3 minute read

Jobban megértjük az egészségünkkel kapcsolatos információkat

Jobban megértjük az egészségünkkel kapcsolatos információkat

Javult a magyarok egészségértése a legtöbb területen, és emelkedett azoknak a száma, akik könnyebben megtalálják és jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat az elmúlt hat évben - közölte reprezentatív felmérése alapján az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerdán.

A közlemény szerint a 2015-ben és 2021-ben végzett országos felmérésből kiderült, hogy a magyarok a korábbinál könnyebben találnak információt az őket érintő betegségek tüneteiről: 2015-ben a megkérdezettek 30 százaléka, 2021ben már a válaszadók 45 százaléka állította, hogy könnyű ilyen információt szerezni.

Az idei kutatásban a résztvevők 92 százaléka szerint inkább könnyű vagy nagyon könnyű információt találni a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről, valamint hasonló arányban gondolják a magyarok, hogy értik is a védekezési lehetőségeket - írták.

Hangsúlyozták: ugyanakkor 10 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek a betegségükhöz kapcsolódó egészségügyi információk megszerzése nehézséget okoz, és a válaszadóknak közel 20 százaléka jelezte, hogy nehéz megértenie az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat.

Az egészségértés szintje alacsonyabb a kisebb településen élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében - tették hozzá.

A felmérésből kiderült az is, hogy 19-ről 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek

nehézséget okoz megérteniük, amit az orvosuk mond.

A védőoltásokkal kapcsolatos egészségértés kiugró eredményt mutat: 2015-ben a megkérdezettek több mint 20 százalékának nehézséget okozott megérteni, hogy miért van szüksége védőoltásokra, 2021-re viszont ezeknek az aránya 4 százalékra csökkent - írta az egyesület, amely szerint ez valószínűleg a koronavírus-járványnak köszönhető.

Kitértek arra is, hogy konkrét döntési helyzetben kevésbé magabiztosak a válaszadók: a válaszadók 17 százalékának nehézséget okoz dönteni arról, hogy beadassa-e magának a koronavírus elleni oltást.

A közleményben tudatták azt is, hogy 2021ben hatodik alkalommal hirdetik meg a kétmillió forint díjazású Nekem Szól! Egészségértés Díjat, amelynek fókuszában idén az egészség élethoszszon át tartó megőrzése áll.

A pályázatra október 3-ig lehet jelentkezni a www.nekemszol.hu honlapon. A pályázatról további információ a www.facebook.com/nekemszol oldalon olvasható.

Nőtt a túlsúlyosak aránya Magyarországon

Számottevően, hét százalékkal emelkedett a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében Magyarországon a koronavírus-járvány kitörése óta - tudtuk meg egy júliusi felmérésből.

A felnőtt lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a nők átlagosan négy, a férfiak három kilogramm karanténtúlsúlyt szedtek magukra 2019 óta - közölte ezerfős mintán végzett reprezentatív mérése következtetését a PeakShop.hu csütörtökön.

Mint írták, ekkora változás ilyen rövid idő alatt önmagában aggasztó, ám különösen nyugtalanító annak tükrében, hogy a túlsúly jelentős kockázati tényező a koronavírusos betegeknél.

Amellett egy népbetegségről beszélünk, mely további orvosi kockázatokat rejt, hisz a túlsúlyból adódóan a terhelt szervezet sok betegségnek van fokozottabban kitéve. zalékponttal csökkent a túlsúlyosak aránya (39 százalék), miközben az elhízottaké ugyanennyivel nőtt (28 százalék). Bár a nők körében jobban emelkedett az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, a férfiak között így is lényegesen, közel 10 százalékponttal magasabb ez a mutató.

A kutatás a testtömegindexet (BMI) használta az összehasonlítás alapjául, ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott testsúlyosztályozás szerint hasonlították össze a 2019-es európai lakossági egészségfelmérés adataival.

A túlsúlyosak hányada a nők körében 33 százalék, amely 3 százalékponttal több, mint 2019ben volt. Az elhízottak aránya 2 százalékponttal 25 százalékra emelkedett. A férfiak között 2 szá-

Mező Mónika étrendkiegészítő szakértő, a kutatást végző cég vezetője szerint a nyilvánvaló tényezők, így a kevesebb fizikai aktivitás és a beszűkült sportolási lehetőségek mellett két alapvető ok húzódik a karanténtúlsúly mögött.

Ha nem lehet közösségbe menni, az emberek nehezebben veszik rá magunkat a mozgásra és kevésbé tartanak mértéket. Másrészt sokak számára az evés volt az első számú stresszcsökkentés és örömforrás karantén alatt - közölte.

A korral nő a túlsúlyosak és az elhízottak aránya az egyes korcsoportokban.

Míg a 18-39 éves korosztály 27 százaléka túlsúlyos és 15 százaléka elhízott, a 40-59 éveseknek már 37 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. A 60 év felettiek körében 44 százalék a túlsúlyosak aránya, az elhízottaké pedig 34 százalék.

This article is from: