RÖVID HÍREK

Több mint 142 ezer mosásra elegendő energiát takarítottak meg az EnergiaKözösségek

Lezárult az E.ON EnergiaKözösségek verseny 7. (összességében 9.) évada a GreenDependent Intézet szervezésében. A fél éven át tartó verseny június 5-én megtartott díjkiosztó rendezvényén a legtöbb energiát megtakarító és a legkreatívabb közösségeket, valamint az önkéntes koordinátoraikat jutalmazták. A program sikerét mutatja, hogy a járványhelyzet ellenére is jelentős energiamegtakarítást értek el a csapatok.

A koronavírus miatt kialakult járványhelyzet az idei versenyt is rendhagyóvá tette, hiszen a résztvevő családok a verseny egészét házaikba, lakásaikba szorulva töltötték. Az otthoni oktatás és munkavégzés, illetve az, hogy a szabadidő eltöltése is nagyrészt a négy fal közé szorult, jelentősen befolyásolta a megtakarítás lehetőségeit. Ugyanakkor alkalmat adott arra, hogy a közösségek tagjai tudatosabban odafigyeljenek mindennapi energiafogyasztásukra, és feszegessék korlátaikat, pl. abban a tekintetben, hogy hány fokra tudják – a komfortérzet megtartásával – csökkenteni a lakás hőmérsékletét télen, vagy mennyi a mindenképpen szükséges mosás hetente. Összességében az idei résztvevők is kipróbálták a megtakarítási tippeket és kitartóan végrehajtották a versenyfeladatokat. Sokan jelentős megtakarítással zárták a versenyt - miközben nagyrészt virtuálisan épültek a kis közösségek.

A verseny mellett az idei záró rendezvény is rendhagyó formában valósult meg. A tavalyi programhoz hasonlóan, a helyszínen - az egyébként szokásos 100-120 fő helyett - mindössze a program koordinátorai, kísérőik és a meghívott előadók lehettek jelen. A programban résztvevő családok és érdeklődők a Facebookon élőben kapcsolódhattak be a program zárásába és a közösségek ünneplésébe.

Részletes, fényképes összefoglaló a rendezvényről a www.energiakozossegek.hu honlapon található.

Az EP jóváhagyta a 2050-re kibocsátássemleges célokat kitűző klímavédelmi rendeletet

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön jóváhagyta a klímavédelmi rendeletet, mely 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva azt célozza, hogy 2050 után az unió kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának szabályzásával tovább növelné a szénelnyelés mértékét. Ezáltal akár 57 százalékra emelné a 2030-as csökkentési célt.

A javalat köztes, 2040-re megvalósítani kívánt célokat is vázol, amely azt határozza meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „szén-dioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme - írták.

Az EP javaslatai alapján továbbá egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jön létre, amely nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika - közölték.

Újabb nyári áramfogyasztási rekord

A 22-i, keddi rekord után megdőlt Magyarország nyári villamosenergia-fogyasztási rekordja szerdán is, a rendszerterhelés csúcsértéke elérte a 6814 megawattot (MW), 28,7 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett - közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 23-án.

Az érték jelentősen, 154 megawattal meghaladja a kedden mért 6660 megawattos történelmi rekordértéket.

Az adatokból látszik, hogy a nyári időszakban mért terhelési csúcsok értékei kezdenek összemérhetővé válni a téli abszolút országos rekorddal, amely 7119 MW volt 2021. február 11-én - hívta fel a figyelmet a rendszerirányító.

Azt írták, a jelenséghez hozzá kell szokni, a terhelési rekordok mögött a fogyasztási szokások, a klímaberendezések és egyéb elektromos eszközök, például elektromos autók töltése, tömegessé és átlagossá váló használata áll.

Május végéig 12 500 köbméter szeméttől tisztították meg az erdőket

A Tisztítsuk meg az országot akció keretében, május végéig 12 500 köbméternyi hulladékot gyűjtöttek össze az erdőkben az erdőgazdaságok.

A legtöbb szemetet a főváros környékén, a Pilisi Parkerdőben találták.

A szemetelés megelőzése érdekében az elmúlt időszakban 113 sorompót, illetve 264 térfigyelő kamerát telepítettek az erdőgazdaságok.

A szemetelők komoly károkat okoznak az erdők területén, annak ellenére, hogy egyre több helyen, hulladékudvarokban van lehetőség a hulladék lerakására.

Jellemzően lakossági, vegyes hulladékot találnak az erdőkben, de különösen a főváros környékén sok az építési hulladék, és előfordul, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő autógumikat is az erdőkben dobják ki.

Tízmillió négyzetméternyi napelem

Tízmillió négyzetméternyi napelemmel szeretné Budapest városvezetése 2030-ra csökkenteni a város károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét.

A közlemény szerint ezért programot indítottak, amelynek célja a napenergia széles körű elterjesztése a fővárosban.

A napelemtelepítés jogi, műszaki és pénzügyi akadályait feltérképező munkát az EUKI (Europäische Klimaschutzinitiative, Európai klímavédelmi kezdeményezés) német kormányzati ügynökség csaknem hatszázezer euróval (mintegy 210 millió forinttal) segíti - írták.

A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki a projekt indító rendezvényén kiemelte: Budapest városvezetésének tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelemkapacitásokat 130-szorosra kell növelni. A cél lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítése, ez rendkívül ambiciózus terv - tette hozzá.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal klíma - és környezetügyi főosztályának vezetője. A projekt szakmai felelőse arról beszélt, hogy a város klímastratégiájában megfogalmazott célok szerint tíz éven belül a budapesti lakások egyharmada energetikai korszerűsítést hajt végre: 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek teljes kapacitása. A távhőellátás legalább fele megújuló energiából származik majd, továbbá legalább harmadára lecsökken a személyautóval közlekedők aránya, nő a városi zöldterületek mérete és a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.