5 minute read
Örökbefogadás – Amikor megcsörren a telefon 2. rész
RÉMÁN IZABELLA
Örökbefogadás – Amikor megcsörren a telefon
Teendők és kihívások a gyermek életkora és életelőzményei alapján
Az örökbefogadási szándék hatóság előtti bejelentésekor az örökbe fogadni szándékozó szülő(k)nek meg kell határozni az örökbe fogadni kívánt gyermekkel vagy gyermekekkel kapcsolatos szempontokat életkor, egészségi állapot és származási kikötés tekintetében. Bármilyen alapos előzetes ismeretszerzés és körültekintően átgondolt szempontrendszer mellett az örökbe fogadásra javasolt gyermek életkori, egészségügyi és életelőzmény jellemzői olyan egyedi kombinációt jelentenek, amit az örökbe fogadni szándékozó szülő(k) nek, ama bizonyos telefonhívás után nagyon gyorsan kell mérlegelniük, hogy eldönthessék, elindítják-e a folyamat következő lépését.
Cikksorozatunk előző részében (Örökbefogadás – Amikor megcsörren a telefon) a nyílt és titkos örökbefogadás szerinti első lépéseket mutattam be. Ebben a részben a további szempontokat vesszük sorra, mint életkor, egészségi állapot, életelőzmények.
Az örökbefogadásra javasolt gyermek életkora és/vagy egészségügyi állapota
Újszülött gyermek örökbefogadására – viszonylag – könnyebb készülni a fizikai tér kialakítása szempontjából, hiszen egy kisbaba igényei nagyrészt ismertek és kiszámíthatóak. Amennyiben csak újszülött babát, esetleg csecsemőt jelöltek meg a szempontlistán, ez gyakran már a várakozási időben elkezdődik. Ezzel kapcsolatban ugyanazok a tapasztalatok figyelhetők meg, mint a vér szerinti gyermek születése esetén: vannak, akik idejekorán elkezdenek készülni, és gyakorlatilag minden készen várja az érkező kisbabát, míg mások – eltérő szempontok miatt – csak akkor teszik meg a legjelentősebb konkrét lépéseket (pl. kiságy beállítása, első játékok beszerzése), amikor már beláthatóan rövid időn belül érkezik a kisbaba.
Újszülött gyermek örökbefogadása esetén óriási lelki terhelést jelent viszont az örökbefogadó szülő(k)nek, hogy a vér szerinti, azaz az örökbeadáshoz hozzájáruló szülő a csecsemő 6 hetes koráig visszavonhatja az örökbeadási szándékát. Ilyen esetben a kisbabát vissza kell gondozni a vér szerinti családba akkor is, ha ezen időszak alatt már az örökbefogadó szülők otthonába került.
Újszülött kisbaba esetén bizonytalansági tényezőt jelenthetnek a szülés közben vagy közvetlen azt követően fellépő egészségügyi problémák. Ezek a problémák befolyásolhatják a fizikai környezettel kapcsolatos igényeket és feladatokat, súlyos esetben azonban teljesen felboríthatják az örökbefogadás menetét is, például az örökbefogadást az erre kiválasztott szülők viszszavonják. Azt is érdemes megjegyezni, hogy gyakran a gyermek születéskor ismertté váló testi vagy (várható) szellemi fogyatéka okozza azt, hogy a vér szerinti szülő nem érzi képesnek magát a gyermek felnevelésére és „otthagyja” a kórházban, tehát nem „előkészített” örökbeadási folyamatról beszélhetünk. Hasonlóan nehezített helyzet mind lélektani, mind adminisztratív szempontból az inkubátorban hagyott újszülöttek elhelyezése.
Nem újszülött gyermek örökbefogadása esetén – viszonylag – nehezebb készülni a fizikai környezet kialakításával, hiszen nem tudható előre, hogy pontosan milyen életkorú, érdeklődésű, habitusú, fizikai állapotú és igényű gyermek érkezik majd. Ennek ellenére vannak, akik nagyon korán elkezdik a gyermeknek szánt helyiség kialakítását, berendezését.
