3 minute read

Hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Czeczon

Hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Amit a tudósok találtak alatta, megdöbbentette őket

Dino Grandoni cikke a The Washington Post weboldalán jelent meg. A rákfélék, csigák, férgek és halak azon lények tucatjai közé tartoznak, amelyeket a mélytengeri kutatók fedeztek fel egy hatalmas antarktiszi jégtakaró alatt. A kutatók az Antarktisz partjainál dolgoztak: január 13-án egy körülbelül 30 km hosszú gigantikus jéghegy szakadt le a jégtakaróról, felfedve az óceánfenék egy rétegét, amely évtizedek óta nem látott napfényt.

A Falkor nevű kutatóhajó fedélzetén tartózkodó csapat úgy döntött, hogy átkutatják a tengerfeneket a frissen feltárult óceáni terület alatt. Azelőtt ember nem kutatott még a helyszínen. „Ez az a fajta esemény, hogy amikor megtörténik, az ember otthagyja, bármit is csinál” – mondta Patricia Esquete, az expedíció vezető tudósa. Ennek ellenére nem voltak magasak az elvárásaik. A tudósok nem gondolták, hogy sok élet virágozhat ilyen vastag jégtakaró alatt. Ám amit a csapat tagjai a jéghegy alatt találtak, az meglepte őket: óriási tengeri pókok, polipok, jéghalak, korallok és szivacsok, köztük egy váza alakú is, amely több százéves is lehet. Összességében a kutatók úgy vélik, hogy több tucat új fajt tudnak majd azonosítani az expedíció során. „Igazán meglepett minket a gazdag ökoszisztéma, amelyet ott találtunk” – mondta Esquete, a portugáliai Aveiro Egyetem kutatója.

A Falkor kutatóhajó jéghegyek körül manőverez, miközben kutatásokat végez az Antarktisz melletti Bellingshausen-tengeren.

A csütörtökön bejelentett felfedezés nemcsak azt mutatja meg, hogy az élet hogyan talál utat a világ szinte minden szegletébe – beleértve a jégtáblák alatt –, hanem döntő alapja annak megértésének, hogy a mélytengeri élet hogyan változhat meg egy felmelegedő bolygón. „Nagyon szerencsésen a megfelelő helyen voltak a megfelelő időben, hogy ott legyenek, és lássanak egy ökoszisztémát” – mondta Jyotika Virmani, a Schmidt Ocean Institute, a kutatást elősegítő nonprofit szervezet vezetője. A nagyjából egy hónapig tartó expedíció során a kutatók egy távirányítású járművet irányítottak, hogy fényképeket és videókat készítsenek, és mintákat gyűjtsenek az Antarktisz legmélyebb vidékeiről.

A csapat a távoli Bellingshausen-tenger területeit is feltárta a jégtakarótól távolabb. A tudomány számára potenciálisan új fajok közé tartoznak a rákfélék, a tengeri csigák, a férgek és a halak, melyeket találtak. Hónapokig tartó laboratóriumi elemzések szükségesek ahhoz, hogy megerősítsék az új fajok felfedezését. „A munka nagy része most kezdődik” – mondta Esquete.

A Schmidt Ocean Institute tavalyi expedíciója után Chile partjainál a tudósok több mint 70 új fajt azonosítottak, köztük zömök homárokat és tengeri csigákat, amelyek teljesen újak voltak a tudomány számára. Az Antarktiszon kívül a legnagyobb rejtély nem egy adott élőlényre, hanem az egész ökoszisztémára vonatkozik: pontosan hogyan virágzik ennyi élet ekkora jégtakaró alatt?

Az óceán más részein a fotoszintetizáló szervezetek tápanyagokat szolgáltatnak a tengerfenék élőlényeinek fenntartásához. De egyik sem teszi ezt a sötét antarktiszi jég alatt. Ehelyett az óceáni áramlatok, a gleccserolvadékvíz vagy valami más segített táplálni a mélytengeri lényeket. "Ez az egész jelenleg az aktív tudományos kutatás területe ennek a felfedezésnek köszönhetően" - mondta Virmani.

Az Esquete azt reméli, hogy visszatérhet, hogy megnézze, hogyan változik az élet a jég által lefedett területen, és betekintést nyújthat abba, hogyan változhat a mélytengeri élet a sarki régiókban, ahogy a hőmérséklet emelkedik, és több jéghegy borjadzik az Antarktiszon és máshol. A George VI. selfjég, amelyről a jéghegy letört, az elmúlt években nagy területen elolvadt.

kép: Alex Ingle/Schmidt Ocean Institute

This article is from: