5
6
elkezdték kialakítani saját intézményeiket, életüket. A századforduló környékén a negyedben jellemzővé vált a korszerű bérházak és bérpaloták építése. Az építtetők és lakók között számos zsidó kereskedőt, orvost, ügyvédet, mérnököt találunk. Az 1838-as pesti árvíz idejére Pest egyik legzsúfoltabb negyedévé vált. Az árvíz pusztításai kezdeményezték a többnyire klasszicista és ritkábban romantikus stílusú egy-két emeletes házak építését, melyek ma a terület legértékesebb épületállományát képezik. Az 50-es évek végére (1859) felépült a Dohány utcai zsinagóga, és mintegy 15 évvel később, 1873-ban a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga úgyszintén. A könyvkereskedésekkel, kávéházakkal, éttermekkel és egyéb vendéglátóhelyekkel teletűzdelt városrészt pezsgő kulturális élet jellemezte. A világháborúk idején a közelgő front jelentős kárt tett az épületállományban, ami sok család elköltözését idézte elő. Az itt élőket érintő legdrasztikusabb intézkedés az 1944-ben megalakított budapesti gettó. A lakosság rohamosan csökkent, a terület teljes felügyelet alatt állt. 1945 januárjában a gettó felszabadult. A világháború utáni években a magyarországi zsidóság különböző csoportjai különbözőképpen reagált a kialakult helyzetre. Egy részük nem tudott vissza-, illetve beilleszkedni a háború utáni magyar társadalomba, ezért inkább a kivándorlást választotta. Másik, itt maradó részük pedig a valláshoz fordult.
5-6 Dohány utcai zsinagóga régen(1890) és most, 1074 Dohány utca 2.
