Munkácsy indulója

Page 1

„Munkácsy indulója”

2016-ban kerül megrendezésre a XXX. ZENIT. A jubileumi alkalommal megrendezett nemzetközi fúvóstalálkozó és verseny az ország egyik legnívósabb ilyen jellegű eseménye. A rendezvényre idén is – mint minden alkalommal – Békéscsabán kerül sor, és ami a legszebb, szinte nem is tudunk olyan helyet felsorolni a ZENIT-ek történetében a városon belül, amely ne kötődne Munkácsy Mihályhoz, hiszen minden helyén megfordult a városnak, ahol sok-sok évtizeddel később a fúvóstalálkozó résztvevői is. Ezért is lehet érdekes összekapcsolni a zenét (Munkácsy egyébként még füttykoncertekkel is szórakoztatta párizsi otthonában vendégeit), és a nagy festő nevét. Azt tudjuk, hogy Munkácsy járt Amerikában, ahol nem is akármilyen fogadtatásban részesült. Hatalmas tömegek éljenezték (népszerűsége vetekedett a mai rocksztárokéval), búcsúztatására pedig nem mindennapi körülmények között került sor: „(Munkácsy) Amerikai tartózkodása során dolgozott is… […] Szilveszterkor búcsúzóul ismét bankettet rendeztek a tiszteletére New Yorkban, majd látványos ceremónia közepette egy magyar cigányzenekar által komponált Munkácsy-indulóval búcsúztatták a kikötőben, mielőtt hajóra szállt.”1 Itt most álljunk meg egy pillanatra: „Munkácsy-induló”? Írtak volna neki egy önálló zenedarabot? És egyáltalán: mit keresett ő az Egyesült Államokban? Munkácsy 1870-ben elért párizsi sikere (Siralomház) után igen keresett festő lett, s nem sokkal később a világhírnév is eljött számára. Krisztus-trilógiájával nem csak Európában, de Amerikában is jelentős népszerűségre tett szert (Krisztus Pilátus előtt – 1881, Golgota – 1884, Ecce homo – 1896). Köszönhetően Karl Sedelmeyernek, Munkácsy képkereskedőjének a tengerentúlon is megismerték a festő nevét, mivel rájött arra, hogy az ország még kiaknázatlan terület a festő hírneve szempontjából (és pénzszerzési lehetőségnek sem utolsó). Az amerikaiak részéről azonban nem volt ismeretlen Munkácsy, hiszen a Siralomházat 1870-ben egy amerikai milliomos megvásárolta, de a Milton, valamint csendéletek és szalonképei is szép számmal kerültek a keleti part nagyvárosaiba. Az országban található képekről, valamint Munkácsy Mihály addig pályáját áttekintve John R. Tait újságíró közölt terjedelmes cikket 1881-ben a The American Art Review 1881. április 1-én megjelent számában.2 Érdekesség, hogy Tait – összefoglalva rövid élettörténetét – azt írja, a festő 1846. október 10-én született.3 Pontosan ismerte viszont életének korai szakaszát: „Munkácsy egyike azon kevés festőknek, aki – mint az ideális költő – nem annak született. […] … a »kis Miska«4 első rajzait asztalosinasként az általa megmunkált deszkákon készítette.”5 1886 júniusában Sedelmeyer rábeszélte a festőt egy amerikai utazásra, egyúttal megtette az előkészületeket egy New York-i kiállítás megszervezésére.6 A Krisztus Pilátus előtt című 1

Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Mihály. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014. (Mi a digitális változatot néztük: https://books.google.hu/books?id=vT2hCgAAQBAJ&pg=PT32&lpg=PT32&dq=bak%C3%B3+zsuzsanna+mun k%C3%A1csy+Amerik%C3%A1ban&source=bl&ots=grbfrpAQIE&sig=9IU8BQMSjz0vfYHJEMeuO7dnSHg &hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjpucCKzJPOAhXEA5oKHfilA6kQ6AEIGjAA#v=onepage&q=bak%C3%B3% 20zsuzsanna%20munk%C3%A1csy%20Amerik%C3%A1ban&f=false – 2016-07-27) 2 John R. Tait, Michael Munkácsy. First Article. Vol. 2. pp. 235-243. Online: https://archive.org/details/jstor20559815 (2016-07-27) 3 P. 236. Valójában 1844. február 20. a dátum. 4 A szövegben szó szerint: „little Miska”. 5 P. 236. Ugyanez Munkácsy: Emlékeim. Budapest, 1950. IV. fej. (41. o.): „Nem tudtam ellenállni a kísértésnek és telerajzoltam a deszkákat különböző alakokkal, de gyorsan el is gyalultam mindent.” 6 „Sedelmeyer most volt nálam, velem reggelizett, és bizony az, amiről beszélgettünk, nem nagyon örvendeztetett meg. Arról álmodik, hogy Amerikába megy…” (Munkácsy levele feleségéhez. Párizs, 1886. június 16. A levelek:

1


képpel ez év november elején áthajózott a képkereskedő, a festő pedig november 14-én követte a La Champagne nevű gőzösön. Rettenetes tengeribetegség kínozta a 15 napos út során.7 November 19-én nyílt meg kiállítása a New York-i 23. utcában levő Old Tabernacle kiállítótermében,8 és a hatalmas siker kárpótolta érte. Még Közép- és Dél-Amerikába is eljutott a híre, köszönhetően José Martí (1853-1895) kubai költő, újságíró és szabadságharcosnak, aki 1887. január 28-án jelentette meg a Buenos Aires-i La Nación c. lapban erről írt levelét. „»Eljem, eljem« —que quiere decir ¡viva!...”, azaz „Éljen, éljen! – így mondják [az ő nyelvükön]…”, írja elragadtatással, de ez érthető is, hiszen Latin-Amerikában nagyon erős a katolicizmus, nagy hatása lehetett a képnek.9 A hazaútról egyelőre csak azt tudjuk, hogy 1887. január elején történt. Útja során Munkácsy számos városban járt, mindezt az utat pedig a makói születésű újságíró, lapkiadó, Pulitzer József (1847-1911) szervezte. A The World (másképp: The New York World), Pulitzer lapja a Munkácsy megérkezése előtti napokban és látogatása alatti időkben terjedelmes cikkekben közölte a festő hivatalos programját. A hihetetlenül sikeres kiállítás első napján10 Munkácsy Pulitzer és felesége vendégeként a Metropolitan Operaházban tekintett meg egy előadást, november 23-án a New York-i magyarok vendége volt, amely vacsorával kísért esten Lichtenstein Magyar együttese11 játszott nemzeti dallamokat aláfestő zeneként.12 A The World 1886. november 24-i számában (tehát a következő napon) ilyen címmel jelent meg cikk: „Eljen Mihaly Munkacsy. His Countrymen in New York Welcome the Hungarian Painter.” Valószínűleg innen is ismerhette José Martí a spanyol „viva” szót magyarul. Körülbelül olyan lelkes fogadtatásban részesült, mint annak idején Kossuth Lajos, Pulitzer pedig mindezzel nagyon sokat tett az ottani magyar közösség érdekében. Amikor 1886-ban egy híres magyar cigányzenekar először fellépett New Yorkban, lapjának hasábjain méltató cikket közölt a cigányzene jelentőségéről.13 Hogy milyen nevű együttesről van szó, nem derül ki.

Munkácsy Mihály válogatott levelei. Szerkesztette és fordította: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1952.) „Sedelmeyer rábeszél, hogy menjek vele Amerikába arcképeket festeni és milliomosként hazatérni. Krisztusomnak amerikai kiállításán kérődzik.” (Levele feleségéhez, 1886. június 17.) 7 „Még mindig a vízen, drága Cilikém, íme kilencedik napja, hogy bánkódom azért, hogy magamat félrevezetni hagytam azoktól a csodáktól, amelyeket képzeletem rajzolt elém erről az útról és az óceáni átkelésről.” (Levél feleségéhez, A La Champagne postahajó fedélzetéről, 1886. november 15.) A viharos tengeri időjárás által dobált hajón valóban nem lehetett kellemes utazni. Ezek szerint november 6-án szállt tengerre, hiszen 9 napja tengeribeteg volt, majd a levél végén jelzi, hogy 24 órás késésben vannak. Inkább feltehető az is, hogy november 18-án érkezett meg. Egyébként az 1885-ben vízre bocsájtott gőzöst kifejezetten teherszállításra építették Franciaországban, a 9000 lóerős gőzgéppel hajtott hajón 1055 utasnak volt férőhelye, ebből 390-nek az első osztályon. Egy ideig sebességrekorderként is számon tartották a maga 7 nap 17 órás átkelési teljesítményével. 1915-ben hajótörés végzett vele, amikor St. Nazaire (Bretagne) partjainál zátonyra futott, és kettétört. Roncsai az óceánban nyugszanak. (http://myspaceaside.wix.com/theseafaringmonk#!ss-la-champagne/re8wb - 2016-07-27) 8 Feltehetően a Brooklyn-i Nyugati 23. utcában állt 23. Utcai Imaház, amelyet színi előadások megrendezésére is használtak, 1884-ben elsőként Shakespeare Othelló-ját bemutatva. Az 1970-es években tűnt el, lebontották. (http://daytoninmanhattan.blogspot.hu/2013/11/the-lost-proctors-theatre-nos-139-145-w.html - 2016-07-27) 9 Martíról magyarul: Salvador Bueno, José Marti Munkácsyról. Művészet, 1975. 11. 45. p. Spanyol nyelven: El Salvador Bueno, El pintor húngaro Munkacsy y José Martí. Mundo del Domingo, 1968. január 28., pp. 4-5. (http://librinsula.bnjm.cu/secciones/246/nombrar/246_nombrar_3.html - 2016-07-27) Munkácsy amerikai útjáról: Sz. Kürti Katalin, Munkácsy Krisztus-képei Amerikában. Művészet, 1987, 11-12. 45-49 o. Online: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/munkacsy-krisztus-kepei-amerikaban-4 (2016-07-27) 10 Sz. Kürti Katalin úgy írja, a kiállítás megnyitójára november 19-én került sor, a The World viszont az 1886. november 18-i számában tudósít az eseményről. 11 Szó szerint: „Lichtenstein’s Hungarian band”. 12 Bartok és Kodály munkásságáig a „magyar zene” nagyjából egyet jelentett a cigányzenével. 13 András Csillag, Born in Hungary, 160 Years Ago – Joseph Pulitzer and The Hungarians. Americana EJournal of American Studies in Hungary. Volume IV, Number 2, Fall 2008. (http://americanaejournal.hu/vol4no2/csillag - 2016-07-27) A kifejezést, melyet kiemeltünk Csillag András használta a cikkében.

