ÉPÍTÉSZETI PORTFÓLIÓ



CSALLÓKÖZI DÁNIEL OKLEVELES ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

PROFIL
Pályakezdő építészként fő szempontjaim a fenntarthatóság és a használhatóság. Kiemelt fontosságúnak tartom a tervezés városépítészeti vonatkozásait, illetve meglévő épületeink okos és takarékos használatának megteremtését.
EGYETEMI TERVEZÉSI PROJEKTEK
BME Építészmérnöki Kar
2016-2022
HÉJSZERKEZETI KONCEPCIÓ
HÍDSZERKEZETI KONCEPCIÓ
FOLDING – DIMENZIÓVÁLTÁS
ORTOGONÁLIS TÉRSZERKESZTÉS
LAKÓÉPÜLET A MÁTYÁS-HEGYEN
INTERAKTÍV KUTATÓLABOR A HORTOBÁGYON
VÁROSI TÖMB REHABILITÁCIÓJA A NÉPSZÍNHÁZ UTCÁBAN
KERÉKPÁROS ÉS EVEZŐS PIHENŐ TAHITÓTFALUN
VÁROSRÉSZ LÉPTÉKŰ FEJLESZTÉSI TERV SOPRONBAN A MŰEGYETEM „C” ÉPÜLETÉNEK KOMPLEX TERVE
HELYTÖRTÉNETI LÁTOGATÓKÖZPONT KŐBÁNYÁN
Erő és forma 2018
Hídszerkezetek esztétikája 2018
Rajz tantárgy 2018
Rajz tantárgy 2017
Lakóépülettervezés 2017
Munkahelyek építészete 2018
Városépítészet 2019
BSc diplomaterv 2020
Tanszéki terv 2020
Komplex tervezés 2021
MSc diplomaterv 2022
MŰEGYETEMI ÉPÍTÉSZETI FELADATOK
BME Létesítménygazdálkodási Ig.
2019-2022
FIRENZEI TERVEZÉSI FELADATOK
BERUHÁZÁS-ELŐKÉSZÍTÉS
TERVTÁR ARCHÍVUM
HELYISÉGKATASZTER
VILLA DI RUSCIANO
AUDITORIUM
FEDERCALCIO
Projektalapú építészeti tervezés
Építészeti felmérési tervek készítése
Létesítménygazdálkodási adatbázis
Reneszánsz villaépület revitalizációja
Az olasz csendőrség új előadóépülete
Olasz Labdarúgó Szövetség telephelyének városépítészeti terve
funkció helyszín
készítette
konzulensek építészet épületgépészet tartószerkezet építéskivitelezés épületszerkezettan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
DIPLOMATERV / 202 /22/2
PORTFÓLIÓ
Helytörténeti látogatóközpont Kőbányai serfőzdék területe / Budapest
CSALLÓKÖZI DÁNIEL / BMBKQH
Fonyódi Mariann PhD
Dr Magyar Zoltán
Dr Vető Dániel Tőkés Balázs Németh Csaba
Kőbánya serfőzdék területe
Kőbánya
helytörténeti látogatóközpont
kulturális funkciók elszórtan a meglévő épületállományban
A tervezési helyszín a Kőbányán található, valaha volt Dreher Antal Serfőzdéinek területe, melyre jelenlegi városépítészeti tanulmányokban S területként hivatkoznak A terület számos műemléki és helyi védettségű épületnek ad helyet ezen túl a terület alatt kiterjedt pincerendszer található A területre több városléptékű fejlesztési koncepció készült az elmúlt évtizedekben de valós fejlesztési folyamat nem indul
Tervemben városépítészeti koncepciót mutatok be mely szerint a rehabilitációt három időbeli ütemre tagolom, ilyen módon nem egy óriási beruházásként, hanem egy folyamatként tekinthetünk a városfejlesztésre A folyamat első lépése egy helytörténeti látogatóközpont létesítése, mely segítségével a tervezési területen rejlő számos történeti érték által az S1 terület felkerülhet a várost használók mentális térképére A második lépés a nagy védett épületállomány egységes felújítási műszaki tartalmának kidolgozása Az egyes épületek épületrészek térítésmentesen használatba adhatók közösségeknek alkotóműhelyeknek zenei társulatoknak a közös koncepció szerinti felújításért cserébe Harmadik lépésként miután a terület remélhetőleg felértékelődött és a várost használók megismerték elkezdték használni egyes telekrészeken megindulhat a lakóépületfejlesztés Diplomatervemben a fenti koncepció első lépésé , a helytörténeti látogatóközpont épületét dolgozom ki részletesen
A telken belüli lehetéges közlekedési tengelyek metszéspontjánál helyezkedik el az épüle , mely így remek találkozási ponto biztosít a területen szervezhető városi sétákhoz túrákhoz sporteseményekhez A választott beépítés alaprajzi értelemben tehát csomópontnál helyezkedik el de ezen túl vertikális értelemben is összekötő szereppel bír három különböző, támfalakkal határolt terepszintet köt össze az épület Ez a térbeli elhelyezkedés funkcionális szempontból is rendkívül előnyös
Csajkovszkij park helyreállítása helytörténeti Havas
Kerékpáros és evezős pihenő Tahitótfalun
Városrész léptékű fejlesztési terv Sopronban
Interaktív kutatólabor a Hortobágyon
Lakóépület a Mátyás-hegyen
Városi tömb rehabilitációja a Népszínház utcában
A Műegyetem “C” épületének komplex terve
Helytörténeti látogatóközpont Kőbányán
HÉJSZERKEZETI KONCEPCIÓ
Erő és Forma 2018
A szabadon választható tárgy keretében a szerkezet és a geometria közötti összefüggéseket tanultuk. Főként modellezés és valós teherbírási kísérletek alapján, csapatversenyekben törtük össze a különböző spagetti hidakat, gipszhidakat. A tárgy egyik beadandó feladata egy koncepcionális szerkezeti terv egy külső térlefedésre, mely a Műegyetem campusán elhelyezhető.
