Az Istvántelki Főműhely tematikus megújítása

A Z I S T VÁ N T E L K I F Ő M Ű H E LY T E M AT I K U S M E G Ú J Í TÁ S A D I P LO M AT E R V

AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY TEMATIKUS MEGÚJÍTÁSA rekreációs és kulturális célokra Diplomaterv

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Magyarország „MA” Tájépítészeti és Kertművészeti Mesterképzési Szak Szerző Koltai Emese Tanszéki konzulens Almási Balázs Dendrológiai konzulens Doma-Tarcsányi Judit Dr. Szabó Krisztina Külön köszönet Bálint Gergely Kaján Imre Koltai György Merczi Miklós Nagy Tünde Opauszky István Pécsi Máté Szirbik Balázs Áron Wang Xiao

2022

ANNOTÁCIÓ Az Istvántelki Főműhely rehabilitációja egy hiánypótló elképzelés. Az újrahasznosított és a városi kontextusba integrált rozsdaövezetek - szinte paradoxonként - mégiscsak a megismerhető jövőt jelentik, ugyanakkor tovább él bennük a múlt...

Fontosnak tartottam a céltérség társadalomalakító szerepét: az ipari és kulturális emlékeket felvonultató Istvántelek segíti az idősödő korosztály örömteli múltidézését, míg a fiatalok – kíváncsiságuk révén – új tartalommal, élettel ruházzák fel a helyszínt.

Reményeim szerint az Istvántelki Főműhely tájépítészeti újragondolása révén egy sokrétű, multikulturális szabadidőpark jött létre, amely a legkülönfélébb sportok által a lakosság mozgásos tevekénységeinek teljes körét kiszolgálja. Ökológiai megoldásai pedig példaértékűek lehetnek a jövőbeli barnamezős beruházások esetében.

A terv kiemeli a múlt szépségeit, és olyan finom vonásokkal szövi át, mint a természetes anyaghasználat, a visszafogott színvilág, vagy a természetszerű növénykiültetések. Az így létrejött szabadtér harmonikus, modern, de szem előtt tartja a helyszín hajdani fővonásait is.

TARTALOM BEVEZETŐ I. HELYZETFELTÁRÁS I/1. BUDAPESTI VASÚTI TERÜLETEK I/2. BUDAPESTI ROZSDAÖVEZETEK II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK II/1. ELHELYEZKEDÉS II/2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA II/3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK II/4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV II/5. TÁRSADALMI HELYZET II/6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK II/6/1. BUDAPEST 2030, HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II/6/2. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS VASÚTI STRATÉGIA II/6/3. BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM II/7. JAVASLAT BARNAMEZŐS TERÜLET HASZNOSÍTÁSÁRA III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA III/1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS III/1/1. DÉL-ÚJPEST TÖRTÉNETE III/1/2. ISTVÁNTELEK TÖRTÉNETE III/1/3. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY TÖRTÉNETE III/2. TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA III/2/1. VASÚTHOZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZEK III/2/2. TERMELÉST, RAKTÁROZÁST SZOLGÁLÓ TERÜLETRÉSZ III/2/3. SZOCIÁLIS/KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGHEZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZ III/2/4. ZÖLDTERÜLET III/3. ÖRÖKSÉGVÉDELEM III/4. NÖVÉNYZET IV. STRATÉGIA IV/1. KITEKINTÉS IV/1/1. PARK AM GLEISDREIECK / 2011 / Atelier LOIDL IV/1/2. SCHÖNEBERGER SÜDGELÄNDE PARK / 2009 / Group Odious IV/1/3. MIDLAND RAILWAY SQUARE / 2017 / PLACE Laboratory IV/2. CÉLOK, CÉLKITŰZÉS IV/3. VÍZIÓ V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ V/1. JELENLEGI ÉPÜLETEK ÚJRAGONDOLÁSA V/2. TÉRFALAK KIALAKÍTÁSA MEGMARADÓ ÉS ÚJ ÉPÜLETEKKEL V/3. TÉRSZERKEZET KIALAKÍTÁSA V/4. TERÜLETFELHASZNÁLÁS RÉSZEI V/5. ÁTFOGÓ TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓTERV V/5/1. TEMATIKA V/5/2. REKREÁCIÓ V/5/3. KULTÚRA V/5/4. ZÖLDFELÜLET V/5/5. GAZDASÁGOSSÁG VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE VI/1. ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK VI/1/1. FENNTARTHATÓSÁG VI/1/2. VÍZGAZDÁLKODÁS VI/2. TÁRSADALMI SZEMPONTOK VI/3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA VI/3/1. FUNKCIONÁLIS TAGOLÁS VI/3/2. TÉRSZERKEZET – ÉPÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETEK VI/3/3. OBJEKTUMSZINTŰ TERV ISMERTETÉSE VI/3/4. ANYAGHASZNÁLAT ÉS BURKOLATI RÉTEGRENDEK VI/3/5. BERENDEZÉSI TÁRGYAK, ARCULATI ELEMEK VI/3/6. NÖVÉNYKIÜLTETÉS VI/4. MAKETT VI/5. PLAKÁTOK ÉS LOGÓ ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT FORRÁSOK

BEVEZETŐ Rákospalota és Istvántelek egykor - különösen a századforduló idején, az “aranykorban” - híres üdülőközpont volt, a fővároshoz való közelsége, kitűnő közlekedési viszonyai (váci vasútvonal) és adottságai méltán tették egyfajta városközeli kikapcsolódási központtá. Létezett itt szanatórium, kaszinó, társaskör, valamint nagy névrokonához méltó Horváth-kert vendéglő és gyönyörű nagypolgári villasor. Számos templomában lelki felüdülést találtak a polgárok, de kitűnő természeti adottságai folytán például számos sportolási lehetőség is adódott, és ami a legfontosabb: élénk társasági élet folyt ebben a csodálatos környezetben. Mai járványsújtotta - világunkban különösen kiemelkedő jelentőségű lenne ezeknek az értékeknek az újrafelfedezése, a lelki egészség visszaállítása szempontjából.

A családi kötődés mellett ez adta az ötletet, hogy a Észak-Pest eme részén egy modern rekreációs központot lehetne létrehozni.

Az Istvántelki Főműhely kifejezetten alkalmasnak tűnt e terv megvalósítására. Dolgozatomban ezt a témát szeretném körüljárni, a modern kornak megfelelő elsősorban szabadidős, de akár munkahelyi környezet kialakításának a lehetőségeit taglalom tájépítészeti szempontok mentén.

Remélem, hogy e tervek - vagy egy részük - egyszer megvalósul, mert a két lakótelep közé szorított területen nagyon is hiánypótló lenne egy ilyen rekreációs központ, ahol fiatalok és idősek egyaránt megtalálják a jó közérzethez és a minőségi élet kialakításhoz szükséges feltételeket.

I. H E LY Z E T F E LTÁ R Á S I/1. BUDAPESTI VASÚTI TERÜLETEK I/2. BUDAPESTI ROZSDAÖVEZETEK

I. HELYZETFELTÁRÁS /1. BUDAPESTI VASÚTI TERÜLETEK

ÁLTALÁNOS HELYZET BEMUTATÁSA Az ország vasúti hálózata jellemzően sugaras elhelyezkedésű, struktúrájának súlypontja Budapest. Ebből fakadóan a főváros vasúti közlekedési terheltsége igen magas. A hazai és nemzetközi átmenő teher- és személyforgalom is Budapest érintésére kényszerül. A történelem során a fővárosi vasúthálózat nem fejlődött együtt a településsel, ennek következményeképp a jelenlegi rendszer elavult. A jelenkorra leromlott helyzet miatt a fővárosi és az agglomerációs vasúti közösségi közlekedés potenciálja nem használható ki. (BFK, 2020)

I. HELYZETFELTÁRÁS /1. BUDAPESTI VASÚTI TERÜLETEK

2972

1133

hektár

hektár

kataszterben szereplő rozsdaövezetek

vasúttal ellátott + MÁV területek

BUDAPEST VASÚTHÁLOZATA A budapesti vasúti közlekedés történetében a mi szempontunkból fontos megvizsgálni, hogyan alakultak ki a mai állapotok, mi az, amiben a főváros előnyösebb az országos szinthez képest, és mi az ami még kívánnivalót hagy maga után. A várostérség vasúthálózata az országos hálózati struktúrához hasonlóan centrális jellegű, viszont a később kialakult gyűrűs átkötések javítottak Budapest vasúti infrastruktúráján.

A XIX. század elejétől számítjuk a vasúti közlekedés kezdetét, amikor az első lóvasút megkezdte működését. Az első közforgalmú vasúti pálya Budapest-Vác között épült meg 1846-ban, mely nyomvonal elhalad a mai Istvántelki Főműhely területe mellett is. (HORVÁTH, dátum nélk.)

A század során létrejött fejpályaudvarok az akkori főváros perifériáján épültek meg, mára a település teljesen közrefogta ezeket a területeket.

Ennek ellenére a kötöttpályás közlekedés városban futó elemei nem kapcsolódnak szervesen a települési szövethez. Nincsenek összhangban a városi közlekedési infrastruktúrával sem, hiányoznak a vasúti ráhordási létesítmények (P+R, B+R parkolók, bicikliutak…). A fejpályaudvar rendszer elavult és nem alkalmas az ország átmenő vasúti forgalmának lebonyolítására. A fővárosban futó pályák jelentős része szintén rossz állapotban van, beleértve az állomásokat is. A vonalak mentén jelentős számú kihasználatlan rozsdaövezeti terület található, közülük területileg és történelmileg is a legjelentősebb éppen Istvántelek és Rákosrendező.

(KKBK, 2019) A leromlott állapotú vonalak és MÁV területek városszerkezeti, településképi és környezetvédelmi szempontból is nagy problémát jelentenek. Vizsgálataim alapján az ilyen helyszínek Budapest területéből jelentős területet foglalnak el, körülbelül 1133 hektárnyit. Ebbe beleszámítottam a pályákat és a védőtávolságukat, valamint a vasúti infrastruktúra elemeit, és a kötöttpályás közlekedéssel ellátott területeket, illetve egyéb MÁV területeket is. Jelentős értéket képvisel Istvántelek és Rákosrendező területe, mely a maga kb. 130 hektárjával az előbbiekben vizsgált MÁV területek 11%-át teszi ki.

A jelenleg futó vasútfejlesztések komplexen, a településfejlesztéssel szorosan együttműködve nyújtanának megoldást a fent említett problémákra. Erősítené a főváros és a vele szorosan együttműködő térségek kapcsolatát egy ilyen megoldás. Ezen felül összekapcsolná a vasúti – és a fővárosi közlekedési infrastruktúrát, korszerűsítené a pályákat és állomásokat. Jelentős hangsúlyt kapna a vasúti területek környezetrendezése, melybe szorosan beletartozik Istvántelek kérdésköre is. A vasúti közlekedés integrált korszerűsítésére vonatkozó tanulmánytervek részletes bemutatására a II/6. fejezetben kerül sor.

I. HELYZETFELTÁRÁS /1. BUDAPESTI VASÚTI TERÜLETEK

ISTVÁNTELEK KAPCSOLATA A VASÚTI INFRASTRUKTÚRÁHOZ A Pest megyei térség tekintetében a célterületemet érintő 70-es Budapest-Vác-Szob vasútvonal a legforgalmasabb. A legnagyobb forgalmat lebonyolító Nyugati pályaudvarról kiinduló vonalak azonban elavultak, szűk keresztmetszettel rendelkeznek. A vonalon található állomások folyamatosan pusztulnak, a térségek egyre inkább leválnak a városi fejlődés színtereiről. De kiemelt forgalma miatt ennek a szakasznak a korszerűsítése hatalmas mobilitási előnyt jelentene a vasutat naponta használók számára. Emellett a 70-es, 71-es vonal mentén található területek kortárs és igényes kialakítású környezetrendezése elősegítené a városrészek fejlődését is. (BFK, 2020)

/ Budapesti Fejlesztési Központ /

A vasúti területek 11%-át teszi ki

I. HELYZETFELTÁRÁS /2. BUDAPESTI ROZSDAÖVEZETEK

ÁTTEKINTÉS Barnaövezetnek – más néven rozsdaövezetnek – nevezzük az egységes európai fogalom meghatározás alapján mindazon területeket, melyek korábbi hasznosítása már nem releváns, elhagyatottak vagy alulhasznosítottak, így újrahasznosításuk beavatkozást igényel. A klasszikus barnamezős területeken kívül a fogalom meghatározása alá esnek még egyéb használaton kívüli/alulhasznosított területek/épületek is. (BFVT, 2020) A területek egykori funkciójukat tekintve lehettek ipari, gazdasági besorolásúak vagy katonai zónák. Általában elmondható, hogy az alulhasznosítás és fenntartás hiányának következményeképpen sajnálatos módon igen leromlott állapotban vannak. De mivel a városi szöveten belül helyezkednek el, így közlekedési helyzetük, közmű ellátottságuk viszont megfelelő és kihasználható lenne a jövőbeli fejlesztések során. Az újrahasznosításuk alatt akadályt jelenthetnek azonban a felaprózódott és rendezetlen telek- és tulajdonviszonyok, a potenciálisan szennyezett talaj és az ipari környezet.

HELYZETFELTÁRÁS Budapest területén a barnamezős övezetek elszórtan találhatók, nagyobb sűrűsödési pontok az egykori ipari városrészek mentén helyezkednek el.

A rozsdaövezetek a főváros átmeneti zónájára jellemzőek leginkább, és sokszor a vasúti területekhez szorosan kapcsolódó térségekben találhatók.

A fővárosban a 2019-ben összeállított kataszter 417 barnamezős területet tart számon, mely több, mint 2800 hektárnyi beavatkozásra váró területet jelent. (KKBK, 2019) A rozsdaövezeteket területileg háromfelé lehet szétosztani: a Keleti szektor, mely felöleli a X., XVI., XVIII. kerület ipari területeit; a déli szektor, melybe a IX., XVIII., XX., XXI., XII., XXII. kerület – budai rozsdaövezetek tartoznak; és az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület övezeteivel.

(HAKSZER, 2003) Az északi szektor a legkorábbi ipari városrész, mely a belvárosból kivezető tengelyek mentén jött létre: a Duna vízi útja, illetve a Pest-Vác vasútvonal szomszédságában. Az Istvántelki Főműhely az északi szektorban található, Budapest legkiterjedtebb vasúti rozsdaövezetének része. Rákosrendező területével együtt a fővárosi rozsdaövezetek 6%-át teszi ki.

TERÜLETHASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGEI A barnamezős területek hatalmas potenciállal rendelkeznek, képesek városrészek befogadására is. Éppen ezért kell kihangsúlyozni, hogy rozsdaövezeti fejlesztési folyamatokat a várostervezésbe integráltan kell megszervezni. A várostervezés elemei közül kiemelném a biológiailag aktív felületek megőrzését. Diplomamunkám szempontjából ugyanis a legfontosabb, hogy a területhasznosítások a zöldterületi hálózat fejlesztésével egyetemben történjenek. Az alulhasznosított területek Budapest zöldfelületi rendszerének hiányzó elemeit pótolnák. Ez azt jelenti, hogy legalább részben megvalósulhatna a jelenleg felszakadozott zöldfelületek parkrendszerbe helyezése, valamint a külvárosi zöld gyűrű elemeinek az összeköttetése. Az így létrejövő zöldfelületek képesek széles funkciókínálatot felvonultatni, és hozzájárulnak a jelenkori rekreációs igények kielégítéséhez. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2014)

// urbex.nl /

I. HELYZETFELTÁRÁS /2. BUDAPESTI ROZSDAÖVEZETEK

TERÜLETHASZNOSÍTÁST VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A már átalakított barnamezős területek példaként szolgálhatnak az elkövetkezendő fejlesztésekhez. Az északi szektor alkalmazkodott a jelenkor igényeihez: elsősorban irodaházak, emellett pedig kereskedelmi, szolgáltatási és lakófunkciók váltották fel az egykori ipari városrészt.

Azonban az átalakulás során a városkarakter sérült, a műemlékek és az értékes épületállomány – a maga ipartörténeti és építészettörti emlékeivel együtt – eltűnt. A terület így már maradványaiban sem tükrözi a hely történetét. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2014) Következtetésképp az átalakuló területhasznosításkor fontos a barnamezős térség emlékeinek beazonosítása, megőrzése és bemutatása.

// portfolio.hu /

A rozsdaövezetek 6%-át teszi ki A barnamezős övezetek megújulását hátráltató tényezők közé tartozik a vélt vagy valós környezeti szennyezettség. A területek ipari mivoltából adódóan – az alulhasznosított területeken és a vasúti közlekedés térségeiben jellemző, hogy a talaj potenciálisan szennyezett. (KKBK, 2019) Ez ellehetetleníti számos – a jelenkor igényeinek megfelelő funkció - megtelepedését.

Szerencsére a használaton kívüli területeken újabban nagy hangsúlyt fektetnek a kármentesítésre és rehabilitációra, mivel a kereslet egyre nő a fejleszthető területek iránt. (DORÓ, 2019) A tervezési feladat során ezekre külön hangsúlyt helyeztem, és számba vettem olyan rehabilitációs lehetőségeket, melyek képesek előkészíteni a terepet a jövőnek.

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK II/1. ELHELYEZKEDÉS

II/2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA II/3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK

II/4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV II/5. TÁRSADALMI HELYZET

II/6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK II/6/1. BUDAPEST 2030, HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II/6/2. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS VASÚTI STRATÉGIA

II/6/3. BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

II/7. JAVASLAT BARNAMEZŐS TERÜLET HASZNOSÍTÁSÁRA

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /1. ELHELYEZKEDÉS

Célterületem, az Istvántelki Főműhely a IV. kerület határán fekszik, vasúti vonalaival négy kerületet választ el egymástól: VI, XV,XIII, XIV. A tervezési terület már az elővárosi zónába tartozik, azonban még megtalálhatók itt az fővárosi átmeneti zóna jellegzetességei is. Ez azt jelenti, hogy a városrész - bár a régi településgyűrűből alakult ki - még mindig elsősorban gazdasági hasznosítású.

Megtalálhatók itt jelentős számban ipari területek, vegyítve kereskedelmi, gazdasági és lakófunkcióval. Ezen tulajdonságok mind az átmeneti zónára jellemzőek. (KKBK, 2019) A már korábban említett északi szektor részeként a kerületen belül a Váci út térsége jóval lehagyta a az érintett barnaövezeteket.

Ennek az az oka, hogy Istvántelek jóval kedvezőtlenebb városszerkezeti helyzetben van: kiesik a város vérkeringéséből, nincs a területe mellett olyan súlypont, amely vonzástényezőként szolgálhatna. A terület ipari, gazdasági funkciókkal és alvóvárosokkal határolt, és közlekedési helyzete sem előnyös.

Ez azonban azt is jelentheti, hogy magát, az Istvántelki Főműhelyt lehetne olyan szintre emelni, hogy önmagában véve is kiemelkedő városi vonzáskörű hely legyen.

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA 14 32

30 20E

30

20E

20E

30

120

74 225

74 32

225 25 412

396

397 398

402

25 125 225

5 32

69

3

A főváros közlekedési infrastruktúrája európai szinten kiemelkedő, köszönhetően az elmúlt időszakok fejlesztéseinek. A budapesti közlekedési hálózat sűrű rendszerének köszönhetően a kieső területek – mint Istvántelek – is viszonylag jól, maximum tíz perc gyaloglással megközelíthetők. Ennek ellenére mégis beszélhetünk előnytelen közlekedési helyzetű területekről, melyet már említettem az előző bekezdésben is.

25

120 25

196

14

196 20E

25

96

20E 121

170 104 14 120

96 25

121 121

196

14

196 125 225

196 96

296

25

124

125

170 104

125

196

196 124

196 5 225

196 5

25

196

196

296

96

5

104

196

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /2. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

Nagy általánosságban elmondható, hogy a célterületem a IV. kerület közlekedési csomópontjaitól távol helyezkedik el. A környező kerületekkel nem áll kapcsolatban, mivel a Göd, Vác, Dunakanyar irányú vasútvonalak területileg teljesen elvágják a szomszédos területektől. Ez az átjárhatatlanság, és az ebből fakadó kétoldali megközelíthetetlenség az, ami miatt a Főműhely hátrányból indul a tervezés során.

A vasútvonalakon kívül nem fut a terület határán semmilyen egyéb közösségi közlekedési útvonal. A terület északnyugati sarkához halad közel a 121 busz. Emellett 200 méteres távolságon belül megközelíthetőek a 120,125,121,25,20E jelzésű autóbuszok. Ez elegendő ellátottságot biztosít, viszont meg kell oldani a megállók hálózati integrációját. Fontos lenne egyéb eszközökkel megteremteni a területhez való közvetlen eljutás lehetőségét.

ISTVÁNTELEK VASÚTÁLLOMÁS A terület keleti határán található Istvántelek vasútállomás, mely nap mint nap jelentős forgalmat bonyolít le. Ez a tervezési területemhez legközelebb eső megálló, amely hatalmas potenciállal rendelkezik.

Elhelyezkedését tekintve kiemelkedő, azonban állapota kritikus. A peronok omladoznak, a környezet elhanyagolt, a vasúti felüljárót pedig 2020-ban lezárták, és elbontásra ítélték, mert már használhatatlan és életveszélyes volt. (MONOKI, 2020) Továbbá a megálló nincs kapcsolatban a kerület közösségi infrastruktúrájával: buszvonalak, bicikliutak nem kapcsolódnak hozzá. Egészen 2021. áprilisáig a terület közvetlen közelében nem volt kiépített parkoló. Az újonnan elkészült B+R és P+R parkoló jó irány a terület rekonstrukciójához, mivel korszerű, a mai igényeknek megfelelő módon került kialakításra. (XV MEDIA, 2021) Ez azonban nem elegendő egy ekkora terület és kerületrész ellátására.

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK

Intézménykertek (sport, iskola-, óvodakert, templomkert, iroda belső udvar) Közhasználatú terek (Lakótelepi zöldfelületek, lakóparkok, közlekedési csomópont terei) Korlátozott használatú zöldfelületek (belső udvarok, irodaparkok, elkerített parkok)...

