjének lényegi tulajdonságai viszont sok mindenkit lenyűgöznek, ezért gyakran szerepelnek a róla szóló híradásokban, műsorokban. bea most még tovább merészkedett azon az úton, amelyen betekintést enged a közönségnek, a külvilágnak önmagába: „mint amikor az ember lehántja a hagyma héjait”. Újragondolt és új dalokat tartalmazó friss cd-jét egy könyvbe csomagol-

ta, amelyben saját, jellegzetesen őszinte írásai olvashatók. érdekes lehet mindenkinek, aki az önismeret útján akárcsak egy lépést is előre akar lépni: és Bea ehhez hétmérföldes csizmát húzott. az írás persze őt magát is előre viszi ezen a belső úton. egyébként nem csak barátai és zenésztársai véleményét, tanácsait vette mindig is komolyan, hanem régóta jógázik is, részt vesz egy rögtönző színjátszó műhelyben, és ha csak teheti, elvonul egy mexikói tengerparti faluba, hogy a csendben meghallja belső hangjait. a lemez és a könyv a gyerekkori kert sarkában lévő bokrokról, a búvóhelyről a ribizliálom címet kapta. bea eddig mindig csak szaladt-szaladt előre, ahogy valamit befejezett, rögtön új dologba kezdett. az Álom, álom kitalálom gyereklemez, a zenekultúrák között szabadon szállongó Ágról ágra, és a végül egy francia kiadónál megjelent, szerepjátékot és iróniát is mutató szólólemez (Adieu les complexes) is gyors egymás-

utánban kerültek nyilvánosságra. a Psziché fajsúlyos, sorskérdéseket mélyen átélő kortárs zenéje nagyobb levegővételt igényelt, de azóta az introspektív Egyszálének és a szülők nemzedékének slágereit groteszk, de szeretetteljes tükörben mutató Én leszek a játékszered megint csak gyorsan következtek egymás után. különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Bea pályája nem a sorlemezek mentén haladt, hiszen közreműködője és vendége számtalan egyéb produkciónak is. az énekesnő pályáján most tehát az önmegismerés, a példaszerű elmélyülés fázisa van napirenden, no meg egy kis lazítás a rengeteg felkérés, szereplés, alkotás és közreműködés után: „lelassulni, játszani vágyom, hátradőlni, megnyugodni, lerakni a magam által magamra aggatott terhek egy jó részét. annyit mentem (megyek is még), annyit rezegtem kifelé (rezgek is még), de most van valami, ami befelé húz. intimitásban lenni, akár egy koncert közben is.”

mm38

MUPA 2011_4.indd 38

11/7/11 11:47:22 AM


MUPA 2011_4.indd 39

11/7/11 11:47:23 AM


2011. december 10. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Karácsonyi koncert – ránki dezső, Klukon edit és a magyar rádió gyermekkórusa liszt: weihnachtsbaum (Karácsonyfa) – a szerző saját átirata zongora négy kézre; hymne de l’enfant àson réveil (az ébredő gyermek himnusza); B-ac-h fantázia és fúga debussy: noël des enfants qui n’ont plus de maisons (az otthontalan gyermekek karácsonya) Kodály: 150. genfi zsoltár; ave maria; Karácsonyi pásztortánc; angyalok és pásztorok; újesztendőt köszöntő km.: ránki fülöp, novák anikó (zongora), Vígh andrea (hárfa), szokolay dongó Balázs (furulya), deák lászló (orgona) vez.: Thész gabriella

K l u K o n e d i T , r á n K i d e z s ő

e g y l á s z l ó

r e n d h a g y ó

a p a

F e r e n c

Tudjuk, a zenetörténetben a gyermektelen Haydnt szokás „Papa” gyanánt emlegetni, míg a háromgyermekes és hozzá többszörös nagyapa liszt ferencet nemigen találta meg ez a kedélyes elnevezés. ez persze nem véletlen, hiszen liszt páratlanul sokirányú tevékenységei közepette leginkább csak a távolból felügyelte gyermekei fölcseperedését és neveltetését. a marie d’agoult grófnéval folytatott viharos élettársi viszony három gyümölcse, blandine, cosima és daniel ráadásul a szülők között elmérgesedett kapcsolatot is megsínylette, s ez a háborúskodás olykor bizony meglehetősen zordnak mutatta az amúgy szinte mindenkor nagylelkű és emelkedett lisztet. Pedig a komponista mélyen és őszintén szerette gyermekeit, s lelkiismeretesen gondoskodott arról, hogy a lehető legjobb oktatáshoz jussanak. a találkozások ezzel együtt nem voltak gyakoriak liszt és törvényesített leszármazottai között, s egy baráti feljegyzés így örökítette meg a liszt család ritka összejöveteleinek egyikét 1853-ból (amúgy kilencévnyi kihagyást követően): „meglehetős újdonság volt számomra lisztet ezekkel a fiatal lányokkal látni, megfigyelni a kapcsolatát serdülő fiával.

Maga liszt furcsán érezte magát apai helyzetében, amely éveken át csak gondokkal járt, a hozzá tartozó örömök nélkül.” az idézett mondatok éppenséggel richard wagnertől származnak, aki ekkor találkozott első ízben a bakfis cosimával, életének majdani társával. kettejük szerelme, amely – hasonlóan liszt és marie hajdani viszonyához – egy házasság felrúgásával járt, jócskán megviselte lisztet az 1860-as évek második felében. kapcsolata évekre megszakadt cosimával, aki ekkor már egyetlen élő gyermeke volt. 1859-ben ugyanis elhunyt az oly ígéretes tehetségű daniel, 1862-ben pedig, kevéssel szülését követően, blandine. lisztet mindkét haláleset nagyon megviselte, s mindkét gyászmunkájában komoly szerep jutott a zenei kifejezésnek: danielt a Három gyászóda első darabjában (Les Morts – A holtak) siratta el, míg blandine halálának vesztesége a Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen variációiban nyert kifejezést.

mint az kevésbé zseniális emberekkel is előfordul, liszt a nagyapai szerepet oldottabban töltötte be, mint az apait. wagner és cosima fiát, siegfriedet különösen erős szálak fűzték liszt nagyapához, aki sigiusnak becézte kedvenc unokáját. a wagneréknél, velencében vendégeskedő liszt szabad bejárást engedélyezett a lakosztályába a kiskamasz siegfriednek, engedte, hogy a fiú ritka bélyegek után kutatva felforgassa a szemétkosarát, s még nagymisére is magával vitte a protestáns sigiust. másik unokájának, a cosima első házasságából született daniela von bülownak pedig, aki utolsó éveiben gyakran kísérte (s próbálta az egészségügyi séta gyakorlására is rávenni nagyapját), 1881 karácsonyán páratlan és egyszersmind roppant stílszerű ajándékot adott. daniela római szállodai szobájában ugyanis eljátszotta időskori zongorasorozatát, a Karácsonyfa ciklust, mely művét a szerencsések a december 10-i koncerten négykezes változatban hallhatják majd: klukon edit és ránki dezső tolmácsolásában.

mm40

MUPA 2011_4.indd 40

11/7/11 11:47:35 AM


MUPA 2011_4.indd 41

11/7/11 11:47:40 AM


c s a n y i

z o l T á n

l a T T m a n n

s T r a n d i d ő B É r c e s i

B é l a

d e c e m B e r B e n

B a r B a r a

Hosszú, kanyargós út vezetett a csanyi zoltán–lattmann béla Quartet megalakulásához. aki már a nyolcvanas években hallgatott jazzt, biztosan emlékszik a kaszakő együttesre, ahol ez a két muzsikus összecsiszolódott társként dolgozott együtt. csanyi zoltán esetében aztán hosszú csönd következett, lattmann béla pedig az egyik (ha nem a) legfoglalkoztatottabb hazai basszusgitáros lett. 2008-ban aztán újra összehozta őket a sors, 2011-ben pedig ők zárják az év jazzműhely sorozatát.

Jazzműhely 2011. december 13. 19:30 Fesztivál színház

csanyi-lattmann Quartet tagjai: csanyi zoltán (zongora, billentyűs hangszerek), lattmann Béla (basszusgitár), lamm dávid (gitár), szendőfi péter (dob) km.: horváth Kornél (ütőhangszerek) vendég: alegre corrêa (gitár, ének, ütőhangszerek), lászló attila (gitár)

a hosszú, kanyargós út elején, 1977- ben történt, hogy lászló attila gitáros egy ki mit tud?-szereplésen megismerkedett csanyi zoltán zongorista-billentyűssel, aki egy másik csapattal próbált épp szerencsét a tévés tehetségkutatón. a lászló attila vezette kaszakő második lett, győzött a kis rákfogó. csanyi is nyert: meghívást az akkor még egészen más hangzásvilágot képviselő kaszakő együttesbe. a felállásban akkor többféle ütőhangszer, gitár, basszusgitár, fuvola, oboa és fagott szerepelt – egyáltalán nem a hagyományos jazz- vagy jazzrockhangzás kellékei. eleinte ez is volt a cél; ahogy a Pesti Mûsor egy 1978-as számában nyilatkozta lászló attila, „színvonalas, kamarajellegű muzsikát” akartak játszani. a kaszakő elnevezés mellett azért döntöttek – annak

ellenére, hogy sokakat megtévesztett, hiszen folkzenei irányultságot sejtetett –, mert az idő tájt a legtöbben, főleg a popegyüttesek angol nevet választottak maguknak. amikor a klasszikus kaszakőösszeállítás kialakult, lászló attila és csanyi zoltán mellett – ők ketten írtak szinte minden kompozíciót – lattmann béla bőgőzött és basszusgitározott, horváth kornél fuvolán és ütőhangszereken játszott, lakatos Pecek géza dobolt. egyetlen lemezt tudtak rögzíteni Édenkert címmel, amelyen slágerek tömkelege követi egymást – Sombrero, És akkor…, Doctor Q, Jégesõ. az album cdújrakiadásán Presser gábor sorai: „olyan jó, hogy ez volt… olyan kár, hogy azóta nincs.”

