Page 1

Számviteli

Számviteli szaklap az ADÓlapok kiadójától

V. évfolyam, 1. szám

n

2013. január

tanácsadó

A mikrogazdálkodói beszámoló A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése Példák, esettanulmányok: árfolyam-különbözet


Akár több mint nettó

70 000 Ft

Elveszett a részletekben?

Segítünk!

kedvezmény!

Adóklubok 2013  Adó és számviteli témájú szaklapok  Gyakorlatias szakkönyvek és képzések  Naprakész online szolgáltatások

az Ön igényeire szabva!

www.ado.hu/adoklubok

CompLex Kiadó Kft.



1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.



Tel.: (40) 464-565



Fax: (1) 464-5657



www.complex.hu



info@complex.hu


Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. Telefon: (40) 464-565, +36 (1) 464-5656 Fax: +36 (1) 464-5657 E-mail: info@complex.hu Internet: www.complex.hu Szerkesztőbizottság: Dr. Andor Ágnes, Fortvingler Judit, Kardos Péter, Dr. Kántor Béla, Dr. Kurucz-Váradi Károly, Dr. Laáb Ágnes, Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, Tomcsányi Erzsébet Külső szakértő: Tóth Mihály Várjuk kérdéseiket, ötleteiket, észrevételeiket a szamviteli.tanacsado@complex.hu címre! Felelős vezető: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felelős: Tóth Gábor A kiadványok szerkesztéséért felelős: Kézdi Katalin Felelős szerkesztő: Fehér Nóra Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán A tördelésért felelős: Vigh Ágnes Tördelő: Dubecz Adrienn Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. – 130052 Felelős vezető: Pogány László ISSN 2060-4076 Termékkód: YOV0620-201301 Előfizetési díj egy évre 17 990 Ft + áfa (18 890 Ft) Előfizethető közvetlenül a kiadónál (amennyiben a kiadónál fizetett elő lapunkra, kérjük, reklamációja esetén forduljon a kiadó ügyfélszolgálatához.) Telefon: (40) 464-565 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető: e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 06-80/444-444 számon. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

tar­ta­lom A hónap témája A mikrogazdálkodói beszámoló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar számviteli rendszer áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mikrogazdálkodó átalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszatérés éves vagy „normál” egyszerűsített éves beszámolóra . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 2 3 10 10 11 11

Könyvvizsgálat, ellenőrzés Tervezés a könyvvizsgálatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Nemzetközi számvitel IFRS SME – IFRS standard a kis- és középvállalkozásokra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kis- és középvállalatok (SME) definiálása és alkalmazási hatóköre . . . . . . . . . . Az IFRS SME alkalmazási hatókörének kiemelt kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapelvek az IFRS SME standardban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A teljes IFRS és az IFRS SME standard főbb eltérései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A teljes pénzügyi kimutatás tartalma az IFRS SME szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az IFRS SME első alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az IFRS SME standard felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 15 15 16 16 18 18 19

Jogi kitekintő A fizetési meghagyásos eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Illetékesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizetési meghagyás kibocsátása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellentmondás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizetési meghagyás végrehajtása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20 20 20 20 21 21 21 21

Példák, esettanulmányok Esettanulmány az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolására . . . . . . . . . . 23 Példa a mérleg-fordulónapi árfolyamnyereség könyvelésére korábban elhatárolt árfolyamveszteség esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Havi bürokrata A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Meritum A nagy értékű szerszámok számviteli kezelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

Kontrolling Hatásos riportok és prezentációk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A figyelemért keményen meg kell dolgozni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kontrolleri profizmus = szakértelem + hatásos kommunikáció!. . . . . . . . . . . . . . . A hatásos kommunikáció a felkészültségen áll vagy bukik!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 35 36 37 40


A hónap témája A hónap témája

A mikrogazdálkodói beszámoló

2013-tól a kisebb méretű vállalkozások elég széles körére alkalmazhatóan új, a jelenleginél egyszerűbb szabályokat tartalmazó beszámolási lehetőséget biztosít a számviteli törvény. A mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó előírásokat kormányrendelet tartalmazza, amelynek részletes szabályait mutatja be cikkünk. A mikrogazdálkodói beszámoló születése részben az európai uniós szabályozás változásának, részben a magyar számviteli standardalkotásnak, valamint az állam adminisztrációegyszerűsítési törekvésének köszönhető, ezért a cikkben ezekre és a szabályozás változásával kissé módosuló számviteli beszámolási rendszer ismertetésére is kitérünk.

A magyar számviteli rendszer áttekintése

2

Számviteli rendszerünk az európai uniós jog talaján álló, a kontinentális jog hagyományait követő szabályozás. A hatályos joganyag alapjait a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény rakta le, amely 1992-től hatályosan az Európai Gazdasági Közösségnek a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978-ban elfogadott 4-es (660-as számú) irányelvét ültette át a hazai számviteli jogba. A számos módosí­ táson átesett törvényt A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) váltotta fel, amely a hazai jogszabályi környezet változásait, a gyakorlati tapasztalatokat, valamint az európai közösségi irányelvek módosításait is figyelembe vette. A 2001. január 1-jén hatályba lépett számviteli törvény minden gazdálkodóra érvényes, a könyvvezetés, a beszámoló részletes szabályait tartalmazza, ez a magyar számviteli szabályozás legfelső szintje. Néhány speciális gazdálkodóra sajátos, illetve részben eltérő szabályokat tartalmazó kormányrendelet adja meg részletesen a követendő számviteli gyakorlatot, így például az államháztartási szervekre, a pénzügyi intéz­ ményekre, a biztosítókra, egyes egyéb szervezetekre (például: civil szervezetekre, társasházakra, ügyvédi irodákra stb.) a szám­viteli törvény mellett kormányrendeleti előírások is vonatkoznak. A számviteli szabályozás második szintjét ezek a kormányrendeletek jelentik. A számviteli törvény részleteiben tartalmazza a be­számolókészítés (és ez alapján a könyvvezetés) során követendő előírásokat azokra a gazdálkodókra vonat­ kozóan, amelyeket nem szabályoz külön számviteli kormányrendelet. A számviteli törvény a gazdálkodók közül a vállalkozók (gazdasági társaságok, egyéni cégek, fióktelepek, szövetkezetek stb.) egy körére az éves beszá­ molókészítés alól mérethatártól függően felmentést ad, és biztosítja számukra az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségét. Az európai uniós számviteli

szamviteli.tanacsado@complex.hu

irányelvben is biztosított lehetőséghez tartozó értékhatárok fokozatos emelése, amelyet a magyar számviteli szabályozás is fokozatosan átvett, a vállalkozók döntő többségének biztosítja az egyszerűbb beszámolási formát. Ez az egyszerűsítés a magyar szabályok szerint a cash flow-kimutatás elkészítésének mellőzését, a mérleg és az eredménykimutatás részletező sorainak összevonását, a kiegészítő melléklet szűkebb adat­tar­ talmát, illetve egy-két egyszerűbb értékelési módszer alkalmazását jelenti. Az évek során vált nyilvánvalóvá, hogy az egyszerűsített éves beszámoló által biztosított egyszerűsítés a kisebb vállalkozók, családi vállalkozások számára nem elegendő, mivel az egyszerűsített éves beszámoló az éves beszámolóból kiinduló, számos értékelésre és egyéb eljárásra épülő, annak logikáját nem megvál­ toztató számviteli beszámolási lehetőség, amely a gyakorlatban nem jelent számukra érdemi egyszerűsítést. A számviteli törvény 2009-től hatályos módosítása a kisebb vállalkozások számára igyekezett méretükhöz igazodó, nagyon egyszerű beszámolási kötelezettséget biztosítani, az egyszerűsített éves beszámoló „sajátos módon” történő elkészítésével, amely kiegészítő mellékletet nem tartalmaz, tehát csak mérlegből és eredménykimutatásból áll, és az üzleti év végi értéke­ lési feladatok legnagyobb része alól mentesíti az azt választó vállalkozót. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló valóban egyszerű szabályokat állapít meg, azonban a számviteli törvény csak a könyvvizsgálatra nem kötelezett betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek számára engedte választani, mivel az uniós jog ez időben a magyar korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok (uniós szóhasználat szerint meghatározott jogi formájú társaságok) számára ennél több kötöttséget tartalmazó előírások mentén szabályozta az éves és egyszerűsített éves beszámoló részeit és tartalmát. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló elterjedésének épp az volt a legnagyobb akadálya, hogy a magyar vállalkozási szerkezetben a korlátolt társaságok aránya a


A hónap témája mikrovállalkozások és a kisvállalkozások körében magas, így ők értékhatár szempontjából választhatták volna a sajátos egyszerűsített éves beszámolót, azonban az uniós jog szerint nekik azt nem lehetett engedélyezni. A változtatáshoz az Európai Unió már hivatkozott 4-es irányelvének – magyar kezdeményezésre történő – módosítására volt szükség, amely 2012 áprilisában, 2012/6/EU számon lépett hatályba, és amely 350 ezer euró mérlegfőösszeg, 700 ezer euró árbevétel, 10 fős létszám keretein belül megengedte a magyar sajátos egyszerűsített éves beszámolóhoz hasonló, attól némileg több értékelési szabályt hatályban tartó egyszerűbb beszámoló készítését. Az irányelv-módosítás a tagállamok hatáskörébe utalja, hogy a rendelkezéseket átültetik-e a nemzeti jogba. Magyarország úgy döntött, hogy 2013-tól átveszi ezeket a rendelkezéseket a magyar jogrendbe. A kisebb méretű vállalkozások egyszerűbb beszámolási lehetőségének biztosítására azonban már ezt megelőzően is folytak munkálatok, amelyek a magyar standardizálás témakörébe tartoznak.