HÍDSZERKEZETI KONCEPCIÓ
Hídszerkezetek esztétikája 2018
A szabadon választható tárgy lezárásaként egy hídszerkezeti koncepciót mutattam be. A tervezett híd a Kopaszi-gát félszigetének végét köti össze a budai oldallal. A kb. 50 méter fesztávú hídnál fontosnak tartottam a természetesnek ható környezet megtartását, hiszen ez az az érték, amit a Kopaszi-gát a nagyvárosi környezetben markánsan képvisel. A terület “építetlen” voltát úgy igyekeztem megtartani, hogy kötélszerkezetű, de gyalogosan és kerékpárral is biztonságosan használható hidat terveztem.
Rajz tantárgy 2018
Rajz 5 kötelező tárgyon sík lapból készítettünk térbeli formákat hajtogatással. Az eredményt lefotóztuk és digitális képszerkesztővel újra két dimenzióban szerkesztettük.
Rajz tantárgy 2017
Rajz 3 kötelező tárgyon egy rúd, sík vagy tömegelemekből álló makett készítése volt a feladat, olyan módon, hogy az elemek saját élei és egymáshoz viszonyított helyzete is párhuzamos vagy merőleges helyzetben történjen.
CSALLÓKÖZI DÁNIEL ÉPÍTÉSZETI PORTFÓLIÓJA
LAKÓÉPÜLET A MÁTYÁS-HEGYEN
Lakóépülettervezés 2017
A másodéves építészhallgatóknak szóló kötelező tantárgyam keretében kisléptékű családi házat terveztem. A feladat adott üres telken kialakítandó, különálló épület megtervezése volt egy 5 fős család számára.
Koncepciómat a telek benapozási adottságai, fényviszonyai alakították.
A lakás közösségi eseményeknek helyet adó terei nyitottabb, az udvarral közvetlenebb kapcsolatot létesítő egységbe kerültek. A privát szférát megkövetelő tereket zártabb, markánsabban határolt egységekben helyeztem el. A nyitottabb egység favázas, üvegfelületekkel határolt, míg a zártabb egységek szilikát anyagú, ablakos szerkezettel tervezettek.
A lakóépület-tervet másodévben készítettem a “Lakóépülettervezés 2” tantárgyon, kézzel rajzolt grafikával. A terv látványszerű feldolgozása hibrid grafika módszerrel készült, melyben a kézi rajzokra számítógéppel helyeztem el a textúrákat, a “Rajz 3” című kötelező tantárgy keretében. A digitális feldolgozást, 3D modell építését ArchiCAD szoftver segítségével az “Építész informatika 3” tárgy keretében végeztem, ahol korábbi tervem feldolgozása volt a feladat. A tervet újra feldolgoztam az “Építész informatika – Revit” tantárgyon Revit programban (bal alsó ábra). Ezek a modellezési gyakorlatok hasznosak, mert általuk kiderülnek és javíthatók a 2 dimenzióban készített kézi rajzok 3 dimenziós pontatlanságai.
Az épület tartószerkezeti rendszerét továbbá a “Tartószerkezetek modellezése” című tantárgyon megterveztem. Örömömre szolgált, hogy egy ilyen korai tervem, amelynek készítésekor tartószerkezeti ismeretekkel még nem rendelkeztem, megvalósíthatónak bizonyult statikai szempontból is. CSALLÓKÖZI
INTERAKTÍV KUTATÓLABOR A HORTOBÁGYON
Munkahelyek építészete 2018
A harmadéves építészhallgatóknak szóló tervezési tantárgyunk keretében egy hallgatótársammal közösen interaktív kutatólabort terveztünk a Hortobágyi Nemzeti Park területére.
A feladat kutatás-fejlesztési és látogatói igényeket kiszolgáló, interaktív kutatólabor és madárreptető megtervezése volt a Hortobágyi Nemzeti Park kutatói és látogatói számára.
Fontosnak tartottuk a sík, végtelen hortobágyi tájon való landmarkszerű megjelenést. Emellett a sok különböző funkció komplex térrendet, logikusan átgondolt funkciósémát kívánt. Előbbi gondolatot társam, utóbbit én képviseltem a folyamatban. Örömömre szolgált a tervezés során, hogy a hallgatótársam által képviselt művészi megközelítés és az általam képviselt szerkezeti megközelítés ilyen összeegyeztethetőnek adódott. Véleményem szerint tervünk az integrált tervezői megközelítés kezdetleges példája.
A funkció története igen izgalmas: a Hortobágyi Nemzeti Park területén valaha élt, mára kihalt állatfajt szeretnék a Park kutatói biológiailag természetes tenyésztés módján “reprodukálni”, azaz egy ehhez minél inkább hasonló állatot kitenyészteni. Ennek az állatnak a mai megnevezése az őstulok.
Az épület hagyományosnak látszó, épített egységében kaptak helyet a komplexumhoz tartozó laborok, látványlaborok, irodák. A belső, nyitott, szabadon formált térlefedés a hortobágyi madárkórház madárreptetője. A reptető szerkezete nyomásvonal alakú acél rácsos héj.
VÁROSI TÖMB REHABILITÁCIÓJA A NÉPSZÍNHÁZ UTCÁBAN
Városépítészet 2019
A negyedéves építészhallgatóknak szóló tervezési tantárgyunk keretében csoportos munkában a Népszínház utca körüli tömbök urbanisztikai vizsgálatát és egy tömb rehabilitációjának koncepcióját dolgoztuk ki.
A városépítészet tantárgyat csoportmunkában készítettük el hallgatótársaimmal. Angol nyelvű kurzust vettem fel, ahol külföldi hallgatókkal közösen hallgattuk a tárgyat és végeztük a kutatást és tervezést.
A félév első felében részletes vizsgálatot végeztünk a tervezendő tömbben és környezetében. A kutatást városrész léptékben, utca léptékben és tömb léptékben végeztük. A vizsgálat eredményeiről ábrákat (jellemzően térképeket) készítettünk, melyek közül néhányat itt bemutatok. Fent, a városrész szintű térképen az egyes épületek legközelebbi közösségi közlekedési megállótól való távolságát elemeztük. Az utca léptékű terven az utcamenti tömbök zöld növényzettel takart felületét láthatjuk, a tömb léptékű terven pedig a tömbben lévő funkciókat, illetve az egyes épületek lakó- és más funkciójú bejáratait ábrázoltuk.
A félév második felében kisebb csoportban, de továbbra is angol nyelven készítettük el a tömb rehabilitáció tervét. A terv részei egy utca léptékű koncepció, azon belül a választott tömb tömeg és funkció szerinti megtervezése, illetve az egyes létrehozandó lakástípusok sémáinak bemutatása.
A terv legfontosabb eleme a kétféle funkció szétválasztása. Egyrészt a Népszínház utca tengelyén a sokszínű, sok nemzetiségű és kultúrájú üzletek és szolgáltatások megtartása, másrészt a tömbökön belüli, lakóknak szóló privát, zöld területek kialakítása.
BSc diplomatervemmel az EuroVelo 6 Duna-menti nemzetközi kerékpárút dunakanyari fejlesztéséhez kapcsolódom. A helyszín kiválasztása a meglévő látnivalók és a túraszakaszok hossza alapján esett Tahitótfalura.
A település három partszakasszal rendelkezik, mégis szinte egyáltalán nincsen térbeli kapcsolata a folyóval, így a Szentendrei-Dunaág evezős útvonalainak is megállóját képezheti a tervezett város-folyó térkapcsolat. Tahitótfalu ezen felül pilisi csillagtúrák kiindulópontja lehet.
A helyszín kiválasztásakor további szempont az itt működő kemping, illetve a népszerű Chill & BBQ étkezde megtartása, megújítása. A tervezendő funkció így elég komplexnek adódik.
Az összetett funkció vizsgálata során a BSc diploma léptékénél jelentősen nagyobb építmény adódott, így az 5 egységbe rendezett funkcióra koncepcionális, város léptékű javaslatot adtam, és 2 egységet dolgoztam ki részletesen.
Az egyik kidolgozott egység a Chill & BBQ, melynél a népszerűen jó hangulatot adó kerthelyiség vízparti teraszokkal bővül, az új épület pedig a szezonon kívüli nyitvatartást is lehetővé teszi.
A másik kidolgozott egység a kerékpártároló és -műhely, mely a kemping és az étkezde vendégeinek nyújt komfortos szerviz lehetőséget.
A mesterképzés első tervezési feladata egy fejlesztési terv városépítészeti léptékű kidolgozása, és annak egy elemének részletesebb megtervezése volt. A félév első felében ötfős csapatban dolgoztunk. A helyszín elemzését témánként szétosztva, egységes grafikai megjelenéssel végeztük térképek segítségével. A közös koncepció alapján három területre tagoltuk a fejlesztést, és mindhárom területhez egy-egy funkciócsoportot rendeltünk.
Az északi utcasarkon lévő foghíjtelek beépítésének a „kultúra” hívószót és a tudásközpont funkciót jelöltük ki, mely gyakorlatilag egy korszerű, digitális eszközökkel felszerelt könyvtár és kulturális rendezvénytér. A legnagyobb területen, a volt textilgyár területén egy parkot vizionáltunk, mely kültéri és beltéri sportpályákkal, futókörrel, tudatos táplálkozást támogató étkezdéivel a „sport és egészség” mottót kapta. A délkeleti területen egy meglévő, rossz állapotú, kisebb ipari épületekkel tűzdelt lakótömböt dolgoztunk fel, melyre a magtár területeként hivatkoztunk. A tömb rehabilitációja mentén „gasztro fórumot”, piacteret vizionáltunk a leromlott, elzárt városi terek helyére.
A félév második felében ketten dolgoztunk tovább a három részre tagolt fejlesztési terület egyikén, a közös koncepcióhoz illeszkedően. A hallgatótársammal választott helyszín a magtár területe lett.
A tervezési terület témája a soproni és Sopron környéki gasztronómiai jellegzetességek és különlegességek bemutatása.
A megmaradó és új épületek térszervezése a soproni hagyományos, organikustól eltérő raszter mentén történik, melynek célja a sűrű belvárosi utcastruktúra feloldása. A terület a belvárost köti össze a szomszédos, sport és egészség tematikájú parkkal, így ezen a területen egy jellemzően városi tér-szerű atmoszférát terveztünk, mely funkcionálisan elkülönül a parktól.
Ezen a városi téren a megmaradó magtár épület és a mellette fekvő tájépítészeti elemek a soproni borkultúra központjává válhatnak, míg a további megmaradó és új épületek a gasztronómia más területén jeles felszolgálóknak adnak helyet. A tér továbbá nagyobb embertömeget vonzó események helyszíneként is szolgál, melyhez az ideiglenesen felállítható pavilonok elhelyezését burkolatváltások szabályozzák.
készítette
MŰEGYETEM " C " ÉPÜLET
Komplex tervezés 2021
CAMPUS KERT / KOMPLEX 2 / URB / 2021/ 22/ 1
VÁZLATTERV
CSALLÓKÖZI DÁNIEL
FONYÓDI MARIANN PHD / HERCZEG LÁSZLÓ
DR TÓTH KRISZTINA
NÉMETH CSABA
TŐKÉS BALÁZS
KONCZ GYÖRGY
E-05 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV FÖLDSZINTI ALAPRAJZ RÉSZLET M = 1:50
E-06 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV 1 EMELETI ALAPRAJZ RÉSZLET M = 1:50
E-07 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV 2 EMELETI ALAPRAJZ RÉSZLET M = 1:50
E-08 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV 3 EMELETI ALAPRAJZ RÉSZLET M = 1:50
E-09 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV 4 EMELETI ALAPRAJZ RÉSZLET M = 1:50
E-10 ÉPÍTÉSZETI ÁTNÉZETI TERV ÖSSZES HOMLOKZAT M = 1:200
E-11 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV KELETI HOMLOKZAT RÉSZLET M = 1:50
E-12 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV NYUGATI HOMLOKZAT RÉSZLET M = 1:50
E-13 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV ÉSZAKI HOMLOKZAT M = 1:50
E-14 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV A-A HOSSZMETSZET RÉSZLET M = 1:50
E-15 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV B-B HARÁNTMETSZET M = 1:50
E-16 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV ALAPRAJZ RÉSZLET - PADLÓBURKOLAT TERV M = 1:20
E-17 ÉPÍTÉSZETI KIVITELI TERV ALAPRAJZ RÉSZLET - ÁLMENNYEZET
Az építész képzésen kötelező Komplex tervezés 1 és 2 tantárgyak keretében kiviteli terv részletességű épülettervet készítettem. A tervezés kezdete a pandémia időszakára esett, ezért az oktatóink olyan tervezési helyszínt választottak, melyet a hallgatók személyes bejárás nélkül is jól ismernek: a Műegyetem campusát.
M = 1:100
S-08 TARTÓSZERKEZETI TERV A-A SZERKEZETI HOSSZMETSZET M = 1:100
G-01 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERV BME KÖZMŰALAGÚT-RENDSZER HELYSZÍNRAJZA M = 1:1000
G-02 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERV ÖSSZES KÖZMŰCSATLAKOZÁS HELYSZÍNRAJZA M = 1:1000
G-03 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERV ÁLTALÁNOS EMELETI ALAPRAJZ M = 1:100
G-04 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERV PINCESZINTI ALAPRAJZ M = 1:100
G-05 ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERV FÜGGŐLEGES CSŐTERV M
Háromfős csapatban foglalkoztunk a tervezési terület elemzésével. A cél egy teljes campusterületre kiterjedő, városléptékű építészeti koncepció kidolgozása volt. Ehhez a környező városi funkciókat és a terület közlekedési adottságait vizsgáltuk. Megismertük az egyetemi infrastruktúra adottságait, a műemlék védettségű épített örökséget, az udvar és az épületek alatt futó közműalagút-rendszert. Felkutattuk a már meglévő, de ki nem használt, rejtett lehetőségeket az egyetemen, mint a már működő inkubációs központ, és összegyűjtöttük a várható jövőbeli egyetemi fejlesztéseket, beruházásokat, mint a Goldmann menza bontása vagy a Stoczek étterem újjáépítése. Funkcionális előképeket is közösen kerestünk, és mindezek alapján kidolgoztunk egy campus léptékű fejlesztési koncepciót.
A közös koncepcióba illeszkedően mindhárman egy-egy konkrét helyszínt és funkciót választottunk, melyet a további tervezés során egyénileg dolgoztunk ki. Az általam választott tervezési program az egyetemen működő 8 kar közötti kiaknázatlan együttműködéseknek ad helyet. A karok között lehetőség lenne hasznos projekt alapú együttműködésre, többek között a komplex épülettervezéshez szükséges szakági tanulmányok összehangolására. Az egyetemi területeken továbbá hiányzik egy olyan hallgatói helyszín, melyet pár óra időtartamra, például lyukas órák alkalmával lehet igénybe venni, elvonulni, tanulni.
A programomban helyet biztosítok különböző létszámú, projektszerűen együttműködő csapatok konzultációihoz, illetve egyéni tanuláshoz is. Ez alapján szabadon használható belső tereket terveztem, melyeknek 16 méteres fesztávját körüreges födémpallóval hidaltam át közbenső letámasztás nélkül. A nagy belső terekbe különböző méretű, akár variálható, nyithatózárható “study box” beltéri berendezéseket helyeztem. Az épület egyes szintjein felfelé haladva egyre kisebb létszámú, privátabb hangulatú terek jönnek létre. A földszinten információs pult, büfé és lépcsős szabad előadótér, felette, az első emeleten a földszint fele nyitott galéria tér és fénymásoló helyiség található. A második emeleten tárgyalószerű 8-12 fős, a harmadikon konzultációs csapat méretű 4-8 fős “study boxokat” helyeztem el. A negyedik emeleten már egyéni vagy 2-4 fős kis helyiségek, illetve egy félhomályos hangulatú, de formális, egyetemi jellegű pihenő, “nest” található.
Tömegformálásában a tervezett épület egyszerű hasáb, mely az egyetemi campus raszterébe szabályosan illeszkedik. A hasáb formán belül azonban a déli oldalon egy többszintes acél rácsszerkezet helyezkedik el, melyen kültéri teraszok találhatók. A szerkezet homlokzatain növények futnak, mely a déli, délkeleti homlokzat felől természetes árnyékolást ad: a lombhullató futónövény télen átengedi a napfényt és szoláris energianyereséget biztosít, nyáron árnyékol és megvéd a túlmelegedéstől.
Az épület északi részén, a közlekedő mag környékén két kültéri hasáb metsz bele függőlegesen az épülettömegbe. Ezek a hasábok a mellettük lévő nagy belső terek megvilágítását segítik, illetve vizuális komfortjukat növelik a bennük elhelyezett növényzet által.
A homlokzati és a belső „udvar” felőli térhatárolások, illetve az „udvarok” alján lévő üvegtetők mind üvegfalú szerkezettel megoldottak. A homlokzati rendszer részét képezik az üveg elemeket tartó acél függönyfal elemek és a külső textil árnyékolók.
A merevítőfal homlokzati szakaszán megjelennek az épület funkcióját meghatározó hívószavak angolul. A műegyetemi campuson jellemző, az épületfunkció rövidítésével kapott épület megnevezések sorából a „C” betű hiányzik, így a hívószavak alapján az épület elnevezése adódik.
A tervezési feladat komplex jellege a szakági munkarészekből adódik. A városépítészeti koncepción és építészeti kiviteli terveken kívül épületszerkezettani, építéskivitelezési, tartószerkezeti és épületgépészeti szakági munkarészeket dolgoztam ki.
Az építész szakmához legszorosabban kapcsolódó szakág az épületszerkezettan. A feladat részét képezi alapvetően a talajnedvesség és csapadékvíz elleni szigetelés. Az épületem esetében bonyolult alapozási és talajvíz elleni szigetelési rendszert kellett alkalmaznom, részben a Duna közelsége, részben a talaj mesterségesen feltöltött volta miatt. Az akusztikai megoldások a létrehozott nagy belső terekben kiemelten jelentősek. A szerkezeti testhangok elleni lépéshangszigetelésen túl a padlóburkolatot is úgy választottam meg, hogy a lépések okozta léghangok is a lehető legkevésbé legyenek zavaróak – ehhez természetes alapanyagú linóleum padlóburkolatot alkalmaztam. A nagy tereken belüli „study box”-ok pedig magas akusztikai minőségű térelválasztókkal tervezettek. Az épület homlokzatát borító függönyfal szerkezet részletes megtervezéséhez és alkalmazásához a gyártó részletrajzait vettem alapul, és azokat a saját épületszerkezeti rendszereimmel kombinálva terveztem meg az épületem részleteit.
Az építéskivitelezési szakági feladat részét képezte az organizációs terv elkészítése, melyet két építési állapotra – az alapozási és a szerkezetépítési fázisra – is megterveztem. Ezen felül analitikus módszerrel megbecsültem a beruházás költségeit, illetve elkészítettem a komplett beruházás időtervét az előkészítési, tervezési és kivitelezési szakaszokra.
A tartószerkezeti szakági feladatban elkészítettem az épület összes szintjének födémtervét és egy tartószerkezeti metszetet is. Az alkalmazott 16 m fesztávolságú körüreges födémpallók méretezését katalógus segítségével, az ezeket alátámasztó monolit vasbeton gerendák méretezését részletes számítással, az Eurocode alapján méreteztem. Az alapozási rendszer megtervezéséhez rendelkezésemre állt egy talajmechanikai szakvélemény, mely sokat segített a megfelelő szerkezet kiválasztásában és méretezésében.
Az épületgépészeti szakági munkarészhez azon túl, hogy kiválasztottam a megfelelő hőtermelőket és hőleadókat, elkészítettem az épület komplett energetikai tanúsítását is. Ezen felül a vízellátási és csatornázási rendszer függőleges csőtervét rajzoltam meg, hogy bemutassam, milyen módszerrel szeretném a szürke víz hasznosítását megoldani az épületben. Ehhez a vízellátási rendszerhez szorosan kapcsolódó használati melegvíz-, fűtési-, hűtési- és légtechnikai rendszerek nyomvonalainak megrajzolására is szükségem volt, így aztán a komplett gépészeti rendszer vázlatát elkészítettem a tervhez.