Park,tér (közparkok, közterek, játszóterek, kutyafuttatók) Erdő (véderdő, nagyobb városi lombtömegek) Ipari zöldfelületek (gyárak, erőművek, ipari parkok és kisebb ipartelepek zöldfelületei) Közlekedési zöldfelületek (MÁV területek, autópálya védősáv, közlekedési csomópontok által kijelölt terek) Hasznosítatlan-/ hulladékterületek (funkció nélküli, elhagyatott és/vagy megközelíthetetlen zöldfelületek)

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK

Budapest zöldfelületi rendszere hiányos ugyan, de megvan a lehetőség a biológiailag aktív felületek összekapcsolásához, korszerűsítéséhez.

A barnamezős övezetek nagy szerepet tudnának vállalni ebben a nemes feladatban. Istvántelek, Rákosrendezővel egységben a városi zöldinfrastruktúra hálózat szerves része lehet.

Vizsgálatomban jól kirajzolódik az a lineáris zöldfelületi rendszer, melynek részét képezi az Istvántelki Főműhely területe is. Ez a városszerkezeti elem elméletileg képes lenne a felaprózódott zöldterületek összekacsolására. Ez a zöldfelület jelenleg hasznosítatlan- és alulhasznosított rozsdaövezetekből, közlekedési (vasúti) területekből és hulladékterületekből tevődik össze.

Ezeken kívül a térségben nem található nagy, egybefüggő, közhasználatú zöldterület. A lakótelepek, lakóparkok zöldfelületei azok, amelyek mindenki által látogathatók, de ezek javarészt nem rendelkeznek kortárs funkciókkal, korszerű tájépítészeti kialakítással, így nem elégítik ki a jelenkor igényeit. Ezen felül – bár közhasználatú szabadterek – a helyi lakosokon kívül mások nem veszik igénybe ezeket. Ennek talán az is az oka, hogy a panelek által egy, két vagy három oldalról közre zárt zöldfelületek nem csatlakoznak annyira a városszövethez, mint egy arra kialakított park vagy szabadtér.

Viszonylag magas arányban vannak jelen az intézménykertek (sportlétesítmények zöldfelületei, iskola-, és óvodakertek, templomkertek), a korlátozott használatú zöldfelületek (belső udvarok, irodaparkok) és ipari zöldfelületek (gyárak, erőművek, ipari parkok, ipartelepek kertjei).

Legkisebb arányban pedig a parkok, terek találhatók, melyek jellemzően foghíjtelkeken, közlekedési pályák által levágott területeken, vagy intézmények közelében találhatók.

/ Településrendezési terv // budapest.hu /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Dél-Újpest településszerkezete a mai napig őrzi az egykori ipari mivoltát.

A területen vegyesen találunk gazdasági és lakófunkciókat, melyek mind a XIX., XX. század jegyeit viselik mind szerkezetileg, mind építészetileg. A térség széleskörű vizsgálatakor számbavettem a Főműhely környezetét a Budapest Főváros Településszerkezeti Terv és a Kerületi Építési Szabályzat Dél Újpestre vonatkozó előírásai alapján. Ezek szerint tehát főképp a 4. kerületet, azon belül Dél-Újpestet (Istvántelket), 14. kerületet- Alsórákost, és 15. kerületet - Rákospalotát vettem górcső alá.

A TÁG KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATA Dél-Újpest javarészt ipari intézményeket tartalmaz, emellett kisebb arányban található itt közlekedési-, illetve lakóterület.

A tágabb környezetet vizsgálva a térség területén legmagasabb arányban ’Gksz-2’, azaz gazdasági, jelentősen termelési-raktározási besorolás jelenik meg, hiszen itt található a Sanofi Gyógyszergyár, melynek területe hasonló kiterjedésű, mint az Istvántelki Főműhely, ráadásul helyet ad egyéb gyártóknak, kereskedőknek is. A terület közlekedési funkciója is kiemelkedő, hiszen Istvántelek mellett itt található még az Angyalföldi Kocsiszín is (’K-Közl’). Ez az Angyalföld kocsiszín és Rákospalota - Kossuth utca között közlekedő 12-es, valamint a Lehel tér és Káposztásmegyer - Megyeri út között közlekedő 14-es villamos Járműtelepe. (FŐVÁROS, 2021)

Gip-E Energiatermelés területe Gksz-2 Gazdasági, jellemzően raktároást, termelést szolgáló terület Gksz-1 Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület Ln-T Nagyvárosias telepszerű lakóterület Ln-3 Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Lk-1 Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Lk-2 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Lke-1 Kertvárosias, intenzív beépítésű terület Kök Kötöttpályás közlekedési terület VI-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület Vi-3 Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület VI-1 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület K-közl Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALAPJÁN A Budapest Főváros Településszerkezeti Terv közlekedési infrastruktúráról szóló 2. Szerkezeti Tervlapja változást sejtet a terület környezetében.

A területen a legdrasztikusabb változás a déli határon található. Az Újpestet Óbudával összekapcsoló Újpesti vasúti híd nyomvonalának szomszédságában egy új Duna-híd jelenik meg, mely elsőrendű főútként továbbítaná a Váci út, Árpád út és egy új főút forgalmát. Ez az új főút a Budapest-Esztergom vasútvonal északnyugati irányú vágányai mellett haladna. Összekapcsolná az Árpád utat, a jelenleg kis forgalmú Dugonics utcát és a hasonlóan kis jelentőségű Madridi utcát. Ez a tervezett elsőrendű főút a tervezési terület déli határán található funkció nélküli zöldfelület felett egy felüljárón torkollana bele a Rákospalotai Körvasútsorba és haladna tovább azon a nyomvonalon. (FŐVÁROS, 2021)

ZÖLDFELÜLETEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALAPJÁN A térségben kisebb zöldfelületek találhatók, mint a kocsiszín mellett különleges belterületként szereplő, kondícionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (’Kb-ez’), valamint ennek a Shell-kút által elválasztott északi része, amely közlekedési terület jelölést kapott. Ezen kívül a Széchenyi tér jelentős megmaradt zöldfelülete található még a tervezési terület 200 méteres sugarú vonzáskörzetében, valamint az Elem park a terület északnyugati sarkában. (FŐVÁROS, 2021) A településkarakter kialakításában fontos szerepet játszó településképvédelmi jelentőségű fasorok sem a tervezési terület határán futnak, hanem a Berlini utcában és a Taksony soron. A Tél utcában is található egy ilyen fasor, melynek meghosszabbításaképp a Gőzösműhely északi síkjában futó Elem utcában és a vasúti átjáró utáni vonalában folytatódna, és a Szerencs utcán haladva belekapcsolódna egy másik fasorba. (FŐVÁROS, 2021)

/ Településrendezési terv // budapest.hu /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA A tervezési terület közvetlen környezetében található funkciók a következők: - ’Kök’ / Kötöttpályás közlekedési terület (Budapest-Vác Vasútvonal, illetve Budapest-Esztergom vasútvonal), - ’Gip-e’ / Gazdasági energiatermelésre szolgáló terület (Újpesti Erőmű), - ’Gksz-2’ / Gazdasági, jellemzően raktározást és termelést szolgáló terület (Berlini park, Sanofi Gyógyszergyár) valamint egy - ’Lk-2’ / kertvárosias, jellemzően szabadon álló lakóterület és egy - ’Lke-1’ / kertvárosias intenzív beépítésű terület található.

(FŐVÁROS, 2021)

Ez utóbbi lakóterület jelenik meg a céltérség délnyugati részén, amely rendkívül kedvezőtlen helyzetben – szigetszerűen áll, minden oldalról gazdasági és vasúti területek határolják.

A célterülettel szomszédos zöldfelületek szintén a Kötöttpályás közlekedési terület besorolásba esnek. Ennek az az oka, hogy a vasúti elvágó hatás következményeképpen ezek az ún. ”nem helyek” szinte megközelíthetetlenné válnak, hiszen minden oldalról vasúti pálya határolja őket, emiatt pedig nem rendelkeznek más funkcióval. Kihívást jelent ezen területek bekapcsolása az északi rozsdaövezet vasútmenti lineáris zöldfelületébe. (FŐVÁROS, 2021) A tervezést korlátozza, hogy a terület nyugati szomszédságában két veszélyes üzem is található: az Újpesti Erőmű, illetve a Sanofi Gyógyszergyár.

A Környezetvédelem, veszélyeztetett és veszélyeztető tényezőjű területek c. tervlap szerint a Főműhely északnyugati sarka a veszélyes üzem középső veszélyességi zónájába esik bele. Ezen felül a területek mindegyike – beleértve a tervezési célterületet is – potenciálisan talajszennyezett terület. (FŐVÁROS, 2021)

// mapio.net /

// ismeretlen forrás /

// sanofi.hu /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELYRE VONTAKOZÓ BESOROLÁSOK ÉS ELŐÍRÁSOK Konkrét tervezési területem, az Istvántelki Főműhely hivatalosan ’Vi2’, tehát intézményi besorolásba esik. A terület azonban ennél jóval komplexebb, így számos egyéb jelölést is tartalmaz a Településszerkezeti Terv. A Műhely jelenleg átmeneti hasznosítású, amely átmeneti hasznosítás szerint a terület szerint a ’Gksz-2’, azaz gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló területi kategóriába esik. Erre utal az is, hogy ez a rész kapott még egy jelentős változással érintett besorolást is, ez utal az átalakuló/visszaszoruló ipari jellegre, valamint arra, hogy a terület jelentős fejlesztésre vár - barnamezős beruházás részeként. Ezt támasztja alá az is, hogy a Településszerkezeti Terv Védelmi, korlátozási területek c. tervlapján ’Településszerkezet alakítását befolyásoló barnamezős terület’-ként van számontartva. (FŐVÁROS, 2021) Istvántelek zöldfelületi értékéről sem szabad megfeledkeznünk, mivel a terület hivatalosan intézményi besorolású, így a szabályzási háttér igen alacsony zöldfelületi minimumot határoz meg. A Kerületi Építési Szabályzat és a Budapest Főváros Településszerkezeti Terv Területfelhasználási tervlapja, minimum 10% kerületi terveszközökben figyelembe veendő zöldfelületi arányt határoz meg. (FŐVÁROS, 2021) A terület keleti sávjában jelölésre került egy ún. szerkezeti jelentőségű zöldfelületi kapcsolat, amely véderdő jelenlétét feltételezné, azonban – ahogyan a helyszíni bejáráskor kiderült – ennek a zöldfelületnek az aránya igen csekély, gyomfajokból álló, sok helyen és hosszasan megszakított növényfelület van csak jelen. Ennek a jelenléte szerkezetileg nem befolyásolja a településrészt, véderdő jellegét nem teljesíti, por- és zajmegfogásra alkalmatlan. Összegezve a területre vonatkozó szerkezeti átnézeteket az Istvántelki Főműhely területén tisztázatlanok a viszonyok, ahogyan a település többi rozsdaövezetén is. A zöldfelületre vonatkozó minimális zöldfelületi előírás is igen alacsony, így fennáll annak a veszélye, hogy a terület – Újpest nyugati iparterületeinek átalakulását folytatva – beépül. Ezzel ugyan folytatódna az Északi rozsdaövezet korszerűsítése, azonban Istvántelek egy olyan zöldfelületi potenciállal rendelkezik, mely városszerkezetileg, ökológiailag és klímavédelmi szempontok alapján is hatalmas érték. Nem a jelenlegi zöldfelület magában való megtartása a cél, hanem az értékek felkutatása és megóvása.

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /5. TÁRSADALMI HELYZET

A történeti városrészek meghatározzák az adott térség társadalmi összetételét is. Ez halmozottan igaz az ipari városrészek tekintetében. Az itt jelenlevő gazdasági környezet és a környezetében kialakult lakótelepek már nem vonzók. Az itt dolgozók nem feltétlenül a kerületben laknak, így a területrészre inkább az idősödő társadalom a jellemző.

Manapság társadalmunk jelentős hányada a gazdasági ágazatok tercier szektorában helyezkedik el, így a jelenkorban nagy szerepet kapnak az irodaépítések. Emellett a minőségi igények változása okán növekvő területi igény miatt a lakásépítések is meghatározzák jelenünket. Az újonnan épülő lakóterületeken nagyobb az igény a közfunkciókra, amelybe beletartoznak a minőségi, tájépítészetileg létrehozott zöldfelületek is. Ezen funkciók és területek szerkezeti helyzete, kialakítása kihat a társadalmunkra is.

(FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2013) Az ilyen új multikulturális, többfunkciós területek létrehozására (ahol a gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás és a vendéglátás is megtalálható), a főváros elővárosai és az átmeneti zóna barnamezős övezetei a legkiválóbbak. Ezek a területek fenntartható városfejlesztés legfontosabb szereplői lehetnek. // claudiadreysse.de /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK /6/1.BUDAPEST 2030, HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2013) A hosszú távú fejlesztési koncepció célja, hogy Budapest városfejlesztésének összetett feladatait összehangolja, valamint hogy a beruházások kezdeményezését és a tervezéseket hatékonnyá tegye. Olyan koncepció kerül kidolgozásra, amely alapján a hosszútávú célokhoz lehet igazítani a jogszabályi hátteret és a településrendezési eszközöket.

A koncepció számos célt fogalmaz meg, melyek közül sok szorosan kapcsolódik a céltérséghez kapcsolódó tervezéshez. Az irányelv általánosságban beszél az egészséges környezet megteremtéséről.

Ebbe többek között beletartozik a zöldfelületi intenzitás növelése, a meglévő parkok, terek felújítása, a sport és rekreáció elősegítése, zajés légszennyezés csökkentése, valamint a vízgazdálkodás eszközeinek alkalmazása is. Ezek mind olyan fejlesztési aspektusok, amelyek jelen tervezési programom során is fontos szerepet játszanak.

A 10. cél kifejezetten a barnamezős területek városfejlesztési potenciálját fejti ki. Ezek városszerkezetalakító komplex rehabilitációt igénylő területek. A fenntarthatóság szempontrendszerét követve, a zöldmezős beruházások helyett az alulhasznosított, de közmű infrastruktúra lehetőségeivel már rendelkező rozsdaövezeteket tartja a városfejlesztés lehetséges térségeinek.

A barnamezős övezetek az adott várostérségből hiányzó funkciók megteremtésének helyszínei lehetnek. Lakófunkció elhelyezésére azonban csak a kevésbé környezetterhelt területeken van lehetőség, így például az Istvántelki Főműhely sem alkalmas erre. Az olyan hatalmas területkínálat esetében, mint Istvántelek és Rákosrendező egyéb eszközökkel kell megteremteni a funkciógazdagságot: kulturális, közösségi szabadidős funkciók, rekreációs lehetőségek, sport. Ezek jelenthetnek akár átmeneti hasznosítást is. A rozsdaövezetek értékes zöldfelületei mellett az építészeti értékek – akár védett épületek is – illeszkedhetnek az átmeneti hasznosításhoz. Az így létrejövő tematikus célterületek önfinanszírozó módon működhetnek. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2013)

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK

/6/2. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS VASÚTI STRATÉGIA (BFK, 2020) ÁTTEKINTÉS A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – ahogy már a megnevezése is sejteti – stratégiai szintű javaslatokat ad a budapesti és elővárosi utasés teherforgalom feloldására. Számos célt fogalmaz meg a városi és vasúti kapcsolat erősítése érdekében, hogy a vasúti használat maximalizálható legyen. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egy olyan integrált közlekedéstervezést javasol, mely párhuzamban zajlik a várostervezéssel.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia intézkedései a következők: „I. Infrastruktúra-fejlesztés – A vasút kapacitív és hatékony működését javítják.

II. Városfejlesztés – A vasút és befogadó környezet funkcionális kapcsolatát erősítik.

III. Szolgáltatásfejlesztés IV. Üzemeltetés-fejlesztés” (BFK, 2020 / 72o.)

VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAM – ZÖLD INTÉZKEDÉSEK Az elsődleges cél – az infrastruktúra fejlesztése – mellett a stratégia megfogalmaz olyan intézkedéseket, amelyek a városfejlesztés témakörébe esnek. Ebbe a kategóriába tartoznak a vasúti létesítmények és ezek térségeinek fejlesztései, felújítási programjai. Az intézkedések kitérnek a káros környezeti ártalmak mérséklésére, ökológiai értékek megőrzésére, a zajterhelés csökkentésére és a már korábban említett vasúti „nem helyek” átgondolására is. Ide tartozik a vasút építészeti és ipari emlékeinek rekonstrukciója is. „Z / Zöld intézkedések: Káros környezeti hatások mérséklése, jövőbeli káros hatások megelőzése vagy mérséklése” (BFK, 2020, 117o.)

Külön alpontot kapott a stratégiában a barnamezős területek hasznosítására. „Z01 / Kihasználatlan, barnamezős, vasúti területek kijelölése, szennyezettségének felmérése, kármentesítésre szoruló vasúti területek kijelölése” (BFK, 2020, 117o.)

❸ ❷

❶

/ Budapesti Vasúti Agglomerációs Stratégia /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK

A rozsdaövezetek feltérképezése és felülvizsgálata után az ingatlangazdálkodás elemévé emelik a meghatározott területeket, amelyeket később a településfejlesztési tervekkel összhangban kívánnak megvalósítani. Ezen területek kiaknázása rengeteg előnnyel jár: mind társadalmi, településszerkezeti, ökológiai és tájszerkezeti szempontból.

A Vasúti Stratégia sajátos metódust hoz az alulhasznosított területek fejlesztésére, kezdve a területek szennyezettségének feltárásával, kármentesítésével. „I04 / Vasúti alulhasznosított területek funkcióváltására tervek kidolgozása vasútfejlesztési és területfejlesztési szempontok figyelembevételével az érdekeltek, különösen a települési önkormányzatok bevonásával” (BFK, 2020, 122o.)

RÁKOSRENDEZŐ KÉRDÉSKÖRE A közlekedéstervezésekor a barnamezős területek revitalizációjával a program erősítené a városi kapcsolatokat. A Rákosrendező-Istvántelekhez hasonló alulhasznosított vasúti barnamezős területek gazdagíthatják a városi funkciókat – a lakó- és munkahely teremtés eszközeként. Emellett az Istvántelki Főműhelyhez hasonló átmeneti hasznosítású területek is kulcsszerepet vállalhatnak a városfejlesztésekben, amennyiben ezen területek mobilitási igényeinek eleget teszünk. Ez pedig az ilyen városi szövetbe ékelődött, mégis nehezen elérhető helyek ráhordási létesítményeinek fejlesztésével érhető el. Ebbe beletartozik a tömegközlekedés fejlesztése, parkolók, bicikliutak és tárolók létrehozása is.

❶

// stringfixer.com /

❷

// magyarepitok.hu /

❸

// magyarepitok.hu /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK /6/3. BARNAMEZŐS TERÜLETEK FEJLESZTÉSE TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM A Tematikus Fejlesztési Program kifejezetten a barnamezős fejlesztések irányait határozza meg. Az előző fejlesztési dokumentumokhoz hasonló módon integrált intézkedéseket javasol. Meghatározza az olyan paramétereket, amellyel a barnamezős övezetek rendszerbe helyezhetők, előkészíthetők a jövőbeli hasznosítás érdekében.

Az intézkedések közt található mindenekelőtt a funkcióhiány megszüntetése, a megújulást akadályozó tényezők csökkentése, az átmeneti hasznosítás támogatása és a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2014) Felsorakoztatja és besorolja a projekteket, ahol Rákosrendező városi jelentőségű területe is helyet kap. A térségben a vágányok visszaszorításával óriási terület szabadítható fel, amely a közlekedési infrastruktúra kiépítésével ingatlanfejlesztések helyszínévé válhat. / Graphisoft Park / by Garten Studio // epiteszforum.hu /

II. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK /7. JAVASLAT BARNAMEZŐS TERÜLET HASZNOSÍTÁSÁRA

Az eddigi fejezetek vizsgálatai arra irányultak, hogy átfogó képet adjak a barnamezős övezetek megújítási lehetőségeiről, a fejlesztést akadályozó tényezőkről és a megoldandó problémákról. Összegzésképpen elmondható, hogy az efféle beruházások – szerkezetalakító tulajdonságuk miatt – mindig integrált megközelítést kívánnak. Következtetésként összeszedtem azokat a komplex fejlesztési folyamatokat és eszközöket, amelyek a rákosrendezői és istvántelki rozsdaövezetekre vonatkoznak.

Olyan átfogó javaslatot szeretnék adni, melynek lenyomata a részterületem tervezésénél is megtalálhatóak.

Legfontosabb lenne, hogy Istvántelek területe bekapcsolódjon a város vérkeringésébe. Ehhez nagyszabású várostervezési eszközöket kell alkalmazni. Meg kell teremteni a kapcsolatot a várostérséggel: közlekedésileg, zöldfelületileg és építészetileg.

A mobilitási igények kielégítéséhez elengedhetetlen az Istvántelki vasútállomás állapotjavítása – beleértve a peronok és felüljárók felújítását.

Következő lépésként a vasúti ráhordási létesítmények kiépítése célzott: bicikliutak, esetleg új buszmegállók létrehozása, B+R, P+R parkolók kiépítése. A közlekedési hálózat fejlesztése révén a térség délnyugati oldalán található szigetszerű lakóterület helyzete is javulna.

A tervezett közlekedési fejlesztés – mely új főútvonalat jelöl ki a terület déli oldalán – komoly csomóponti helyzetet teremtene. Ez megfelelő kialakítás mellett előnyt jelenthet a terület fellendítésében, például új megközelítési lehetőségeket teremtve. Emellett – jól átgondolt kialakítás révén - megszüntetheti a vasúti vágányok elvágó hatását, csökkentheti a megközelíthetetlen ”nem helyeket” vagy funkcióval ruházhatja fel azokat.

Istvántelek és Rákosrendező hatalmas területe a városi zöldinfrastruktúra hálózat része. A cél az itt található természeti értékek felmérése és megóvása. A kármentesítés és a rehabilitáció után az itt helyet kapó funkciók által egy multikulturális zöldközpont jöhet létre. Ez akár átmeneti hasznosításként is megvalósulhat, előkészítve ezáltal a terepet egy esetleges jövőbeli lakófunkció befogadására.

A terület számos építészeti és ipartörténeti emléket rejt, így ezek azonosítása, rekonstrukciója és bemutatása is cél lehet. A vasúti barnaövezetek tematikus fejlesztési területek lehetnek.

