6
SZÁZHALOM • 2014. JANUÁR
Vendégségben a szerb közösségnél
Karácsonytól vízkeresztig Esteledik. A karácsony fényei látszanak az utcán, állok a kapuban, majd jelzem a megérkezésemet. Sportosan öltözött fiatalember nyit kaput. - Üdvözlöm… azaz szia! – hangzott szinte egyszerre a válasz. Igmándi Zorán, a százhalombattai Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnökének komolysága mögött ott volt a fiatalos lendület. - Már vártalak! Megköszöntem a fogadtatást, azután hellyel kínált. Bevallom, tele voltam kíváncsisággal, hiszen az ortodox egyház szerint újév első napjaiban jártam nála. Az asztalon száraz tölgyfalevelek voltak egy tálban, a szobából pedig a felöltöztetett fenyő fényei villogtak. Megkeresésem apropója a katolikus és ortodox vallás karácsonyi hagyományainak összehasonlítása volt, illetve együtt értékeltük az elmúlt évet. Kérem, olvassák szeretettel. - Mi a különbség az ortodox és a katolikus vallás karácsonyi hagyománya között? Mikor tartjátok a karácsonyt és a szilvesztert? - Karácsony január 6-án, szilveszter pedig 13-án van. Ez abból fakad, hogy a szerbek naptári ünnepei a nyugati keresztényekhez képest két héttel eltolódnak, mert a szerb ortodox egyház nem tért át a Gergely-naptárra, változatlanul a Julianus-naptárat használja. A karácsonyi ünnepkört az egyházi előírások által szabályozott böjti időszak vezeti be, amelyben minden zsíros ételtől megtartóztatjuk magukat, és szigorúan csak olajon főtt leveseket, tésztát, halat fogyaszthatunk az ünnep ideje alatt. például: gyümölcssaláták, halászlé, mákos guba, diós tészta. Amíg a katolikus egyháznál ilyenkor a húsfogyasztás kerül előtérbe. Szenteste (Badnji dan) reggelén a családfő kimegy az erdőbe fiatal tölgyfaágért (Badnjak), amit este bevisz a házba, mézzel beken, búzaszemekkel meghint; ez pogány eredetű, de ma már a fiatal Krisztust szimbolizáló jelkép jelzi a karácsonyi ünnepek kezdetét. Ez régebben olyan nagy fadarab kellett, hogy legyen, amely a karácsonyestét követő napon is égett. Ma már egy gallyal helyettesítik. Öt óra tájban a harang megszólalása jelzi a Szenteste (Badnje veče) beköszöntét. A házigazda feladata ilyenkor a szalma bevitele, amiből a lakás minden helyiségébe tettek – jelezvén, hogy készen állnak Jézust házukba fogadni. Mivel úgymond vegyes házasság a szüleimé, ezért mindkét hagyománynak megfe-
lelően készülünk, ez az jelenti, hogy állítunk fenyőfát. A szerb házakban eredetileg nem szokás karácsonyfát állítani, hanem tölgyfa ágat visznek a házakba, lakásokba. - Most már értem a tölgyfaleveleket az asztalon! – nyugtáztam. Majd megfogalmazódott a kérdésem is. - Ti is szórtok szét szalmát a lakásban?
- Már nem, az asztalt szoktuk díszíteni. - Az ajándékozás hogy történik? - Ugyanúgy, mint nálatok. - Édesapád katolikus, megtartjátok a katolikus rend szerint is az ünnepeket? - Nem, mi már nem. Amíg édesapám szülei, a családja élt, addig igen. Ma már nem. - Lehet tudni, mennyi szerb család él az Óvárosban, és abból mennyi a vegyes házasság? - Harmincöt családról van szó, és körülbelül 95 %-a vegyes házasság. Visszatérve az ünnepekre, a szilveszter teljesen ugyanaz, mint a katolikusoknál, külön nem ünnepeljük meg csak újévi misével, mivel január 13. általában munkanapra esik, ezért nehezebb megünnepelni. Vannak tradicionális szerb szilveszteri helyszínek, mint Ráckeve, Pomáz. A mi közösségünk nem tud ezekkel konkurálni, mi inkább pótszilvesztert szoktunk tartani. Azonban a szomszéd településeken most annyira sok nemzetiségi program, esemény van, hogy nem tudjuk a pótszilvesztert megtartani. Ezért egyeztetve a „szomszédbeliekkel” úgy döntöttünk, hogy helyette március 1-jén tartunk egy Nemzetiségi estet, bált, amit a főtéri rendezvényközpontban fogunk megtartani. A környékbéli települések szerb közössé-
gei fognak eljönni, terveink szerint több zenekar fog fellépni, hogy minél színesebb legyen az este. - Hány vendégre, látogatóra számítasz? - Úgy 280-320 főre! - Látom, van mindig programod, nem unatkozol. Szereted csinálni? - Pörögni kell azt biztos… szeretem csinálni, és sok segítséget kapok a többi képviselőtől, Rácz Vesznától, Radován Milántól és Radován Györgytől. - Hány tagja van a nemzetiségi önkormányzatnak? - Most négyen vagyunk, az előző ciklusban volt egy törvényi változás, előtte 5 fős volt a tagság. A jelenlegi választási szabályok szerint, ha előzetesen nem regisztráltatja magát 100 fő szerb a nemzetiségi listán, akkor már csak 3 fős lehet az őket képviselő önkormányzat. - Hogyan zártátok az előző évet? Gazdasági szempontok és programok tekintetében. - Alapvetően 3 pilléren működünk gazdaságilag és a programjainkat nézve is. A legnagyobb tétel a városi támogatás, ez a teljes bevételünk 70 %-a, ami körülbelül 1,8 millió forint, az iskolabusz költségeivel együtt, utána az állami támogatás a bevételünk 30 %-a, ami körülbelül 440 ezer forint. A harmadik, a pályázatokon elnyert összegek. Ez utóbbi inkább csak a programok megvalósításához nyerhetők el, míg az állami és önkormányzati támogatás a működés költségeit támogatja. A fő szempont működésünk során a vallás, hiszen a hagyományainkat és a kultúránkat a valláson keresztül tudjuk megőrizni. A második szoros része az elsőnek, ez pedig nem más mint a kultúra. A harmadik pedig a sport. Külön nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek nyelvoktatására is, éppen ezért iskolabuszt üzemeltetünk. - Milyen korú gyermekeknek? - Óvodásokat, általános iskolásokat és gimnazistákat szállíttatunk minden nap Budapestre egy kéttannyelvű iskolába, ahol anyanyelvi szinten tanulnak. - Hány gyermeket érint? - Hét százhalombattai, két tárnoki gyermek és egy nevelő jár minden nap a busszal. A busz a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat tulajdona, de az üzembentartók mi vagyunk. A busz üzemanyag költségére kapunk támogatást Százhalombatta Önkormányzatától. - Milyen programokkal zártátok az évet, milyen programok előtt álltok?