DIA - Van hozzá közöd! projekt

Page 1

Van hozzá közöd! projekt 2020-2021

A projekt az Európai Unió által kezdeményezett Strukturált Párbeszéd folyamat hazai megvalósulása. A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy az Erasmus+ Program véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki.


A projekt célja A Van hozzá közöd! projektben olyan élményalapú tanulási lehetőséget biztosítottunk a résztvevő diákok számára, amelynek során innovatív módszerekkel előhívtuk az őket érintő és érdeklő témákat, és képessé tettük őket arra, hogy saját erőforrásaikra építve kezdeményezzenek párbeszédet helyi döntéshozókkal nyilvános vitaeseményeken. Hiszünk abban, hogy a fiatalok nemcsak érdeklődnek bizonyos fontos kérdések iránt, hanem szívesen vitáznak is róluk, mert VAN HOZZÁ KÖZÜK! Neked szól ez az összefoglaló, ha: •

fiatalokkal, diákokkal foglalkozol,

szeretnéd a környezetedben élő diákokat aktivizálni, összerázni,

szeretnél új módszereket, gyakorlatokat megismerni,

megismernéd egy Eplus projekt izgalmas részleteit,

vagy csak érdekel ez a téma.

A folyamat Így nézett ki a projekt felépítése. Ezt megosztottuk a diákokkal is, hogy jobban átlássák a folyamatot, és megértsék a projekt működését.



Mi történt az osztályokban? A projektben 11 iskola 12 osztálya vett részt az ország különböző pontjairól: Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Makó voltak azok a városok, ahol legalább egyszer megfordultunk. A résztvevő osztályokban két alkalommal 90 perces

foglalkozást

tartottunk,

majd

mentoráltuk

a

fiatalokat,

illetve

pedagógusaikat az önálló eseményük megszervezésében. Nagyon izgalmas és vegyes volt az osztályok összetétele. Többségében egész osztályok voltak jelen a foglalkozásokon, de több olyan csoport is részt vett a programban, ahol vagy azonos vagy különböző évfolyamok vettek részt együttesen a foglalkozásokon. A márciusban kialakult vírushelyzet bennünket is arra kényszerített, hogy picit hátrébb lépjünk, és türelmesen kivárjuk azt, amikor újra bemehetünk az iskolákba. Ez sajnos nem minden iskolában tudott megtörténni, volt olyan iskola, ahová már sajnos nem jutottunk el. Itt e-mailben, telefonon, illetve chat-en tartottuk a kapcsolatot.

Mit gondolnak a szakértők a diákok aktivizálásról? Tartottunk egy workshopot, amiben a szakértőket arról kérdeztük meg, hogy vajon mi szükséges ahhoz, hogy a fiatalok aktívabbak legyenek és bekapcsolódjanak helyi

ügyek megoldásába? Lássuk most pontokba szedve az ő javaslataikat: Attitűd: •

Legyen partneri és ne a hierarchikus viszony határozza meg a fiatalok és a felnőttek kapcsolatát.

A diákokkal való kapcsolat építése kiemelten fontos: tudjanak és merjenek a kérdéseikkel hozzánk, szakemberekhez fordulni.

Ehhez szükséges megteremteni egy elfogadó és reflektív légkört, melyben lehet hibázni, hiszen a hiba maga a tanulás szükséges velejárója.


Keretek: •

Legyenek keretek, de maga a rendszer, amiben a fiatalokkal dolgozunk,

tudjon rugalmasan reagálni a változásokra. Alkossuk meg közösen a fiatalokkal azt a rendszert, ahogyan együttműködünk. Jelenjenek meg az egyéni igények éppúgy, mint az egymás felé támasztott elvárások is. Beszéljük meg a közös munka célját, illetve azt is, hogyan tudunk

időről-időre rátekinteni a haladás mértékére és minőségére. Környezet: •

Legyen inspiráló, motiváló.

Lehessenek a fiatalok olyan helyen és olyan öltözetben, amiben kényelmesen érzik magukat, gondoskodjunk a közös gondolkodást serkentő “nasiról” is. Közösség: •

Fordítsunk figyelmet a diákok közösséggé formálódására is.