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA III/1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

III/1/1. DÉL-ÚJPEST TÖRTÉNETE

III/1/2. ISTVÁNTELEK TÖRTÉNETE

III/1/3. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY TÖRTÉNETE

III/2. TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA

III/2/1. VASÚTHOZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZEK

III/2/2. TERMELÉST, RAKTÁROZÁST SZOLGÁLÓ TERÜLETRÉSZ

III/2/3. SZOCIÁLIS/KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGHEZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZ III/2/4. ZÖLDTERÜLET

III/3. ÖRÖKSÉGVÉDELEM III/4. NÖVÉNYZET

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA

Diplomamunkám során a vizsgálataimat egészen távolról indítottam, mivel Istvántelek – óriási területe lévén – megkövetelte, hogy városi kontextusból is megismerjem a fejlesztés lehetőségeit és veszélyeit.

Nagy hangsúly fektettem arra, hogy a tervezés a városfejlesztéssel együtt tudjon működni. Az átfogó vizsgálatok és javaslataim után a konkrét célterület – az Istvántelki Főműhely – részletes bemutatására kerül sor ebben a fejezetben.

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Az Istvántelki Főműhely története számszerűen csak az 1900-as évektől kezdődött, azonban a térség korábbi jellege fontos tényező ahhoz, hogy megértsük, miért erre a területre esett a választás egy ekkora jelentőségű és kiterjedésű műhely létrehozásakor. /1/1. DÉL-ÚJPEST TÖRTÉNETE A jelenlegi Dél-Újpest egykori mocsaras területeit csak 1633-ban csatolták Káposztásmegyer-pusztához. A területet csupán a 19. század végétől tudták igazán hasznosítani. Ezt alátámasztja az is, hogy a parcellázás nyomai csak az 1875. évi kataszteri térképen voltak először fellelhetők.

A területen az építkezések a századfordulón indultak meg igazán: főképp nagyipari és kisipari épületek jelentek meg itt. Ezekre példa Győrfi Kornél Ércz-Fém és Vasgyára, az Újpesti Gyapjúszövőgyár, és a bőr- és szeszgyár is. (IV. KERÜLET, 2018) A település életében fellendülést a kötöttpályás közlekedés hozott, amelyet először a Vaspálya társaság által 1866-ban létrehozott lóvasút és az 1846-ban megépülő Pest-Vác vasútvonal képviselt. Ezen pályák villamosítása az 1900-as évekre tehető. Így már jóval alkalmasabb volt mind, személy mind áruszállításra. A terület ipari mivoltához nemcsak a gyárak és vasúti közlekedés járult hozzá, hanem a vízi áruszállítás is: az Újpesti-szigeten 1863-ban kikötő létesült, majd megépült a Danubius Hajó- és Gépgyár is. (IV. KERÜLET, 2018)

1783

1861

// maps.arcanum.com /

1903

// maps.arcanum.com /

1963

// maps.arcanum.com /

1979

// fentrol.hu /

2020

// fentrol.hu /

/ gearth /

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

/1/2. ISTVÁNTELEK TÖRTÉNETE Istvántelek, mint ipari terület története 1950-ben kezdődött, amikor is Rákospalotától Újpesthez csatolták. Névadója gróf Károlyi István, a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke 64,8 hektárt ajánlott fel az egyesület számára agrárjótékonysági célból. (Fejes, 1998) A század elején Istvántelek déli területét a Magyar Államvasutak kisajátította, hogy megalapíthassa az Istvántelki Főműhelyt. A műhelyt az iparfejlesztéskor iparvágányokkal kapcsolták az Újpesti villamosvonalakhoz. (ÚTV, 2020.)

Istvántelken ezzel egyidejűleg textilipar működött, valamint az Egyesült Villamossági Rt-nek és a vegyészeti gyárnak – a mai Sanofi – telephelye létesült. A 19. század végére Istvántelek a legnagyobb iparterületté vált, ez pedig együtt járt a lakhatási igényekkel. Monumentális építkezések indultak meg egy ún. gyárváros kialakítására. 1973-ban 5-11 szintes házgyári – panel – épületeket húztak fel. Az ipar társadalomszervező ereje nemcsak a szociális lakások építésében nyilvánult meg. Ezzel egyidejűleg kultúrházak, sportegyesületek épületei is megjelentek. (IV. KERÜLET, 2018) Az Istvántelki Főműhely társadalomszervező erejét egy későbbi fejezetben taglalom. Újpest ipari területei a mai napig átalakulófélben vannak, az ipari termelés lecsökkenésével a területeket újra hasznosítják. Ezek főképp a I/2. fejezetben tárgyalt Váci út térségében történő gyökeres átalakulások voltak. Istvántelek lemaradt erről a fejlesztési hullámról, mert területe jóval kedvezőtlenebb helyen fekszik.

/ gearth /

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS /1/3. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY TÖRTÉNETE Az Istvántelki Főműhely a vasúti történelem során és Budapest életében is jelentős szerepet töltött be. Gőzmozdonyok, személy- és tehergépkocsik javítóműhelyeként szolgált, emellett azonban társadalmi és szociális befolyása is jelentős volt. Megalapításától létező hatalmas csarnokait a második világháborús bombázások ellenére a mai napig javában megőrizte, bennük jelenleg is zajlik a gőzmozdonyok helyreállítása.

(APARETI FILM, 2018) A magyar vasúti történelem az 1846-os évben kezdődik, amikor megindul a gőzvontatás a Budapest-Vác vonalon. Ez volt az első közforgalmú vasút, melyet a Magyar Középponti Vasúttársaság (1844-1850) helyezett üzembe. (HORVÁTH, dátum nélk.) Akkoriban a Nyugati Pályaudvar mögött található Pesti Főműhely – más néven Nyugati Főműhely – látta el a gőzmozdonyok és vasúti kocsik javításának feladatát. (RÁTONYI, 2017) A vasúti közlekedés népszerűsödésével ez a műhely már nem volt elegendő.

A tervezők olyan javítóműhelyt szerettek volna létrehozni, amely teljes egészében el tudja látni a vasúti intézményeket. Az Istvántelki Főműhely tehát komoly céllal jött létre. Ahogyan Bodacz Balázs fogalmazott a Helyi Érték sorozatban: „egységes, valódi szükségletekre épülő tervezői szándék hozta létre”. (ÚTV, 2020.)

Az épületeket Bernard Győző és Roch János mérnökök tervezték 19011903 között. (IV. KERÜLET, 2018) 1901-ben épült meg a terület keleti oldalán található megálló “Palota-Újfalu” néven, és ezzel elkezdődhettek a munkálatok. 1902-re kiépült a terület vasúthálózata. 1905-ben, az átadáskor 15 km hosszú volt az Istvántelki Főműhely belső vágányhálózata, mely 1910-re 28 km hosszúra bővült. (ÚTV, 2020.) (IV. KERÜLET, 2018) A fejlődés következő lépcsőfokaként 1903-ra készült el a közel 20,000 m2 területű mozdonyszerelő műhely, valamint a délebbre található kocsijavító csarnok is, a vasúti tevékenységekhez tartozó társszakmák épületeivel együtt – esztergaműhely, kovács, öntőműhely, kazánházak.

(IV. KERÜLET, 2018) Ezek közül legkiemelkedőbb a ’T’ alakú központi épület, mely 128 m hosszú és 20 m széles volt. Itt kapott helyet az esztergaműhely, mellette a kovács és öntőműhely. A kiszolgáló kazánház is itt helyezkedett el. (VARGA, 2005) Mivel az Istvántelki Főműhely országos jelentőségű volt, így elengedhetetlenné vált, hogy a vasutat kiszolgáló üzemek is elérhetőek legyenek a területen belül. Mezei Gyula, a gőzösműhely vezetője részletesen kifejtette, hogy a javítással kéz a kézben járt az alkatrészgyártás is, ennek kiszolgálására épültek meg az asztalos, kerékeszterga, kazánkovács, szerkezeti- és gépezeti lakatos, valamint a rugóműhelyek. Minden kézi megmunkálással készült anno, amikor a területen kb. 1500 ember dolgozott. (ÚTV, 2020.)

// fortepan.hu /

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

// hungaricana..hu /

1905. május elsején kezdte meg működését a kocsijavító osztály, a hozzá tartozó gyártási osztállyal, tanoncműhellyel és az erőművel. (IV. KERÜLET, 2018) A jellegzetes víztornyok szabvány szerint készültek, egyenként 125125 m3 űrtartalommal. A tornyok létrehozatala szintén nélkülözhetetlen volt: egyrészt az akkor megépült tisztasági fürdőben használták a vizét, másrészt a műhelyeket is kiszolgálta, valamint a mozdonyokat is innen töltötték. (IV. KERÜLET, 2018) Kadocsay Gyula tanár és vasútfotós nyilatkozta, hogy a tornyok egyes hírek szerint nemcsak a műhelyt, de a szolgálati lakásokat is ellátták. Később ipari vízre cserélték tartalmukat, melyet a Szúnyog-szigetről szivattyúztak a területre. (ÚTV, 2020) A víztornyok rekonstrukciójára az elmúlt években került sor.

A műhely életében az első kényszerű szünet 1922-ben következett be, amikor a lendítőberendezés rendre több balesetet is okozott.

Tájépítészetileg fontos megemlíteni még az ebben az időben történő kerítéscserét is, amelynek során a fát jellegzetes beton kerítéselemekre cserélték. Ekkor történt a 2 km hosszú kövezett út kiépítése is. (IV. KERÜLET, 2018) A második világháború során 1944-ben az első szövetségi légitámadás célja a magyar vasúti közlekedés szétzúzása volt. Emiatt a területtől délre található Rákosrendező a Járműjavítóval egyetemben súlyos károkat szenvedett. A bombázás okozta károkat azonban hamar helyreállították, így például a mozdonyjavító csarnok új tetőszerkezetet is kapott. (IV. KERÜLET, 2018) Az előző részben említettek alapján 1950-ben nagy változások zajlottak a területen, ami közvetlen befolyással volt a Gőzösműhelyre is. Ekkor ugyanis a Rákospalotától Újpesthez csatolt Károlyi Birtokon létrejött Istvántelek. Innentől a műhely Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzem néven folytatta a működését egészen 1970-ig. A műhely a birtoklási változások után fejlődésnek indult. A vasúti fejlődéssel párhuzamban átalakult a műhely is: a gépeket lecserélték, a javítást modernizálták.

Az 1970-es évekre felértékelődött Istvántelek szociális és társadalmi szerepe is. A terület határán, a régi irodaépületek helyén irodaház, művelődési ház, sportcsarnok, könyvtár létesült. (IV. KERÜLET, 2018) Ez a korszak volt a javítóműhely fénykora, a Budapestiek emlékezetében még mindig Landler Jenő Járműjavítóként él a neve, ahova az emberek szívesen jártak. Ezt a korszakot szeretném a tájépítészet eszközeivel megidézni, helyreállítani: a terület akkori szociális jelentőségét, régi “fényét”.

A műhely hanyatlása 1984-ban megindult, mivel a vasutak villamosításával a gőzmozdonyokat kivonták a forgalomból. 1992-ben végleg bezárták az üzemet. (IV. KERÜLET, 2018)

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Jelenleg a MÁV Nosztalgia Kft. jóvoltából újra forgalomba állított, vagy közlekedési kiállításra szánt gőzös mozdonyokat újítják fel itt. A délebbi járműjavító megújult épületében a Stadler egyik karbantartó csarnoka üzemel jelenleg is. /2.8 ábra/ A terület kisebb részein kereskedelmi, raktározási és termelési besorolásnak megfelelő üzemek funkcionálnak.

A fémmegmunkálás üzemei, a kovácsműhely és az öntöde a mai napig is működik. A műhely területének legnagyobb része még így is kihasználatlan: felszedett vasúti sínek, villanymozdonyok és gőzösök tárolására használják.

Az épületek, az ott maradt vasúti kocsik állapota sajnos a mai napig romlik.

(RÁTONYI, 2017)

/ Az Istvántelki Gőzösműhely / by Aperti Film // youtube.com /

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /2. TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /2. TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA

❶

❸ ❷

❹

Az Istvántelki Főműhely – méretét tekintve – a második legnagyobb MÁV ingatlan, mivel a területe melletti fenntartási telkek is hozzátartoznak. (IV. KERÜLET, 2018) Ezekre a leszakadó területekre a II/7. fejezet javaslataiban térek ki, de részletes tervezési területemnek már nem képezik a részét.

A célterületemet többek között keletről a 70,71-es, délről a 2-es számú vasútvonal határolja. Délnyugatról ez a rész csak a Berlini utcán át közelíthető meg, amely a terület nyugati határának egyharmadáig fut el. Ez az utca itt elkanyarodik, majd Brüsszeli utca néven fut tovább, és keretezi a Berlini parkot, amely a tervezési terület közvetlen határát jelenti. Ezt és az Újpesti Erőművet egy korlátozott használatú szervízút választja el az Istvántelki Főműhelytől. Ez az út a Bécsi utca meghosszabbított vonalában halad, és belekapcsolódik az Elem utcába.

Területileg és építészetileg megkülönböztethetünk 4 nagy területrészt: 1. vasúti -, 2. szociális/kulturális -, 3. termelési/raktározási területrész és 4. zöldterület

OKTATÁSI (tanműhely, oktatási épületek) SZOCIÁLIS / KULTÚRÁLIS (szociális raktárak, művelődési ház) SPORT (testvériség sport egyesület) VASÚTI ÉPÜLETEK (járműjavító, mozdonyszín, vasútőrség) TÁRSSZAKMÁK MŰHELYEI (kovácsműhely, öntöde...)

KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK (villamosság, víztorony, röptető...)

IRODA (főnökségi épület, iroda, telephely) RAKTÁR (kiadott raktárépületek, vasúti raktár...)

SZOLGÁLTATÁS/KERESKEDELMI (autójavító, étterem) EGYÉB (óvóhely, garázs, öltöző)

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /2. TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA

/2/1. VASÚTHOZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZEK A terület építészeti értéket képviselő épületei az északi félében találhatók. Itt áll a jelenleg is működő mozdonyszín , délebbre a kovácsés a lakatosműhely az öntödével. A vasúti műhelyek és raktárak a T alakú épületben kaptak helyet, amelyhez sok építészetileg eltérő, hozzátoldott épület kapcsolódik. Ennek a központi T alakú épületnek a keleti sarkában található egy irodaépület, amelynek kialakítása magasabb minőségű, mint a többi kapcsolódó épületé, de még így is ront a központi épület összképén. A műhelyépületek és a Stadler javító csarnoka között későbbi korokban létesült épületek találhatók, valamint egy világháborús óvóhely is. Ahogyan már a korábbi fejezetben említettem, a javítócsarnok nemrég került felújításra. Hatalmas kontrasztot alkot vele a mellette keleti irányban húzódó régi javítóműhely, ami a legrosszabb állapotban van az összes épület közül. A tetőszerkezet omladozik, teljes cserére vár. Az épület belsejét az időjárási viszonyok által erodált vasúti járművek és gyomfajok uralják. /2/2. TERMELÉST, RAKTÁROZÁST SZOLGÁLÓ TERÜLETRÉSZ A terület nyugati hosszanti sávjában találhatók a legkülönfélébb épületek. Kezdve a terület északnyugati sarkán található autómosóval, autójavítóval. A különböző időszakokban felhúzott épületek elütnek a többi téglaépülettől, kialakításuk, szerkezetük rendezetlen és esztétikailag sem előnyös.

Erről a területrészről összesen három épületet emelnék ki. Ezek közül kettő a vasúti területrészhez köthető T alakú központi épület szárnyai mellett északi és déli irányban található. Ezek többé-kevésbé eredeti formájukban fennmaradt, historizáló ipari épületek. Az északabbra fekvő épület egyik szárnyát elbontották, ennek valamilyen formában való visszaépítése célzott. A harmadik épület a terület délnyugati sarkában található, szintén igényes kialakítású, jelenleg raktárként funkcionál, pedig pozíciójából és kialakításából adódóan a szegregált lakóterület kiszolgálására is alkalmas lenne.

A tervezés során ezek a területek jelentős változással érintettek.

A beavatkozások mind szerkezeti, mind építészeti jellegűek - a tér identitásának és gazdaságosságának megteremtése érdékében.

/2/3. SZOCIÁLIS/KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGHEZ KÖTHETŐ TERÜLETRÉSZ Főképp a céltérség keleti határán találhatók ilyen és ehhez hasonló épületek. Ezen az Istvántelek vasútállomástól megközelíthető területen található a tanműhely épülete, a főnökségi épület, a művelődési ház, étterem, cukrászda, sportcsarnok és a két víztorony is. Az épületek eltérő korok stílusjegyeit hordozzák. Ez a terület – a megközelíthetőség javításával, zajvédelem megteremtésével – újból a Főműhely virágzó kulturális színterét jelentheti majd. /2/4. ZÖLDTERÜLET A telek déli része jelenleg kiterjedt üres zöldfelület, melyet egykor tároló- és rendező vágányhálózat töltött ki. Ezt az elmúlt években javarészt felszámolták, jelenleg vasúti sínek tárolására használják. Ez a helyszín a környezeti állapotok fitoremedációs javításával bármilyen funkció befogadására alkalmas lehet a távoli jövőben. Addig átmeneti hasznosításban a fővárosi zöldfelületi infrastruktúra számottevő részeként működhetne.

A területről általánosságban elmondható, hogy alulhasznosított, rengeteg rossz állapotú épülettel és pusztuló építészeti örökséggel terhelt. (IV. KERÜLET, 2018)

/ Budapesti Fejlesztsi Központ /

❸

❶ ❷

❹

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /3. ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Megvizsgáltam a területet a rajta található értékek szempontjából is. Az Istvántelki Főműhely dicső múltja még mindig jelen van, és megmutatkozik a megmaradt természeti, építészettörténeti, ipartörténeti emlékekben.

A feltérképezés során a Dél-Újpest TSZT Örökségvédelmi Hatástanulmány mellékletét hívtam segítségül, illetve a “muemlekem.hu” honlapját.

Ezek alapján jól lehatárolhatóak a megőrizendő, rekonstrukcióra szánt műhelyek.

A Településszerkezeti terv elsősorban arról nyilatkozik, hogy a terület elhelyezkedése és mocsaras, lápos eredete miatt, illetve fiatal korából adódóan nem valószínű, hogy régészeti leletet rejtene. „A területen egy ingatlant, a MÁV Istvántelki Főműhelyt érinti műemléki védelem – az ingatlanon 9 épület áll egyedi műemléki védelem alatt, illetve az ingatlan egésze műemléki környezet, amely I. kategóriájú műemlékként védett együttes (műemléki törzsszáma: 16298, az együttes nyilvántartási azonosítója: 12059), műemlékké nyilvánította az 53/2011.

(VIII. 25.) NEFMI rendelet. A védetté nyilvánítás célja az 1901 és 1903 között emelt MÁV Istvántelki Főműhely építészeti, technikatörténeti, iparművészeti értékeinek, berendezéseinek megőrzése.”

(IV. KERÜLET, 2018, 37o.)

Ezen objektumok azonosítása után a rekonstrukció is szerepel a célkitűzéseim között.

Emellett táj-és természetvédelmi-, zöldfelületi értékek, kertépítészeti alkotások, objektumok is értékként szolgálhatnak. (IV. KERÜLET, 2018)

Az építészeti értékek pontos meghatározása: -Kocsijavító műhely (33.sz.) 1902 historizáló - Víztorony (45.sz.) 1903 historizáló - Kovács-, esztergaműhely és öntöde (63-64-65. sz.) 1903 historizáló - Anyagszertár (30, 31, 32 sz.) 1903 historizáló - Szállítási- és tűzoltóraktár (57, 58 sz.) 1903 historizáló -Szállítási- és tűzoltóraktár (57, 58 sz.) 1903 historizáló - Műolaj- és rugóraktár (60, 108 sz.) 1903 historizáló - Olajraktár (54 sz.) 1903 historizáló - Kócraktár (56 sz.) 1903 historizáló (Műemlékem.hu, dátum nélk.) (IV.KERÜLET,2018, 43-83o.)

Rossz állapotban levő épületek Közepes állapotú épületek Felújított, jó állapotú épületek

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /4 NÖVÉNYZET

Jelen fejezet az Istvántelki Főműhely helyszíni bejárásának tapasztalatait, zöldfelületi vizsgálatait foglalja össze. A helyszínről általánosságban elmondható, hogy intézményi besoroláshoz képest igen magas zöldfelületi aránnyal rendelkezik. A terület több mint fele (56,75%-a) zöldfelület, azaz növényzet borítja (beleértve gyep- és cserjeszintet is). (MTSZ, dátum nélk.) Ebből intenzíven fafajok által lombkoronával borított terület 67,78%. A magas arány részben azonban az elmúlt évtizedek fenntartási hiányosságainak köszönhető: a zöldfelület jelentős részét a területen elszaporodó gyomfák, magoncok, burjánzó cserjefoltok teszik ki. A faállomány mennyisége önmagában nem jelent pozitívumot, az egyedek többségének állapota leromlott, a fafajok elöregedtek, a gyomnövények elszaporodtak, az értékes fajok alászorultak.

A terület legjellemzőbb nemzetsége a Populus. A nyárfa különböző fajai dominálják a területet (Populus nigra, Populus nigra ’Italica’, Populus simonii, Populus x canescens, Populus alba). Feltételezhetően ezek az egyedek az Istvántelki Főműhely létrejöttekor kerültek a területre, elhelyezkedésük szándékolt. Legjellemzőbben a terület – mára már hiányos – fasorait alkotják. A nyárfa populciót alkotó fajok a következők: kínai nyár (Populus simonii), fekete nyár (Populus nigra) és az oszlopos növekedésű fajtája, jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’), melynek keskenyebb, karcsúbb a koronája. A területen található egyedek ugyan a mai napig nagyon mutatósak, és fontos látványtengelyeket alkotnak, de állapotuk kritikus. A fajra jellemző, hogy rövid életű, így az egykoron életerős fák mára belül korhadtak, odvasak, törzsüket más fajok szorítják el. Ezen felül a terület ipari jellegből adódóan a példányok többsége gyökérzónában sérült (főképp hulladéklerakás és gépek okozta sérülések miatt), így statikai állapotuk is kérdéses. A Populusok elöregedett példányait nem érdemes megtartani, azonban az általuk alkotott látványtengelyeket a tervezésnél figyelembe vettem. A terület tartogat olyan nyárfákat, melyek még menthető állapotban vannak – erős visszavágással, koronaalakítással javíthatóak. Ez jellemzően a Populus simonii és Populus alba fajokra jellemző a Főműhely kapcsán.