Örökbefogadásra várakozó anyaként nekem kevésbé volt fontos szempont a fizikai környezet tervezgetése, kialakítása. Ez lehet azzal is összefüggésben, hogy nincs saját ingatlanom, mindig is albérletben éltem, és felismertem, hogy igényeim az idők során állandóan és jelentősen átalakulnak. Fontosnak tartom továbbá, hogy a térben élő személyek – gyerekként is – minél inkább saját, és együttes igényeik szerint alakítsák (át) életterüket, ne előre kialakított, személytelen sémák szerint.
(Részlet az Álomból valóság – Egy örökbefogadás igaz története című e-könyvből)
Idősebb korú gyermek örökbefogadása esetén – viszonylag – kisebb kockázatot jelentenek a nem ismert betegségek, fogyatékosságok, hiszen ezek az életkor előrehaladtával egyre jobban érzékelhetők és diagnosztizálhatók, pontosíthatók. Jelentős kihívást jelenthet azonban az idősebb korú gyermekek előélete: születésüktől fogva elszakadtak a vér szerinti családtól, vagy később emelték ki őket, állami gondozásban, vagy nevelőszülőknél nevelkedtek az örökbeadásra várakozva, esetleg több intézményben / nevelőszülőnél megfordultak az örökbeadásig? Mindezen körülmények között milyen traumákat szenvedtek el, milyen személyiséggé fejlődtek, milyen testi-lelki problémákat halmoztak fel? Minél több valós szempont és körülmény ismert a gyámhivatal, az örökbeadást támogató intézmény(ek) és az örökbefogadók számára, annál biztosabb egy megalapozott döntés a konkrét kiajánlással kapcsolatban – ezt a döntést azonban mindig nagyon gyorsan, pár nap, esetleg hét alatt kell meghozni. Az eddig megismert valós történetek azt erősítik, hogy a rendelkezésre álló információk nagyon korlátozottak, megbízhatatlanok, és sajnos nem zárható ki a fontosnak minősülő információ visszatartása vagy megmásítása sem.
Mindezek a szempontok ijesztően hathatnak az örökbefogadáson gondolkodó, vagy annak kapujába érkezett várakozóknak – mint ahogyan nekem is az volt –, de mielőtt bedobnánk a láthatatlan törülközőt, emlékeztessük magunkat: Ha vér szerinti gyermekünk születne hány oldal leírást kapnánk róla – előre, „biztosra”?
A cikksorozat következő részében az „első találkozást” és az „ismerkedési folyamatot” nézzük meg.
Azoknak, akik szeretnének az örökbefogadás jogi és gyakorlati lépéseivel kapcsolatban naprakész információkat szerezni, ajánlom az örökbefogadás ügymenetének áttekintését a Magyarország.hu oldalon (https://regi.ugyintezes. magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/Orokbefogadas20091202.html), illetve a téma legátfogóbb hazai blogoldalát, ahol a jogi információkon túl számos személyes tapasztalat is olvasható (www.orokbe.hu).
Történetem megosztását követően sok, nagyon személyes és megindító levelet kaptam ismerősöktől és ismeretlenektől, akik beszámoltak saját, életkoruknál fogva már elmulasztottnak gondolt, vagy még megvalósításra váró vállalásaikról örökbefogadás, vagy gyermekekről való gondoskodás számos más formájának témakörében. Ha Önnek is van ezzel kapcsolatban személyes története, amit megosztana, írja meg nekünk – névvel vagy név nélkül –, hogy másoknak is inspirációval szolgálhasson. Hiszem, hogy minden gyermek személyes életfeladattal, és ennek megfelelő képességekkel és kísérőkkel születik – legyen minden találkozás egy lépés a beteljesülés felé.
E-mail: hello@cspm.hu
A szerzőről: egyedülálló örökbefogadó anya. Szívügyei, amelyeket fordítóként, szerkesztőként, könyvkiadóként könyvek, kiadványok és előadások formájában képvisel: egyszerű gyermekkor (szelíd születés, örökbefogadás, kötődő nevelés, szabad tanulás, szabad játék), zero waste – hulladékcsökkentés, vegán szemlélet- és életmód, alternatív társadalmi modellek.