Építsünk az együttműködési feladatokra, gyakorlatokra, hagyjuk, hogy meg tudják

beszélni

a

saját

tapasztalataikat

és

adjanak

konstruktív

visszajelzéseket

egymásnak. Mutassunk rá a közös pontokra, valamint arra is, hogy a sokszínűség önmagában érték. Ötlet: •

Az ötletet a fiatalok hozzák, ne belőlünk szakemberekből induljon ki.

Ők határozzák meg, nekik mi jelent problémát. Így sokkal könnyebb elköteleződniük is. Vegyük komolyan az ötleteket, és hangsúlyozzuk, hogy nincs rossz ötlet. Ismerjük el a saját, számunkra gondot okozó problémákat. Folyamat: •

Kezdjük kis lépésekkel, fokozatosan.

A fő problémát bontsuk kisebb alproblémákra, és kezdjük az egyszerűbbekkel! •

Tegyük átláthatóvá a folyamatot: honnan hova fogunk eljutni? És éppen

most hol tartunk ebben? Használhatunk ehhez bármilyen közösen elkészített szemléltető eszközt is, idődiagrammot, bármit, ami segít egyben látni a folyamatot.


Befektetett energia: •

Komolyan, felelősséget vállalva, időt szánva a közös munkára. Semmiképpen se tegyük kötelezővé a feladatot.

Ne felejtsünk el visszatérni arra, hogy kinek milyen határidőkkel, milyen feladatai voltak. Láttassuk, hogy miért szükséges az adott feladat elvégzése a cél elérése

érdekében. Derítsük ki, hogy ha valaki nem tudta teljesíteni a vállalt feladatát, miért nem történt meg, és a jövőben hogyan tudja a feladatot elvégezni / pótolni. A hasznos tevékenységek, az átláthatóság, az egyértelmű következmények mind hatással vannak a motiváció fenntartására. Visszajelzések: •

Hangosítsuk ki, ha elértünk egy mérföldkőhöz.

Értékeljük a közös munkát. Mi volt, ami pozitív volt benne, mi működött kevésbé

jól, min lehetne legközelebb változtatni, hogy jobban menjen? •

Hangsúlyozzuk, hogy a változáshoz idő kell.

Támogassuk a fiatalokat, és mutassuk meg, mit értek el ezidáig, hol tartunk a folyamatban, és bátorítsuk őket! Hatás: •

Olyan célokat válasszunk, melyet valóban meg is lehet valósítani és amire valóban lehet ráhatásuk.

Fontos, hogy hallgassuk meg a fiatalokat a hogyan-ról. Lehet, hogy a lelkesedésük

és ötleteik előre visznek olyan helyi ügyeket, melyről azt gondolnánk, hogy nem előmozdítható. Magát a problémát tegyük nagyon konkréttá, így a megoldást is könnyebb lehet megtalálni rá.

Hogyan aktivizáld az osztályt? -

avagy

néhány általunk használt gyakorlat részletes bemutatása •

Csapatépítés

Olyan gyakorlatokat vittünk, melyben az azonosságok kiemelésére és az együttműködési hajlandóságra hatottunk. Ezek megteremtették azt a légkört,


amiben aztán a diákok szívesen és elmélyülten tudtak a projektcélok mentén dolgozni. 10 perces kihívás

A résztvevők kapnak egy feladatlistát, melyet 10 perc alatt végre kell hajtaniuk. Az a csapat győz, aki az összes, vagy a legtöbb feladatot meg tudja csinálni (lehet mindenki győztes). A csoportok legalább 8-10 fősek legyenek. A tréner a végén felolvassa a helyes megoldásokat, és a feladat végzése közben ellenőrizni tudja például az éneklős, vagy “gólya viszi” feladatokat. A feladatok megoldása során a diákok telefont nem használhatnak. Ezen kívül csak azokat az eszközöket használhatják, melyek rendelkezésükre állnak (de kérhetnek egymástól és a trénertől is). Cél: egymásra hangolódás, együttműködés, problémamegoldás, összehangolt feladatmegoldás, szerepek a csoportban, stratégia alkotás, thinking out of the box Idő: 20 perc Eszköz: feladatlista, stopper •

A vita

A vita mindennapjaink része, de mégis gyakran esünk abba a hibába, hogy jól felépített érvek helyett a véleményünket ismételgetjük, és minden áron arra törekszünk, hogy meggyőzzük a másikat. Éppen ebből kiindulva igyekeztünk a Lady és lovag játékkal picit közelebb hozni a nézőpontokat egymáshoz: miközben lehetőséget adtunk a saját vélemény kifejtésére, a diákok megismerhették társaik álláspontját is egy izgalmas témában. A diákoknak felolvastuk a következő történetet: Lady és lovag története

“Élt egyszer egy lovag és szeretett hölgye egy kastélyban. A lovag azonban sokat volt távol a háborúk miatt, így igen gyakran hagyta magára hölgyét, aki a szomszéd földesúr mellett keresett ilyenkor vigaszt. Egy napon a lovag ismét háborúba indult, és mivel elég gyanakvó volt, meghagyta a kastély őrének, hogy az éjszaka folyamán egyetlen lelket sem engedhet be a kastélyba, bárki legyen is az, hölgyének pedig megparancsolta, hogy ne hagyja el a kastélyt. Ám még ezen éjszakán a hölgy megszökött, hogy az éj leple alatt találkozzon szerelmével, a földesúrral. Mikor azonban vissza akart térni a kastélyba, az őr útját állta, nem ismerte fel és a parancsot észben tartva nem engedte be. Sajnos éppen ezen az éjjelen egy őrült bolyongott a kastély parkjában és az éjszaka közepén rátámadt a hazatérni képtelen hölgyre és megölte.” A feladat megállapítása csoportonként, hogy kinek a felelőssége a lady halála? A résztvevők elé helyezzük a lady, földesúr, lovag, őr, bolond kártyákat és érveket kell


megfogalmazniuk az egy lapnál állóknak. Végül, amikor meghallgatták egymást át lehet állni másik szerep-laphoz is, ha változott az eredeti véleményük. (Ha túl sokan állnak egy-egy szereplőnél, vegyük ki azt a szereplőt, miután elmondták az érveiket.) Cél: kritikus gondolkodás, nézőpontváltás, vitakészség fejlesztés, stratégia alkotás, thinking out of the box Idő: 20 perc Eszköz: Lady-lovag lapok Reflexiós kérdések: Milyen érveket hallottatok? Volt-e ami elgondolkodtatott? Miért? Milyen szempontok merültek fel, amire esetleg korábban nem gondoltál? Van-e egy olyan sorrend, amit jó megoldásnak mondhatunk? Miért? •

Brainstorming

Közös ötletelés

Mindenki bedob olyan témákat, amikről azt gondolja, hogy izgalmasak lehetnek. Ezeket post-iteken gyűjtjük figyelve arra, hogy ne derüljön ki, ki mit írt. Ezt követően plenárisan az azonos témákhoz tartozókat egybe csoportosítjuk, és címeket adunk nekik. Végül ezek közül a gyűjtő címek közül mindenki leadhatja a saját szavazatát, amivel leginkább szeretne volna tovább dolgozni. Így kialakul az a sorrend, amivel folytatni tudjuk a foglalkozást. Fontos kiegészítő szabály volt az, hogy nem lehet egymás ötleteit minősíteni, kommentálni. •

World café módszer

Az elnevezés onnan jön, hogy az emberek akkor tudnak jól beszélgetni, ha megfelelőek a körülmények, ha kellőképpen el tudnak lazulni. Ezért a termet kávéházi stílusban rendezzük el: azonos mennyiségű asztalt helyezünk el, egy asztal köré körülbelül 6-10 székkel, attól függően mennyien vannak az osztályban. Legalább három asztalt érdemes körülülni. Ehhez azonban szükséges három téma is. A world café szabályai •

Tiszteletben tartjuk az időkereteket: időben kezdünk, és lehetőleg maradunk az esemény végéig.

Mindenkinek adunk lehetőséget a megszólalásra.