A terület jelentős mértékben szennyezett, és ez táptalajt biztosít az invazív zöld juhar (Acer negundo) számára, mely jól tűri ezeket a körülményeket. A terület jól szemlélteti a fafaj agresszíven terjedő mivoltát. A kihasználatlan, alulhasznosított területeket igyekeztek elfoglalni, csoportokat képeztek, amelyek alatt rengeteg értékes fafaj alászorult magonca küzd a fennmaradásért. Emellett maga az Acer negundo is sokszor aljnövényzetként jelenik meg, ez a legjellemzőbb a területen (épületek mellett, facsoportok alatt, területszéleken).

III. AZ ISTVÁNTELKI FŐMŰHELY VIZSGÁLATA /4 NÖVÉNYZET

A területen elterjedt gyomfajok között említendő még a bálványfa (Ailatnhus altissima) is, azonban ezek az egyedek láthatóan rosszabbul tűrik az erősen szennyezett talajt és levegőt, odvasak, korhadtak, meglehetősen rossz állapotban vannak.

Az épületek mentén, azok oldalaiban, illetve a vágányok mellett magas arányú a Robinia magoncok valamint a magasra nőtt Morusok jelenléte.

Hasonló elhelyezkedésben idős, értékes és jó állapotú gesztenyefák (Aesculus hippocastanum) is megjelennek, melyek a vezérfajok kisebb százalékát alkotják. Kiemelt helyeken jelenleg is díszítenek, a látványok megnyitásával központi szerepbe hozhatók. Szintén igaz ez a telek platánjaira (Platanus x hispanica).

A terület fókuszpontjában a két járműjavító csarnok közötti területen volt leginkább jellemző a magoncosok jelenléte. Legnagyobb arányban az ostorfa (Celtis), a juhar (Acer), és az ezüstfa (Eleagnus) fajai voltak jelen.

Ezek mellett számos egyed megtalálható még: Ailanthus, Morus, Robinia, Buddleja, Lonicera, Prunus, Pyracantha, Malus, Tilia. Kiemelendően kezelendők az idős, magasra nőtt Morus alba fajok. Ezek fényigényesek, így a terület tisztításával ezek a jó állapotú és szép fajok kiszabadíthatók.

A telken belül szinte csak itt jelennek meg díszfák és díszcserjék (Prunus, Lonicera, Pyracantha, Juniperus, Malus, Buddleja). Ezek a magoncosok szélén a Populus simonni és Populus x canescens árnyékában fejlődnek, csoportosulásuk szintén tervezői szándékra utal.

Ilyen és ehhez hasonló dísznövények már csak a kiemelt, jelenleg is működő, viszonylag jobb állapotú épületek környezetében találhatók.

Ezekre a területekre jellemző, hogy magánkertbe illő fajok gazdagítják, melyek kicsit elütnek a terület többi, természetesen kialakult társulásaitól, és kilógnak a vezérfajok közül is. Elhanyagolt fenntartás miatt azonban a díszfajok állapota is leromlott.

A tervezési terület örökzöld fajairól elmondható, hogy kiemelt fókuszpontokban jelennek meg, a díszfákkal egyetemben. Cupressus sempervirens, Taxus baccata, Picea abies, Chamaecyparis lawsoniana, Pinus nigra, Juniperus, Picea pungens. A fenyők állapota szintén rossz.

A terület sürgős beavatkozást kíván (pl. a borostyántól meg kell szabadítani ezeket a fákat és cserjéket, a koronát fel kell tisztítani, az elöregedett fákat kivágni, az alászorult egyedeket kiszabadítani, gyomnövényeket vissza kell szorítani).

IV. STRATÉGIA IV/1. KITEKINTÉS

IV/1/1. PARK AM GLEISDREIECK / 2011 / Atelier LOIDL

IV/1/2. SCHÖNEBERGER SÜDGELÄNDE PARK / 2009 / Group Odious IV/1/3. MIDLAND RAILWAY SQUARE / 2017 / PLACE Laboratory

IV/2. CÉLOK, CÉLKITŰZÉS IV/3. VÍZIÓ

IV. STRATÉGIA

Európaszerte számos helyen ismerték már fel a barnamezős területek által nyújtott lehetőségeket. Ezek zöldfelületként való újrahasznosítása igen népszerű. Megvizsgáltam pár hasonló jellegű, külföldön megvalósult projektet, amelyek előképként szolgáltak a tervezésem során.

/ Park am Gleisdreieckby Atelier LOIDL // landezine.com /

IV. STRATÉGIA /1. KITEKINTÉS /1/1. PARK AM GLEISDREIECK / 2011 / Atelier LOIDL A Berlin belvárosában található, szintén lineáris területű park ugyancsak vasúti területből alakult ki. A helyszín 1945 óta üresen állt, hasznosítatlan felületként. A vasúti funkciókat életre hívták, újra integrálták a városi struktúrába, mellette pedig szabadidős zöldfelületi funkciók kaptak helyet.

A két funkció egymás mellettisége különleges identitást ad a helynek, ez pedig inspirációként szolgált a céltérségem tervezésekor. A tökéletesen működő funkcionális struktúra és a letisztult kortárs formavilág miatt nemzetközi szinten ismert kiemelkedő tájépítészeti alkotás. (LANDEZINE, 2021) Ez a projekt a legismertebb vasúti rozsdaövezeti reintegrációs kísérlet, mely legalapvetőbb pillére a tervnek.

/1/2. SCHÖNEBERGER SÜDGELÄNDE PARK / 2009 / Group Odious Szintén egy Berlinben, egy – a második világháború után funkcióvesztett – területen alakult ki, ahol a természet teljesen visszavette a vezető szerepet. A tervezők – a természetesen kialakult állapotok megzavarása nélkül -lehetővé tették a terület bejárását, ezzel bemutatva a természet térhódítását. A központi csarnok rendezvénytérré alakult, így a helyszín kulturális szerepe is nőtt. /1/3. MIDLAND RAILWAY SQUARE / 2017 / PLACE Laboratory Ez a projekt eltér az előzőktől, ugyanis ebben az esetben köztérről beszélhetünk, amely az egykori Midland Railway Workshopok helyén alakult ki. A XIX. században épült ipari épületeket helyreállították, és egy városi teret hoztak létre. Az így létrejövő térség lakó, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális funkciókat kapott, de megőrizte autentikus, ipari hangulatát is.

(LANDEZINE, 2021)

1.

5.

2.

6.

3.

7.

4.

8.

9.

1. Mango the Line / by AELAND / 2. Ganz Landschaftsarchitekten 3. Macquarie University Central Courtyard / by Hassell / 4. ismeretlen forrás 5. Zhengzhou Vanke Central Plaza / by Locus Associates / 6. Little Forest Garden / by HEA / 7. WALA Open-Air Facilities / by Glück Landschaftsarchitektur / 8. Barcelona Skateparks / by SCOB Architecture & Landscape / 9. St Andrews, Bromley-by-Bow / by Townshend Landscape Architects /

2.

1.

3.

4.

5.

6.

8.

7.

9.

10.

1. GASP! Stage 2 – Glenorchy Art & Sculpture Park / by McGregor Coxall / 2. Activity Landscape Kastrup / by MASU Planning / 3. Neighborhood Park / by Cino Zucchi Architects / 4. Meifeng Community Park / by ZIZI STUDIO / 5. Natur-Park Schöneberger Südgelände / by Group Odious / 6. Ismeretlen forrás 7. Skatepark Continua / by MBL Architects / 8.The meadow / by B|D / 9.Buitenschot Park / by H+N+S Landscape Architects / 10.Place de l’Europe, Luxemburg / by TOPOTEK 1 /

IV. STRATÉGIA /2. CÉLOK, CÉLKITŰZÉS Az Istvántelki Főműhely tág városfejlesztési kontextusának és szűk területi vizsgálatainak eredményeképp meghatározhatók a fejlesztési célok. Egy komplex, városi vonzáskörű vasúti és ipari értékeket bemutató multikulturális központ létrehozását tűztem ki célul.

A közlekedési helyzet javításával a városi környezetbe valló beillesztést javasoltam a II/7. fejezetben. Ezáltal egy mindenki számára elérhető multifunkcionális zöldfelületet lehet létrehozni. Az így létrejött zöldfelület fontos szerepet játszana a városi zöldhálózatban. Teszt jellegű környezettechnológiai megoldásokat vonulat fel (pl. fitoremedáció), amelyek például szolgálhatnak a jövő barnamezős beruházásainak.

A meglévő adottságok kiaknázásával egy korszerű építészeti, tájépítészeti alkotás jöhet létre, mely kiegészíti a térség hiányzó funkcióit. Az újkori igényeknek megfelelő vegyes funkciók – kulturális, közösségi, szabadidős funkciók, iroda, raktározás – egy gazdaságilag önfenntartó területhasználathoz vezethetnek. A terület egy részét az ingatlanfejlesztésekhez kell kapcsolni, valamint a bevételeket vissza kell forgatni a helyszíni projektekbe.

terület bekapcsolása a városszerkezetbe, városfejlesztésekbe vegyes hasznosítású, multikulturális terület létrehozása zöldfelületek megőrzése, hozzákapcsolása a városi zöldinfrasrtuktúrához értékes építészeti és ipartörténeti és vasúti emlékek megóvása, helyreállítása, bemutatása funkciónak megfelelő új épületek létrehozása és meglévő épületek funkcióváltása fenntarthatósági, környezetvédelmi, klímavédelmi és ökológiai megoldások alkalmazása

IV. STRATÉGIA /3. VÍZIÓ

“A természet visszahódítja a teret” A víziómban azt szemléltetem, hogy az előbb említett célok hogyan, milyen formában érvényesülnek a területen. Az előzetes célkitűzéseim alapján meghatároztam öt kulcsfogalmat, amelyekre a későbbi koncepciómat felfűztem. Az egyes fogalmakat képviselő eszközök a területen kisebbnagyobb csoportokban jelennek meg. Az öt nagy kulcsfogalom és ezek eloszlása a célterületen a következő:

// landezine.com /

// effekt.dk /

TEMATIKA

REKREÁCIÓ

ipari környezet vasúti tematika javító csarnokok

urbánus funkciók városi sport pihenőfelületek

KULTÚ

művelőd tanmű kávézó, kö

1. TEMATIKA: meglévő és megmaradó vasúti üzemek a terület északi és középső részein, valamint a vasúttörténetet bemutató objektumok; 2. REKREÁCIÓ: a terület középső részén, a két járműjavító csarnok között létrejövő terület, melynek központi eleme a T alakú műhely és raktárépület; 3.KULTÚRA: ezt a térség keleti határa mentén a vasútállomás közelében levő meglévő épületek képviselik; 4.ZÖLDFELÜLET: a kihasználatlan, szinte üresen álló nagy kiterjedésű déli területrész; 5.GAZDASÁGOSSÁG: a terület önnfentartását segítő, bevételi forrást jelentő irodák és műhelyek az egykori termelést/raktározást szolgáló épületek helyén a terület nyugati sávjában.

// archdaily.com /

// landezine.com /

// landezine.com /

ÚRA

ZÖLDFELÜLET

GAZDASÁGOSSÁG

dási ház űhely önyvtár

fitoremedáció rekreációs zöldfelületek teszt jellegű növénykiültetések

ipari városba illesztés raktárak, műhyelek irodapark

IV. STRATÉGIA /3. VÍZIÓ

Stader járműjavító jelenleg is működő csarnoka + vágányok, melynek elválasztása javasolt tájépítészeti installációval

Városi park, terepplasztikával - a fitoremedáció területe, itt célszerű az előkészítés esetleges lakfunkció befogadására

A terület gazdaságos működése érdekében modern kiadható raktár és irodaépületek területe, kortárs irodákkal, mely kapcsolatban van a Berlini parkkal is

Városi tér és park funckióinak (sport, játék, rekreáció) és egyéb szolgáltatási épületek helye (kávézó, kiállítótér, rendezvénytér)

A terület régi szociális és társadalmi jelentőségének újbóli felvirágoztatása kapna itt helyet (múzeum, oktatás, sport, kereskedelem, szolgáltatás)

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ V/1. JELENLEGI ÉPÜLETEK ÚJRAGONDOLÁSA

V/2. TÉRFALAK KIALAKÍTÁSA MEGMARADÓ ÉS ÚJ ÉPÜLETEKKEL V/3. TÉRSZERKEZET KIALAKÍTÁSA

V/4. TERÜLETFELHASZNÁLÁS RÉSZEI

V/5. ÁTFOGÓ TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓTERV V/5/1. TEMATIKA

V/5/2. REKREÁCIÓ V/5/3. KULTÚRA

V/5/4. ZÖLDFELÜLET

V/5/5. GAZDASÁGOSSÁG

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ

A programterv az előző fejezetben taglalt vízió kulcsfogalmainak térbeli levetülését tartalmazza. Nagy általánosságban már elhelyezésre kerültek ezek, azonban a részletes területfelhasználáshoz először át kellett gondolni a már meglévő épített és természeti adottságokat. Az épületállomány változása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy városi vonzáskörű multifunkcionális közpark létrejöhessen. A következő fejezetekben kialakítás folyamatát fejtem ki.

/ HITMAN III. by IO Interactive // elite3d.com /

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /1. JELENLEGI ÉPÜLETEK ÚJRAGONDOLÁSA

A tervezés kezdetekor számba vettem az épületállomány általános helyzetét és állapotát, és ezek alapján három kategóriát állítottam fel: 1. elbontandó épület 2. megtartott épület régi funkcióval 3. megtartandó épület új funkcióval Elbontandónak ítéltem azokat az épületeket, melyek állapota leromlott, kilóg a területszerkezetből, rontja az értékes ipari épületek összképét, és gazdasági szempontból kihasználatlan. Ezek főképp a terület nyugati sávjában húzódó raktározási épületek.

Struktúrájuk jelen állapotban ellehetetleníti a területrész kihasználhatóságát, és gazdaságilag sem rentábilisak. A középső területrészben található épületek közül azok kerülnének elbontásra, amelyeknek pozíciója kedvezőtlen, és építészetileg nem értékesek.

Ezek hátráltatják leginkább egy nagyobb kiterjedésű funkció megtelepítését.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /1. JELENLEGI ÉPÜLETEK ÚJRAGONDOLÁSA Vannak olyan épületek is, melyek állapota jelentősen leromlott ugyan, de építészeti értéket képviselnek vagy védettek. Ezeket az épületeket megtartandónak ítéltem. Itt az első lépésben a cél a balesetveszély elhárítása.

Második körben az épületek rekonstrukciója az elképzelés. Emellett vannak olyan védett épületek, amelyek részben vagy egészben eltűntek. Ezeknek - legalább jelzés értékű – visszaállítása is szerepel a programomban.

Ilyen például az egyik műemléki védelem alatt álló raktár északi szárnya, vagy a régi javítócsarnok tetőszerkezete, valamint egyéb raktárépületek, öltözők, amelyek mára már nem láthatók.

Az ilyen épületek esetében nemcsak a megtartás és a helyreállítás fontos, hanem az, hogy ezeket az épületeket úgy hasznosítsuk, hogy azok megfeleljenek a jelenkor igényeinek. Elképzelésem szerint főleg szociális, szabadidős tevékenységek kapnának helyet ezekben az értékes épületekben.

A teljes egészében megmaradó épületek közé tartoznak a terület keleti határán húzódó szociális épületek, a két javítócsarnok és egyéb értékes épületek. Az északi terület gőzösjavító műhelye javarészt megtartaná az eredeti funkcióját, valamint a javításhoz elengedhetetlen társszakmák műhelyei is beköltöznének ide. A műhelyt megnyitnám, látványműhelyként funkcionálna, így hozzájárulhatna a gőzvontatásos technológia népszerűsítéséhez. Ezek a mozdonyok a mai napig hatalmas értéket képviselnek, ám a javításukhoz szükséges szaktudással már csak kevesen rendelkeznek. (APARETI FILM, 2018) Ahhoz, hogy a gőzösök továbbra is fennmaradjanak, elengedhetetlen, hogy az emberek széles körben megismerjék a szakmát. Az itt létesített tanoncműhely is arra szolgálna, hogy a jövő nemzedékének tovább lehessen adni a járműjavításhoz kellő tudást.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /2. TÉRFALAK KIALAKÍTÁSA MEGMARADÓ ÉS ÚJ ÉPÜLETEKKEL

Új épületállomány létrehozására a terület nyugati sávjában került sor. Itt összefüggő, egységes stílusú, a meglévő épületállománnyal harmonizáló raktározási, termelési és irodaépületek kapnának helyet.

Ahhoz, hogy a monoton hosszanti irányt megtörjem, a térfalak kisebb-nagyobb áttörésekkel, változó emeletmagasságokkal létesülnének. A kertes házas lakóövezet mellett alacsonyabb, beépítéshez passzoló épületek jönnének létre. Itt, a telek délnyugati sarkában kereskedelmi, szolgáltatási és szociális funkciók települhetnének az épületekbe, hogy kiszolgálják a szegregált lakóterületet.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /2. TÉRFALAK KIALAKÍTÁSA MEGMARADÓ ÉS ÚJ ÉPÜLETEKKEL

A megmaradó épületek által képzett térfalakat is megbontottam. A legszembetűnőbb változás a központi T alakú épület esetében látható. A terület minél kiválóbb bejárhatósága érdekében ezt az épületet meg kellett szakítani. Az épület keleti irányú szárnya félbevág egy jelentős összterületű központi részt. Mivel értékes épületről van szó, ezért nem állt szándékomban nyomtalanul eltüntetni azt. Az épület két pontján – a keleti és a déli szárnyon – a térfalak kibontásával biztosítva lenne az átjárhatóság. A tetőszerkezet azonban megmaradna, mert tökéletesen szemlélteti az épület egységét, egykori térszerkezeti szerepét. Ez abból a szempontból is előnyt jelent, hogy az épületben jelenleg alászorult értékes faegyedek a tető átvágásával kiszabadulhatnának.

Hasonló a helyzet a régi járműjavító csarnok esetében is, ahol a még biztonságos keleti falszakaszok megtartásával és a tető rekonstrukciójával egy szellős, átjárható térszerkesztő elem jönne létre. Az épületben álló mozdonyok és faegyedek megmaradnának, szemléltetve a természeti hatások erejét.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /3. TÉRSZERKEZET KIALAKÍTÁSA

A térszerkezet kialakítása nem szokványos módon történt. A terület hatalmas, szinte nincs benne hagyományos hierarchikus rendszer, az útvonalrendszer egy szintű. Éppen ezért a térfalak és felületek kialakításakor más módszertant alkalmaztam. Elsősorban a terület fókuszpontjait határoztam meg, és az azok közti kapcsolatrendszert. Így kialakulhattak a fő útvonalak, irányvonalak, melyek felületekre szabdalták a térséget.

Ezek a felületek végül a kapott funkciók alapján nyerték el végleges formájukat, minőségüket.

PONTSZERŰ ELEMEK A területen belül kijelöltem azokat a fókuszpontokat, melyek vonzástényezőként szolgálhatnak. Ezek kiemelt építészeti vagy ipari értékkel bíró épületeket jelölnek, esetleg funkcionálisan érdekes területeket. A hatalmas javító csarnokokon kívül ide tartozik még az óvóhely, a víztornyok környezete, a megmaradó műemléki épületek, tornyok, műhelyek, ipari objektumok, szerkezetek.

Ezek a fókuszpontok azok, amelyek meghatározzák az áramlás irányát. Fontos volt, hogy a funkciók egymással kapcsolatban lehessenek, jól bejárhatók, átláthatók legyenek.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /3. TÉRSZERKEZET KIALAKÍTÁSA

LINEÁRIS RENDSZEREK A kialakult térfalak erős architektonikus rendszert határoznak meg. A létrejövő északkeleti-délnyugati irányok felosztják a területet. Vertikálisan három nagy részt különítenek el, melyek a tervezés során már elméleti síkon is megkülönböztetésre kerültek. Az így létrejövő gazdasági / tematikus / rekreációs / zöldfelületi és szociális sávokat tovább tagolják a rájuk merőleges irányok. A legészakibb irány az Elem utcával párhuzamosan haladó fogadótér tengelye. A következő a vasútállomásról kiinduló tengely, ami végigfut az északi csarnok határán és a műemléki épület szimmetriatengelyét képezi. Ez szintén fogadótengely, hiszen a víztorony mellett a vonattal érkezőket vezeti be a területre. A T alakú épület oldalain is elhalad egy-egy tengely, közülük az északabbra eső keresztülvág a kovácsműhely épületén is. A Berlini Park mellől kiinduló egyik tengely végigfut a csarnokok és a víztorony mellett, és bekapcsolódik a Wysocki utcába. A másik tengely, ami szintén a Berlini Parkból indul, továbbvezeti a gazdasági területek forgalmát. Itt kapna helyet a céltérség gazdasági területeinek fogadópontja.

Láthatóan itt az épületstruktúra is megváltozik, a térszerkezet kinyílik a Park felé. A térség déli részein a tengelyek a vasúti elvágó hatás okán megszűnnek. Itt már csak kisebb tengelyek vezetnek be, a Brüsszeli utca és a Szófia utca vonalában.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /3. TÉRSZERKEZET KIALAKÍTÁSA

FELÜLETEK LÉTREHOZÁSA A felületeket az előzőekben taglalt erős irányulások határozzák meg. Ezek szigorúan geometrikus felületek, melyek – nagy területük révén –- képesek a vízióban taglalt funkciók befogadására.

A felületek anyagi minőségét a meglévő térszerkezetek, növényzet és a tervezett funkciók határozták meg.