-
Rhomlokzati
felületkiegyenlítés vastag
nagyszilárdságú kőzetgyapot úsztatóréteg
álmennyezeti légtér
függeszték álmennyezeti acél profil tartóborda sávos álmennyezeti rendszer eleme acél profil tartóborda sávos álmennyezeti rendszer eleme függesztett
belső oldali - párazáró fólia külső oldali szél- és vízzáró fólia
nagyszilárdságú kőzetgyapot peremszigetelés polietilén fólia technológiai szigetelés párkány profil műanyag hőszigetelő része
50 monolit vasbeton gerenda külső oldali szél- és vízzáró fólia -
külső árnyékoló vezetősíne tartóelem ágyazóhabarcs
nagyszilárdságú kőzetgyapot peremszigetelés
felületkiegyenlítés után linóleum
belső oldali vakolat
nagyszilárdságú kőzetgyapot úsztatóréteg nagyszilárdságú kőzetgyapot peremszigetelés polietilén technológiai szigetelés
hálósan lábazat ellenfödém talajvíz réteg bevonatszigetelés talajra aljzatbeton réteg
EVO Slim külső textil árnyékoló vezetősíne együttdolgozást tárcsamerevséget biztosító előregyártott födémpalló LÜF
-0,27
R-
R-0 Alapozás függőleges részletrajz
R- a
-3,70 vasalt úsztatott aljzatbeton
-3,85
-3,75
-
R-07 Lábazat függőleges részletrajz álmennyezeti részlettervvel függönyfal rendszerelem ajtó alsó csomóponttal 36
Jansen VISS facade 667 függönyfal ajtófogadó profil koszorú talajvíz bevonatszigetelés -
belső oldali - párazáró fólia ajtóprofil kültéri aljzatbeton belső
vastaglemez talajnedvesség szigetelés
teknőszerű vonalvezetésű talajvíz szigetelést tartó kisméretű tégla extrudált lábazati hőszigetelés
-06 Függönyfal rendszerelem ajtó felső függőleges részletrajz R-05 Koszorú függőleges részletrajz álmennyezeti részlettervvel függönyfal alsó és felső csomóponttal TERVLAP RAJZ ISO
talajvíz extrudált polisztirolhab lábazati hőszigetelés pincefal -
KÉSZÍTETTE TERV
Helytörténeti látogatóközpont
serfőzdék területe / Budapest
DÁNIEL
A tervezési helyszín a Kőbányán található, valaha volt Dreher Antal Serfőzdéinek területe, melyre jelenlegi városépítészeti tanulmányokban S1 területként hivatkoznak. A terület számos műemléki és helyi védettségű épületnek ad helyet, alatta kiterjedt pincerendszer található. A területre több városléptékű fejlesztési koncepció készült az elmúlt évtizedekben, de valós fejlesztési folyamat nem indult. Diplomamunkám központi témája a választott terület gazdag és különleges helytörténete, melyet annyira érdekesnek - és a tervezés szempontjából relevánsnak - tartok, hogy a következő oldalon bemutatom a rövid összefoglalóját.
Helyszínelemzés - Kőbánya lépték M = 20000
Helyszínelemzés - Budapest lépték M = 30000
A Miocén földtörténeti korban, a Pannontenger partvidékén élő meszes vázú élőlények tetemeiből évmilliók alatt több tíz méter vastag mészkőréteg alakul ki.
5-10 millió éve
A pesti árvíz utáni újjáépítési hullámban számos buda-pesti épülethez használnak kőbányai mészkövet. A szállításhoz külön lebegő vasút is épül Kőbánya és Pest között. Összesen 180 ezer négyzetméter alapterületű pincerendszer jön létre a területen.
Havas József tanácsos villát és angolparkot építtet a területen, melyet ma Havas villának vagy Dreher villának, illetve Csajkovszkij parknak neveznek.
A második világháborúban a levegőből nem látható módon, a föld alatti pincerendszerben repülőgépmotor-összeszerelő üzem működött, illetve óvóhelyeket alakítottak ki. A háború utáni államosítások óta a terület elhanyagolt, a kialakult 180 ezer négyzetméter területű pincerendszer kihasználatlan.
13-16. század
Elkezdődik a kőbányai mészkő bányászata. A terület dombjain szőlők és borvidékek alakulnak ki.
A szőlőtermesztés virágkorát éli, a bort a kialakult pincerendszerben érlelik. Megépül a csősztorony, Kőbánya nevezetessége. 1875ben a szőlők kártevők miatt teljesen kipusztulnak.
Franz Anton Dreher megvásárolja a kőbányai területet és serfőzdét alapít, melyet fia, Dreher Antal világszínvonalúvá fejleszt. A sör érleléséhez a 7-10 °C hőmérsékletű pincerendszert, a sörfőzéshez az itt lelhető karsztvizet használja. A Dreher Serfőzdéken kívül több sörgyár, összesen több mint 70 gyár működik ekkor Kőbányán.
A felszíni épített örökség kihasználatlan vagy raktározásra használt, leromlott állapotú. A pincerendszer jelenleg többnyire kihasználatlan. Vezetett túrákat, futóés kerékpáros versenyeket tartanak a területén. A karsztvízzel feltöltődött mélyebb pinceszakaszokat barlangi búvárok használják.
helytörténeti látogatóközpont
kulturális funkciók elszórtan a meglévő épületállományban
helytörténeti látogatóközpont
kulturális funkciók elszórtan a meglévő épületállományban
lakóépüle -fejlesztés Csajkovszkij park helyreállítása helytörténeti kiállítás a Havas Dreher villában
Csajkovszkij park helyreállítása helytörténeti kiállítás a Havas (Dreher) villában
lakóépület-fejlesztés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
DIPLOMATERV / 202 /22/2 PORTFÓLIÓ
funkció helyszín készítette konzulensek építészet épületgépésze tartószerkeze építéskivitelezés épületszerkezettan
A telken belüli lehetséges közlekedési tengelyek metszéspontjánál helyezkedik el az épület, mely így remek találkozási pontot biztosít a területen szervezhető városi sétákhoz, túrákhoz, sporteseményekhez. A
választott beépítés alaprajzi értelemben tehát csomópontnál helyezkedik el, de ezen túl vertikális értelemben is összekötő szereppel
bír: három különböző, támfalakkal határolt terepszintet köt össze az épület. Ez a térbeli elhelyezkedés funkcionális szempontból is rendkívül előnyös.
Helytörténeti látogatóközpont Kőbányai serfőzdék területe / Budapest
CSALLÓKÖZI DÁNIEL / BMBKQH
Fonyódi Mariann PhD Dr Magyar Zoltán Dr Vető Dániel Tőkés Balázs Németh Csaba
Tervemben városépítészeti koncepciót mutatok be, mely szerint a rehabilitációt három időbeli ütemre tagolom, ilyen módon nem egy óriási beruházásként, hanem egy folyamatként tekinthetünk a városfejlesztésre. A folyamat első lépése egy helytörténeti látogatóközpont létesítése, mely segítségével a tervezési területen rejlő számos történeti érték által az S1 terület felkerülhet a várost használók mentális térképére. A második lépés a nagy védett épületállomány egységes felújítási műszaki tartalmának kidolgozása. Az egyes épületek, épületrészek térítésmentesen használatba adhatók közösségeknek, alkotóműhelyeknek, zenei társulatoknak, a közös koncepció szerinti felújításért cserébe. Harmadik lépésként, miután a terület remélhetőleg felértékelődött és a várost használók megismerték, elkezdték használni, egyes telekrészeken megindulhat a lakóépületfejlesztés. Diplomatervemben a fenti koncepció első lépését, a helytörténeti látogatóközpont épületét dolgozom ki részletesen.
Az épület belső tereinek és homlokzatának alakításakor is a fent leírt folyamatot követtem. A belső függőleges közlekedő, a lépcsőház, mint az épület kvázi legfontosabb funkciója a jó kilátással bíró sarkon kapott helyet. A szinteket összekötő ötkarú lépcsőszerkezetek a terület hangulatába vezetik a látogatót, a történeti épületek vegyes elhelyezkedését, illetve a pincerendszer zegzugosságát idézik. A homlokzat kialakítása a külső oldali szerelt téglahomlokzat mintázata mentén változatos. Egy bizonyos rendszerbe illesztve lukas, illetve térben kifordított elemekkel is találkozhatunk a síkszerű mintán túl. A lukas felületek a lépcsőházak külső oldalán helyezkednek el. A téglaszerkezet áttörtsége lefele haladva csökken. A lefele sűrűsödő szerkezet idézi azt a folyamatot, miszerint a felső, kilátószerű, jól átlátható szintről lefele haladva félig föld alá, majd a nagy épületek közé, illetve a pincerendszerbe kerülünk.
Az egyetem mindenkori beruházás-előkészítési szervezeti egységén tapasztalt építész- és szakági mérnök kollégákkal dolgozhattam együtt. Feladataim során beleláttam a beruházás összes szakaszába az igények felmerülésétől a garanciális javításokig. Az összetett intézményrendszerben jellemzően projektmenedzserhez hasonló pozíciót töltöttünk be kollégáimmal. Izgalmas volt egyszerre képviselni a használók igényeit és a fenntartó gazdasági szempontjait, hozzátéve, hogy Műegyetem lévén a használók nálam jóval tapasztaltabb mérnökök, oktatók voltak.
Projektalapú építészeti tervezés
Az egyetemi beruházások jelentős része meglévő infrastruktúra felújítását jelenti. A projektek jelentős része épületgépészeti vagy eljárástechnikai hangúllyal rendelkezik (pl. laboratóriumok), ezen esetekben az építészeti tervezési feladatban a funkcionalitás létfontosságú, sok szabályt kell kielégíteni. Az építészeti tervezés továbbá az egyetem műemléki védettségű épületeiben zajlott. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen összetett tudomány a műemlékvédelem, és hogy nincsen egyértelmű jó válasz egy kérdéskörre, hanem minden egyes felújítási projekt eseti elbírálásban részesül. Szívesen részt vettem a projektekben, mert kiemelten fontosnak tartom meglévő épületállományunk hatékony kihasználásának elérését.
Építészeti felmérési tervek készítése
A műegyetemi Tervtárban feladatunk volt az egyetemi épületek építészeti és szakági tervanyagainak tárolása, illetve a tervek folyamatos digitalizálása, aktualizálása. A meglévő tervek hitelességét felméréssel ellenőriztük, és digitális 3D modelleket készítettünk. A felmérési tervek készítéséhez tervezési szakmai gyakorlati lehetőséget is biztosítottunk építészhallgatóknak. Ottlétem alatt összesen 31 gyakornokkal dolgoztam együtt, mindegyikük 4-6-8 hetes időszakra vállalt munkát. Egyeztettem velük a részmunkaidős beosztásokat és maximalizáltam a munkaállomások kihasználtságát, bemutattam nekik az épületfelmérés folyamatát, segítettem a modellezési folyamatban. Örömmel szerveztem a csapatmunkát.