2


Ami talán még egy kicsit közelebb vihet minket az áhított zenekar felé, az John Lukács könyve.14 Azt olvashatjuk nála nem kis meglepetésünkre, hogy Grover Cleveland elnök is fogadta Munkácsyt a Fehér Házban,15 majd a tiszteletére rendezett ünnepi fogadások felsorolása után: „Egy »magyar« cigánybanda eljátszotta a Munkácsy-indulót a New York-i kikötőben, amikor a Franciaországba tartó La Champagne [nevű] utasszállító hajó fedélzetére lépett.”16 Akár fel is tehetnénk, hogy ugyanazon híres együttesről lehet szó, amelyről a The World cikke is szól. New Yorkban azonban nem csak ez az egy újság létezett, ott volt a The New York Times is. És mindjárt a legfontosabb számunkra, egy 1887. január 2-án kelt cikk (Munkacsy’s Return To France): „Munkácsy M[ihály], a művész, tegnap indult [útnak] a Francia Gőzhajózási Társaság La Bretagne gőzhajójával. […] Nagyszámú tömeg – a művész távozásától izgatottan – ment a Francia Kikötőbe tegnap reggel 9 órára, kísérve a Magyar Cigány Együttestől, amely egyéb zeneművekből való válogatás mellett eljátszotta a Munkácsy tiszteletére írt és róla elnevezett indulót.”17 Fontos kiemelnünk, hogy a cikk egy nappal azután született, hogy Munkácsy elhagyta az országot, ebben pedig a La Bretagne-t jelölik meg, mint a hajót, amelyikkel hazament Franciaországba. Ezzel szemben John Lukács a La Champagne-t nevezi meg. Nem szabad azonban azt sem elfelejtenünk, hogy testvérhajókról van szó, amik gyakorlatilag egymás tükörképei voltak. Összegzésként elmondhatjuk, hogy nem jutottunk sokkal közelebb ehhez a különös indulóhoz.18 Nem is tudjuk pillanatnyilag, hogy hívták azt az együttest, amelyik játszotta, és szerzette a zeneművet: Lichtenstein Magyar együttese, EGY magyar cigánybanda, A Magyar Cigány Együttes, egy magyar cigányzenekar, egy híres magyar cigányzenekar. Azt azért talán kimondhatjuk, hogy cigányzenészeknek kellett lenniük. És akkor megint itt vagyunk bajban, kérdéses egy kotta, partitúra megléte, hiszen ezek a muzsikusok inkább hallás alapján tanultak meg játszani, és kevésbé írták le az általuk eljátszott darabot. Talán kissé megnyugtathatja a szívünket, hogy Liszt Ferenc kedves barátjának, Munkácsynak ajánlotta a 16. számú magyar rapszódiát, amely viszont közismert. 1882-ben, a Pesti Vigadóban játszotta el először a nagy nyilvánosság előtt a Munkácsy tiszteletére rendezett banketten, aki cserébe portrét festett róla. Szomorú, hogy éppen 1886. július 31-én (tehát még aktualitása is van némiképp a dolognak, tekintve, hogy 130 éve) hunyt el Liszt, és nem sokkal később indult útnak Amerikába Munkácsy.19 Leveleiben többször érdeklődött feleségétől a zeneszerző hogyléte felől, s ő maga is látta, hogy barátja egyre betegebb.

14

John Lukács: Budapest 1900: A Historical Portrait of A City And It's Culture. Groove Press, New York, 1988. 190. o. (https://books.google.hu/books?id=LSfhwjzyE4C&pg=PA190&lpg=PA190&dq=Munk%C3%A1csy+march+by+a+gipsy+band&source=bl&ots=wSkn8R Wzn4&sig=CkO7FseuHxA4rk2HdlvbcaEUJt8&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjcnoPE6pDOAhVIOpoKHb5eA6 AQ6AEIGjAA#v=onepage&q=Munk%C3%A1csy%20march%20by%20a%20gipsy%20band&f=false – 201607-27) 15 1837-1908. Az Amerikai Egyesült Államok 22. elnöke 1885-1889 között. 16 „Alighanem a Champagne hajóval térek vissza [december] 25-én, és csak január 2-án, vagy 3-án érkezem meg Párizsba, kivéve, ha abbahagyom a munkát, ami nagyon valószínű, mert gátol hazatérésemben.” (Levél feleségéhez, 1886. november 25.) Portréfestéssel is megbízták, erre utal a levélben. 17 http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=9B02E2D61F3BE532A25751C0A9679C94669FD7CF (2016-07-27) A La Bretagne nevű, szintén francia tulajdonú óceánjáró egyébként a La Champagne testvérhajója volt, 1885-ben bocsátották vízre, különösmód éppen annál a St. Nazaire-nél, ahol a La Champagne 1915-ben elsüllyedt. A 150 m hosszú hajón éppen annyi és olyan elosztású helyek voltak, mint a La Champagne-on, 1923ban küldték bontóba. (https://en.wikipedia.org/wiki/SS_La_Bretagne - 2016-07-27) 18 Munkácsy érkezésének, távozásának dátuma, de még a távozásra szolgáló hajó neve sem egyértelmű a szakirodalomban. 19 http://www.szecessziosmagazin.com/magazin1/liszt.php (2016-07-27)

3


Reméljük, hogy Békéscsabán, Munkácsy városában is hallani fogjuk ezt a Liszt-darabot… s titkon reméljük, hogy egyszer talán… talán lesz egy zenetudós, lelkes zenetörténész, aki közelebb vihet minket e „Munkácsy-induló” felé.

(Szalay Ágnes)

4