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ FELÜLETEK

FELÜLETI MINŐSÉGEK

FELÜLETI FUNKCIÓK

TOVÁBBI TAGOLÁS

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /4. TERÜLETFELHASZNÁLÁS RÉSZEI

TANMŰHELY/WORKSHOP

STREET WORKOUT

KÖNYVTÁR

STREET SOCCER

MŰVELŐDÉSI HÁZ KERTJE

STREETBALL

HELYTÖRTÉNETI KILÁTÓ

FALMÁSZÁS

KIÁLLÍTÓTÉR

FUTÓPÁLYA

IPARI TERÜLET

STREETSKATE

RAKTÁRAK

GÖRDESZKAPÁLYA

LOGISZTIKA

WALL-SKATE

MŰHELYEK

IRODÁK

IRODÁK

MOZDONY

TERASZOK

MŰKÖDŐ VASÚT

KÁVÉZÓ

JÁRMŰJAVÍTÓ

RENDEZVÉNYTÉR

ZÖLD CSARNOK

FITOREMEDÁCIÓ

TRANSZFORMÁTOR

PARK

KAZÁN

VÁROSI TÉR

PIHENŐ UDVAR

RENDEZVÉNYTÉR

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /5. ÁTFOGÓ TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓTERV A következő részben a víziómban bemutatott öt kulcsfogalomhoz tartozó szabadtéri funkciók konkrét területi elhelyezését és jellemzőit ismertetem. /5/1. TEMATIKA A vasúti tematikához kapcsolódóan nemcsak konkrét funkciók, hanem elszórtan megtalálható objektumok is fűződnek. Mint egyfajta kiállítási tárgy, úgy jelennének meg a területen a megmaradó vágányok, szerelvények és vasúti ipari eszközök. Ezek adják a terület identitását: megőrzésük és bemutatásuk tehát elsődleges cél. Ezek egyébként más funkciókkal vegyítve (pl. a raktár és irodarész közelében is) megjelennek.

Ez annak az érzékeltetésére szolgálna, hogy a terület egykor fontos része volt a magyar vasúti közlekedésnek. A tematika áthatja a terület egészét, egybefogja a koncepciót.

Ezen felül a megmaradó vasúti ipari funkciók a járműjavító csarnokok közelében csoportosulnak. A már említett északi csarnok látványműhelyként való üzemelése a legfontosabb, tematikához kapcsolódó vonzástényező. Ez annak is köszönhető, hogy az épület ennek a térségnek a város felől legjobban látható és megközelíthető eleme. Éppen ezért itt került kialakításra a helyszín fő fogadótere. Ez a fogadótér az Elem utcáról több irányban megközelíthető, a bejövő forgalmat az épületbe, valamit az épület mellett a szabadidőparkba vezeti. Ez a rész tökéletes a parkolóhely igények kielégítésére is. Ezt fásítva, valamint szikkasztásra alkalmas zöldsávokkal tenném környezetbaráttá.

A gőzmozdonyok javításához továbbra is ez a csarnok adna helyet, de beköltöznének ide a társszakmák műhelyei is. A tanoncműhely is itt kerülne elhelyezésre. A csarnok egyébként vezetett vonalakon jól bejárható lenne, a munkások zavarása nélkül. A munka minden szakasza megfigyelhető lenne, és speciális múzeumtechnológiai eszközökkel ismertetni lehetne. A csarnok megnyitását építészeti eszközök is segítenék (pl. homlokzatokon nagyobb üvegfelületek létrehozásával). A csarnok a fentieken kívül helyet adhat még táncstúdiónak, tornateremnek.

A két védett épület, melyről a III/2/3. fejezetben esett szó, szintén a vasúti tematikával kapcsolatos funkciót kapna, interaktív kiállítással, terepasztalokkal. Látható a tervben az északi épület bal szárnyának szerkezeti képének bemutatása is. Alatta - kiállítási tárgyként - helyet kaphat akár a csarnokban javított gőzösök egyike is. A délebben fekvő épület teljes egészében megmaradt, ez kétoldalról megközelíthető, valamint egy kiemelt reprezentatív térrész is kapcsolódik hozzá. Ez a terület az épület központi tengelyében jött létre, ezért erős szimmetria jellemzi. Tartozik hozzá egy vízarchitektúra és egy intenzíven fenntartott gyepfelület. Ez a térrész a szabadidőpark és a mellette található működő karbantartó csarnok elválasztására is szolgál.

Az imént említett csarnok pedig nem más, mint a Stadler üzeme. Ez továbbra is folytatná működését, beleértve a hozzá tartozó rendező és tároló vágányokat. Ezek látogathatóságát korlátoztam, de nem zártam el teljesen a közönségtől. A csarnok épülete a Berlini Park felőli fogadóterületről gazdasági bejáratokon zavartalanul megközelíthető. A hozzá tartozó vágányhálózatot – a balesetveszély mérséklése végett – térben leválasztottam a zöldfelülettől. Ennek a határoló objektumnak az eszköze vagy áttört oszlopos installáció lenne, vagy anyagában színezett áttetsző falszakaszok. Ugyanis attól még, hogy térben elvágtam a két területet, elméleti síkon még egybetartozik, így részben vagy egészben beláthatóvá akartam tenni.

A terület déli részén található transzformátorházak, kazánházak és röptetők megmaradnának, és külön gazdasági bejáraton megközelíthetők lennének.

A vasútállomás területe is ebbe a témakörbe esik, amely közvetlenebb módon csatlakozik a helyszínhez, mivel ez is fogadótérként funkcionálna.

A két víztoronyhoz, amelyek környezete a vendégek fogadására – várakozásra, jegyvásárlásra és egyéb időtöltésre – alkalmas helyet jelent, nagyobb gyalogos terhelést elbíró átjárók vezetik a látogatókat. / Midland Railway Square / by PLACE Laboratory // landezine.com /

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ

⓿ ❶ ❷ ❸ ❹ ❺

❻ ❼ ❽ ❾ ❿ ⓫

GAZDASÁGI VÁGÁNYHÁLÓZAT RAKTÁRAK/LOGISZTIKAI ÉPÜLETEK IRODAÉPÜLETEK IRODAPARK STADLER KARBANTARTÓ CSARNOK FITOREMEDÁCIÓS TERÜLET

GAZDASÁGI UDVAR ZÖLDÍTETT CSARNOKÉPÜLET REPREZENTATÍV KERTRÉSZ REKREÁCIÓS KÖZPONT RENDEZVÉNYTÉR KIÁLLÍTÓTÉR

⓬

⓬ ⓭ ⓮ ⓯ ⓰ ⓱ ⓲

KULTURÁLIS ÉPÜLETEK SPORTCSARNOK LÁTVÁNYMŰHELY VÍZTORONY KILÁTÓ KÖZPARK FOGADÓTÉR LANDART / TEREPPLASZTIKA

❶ ❻

❷

⓿

⓲

❸

❻

❹

⓲ ❺

⓿

❻

❼

TERRAWAY BURKOLAT & RÉZ DÍSZCSÍKOK REPREZENTATÍV VIRÁGÁGY & EXTENZÍV GYEP ÚJRAHASZNOSÍTOTT BAZALT KOCKAKŐ GUMIBURKOLATÚ SPORTTERÜLETEK TÉRKŐ BURKOLAT & SIMÍTOTT BETON DILATÁLT BETON & LÁTSZÓBETON MAGASÁGYÁSOK KISELEMES EGYEDI TÉRKŐ BURKOLAT INTENZÍV & EXTENZÍV GYEPFELÜLETEK MEGEMELT SÉTÁNY & KAVICS SZIKKASZTÓSÁV ÖNTÖTT ASZFALT & KAVICS BURKOLATÚ PARKOLÓ

❷

❸

❺ ❿

⓫ ❽

⓰ ⓫

❽

⓫

⓭

❿

⓱

❾

⓯

⓭

⓱

⓲

⓬

❾ ⓮

⓯

⓱

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /5. ÁTFOGÓ TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓTERV /5/2. REKREÁCIÓ A szabadtéri időtöltés kulcselemei a rekreációhoz tartozó funkciók. Ezek sűrűsödési pontja a terület központjában, a két csarnok közötti területen fekszik. Mivel a továbbiakban ezt a részterületet dolgoztam ki, ezért ennek részletes ismertetésére a VI. fejezetben kerül sor.

Az északi gőzösműhely a vasúti funkciók mellett befogadna egy kisebb sportlétesítményt is. Ez azért fontos, hogy a rekreáció lehetősége az év teljes szakaszában biztosítva legyen. A sportcsarnokban táncstúdió létesült, valamint falmászás, és termi labdajátékok is igénybevehetők.

Ezek a funkciók az épület délnyugati sarkában kapnak helyet.

Egyedül a kültéri fitnesz park az, amely a súlyponti területen kívül még két helyen megtalálható. Az egyik a terület északnyugati sarkában elhelyezkedő, közparkként leválasztott területen, a másik a déli víztorony környezetében. Mindkettő szabadon látogatható területrészen fekszik, kiszolgálva a keleti, illetve az északi lakóterületeket.

V/5/3. KULTÚRA A szociális épületek és a kulturális funkciók a víziómban ismertetett módon főképp a terület keleti részén, a vasútállomással párhuzamosan vannak jelen. A területen számos épület megtartaná eredeti rendeltetését, míg a többi kiegészülne könyvtárakkal, kávézókkal, éttermekkel és az ezekhez tartozó teraszokkal. Szintén ebbe a kategóriába tartoznak a víztornyok, felújított épületeikben helytörténeti kilátó létesülne. Ezt a sávot - és a későbbiekben ismertetett gazdasági területet - egy-egy térszervező tengely választja el. Ezeket a tengelyeket a meglévő útvonalak helyén, újrahasznosított, csiszolt felületű kockakő burkolatból képzeltem el.

Jelentős változás az északi részen érzékelhető, ahol a régi épületek helyén modernebb, de ipari jellegű zöldtetős épület kerülne. Ez a fő fogadóterülethez szorosan kapcsolódna, itt kapna helyet a jegypénztár, valamint az ajándék- és szuvenírbolt.

A terület délnyugati – vágányok miatt – leszakadó részén szintén könyvtár, művelődési ház és boltot létesülne. Ezek, valamint a hozzájuk tartozó park- és kertrészek, a délnyugati szegregált lakóterület ellátását szolgálnák.

A szociális és kulturális létesítmények bekúsznak a terület egyéb pontjaira is. A T alakú épület funkcióváltásra kényszerült, raktárak és műhelyek helyett kiállító- és rendezvénytér tölti ki. Ehhez kapcsolódva kávézóterasz és kültéri kiállítókert is tartozik. Ilyen és ehhez hasonló rendezvényterek találhatók még a nagyobb épületek közelében, a kiterjedt gyepfelületeken.

A terület ezáltal nagyobb nyári fesztiválok és városi rendezvények befogadására is alkalmas, amely gazdasági szempontból is előnyös, hiszen bevételi forrást jelent. // archdaily.com /

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ /5. ÁTFOGÓ TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓTERV /5/4. ZÖLDFELÜLET A zöldfelületek a terület minden pontján megjelennek. A legnagyobb egybefüggő, biológiailag aktív felület a déli térségben: a felszámolt vágányhálózat és raktározási terület helyén jöhet létre. Ez a terület az átalakuló Rákosrendező lakótérségéhez is hozzákapcsolódhat a távoli jövőben. A mai állapotokat tekintve azonban a jelenlegi feladat a terület talajának kármentesítése. A talajszennyezés csökkentését elősegítő növényzet telepítése (ún. fitoremedáció) megoldást ad erre.

Ezen felül fásszárú növények várost-, talajt- és légszennyezettséget tűrő képességének tesztelésére is kiválóan alkalmas ez a helyszín.

Az így létrejött terület biodiverz, fajgazdag zöldfelületét egy tájképi vonalvezetésű útvonallal hálóztam be. Ezek a talajszint felett futnak 5-15 cm magasan, hasonló módon, mint a Schönerberger Südgelande Parkban (IV/1/2. fejezet). Az ösvények közelében a terület építési törmelékei, ipari objektumai installációként kerülnének bemutatásra. Vízióm mögöttes tartalmát ezek csak erősítenék, miszerint a természet “visszahódította” a területet.

Az irodaházak, a gazdasági épületek környezetében a zöld szabadterek geometrikus rendben, intenzív fenntartással és díszesebb növényegyedekkel jelennének meg. Hasonló a helyzet a központi terület esetében is, ahol az értékes egyedek felszabadításával és a gyomfajok magoncainak kiirtásával egy esztétikus szabadtér jöhet létre.

A terület északnyugati sarkában egy közpark kapott helyet, mely területileg leválik az Istvántelki Főműhelytől. Ez a közhasználat számára fenntartott szabadon látogatható parkrész a lakóterületek érdekében jött létre.

Zöldfelületileg érdekes elem a régi javítócsarnok, amely életveszély miatt le van zárva. A koncepció alapján ez az épület egy megtartott falával és a tetőszerkezetével mutatná meg az eredeti állapotát. Ez azt is jelenti, hogy a helyszín felülről tulajdonképpen nyitott lenne. A benne megjelent növényzet a tetőszerkezet megnyitásával és a növekedést akadályozó tényezők (pl. burkolatok) eltávolításával kiteljesedhetne. Ez a zöldített épület – a feltört burkolattal, roskadozó mozdonyokkal, és a növényekkel benőtt tartószerkezetekkel – a természet térhódításának metaforája lenne. Megidézné a jelenlegi állapotokat, ugyanakkor megtartaná eredeti varázsát. Ez az épület egyébként, a benne tárolt vasúti kocsikkal jelenleg is a terület legvonzóbb része. Biztonságos bejárhatóságának megteremtésével a terület legértékesebb vonzástényezője lehet. Az épület kiegészülne látványos, biodiverz növénykiültetésekkel, esztétikus burkolatokkal, művészeti installációkkal, kültéri berendezési eszközökkel (padokkal, hulladákgyűjtőkkel, lámpákkal).

// thedesignfiles.net /

V. PROGRAMTERV ÉS KONCEPCIÓ

/5/5. GAZDASÁGOSSÁG Ez a fogalom az Istvántelki Főműhely telkének nyugati sávjára jellemző.

Az újonnan létrehozott épületek környezete itt egységes, és harmonizál a terület egészével. A térfalak által határolt hosszúkás felületek keresztirányú tagolását különböző burkolt vegyesforgalmú utak biztosítják. A terület identitását jelző vasúti objektumok burkolati díszként vannak jelen.

A mellette futó fő elválasztó tengely mentén futó elöregedett Populus fasort új, várostűrő fajokból álló fasor idézi meg. Az eredeti bazalt kockakő burkolat újrahasznosított formában, akadálymentesített, csiszolt felülettel kerülne visszaépítésre.

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE VI/1. ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK VI/1/1. FENNTARTHATÓSÁG VI/1/2. VÍZGAZDÁLKODÁS

VI/2. TÁRSADALMI SZEMPONTOK

VI/3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA VI/3/1. FUNKCIONÁLIS TAGOLÁS

VI/3/2. TÉRSZERKEZET – ÉPÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETEK VI/3/3. OBJEKTUMSZINTŰ TERV ISMERTETÉSE

VI/3/4. ANYAGHASZNÁLAT ÉS BURKOLATI RÉTEGRENDEK VI/3/5. BERENDEZÉSI TÁRGYAK, ARCULATI ELEMEK VI/3/6. NÖVÉNYKIÜLTETÉS

VI/4. MAKETT

VI/5. PLAKÁTOK ÉS LOGÓ

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE

A terület legkiemelkedőbb részén a szabadtérépítészet legváltozatosabb funkciói kapnak helyet. Ez a központi terület az, ahol a vasúti, a rekreációs és kulturális részek zöldfelületei találkoznak. A két javítócsarnok közti terület és a közepén húzódó T alakú historizáló épület közrefogja ezt a multikulturális területrészt. A városi sportok számos formában képviselik a rekreációs lehetőséget, sőt ezek kevésbé szokványos formái is tökéletes beleillenek az Istvántelki Főműhely világába.

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE

A következő fejezet a területrész szempontrendszerének, funkcionális tagolásának, tájépítészeti koncepciójának, műszaki részleteinek bemutatására szolgál.

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /1. ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK /1/1. FENNTARTHATÓSÁG Amennyiben visszakanyarodunk a nagy egészhez, láthatjuk, hogy a barnamezős beruházások önmagukban is már a fenntarthatóságot képviselik. Egy alulhasznosított terület újrahasznosítása területtakarékos megoldást jelent. A térségek jellemzői ugyanis, hogy igazodnak a meglévő területhasználatokhoz, közművekkel jól ellátottak és illeszkednek a rendelkezésre álló infrasrtuktúrához. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2013) Az általános barnamezős újrahasznosításokból következik az is, hogy a területen található építészeti, ipari objektumok és anyagok megőrzése is hozzájárul a fenntarthatósághoz. Amennyiben a helyszín megfelelően kiépített, vagy tartalmaz olyan elemeket, anyagokat, melyek állapota megfelelő, akkor azok megóvásával, újragondolásával már beruházáskor csökkenthető a terület ökológiai lábnyoma.

A részterületen a fenntarthatóság szempont-jából legfontosabbak a megmaradó épületek. Ezek az egykori műhelyek, raktárak és javítócsarnokok - funkcióváltásuk révén - betöltenek új funkciókat is, mint például: rendezvényhelyszín, kiállítótér, látványműhely, zöldített kiállítási épület. Ezáltal a kortárs igényekhez igazodnak, területük maximálisan kihasználtság alá esik. Ennek legkiemelkedőbb képviselője a zöldített járműjavító csarnok.

// landezine.com /

meglévő épületek

FUNKCIÓVÁLÁTSA

Hasonló módon kerülnek felhasználásra a területen található ipari objektumok is. Ilyenek például a vasúti sínek, kémények, berendezések, szerkezetek és maguk, a mozdonyok, vasúti kocsik is. Amennyiben a megmaradó vágányok zöldfelületben futnak, azok a műhelyben javított, vagy javításra váró mozdonyok bemutatására is szolgálnak. Az ilyen sínpárok extenzív virágos gyepben jelennek meg, ezzel erősítve a természet bemutatásra szánterejét. A burkolatban futó vágányok esetében esztétikai értéket képviselnek a sínek.

A pillanatnyilag megtalálható anyagok jelentős része öntött beton, valamint bazalt kockakő. Jelenleg ismert olyan technológia, amely lehetővé teszi a betonok újrahasznosítását. A feltört burkolatok így újrahasználhatók a területen belül. Ilyen betontechnológiával készülnek a tipegőként használt elemek is.

A zöldfelületek jelentős része alacsony fenntartású, extenzív gyep, vagy közepes fenntartású virágos gyep. Az Istvántelki Főműhely hatalmas területi kiterjedése okán elengedhetetlen, hogy a zöldfelületek önfenntartó módon működjenek. Ezek a felületek nemcsak a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedők, hanem ökológiailag is: hiszen honos fajokból álló biodiverz zöldterületeket jelentenek. // landezine.com /

// gradoscope.com /

terület ipari objektumainek

helyi anyagok használata és meglévők

BEILLESZTÉSE

ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /1. ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK /1/2. VÍZGAZDÁLKODÁS A jelenkor legnagyobb kihívása a csapadékvízkezelés, ugyanis a klímaváltozás miatt megváltoztak a csapadékviszonyok. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt az egyszerre lezúduló csapadékmennyiség elvezetése megnehezedett. Ahhoz, hogy a hirtelen lehulló csapadék kevésbé terhelje a város csatornahálózatát, olyan terveszközöket kell alkalmazni, amelyek segítik a vízvisszatartást, tározást. A visszatartott csapadékvizek pozitív hatással lehetnek a talaj tulajdonságaira is. Emellett a növényzetnek is kedvezőbb, és fenntarthatósági szempontból is előnyös, ha a területen összegyűjtött csapadékvíz a helyszínen hasznosul (pl. locsolásra).

Az Főműhely esetében minden adott, hogy a vízgazdálkodás feltételeit megteremtsük, és a terület meg is követeli azt. A tájépítészeti tervben a kiterjedt burkolt felületek csapadékvíz elvezetését szolgálják a lejtések.

Ezek minden esetben zöldfelületek felé irányulnak. A csapadékvíz lejutását a szegélyek 1-2 méterenként való megszakítása biztosítja. A burkolatról lefutó vizek a zöldfelületek szélén mélyebben fekvő kavicsos növényekkel átfont szikkasztóárokba, esőkertekbe jutnak. Ezek olyan elárasztást tűrő növénnyekkel dúsan beültetett területek, amelyek megtisztítják, majd helyben elszikkasztják a megérkezett vizet. Egy kiadós esőzés után megtelnek, és onnan a víz a növények gyökerei által megszűrve jut a talajba. // landezine.com /

burkolatok melett

SZIKKASZTÁS

Vannak olyan felületek azonban, amelyekről a vízelvezetés nehézkes.

Ilyen például az épület közelében található streetsoccer pálya. Mivel itt olyan burkolt felület jönne létre, amelyről a víz nem tudna zöldfelületbe futni, ezért más megoldást kellett találnom. A pálya lesüllyesztésével a terület maga egyetlen tároló medencévé alakul. Mivel a pálya használata esős napokon mellőzhető, ezért nem jelent problémát, ha ott összegyűlik a víz. A felhalmozódott vízmennyiség visszatartásra kerül, és így csak lassabban, a csatornahálózat terhelése nélkül kerül – később kerül elvezetésre.

A kovácsműhely esetében létrehozott zöldtető is a csapadékvízkezelés eszköze. Az ilyen félextenzív tetőkertek a lehulló csapadékvíz egy részét hasznosítják, a többit pedig késleltetve juttatják a hálózatba.

// urbanisten.nl /

// landezine.com /

süllyesztett sportpályák

zöldtetők / tetőkertek

VÍZVISSZATARTÁSA

VÍZGAZDÁLKOSÁSA

/ Schöneberger Südgelände Park / by Odious // landezine.com /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /2. TÁRSADALMI SZEMPONTOK A programban szerettem volna fókuszálni társadalmi kérdésekre is, amelyek a következők: a jelenkor környezeti kihívásainak ismertetése, az ifjúság értékvesztésének kezelése, és az egészséges életmód népszerűsítése. Ezekben a kérdéskörökre tájépítészeti eszközökkel úgy tudtam reagálni, hogy megadtam a lehetőséget és a kellő alapot egy sokszínű, multikulturális helyhez.

Gyakorlatilag a terület maga is arra szolgál, hogy nevelje a jövő generációját, és megmutassa nekik, milyen is egy fenntartható barnamezős beruházás. És milyen fontos ezeket a területeket megőrizni, újrahasznosítani és bemutatni. A környezeti nevelés mellett a területen található építészeti-, és ipartörténeti értékek kiállítása is fontos. A múltra való reflexió szintén az innovatív városfejlesztés része. (FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL, 2013) Az Istvántelki Főműhely a vasúti kultúra megőrzésére hivatott. A vasúti területekről nyújtott kellő ismeret megadása – információs táblák, burkolati díszek, kiállítások révén – szintén ehhez köthető. Mint már említettem, fennáll a veszélye, hogy a gőzmozdonyok javítására a közeljövőben már nem lesz szakember. Ennek elkerülése érdekében kell megismertetni a vasúti kultúrát a társadalommal. A tervezett tanműhely is arra szolgál, hogy a javításhoz kellő tudás továbböröklődjön.

