Üdvözlet az olvasónak!

Üdvözlet az olvasónak!

Köszöntöm Kedves Olvasó!

A tudatosan élt élet alapja, hogy mi tisztában vagyunk magunkkal.

Minden ezen önismeret nélkül elkezdett folyamat magában hordozza mindazt a lehetőséget, mellyel szenvedést okozhatunk magunknak és másoknak. Tehát szenvedünk és szenvedtetünk. A kezdet a megfelelő kérdések pontos feltétele magunk számára, majd nem hagyni elveszni a lehetőséget a minket kielégítő válasz megérkezésére.

Mielőtt világmegváltásba kezdünk, tegyünk belül rendet, hogy ebből a rendből kitekintve értelmezzük a világban zajló folyamatokat. Ismerjük fel a felelősséget helyzetünkben és az általunk okozott helyzetekben, állapotokban. Ezen kérdéseket jártuk körbe e havi címlapinterjúnk alanyával, Chong an Sunim zen tanítóval, az Eredeti Fény Zen Templom vezetőjével.

A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is. Valamint a megvilágosodáson túli természetet is. Annak felismerése, hogy egyetlen Buddha-természet létezik csupán. A zen világnézetének az úgynevezett kettősségektől mentes vagy „nemkettős” hozzáállás a legjellemzőbb ismérve, legjellemzőbb gyakorlata pedig a zazen és a kóan-praxis. A rinzai iskola módszere szerint a figyelmet zazen közben kóanokra fókuszálják. Az ezen iskolákon alapuló összefoglaló japán elnevezés a zen szó.

A zen kifejezés eredetije az Indiából ismert dhjána (dhyāna, ध्यान), ami Kínában csan ( 禪 ) néven honosodott meg, majd onnan terjedt tovább Koreába szon-ként, Vietnámba thiền-ként, s végül Japánba zen néven. Követői szerint a zennek az egyik legfontosabb eleme az, hogy nem ragaszkodik semmiféle külső tekintélyhez, nincs szent könyve, s ezt ki is fejezi alapelveként, miszerint „nem támaszkodik írásokra”. A zen besorolható a mahájána buddhista iskolák közé, azaz a megvilágosodást nem öncélú történésnek tartja, hanem a minden lény boldogulásáért kifejtett változásnak. Ám a mahájána iskolákkal ellentétben elveti a megvilágosodásnak, mint célnak az elérését és a megvilágosodás bekövetkezését célzó erőfeszítések vezette aktív cselekvést. Ilyen módon közelít a taoizmushoz és a dzogcsenhez. A zen tanítás a mahájána gondolkodás számos forrásából merít, különösen a Jógacsarából, a Tathágatagarbha szútrákból, a Lankávatára szútrából és a Huajan iskolából, amelyek a Buddha-természetre, a teljességre és a Bodhiszattva-ideálra helyezik a hangsúlyt. Ebből a tudatos létszemléletből született az interjú, mely reméljük, lelkük mélységeibe fog eljutni az olvasás során.

*****

Látogassák meg honlapunkat: www.cspm.hu!

Ne feledjék, magazinunkban a tartalom, a linkek és a hirdetések kattinthatóak. Várjuk felületeinken! A tudatos emberek minket választanak!

*****

Tartalmainkban maradunk elkötelezettek a fenntartható jövő, a környezettudatosság, környezetvédelem, a klímakatasztrófa enyhítése, a mentális és fizikai egészség megőrzése, a tudatos élet, az önismeret és önfejlesztés, a tudatos és a környezettel szimbiózisban működő gazdaság-ipar-kereskedelem átalakítása, a békés egymás mellett élés, az elfogadás mellett. Természetesen a felsorolást még sorolhatnánk.

A média változik, és mi kezdtük el!

Jó olvasást kívánva a teljes szerkesztőség nevében! Csak POZITÍVAN!

Czeczon István

Alapító, tulajdonos, főszerkesztő