RÖVID HÍREK

Újabb gyümölcsfák a TreeDependent térképén!

Mit tegyünk, hogy ott is maradjanak?

Idén tavasszal és nyár elején folytatódott a faosztás a TreeDependent – Fákkal felelősen program keretében: 46 féle őshonos gyümölcsfa került elültetésre nyolc település 12 oktatási és szociális intézményének kertjében.

A csemeték ültetése és gondozása nem könnyű feladat, sok mindenre oda kell figyelni, különösen tavaszi, nyáreleji ültetéskor. Összeszedtük a legfontosabb teendőket, ajánljuk szeretettel minden gyümölcsfaültető figyelmébe!

Olvasson tovább »

Aggódnak a klímaszakértők, hogy a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válhat

Ez derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC - Intergovernmental Panel on Climate Change) egy kiszivárgott jelentés-tervezetéből.

Ha az emberiség nem tesz sürgős lépéseket, a globális felmelegedés olyan öngerjesztő folyamatokat indít be a bolygó természetes rendszereiben, amelyek valószínűleg visszafordíthatatlan katasztrófához vezetnek.

Felmérés: a munkáltatók kétharmada nem bízik eléggé kollégáiban home office munkavégzés közben

A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe.

A Ricoh Europe megbízásából az Opinion Matters végzett kutatást, amelyben 1500 döntéshozót kérdeztek meg Európa-szerte.

A közlemény szerint ez azt sugallja, hogy a koronavírus okozta korlátozások enyhülését követően a munkavállalók egy részének teljes munkaidőben vissza kell térnie az irodába az egész kontinensen.

Ugyanakkor kiemelték, aggályaik ellenére a munkáltatók mindössze 19 százaléka állítja, hogy a termelékenység csökkent, mióta átálltak a távmunkára. Emellett 57 százalékuk úgy gondolja, hogy a rugalmas munkavégzési technológiába való befektetés elengedhetetlen a tehetséges jelöltek megnyeréséhez és megtartásához.

A felmérésből ráadásul az is kiderült, hogy a teljes munkaidőben az irodába történő visszatérés sok munkavállaló számára kényelmetlenséget okoz, ugyanis a döntéshozók 42 százaléka úgy látja, dolgozóinak még a járványügyi korlátozások enyhítése után is vannak az egészséggel és biztonsággal összefüggő aggodalmaik. Amennyiben pedig ezeket nem ismerik fel, az nemcsak a munkamorálra lehet hatással, hanem a jó munkaerő elvesztését is kockáztatják a munkáltatók.

Évente két méterrel csökken a svéd hegycsúcs a gleccserolvadás miatt

A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent.

A Kebnekaise déli csúcsa volt Svédország legmagasabb hegye, de miután a hegytetőn található gleccser egyharmada elolvadt, 2019-ben már a hegység északi csúcsa lett az ország legmagasabb pontja. Az északi csúcson nincs jégtakaró. A déli csúcs közben az elmúlt évben is két méterrel lett alacsonyabb a klímaváltozás okozta felmelegedés miatt - ismertette a The Guardian cikke a Stockholmi Egyetem keddi közleményét.

Az egyetem adatai szerint augusztus 14-én a Kebnekaise déli csúcsa 2094,6 méter magasra nyúlt. Az 1940-es években elkezdődött rendszeres mérések óta ez volt a legkisebb érték. A kutatók elsősorban a levegő hőmérsékletének emelkedésével, emellett a változó szélviszonyokkal is magyarázták a jelenséget, ugyanis ezek a tényezők befolyásolják, hogy hol halmozódik fel a hó télen.

A közlemény szerint a változások Svédország éghajlatának régóta tartó felmelegedését tükrözik. Az egyetem emlékeztetett az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) közelmúltban kiadott jelentésére, amely szerint a globális felmelegedés a gleccserek példátlan mértékű olvadását okozta.

A Kebnekaise 150 kilométerre északra húzódik az Északi-sarkkörtől. A kilencvenes évek közepén a déli csúcsa még 2118 méter magas volt.

Pécsi háztartások a kislábnyomos életmód felé vezető úton

A GreenDependent Intézet 2021 tavaszán második alkalommal vágott bele, hogy kiszámolja egy közösség tagjainak éves életmódjához kötődő karbon-lábnyomát: a Pécsimami Egyesülettel együttműködve idén 21 Pécs környéki háztartást vontak be a megvalósításba. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással is lehet csökkenteni a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen legtöbbünk átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.

Adatok és eredmények:

A számításba bekapcsolódó családok egy főre vetített, a kutatásban mért tényezők alapján számított karbon-lábnyomának átlaga 2,74 t CO2 a 2020-as évre vonatkozóan, amely nagyon bíztató eredmény, és alátámasztja, hogy lehetséges az átlagos 6,2 t CO2e / fő / év lábnyomnál kisebb karbon-lábnyomon élni. Ennek fényében a Párizsi Megállapodás kapcsán vállalt, 2-2,5 t CO2e / fő / év célérték sem tűnik elérhetetlennek, ha a csökkenést sikerül fenntartani, tovább növelni, és a kislábnyomos életmódot széles körben elterjeszteni.

Amint ez a grafikonon is látható (2. ábra), a résztvevő háztartások átlagos karbon-lábnyomának legnagyobb részét otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az étkezés, ami a családok lábnyomának körülbelül harmadáért felelős, míg a mindennapi közlekedés annak kicsit több, mint hatoda.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy a járvánnyal terhelt 2020-as évben a családok legnagyobb része teljesen szüneteltette, vagy minimalizálta a rendszeres (pl.: rokonlátogatáshoz), vagy szabadidőhöz kötődő utazások, és kirándulások, nyaralások számát. Ez a két terület a részvevő családok lábnyomának mindössze 2-2 százalékát adta; ami jóval alacsonyabb, mint a korábbi évben a számításban részt vett piliscsabai közösség esetében volt.