Tudástár
Fortepan / Buzás Balázs
Régi magyar fajták nyomában 1. rész Kovács Pál írása
M
ai ismereteink szerint a Kárpát-medencében már évezredek óta folyik szőlőművelés, gondoljunk csak Pannónia tartományra a római időkből.
Egyes tudományos leírások szerint valószínűsíthető, hogy a honfoglaló magyarok is ismerték már a szőlőt és a belőle készített erjesztett italt, amit bornak neveztek, vagyis az elnevezés nem a latin vitis viniféra kifejezésből származik, mint Európa nagy részében.
Vitathatatlan tényként fogadhatjuk el, hogy az elmúlt több mint ezer évben a magyarok folyamatosan műveltek szőlőket és készítettek bort, sőt egyes borvidékek, mint a Szerémség vagy Tokaj a középkorban világhírűek voltak. Az első dűlő besorolás is magyar, tokaji. A magyar bor jól jövedelmező, eladható termék volt a filoxéravész előtti időkben egész Europában, sőt, azon kívül is. A filoxéra előtti időkben a Kárpát-medencére zömében a convarietas pontica 46 Debreceni BOROZÓ
vagy orientalis származású szőlőfajták voltak a jellemzőek, nagyobbrészt fehér fajták. A gyakorlatilag 95%-os pusztulás utáni újratelepítésnél – ez a XIX. század vége – megjelennek az Európa nyugati területén elterjedt convarietas occidentalis fajták. Nem tudom bizonyítani, csak feltételezem, hogy az új, ellenálló alanyok beszerzési lehetőségei is a nyugati fajtáknak kedveztek, hiszen azok több országban is rendelkezésre állhattak, nem úgy, mint az ősi magyar fajták, amelyeket itthon kellett előállítani.
Balaton borrégió A Balaton borrégió a magyar tenger körüli – Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Balatonboglár – borvidékeinket, illetve Nagy-Somlóhegyi és Zalai Borvidékeket foglalja magában. Ez a borrégió, amelynek területén 9.180 hektáron művelnek szőlőt, rendkívüli klimatikus és talajtani változatosságokat mutat. A nagy víztömeg miatt a nyári átlaghőmérséklet alacsonyabb, viszont a levegő sokkal párásabb, a telek enyhébbek, melegebbek, hiszen az északi oldalon a Bakony nyúlványa védelmet nyújt az északi szelek ellen. A talaj szerkezete is nagyon változatos, sokrétű. Vannak bazaltos, dolomitos, agyagos, márgás, vörös és barna erdőtalajos, mészköves, pannonhomokos és csernozjom területek, amelyek akár kisebb ültetvényeknél is változatos formában fordulnak elő.