Ezen felül a terv reflektál a fiatalok igényeire is. Az ifjúság kultúrafogyasztási szokásai megváltoztak. Ennek a változásnak is helyet kell teremteni, figyelembe kell venni ezeket az igényeket, és beleépíteni a fejlesztésekbe.

Meg kell alapozni a lehetőséget, hogy a fiatalok érdeklődési köre összekapcsolódhasson a különböző kultúrákkal, művészeti ágakkal, műfajokkal. A célterület központi része a valós térben is megteremti az kulturális átjárhatóságot: a kiállítóterek, rendezvényterek, műhelyek és környezetük tökéletes színterei lehetnek ennek. A helyszín befogad alkotóműhelyeket, amelyek szintén a fiatalok önkifejezését segítik elő.

Illetve a területen már most is jelen vannak a szubkultúrák művészeti alkotásai (pl. graffiti festmények), amelyek identitást adnak a területnek.

Amennyiben ezekre nem rongálásként tekintünk, és segítjük ezen alkotások szervezett elhelyezését, akkor ezek is értéket képviselnek. Tájépítészeti tervemben kifejezetten a művészeti önkifejezés céljából létrehozott, kiterjedt, sima felületek elhelyezése szolgál ezek bemutatására.

A napjainkban is növekvő sportolási igények kielégítése érdekében szorgalmazni kell a városi sportlétesítmények létrehozását. A barnamezős övezetek képesek arra szolgálni, hogy a városi sportnak helyet adjanak, mivel rendelkeznek a kellő területkínálattal és vonzáskörzettel. Az Istvántelki Főműhelyen a sportegyesület kiegészülhetne. A park területén belül egyéb szabadidősport gyakorlására is lenne lehetőség.

Az általános sportolási lehetőségek (pl. fitnesz, futás) mellett néhány sportág lemarad a palettáról. A jelenleg újból népszerűsödő “görsportokra” a városban csupán minimális szinten van lehetőség. A legtöbb tájépítészeti alkotás a deszkázás, korcsolyázás elkerülésére fókuszál, így azonban a város már nem ad lehetőséget többé ezeknek a hajdan urbánus sportágaknak.

A 2020-as év nyári olimpiai játékain lett először hivatalosan is szereplő sportág a gördeszkázás, emiatt olyan létesítmények létrehozása is célzott lehet a jövőben, amely elősegíti a sportágra való felkészülést. A rozsdaövezetek, így az Istvántelki Főműhely is hangulatában tökéletes helyszíne lehet az ilyen városi sportoknak, esetleg extrém sportoknak. A terület atmoszférája is képes befogadni ezeket a mozgásformákat. Az így létrejövő rekreációs szabadidő park teljes mértékben hiánypótló lenne, a lakosság mozgásos tevekénységeinek teljes körét kiszolgálná. Ne felejtsük el, hogy járványsújtotta világunkban a lakosság egy része (különösen a gyermekek) hosszabb időre is a képernyők elé kényszerült. Ennek ellensúlyozására, ill. az agyi tevékénység felfrissítéséhez létfontosságú lenne a városi rekreációs parkok létrehozása, a testi-lelki egészség megőrzése érdekében. / Zhengzhou Vanke Central Plaza /by Locus Associates / // landezine.com /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE

INSTALLÁCIÓ

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

INTENZÍV GYEP PIHENŐ GYEP

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

MULTIFUNKCIONÁLIS RÁMPÁK KIEMELT ÁGYÁS RENDEZVÉNYTÉR

VÍZARCHITEKTÚRA

TERASZ ASZTALITENISZ

REPREZENTATÍV

KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLET

BOWL SZIKKASZTÓÁROK

SZIKKASZTÓÁROK

PAINTBALL GYAKORLÓPÁLYA FÉLINTENZÍV ZÖLDTETŐ PARKOUR INTENZÍV GYEP INSTALLÁCIÓ

KISELEMES TIPEGŐKÖVEK

ESÉSCSILLAPÍTÓ GUMIBURKOLAT

STABILIZÁLT SZÓRT BURKOLAT

VEGYES NÖVÉNYÁGYÁSOK

PALLÓ TERASZBURKOLAT

KAVICSOS SZIKKASZTÓÁROK

INTENZÍV GYEP

KISELEMES EGYEDI TÉRKŐ

DÍSZMEDENCE

DILATÁLT BETON BURKOLAT

NAGYELEMES TIPEGŐK

NAGYELEMES BURKOLAT

MÁSZÓFAL INTENZÍV GYEP

KIÁLLÍTÓTÉR

SZIKLAFAL IMITÁCIÓ MÁSZÓFAL KIÁLLÍTÓTÉR

SÜLLYESZTETT PÁLYA KÁVÉZÓ TERASZ

KIEMELT ÁGYÁS

INSTALLÁCIÓ

RENDEZVÉNYTÉR ÉS KÁVÉZÓ

SZIKKASZTÓÁROK

FÉLINTENZÍV ZÖLDTETŐ

PANNA SOCCER PÁLYA

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

JÁTSZÓ KIEMELT ÁGYÁS

V KERTRÉSZ

STREETBALL PÁLYA ESŐKERT

ESŐKERT

SZIKKASZTÓÁROK

INSTALLÁCIÓ

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI T

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK

MÁSZÓFAL

SZIKKASZTÓÁROK

STREETBALL PÁLYA

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

FLOW ÉS PUMP PÁLYA

KIÁLLÍTÓTÉR

KÁVÉZÓ TERASZ

TERVE

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLET

MULTIFUNKCIONÁLIS RÁMPÁK

PARKOUR

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

BOWL

KIEMELT SÍNPÁR

SZIKKASZTÓÁROK // landezine.com, archdaily.com, pinterest.com, archdaily.com, vpi.hu, streetlife.nl /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA /3/1. FUNKCIONÁLIS TAGOLÁS Ebben a részben az előző fejezetben taglalt társadalmi kérdések megoldására szolgáló funkciók területi megjelenését ismertetném. A terület bővelkedik rekreációs lehetőségekben. Kisebb csoportokban gumiburkolatban kihelyezett fitnesz eszközök, ping-pong asztalok és játszóeszközök a hagyományos szabadtéri sportolási lehetőségekhez tartoznak. Emellett számos, a szokványostól eltérő sportfunkció is megtalálható, elképzelhető.

MULTIFUNKCIONÁL

MOBILIS E BOWL

GÖRDESZKA/GÖRKORCSOLYA Az ide érkező, ezt a sportot űző embereket a sima felületű burkolatok által lehetne vezetni. A park kiemelt, középső részén a gördeszkázás és görkorcsolyázás szinte a teljes területen lehetővé válik. Ezen felül a kiemelt növényágyások is konkáv felülettel rendelkeznek, így azok is alkalmasak eme sportág végzésére. Ezek tehát – rámpaként is működő – multifunkcionális kiemelt növényágyások.

A terület délebbi részén ezek az ágyások kiegészülnek mobilis rámpákkal, melyeket rendezvény esetén el lehet mozdítani, így jelentős területet lehet felszabadítani.

Emellett kialakítottam egy teknőt, melyből a fővárosban csak nagyon kevés van. Ez alkalmas a görkorcsolyázás és gördeszkázás mozgásformáinak mélyebb, komplexebb elsajátítására.

A terület északi részén inkább vonalas jellegű pályák találhatók. Az itt fellelhető wall skate és pump/flow pályák a gyomnövények által felszabadított területen a természet ölelésében kerültek elhelyezésre. A pályák változó falmagassága miatt itt a terepet ehhez igazítottam.

LIS RÁMPÁK

ESZKÖZÖK

FLOW / PUMP WALL SKATE

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

LABDAJÁTÉKOK Manapság nagy népszerűségnek örvend a tornatermi sportok kitelepülése a szabadterekbe. A tájépítészetileg kialakított pályák a köz számára sokszor bérmentesen elérhetőek. Emellett a szabad ég alatt űzött sportolás jóval egészségesebb is. A szabadtéri pályák hátránya, hogy az időjárástól függően, az év néhány szakaszában nem használhatók.

Mivel a közelben szabadtéri sportpályák nincsenek, így az itteni pályákat bérelni is lehetne. Ez a fajta működtetés részben, vagy egészben fedezhetné a fenntartási költségeket.

A csarnok délnyugati részén létrehozott sportcsarnok és stúdió kifut a szabadtérbe, itt egy süllyesztett streetsoccer pálya található. A lesüllyesztés révén a pálya tökéletesen alkalmas téli használatra is, jégkorcsolyapályaként.

A gördeszkás funkciók és a rendezvényterek között streetball pályák kaptak helyet, melyek szintén izgalmas részei a városi sportoknak.

PANNA SOCCER STREETSOCCER STREETBALL

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

PAINTBALL GYAKORLÓTEREP

P

VÁROSI EXTRÉM SPORTOK Ide tartoznak kevésbé ismert, kevésbé népszerű szabadtéri sportok, melyek színhelyei eddig elsősorban a városi terek, épületek vagy elhagyatott területek voltak.

Ide tartozik minden olyan helyszín, amely kihívást jelent, lehetőleg izgalmas térfalakkal és felületekkel tagolva. Ezért ebbe a kategóriába esik a paintball, a parkour és a falmászás is.

A falmászás a sportcsarnok épületében kezdődik, de kikúszik a szabadtérbe is. A bouldering lehetősége a már meglévő magas épületefalak mentén kialakított pályákon biztosított.

A déli részeken a városi hangulatot megidéző, mesterségesen kialakított parkor gyakorlóterep, mellette pedig a régi óvóhely megtartott épületébe költöző paintball kapna helyet.

PARKOUR PÁLYA

FALMÁSZÁS ÉS BOULDERING

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

KONCERTHEL

RENDEZVÉNYTEREK A kulturális központ a lényegében megmaradó T alakú épületben lenne. Ez workshopok, alkotóműhelyek, rendezvények, kiállítások, fórumok befogadására is alkalmas. A mellette levő kovácsműhely javarészt megtartaná az eredeti kialakítását, de jobban megnyílna. Az épület belseje megidézné a műhely egykori hangulatát: benne étterem, kávézó létesülne, amelyek látványukban a kovácsműhely tematikára alapoznának (továbbiakban: kovácsműhely kultúrkávézó). A két épület közti szakaszon teraszt és kiállítóhelyet terveztem, így ez a rész formavilágában, növényalmazás tekintetében és hangulatában is kiemelkedő – reprezentatívabb teret jelenít meg.

Nagyobb rendezvények befogadására a T épület déli szárnyának előterében van lehetőség. A kiemelt résztérségen belül az a helyszín rendelkezik akkora területkínálattal, amelyet a nyári fesztiválok, rendezvények megkövetelnek. Ez a területet mobilis eszközökkel rendeztem be, hogy a különböző igényekhez alkalmazkodhasson.

A fiatalság művészi önkifejezésére célzottan létrehozott alkotófalak az alkotóműhelyek környékén (pl. a meglévő épületek) bizonyos pontjaira, illetve az óvóhely környékére kerültek.

GRAFFITI FAL

LYSZÍN TEREPVASÚT/HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS RENDEZVÉNYTÉR/SZÍNPAD

SZOLGÁLTATÓHÁZ ÉS KIÁLLÍTÁÓTÉR

RENDEZVÉNYTÉR

GRAFFITI FAL

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA /3/2. TÉRSZERKEZET – ÉPÜLETEK ÉS ZÖLDFELÜLETEK A térszerkezetre az irányvonalak által meghatározott szigorú geometrikus rendszer jellemző. A vertikális és keresztirányú utak hatalmas felületeket hoztak létre, melyek további tagolást igényeltek. A T alakú épület és a csarnokok mentén fő útvonalak találhatók. Ezek két nagy felületet kereteznek. Az egyes felületek mind kaptak egy fő funkciót, de kisebb részein tartalmaznak különböző elemeket is. Az északi területrész jellemzően zöldebb, míg a déli – a rendezvények befogadására alkalmas– nagyobb burkolt felületet biztosít. Mindkét területrész tartalmaz kulturális, rekreációs és zöldfelületi elemeket. A növényzettel borított terek általában arra szolgálnak, hogy organikus kialakításukkal oldják a szigorú geometrikus rendet. Ezek beékelődnek a fő útvonalakba, burkolt felületekbe, épületek környezetébe.

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

ÉPÜLETEK A tervezett célterület a két járműjavító csarnok által közrefogott rész. Mindkét épület a maga módján jellegzetes. Az északi kocsiszín boltíves kialakítású, ebben foglalnak helyet a gőzösműhely, vasúti műhelyek és a sportcsarnok. A déli karbantartó csarnok tégla épülete nemrég lett felújítva. A mellette található régi járműjavító épületének – a tervek szerint – csak a keleti fala és a tetőszerkezete maradna meg. Alatta a burjánzó növényzet és az elhagyatott vasúti kocsik idézik meg az egykori hangulatát.

A terület központi eleme a T alakú ipari épület, amelyben funkcióváltás történt. Az épület térfalai is megváltoznak, mivel problémát jelent, hogy kettévágta az egybe tartozó területrészt. Az épületen így két átvágás született – a déli és a keleti szárnyon. Ez az átvágás a térfalak eltávolításával született, a tetőszerkezet megtartása még mindig összekapcsolja az épületrészeket. Továbbá ezeken a nyitott részeken a tető helyenkénti megnyitásával az épület alá szorult értékes fafajok kiszabadítása is lehetséges. Ezek zöldfelüeltbe ágyazva kedvezőbb helyeztbe hozhatók.

A kovácsműhely – az előző fejezetben említett módon – kultúrkávézóként fog üzemelni. Ez is jobban nyitna a szabadterek felé. Megtartaná a hozzá tartozó ipari objetumokat (pl. kéményeket). A műhely északi épületei lapostetővel rendelkeznek, így azokon zöldtetőt hoztam létre.

EXTENZÍV ZÖLDTETŐ

ÁTVÁGOTT TETŐ MEGLÉVŐ FÁKKAL

NAPKOLLEKTOR FÉLINTENZÍV ZÖLDTETŐ

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

ZÖLDFELÜLETEK A zöldfelületek többféle módon jelennek meg: intenzíven fenntartott gyepek, extenzív és félextenzív virágos gyepek ligetes fákkal, kiemelt évelőágyások, szikkasztóárkok és esőkertek, reprezentatív vegyes ágyások, szoliter díszfák.

A szabadterek legesztétikusabb növényi felületei a reprezentatív kertrészek, melyek a természet visszahódításának motívumait jelenítik meg – növényzettel befutott falak és sziklák, feltöredezett burkolatot szimbolizáló tipegők. Ezek legfőképp a kulturközpontok környezetében találhatók.

A kiemelt ágyások szintén változatos növényanyaggal, színes virágokkal dobják fel a környezetet. Ezek természetszerű kiültetések, amelyek vegyesen tartalmaznak cserjéket, évelőket és díszfüveket. Ezek nem egyetlen helyszín vagy funkció köré csoportosulnak, hanem a területen elszórtan a fő útvonalak közelében találhatók.

Intenzív gyepfelületekről a kiemelt területrészek esetében beszélhetünk.

Emellett a kiterjedtebb egybefüggő zöldfelületeken félextenzív virágos gyep van.

Ennek a részeként a flow pálya és a streetball pálya mellett lelátó funkcióval ellátott terepplasztika van. Hasonló mesterséges terepalakításra van szükség a wall skate pálya esetében is. A pálya által elzárt terület viszont már teljesen extenzív, évente kétszer kaszált gyepfelületet rejt. A terület keleti sávjában található, vasúti sínekkel tagolt területet szintén extenzív virágos gyep fog össze.

MULTIFUNKCION

EXTENZÍV GYEP

NÁLIS KIEMELET ÁGYÁS

REPREZENTATÍV KIÜLTETÉS

ZÖLD „ZSEBEK”

FÉLEXTENZÍV GYEP INTENZÍV GYEP

KIÁLLÍTÓTÉR SZIKLAFAL IMITÁCIÓ KIÁLLÍTÓTÉR

KÁVÉZÓ TERASZ

KIEMELT ÁGYÁS

RENDEZVÉNYTÉ

SZIKKASZTÓÁROK

REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

JÁTSZÓ REPREZENTATÍV KERTRÉSZ

KIEMELT ÁGYÁS

M

ESŐKERT

FLOW ÉS PUMP PÁ

ESŐKERT

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK

MÁSZÓFAL INTENZÍV GYEP MÁSZÓFAL SÜLLYESZTETT PÁLYA

Z INSTALLÁCIÓ

ÉR ÉS KÁVÉZÓ

ÁLYA

FÉLINTENZÍV ZÖLDTETŐ

PANNA SOCCER PÁLYA

STREETBALL PÁLYA

LELÁTÓDOMB

M

ÁTVÁGOTT MEGMARADÓ ÉPÜLET

ÁTTÖRT TETŐ

SZIKKASZTÓÁROK

MEGTARTANDÓ IPARI OBJEKTUMOK MULTIFUNKCIONÁLIS VIRÁGÁGY

NAPVITORLA ÜLŐBÚTOR

KOVÁCSMŰHELY KULTÚRKÁVÉZÓ

ZÖLDTETŐ WALL SKATE STREETBALL

TERASZ

ÁRNYÉKI ÉVELŐÁGY

MŰHELY ÉS SPORTKÖZPONT

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

/3/3. OBJEKTUMSZINTŰ TERV ISMERTETÉSE A terület hatalmas, így nem érdemes egy padot kiragadni. Helyette az északi területrész leizgalmasabb elemét, a gördeszkapályát emeltem ki, és ennek szerkezeti felépítését, méretezését gondoltam át.

A gördeszkázás egykori színtere a város volt, így egy ilyen pálya létrehozásakor is az urbánus tereket kell alapul venni. Előképként szolgálnak a sima felületű burkolt terek, a szintkülönbségek áthidalására használt támfalak, rámpák, lépcsők.

Az alapgondolat két ellipszis összekapcsolódásával jönne létre. Az objektumot a gördeszkások által leírt lehetséges ívek, kanyarok alakították ki. Ezek határozták meg, hogy az ellipsziisek melyik oldalán szükséges támfalakat, rámpákat kialakítani. A kiszélesedő részeken egyéb elemek (lépcsők, korlátok) találhatók.

A pályát szakaszokra bontottam, így a méretezése érthetőbb lett. A különleges téri helyzeteknél metszeteket készítettem a magassági adatok szemléltetése végett. A pálya vasalt, lőtt beton technológiával valósulna meg, egyes elemei zsaluzattal készülnének. A végeredmény egy simított felület.

A részletes rétegrendet és szerkezetet a VI/3/4. fejezetben részletezem.

4 3

1

2

7,65

3,90

1 5 3,50 )

16

26°7' (R14,39

6

7

3,90

8 15

11

12

2

3

3,50

13

10

7°

47

'(R 39

,65

)

14

67)

R9,

1' (

5 37°

9

' 2°9

2

5,05

7

2,60

6

49°

R6,0 6)

3'(R

) 31°20'(R16,7

5)

10°57' (R3,24)

)

,73

3,46

R5

4'(

4'(

R1

3,1

5)

6,

39°36'(R15,35)

M5

9' (R

°3

°2

88°2

78

46

)

3,35

0

46°5

11,2

5'(R8

46°

5

4,66

,81)

55'(

7,3

5

M5

2,6

3,35

5

)

,25

24

(R

5,05

9

4)

9,0

'(R

33 31°

46

6,6 5

°24

29

'(R

°7

14

) ,10

'(R

13

,15

3,55

31

5,51)

9)

6,00

°4

6'(

65°44'(R

,7

2 R1

11

10

6,15

)

1)

15°5'(R13,1

5,50

62°

)

29' (R5

,68

R6

,62 )

8'(

°1

87

6,00

1,55

4,90

14

4)

43°

41'

(R5

,86

R17,8

3,15

0 3,8

3,40

22°11'(R12,96)

)

17°4'(

5

12,3

15

19°11'(R17,51)

M4

13

2,7 5

2,7

11,90

5

,93)

M3

27

61°3'(R12

)

6,67

6'(R

57°

M4

0

3,8

3

M1 5,50

3,45

8,15

20) 29, 2'(R 8°4

2,95

0,85

4,40

8,60

77

°1

2'(

3,05

8,60

4

R3

,15

5

)

7,3

3°51'(R67,0

1)

4,70 6,50

1,60

Metszet 1 50

43°20'

10 115 '

35

27 41°

280

240

75

8

R2

10 5

M1

0

6,0

51' 52° 25 R

R30

0

5)

36°12'

55

65

'

°12

101

M6

R4

Metszet 2

7'(R4,3

114°3

M6

°2 0

98

,00 0)

2,1

'(R

6,15

Metszet 3 69°57'

0

3,55

13,0

Metszet 4 46°55'

R1

40

°1

80

12

9'

R115 210

91

40

40 50

Metszet 5

7'

295

6,6

5

R52

5

R95

25°34'

Metszet 6

23°

48'

(R1

15°

M3

9,1

51'

3)

(R3

6,3

8)

7°5 R6

2'( )

,34

3,40

M2

R75

5

35 '

50 54°

155

2,6

330

R350

16

59°6' 45

M2

10

70

250

45

35

56°5'

°4

21

3,15

13,10

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA

/3/4. ANYAGHASZNÁLAT ÉS BURKOLATI RÉTEGRENDEK A tervezett állapot anyaghasználatára jellemző a finom felületű, szürkés burkolat, melyek kiemeli az ipari téglaépületeket. Ez nem csak a terület úthálózatára igaz, hanem a támfalak, kiemelt multifunkcionális ágyások, sportpályák esetében is. A legjellemzőbb anyag a beton, mely különböző technológiák révén kerül bemutatásra: újrahasznosított formában; látszóbetonként; lőtt formában, simított felületként és térkő burkolatként.

Az Istvántelki Főműhely tervezett állapota nem a szokványos hierarchikus hálózati rendet követi, első-, másod- és harmadrendű útvonalak helyett szélesebb felületű gyalogos és vegyesforgalmú utak szabdalják a teret. A vegyesforgalmú utak burkolatára újrahasznosított, csiszolt felületű, bazalt nagykockakő és öntött burkolatok jellemzőek.

Ezek legfőképp a gazdasági területrészen, illetve a két fő tengelyen jelennek meg.