mi volt a titok, ami miatt sokan annyira szerették és máig szeretik ezt a zenét? csanyi zoltán szerint semmi más, mint az, hogy mindenki a saját zenei világát szólaltatta meg benne, s ezek igen közel álltak egymáshoz. nem kívántak máshoz hasonlítani, örömüket akarták lelni a zenélésben. kiemeli még, hogy fontos szerepet szántak az akusztikus hangszereknek, amelyek erősítik a hangzás időtlenségét, de persze a korszellemnek megfelelően ott vibrálnak a sodró szintetizátor- és elektromosgitár-futamok, a dögös basszgitár is. a kaszakő után csanyi és lattmann, sőt lászló attila és horváth kornél úgyszintén, egy rövid ideig kollégák maradtak a Things zenekarban, a fúziós jazz egy másik felejthetetlen csapatában, ahol a szaxofonszólamot Tony lakatos játszotta. aztán következett csanyi zoltán több mint két évtizedes csendje. legalább is magyarországról nézve. 1987-ben, főként kalandvágyból, székhelyét áttette az egyesült államokba – new yorkban, atlantában, san franciscóban és las vegasban élt –, de a zenélést nem hagyta abba. „mindenféle muzsikát játszottam a jazztől az r’n’b-n,

42

MUPA 2011_4.indd 42

11/7/11 11:47:42 AM


a funkon, a blueson át a latin zenéig, utóbbit dél-amerikaiakkal. olyan figurákkal zenélhettem együtt, akiket itthon korábban csak lemezen hallottam játszani. még countryzenekarban is megfordultam” – meséli, hozzátéve, hogy az autentikus countrymuzsikusok nagyon jók, az más kérdés, ha valaki eleve idegenkedik a műfajtól. lattmann Béla pedig egyáltalán nem maradt csendben itthon, amit egyebek közt emerton-, artisjus- és Pro Urbe-díjjal, 2008-ban pedig a Magyar köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével honoráltak. nem csak jazzkörökben vált ismertté és kedveltté: a szélesebb publikum is hallhatta Hofi géza, cserháti zsuzsa, charlie, zorán és Hacki Tamás társaságában, a szűkebb meg örült minden egyes lattmann Quartet- és lászló attila bandfellépésnek, és nem kevésbé akkor, ha Toots Thielemans, bob mintzer, randy brecker vagy Tommy campbell mellett pengetett (utóbbival épp a müpában játszott 2010 májusában a lászló attila band tagjaként). mindemellett nagy odaadással egyengeti a liszt Ferenc zeneművészeti egyetem Basszusgitár tanszékén növendékeinek útját immár 1989 óta. csanyi zoltán 2008-ban landolt ismét magyarországon – megint csak kalandvágyból. Útja egyenesen a régi barátokhoz vezetett, akik természetesen örömmel fogadták az amerikából csupa napfényes érzést magával hozó billentyűst. Hamar egy színpadon is álltak újra lattmann bélával, akivel nemcsak azonos generációba tartoznak, de a zenei ízlésük is tökéletesen egyezik. mellette lamm dávid gitáros

és szendőfi Péter dobos lettek a csanyi–lattmann Quartet alaptagjai. az egykori kaszakő-tagok közül lászló attila idejét saját zenekarának vezetése és millió egyéb elfoglaltsága kötötte le, lakatos Pecek géza pedig 2005 óta az égi zenekarban dobol. „körbenéztünk, ki jön szóba a jazzéletben, aki tudja ezt a fajta zenét játszani, és hamar megtaláltuk a társakat” – idézi fel csanyi az új kezdeteket. 2010-ben vették fel a Tom-Tom stúdióban a Walk On The Beach című lemezüket, amelyről természetesen nem hiányozhatott közreműködőként sem lászló attila, sem Horváth kornél – ők a decemberi koncertről sem fognak hiányozni. csanyi zoltán sem tartja alaptalannak e zene összehasonlítását a kaszakő-muzsikával, és reméli, harmadik évezredbeli szerzeményeik is bizonyulhatnak annyira értékállóak. az irányultság, a rockos, latinos lüktetések, a karakteres témák, a virtuóz szólók és a napsugaras életérzés

a l g r e

ugyanúgy felfedezhető bennük. nem tagadja csanyi, sok kompozíció még az óceán túloldalán született, az ottani derűs életérzést tükrözi, ami jó volna, ha egy kicsit az itteniekre is át tudna ragadni. Ha a derű szobrát akarná valaki megmintázni, a zawinul syndicate egykori gitárosa – aki énekesként és ütőhangszeresként is lenyűgöző –, alegre corrêa ideális modell volna hozzá. kevés energikusabb előadó létezik nála. a csanyi–lattmann Quartet vendége azért is lesz várhatóan ideális partner a csapat számára (azon túl, hogy épp egy korosztályba tartozik meghívóival), mert származása okán a latin zenét anyanyelvi szinten beszéli, márpedig háromnegyed részben ez a stílus alkotja a kvartett számainak alapját. de lassan a magyart is jól kell beszélnie alegrének, hiszen Horváth kornéllal több turnén is részt vettek az elmúlt években. a koncert utáni dedikáláson lehet tesztelni…

c o r r e a

mm43

MUPA 2011_4.indd 43

11/7/11 11:47:49 AM


d u n a - p a r T i P á r n i c z k y

d u e n d e

a n d r á s

a gitár egészen különleges hangszer. andres segovia, jimi Hendrix és wes mongomery mindannyian gitárosok voltak, mégis, ránk hagyott életművük különbözőbb nem is lehetne. annak ellenére, hogy a gitár természetes hang a klasszikus, a rock- és a jazz-zenében is, a legtöbben e szó hallatán egy egyenes háttal délcegen ülő, a hangszerét keresztbe tett lábain nyugtató spanyol zenészt látnak lelki szemeik előtt.

2011. december 17. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

Vicente amigo: paseo de gracia (flamenco-est) km.: antonio fernández perona (gitár), francisco gonzalez agudo (ütőhangszerek), patricio cámara alonso (ütőhangszerek), rafael usero Vilches (ének), Juan m. ruiz (basszusgitár), daniel navarro muñoz (tánc)

a flamenco őshazájában, andalúziában nevelkedett és élő vincente amigo girol teljes mértékben megfelel ennek a leírásnak. Őt hallgatva mindenki átélheti azt az ősi életérzést, amely a mai napig jellemzi a flamencót. a flamenco létrejöttének ideje egybeesik a spanyol nemzeti tudat kialakulásával. bár a spanyolok életét, mindennapjait korántsem szövi át annyira a flamenco, mint az andalúzokét, mégis ez a zene és azt átitató romantikus szellemiség szerves része a spanyol identitásnak. andalúziában párhuzamosan alakult ki a spanyolok

V i c e n T e a m i g o f o T ó : J u a n J o r o m e r o

és az andalúz cigányok által játszott flamenco. nem meglepő ezért, hogy a két közösség folyamatosan rivalizál egymással, mindkettő magának követelik az elsőbbséget a flamenco származását és hiteles tolmácsolását illetően. a roma flamenco alapvetően közösségi műfaj, általában családon belül, generációról generációra hagyományozódik át a tudás. a flamencoestek is sokszor spontán szerveződnek és a legkevésbé sem céljuk a színpadcentrikus megjelenés. ezzel szemben a spanyol flamencónak jól kiépített intézményrendszere van, számos klub és iskola áll rendelkezésre, ahol nemcsak a hagyományt lehet elsajátítani, de lehetőség nyílik az új hangok keresésére is. Bár vincente amigo nem tartozik a műfaj kereteit szétfeszíteni kívánó muzsikusok közé, nyitottságát más műfajok iránt mégis jól példázza, hogy olyan kiváló előadókkal alkotott már együtt, mint john mclaughlin, al di meola, milton nascimento vagy eliane elias. de nemcsak jazz-, hanem a popzenészekkel is szívesen osztja meg a színpadot: sting és khaled is alkalmi muzsikustársai voltak. Tanára és példaképe pedig az a Manolo sanlúcar volt, akit Paco de lucia mellett az egyik legjelentősebb flamenco-zeneszerzőként és -gitárosként tartanak számon napjainkban; és nem csupán tanult tőle, de tíz éven keresztül az együttesében zenélt. ezt követően olyan ismert énekeseket kísért, mint camarón de la isla, vicente soto, luis de córdoba és el Pele. 1988-tól, huszonegy éves korától kezdve saját zenekarait vezeti. 1991-ben jelentette meg De Mi Corazón al Aire című első lemezét. egy évvel később fellépett sevillában az expo ’92 keretében megrendezett „gitárlegendák” című koncerten, ahol olyan meghívott gitárosok szerepeltek rajta kívül, mint keith richards a rolling stonesból, steve vai, joe satriani, nuno bettencourt vagy richard Thompson. Pályáján az igazi áttörést a tizenegy évvel ezelőtt

mm44

MUPA 2011_4.indd 44

11/7/11 11:47:59 AM


megjelent Ciudad de las Ideas című lemeze hozta. elkészítéséért 2001-ben a legjobb flamencoalbumnak járó díjat vehette át a latin grammyként ismert Premios de la música díjkiosztón. egy évvel később, 2002-ben az ondasdíjat ítélték neki. córdobától, a várostól ahol jelenleg is él és alkot, pedig megkapta a díszpolgári címet. a zenekar felállása, amellyel hazánkba érkezik, hagyományosnak mondható, leszámítva juan m. ruiz basszusgitáros személyét. a baszszusgitár jelenléte a flamencozenekarokban viszonylag új keletű, de ha belegondolunk, hogy a mára meghatározóvá vált gitár is csupán a 19. század óta része a műfajnak, valószínűsíthetjük, hogy a basszusgitár is széles körben el fog terjedni. ezzel szemben az ütőhangszerek a kezdetektől nagyon fontos szerep játszanak. a palmas és a zapateado, azaz a tapsolás és a lábdobbantás kísérte először az énekhangot, mára azonban a kasztanyetta mellett több, jellegzetesen a flamencóhoz köthető perkusszív hangszer is kialakult.

