Ha a glikozidképzésben glükóz vesz részt, akkor ezt a vegyületet ·. glükozidnak nevezzük. A glükozidok cukorm entes részét agiikon nak vagy geninnek nevezzük. A glikozid képzésében különböző cukrok vehetnek részt (glükóz, galaktóz, ramnóz, mannó z stb.), és vannak olyan cukrok is, amelyek csak glikozidokban forduln ak elő, például a digitalóz, cimaró z stb. Agiikonként leggyakrabban hidrox iltartal mú aromá s vegyületek (fenolok, fenolalkoholok, fenolsavak, szteroidok) szerepelnek. A glikozidok a növényvilágban igen elterjedtek. Két nagy csopor tba sorolhatjuk őket: l. nitrogéntartalmúak. például a mustár olajglikozidok (szinigrin) és a ciánhidrogén-glikozidok (amigdalin); 2. nitrogénmentesek, például a szaponinok, antoci ánok és flavonok. A glikozidok szilárd, többny ire jól kristályosodó, gyakra n keserű etek, gyakra n ízű, alkoho lban és forró vízben jól oldódó vegyül határo zottan megnyilvánuló élettani hatással;· például a digitalisz glikozidok és a sztrofa ntin a szívműködésre hatnak , a szolanin fájdalomcsillapító hatású , az evonimin az epetevékenységet befolyásolja. A növényekben a glikozidok élettani jelentősége nagyon kűlönbö esetben talán ző; részben nyilván cukort artalék ként szolgálnak, más vagy káros álnak stabiliz at nagyon érzékeny növényi festőanyagok magot növény s Számo anyagcseretermékeket (fenol) semlegesítenek. ás és fakérget antiszeptikus hatású glikozidok védenek a rothad ellen. Leggyakoribbak a glikozidok a keresztesvirágúak, a tátogat ó-, a rózsa-, a szegfű- és a hangafélék leveleiben, kevésbé gyakor iak magvaikban, gyökereikben és kérgükben. Számos illatanyag (benzaldehid, kumarin, vanillin stb.), virágfesték és más növényi színezék (indigó, krapp) a természetben mint glikozid fordul elő.
Keserűanyagok Kémiailag igen sokféle vegyület tartozi k ebbe a csopor tba. A közös bennük a keserű íz, ennek alapján kerültek azonos kategó riába. Az előzőekben ismertetett csopor toktól nem is válasz thaták el egyér67