Búvópatak 2012. június –július 6. Lápvilágban, 1917, (életképek) + 1927, Celldömölk, 1929, Füred, 1987, Várpalota 7. Balatoni emberek, 1920, (elbeszélések) + 1929, Füred 8. Szirtomlás, 1922, Szombathely (elbeszélések) + 1929, Füred 9. Magyar költők dalaiban a Balaton, 1922, Veszprém (válogatás) + 1937, Celldömölk 10. Nyírt Sámsonok, 1923, Szombathely (rajzok, novellák) 11. Pintyőketojások, 1924, Pécs (gyermekmesék) + 1929, B. füred 12. Ungok, nádak, rónavizek, 1924, Bp. (elbeszélések, fabulák) + 1926, Szombathely, 1929, B.füred 13. Imitatio Christi, 1925, Arad (elbeszélések) 14. Az ér útnak indul, 1925–1926, A Hírnök (regény) +1929, Füred 15. Vidéki írók, 1925, Vp. (írói arcképek, cikkek, szemlék) 16. Egy műkedvelői est, 1925, Bp. (három hazafias egyfelvonásos: A pozsonyi fiú, A szabadsághős unokái, A börtönőr fia) + 1926, Szombathely 17. A Balaton tükröződése, 1926, B.füred-fürdő (mesék, regék és szépprózai idézetek) 18. A Bambino kis zarándokai, 1926, Arad (elbeszélések) + 1941, (olasz fordítás), 1942, Bp. (4. kiad.) 19. Virágos temető, 1917–1927, 1927, Celldömölk (antológia) 20. Gárdonyi Géza életrajza, 1929, Szombathely (tanulmány) + 1997, Devecser 21. Árva Kenese, 1929, Füred (énregény) 22. Veszprém vármegye képeskönyve, 1929, Vp. (lakóhely-ismertetés harmadikosoknak) 23. A ledöntött bálvány, 1929, Nyíregyháza (kisregény) + 1929, B.füred 24. A hárfás leány, 1929, Szombathely (ifjúsági elbeszélések) + 1941, 1942, Bp. (4. kiad.) 25. A déli harangszó, 1935, Kalocsa (történelmi regény) 26. Szent László népe, 1936, Bp. (székely regény) 27. Galileai halászok, 1937, Kalocsa (bibliai tárgyú kisregények, bevezette Supka Géza, illusztrálta Győrffy György) + 1942, Győr (németül) – megjelent eszperantóul is 28. Halásztűznél, 1937, Celldömölk (elbeszélések) 29. Szív a kövek között, 1937, (kisregény) 30. Solt anyja, 1939, Füred (történelmi regény) 31. Farkasok dala, 1940, (regény) 32. Az egyház csókja, 1940, Bp. (ifjúsági regény) 33. Erdélyi csillag, 1941, Kolozsvár (történelmi kisregény) 34. Kövek között, 1941, Pécs (balatoni novellák) 35. A kenesei országgyűlésen, 1941, Kolozsvár (füzet B.kenese múltjáról) 36. Füred a szépirodalomban, 1943, Szombathely (tanulmány) 37. Jánosi Gusztáv Emlékfüzet születése 100. s halála 30. évfordulójára. 1943, Füred (tanulmány a műfordítóról és válogatás munkáiból) 38. Lyra Coelestis, 1944, Gyöngyös (válogatott imádságok, versek). Váth János munkái címmel 1929 és 1932 között B.füreden a Balatoni Szövetség 10 kötetes sorozatban adta ki az írásait. A sorozatban közreadott munkák: Balatoni levegőben, Lápvilágban, Nádi farkas, Pannontenger csillaga, Az Ér útnak indul, Szirtomlás, Pintyőke tojások, Árva Kenese, Ledöntött bálvány, Balatoni emberek. Életében ez utóbbi Égi Dal-szemelgetés volt az utolsó könyv, amelyet idehaza kiadhatott. A legjobbkor, a német megszállás és a náci rémuralom évében, a szovjet megszállás és az istentagadás szellemének a ránk erőltetése előtti percekben… Hogy legyen miért számkivetni, otthonából kilakni a „proletárdiktatúra” Magyarországán?