MUPA 2011_4.indd 45

a vincente amigót kísérő két ütős, Francisco gonzalez agudo és Patricio cámara alonso közül utóbbi az ismertebb. fellépett többek között al di meola, valamint stanley jordan társaként. az együttes énekese, rafael Usero vilches 2001-ben vált nemzetközileg is elismerté, amikor eleget tett Paco de lucia felkérésének, és csatlakozott hozzá világ körüli turnéja során. Őt tartják az egyik legsokoldalúbb flamencoénekesnek, ennek köszönhető, hogy egy másik gitáros legenda, Tomatito is szívesen dolgozik vele. ahogy az megszokott, ebben a zenekarban is van egy kísérő gitáros: antonio fernández Perona. Természetesen flamencoest nem képzelhető el tánc nélkül, amelynek spanyol neve a baile. az indiai kultikus táncokhoz hasonlóan itt is egy rögzített motívumkészletből építkezik a táncos, akinek mozgását meghatározza, szervesen áthatja az adott darab ritmikája. daniel navarro Muñoz méltó partnere a kitűnő zenészgárdának. gyakran lép fél élő zenei kísérettel, legismertebb szóló szerepe a vince Mendoza vezette holland Metropole orchestra Lorca Projectjében volt 2009-ben.

amigo annak a nemzedéknek a tagja, amely egyszerre van elkényeztetett és nehéz helyzetben. szerencsések a kortárs flamenco-előadók, hiszen az őket megelőző méltán világhírűvé vált gitárosok, Paco de lucia vagy sabicas olyan elismerést hoztak e műfajnak, amelynek köszönhetően nekik is bizalmat szavaznak a világ bármely pontján. ez azonban azt is jelenti, hogy rendkívül magas a közönség elvárása a spanyolország határain kívül fellépő flamenco-muzsikusokkal szemben. azok számára, akik elmennek az estre, pontosan ez jelenti a biztosítékot arra, hogy magával ragadó muzsikát hallanak majd. egy flamencoest azonban jóval több, mint pusztán zenei élmény. ez a plusz a duende, az ihletett elragadtatás, ami átjárja egy flamenco-előadó zenéjét, táncát, beszédét, teljes színpadi jelenlétét. a duende az alkotás eksztatikus állapota. magában foglalja mindazt, ami racionálisan nem, csupán a lélek, az ösztönök és az érzékek útján befogadható.

11/7/11 11:48:00 AM


2011. december 18. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

matthias goerne Bach-estje a Bázeli Kamarazenekarral Telemann: d-dúr szvit oboára, trombitára, vonósokra, continuóra J. s. Bach: „ich habe genug”kantáta, BwV 82 c-moll kettősverseny hegedűre, oboára és vonósokra, BwV 1060 „der friede sei mit dir”- kantáta, BwV 158 m a T T h i a s g o e r n e f o T ó : m a r c o B o r g g r e V e

a

w e i m a r i

B o k o r

km.: céline moinet (oboa), Julia schröder (hangversenymester)

m e s T e r d a l n o K

g a B r i e l l a

néhány évvel ezelőtt egyik német kritikusa méltatta meistersingerként, és ez az elnevezés azóta kezd összeforrni a weimari születésű matthias goerne nevével. Hangját is többnyire ugyanazzal a jelzővel illetik: „bársonyosan lágy” baritonja sokak szerint olyan, mint a mákony. aki egyszer hallotta, újra és újra hallani akarja. akármihez is nyúl matthias goerne, abból arany lesz, ő pedig otthonosan sétál korszakok, stílusok, műfajok és szerzők között. budapesti koncertjén goerne három olyan szerzői műveit adja elő, akiknek neve egyaránt felmerült a lipcsei Tamás-templom karnagyi pozíciójának 1722-es megüresedésekor johann kuhnau lehetséges utódaként. elsőként Telemannt kereste meg a városi tanács, neki azonban jobb dolga volt Hamburgban, ezután graupner neve merült fel, őt azonban nem engedte el munkaadója, a darmstradti őrgróf, végül bach kapta meg az állást. Telemanntól egy hangszeres kompozíció, graupnertől és Bachtól pedig kantáták hangzanak el a koncerten.

Matthias goerne szívéhez igen közel áll a barokk időszak „beszédszerű zenéje”. a szöveg, amely ebben a korszakban meghatározó szerepet kap a zenében, goerne számára a művek legfontosabb összetevője. egy interjúban elmondta: annak, ahogyan énekel, kevésbé van köze önmagában az énekléshez, mint ének és beszéd kapcsolatához. az előadónak pontosan értenie kell a szöveget, ezért ő csak olyan nyelven énekel, amelyet jól ismer. franciául nem tud, így nem lenne magabiztos a színpadon, ezért is utasította vissza nemrég a részvételt debussy operája, a Pelléas és Mélisande előadásában. a bázeli kamarazenekar, amellyel Matthias goerne Budapesten színpad-

ra lép, a barokk zene egyik specialistájának számít, így a fellépések alkalmával valódi időutazásra hívhatja a közönséget. a muzsikusok számára a legjobb mesterek készítik el az eredeti historikus hangszerek tökéletes másolatát. az eredeti 18. századi előadásmódot felidézve a hegedűsök és a fafúvósok állnak a színpadon, és a zenekar abban is követi az adott kort, hogy a ma megszokott 440–442 hertz hangmagassággal ellentétben 415 hertzen, vagyis alacsonyabb hangoláson játszik. matthias goerne és a bázeli kamarazenekar koncertje tehát valamennyire összemossa majd az évszázadokat, és a 21. századi agyunkkal, lelkünkkel és mentalitásunkkal élhetünk át egy hamisítatlan barokk estét.

mm46

MUPA 2011_4.indd 46

11/7/11 11:48:09 AM


MUPA 2011_4.indd 47

11/7/11 11:48:10 AM


l e s s i n g k o l o z s i

K ö r e i B e n

l á s z l ó

a bach családban jóformán mindennapos volt az elhunytak iránt érzett gyász szomorúsága és a gyermekek születése fölött érzett öröm. johann sebastian bachnak hat gyermeke született a weimari évek során – amikor orgonaműveinek jelentős részét komponálta –, közülük azonban csak három érte meg közülük a felnőttkort. a második szerencsés carl Philipp emanuel. egyik keresztnevét keresztapja, georg Philipp Telemann után kapta. kilencesztendős volt, amikor a lipcsei szent Tamás-templomhoz tartozó iskolába került. felcseperedvén e városban, a jogon folytatta tanulmányait, bár arról, hogy kiváló komponista – mi más is lehetett volna ilyen családi háttérrel –, mindenki meg volt győződve. Barátai között tudhatta azt a gotthold ephraim lessinget, aki orvostanhallgatókét hallhatta emanuel édesapjának kantátáit vasárnap délelőttönként. lipcsének már ekkor is „művelt volt majd minden polgára” – ahogy később goethe fogalmazott.

ráját. a rendkívül népszerű negyedik, a központi korál-tételt már maga bach is átírta orgonára. mátyás istván karácsonyi koncertjén max reger két olyan darabja lesz hallható, amely ugyanazt a koráldallamot használja, mint bach műve.

a háromórás miséknek többnyire szűk fél óráját tette ki a kantátaprogram. az egyik leghíresebb és manapság a legtöbbször játszott a bwv 140-es, melynek középpontjában az énekek éneke áll – talán ezért is oly örömtől sugárzó a kompozíció –, és amely nyitótételének dimenzióival emelkedik ki bach korálkantáta-nyitótételei közül. az akár még erotikusnak is mondható harmadik tételén, mely a lélek és jézus duettje, nyomott hagyott, hogy bach nem sokkal műve születése előtt ruccant át drezdába, meghallgatni hasse nagyszerű Cleofide című ope-

Philipp emanuel a kompozícióinak és A billentyûs játék igazi mûvészetérõl (Versuch über die wahre Art, das Clavier zu spielen) szóló elméleti munkájának köszönhetően a kor legnagyobb hatású komponistája és billentyűse lett. 1755-ös orgonaversenye – G-dúr concerto – három tételének középső tétele a legkidolgozottabb: a megejtően szép largo. e műnél nem sokkal korábban született Händel B-dúr orgonaversenye. Händel az angol nyelvű oratóriumok kiegészítéseképpen írta az orgona-concertóit. először 1735-ben határozott úgy, hogy orató-

lessing mind berlinben, mind Hamburgban hű társa maradt az inkább tollforgatókkal, mint zenészekkel barátkozó legtehetségesebb bachfiúnak. a mindkettőjükre jellemző tulajdonságok – egyenesség, kérlelhetetlenség, emberségesség – életművükön is nyomot hagytak.

m á T y á s

i s T V á n

rium-előadásainak további vonzerőt kölcsönöz saját billentyűsjátékával. szinte minden orgonaversenye mellé odatehető tehát egy oratórium: a kivétel éppen a harmadik ciklus, mely posztumusz jelent meg, 1761-ben, s alkalmi darabokat tartalmaz. a B-dúr concerto abból a szempontból is más, hogy a korábbi művek eljátszhatók csembalón, míg e darab kifejezetten pedált igényel: a hatalmas chaconne szinte szorongatja az első két tételt. Mátyás istván koncertjének ékköve lehet a 19. század egyik legnagyobb orgonistájának, a césar franck tucatnyi jelentős orgonaműve közé tartozó cantabile, a Trois Pièces pour le Grand Orgue című darab, melyet nem nehéz a lessinget és a Bach fiút összekötő tulajdonságok miatt – tisztaság, kérlelhetetlenség – abszolút ide, e pódiumra, és a szent éjhez tartozónak érezni. a koncertről hazatérvén, ha tehetjük, lapozzuk fel lessing drámáját, a Bölcs Náthánt. azt nem állítom, hogy végső igazságok birtokába jutunk, de azt igen, hogy megérezhetjük, mit követelnek meg tőlünk a remekművek, és azt is, mit a közelgő ünnep.