A tengelyeket összekötő gyalogos utak az akadálymentes bejárás érdekében dilatált öntött beton burkolatúak. Az útvonalak által lehatárolt területeken zöldfelületek és kisebb-nagyobb méretű előgyártott térkövek dominálnak. Ilyenek például a reprezentatív tereken megjelenő kiselemes egyedi tervezésű térkövek.

1.

6.

5.

3.

2.

7.

4.

8.

9.

1. Skatepark Continua / by MBL Architects + bureau David Apheceix / 2. Casa Verne / by Zeller & Moye / 3. Natural History Museum Park / by Studio Vulkan / 4. V-Plaza Urban Development / by 3deluxe architects / 5.Ismeretlen projekt 6. Ismeretlen projekt 7. Natural History Museum Park / by Studio Vulkan / 8. Ismeretlen projekt 9. Meifeng Community Park / by ZIZU STUDIO /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA A konkrét burkolati rétegrendek a következők: B1 - Helyszínen öntött betonburkolat - 8 cm középszürke, anyagában színezett, magas minőségű C30/37 beton, 3 mm dilatációval, mosott felülettel, - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) B2 Egyedi gyártású beton térkövek - 5 cm egyedileg előgyártott, világosszürke, anyagában színezett, nagy teljesítőképességű C30/37 beton térkő - 2-8 cm helyszínen öntött középszürke, anyagában színezett, magas minőségű C30/37 beton ágyazat és fuga a térkövekkel utólag egybecsiszolva, - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) B3/a Újrahasznosítot beton tipegő kavicságyban - 8 cm helyszíni betonból újrahasznosított középszürke C30/37 beton térkövek, mosott felülettel, kavics hézagolással, - 8 cm 24/40 mosott kulékavics vízáteresztő, díszítő felület, - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics szűrésre alkalmas alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, -1 réteg geotextil és dréncső, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) B3/b Újrahasznosítot beton tipegő gyepbe ágyazva - 8 cm helyszíni betonból újrahasznosított középszürke C30/37 beton térkövek, mosott felülettel, termőföld hézagolással, - 8 cm termőtalaj, - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) B4 Nagy teljesítőképességű beton tipegő gyepbe ágyazva - 5 cm egyedileg előgyártott, világosszürke, anyagában színezett, nagy teljesítőképességű C30/37 beton térkő, - 4 cm termőtalaj, -18 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) B5 Helyszínen öntött nagy teljesítőképességű betonburkolat - 15 cm világosszürke, anyagában színezett, zsugorodásmentes, nagy teljesítőképességű C30/37 beton, durván csiszolt felülettel, - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%)

B6/a Színes öntött gumiburkolat - 1 cm anyagában színezett, világoslila EPDM kopóréteg - 5 cm újrahasznosított SBR gumiőrlemény - 20 cm 5/20 fagyálló zúzottkő teherhordó alap - 20 cm 20/55 fagyálló zúzottkő teherhordó alap - tömörített altalaj (Try>90%) B6/b Színes öntött gumiburkolat - 1 cm anyagában színezett, középszürke EPDM kopóréteg - 5 cm újrahasznosított SBR gumiőrlemény - 20 cm 5/20 fagyálló zúzottkő teherhordó alap - 20 cm 20/55 fagyálló zúzottkő teherhordó alap - tömörített altalaj (Try>90%) SZ1 Újrafelhasznált nagykockakő szegély - 15x10x10 helyszínen újrafelhasznált bazaltkocka szegélykő, - C12/15 beton sávalap, - 15 cm fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Try>90%) SZ2 Acélszegély - 15 cm magas rozsdamentes acélszegély, - C10/12 beton sávalap, - 15 cm fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Try>90%) SZ3 Íves beton szegélykő - 10x20x100cm szürke beton szegélykő, - C12/15 beton sávalap, - 15 cm fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Try>90%) G1/a Gördeszkapálya lőtt beton felületei - 15 cm helyszínen készített, középszürke, anyagában színezett, magas minőségű C30/37 lőtt beton, simított felülettel, betonacél vasalással - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%) G1/b - Gördeszkapálya támfalainak lőtt beton felületei - 15 cm helyszínen készített, középszürke, anyagában színezett, magas minőségű C30/37 lőtt beton, simított felülettel, betonacél vasalással, egyoldalról zsaluzott kialakítással - 20/50 zúzottkő szivárgó háttöltés - 1-1 réteg két irányban dombornyomott felületszivárgó lemez és geotextil - 15 cm 0/20 fagyálló homokos kavics alap, - 15 cm 20/50 fagyálló zúzottkő teherhordó alap, - tömörített, teherbíró altalaj (Trγ>90%)

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA /3/5. BERENDEZÉSI TÁRGYAK, ARCULATI ELEMEK A berendezési tárgyak megválasztásánál arra törekedtem, hogy harmonizáljon a terület ipari történelmével, épületeivel. A bútorokról összességében elmondható, hogy letisztult, modern formavilágú, fém és tömör fa, ill. finombeton anyagú.

A leülési, pihenési lehetőségek biztosítására különböző támlás vagy támla nélküli padokat, székeket, napozóágyakat helyeztem el. A gazdasági területen, illetve az épületek közelében és a fogadópontoknál hagyományos szerkezetű fa ülőfelületű padok a jellemzők.

Erre az Mmcité ’Vera’ terméke került kiválasztásra, mely a terület belső részein fém ülőfelülettel köszön vissza.

A műhelyek, csarnokok környezetében vaskos, tömbfa szerkezetű nyers felületű padok találhatók, melyek jól illenek az ipari hangulathoz. Ez a legjellemzőbb vonás a kiemelt központi terület bútoralkalmazására. Erre a Streetlife ’Drifter’ termékcsalád padjait és asztalait választottam. A légies ’Vera’ padok és a tömör, nehéz kinézetű padok között átmenetet jelent a ’Rough&Ready’ bútorcsalád. Ezek az ülőalkalmatosságok alkalmasak az íves szegélyek mellé is, így főképp növényágyások és gyepfelületek mellé kerültek.

1.

5.

2.

6.

3.

4.

9.

7.

8.

1. Rough & Ready Bench / by STREETLIFE / 2. Drifter Picnic Set / by STREETLIFE / 3. Ismeretlen termék / Landezine / 4. Ismeretlen termék / Landezine / 5.Table Spulka / by EGOE LIFE / 6. Drifter Bench / by STREETLIFE / 7. Vera Bench Wood / by MMCITÉ / 8. Drifter Bench with back / by STREETLIFE / 9. Rivage / by MMCITÉ /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA Az európai piacon is kiemelkedő minőségű magyar betonmanufaktúra, a VPI termékei közül a hagyományos ülőfelületű ’Croma’ és az installációként is alkalmas ’Kavics’ jelenik meg a területen. Ezek tökéletes összhangban vannak a többi berendezési tárggyal és a burkolatokkal is. Az egyedi gyártású planténereket és multifunkcionális virágágyakat hasonlóan magas technológiával gyártott, magas tűrőképességű és nyomószilárdságú, finom felületű betonból képzeltem el (ún. látszóbeton).

A rendezvényterek, kávézók környezetébe kerti hangulatú kör alakú asztalokat és székeket képzeltem el, amelyek a modern kerti bútorokat gyártó Egoe Life cég választéka közül kerültek kiválasztásra: a ’Spulka’ termékcsalád.

Kiegészítésképp a biciklitárolók, információs rendszerek is letisztult formavilággal rendelkeznének. Ezek: az Mmcité Edgetyre biciklitáróló, az OS táblarendszer és egy új termék: a Clig. Ezek az információs táblák a helytörténet, a vasúti kultúra, és a kiállítási tárgyak megismertetésére szolgál, valamint a környezetnevelés eszköze is. A hulladékgyűjtők szintén a VPI betonmanufaktúra által gyártott ’Astro’ termékek.

1.

2.

4.

3.

5.

6.

7.

8.

9.

1. Rough & Ready Curved Bench / by STREETLIFE / 2. Ismeretlen termékek 3. Trink / by VPI / 4. OS Orientation System / by MMCITÉ / 5.Kavics / by VPI / 6. Clig Information Board / by MMCITÉ / 7. Astro Bin / by VPI / 8. Croma / by VPI / 9. Edgetyre Bicycle Stand / by MMCITÉ /

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA /3/6. NÖVÉNYKIÜLTETÉS A növényalkalmazási szempontok a következők: változatos, biodiverz növényanyag; extenzív gyepgazdálkodás, és fenntarthatóság; reprezentatív növénykiültetések.

Elsősorban a célterületen lévő jelenlegi problémákra reflektálnék. A területen a fenntartás hiánya miatt létrejövő gyomfajokból álló magoncosok teljes tisztítására van szükség. Ezáltal kellő terület szabadul fel, mely otthont ad értékes fajoknak. A megtisztított területen természetes, virágos gyep kapna helyet díszfákkal (Amelanchier canadensis, Betula utilis, Acer és Platanus fajok, stb.) Ez a gyepfelület a burkolatokról lefolyó vízmennyiség összegyűjtésének feladatát is ellátja, így mélyebb pontjain esőkerteket hoztam létre. Ezek tartalmaznak díszes, elöntést tűrő lágyszárú fajokat és cserjéket, valamint vízparti fákat egyaránt. Hasonló a helyzet a keresztirányú tengely melletti szikkasztóárkokban, melyek szintén hasonló növényanyagot vonultatnak fel.

// landezine.com /

VÁLTOZATOS,

biodiverz növényanyag

// landezine.com /

// landezine.com /

EXTENZÍV

feengedett gyepek és kiültetések

REPREZENTATÍV

növényágyak és kiültetések

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /3. A KONCEPCIÓ MŰSZAKI LEÍRÁSA /3/6. NÖVÉNYKIÜLTETÉS

ESŐKERTEK FÉLINTENZÍV TETŐKKERT INTENZÍV DÍSZGYEP KISSÉ FELENGEDETT VIRÁGOS GYEP EXTENZÍV VIRÁGOS GYEP KIEMELT REPREZENTATÍV ÁGYÁSOK TERMÉSZETHŰ REPREZENTATÍV KIÜLTETÉS

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE Az elzártabb, nehezen megközelíthető részeken részeken, a csarnokok közelében, a kiállított mozdonyok és vasúti kocsik mellett, extenzív gyepgazdálkodás jellemző.

Intenzíven fenntartott gyepek csak a reprezentatív kertészeken (pl. a kiállítóterek mellett) találhatók. Ezek jellemzően szegéllyel elválasztott négyzetes gyepfelületek - díszes faegyedekkel és tipegőkkel.

A rendezvényterek, kiállítóterek növényalkalmazására jellemzőek még a mutatós vegyes kiültetések. Ezeket a kiültetéseket Piet Oudolf természetszerű kiültetései ihlették.

Dús ágyások foltszerűen tartalmaznak alacsonyabb évelőket, díszfüveket, mátrixszerű elrendezésben. Emellett a vezérfajok is csoportokban, de az alapsíktól magasabban jelennek meg. A töltő növények (laza habitusú évelők, hagymások) az egész ágyásban elszórva nőnek.

Az ilyen reprezentatív ágyásokban az év minden szakaszában találhatók díszértéket képviselő cserjék vagy évelők. A hagyományos örökzöldek alkalmazása mellett a növények díszítenek törzsükkel, habitussal, ágszínnel, elszáradt terméssel is (pl. Cornus alba, Acer capillipes, Corylus avellana ’Contorta’, Asterek, stb.) Az árnyékosabb területrészeken páfrányok, árnyéki évelők kaptak helyet (Dryopteris, Onoclea, Hosta, Hakonechloa…)

A terület többi pontján a díszes évelőanyagot a multifunkcionális kiemelt ágyások hordozzák.

Ezek vegyesen tartalmaznak árnyéki, félárnyéki vagy fényigényes növényeket, az adott ágyás helyzetétől, lombkorona borítottságától függően. Ezek az ágyások hasonló növényfajokat mutatnak be, mint a reprezentatív terek esetében.

A félintenzív tetőkert kellő termőközeggel rendelkezik ahhoz, hogy nagyobb méretű növények is megtelepedjenek rajta. Ezek szintén biodiverzek, és honos fajokat tartalmaznak. A zöldtetők késleltetik a csapadékvíz lefolyását, növelik a tető élettartamát, pozitív ökológiai hatásuk van és esztétikusak.

AMELANCHIE

BOKORFA & EXT. GYEP

SALIX

CORNUS

TERMÉSZETHŰ ÉVELŐKIÜLTETÉSEK

HEMEROCALLIS

HOSTA

ER

CORNUS

BETULA

SYRINGA

PYRUS

AMELANCHIER

TÉLIKERT

ECHINACEA // gardenia.net,

ARUNDO

DESCHAMPSIA

LIMONIUM

pinterest.com, ardencrossings.com, greenarchitects.be, ebben.nl, garden-photos-com, haveselskabet.dk /

ÁLTALÁNOS NÖVÉNYLISTA LOMBHULLATÓ FÁK PARKFÁK

mag.-m

szél.-m

Minőség

Méret

Típus

Darabszám

1

Amelanchier canadensis 250+ - Kanadai fanyarka többtörzsű bokorfa

3-5

3-5

3xi BF

250+

C

2

2

Betula utilis var. jacquemontii 10/12 - Himalájai nyír

10-15

6-8

3xi BF

10/12

C

3

3

Eleagnus angustifolia 16/18 - Keskenylevelű ezüstfa

5-7

5-7

3xi SF

16/18

C

1 6

ÖSSZESEN:

MAGAS CSERJÉK (3-5m) Latin név

Méret

Típus Darabszám

Cornus alba 'Sibiricia' - Fehér som

2-3

 

szol.

40/60

K2

8

5

Cornus kousa 'Satomi' - Rózsaszínsillagsom

2-3

 

SS

szol.

40/60

K4

1

6

Corylus avellana - Közönséges mogyoró

3-5

 

SS

szol.

150/175

FL

2

7

Salix gracilistyla 'Mount Aso' - Rózsaszín fűz

szol.

150/175

FL

2

8

Syringa vulgaris 'Mme Lemoneii' - Közönséges orgona, fehér

szol.

30/40

K3

1,5-2



3-5



S

SSS S SS

mag.-cm Fényigény

9

Pinus mugo 'Humpy' 30/40 - Havasi törpefenyő

80-100



10

Taxus baccata 'Anna' - tiszafa

60-80

 



Vízigény Db/m2

Méret

Típus Darabszám

S SS

szol

30/40

C

7

S SS

szol

30/40

C

10 17

ÖSSZESEN:

11

Cornus alba 'Kesselringii' -Fekete vesszejű fehér som

12

Salix rosmarinifolia - Serevényfűz

mag.-m Fényigény I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. Vízigény Db/m2 2 1.5-2.5

Méret

Típus Darabszám



S

szol.

120/150

K10

6

 

S SS SSS

2,5

40/60

C

4 10

ÖSSZESEN:

ÉVELŐK Latin név

1 14

ÖSSZESEN:

KÖZÉPMAGAS CSERJÉK ( 1.5 - 2m) Latin név

mag.-cm Fényigény I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. Vízigény Db/m2

13

Anemone x hybrida 'Overture' - Szellőrózsa

14

Anemone x hupehensis 'Splendens' - Kínai szellőrózsa

15

Aquilegia caerulea 'Crimson Star' - Harangáb

16

Aster ageratoides 'Harry Schmidt'

17

Aster alpinus 'Happy End' - Havasi őszirózsa

15-20

18

Astrantia major 'Superstar'/'Rubra' - Nagy völgycsillag

40-50



19

Bergenia 'Bressingham White' - Szívlevelű kutyatej

30-40

 

20

Echinacea purpurea 'Magnus'

80-100

21

Echinacea purpurea 'Fragrant Angel' - Kúpvirág

22

Echinacea 'Tomato Soup'

23

Filipendula rubra 'Venusta'

80-120

 

24

Iris ensata 'Topas - Vízparti nőszirom

70-90



25

Heliopsis helianthoides 'Venus' - Napszemvirág

80-90

26

Hemerocallis 'Gentle Sheperd' - Sásliliom, fehér

60

27

Hemerocallis 'Love That Pink' - Sásliliom, barackszín

28

Hemerocallis 'Summer Wine' - Sásliliom, rózsaszín

29

Hosta fortunei 'France' - Toborzvirágzatú árnyékliliom

40-50



30

Hosta tardiana 'Halcyon' - Kék levelű árnyékliliom

30-40



31

Lavandula x intermedia 'Grappenhall' - Hibrid levendula

60-70

32

Lavandula angustifolia 'Rosea' - Orvosi levendula

33

Típus Darabszám

80-110

 

SS

5

15 ø

CS

29

60

 

SS

6

15 ø

CS

30

30-45

 

SS

8

11x11

CS

36

40

 

S

6

15 ø

CS

24



S

6

9x9

CS

32

SS SSS

12

14 ø

CS

10

S SS SSS

10

15 ø

CS

104

 

S SS

8

15 ø

CS

28

60-70



S SS

8

15 ø

CS

44

70-90

 

S SS

8

15 ø

CS

12

SS SSS

5

15 ø

CS

8

SS SSS

7

15 ø

CS

10



SS SSS

5

15 ø

CS

11

 

SS SSS

6

15 ø

CS

27

60

 

S SS SSS

6

15 ø

CS

29

60



SS SSS

6

15 ø

CS

14



SS

5

15 ø

CS

59



SS

5

15 ø

CS

71



SS

10

14 ø

CS

33

60



SS

6

9x9

CS

23

Limonium latifolium 'Robert Butler' - Sóvirág

20-60



5

15 ø

CS

25

34

Monarda 'Pink Supreme' - Bíbor méhbalzsam

40-60

 

SS

6

14 ø

CS

9

35

Persicaria amplexicaulis 'Alba' - Fehérvirágú keserűfű

90-120

 

SS

14

36

Sanguisorba 'Chocolate Tipp' - Őszi vérfű

30-60

 

SS SSS

7

37

Schizostylis coccinea 'Mrs Hegarty' - Kafferliliom, halvány rózsaszín

38

Thalictrum delavay 'Ankum' - Szárnyastermésű borkóró

39

Tellima grandiflora 'Rubra' - Csészerolyt

40

Verbena bonariensis 'Lollipop'- Törpe vasfű (2 éves növény)

460

S

20-40





7

3lit

K3

35

12

15 ø

CS

6

5

15 ø

CS

20

SS SSS

10

11x11

CS

49

SS

7

SSS

 

K2

SS



100-150 60



CS

mag.-cm Fényigény I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. Vízigény Db/m2

41

Geranium phaeum 'Samobor' - Fodros gólyaorr

50-60

 



SS

42

Geranium x cantabrigiense 'St. Olga' - Angol gólyaorr

30-40

 



43

Iberis sempervirens 'Fishbeck' - Örökzöld tatárvirág

20-30

 

44

Thymus praecox 'Coccinues' - Korai kakukkfű

5-10



45

Vinca minor - Kis meténg

5-10

 

15 ø

CS

S SS

12

14 ø

CS

74

SS

12

9x9

CS

120

SS

12

9x9

CS

224

SS

12

9x9

CS

120



mag.-cm Fényigény

Vízigény Db/m2

46

Asplenium scolopendrium - gímpáfrány

15-40





SS SSS

9

47

Matteuccia struthiopteris - struccpáfrány

80-120





SS SSS

3

48

Dryopteris filix-mas - Erdei pajzsika

60-100





SS SSS

5

Típus Darabszám 9x9 9x9

CS

142

CS

20

CS

25 187

mag.-cm Fényigény I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. Vízigény Db/m2

Típus Darabszám

49

Bouteloua gracilis - Szúnyogfű

30-40



SS

10

11x11

CS

70

50

Carex montana - Hegyi sás

40-50

 

SS SSS

10

14 ø

CS

11

51

Carex muskingumensis - Pálmalevelű sás

50-60

 

SS SSS

10

15 ø

CS

19

52

Cortaderia selloana 'Rosea' - Pampafű



SS

3

3lit

K

5

53

Deschampsia caespitosa - Gyepes sédbúza

50-80

 

SS

6

14 ø

CS

71

54

Hakonecloa macra - Szálkafű

25-40



SS

6

2lit

K

175

55

Melica ciliata - Gyöngyperje

30-50

 

28

56

Miscanthus sinensis - Virágosnád, ezüstfehér

57

Molinia caerulea - Közönséges kékperje

58

Pennisetum alopecuroides - Tollborzfű

180-200



6

14 ø

CS



SS

3

3lit

K

26

70-90

 

SS

10

15 ø

CS

149

60-90

 

SS

10

3lit

K

33

125-200

S

Astrantia Hemeroca Hemeroca

Carex muskingumensis / 3 db Hemerocallis 'Summer WIne' / 8 d Heliopsis helianthoides 'Venus' /

30

568

ÖSSZESEN:

DÍSZFÜVEK Latin név

Salix rosm

Carex mus

Típus Darabszám

9

ÖSSZESEN:

PÁFRÁNYOK Latin név

44 829

ÖSSZESEN:

TALAJTAKARÓ ÉVELŐK Latin név

Tellima grandiflora'Rubra' / 15% ( Hosta tardyana 'Halycon' / 25% (1 Hackonechloa macra / 60% (40 db

Betula utilis var. jacquem mag.-m Fényigény I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. Vízigény Db/m2

4

TŰLEVELŰ ÖRÖKZÖLD CSERJÉK Latin név

Echinacea purpurea 'Fragnrant Angel' / 20% Thalictrum delavay 'Ankum' / 20% (12 db) Molinia caerulea / 60% (68 db)

ÖSSZESEN:

506

// objekt /

Hemerocallis Love That Pink' / 9 d Astrantia major 'Superstar' / 3 db Carex muskingumensis / 8 db

Thalictrum delavay 'A

Miscanthus sinensis Salix rosmarinifolia /

Iberis sempervirens '

Echinacea 'Tomato S Echinacea 'Fragrant Verbena bonariensis Descampsia caespito Salix rosmarinifolia Carex muskingumen

Hemerocallis 'Love T

Carex Berge Helio Iris en

Acer capillipes

Carex Astra

Heme

Geran

Cortaderia selloana 'Rosea' / 2 db Bergenia 'Bressingham White' / 11 db Miscanthus sinensis / 5 db

% (24 db)

(10 db) 18 db) b)