V
30. oldal (A veszprémi megyei könyvtár és a budavári nemzeti könyvtár jegyzékében, valamint a lexikonokban, irodalomtörténeti művekben föllelhető kiadási évszámok nem mindig egyeznek az almádi könyvtár Váth-gyűjteményében megőrzött példányokon található adatokkal.) 1945-től nem jelenhettek meg a katolikus író munkái, halála után – tudomásunk szerint – két kötetét adták ki újra: a devecseriek a Gárdonyi Géza életrajzot 1997-ben, a Lápvilágban pedig 1987-ben szintén hasonmás kiadásban látott napvilágot Várpalotán, e kötetről az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nem tud. Az Itt van Sobri című Váth-elbeszélés Darna-Dömö tör-Zákonyi A gyöngyösi csárda című, 1976-ban 10. kiadásban megjelent kötetben látott napvilágot. Az Almádi emlékművek és művészeik című tanulmánya (39.) folytatásokban jelent meg a kalocsai Magyar Népművészet című lapban, ahol a füredi irodalmi hagyományokról szóló dolgozata is napvilágot látott. Idegen nyelvre több munkáját is lefordították, Ács Anna Váth könyveinek és elbeszéléseinek német, olasz, román, finn, eszperantó nyelven való megjelentetéséről tud, nemzeti könyvtárunk, az OSZK ezekből csak mutatóban őriz néhányat. Kiadatlan maradt több kézirata (a hagyatékot a veszprémi múzeum őrzi). „Sajtó alatt” volt egy-egy könyvén olvasható közlemény szerint A prépost küldetése (40.), Dombok árnyékában (41.), Pálos triász (42.), Veszprémi öregdiákok (43.), Zirc szelleme (44.) című – a jelek szerint kiadatlan maradt – műve. Ács Anna Az opálos Balaton (45.) című, Mészöly Géza festőművészről írt regényét, Veszprémi triász (46.), Magyar várak története (47.) című művét, az almádi katolikus egyházközség múltját föltáró munkáját (48.) és Bölcsőhelyem (49.) című verseskötetét említi azok közül, amelyek nem kaphattak nyilvánosságot az író életében. A kiadatlan művek sorát Tölgyesi József (1987-es almádi füzetben) a kitűnő veszprémi szobászművészről, Váth „címlap-rajzolójáról”, Csikász Imréről írott életregénnyel (50.) szaporítja, Pacsuné Fodor Sára pedig a Reguly-regényre (51.) így emlékezik: – A Reguly Antal élete című könyve kéziratban maradt. Odaadtam ezt is a múzeumnak, amikor legközelebb kerestem, nem találták, lába kelt. Ez az egy példány volt belőle. Kiküldte laponként Németországba, hogy megjelenjen németül, elvesztek. Ugyanő így emlékszik a Mészöly-regény sorsára: – Zákonyi Ferenc a Siófoki Füzetekben akarta kiadni, de kirúgták az állásból. Ezt is kiküldte a nagyapám laponként Németországba. Ez a kézirat is a megyei múzeumba került. Nagyapa azt akarta, hogy Pannonhalmára kerüljön a hagyaték, de Pannonhalmán zűrzavar volt; a leveleit, például a Prohászka-leveleket, odaadta a bencéseknek. A Füredi úton lévő villát 1926-ban építtette; 1945 után, mivel „több, mint két szobája volt”, tanács rendelkezésű ingatlanná tették. Az ő tulajdonukban maradt, de nagyapja egyetlen szobába szorult, a többit 1949/50-ben körüllakókkal rakták tele. A lakóktól kapott pénzzel sokra nem mentek: 20 forintot fizettek a betelepítettek. Az 1990-es évek végén győri vállalkozó vette meg a Várpalotán élő unokától a Váth-villát, amelyről – vagy amelynek kerítéséről – nagyon hiányzik az emléktábla. A jeles almádi íróról írt eddigi kötetek: Kutassy János Keszthelyen 1933-ban, Orosz Iván Szarvason 1936-ban és Tölgyesi József Almádiban 1987-ben jelentetett meg Váthról tanulmányt. Holló Miklós az Új Almádi Újság 1998. szeptemberi és Szelényi Pál a lap 2002. májusi számában írt róla. Ám van még mit elmondani Váth Jánosról! Például nem akármilyen drámai történet lehet a Váth-villából való kiszorítási kísérlet… A kor, a korszak, s ezen évek helybéli hatalmasainak a nem túl nagy dicsőségére. Rájuk ki emlékezik? Váthra ma is büszkék lehetünk.