2011. december 22. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

mátyás istván karácsonyi orgonaestje händel: B-dúr concerto, op. 7/1 césar franck: cantabile (1878) reger: wachet auf, ruft uns die stimme, op. 135a/25; wachet auf, ruft uns die stimme, op. 52/2 J. s. Bach: esz-dúr prelúdium és fúga, BwV 552 ph. e. Bach: g-dúr concerto, wq 34 km.: Budapesti Vonósok Kamarazenekar (műv. vez.: Botvay Károly, hangversenym.: Bánfalvi Béla) mm48

MUPA 2011_4.indd 48

11/7/11 11:48:24 AM


MUPA 2011_4.indd 49

11/7/11 11:48:28 AM


2011. december 30. 19:30 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

szalóki ági: élet – ének km.: szabó dániel (zongora, hangszerelés), szűcs Krisztián (gitár, ének), Juhász gábor (gitár), szandai mátyás (nagybőgő), dés andrás (ütőhangszerek), mihalik ábel (dobok)

V a n o l y a n m ű f a J , „ c s e h T a m á s ” ? r i c k

h o g y

Z s ó f i

a címben feltett kérdést szalóki ági intézte hozzám, amikor megpróbálta elmesélni, milyen típusú dalok alapján készül az év végi koncertje. azt hiszem, bólintottam, és a beszélgetés végén arra jutottam, hamarosan olyan műfaj is lesz, hogy „szalókiági”. október közepén beszélgetni egy december végi koncertről szinte lehetetlen. olyan ez, mint amikor egy színházi előadás esetében megvan a darab, a szereposztás, a rendező, kitűzték a premier időpontját – ami sok helyütt már meg is jelent, s ez kicsit ijesztő is –, már biztos, hogy lesz, de hogy pontosan micsoda, azt még

senki nem tudja. Ha közös a szándék és az alkotók egyfelé húznak, abból általában jó dolog születik. szalóki ági életében először ad önálló koncertet a Bartók Béla nemzeti Hangversenyteremben. meglepő tény. számtalanszor lépett már föl különféle zenekarokkal, valahogy hozzá tartozik

a müpa világzenei vonalához. mégis, az önálló koncert eleddig váratott magára. nem érezte elérkezettnek az időt, pedig már három éve szó van róla. most viszont úgy gondolta, belevág, megnézni, mit szab rá az élet. (legyen a rendező az élet.) elénekli, amit hoz neki. ezért is lett a koncert címe „Élet – ének”.

mm50

MUPA 2011_4.indd 50

11/7/11 11:48:44 AM


ági tolmácsolásában. „anna verseit például azért szeretem, mert arról szólnak, ami körülvesz minket. Úgy emelkedik el a világtól, hogy közben a földön marad. a világ legegyszerűbb dolgait írja meg, gyönyörűen. mindenképpen olyan szövegeket akartam, amelyek hétköznapi dolgokról szólnak nem hétköznapian.” ebbe a sodorba kapcsolódnak szűcs krisztián versei is, akivel ági a budapest bárban találkozott, és aki zenészként is részt vesz a produkcióban. a kortárs költők mellett elhangzik Pilinszky jános és nagy lászló egy-egy verse is.

s z a l ó K i

á g i

szabó T. anna, Háy jános, jónás Tamás versei szólalnak meg, a darab is megvan tehát. egyikük sem új fölfedezés ági számára, szabó T. anna verseit már énekelte a Gingalló című gyereklemezen, de szerepeltek a tavalyi Kishúg projektben is, utóbbiban már jónás Tamás versei is helyet kaptak. háy jános költeményei pedig a szerző egyik hangoskönyvén szólaltak meg

a rendezőt és a darabot ismerjük tehát. jöhet a szereposztás. „életem során a zenésztársaimmal való találkozás minden esetben eleve elrendelt volt. fontos az otthonosság érzete a színpadon, hogy olyan emberek legyenek körülöttem, akiktől szeretetet és biztonságot kapok. juhász gábor több lemezemen is játszik, vele sokat lépünk föl kettesben is. dés andrás talán az, akivel eddig a legtöbbet zenéltem. Tizennyolc éves korunk óta ismerjük egymást, ő rángatott vissza a zenei életbe. volt két és fél év, amikor alig léptem színpadra, ő meg elém állt, és felháborodottan kérdezte, hogy ezt miért csinálom, azonnal vissza kell jönnöm… nagyon jó barátom.”a dobok mögött pedig az ifjú titán, mihalik ábel ül, aki leginkább a kispál és a borzból és a kiscsillagból lehet ismerős. a zongorista szabó dániel lesz, s ő készíti a koncert hangszerelését is. „elhangzik néhány meglévő dal, amelyeket eddig egy szál gitárral énekeltem, juhász gábor kísérte, ezek többnyire az ő szerzeményei. nem készült belőlük zenekari hangszerelés. azt hiszem, elég nagy feladatot adtam szabó daninak azzal, hogy ezeket a viszonylag kis ambitusú, szövegcentrikus dalokat (van olyan műfaj, hogy csehtamás?) áthangszerelje, és egy picit a pop és a jazz határán billegő zenévé alakítsa, krisztián dalait pedig az underground és a rock műfajból finomabb, nőiesebb vizekre terelje. az ő szerzeményei között lesz olyan, amely eddig a fiók mélyén lapult, soha nem játszotta föl őket. ezek közül hozott ötleteket, és megnéztük, hogyan lehetne összecsiszolni a versekkel egy-egy zenei témát.” a szereposztás is készen áll. most már csak az a kérdés, hogy ez a hét zenész, akik közül többen állandó

társai egymásnak, mások azonban most zenélnek majd együtt először, vajon egyfelé gondolkodnak, egyfelé éreznek-e? áginak nagy a felelőssége ebben, de bízik a megérzéseiben. „Ők profi zenészek. Talán kevesen tudják szabó daniról, hogy nemzetközi zongoraversenyek győztese, nemrég jött haza amerikából, ahol chris Potter világhírű jazz-szaxofonossal turnézott. én onnan ismerem, hogy több mint tíz évvel ezelőtt oláh tzumó árpáddal megosztva nyerték a magyar rádió jazz-zongoraversenyét. azt hiszem, ő a kedvenc jazz zongoristám. klasszikus zenei mélység van a játékában, ugyanakkor úgy tud mesélni a hangokkal, mintha beszélgetnénk. volt egy koncertje, amikor úgy kezdett el játszani, hogy szándékosan nem mondta meg, mi az improvizáció címe. Hallgattam, és azt gondoltam, hogy ez olyan, mint egy mese; gondolatban utaztam egyik helyszínről a másikra. amikor vége lett, elárulta a címét: mese. bizonyos emberek között működik a szavakon túli kommunikáció. sodródik felém rengeteg minden: stílusok, szövegek, zenészek, és én valahogy ösztönösen megérzem, hogy kikkel van szükségünk egymásra. mindig az ösztönöm volt az első. a tudatosság csak később jött mellé. de ami mindennél fontosabb, az az, hogy hiszek a vonzás törvényében, ami a kapcsolatok születését és tartósan megmaradását, vagy éppen megszűnését illeti. rajta vagyunk egy pályán, időnként találkozunk, elhaladunk egymás mellett, épp csak érintjük egymást, esetleg sosem találkozunk, de mindig egyfelé mozgunk. néha meg ütközünk.” nos, íme a darab, a szereplők, a rendező és a közös gondolat. egyetlen kérdés nem hagy nyugodni: miért kellett erre három évet várni? miért más a müpa, mint mondjuk a koppenhágai womeX koncertterme? „vagy érzi az ember belül, hogy szabad az út, és el lehet indulni, vagy nem. sokat dolgozom azon, hogy az önbizalmamat növeljem. elkezdtem táncolni, jógázni, meditációt tanulni. Őrlődő, szorongó típus vagyok, kellett rá idő, hogy azt érezzem, képes vagyok rá. a müpában még a legnagyobb művészek, a profi, sokat próbált zenészek is máshogy állnak színpadra. egész egyszerűen tekintélye van a teremnek. igyekeznem kell. ott adok koncertet, ahol legutóbb cecilia bartolit hallottam…” mm51

MUPA 2011_4.indd 51

11/7/11 11:48:50 AM


ú J

é V

g ö r ö m b e y

– g .

r é g i - ú J

T e r e m T é s

s z i l á r d

ötödik alkalommal kerül sor a művészetek Palotájában a fischer ádám vezényelte, hagyományos újévi koncertre, amelynek műsorán ezúttal is Haydn a teremtés című oratóriuma szerepel. a dirigens elképzeléseinek megvalósítását ezúttal a zürichi operaház zenészeiből alakult la scintilla zenekar, valamint a dresdner kammerchor segíti.