Senkit és semmit nem minősítünk, hanem kérdezünk és érvelünk.

Kerüljük a személyeskedést.

Konstruktívan, pozitív hozzáállással veszünk részt a folyamatban.

Egymásra

figyelünk,

és

lehetőleg

nem

használjuk

eszközeinket, kivéve, ha információt keresünk rajta.

az

elektronikus


Tiszteletben tartjuk a szabályokat.

Lebonyolítás: 1. Miután köszöntjük a résztvevőket, röviden ismertetjük, hogy mi fog történni, mik a szabályok. 2. Tudatosítjuk, hogy valószínűleg csak három asztalhoz (témához) fognak eljutni, de a cél az, hogy legalább ezt a három altémát alaposan átbeszéljék, minél több nézőpontot megismerjenek. 3. A témafelelősök (szakértők/döntéshozók) max. 5-5 percben bemutatkoznak és felvezetik a saját témájukat. 4. Ezt követően a facilitátor segítségével az asztal körül helyet foglalók szabadon megvitatják a témát 15 percben. A facilitátor ügyel arra, hogy mindenkinek legyen lehetősége megszólalni, kérdést feltenni, és hogy a szakértő is el tudja mondani, amit fontosnak tart. 5. 15 perc után az esemény moderátora megkéri a résztvevőket, hogy válasszanak egy másik asztalt, egy másik témát. És mindez 15 perc után újra megismétlődik. Nem szükséges, hogy egy asztaltársaság együtt mozogjon, de az fontos, hogy mindenhová pont annyi résztvevő üljön, ahány szék az asztal körül van. 6. Közben a jegyzetelő jegyzeteket készít, ami alapján a harmadik kör után, a plenáris összegzésen majd összefoglalja az elhangzottakat, kiemelve a lényeges pontokat. A beszélgetés alatt bárki jegyzetelhet, rajzolhat, nyomot hagyhat az asztalon elhelyezett papírra. Ezeket a jegyzeteket mindhárom kör alatt bárki elolvashatja, hozzá tehet bármit ízlése vagy késztetése szerint. 7. Amikor a három 15 perces kör véget ért, körbe tesszük a székeket, és minden asztal jegyzetelője max. 5 percben összefoglalja, hogy mi hangzott el az ő asztalánál. A végén hagyunk egy kis időt arra, hogy a résztvevők visszajelzéseket

adhassanak

az

eseménnyel

kapcsolatban.

Végül

a

moderátor megköszöni a részvételt.

A témák A diákok által gyűjtött témák között megjelent az érdeklődési körük, illetve olyan problémákról is szót ejtettünk, amelyeknek megoldása motiválja a fiatalokat. Problémák alatt az alábbiakat értjük: •

egy sokakat zavaró helyi jelenség: lepusztult játszótér, elhanyagolt park,

csúnya reklámok egy szép városrészben;


iskolai

problémák:

kényelmetlen

székek,

rossz

világítás

az

osztálytermekben, egészségtelen ételek és italok az iskolai büfében; •

valaminek a hiánya: nem létező ifjúsági közösségi tér, biztonságos gyalogos

átkelő hiánya az iskolánál; •

nem megfelelő szolgáltatások: a helyközi buszjáratok nem igazodnak a

város

középiskolásainak

az

órarendjéhez,

lepusztult

buszmegállók

(vasútállomások), ahol a diákok és a tanárok naponta sok időt töltenek. De mi is érdekli igazán a fiatalokat?

Az alábbi szófelhőben látható, hogy nagy arányban jöttek felszínre a következők:

pszichológia (önismeret, önfejlesztés, mentális egészség, bántalmazás) vagyis ezeknek a hiánya, illetve annak a térnek a hiánya, ahol lehetne ezekkel foglalkozni.

közösség (értékek, összetartozás) - a definiálás problémája, az azonosságok fel nem derítése

társadalom (nemek közötti egyenlőség, megítélés) - az erről való diskurzus és párbeszéd igénye.

oktatás (iskolarendszer, választható tárgyak) - a szabadság iránti igény.


jövő

(pályaválasztás,

továbbtanulás,

munka,

karrier)

-

párbeszéd,

lehetőségek megismerésének vágya. •

szabadidő (sport, hobbi) - izgalmas szakértők és sportolók, akik mintát jelenthetnek a fiatalok számára

környezetvédelem - mit lehet tenni a jövőben személyes szinten?

Nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy nem volt szükséges megoldást találniuk a diákoknak, még akkor sem, ha egy-egy konkrét, helyi probléma irányában indultak is el. A cél az elmélyülés és a megismerés volt.

Tételmondatok - hogy tudjuk miről is vitázunk! -Néhány gondolat a tételmondatokról, melyek főszerepet kapnak a vita során.

Milyen a jó tételmondat?

1. Kijelentő

mondatban,

egyértelműen,

egyszerűen

és

konkrétan

megfogalmazott. 2. Egy állítást tartalmaz. 3. Mindkét oldalon védhető: törekedjünk a kiegyensúlyozott vitára. Egy vita attól

lesz

izgalmas,

ha

mindkét

oldalon

védhető

állítások

megfogalmazására sarkalljuk a résztvevőket. 4. Aktuális:

azaz

valamennyire

van

aktualitása,

mozgatja

a

vitában

résztvevőket. 5. Releváns: azaz a célcsoportnak megfelelő állítást tartalmaz. 6. Nincs benne tagadás (ha meg lehet oldani): a tagadás összezavarja az érvelőket.

Tételmondatok a nyilvános eseményekhez, melyek kapcsolódnak a fenti témákhoz és melyeket megajánlottuk: •

Mindenkinek pszichológushoz kellene járnia.

A beszámíthatatlan bűnelkövető kapjon felmentést a büntetés alól.

Az okoseszközök elidegenítik egymástól az embereket. / Közösségi média nélkül mélyebbek lennének a barátságaink.

A művészetet sosem szabad cenzúrázni.


Nyilvános

események –

avagy

hogyan

szervezzünk közösségi eseményt az osztállyal? A szervezés folyamatában az osztályoknak együtt kellett működniük, hogy létrehozhassák a saját eseményeiket. Mi azt javasoltuk, hogy az alábbiakra mindenképpen találjanak válaszokat. •

Mikor: Találjanak egy olyan időpontot, amikor biztosan nincs ünnep, iskolai szünet.

Hol: Keressenek egy ideális helyszínt az iskolában vagy egy helyi közösségi térben. Legyen elég tágas, tiszta és csendes, legyen elég ülőhely mindenki számára.

Kikkel: Állítsanak össze egy listát arról, kiket hívnak meg, és hogyan érik el őket.

Mit:

Döntsék

el,

hogy

milyen

formátumú

eseményt

szeretnének

megvalósítani. Hogyan: Állapodjanak meg közösen arról, ki milyen feladatot vállal, hogyan vesz részt az esemény tervezésében, megvalósításában. Figyeljenek arra, hogy minden feladatnak legyen felelőse.

Eredmények és hatások •

Milyen hatással volt a résztvevőkre a projekt?

Diákok, diákcsoportok: A projektben elsősorban a diákokra gyakorultunk hatást: fejlődött, vagy legalábbis előtérbe került számos olyan készségük, melyek a későbbiekben hasznosak lesznek számukra, úgy mint a hatékony kommunikáció, érvelés és kritikus gondolkodás, illetve az állampolgári kompetenciák. Együttműködési készségük

is

fejlődött

a

hatékony

csapatmunkának

köszönhetően,

melyben

megtapasztalhatták a milyen technikák kellenek ahhoz, hogy érdemi párbeszéd és vita jöhessen létre. A csapatépítő gyakorlatok és a projektmenedzsmentben szerzett tapasztalatok

hatékonyan

támogatták

őket

a

konzultációs

események

megszervezésében. A diákok megtapasztalhatták, milyen ha aktív részesei az őket érintő problémák megoldásának, s ha ezt a körülmények lehetővé tették, ők is hatást gyakorolhattak a