Lavandula angustifolia 'Rosea' / 8 db

Pinus mugo var. munghus / 3 db Bergenia 'Bressingham White' / 9 db Anemone x hybrida 'Overtune' / 10% ( 5 db) Thymus praecox 'Coccinueus' / 120 db Deschampsia caespitosa / 60 % ( 25 db) Verbena bornariensis / 30% ( 12 db) Miscanthus sinensis / 4 db Pennisterum alopecuroides' / 8 db Aquilegia caerulea 'Crimson Star' / 30% (24 db) Sanguisorba 'Chocolate Tipp' / 20% (10 db) Bouteloua gracilis / 50% (30 db) Miscanthus Cortaderia selloana sinensis'Rosea' / 2 db / 2 db Echinacea purpurea 'Magnus' / 20% (12 db) Verbena bonariensis / 20 % ( 12 db) Bouteloua gracilis / 60% (40 db)

Amelanchier canadensis

montii Hosta fortunei 'France' / 12 db Cornus alba 'Sibirica' / 4 db Cornus alba 'Kesselringii' / 3 db Dryopteris filix-mas / 3 db Bergenia 'Bressingham White' / 14 db Matteuccia struthiopteris / 7 db Filipendula rubra 'Venusta' / 8 db Aster agerotides 'Harry Smith' / 40% ( 12 db) Deschampsia caespitosa / 60 % ( 21 db) Tellima grandiflora 'Rubra'' / 12 db Cornus alba 'Sibirica' / 4 db Bergenia 'Bressingham White' / 12 db Vinca minor 'Alba' / 120 db Hosta tardyana 'Halycon' /7 db

Dryopteris filix-mas / 3 db Geranium phaeum 'Samobor' / 30 db

Corylus avellana

Betula utilis var. jacquemontii Lavandula x intermedia 'Grapenhall' / 12 db Melica ciliata / 28 db Dryopteris filix-mas / 3 db Limonium latifolium 'Robert Buttler' / 6 db Asplenium scolopendrium / 65 db Hosta tardyana 'Halycon' / 20 db

Cornus kousa 'Satomi'

Deschampsia caespitosa / 36 db

Asplenium scolopendrium / 40 % (36 db) Hakonechloa macra / 60% (40 db)

Hakonechloa macra / 26 db Taxus baccata 'Anna' / 3 db Echinacea purpurea 'Magnus' / 16 db Matteuccia struthiopteris / 3 db

Aquilegia caerulea 'Crimson Star' / 12 db Asplenium scolopendrium / 25 db Carex montana / 3 db Aster ageratoides 'Harry Schmidt' / 12 db

Pennisetum alopecuroides / 3 db Anemone hupehensis 'Splendens'/ 30 db Thymus praecox 'Coccineus' /18 db Hosta fortunei 'France' / 9 db Aster alpinus 'Happy End' / 32 db

Corylus avellana Geranium x cantabrigiense 'St. Ola' / 26 db Dryopteris filix-mas / 3 db

Limonium latifolium 'Robert Buttler' / 9 db Anemone x hybrida 'Overture' / 24 db

marinifolia / 1 db

skingumensis / 3 db

major 'Superstar' / 4 db allis 'Love That Pink' / 12 db allis 'Gentle Sheperd' / 7 db

Hemerocallis 'Summer Wine' / 6 db Schizostylis occinea 'Mrs Hegarty' / 6 db Carex montana / 5 db

Salix gracilistyla 'Mount Aso' / 2 db Hemerocallis 'Gentle Sheperd' / 8 db Iris ensata 'Topas' / 2 db

Hosta fortunei 'France' / 10 db Bergenia 'Bressingham White' / 20% (18 db) Asplenium scolopendrium / 10% (16 db) Hosta tardyana 'Halycon' / 10% ( 8 db) Hakonechloa macra / 60% (42 db) Matteuccia struthiopteris / 2 db Tellima grandiflora 'Rubra' / 20 db

Eleagnus angustifolia

db 8 db

Dryopteris filix-mas / 4 db

Matteuccia struthiopteris / 5 db Persicaria amplexicaulis 'Alba' / 7 db Bergenia 'Bressingham White' / 9 db Thymus praecox 'Coccineus' / 86 db Bergenia 'Bressingham White' / 14 db

db

Ankum' / 8 db

/ 2 db / 2 db

Syringa vularis 'Mme Lemone'

Betula utilis var jacquemontii

Amelanchier canadensis

'Fishbeck'/ 120 db

Soup' / 10 % ( 6 db) Angel' / 15% ( 10 db) s / 30% (20 db) osa / 55% ( 35 db) / 1 db nsis / 3 db

Limonium latifolium 'Robert Buttler' / 10 db Pinus mugo var. munghus / 4 db Cornus alba 'Kesselringii' / 3 db

Lavandula angustifolia 'Rosea' / 15 db Pennisetum alopecuroides / 13 db Tellima grandiflora'Rubra' / 15% (10 db) Hosta tardyana 'Halycon' / 25% (18 db) Hackonechloa macra / 60% (40 db)

That Pink' / 8 db

x muskingumensis / 2 db enia 'Bressingham White' / 17 db opsis helianthoides 'Venus'/ 3 db nsata 'Topas' / 8 db

x montana / 3 db antia major 'Superstar'/ 3 db

erocallis 'Gentle Sheperd' / 12 db

nium x cantabrigiense 'St. Ola' / 48 db

Monarda 'Pink Supreme' / 9 db Cortaderia selloana 'Rosea / 1 db Miscanthus sinensis / 3 db Matteuccia struthiopteris / 3 db Echinacea purpurea 'Fragrant Angel' / 15% (20db) Sanguisorba 'Chocolate Tip' / 25% (33db) Molinia caerulea / 60% (81db)

Dryopteris filix-mas / 6 db Hakonechloa macra / 70% ( 67 db) Hosta fortunei 'France' / 30% ( 30 db) Taxus baccata 'Anna' / 4 db Pennisetum alopecuroides / 9 db Lavandula x intermedia 'Grappenhall / 12 db 5

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /4. MAKETT

VI. KÖZPONTI TERÜLET SZABADTÉRÉPÍTÉSZETI TERVE /5. PLAKÁTOK ÉS LOGÓ

ÖSSZEFOGLALÁS „A jövő és a múlt ugyanaz. Egyiket sem változtathatjuk meg, de lehetőségünk van mindkettőt jobban megismerni.”

Ted Chiang - 1926

Az Istvántelki Főműhely újjászületése kapcsolatot teremt a múlt és a jövő között. A jelenben élünk, de ez csak pillanatnyi állapot: bennünket, embereket vitathatatlanul összeköt az idő múlása. Természeti értékeink fogyóban vannak, ezért különösen fontos, hogy a meglévőket már a jelenben óvjuk, védjük. Mindehhez a kulcsszó: az újrahasznosítás.

Olyan lehetőségeket keresünk, melyben egyaránt örömüket lelik idősek és fiatalok, értékeket teremtve, igazi közösséget alkotva - főképp ebben a nagyon nehéz, szinte szürreális időszakban, amelyet az utóbbi években a világjárvány zúdított ránk. És hát - életkortól függetlenül- valljuk be: ki ne szeretne megújulni, közösségi élményeket szerezni, és átélni, hogy az ember valójában a természet része?

Mégpedig annak a természetnek egy kicsiny darabja, amely számára a felüdülés legigazibb és semmihez sem fogható forrása...

Remélem és hiszem, hogy mi, tájépítészek egy kicsit hozzájárulhatunk ehhez a megújuláshoz: szaktudásunkkal, ötleteinkkel és szorgalmunkkal. Ebbe a nagyszabású gondolatba illeszkedik bele választott témám is, melynek tervezési feladata nagy kihívást jelentett számomra, de minden perce izgalmat tartogatott.

A térség tematikus megújítása – rekreációs és kulturális célokra – egy valóban hiánypótló elképzelésnek tűnik. Az újrahasznosított, átgondolt és a városi kontextusba integrált rozsdaövezetek – szinte paradoxonként – mégiscsak a megismerhető jövőt jelentik, ugyanakkor tovább él bennük a múlt...

“Istvántelek barnaövezet” megújítása azonban eltért a megszokott tervezési metodikáktól. Területkínálatával, óriási befogadóképességével a munka során rengeteg olyan rejtett funkciót hozott felszínre, amelyek kulturális, történeti és rekreációs lehetőségek egész tárházát vonultatták fel.

Célom tehát voltaképpen egy multikulturális szabadidőpark létrehozása volt, mely vegyíti és átjárhatóvá teszi ezeket a különböző funkciókat.

Az ilyen helyszínek rejtik az innovatív, fenntartható és ökologikus megoldást a jövő számára. Ne felejtsük el, hogy az alulhasznosított területek önmagukban is a fenntarthatóság motorjai. A meglévő területi adottságokra építő megújítások mindemellett költséghatékonyak is. Vegyes használatuknak köszönhetően önfinanszírozó módon működhetnek.

Az ilyen példák a környezeti nevelésre szolgálnak: megmutatják a természet erejét, a kortárs ökológiai megoldásokat, a környezet biodiverzitását.

Megismerteti, megtanítja és megszeretteti az ifjúsággal a természeti környezetet.

Ezen felül nem szabad megfeledkezni a céltérség társadalomalakító szerepéről sem. Az ipari és kulturális emlékeket felvonultató Istvántelek segíti az idősödő korosztály számára az örömteli múltidézést, míg a fiatalok – kíváncsiságuk révén – új tartalommal, élettel ruházzák fel a helyszínt.

Dolgozatom során célomnak tekintettem, hogy a Főműhely kultúrális virágkorát, az “aranykort” hozzam vissza, és kiegészítsem a jelenkor igényeit kiszolgáló szociális létesítményekkel és funkciókkal.

Reményeim szerint az Istvántelki Főműhely tájépítészeti újragondolása révén egy sokrétű, színes szabadidőpark jött létre. A terv kiemeli a múlt szépségeit, és olyan finom vonásokkal szövi át, mint például a természetes anyaghasználat, a visszafogott színvilág, vagy a természetszerű növénykiültetések. Az így létrejött szabadtér harmónikus, modern, de emellett szem előtt tartja a helyszín hajdani fővonásait is.

Szeretném, ha terveim egy része - az újjászületés jegyében - létrejöhetne, de ha ez nem sikerülne maradéktalanul, legyen a zárszó az a gondolat hogy: “A legszebb földi élvezetek közé tartozik a tervezgetés még akkor, ha az a terv soha meg nem valósul.”

Trapp Mária - 1986

FELHASZNÁLT FORRÁSOK KÖNYV/KÖNYVRÉSZLET

TANULMÁNY

HORVÁTH dátum nélk - Horváth Ferenc, dátum nélk. Vasúthistória, A MÁV 150 éves történetéből. http://www.kosanyo.hu/html_doc/vashist1.html

FOLYÓIRAT CIKK

BFVT 2020 - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2020. augusztus, Budapest lehetséges ún. “rozsdaövezeti akcióterületei” tanulmány https://budapest.hu/SiteAssets/Lapok/Kiemelt-fejleszt%C3%A9si-c%C3%A9lok,-k%C3%A9zik%C3%B6nyvek/Rozsda_tanulmany_20200831.pdf

FEJES 1998 - Fejes Antal, 1998. Újpesti Helytörténeti Értesítő, 5. évf. 5. sz. (1998. szeptember) Istvántelek története, 2-8. oldal https://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ ertesito/uhe-199805.pdf

HAKSZER 2003 - Hakszer Richárd, 2003 január, Szemináriumi dolgozat Humánökológia tárgyból (BME), A budaesti rozsdaövezet helyzete, http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/dolgozatok/ hakszer_rozsdaov-helyz.pdf

RÁTONYI 2017 - Rátonyi Gábor Tamás, 2017, Helyem, Házam, Palotám 3. évf. 3. sz. (2017. szeptember), Értéktár, Az Istvántelki Főműhely (Landler Jenő Járműjavító) https://epa.oszk.hu/03100/03105/00007/pdf/EPA03105_helyem_hazam_palotam_2017_3_053-054.pdf VARGA 2005 - Varga Károly, 2005. Közlekedéstudományi Szemle, 55.évf. 4.sz. (2005. április) , Visszaemlékezés című rovat: 100 éve létesítették az Istvántelki MÁV főműhelyt, 149-156. oldal http://real-j.mtak.hu/10766/4/Kozlekedestudomanyi_2005_04.pdf

INTERNETES CIKK XV MEDIA 2021 - Budapest tizenöt, 2021.04.06. Régi kívánsága teljesült a kerület lakóinak: Elkészült az Istvántelki P+R és Bike+Ride parkoló első üteme. https://www.bpxv.hu/hirek/elkeszult-az-istvantelki-pr-es-bikeride-parkolo-elso-uteme

KONFERENCIA DORÓ 2018 - Doró Viktória, 2019, Kármentesítés és barnamezős beruházások nemzetközi konferencia ( 2019.

05. 14-15.), Barnamezős területek kármentesítése és hasznosítása, https://kszgysz.hu/sajtoanyag/barnamezos-teruletek-karmentesitese-es-hasznositasa

SAJTÓÁJÉKOZTATÓ MONOKI 2020 - XV. Média, Monoki Ádám, 2020.11.27.

Sajtótájékoztató az istvántelek vasúti felüljáró helyzetéről https://xvmedia.hu/video/sajtotajekoztato-az-istvantelek-vasuti-feluljaro-helyzeterol

VIDEÓ,KISFILM APARATI FILM 2018 - Apareti film, 2018.02.23., Az Istvántelki Gőzösműhely https://www.youtube.com/watch?v=yZRSnSxqSwA UTV 2020 - ÚTV – Újpesti média, 2020.05.06., Helyi Érték Istvántelki Főműhely https://www.youtube.com/watch?v=TgL5rrmw6ZE&t=415s

FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK BFK 2020 - Budapesti Fejlesztési Központ – a projekt megvalósítását irányító szervezet, Főmterv, Trenecon, KTI Közlekedéstudományi Intézet – készítők, Innovációs és Technológiai Minisztérium – megrendelő, Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, 2020.06.10. Stratégia, http://bvs.hu/wp-content/uploads/2021/02/Strategia.pdf BFK 2020 - Budapesti Fejlesztési Központ – a projekt megvalósítását irányító szervezet, Főmterv, Trenecon, KTI Közlekedéstudományi Intézet – készítők, Innovációs és Technológiai Minisztérium – megrendelő, Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, 2020.október, Stratégiai környezeti vizsgálat, https://budapestvasut2040.hu/wp-content/uploads/2021/01/ Strategiai-Kornyezeti-Vizsgalat.pdf FŐMTERV dátum nélk - Főmterv, Trenecon, KTI Közlekedéstudományi Intézet, 2019, Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, (BAVS) - Budapest Rail Node Study (BRNS), Harmadik szakcikk, http://bvs.hu/wp-content/uploads/2021/02/Harmadik-szakcikk.pdf FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 2014 - Budapest Fővűros Főpolgármesteri Hivatal – szakmai irányító, Budapest Főváros Önkormányzata – megbízó, 2014.06.06. Tematikus Fejlesztési Programok, Barnamezős területek fejlesztése, https://budapest.hu/Documents/TFP/Barnamez%C5%91s%20 ter%C3%BCletek%20fejleszt%C3%A9se%20Tematikus%20Fejleszt%C3%A9si%20Program.pdf FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 2013 - Budapest Fővűros Főpolgármesteri Hivatal – szakmai irányító, Budapest Főváros Önkormányzata – megbízó, 2013. április, Budapest 2030 Hosszútávú fejlesztési koncepció, https://budapest.hu/Documents/varosfejlesztesi_koncepcio_bp2030/Budapest_2030_varosfejlesztesi_koncepcio.pdf FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL 2017 - Budapest Fővűros Főpolgármesteri Hivatal – szakmai irányító, Budapest Főváros Önkormányzata – megbízó, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft, Ormos Imre Alapítvány – szerzők, 2017, Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési koncepciója, Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója, https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/II.%20k%C3%B6tet%20-%20Koncepci%C3%B3.pdf

KKBK 2019 - KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség - a projekt megvalósítását irányító szervezetek, Főmterv, Trenecon, KTI Közlekedéstudományi Intézet – készítők, Innovációs és Technológiai Minisztérium – megrendelő, 2019, Június, http://bvs.hu/BRN-elemzes.pdf

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZTvel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 1. Területfelhasználás, https://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/ TSZT%20hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/ Ker%2004/01%20Teruletfelhasznalas.png

FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Rendezési Szabályzata, 13/2021. (III.4.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 5/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal jóváhagyott FRSZ-szel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, 1. melléklet, A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastruktúra elemek

ARCANUM 1882 - Arcanum térképek, 1882, Habsburg Birodalom- Harmadik Katonai Felmérés (1:25000) https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey25000/?bbox=2122980.9920416046%2C6030960.611676542%2C2130175 .627328947%2C6033483.033609953&map-list=1&layers=129 (megtekintés:2021)

IV. KERÜLET 2018 - Budapest Főváros IV. Kerület Újpest, 1. számú városszerkezeti egység, Dél-Újpest Kerületi Építési Szabályzata, Megalapozó munkarész, 2018. október, https://ujpest.hu/galeria/File/foepiteszi_iroda/del_ujpest_ megalapozo_munkaresz.pdf

MÁV 2015 - MÁV Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság, Műszaki Tervezés – megbízó, MÁV Istvántelki Főműhely, 2015.10.12, MÁV Levéltár

IV. KERÜLET 2018 - Budapest Főváros IV. Kerület Újpest, 1. számú városszerkezeti egység, Dél-Újpest Kerületi Építési Szabályzata, Program, 2018. március, https://www.ujpest.hu/tu_dokumentumok/3452_20180329_ del-ujpest_kesz__tajekoztatas_melleklet.pdf

FENTRŐL - Fentről.hu, Lechner Nonprofit Kft. légifilmtárának anyaga https://www.fentrol.hu/hu/ (megtekintés:2021)

FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZTvel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 2. Közlekedési Infrastruktúra, https://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/ TSZT%20hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/ Ker%2004/02%20Kozlekedesi%20infrastruktura.png

IV. KERÜLET 2018 - Budapest Főváros IV. Kerület Újpest, 1. számú városszerkezeti egység, Dél-Újpest Kerületi Építési Szabályzata, Örökségvédelmi Hatástanulmány, 314/2012.

(XI. 8.) Korm. rendelet 38. § szerinti véleményezési szakaszra, 2018. július, https://ujpest.hu/galeria/File/foepiteszi_iroda/02_del_ ujpest_oroksegvedelmi_hatastanulmany.pdf

FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZTvel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 3. Az épített környezet értékeinek védelme, https://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/ TSZT%20hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/ Ker%2004/03a%20Mas%20jogszaballyal%20ervenyesulo%20 muvi%20ertved.png

ARCHÍV FELVÉTELEK

FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZTvel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 4. Zöldfelület-, táj és természetvédelem, https:// budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/TSZT%20 hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/Ker%20 04/04%20Zoldfelulet%20taj%20es%20termeszetvedelem.png FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZTvel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 5. Környezetvédelem, veszélyeztetett területek és veszélyeztető tényezőjű területek https://budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/ TSZT%20hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/ Ker%2004/05%20Kornyezetvedelem%20veszelyezteto%20 tenyezoju%20teruletek.png FŐVÁROS 2021 - Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, 364/2021. (II.24.) Főv.KGY. határozattal módosított, az 50/2015. (I.28.) Főv.Kgy. határozattal elfogadott TSZT-vel azonos tartalmú kerületi áttekintő térkép, Szerkezeti Tervlap, 6. Védelmi, korlátozási területek, https:// budapest.hu/telepulesrendezesitervek/TSZT/TSZT/TSZT%20 hat%C3%A1lyos%202021.04.03.%20-/Ker%C3%BCletek/Ker%20 04/06%20Vedelmi%20korlatozasi%20teruletek.png

FORTEPAN - Fortepan közösségi fotóarchívum, https://fortepan.hu/hu/

LÉGIFELVÉTELEK, MŰHOLDFELVÉTELEK

GEARTH, 2020 - Google Earth, 2020 műholdfelvételei https://www.google.com/maps/search/google+maps/@47.

5561877,19.1135744,9069m/data=!3m1!1e3 (megtekintés éve: 2021)

EGYÉB FORRÁSOK ARCHDAILY - Arch Daily website, Projects https://www. archdaily.com/search/projects?ad_source=jv-header&ad_ name=main-menu (megtekintés:2021) BVS - Budapest Vasúti Stratégia https://bvs.hu/ (megtekintés:2021)

HUNGARICANA - Hungaricana közgyűjteményi portál, Képcsarnok, https://hungaricana.hu/hu/

LANDEZINE 2021 - Landezine, Landscape Architecture Platform, Realized Projects https://landezine.com/landscapes/landscape-architecture/ realized-projects/ (megtekintés: 2021)

MTVA MTVA Archívum, Történelmünk feketén-fehéren, https://archivum.mtva.hu/

MŰEMLÉKEM.HU Műemlékem.hu adatbázisa, https://www.muemlekem.hu/terkep (megtekintés:2021)

RAKOSPALOTA - Rákospalotaanno.hu, Rákospalota helytörténeti blog, Képeslapgyűjtemény, https://rakospalotaanno.hu/kepeslapgyujtemeny/

Termékek STREETLIFE - Streetlife, Products https://www.streetlife.nl/en/products (megtekintés: 2021)

TÉRKÉPEK

MMCITÉ Mmcité, termékek https://www.mmcite.com/hu (megtekintés:2021)

ARCANUM XIX. - Arcanum térképek, XIX. század, Habsburg Birodalom, Kataszteri Térképek https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=1410362.6039513648%2C5797562.559019446%2C233127 5.9207311682%2C6121655.558948593&map-list=1&layers=147 (megtekintés:2021) ARCANUM 1973 Arcanum térképek, 1783 Első Katonai Felmérés https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=1410362.6039513648%2C5797562.559019446%2C233127 5.9207311682%2C6121655.558948593&map-list=1&layers=147 (megtekintés:2021) ARCANUM 1861 Arcanum térképek, 1861 Második Katonai Felmérés, https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?bbox=2122980.9920416046%2C6030960.611676542%2C2 130175.627328947%2C6033483.033609953&map-list=1&layers=5 (megtekintés:2021)

EGOE LIFE - Egoe life, termékek, https://www.egoe-life.eu/en/products/ (megtekintés:2021) VPI - Vpi, republic of concrete, https://vpi.hu/hu/termek/ (megtekintés:2021)