2012. január 1. 19:00 Bartók Béla nemzeti hangversenyterem

újévi hangverseny la scintilla zenekar, vezényel: fischer ádám haydn: a teremtés, hob. XXi:2

f i s c h e r

km.: Malin hartelius (szoprán), Bernard Richter (tenor), Thomas E. Bauer (bariton), Dresdner kammerchor (karig.: Jörg Genslein)

á d á m

– Van értelme arról faggatnom, hogy öt esztendõ elteltével mi motiválja még önt a teremtés elõadásában? az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson. amikor Haydn szóban forgó oratóriumát vezénylem, mindig őszintén meglepődöm, mennyi új gondolatot fedezek fel a műben. ráadásul minél több emberrel dolgozom együtt a darabon az évek során, annál több friss és korábban nem tapasztalt ötlet kerül felszínre, amelyekkel egymást segítjük az alkotásban. de ez nemcsak A teremtésre vonatkozik, hanem a világ zeneirodalmának valamennyi remekművére. épp tegnap vezényeltem bécsben A varázsfuvolát, ami szintén végigkísérte az életemet, s mégis képes voltam új dolgokat kihallani belőle. ettől jó ez az egész. – Elõfordul, hogy egy éven belül többször is dirigálja a darabot? Nem un olyankor bele? nemrég lett volna egy Teremtéselőadásom bukarestben, majd londonban, de végül Évszakok lett belőlük. így most ismétlésre nem kerül sor, de mondom, a fásultság szóba

sem jöhet. Hiszen A teremtés, mint vallási motívum valamennyi világvallás elbeszéléseinek részét képezi, mindemellett a zene egyetemessége miatt kiindulópontot jelenthet az ateisták számára is. igazi mestermű, amely mindenkinek mond valamit, az újrakezdés szimbólumaként pedig a legalkalmasabb arra, hogy újévi koncertként kínáljuk fel. felnőttek és gyerekek is élvezik, s ez utóbbi dupla csavart jelent a történetben, hiszen az utódaink önmagukban is az újraírt történetek jelképei. azért is vezettem be a gyerekkoncerteket, hogy egy kicsit erre is ráirányítsam a figyelmet. ezek alkalmával megpróbálom a kisebbeket bevonni: beszélgetünk, miközben megmutatom, hogy bizonyos részeket hogyan játszhatunk el különféleképpen, és alkalmanként az előadásmódra is javaslatot tehetnek. fontos, hogy érezzék, az előadóművész igenis részét képezi az alkotófolyamatnak. – Spirituálisan is mindahányszor töltekezik a mûbõl? erre általában – a Bibliából vett idézettel válaszolva – azt szoktam mondani,

hogy az isten megteremtette a dolgokat, de az embernek átengedte a jogot, hogy ezeket néven nevezze. egy bizonyos fokig elő van írva, mit kell játszanunk, hiszen a komponista megjelölte, milyen hangokat és hogyan adjunk elő, számtalan helyen azonban a konkrét érzelmek megragadása, megnevezése – hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel tálaljuk – már a mi feladatunk. Természetesen, ahogy emberileg változom, ahogy minden előadás alkalmával más és más hangulatban találom magam, úgy a különféle hangulatokat kicsit mindig eltérő módon fejezem ki. minden évben új vonásokat, új hangsúlyokat, új tempókat mutatunk meg. – Elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a zenekarról és a szólistákról is. A La Scintilláról mit kell tudnunk? a zenekar a zürichi operaház vezető művészeiből alakult 15 éve, s mivel akkoriban sokat dolgoztam ott, a születésénél én is bábáskodtam. a leghíresebb, ha nem is feltétlenül a legjobb közös munkánk cecilia Bartoli Maria című lemezének rögzítése volt, mert az arról készült filmfelvételeket a világ

mm52

MUPA 2011_4.indd 52

11/7/11 11:48:54 AM


összes tévétársasága megvette. rendkívül lelkesen és intenzíven foglalkoznak a régizene autentikus előadásmódjával, s amit különösen nagyra tartok bennük, s ami egyben igazán jelentős művésszé avatja őket a szememben, hogy ennyi idő után sem fásultak bele az operaházi munkába. vezetőjük egyébként az az ada Pesch, akit az indianai egyetemen a kiváló magyar zongoraművész és zenepedagógus, sebők györgy is oktatott. – Az újévi koncertek történetében elõször bemutatkozó három énekes közül kikkel dolgozott már korábban is együtt? mindegyikkel, hiszen valamennyien zürichhez kötődnek, s ketten közülük az operaház tagjai is. a tenorista, Bernard richter már szerepelt egy ízben magyarországon, alakításai között elsősorban Tamino, don ottavio, almaviva gróf, fenton és Walther von der vogelweide található meg, de az eisenstadti nemzetközi haydn Fesztiválon az irányításom alatt enricót énekelte Az igazi hûség című

MUPA 2011_4.indd 53

Haydn-operában. a svéd származású szopránnal, malin Harteliusszal is régi időkre nyúlik vissza a kapcsolatom, fiordiligi, Pamina és A titkos házasság lisettája jelzik a közös munkáinkat. a baritonista, Thomas e. bauer nem tagja a zürichi társulatnak, így ha képességeiben nem is, ennyiben mindenképpen kilóg a sorból. vele egyebek mellett egy Così fan tutte előadás guglielmo figurája kapcsán találkoztam. – A produkció iránt mutatkozó változatlanul intenzív szimpátia, gondolom, örömmel tölti el. isten ments, hogy beszálljak abba a régi keletű vitába, hogy az érdeklődés hiánya a művész vagy a menedzsment alkalmatlanságának tudható-e be! a művészek általában a menedzsereket, utóbbiak pedig értelemszerűen az előadókat szokták hibáztatni, ha nem jön a közönség. az újévi Teremtéskoncert megszokottá válása nyilvánvalóan boldoggá tesz, sőt, mostanában hallottam, hogy némely családokban alku tárgyává vált a gyerekek és a szülők között. az üzlet úgy szól, hogy

ha szilveszter éjszakáján a csemeték szépen ágyba fekszenek, és hagyják a szüleiket szórakozni, akkor másnap együtt elmennek a kicsiknek szóló Teremtés-koncertre. ez egy olyan mellékes, előre nem kalkulálható, ámde felettébb pozitív kihatású történés, amelyen mindenki nyer: a szülő, a gyerek és mi, előadók is. – A Mûvészetek Palotája kínálatában már két szellemi gyermeke is felnõtté cseperedett. Az újévi koncert és a Wagner-napok mellett tervez-e új kezdeményezést? ki kell hangsúlyoznom, hogy semmi esetre sem szeretném, ha ezek a projektek nem állnának meg a saját lábukon, és önállótlanságuk okán hozzám lennének kötve. valamikor majd vissza kell tudnom lépni, és számomra az a legfontosabb, hogy mindkét ötletem önjáróvá váljon, és mással is működtetni lehessen. nem ambícióm, hogy személyes sikerként kizárólag hozzám kötődjenek, az viszont annál inkább, hogy engem túléljenek. a továbbiakon egyelőre nem gondolkodom.

11/7/11 11:48:55 AM


z e n é r e F i l i P

h a n g o l V a

v i k t ó r i a

a zenei nevelés sok szempontból lényegi kérdés. a zenészek utánpótlása, a koncertlátogató közönség bővítése mellett a legfontosabb az egyén képességeinek kibontakoztatása, és mindenek felett a zene örömének megismertetése. a művészetek Palotájában már kezdetektől hangsúlyos szerepet képviselő családi és ifjúsági programok koordinátorával, körmendy zsolttal a jelenlegi struktúráról és a főbb célkitűzésekről beszélgettünk.

r á c z

m á r T o n

- A Mûvészetek Palotájának családi és ifjúsági programjainak szerkezete öt fõ pilléren nyugszik: az egész estés koncerteket befogadni még nem tudó korosztálynak szóló gyermekhangversenyek, a cselekvõ részvételre épülõ élmény és aktivitás csoportjába tartozó rendezvények, az élményszintû befogadást segítõ hangverseny elõtti találkozások, a hangszerek világába kalauzoló hangszerbemutatók és hangversenytermi környezet jobb megismerését célzó egyéb találkozások körébe tartozó programok. A meglévõ rendezvények célcsoportja a 0–18 év közötti gyerekek. Hogyan épül fel a programszerkezet a korosztályokat tekintve? gyermekhangversenyeink csoportjába sorolható a Babakoncert, melynek lényege, hogy a gyerekek a szüleikkel együtt éljék át az élőzenével való találkozás örömét, és a picik megtanulják a zenét zeneként észlelni, megtanulják, hogy érdemes a zenére odafigyelni. óvodásoknak szól a Minimatiné, iskolásoknak a Matinékoncertek sorozata. ezek hétvégi, családi jellegű programok. nemrég indítottuk el az Iskoláskoncerteket, melyekre csoportosan válthatnak jegyet az iskolák, igen kedvezményes áron. az „élmény és aktivitás” kategóriájába tartozik a Ringató és most induló két új foglalkozásunk. ezek egyike a kicsiknek szóló Tesz-vesz muzsika, amelynek lényege, hogy összekapcsoljuk az éneklést és a mindennapos közös játékokat. a másik újdonság a MUS-E foglalkozás. ez egy nemzetközi zenepedagógiai program, amelyet yehudi menuhin indított el azzal a céllal, hogy a különböző művészeti ágak a gyerekek jelenlétében találkozzanak egymással. saját programunk, a Zenebona, fejlesztő, énekes, kreatív zenei gyakorlatokra épül, s óvodás kortól iskolás korig ajánlott. a Rendhagyó zenés találkozások című sorozat