környezetükre. A szakértők és döntéshozók bevonása inspirációul szolgált a diákok számára, valamint támogatta a tervek megfogalmazását és megvalósítását. Szervezet: Az iskolákban megtartott vitafoglalkozások élvezetesek és hasznosak voltak a résztvevők számára, az általunk kidolgozott módszertan és foglalkozástervezetek még azokban az iskolákban is jól beváltak, ahol először találkoztak velünk. A pedagógusok több esetben nyitottnak mutatkoztak a foglalkozások elemeinek átvételére, adaptálására, így ezek a későbbiekben beépítve az oktatói munkába hozzájárulhatnak a csapatmunka, a kritikus gondolkodás, valamint a diákok kezdeményező készségének támogatásához. Továbbá a diákcsoportok is inspirációul szolgálhattak a helyi közösségeknek hasonló programok szervezésére, illetve ezek továbbgondolására a járvány utáni időszakban. Döntéshozók: Fontos tapasztalat volt számukra, hogy a generációk közötti egyenrangú párbeszédnek milyen fontos szerepe van a döntések előkészítésében, megvitatásában. A pandémia javára írható a felismerés, hogy azok az szakemberek, akik egyébként nehezen szánnak időt az efféle megkeresésekre, online könnyebben bevonhatóak, amennyiben az iskola infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik. Szakértők: A szakértői kerekasztal során a meghívottak számos új ötlettel gazdagodtak, inspirációt gyűjtöttek egymás munkájából, és visszajelzéseik alapján még nagyobb lelkesedéssel folytatják majd a fiatalokkal való munkát. •

Milyen készségeik fejlődtek a résztvevőknek a projekt során?

A projektben fejlesztett, az Európai Bizottság és az Erasmus+ program célkitűzései között

is

szereplő

kulcskompetenciák

a

következők

voltak:

állampolgári

felelősségvállalás, a tanulás tanulása, kezdeményező- és vállalkozókészség, szociális kompetenciafejlesztés.Továbbá az alábbi készségekre is pozitív hatással volt a program:

együttműködés,

hatékony

kommunikáció,

problémamegoldás,

konfliktuskezelés, win-win szemlélet, kritikus gondolkodás. Mind az osztályszintű vitafoglalkozásokon, mind a konzultációs eseményeken keresztül támogattuka fiatalok együttműködési készségét és kritikus gondolkodását. Már azzal, hogy “helyzetbe hoztuk őket” és kipróbálhatták magukat egy újfajta kezdeményező szerepben, melyben hatékonyan fejleszthették a fentebb részletezett kompetenciáikat. Az eseményeket követő tudatos reflexióval pedig nemcsak abban segítettük őket, hogy az adott feladattal kapcsolatos teljesítményüket és eredményeiket értékeljék, de olyan eszközt is adtunk a kezükbe, amellyel a jövőben is tudatosabban láthatnak rá saját képességeikre és működésükre.


A projekt fontos értékének és eredményének tekintjük, hogy az iskolai foglalkozásoknak köszönhetően láthatóvá váltak azok a témák és problémák, amelyek a leginkább foglalkoztatják a fiatalokat. A diákok megélhették, hogy ők maguk azok, akik ezeket a témákat

reflektorfénybe

helyezhetik,

és

megismertethetik

tanáraikkal

és

a

döntéshozókkal saját nézőpontjukat. A vitafoglalkozások és konzultációs események így a fiatalok hatékony önkifejezését és a csoportközi kommunikációt is támogatták. Mindeközben pedig a közösség is épült, hiszen a fiatalok egymásról is tanulhattak és egymásnak is bizalmat szavaztak azáltal, hogy megosztották az őket foglalkoztató és gyakran érzékenyen érintő problémákat. Továbbá több fontos gyakorlati tanulási eredményről is beszámolhatunk, hiszen az osztályszintű konzultációs eseményekre való felkészülés és lebonyolításuk során a fiatalok tapasztalatot szerezhettek a szervezésben és a problémamegoldásban. A döntéshozókkal való kapcsolatfelvétel során pedig fejlődhettek a kezdeményező és kommunikációs képességük alkalmazásában. A win-win szemlélet áthatott az egész projektet, hiszen az együttműködés minden projektelem alappillére volt, akár a vitaeseményekhez szükséges osztályszintű együttműködésről, akár a döntéshozókkal való párbeszédhez kellő csoportközi kooperációról volt szó. A gyakran csak az egyéni érdemekre és a csoporttagok versengésére építő iskolai környezetben ez olyan tanulási eredményt jelent a fiatalok számára, amely segítheti majd őket később, egyetemi éveik alatt és a munka világában is.