Borító nézet Helyszínrajz Terepviszonyok GFŐ főépület pinceszinti alaprajz GFŐ főépület földszinti alaprajz GFŐ főépület emeleti alaprajz GFŐ főépület metszet GFŐ főépület GFŐ főépület déli homlokzat GFŐ főépület keleti homlokzat GFŐ főépület nyugati homlokzat GSZ-GGL-GR -GÉ alaprajzok
-GÉ GSZ konténer szállásép homlokzatok GSZ-GGL-GR -GÉ homlokzatok alaprajz GCS csónakház emeleti alaprajz GCS csónakház homlokzatok GR raktárépület alaprajz raktárépület GR raktárépület homlokzatok GFA faház alaprajz GFA faház metszet GFA faház homlokzatok
-GÉ alaprajzok GP -GP -GP -GÉ
Az egyetemi tervtárban és az üzemeltetéssel foglalkozó egységben felmerült az igény a közös létesítménygazdálkodási adatbázis létrehozására. A leendő BIM rendszert eleinte a 3D építészeti felmérési tervek és egy párhuzamosan kezelt adatbázis alkotta.
Utóbbit, a Microsoft Accessben létrehozott, felhőalapú adatbázist kollégáim használati igényei alapján én hoztam létre. A relációs rendszerben az egyetem telkeit, épületeit és építményeit, illetve mintegy 12 ezer helyiségét tartottuk nyilván. A helyiségekhez elhelyezkedésüket, funkciójukat, használó szervezeti egységüket és alapterületi adataikat rendeltük hozzá. Továbbá létrehoztunk egy, a meglévő rendszereken alapuló helyiségazonosítási nevezéktant.
Egyetemi tanulmányaim befejezésekor Erasmus szakmai gyakorlati lehetőségre jelentkeztem. Olaszországra, azon belül Firenzére esett a választásom elsősorban nyelvtudásom, illetve a terület építészeti vonatkozásai miatt. Elfogadta a jelentkezésemet 3 hónapos gyakorlati időre a firenzei Studio Lauria Network, mely építész tervező cég dolgozott már közös projekten a Zaha Hadid Architects, illetve a Kengo Kuma & Associates csoportokkal.
Reneszánsz villaépület revitalizációja
Firenze
A Firenze déli városrészében álló, reneszánsz stílusú villaépületet az 1200-as években kezdték el építeni. Az 1300-as években Luca Pitti tulajdonába került, aki egy nagyléptékű újjáépítést rendelt meg Filippo Brunelleschitől - az épület több szerkezete máig fennmaradt ebből a korszakból. A villának a következő évszázadokban számos tulajdonosa volt, és egyes források szerint Michelangelo Buonarroti is dolgozott rajta. Az épületben bolondok háza és tudományos gimnázium is működött, jelenleg toszkánai regionális és firenzei önkormányzati környezetvédelmi hivatalok működnek benne.
Auditorium
Villa di Rusciano
Federcalcio
A felújítás engedélyezési szakaszában dolgoztam a projekten. Az itáliai reneszánsz kori épületekre alkalmazott két fő műemlékvédelmi módszertant vizsgáltuk meg és felmértük az épület szerkezeteinek állapotát. Épületfelújítás során három tervfázis készítendő: jelenlegi állapot (attuale), tervezett állapot (progetto), illetve egy átfedő tervrajz az elbontandó és a tervezett új szerkezetek kiemelésével (sovrapposto). A projekten hárman dolgoztunk, mindegyik tervrajz készítésében részt vettem.
A stúdió ott-tartózkodásom alatt kis létszámmal működött. A vezető építész és két tapasztalt, szerb-olasz építész dolgozott rendszeresen, szabadúszóként az iroda projektjein, továbbá egy török és egy svéd pályakezdő építészhallgatóval dolgoztam együtt. A munkanyelv alapvetően angol volt, de az építészeti dokumentációkat olaszul feliratoztuk, ezért a szakmai nyelvben többnyire olasz kifejezéseket használtunk. Az iroda több megrendelője latin-amerikai, ezért néhány dokumentáció nyelve spanyol volt. Szakmai gyakorlatom során három projekten dolgoztam.
Az olasz csendőrség új előadóépülete
A projekt helyszíne az olasz csendőrség (carabinieri) firenzei épületegyüttese, mely egy nagy belső udvarra szabályosan felfűzött irodaépületláncot jelent. A belső udvar jelentős része kihasználatlan, erre a területre egy 2500 főt befogadni képes, auditorium (előadó, “színház”) funciójú épületet tervezett az iroda.
Az építészeti tervezés későbbi fázisában, egyik gyakornok kollégámmal ketten kapcsolódtunk be a projektbe. Feladatunk elsősorban az építészeti dokumentációk közérthetővé tétele volt, mely által a megrendelő hatósággal való egyeztetésekre jól fogyasztható tervek készültek. A homlokzat-, padlóés mennyezetburkolati anyaghasználat megtervezése és grafikai megjelenítése volt a feladatunk.
Olasz Labdarúgó Szövetség telephelyének városépítészeti terve
Az ország súlypontjában lévő telephelyen a nemzeti futballválogatott csapatok edzenek és tartanak barátságos mérkőzéseket. A javarészt 1970-es években épült infrastruktúra most először fog átfogó felújításon átesni, melynek első lépése egy városépítészeti léptékű mesterterv kidolgozása. A tervben épületbővítések, új épületegységek és egy tereprendezéssel járó parkolókapacitás kiépítése is szerepel. Az én feladatom a helyszínrajz készítése és rendszerezése volt, a kollégáim által készített épületi átnézeti tervek alapján.