keretében iskolai csoportok számára valamelyik koncert műsorához kapcsolódva részben zenei, részben képzőművészeti foglalkozásokat tartunk. ezek az iskolai csoportok később részt vesznek az adott produkció zenekari próbáján és a hangversenyen is. a Hangoló nem más, mint egy hangverseny előtti beszélgetés, amelyet csoportos jegyvásárlás esetén ajánlunk fel, és vagy az iskolában vagy a müpában rendezzük meg. a cél, hogy ráhangoljuk a gyerekeket a hangverseny élményszerű befogadására. érdekesség, hogy nyugaton nem a gyerekeket, hanem a pedagógusokat készítik fel ilyen módon, és így sokkal nagyobb kört tudnak elérni. a Hang-szer-szám koncertszerű szituációba vonja be a gyerekeket sok zenével, a lényegi mozzanat azonban a különböző hangszerek bemutatása, megismertetése. Három témát járunk körül ciklikusan ismétlődő programokkal: világzenei hangszerek, magyar népi hangszerek és a szimfonikus zenekar hangszercsoportjai. a következő félévben a világzene következik, Zenél a világ! címmel. egyéb találkozások között említendő a Cifra Palota és a különböző háznéző programok. ide tartozik a partneriskoláknak ajánlott speciális vezetés, a Kulissza, amely – miként a neve is elárulja – a színfalak mögé enged betekintést. - Milyen szakmai partnerek segítik a munkát? a zeneakadémiával hosszú távú stratégiai kapcsolatban állunk, a Hangulatkoncertek, a Babakoncertek és az iskolába kivitt hangversenyek műsorát zeneakadémisták adják. a Hangulatkoncertek sorába illeszkedik a Gradus ad Parnassum sorozat, vagyis a zeneakadémia tehetséggondozó

mm54

MUPA 2011_4.indd 54

11/7/11 11:49:33 AM


MUPA 2011_4.indd 55

11/7/11 11:49:48 AM


T ö r ö K

l e V e n T e

programjában részt vevő hallgatók hangversenyei. e fiatal, mégis profinak mondható zenészek nélkül nem tudnánk ilyen mennyiségű programot megvalósítani, mivel anyagi és emberi erőforrásaink végesek. a hallgatók fontos tapasztalatokat szerezhetnek a fellépések során, számunkra és a közönség számára pedig rendkívüli előnyt jelent, hogy életkorukból adódóan ők minden tekintetben közel állnak a gyerekekhez. a zeneakadémián kívül természetesen más felsőoktatási intézményekkel, konzervatóriumokkal és zeneiskolákkal is együttműködünk. - Mit érdemes tudni a Müpa partneriskola programjáról? immár harmadik tanévünket kezd-

f a r K a s

z o l T á n

tük meg. az első évben budapesti iskolákat hívtunk meg, a második év során Pest megyében hirdettük meg a programot. a harmadik év folyamán részint velük folytatjuk, részint új jelentkezőkkel, a partneriskolák száma azonban nem változik. körülbelül harminc intézmény vehet részt a programban, mivel kis létszámmal dolgozunk és ehhez képest nagyon sok mindent kínálunk. egy iskola három osztályát vagy három évfolyamát nevezheti ebbe a programba. Ők azt vállalják, hogy a tanév során részt vesznek meghatározott iskolás programokon, és persze látogatják a müpa hangversenyeit. bár egyes országokban a hangversenytermi programok már beépültek a tantervbe, egy nemrég tartott külföldi konfe-

„ B a T y u ”

rencián bemutatva nagy sikert aratott ez a program. a célunk nekünk is az, hogy az eredményeket felmutatva és példát adva elérjük, hogy a közvélemény és a döntéshozók ugyanolyan súllyal kezeljék a koncertpedagógia kérdését, mint a múzeum- vagy színház-pedagógiáét. - Milyen fõbb irányvonalak és elvek mentén alakulnak a Müpa családi és ifjúsági programjai a jövõben? Úgy érezzük, hogy az elmúlt négy évben mind a korosztályok, mind a műfajok, mind a programok típusa szerint kialakult egy programmátrix, de sok minden van még, amit nem értünk el. a legfontosabb célunk az, hogy a már koncertlátogató „családi” közönség mellett megszólítsuk az iskolákat is, hogy olyan fiatalokat is elérjünk, akik amúgy nem jutnának el hozzánk családjuk révén. itt látjuk az áttörést lehetőségét a közönségnevelés és -bővítés terén. ennek jegyében indítottuk el ebben a tanévben az Iskoláskoncerteket, amelyekre már most elkeltek a jegyek, és reméljük, jövőre még többet tudunk rendezni belőlük. a másik fontos irány a kooperáció lehetőségének keresése, olyan közös produkciók létrehozása hazai és nemzetközi partnerekkel, amelyek eljuthatnak több helyszínre. ez egyszerre költséghatékony és biztosítja a produkciók nagyobb körben való elérését. Harmadikként említeném a tömegmédiával való együttműködésben rejlő lehetőségeket, szintén annak érdekében, hogy az általunk felmutatott és közvetített értékek minél szélesebb közönséghez eljuthassanak.

mm56

MUPA 2011_4.indd 56

11/7/11 11:50:37 AM


MUPA 2011_4.indd 57

11/7/11 11:50:41 AM


c í m

l e B e g ő s z a n y i

n é l K ü l

Vá r o s o K

é s

e g y é B

c s o d á K

e r i k a

yona friedman magyar származású építész meghökkentő terveit mutatja be a ludwig múzeum új tárlata.

2011. október 29. – 2012. január 8.

ludwig múzeum – kortárs művészeti múzeum

yona friedman. architecture without building. a nemépítés gyakorlata. yona Friedman titka életművének nagyszerűségében, az építészetről való egyedi gondolkodásában rejlik, ám az is igaz, hogy terveinek java része nem valósul meg. miért rendeznek neki mégis önálló kiállítást? a válasz talán yona Friedman hitvallásában rejlik, miszerint „az építészet nem egyszerűen az építés művészete: sokkal inkább a tér rendezéséé.” de Friedman munkássága is választ adhat a kérdésre, hiszen kevésen dicsekedhetnek azzal, hogy pusztán a terveivel építész kollégák és más területen alkotó művészek tucatjait inspirálta. a kiállításon természetesen láthatóak lesznek a tervek, a tervekből készült makettek, ám ez alkalommal, a már említett okokból kifolyólag, épületfotókat nem láthatunk. ennek ellenére mégis is különleges és látványos intellektuális kirándulásra invitál a kiállítás, amely nemcsak egy olyan építészet lehetőségét veti fel, amelyet – szó szerint – még nem láthattunk, de az építészet egy egészen másfajta, komplex megközelítését is felkínálja, amelynek alkalmazásával,

nemhogy nem kéne ronda irodaházakat nézegetnünk, de akár a saját házunk építésébe is beleszólhatnánk. friedman munkásságából már tavaly ízelítőt kaphattak az érdeklődők a Trafó – kortárs művészetek Házában rendezett A túlélés építészete: Yona Friedman nyomán című konferencián, most azonban a nagyközönség is megismerheti a világhírű építész elképzeléseit. elméleTi gyaKorlaT friedman gondolkodásában és életművében egy 1956-os építészkonferencia jelentette a fordulatot. ekkor kezdte megkérdőjelezni a modern építészet addig lefektetett alapjait, hogy elinduljon egy jóval izgalmasabb úton. e pálya útjelzőit olyan fogalmak alkotják, mint a fenntarthatóság, a helyben lévő anyagok használata, a mobilitás, a változtathatóság, a túlépítés elkerülése, az egyszerű technológiák használata, a lakók igényeinek figyelembevétele. dicsérhetnénk friedman zsenijét, hogy napjainkban folyamatosan hangoztatott értékeket látott meg évtizedekkel ezelőtt, ám sokkal izgalmasabb

kérdés, hogy ezek a szempontok mennyire érvényesülnek vajon a modern építészetben. Ha szűk környezetünket vesszük alapul, azt kell látnunk, hogy sajnos semennyire. Pedig elképzeléseivel nem állt egyedül: az archigram csoport, constant nieuwenhuis, cedric Price, a szituacionista internacionálé vagy a japán metabolisták egyaránt osztották nézeteit, ahogy közösen gondolkodtak a különböző hálózatok, a mobilitás és az építészet kérdéseiről. a hálózatok vizsgálata kapcsán jutott friedman arra a véleményre, hogy európa vasúti rendszerét egységessé kéne tenni. az eredmény egy kontinensnyi méretű város lenne, az elővárosok fejlett közlekedési rendszerével. leBegő VárosoK a mobiltelefonok és az akár országok között is ingázó munkavállalók korában nem ismeretlen szó a mobilitás, friedman azonban nem helyek között, hanem helyben képzeli el a mobilitást, a mozgást, a változtathatóságot. ezen gondolatok mentén kezdte el

mm58

MUPA 2011_4.indd 58

11/7/11 11:50:45 AM


K é p

a r r ó l ,

kidolgozni 1958-ban a Ville Spatiale („lebegõ város”) elvét. ez egy adott területen levő háromdimenziós építészeti struktúra, amely a lakók elképzeléseinek megfelelően alakul. a lebegő városok sorát a Tunis Spatial (Lebegõ Tunisz) és Paris Spatial (Lebegõ Párizs) tervei nyitották, majd ezt követte az 1959-es monacói velence-terve. az örökölt lakások rossz beosztásától szenvedőknek nyilván nem kell elmagyarázni egy az igényeinkhez alakítható lakóhely nagyszerűségét, azonban a lebegő városok azonban a fantasztikus kinézet mellett egy további, rendkívüli előnnyel bírnak: mivel a lehető legkisebb felületen érintkeznek a talajjal, helytakarékosak. mint friedman egy helyütt mondta: „Túl sokat építünk. Túlépítettük a földet, anélkül, hogy megfelelő hajlékot biztosítottunk volna mindenkinek. ez a túlépítés (csakúgy, mint a túltervezés és a túlzásba vitt mezőgazdasági művelés) környezeti katasztrófához vezet.”

h o g y

s e m m i

s e m

l e h e T e T l e n

a módszer a gyakorlatban is működik. a képregényes formát a közérthetőség végett választotta, hogy bárki megérthesse az építészet alapjait, és hogy ez a tudás ne az építészek monopóliuma legyen, hanem mindenkié. éleTraJz yona friedman 1923-ban született budapesten. a budapesti műszaki egyetemen tanult, majd 1945-ben izraelbe ment, ahol a haifai Tecnionon tanult tovább. 1956-ban részt vett a X. ciam-on (congrés international d’architecture moderne – modern Építészet nemzetközi kongresszusa), ezt követően fogalmazódik meg benne a mobil építészet gondolata, és dolgozza ki a ville spatiale („lebegő város”) koncepcióját, majd 1963-ban a Hídvárosok elképzelését. 1975-ben

p o T s d a m e r

egy, a dubonnet üzem számára tervezett épület, majd az angers-i bergson gimnázium esetében a gyakorlatban is kipróbálja a leendő használókkal való közös tervezést, így születik meg építészeti képregénye. 1987-ben befejezi a madrasi museum of simple Technology (egyszerű Technológia múzeuma) épületét, amelyet szintén a közös tervezés módszerével építettek, csak helyi alapanyagokból. a hatvanas években a los angeles-i Ucla egyetemen tanított, de filmeket is készített, amelyek közül az Afrikai legendák címűt arany oroszlánnal díjazták a velencei filmfesztiválon. az egyesült államokból nixon elnöksége alatt távozott, ezt követően az Unesco-nak dolgozott Párizsban és főleg indiában. az 1950-es években költözött Párizsba, ahol a mai napig él.

p l a T z

raJzolT épíTészeT KezdőKneK friedman 1958-ban ír először a mobilitásról A mobil építészet című munkájában, s a téma a későbbiekben is foglalkoztatja, például az Építészeti koncepció tudományos módszere című képregényében. bármilyen hihetetlen, friedman vette a bátorságot, hogy képregényes formában foglalja össze egyetemi jegyzetként is használt tudományos munkáját. döntése a dubonnet üzem és egy gimnáziumi épület tervezése során szerzett tapasztalatain alapult, amikor nemcsak kipróbálta a felhasználókkal való közös tervezést, de kiderült, hogy mm59

MUPA 2011_4.indd 59

11/7/11 11:50:48 AM


K u l i s s z a

f a s s a n g

l á s z l ó

h é T K ö z n a p i v É g h

o r g o n a s z T o r i K

d á n i e l

Tudták, hogy a müpa orgonájának távirányítója is van, amit a hangoláshoz használnak? vagy hogy rendszeresen frissítik a szoftverét? fassang lászló ezúttal nem híres orgonistákról, hanem a müpa orgonájának karbantartásáról mesélt.

az orgonát minden koncert vagy lemezfelvétel előtt szükséges hangolni, sípjai ugyanis rendkívül érzékenyek a hőmérséklet ingadozására. Hagyományos hangszereknél ehhez két emberre van szükség: míg egyikőjük a sípokon állít, a másik a játszóasztalnál ül, és nyomva tartja a megfelelő billentyűket, illetve kapcsolja a regisztereket. a müpában azonban az elektromos vezérlésnek köszönhetően egyetlen ember elegendő, aki az orgona távirányítójával és egy kis hangolóvassal ellenőrzi végig a klarinéthoz hasonlóan működő nyelvsípokat. ezek behangolásával körülbelül négy óra alatt végez markovics géza, aki a Pécsi orgonakészítő manufaktúra munkatársaként a kezdetektől fogva „ápolója” a hangszernek. a furulya elvén működő ajaksípokat csak a ház nyári üzemszünete alatt hangolják, amikor a hosszadalmasabb karbantartásra is sor kerül. ekkor átvizsgálnak minden mozgó alkatrészt a hangszerben, ez érinti

a fújtatómotorokat, a mechanikát, a billentyűzetet, és ahol bármilyen rendellenesség léphet fel, azt kiegyenlítik. a mechanikus szerkezet finom fa alkatrészeinek gyakorlatilag végtelen az élettartama, és az ezeket összekötő, a legmodernebb technológiával készült forgóalkatrészek kopása is minimális. ennél is nagyobb, teljes tisztítással egybekötött nagyszervizre csak nyolc-tíz évente van szükség, s ekkor az intonációt, vagyis az orgona még építéskor beállított hangzását is felülvizsgálják. az első intonáció emlékei még élénken élnek a müpa orgonistáiban: tíz hónapon át, éjszakai műszakban zajlott a tökéletes hangzás beállítása, mivel az orgona építésének oroszlánrésze csak a Bartók Béla nemzeti hangversenyterem megnyitása után kezdődhetett el. „egy átdolgozott, fárasztó éjszaka végén egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy folyamatosan szól egy magas síp. eltelt fél óra, de mindhiába, nem tudtuk elhallgattatni.

már kezdtünk kétségbe esni, amikor kiderült, hogy csak egy porszívó hangja szűrődött be kívülről” – idéz fel egy különös esetet fassang lászló, a müpa orgonaszakértője és orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. az elektromosság azóta is kifog olykor az orgona gazdáin. a müpa hangszerében az asztali számítógépekéhez hasonló vezérlőprogram található. „mindenki tapasztalta már életében, hogy akár a legmárkásabb gép is lefagyhat, ilyen jellegű problémák pedig sajnos a müpa orgonájával is meg-megtörténnek” – meséli fassang lászló. a szabványos számítógép előnye ugyanakkor, hogy a szoftverfrissítést az orgona elektronikáját készítő német cég bármikor el tudja végezni az interneten keresztül, ugyanis a hangszer csatlakozik a világhálóhoz is. Persze a „hardvert” érintő frissítések sem szorulnak háttérbe: tervben van például egy harangjáték beépítése. ez persze az évről évre szépülő és gyarapodó müpát ismerve nem is meglepő.

mm60

MUPA 2011_4.indd 60

11/7/11 11:50:57 AM


MUPA 2011_4.indd 61

11/7/11 11:50:58 AM


h á z r ó l

f o T ó :

T ó T h

h á z r a

l á s z l ó

e g y é V e s v É g h

a

p é c s i

c s i g a h á z

d á n i e l

2010 decemberében, kodály zoltán születésének 128. évfordulóján avatták fel magyarország második modern koncerttermét, a „kismüpa”-ként is emlegetett pécsi kodály központot. a pécsi kultúrpalota az európa kulturális fővárosa projekt egyik legfontosabb beruházásaként épült meg. a 2009. augusztus 29-i alapkőletételt követően nem éppen csigatempóban, szűk másfél év alatt elkészült palotát 2011 elején a magyar állam első vidéki helyszínként nagyvonalúan beemelte a költségvetés által fenntartott nemzeti intézmények körébe. az épületet a müpában is bevált háza-házban koncepció alapján tervezte meg a pályázaton nyertes budapesti építész stúdió négy munkatársa, keller ferenc, Hőnich richárd, fialovszky Tamás és sólyom benedek. az épületkomplexum koncertek és konferenciák megrendezésére egyformán alkalmas, ezért az ezerfős befogadóképességű nagyterem mellett két háromszáz fős kistermet, valamint számos kisebb, szekcióülésekre illetve szólampróbákra alkalmas helyiséget alakítottak ki benne, de otthont ad a Pannon filharmonikusok próbatermének és irodáinak is. a funkciók szerint csoportosított terek két, egymáshoz képest v-alakban elhelyezkedő épületszárnyat alkotnak, a közöttük nyíló tölcsérben pedig az aulát alakították ki. a kívülről süttői mészkővel burkolt ferde falfelületekkel

határolt épülettömb távolabbról szemlélve csigaházra emlékeztet. a csigamotívum a nagyterem belső terében is folytatódik. a tér kialakítása hű a hagyományos patkóforma elrendezéshez, de a színpad és a széksorok határoló vonalai, és a földszint, valamint a karzatok padlószintjei aszimmetrikus elrendezésűek, és – a telek földrajzi viszonyaira rímelve – a terem egyik sarkába „dőlnek”. a színpad a budapesti Bartók Béla nemzeti hangversenytereméhez hasonlóan három szekcióra osztható és három különböző magasságba állítható. a nézőtér első, meredeken lejtő harmada mintegy másfél perc alatt vízszintesre süllyeszthető, a konferenciákra gondolva rejtett konnektorokkal is ellátott széksorok pedig a hátsó pódium alá tolhatók, bálteremmé változtatva a hangversenytermet. a belső felületeket fehér színű coccio antico bevonattal, a nagyterem külső burkát aranyszínű velencei stukkóval díszítették, belsejét pedig égerfával vonták be. „a hangversenyterem építészeti karakterisztikái hűen idomulnak a tervezés és a zeneszerzés közös alapjaihoz. dinamika és egyensúly. kemény és puha. Hideg és meleg. évmilliós és

évszázados. időtálló és bensőséges. a törtfehér kőcsiga lassan öleli körbe a tiszta fával bélelt koncerttermet. mintha egy óriási fatest vagy egy hangszer belsejében hallgatnánk zenét” – foglalják össze a tervezők koncepciójuk lényegét. a nem egész két másodperces lecsengés és a hangzáskép a nézőtér minden pontjáról egyforma, a zajszint pedig a sűrűn beépített, nagy forgalmú budapesten elérhetőnél jelentősen kedvezőbb. nem csoda, hogy az akusztikáról elismerően nyilatkoztak a teremben megforduló zenészek és szakemberek. maxim vengerov hegedűművész, aki az első nyilvános koncertet vezényelte, egyenesen „építészeti stradivari”-nak nevezte a kodály központot. Persze, ahogy már a müpánál is megszokhattuk, a ház mindig alakul: a hangversenyterembe egy magánadománynak köszönhetően éppen orgonát építenek, mely a tervek szerint 2012 augusztusára készül el. a kodály központot az elmúlt egy évben a pécsiek belakták és megszerették, s október végén a 2011-es a Média Építészeti díja közönségdíját is fölényesen elhódította. ön járt már benne?

mm62

MUPA 2011_4.indd 62

11/7/11 11:51:10 AM


MUPA 2011_4.indd 63

11/7/11 11:51:14 AM


a J á n l ó

j a n U á r – f e b r U á r i

j a z z

m a r c i n w a s i l e w s K i

T r i ó

e l Ő z e T e s

s h o W c a s e

bár a jazz eredetileg az amerikai feketék zenéje volt, a 21. századra már szerte a világon anyanyelvi szinten beszélik a nyelvét. sőt, sajátos dialektusai alakultak ki, s ezek közül a kelet-európai nyelvjárást mutatja be az idei jazz showcase. az első napon fellépő lengyel marcin wasilewski Trió már többször szerepelt hazánkban, s miként a megelőző alkalmakkor, idén sem csak a progresszív jazz rajongóit fogják elkápráztatni. ennek záloga a koncerten bemutatandó legújabb lemezük, a 2010-es Faithful. a második est fellépője a tavalyról már ismerős, és még mindig csak tizennégy esztendős komáromi dobosfenomén, Hodek dávid, aki együttesével és juraj bartot trombitással fogja bizonyítani, hogy a jazz minden értelemben kortalan műfaj. a zárókoncerten fiatal cseh együttesek társaságában egy élő legenda is fellép: miroslav vitous bőgőjátékát aligha kell bemutatni. (Fesztivál Színház, január 13., január 14.; Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 15.)

a c a d e m y o f s T . M a r t i n i n t h e F i e l d s vannak, akik a különleges ízeket szeretik, vannak, akik a vasárnapi nagymama-ebéd hagyományos világáért élnek-halnak. a megalakulása óta a londoni Trafalgar square-en található, st. martin in the fields templomban működő brit kamarazenekar hagyományos receptek szerint főz a legmagasabb színvonalon: nyitány, versenymű, szimfónia a menü az idei koncertjükön, s műsorukban két slágerdarab övez egy ritkán hallható csodát. glinka Ruszlán és Ludmilla című operájának nyitánya és dvořák IX. (Újvilág) szimfóniája között ugyanis elhangzik a „19. század mozartjának” egyik ritkán hallható darabja: mendelssohn d-moll zongoraversenye. a szólista, martin Helmchen, éppen annyi idős, mint a szerző volt a mű komponálásakor: 28 éves. az est karmestere az együttes örökös elnök-karnagya: sir neville marriner. (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 25.)

s i r

a a

w a l T r a u d m e i e r f o T ó : B a u m g a r T l

n e V i l l e

m a r r i n e r

M e t r o P o l i t a n M Ü P á B a n

o P e r a

Wagner a Tetralógia utolsó részének komponálásához 1869-ben kezdett hozzá, monumentális művének ősbemutatóját 1876-ban tartották bayreuthban, a darab 1892-ben került színre először a budapesti operaházban. Az istenek alkonya legutóbb 2010-ben hangzott el a müpában, a nemzetközi zenei világ figyelmét is felkeltő budapesti wagner-napok keretében, fischer ádám vezényletével. a wagner-rajongók ezúttal a metropolitan élő közvetítésének lehetnek tanúi: a produkcióban világhírű szólisták működnek közre, többek között deborah voigt, waltraud meier és Hans-Peter könig. „a cselekmény az események kibontakozásával egyenes arányban távolodik az istenek birodalmától, hogy az emberek hatalmára és becsvágyára terelje a figyelmet. Az istenek alkonya valójában brünnhildéről a társadalmi lényről szól, bemutatva jellemfejlődésének útját, kijelölve számára a szerepet: az ő feladata a világ egyensúlyának helyreállítása” – mondja a darab rendezője, robert lepage. (Elõadóterem, február 11.)

mm64

MUPA 2011_4.indd 64

11/7/11 11:51:30 AM


MUPA 2011_4.indd 65

11/7/11 11:51:33 AM


e c h o

v i s s z H a n g o k

Fáy Miklós cecilia for presidenT (éleT és irodalom, 2011. okTóber 14.)

azt mondta egy hölgy kifelé menet a müpából, hogy nézzek már körül, láttam-e valaha is ennyi mosolygós arcot mostanában magyarországon. nem emlékszem. ezt tudja cecilia bartoli elérni idegen pályán. azért is gondolom, hogy valahogy a világ élére ki kellene nevezni, hátha győzne a jó. egyébként nem akarok igazságtalan lenni a világgal szemben, ha ilyen énekesnő megszülethetett benne, akkor már valahol és valamikor győzött benne a jó. robinson crusoe amikor rájött, hogy elég sokáig kell egyedül éldegélnie a szigeten, fogott egy papírt, hosszában kettéosztotta egy vonallal, és elkezdte írni, hogy mi jó és rossz történt vele. veszek hát egy papírt, és elkezdem írni, hogy mit szeretek és mit nem cecilia bartoliban. nem nagyon bonyolult feladat. mindent szeretek benne.

rákai zsuzsanna lélegzeTelállíTó – cecilia BarToli: sacrificium (fidelio.HU, 2011. okTóber 14.)

a fáradhatatlan, merész és energikus bartoliban azonban tévedhetetlenül tökéletes technikai tudása és lenyűgöző fantáziája mellett, amellyel ugyanannak a zenei anyagnak képes más-más díszítőelemekkel teljesen eltérő karaktert adni, van valami utolérhetetlen. Pedig az ő hangszíne voltaképpen nem is szép, illetve nem tudni, milyen, mert ez önmagában nem lényeges. bartolinak hangjai vannak, mindig attól függően változó színnel, testtel, intenzitással, hogy mit kíván tőle az adott drámai szituáció. Ha szükséges, nyers és indulatos, szinte recsegő, máskor viszont olyan leheletfinom, olyan lágy, amilyet ember nem hallott még, és nincs az a regiszterváltás, az a légzéstechnikai nehézség, vagy bármi egyéb, amiért ezt a puhaságot

g y e n y i s z

m a c u J e V

a

m ü P a

e s e m é n y e i r ô l

engedné megtörni, a valaha hallott legszebb hangszínt engedné elhomályosulni. van benne valami elemi erő, valami egyedi, mélyről felszabaduló energia, ami fellépéseit messze a virtuóz éneklés izgalmas szépségében való gyönyörködés fölé emeli.

kolozsi lászló a liszT-éV megKoronázása – Bogányi gergely szólóesTJe (revizor, 2011. okTóber 19.)

bogányi tökéletesen tud azonosulni liszttel, pontosabban lisztnek szinte minden arcával. a megjelenése és színpadi magatartása külső jegyeivel is a romantikus virtuóz képére, a liszttel való hasonlóságára erősít rá. ez akár visszatetszést keltő is lehetne a romantikus repertoárban otthonra találó művésztől, ha bogányi üresen, a romantikus klisékre alapozott interpretációkkal állna elő: de már a koncert első darabjának előadása is világossá tette, messze kerüli a szokványos előadásokat, direkte, mondhatni csak azért is szembe megy a népszerűbb darabok hagyományos értelmezésével. nem úgy adta elő a II. Magyar rapszódiát, ahogy az Horowitz, Tom és jerry és más, a darabot népszerűsítő megasztárok miatt a fülünkben cseng, hanem merészen, egyedien artikulálva, egyedi agogikával: olykor szinte hivalkodóan jelezve, itt és most másként játszom, mint megszokhatták.

vÉgső zoltán a TöKélyen Túl - gyenyisz macuJeV – a zongoraVersenyeK (éleT és irodalom, 2011. okTóber 28.)

a világ egyik legjobb liszt-előadója tökéletesen más képet alakított ki lisztről, mint amihez hosszú idő óta hozzászokhattunk. felismerte, hogy képességeivel a kanonizálódott és túlfokozott romantikus mellékzöngék nélkül olyan árnyalatok, színek mutathatók meg a zongoraversenyekből, amiket eddig valamilyen körülmény elfedett. azt is mondhatnánk, hogy macujevvel értük utol a 150 évvel előttünk járó lisztet, ő teszi elénk teljes megvilágításban a darabokat.

Fáy Miklós macuJeV, a legyőzheTeTlen (éleT és irodalom, 2011. okTóber 28.)

annyira jól érzi magát az ember a müpában, a liszt születésnapi koncerten, hogy az már gyanús, lelkiismeret-vizsgálatot kell tartani, nem valami bűvös élvezetben van-e éppen részünk. a liszt-év végeredményben nem erről szólt. nekem legalábbis nem, én folyton a komoly lisztet láttam, a Krisztus-oratórium százhuszonnégy kötetét, bőrbe kötve, mindörökre, vagy a rövid zongoradarabokat, szép című kétperceseket, sursum corda és nuages gris. erre eljön ez a dragonyos irkutszkból, és egy korai lisztre jellemző parádéval elzongorázza a két zongoraversenyt és a haláltáncot. mi több: jól játssza. nem egyszerűen a légypiszkot is, hanem rendesen, mély virtuozitással, nagy erővel, sok színnel, változatosan. nem azt mondom, hogy megrendülten kellett kapkodni oda, hol fészkel az agy, de talán kell ez az egyensúlyhoz. valamiért csak idegesítette a kortársakat liszt, és ha valamivel, hát ezzel: tudott egyszerre kint is és bent is egeret fogni, csillogni és mélynek maradni. mm66

MUPA 2011_4.indd 66

11/7/11 11:52:50 AM


MUPA 2011_4.indd 67

11/7/11 11:52:55 AM


MUPA 2011_4.indd 68

11/7/11 11:53:03 AM

Müpa Magazin 2011/4  

A Művészetek Palotája idöszaki kiadványa