„Munkácsy indulója”
2016-ban kerül megrendezésre a XXX. ZENIT. A jubileumi alkalommal megrendezett nemzetközi fúvóstalálkozó és verseny az ország egyik legnívósabb ilyen jellegű eseménye. A rendezvényre idén is – mint minden alkalommal – Békéscsabán kerül sor, és ami a legszebb, szinte nem is tudunk olyan helyet felsorolni a ZENIT-ek történetében a városon belül, amely ne kötődne Munkácsy Mihályhoz, hiszen minden helyén megfordult a városnak, ahol sok-sok évtizeddel később a fúvóstalálkozó résztvevői is. Ezért is lehet érdekes összekapcsolni a zenét (Munkácsy egyébként még füttykoncertekkel is szórakoztatta párizsi otthonában vendégeit), és a nagy festő nevét. Azt tudjuk, hogy Munkácsy járt Amerikában, ahol nem is akármilyen fogadtatásban részesült. Hatalmas tömegek éljenezték (népszerűsége vetekedett a mai rocksztárokéval), búcsúztatására pedig nem mindennapi körülmények között került sor: „(Munkácsy) Amerikai tartózkodása során dolgozott is… […] Szilveszterkor búcsúzóul ismét bankettet rendeztek a tiszteletére New Yorkban, majd látványos ceremónia közepette egy magyar cigányzenekar által komponált Munkácsy-indulóval búcsúztatták a kikötőben, mielőtt hajóra szállt.”1 Itt most álljunk meg egy pillanatra: „Munkácsy-induló”? Írtak volna neki egy önálló zenedarabot? És egyáltalán: mit keresett ő az Egyesült Államokban? Munkácsy 1870-ben elért párizsi sikere (Siralomház) után igen keresett festő lett, s nem sokkal később a világhírnév is eljött számára. Krisztus-trilógiájával nem csak Európában, de Amerikában is jelentős népszerűségre tett szert (Krisztus Pilátus előtt – 1881, Golgota – 1884, Ecce homo – 1896). Köszönhetően Karl Sedelmeyernek, Munkácsy képkereskedőjének a tengerentúlon is megismerték a festő nevét, mivel rájött arra, hogy az ország még kiaknázatlan terület a festő hírneve szempontjából (és pénzszerzési lehetőségnek sem utolsó). Az amerikaiak részéről azonban nem volt ismeretlen Munkácsy, hiszen a Siralomházat 1870-ben egy amerikai milliomos megvásárolta, de a Milton, valamint csendéletek és szalonképei is szép számmal kerültek a keleti part nagyvárosaiba. Az országban található képekről, valamint Munkácsy Mihály addig pályáját áttekintve John R. Tait újságíró közölt terjedelmes cikket 1881-ben a The American Art Review 1881. április 1-én megjelent számában.2 Érdekesség, hogy Tait – összefoglalva rövid élettörténetét – azt írja, a festő 1846. október 10-én született.3 Pontosan ismerte viszont életének korai szakaszát: „Munkácsy egyike azon kevés festőknek, aki – mint az ideális költő – nem annak született. […] … a »kis Miska«4 első rajzait asztalosinasként az általa megmunkált deszkákon készítette.”5 1886 júniusában Sedelmeyer rábeszélte a festőt egy amerikai utazásra, egyúttal megtette az előkészületeket egy New York-i kiállítás megszervezésére.6 A Krisztus Pilátus előtt című 1
Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Mihály. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014. (Mi a digitális változatot néztük: https://books.google.hu/books?id=vT2hCgAAQBAJ&pg=PT32&lpg=PT32&dq=bak%C3%B3+zsuzsanna+mun k%C3%A1csy+Amerik%C3%A1ban&source=bl&ots=grbfrpAQIE&sig=9IU8BQMSjz0vfYHJEMeuO7dnSHg &hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjpucCKzJPOAhXEA5oKHfilA6kQ6AEIGjAA#v=onepage&q=bak%C3%B3% 20zsuzsanna%20munk%C3%A1csy%20Amerik%C3%A1ban&f=false – 2016-07-27) 2 John R. Tait, Michael Munkácsy. First Article. Vol. 2. pp. 235-243. Online: https://archive.org/details/jstor20559815 (2016-07-27) 3 P. 236. Valójában 1844. február 20. a dátum. 4 A szövegben szó szerint: „little Miska”. 5 P. 236. Ugyanez Munkácsy: Emlékeim. Budapest, 1950. IV. fej. (41. o.): „Nem tudtam ellenállni a kísértésnek és telerajzoltam a deszkákat különböző alakokkal, de gyorsan el is gyalultam mindent.” 6 „Sedelmeyer most volt nálam, velem reggelizett, és bizony az, amiről beszélgettünk, nem nagyon örvendeztetett meg. Arról álmodik, hogy Amerikába megy…” (Munkácsy levele feleségéhez. Párizs, 1886. június 16. A levelek:
1