Covid, digitális oktatás, távolságtartás avagy mik nehezítették a munkát?

Nehézségek

A projekt során a legnagyobb nehézséget egyértelműen a járványhelyzettel és az online oktatási rend elrendelésével kapcsolatos kihívások jelentették. Nemcsak gyakorlati és logisztikai szempontból kellett a projektünk több elemét újraterveznünk, de sok energiát igényelt az is, hogy úgy viseljük a bizonytalanságot és alkalmazkodjunk a folyamatos változásokhoz, hogy tekintettel vagyunk az iskolák, a tanárok és a fiatalok nehéz helyzetére is. Mindeközben igyekeztünk a pályázati vállalásainkat is a lehető legnagyobb mértékben teljesíteni. Elsődleges szempont volt számunkra, hogy megtartsuk, és ha lehet, még tovább erősítsük a kapcsolatot a résztvevőinkkel, és velük együttműködve, az ő igényeiket szem előtt tartva dolgozzuk ki az esetleges B terveket,


az offline-online hibrid működéshez és a projekt egyes elemeinek átalakításához szükséges részleteket. Szerencsére korábban és több csoporttal kezdtük meg a munkát, mint ami (eredeti) terveink között szerepelt. Ennek az volt az oka, hogy többen jelentkeztek a meghirdetett programunkra, mint amennyi iskolával - a pályázatban írtakkal összhangban terveztünk együttműködni. Úgy éreztük, hogy kapacitásaink elbírják a plusz jelentkezőket is, és szerettük volna, ha minél több érdeklődő és motivált osztály bekapcsolódhat a programba. Az osztályok összetétele vegyes volt, és több esetben jelentett plusz kihívást, hogy a kevésbé összetartó osztályközösségekben a csapatépítésre, a fiatalok összetartására nagyobb figyelmet kellett fordítanunk. Azt tapasztaltuk, hogy - különösképp a DIA-s projekt-tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok esetében - jelentős időre van szükség ahhoz, hogy megértsék és elsajátítsák a projekthez szükséges, a mindennapi iskolai tapasztalatoktól gyakran eltérő működést, és magukénak érezzék a projekt nyújtotta lehetőségeket. A projektfolyamat átláthatósága érdekében szemléltető ábrát készítettünk a diákoknak, mely aztán bekerült a projekt kiadványába is. A fiatalok témaválasztásai sokszor nagyon szerteágazóak voltak, és többször jelezték vissza, hogy több időre volna szükségük ahhoz, hogy kellő mélységben megvitathassák az általuk középpontba állított problémákat. Az iskolai keretek között erre sajnos kevés lehetőségük adódik, igyekeztünk azonban olyan módszertani anyagokkal segíteni őket, amelyeket a mi jelenlétünk nélkül is alkalmazhattak (ezekről lentebb írunk részletesen). Voltak olyan osztályok, ahová nem tudtuk elvinni a második foglalkozást. Ez azért is volt problémás, mert a második foglalkozáson mutattunk be egy olyan formátumot (world café), amelyet elsőként saját élmény formájában tanulva, majd a tapasztalatokat beépítve, a konzultációs eseményen az osztály is felhasználhatott volna. A konzultációs eseményekre kevés iskolában tudott ténylegesen bekapcsolódni döntéshozó, és a célunk megvalósítása - az osztályszintű események megszervezése több esetben csak néhány diákra, vagy magára a pedagógusra maradt. Képek éppen ezek miatt a nehézségek miatt csak igen kevés esetben készültek. Szeptembertől, amikor újra tudtuk indítani a programokat, voltak olyan iskolák, ahová már az év elejétől nem engedtek be külső szakembereket. Így sem mi, sem más szakemberek, döntéshozók nem tudtak részt venni azokon a foglalkozásokon, amelyeket a diákok az általunk tartott két workshopot követően konzultációs alkalomként megtartottak.


Nem tudtuk megtartani a tervezett záró Meet-up eseményt sem, amit egyébként már a tavaszi lezárások idején úgy terveztünk módosítani, hogy ez egy “újraindító” találkozó lesz. Már a helyszín és a program is készen állt, amikor úgy döntöttünk, hogy lefújjuk az eseményt, mert lassan egy csoport kivételével mindenki visszamondta a részvételt. Ezen az eseményen mutattuk volna be a másik nagyon hasznos és izgalmas módszert, az open space-t, amivel szintén az volt a tervünk, mint a world café esetében, hogy a diákok használhassák a saját eseményeiken. Ennek alternatívájaként meghirdettük azt, hogy “házhoz visszük” ezt az eseményt, sajnos a további korlátozások életbe lépése miatt ezt a tervünket sem tudtuk megvalósítani. Nehézséget jelentett számunkra, hogy nem tudtunk személyesen pontot tenni a projekt végére az osztályok esetében. Ugyanígy problémát okozott az a vállalásunk, miszerint ki- és bemeneti kérdőíveket készítsünk, mivel a kialakult körülmények nem tették lehetővé, hogy személyesen elérjük a diákokat. •

Megoldások

Covid biztonság: Fontosnak tartottuk, hogy a szakértői kerekasztalon résztvevők is a lehető legnagyobb biztonságban érezzék saját egészségüket is, így Facebook oldalunkon közzétettünk egy olyan protokollt, melyet magunkra és másokra is kötelező érvényűnek

gondoltunk,

fertőtlenítőszerek

és

ezek

használata,

betartatásáért

eszközök

is

fertőtlenítése,

mi

feleltünk

saját

tollak

(megfelelő használata,

szellőztetés és maszk használat). Annak érdekében, hogy lássanak bennünket a diákok, és fenntarthassák velünk és a projekttel a kapcsolatot, készítettünk egy videót, melyben az együtt töltött foglalkozások képeit, és a projektvezető bátorító és serkentő üzenetét hallhatták a résztvevő diákok és pedagógusok. Ezt Facebook-on tettük elérhetővé. Ezen kívül rendszeresen küldtünk összefoglalókat, inspiráló tartalmakat a zárt facebook csoportba. Levélben folyamatosan tájékoztattuk a projekt résztvevőit az éppen aktuális projekthelyzetekről, módosításokról, feladatokról, határidőkről. Telefonon egyeztettünk a konzultációs események kapcsán, volt, hogy tematikák átbeszélésével, ajánlásával és egyéb javaslatokkal segítettük ezeket a folyamatokat. Ha egy pedagógus és/ vagy osztály igényelte, olyan foglalkozástervek kidolgozásában is segítettük őket, amely a számukra legaktuálisabb közösségi problémák mentén támogatta az együttműködést és a közösségépítést.


A DIA blogfelületén több írást is publikáltunk, mellyel a résztvevők motivációjára igyekeztünk hatni, és mellyel a szélesebb érdeklődő közönség számára is láthatóvá tettünk bizonyos, a projekttel összefüggő üzeneteket és értékeket. A projekt során készített módszertani füzetet online formában is elérhetővé tettük akinek tudtuk, még a második foglalkozás megtartását követően fizikai formában is rendelkezésére bocsátottuk. Ez a kiadvány tartalmazta azoknak az esemény forgatókönyveknek a leírását is, amelyeket nem tudtunk személyesen bemutatni a diákoknak (world café, open space). Bízunk benne, hogy ezt a füzetet később is elő fogják venni így feleleveníthetik a projekt pilléreit, és ötleteket meríthetnek konzultációs események megszervezéséhez és a döntéshozókkal való párbeszéd beindításához, a közösségi problémákról való együttes gondolkodáshoz és azok megoldásához.

És végezetül néhány szám elérés: összesen 667 fő; fiatal: 657 fő, döntéshozó: 10 település: 6 iskola: 11 osztály: 12 esemény: 35


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.