lóik mellett az IFRS-ek szerint készített beszámolót is. A legkisebb, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaságoknál szintén nem a számviteli törvény szabályait kiegészítő, további szabályozásra van szükség, hanem az egyszerűsítésre. Ebből következően a magyar számviteli standardok igazi felhasználói a közepes méretű vállalatok lehetnek. A 2011-ben kijelölt standardtémák között szerepelt a legkisebb társaságokra vonatkozó, egyszerűbb szabályok bevezetését célzó Egyszerűsített számvitel munkacímű standard, amelynek kidolgozása után, a részletes szakmai koncepció szövegének ismeretében született az a döntés, hogy annak jogszabályi formája a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet legyen, mikrogazdálkodói beszámoló néven. A számviteli jogrend hierarchiáját mutatja be a következő ábra a hatályos és a tervezett (vastag szedés) elemekkel. EUrendeletek EU-irányelvek

A magyar számviteli standardok A hazai számviteli standardalkotás előkészítése 2002-re nyúlik vissza, amikor a számviteli törvény felhatalmazta arra a kormányt, hogy a nemzeti számviteli standardok készítésének feltételeit rendeletben hirdesse ki. A számviteli törvény 176. §-ában pedig 2007-től szerepel, hogy azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni. A számviteli törvény ezen standardok alkalmazásáról is rendelkezik a 6. § (4) bekezdésében, miszerint a gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. A miniszteri rendeletként ki­hirdetendő magyar számviteli standardok lesznek a magyar számviteli szabályozás harmadik szintje. A jogszabályi keretek megalkotása után a leendő standardok témaköreinek kijelölése, az első szakmai koncepciók kidolgozása is elkezdődött, egyes témák eljutottak a véglegeshez közeli szövegváltozatig. A munka során arra az alapkérdésre is választ kerestek az alkotók, hogy a kihirdetett standardok mely gazdálkodói alanyi körnek kívánnak segítséget nyújtani. A magyar vállalkozási szerkezet szerinti nagyvállalatokra, a több tízmilliárd forint árbevételt meghaladó cégek egyedi beszámolóira középtávon a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) alkalmazásának bevezetése tűnik célszerűnek, mivel ezen társaságok jellemzően most is elkészítik a számviteli törvény szerinti beszámo-

számviteli törvény

IFRS-rendszer

kormányrendeletek standardok (miniszteri rendeletek) standardértelmezések, útmutatók (nem jogszabályok)

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló helye a beszámolási rendben A számviteli törvény rendelkezései szerint a hatálya alá tartozó vállalkozóknak – egyedi beszámolóik tekintetében – éves beszámolót kell készíteniük. Saját választásuk alapján, ha megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnek. Az egyszerűsített éves beszámolót utoljára a 2012. üzleti évre vonatkozóan úgynevezett sajátos módon is el lehet készíteni, a 2013. üzleti évtől erre nem lesz lehetőség, ugyanis ezt váltja fel a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban: mikro­ gazdálkodói beszámoló). A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének sajátosságait a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályozza, amely a mikro­ gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet számon jelent meg (a továbbiakban: kormányrendelet).

www.ado.hu

3


A hónap témája A vállalkozók a 2013. üzleti évtől – a számviteli törvényben rögzített feltételek fennállása esetén – az alábbi beszámolók közül választhatnak: Éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló

„normál”

mikrogazdálkodói

Alkalmazási feltételek

4

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésére a jogsza­ bályi kereteket a számviteli törvény adja meg. A törvény 9. §-ának 2013. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése szerint egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a mikrogazdálkodói kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően is elkészítheti a könyvvizs­ gálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Az alkalmazási lehetőség első évében, 2013-ban tehát az a vállalkozó választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót, amelynek 2011. és 2012. üzleti évi beszámolóiban a három érték közül kettő (jellemzően az árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma) az említett értékhatárt nem lépi túl. Kritériumot jelent az alkalmazhatóság szempontjából a gazdálkodási forma. A mikrogazdálkodói beszámolót a számviteli törvény szerinti vállalkozó választhatja, ezek közé tartoznak többek között a gazdasági társa­ ságok, egyéni cégek, szövetkezetek, külföldi székhelyű vállal­kozások magyarországi fióktelepei, de nem tartoznak oda a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek, például a civilszervezetek, a lakásszövetkezetek, az ügyvédi irodák. További fontos alkalmazási feltétel, hogy a vállalkozó ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett. A számviteli törvény 155. § (3) bekezdése szerint (a 2012-ben és a 2013-ban kezdődő üzleti évről szóló beszámolóra hatályos szabályok szerint) nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és

szamviteli.tanacsado@complex.hu

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A könyvvizsgálat alóli, mérethatár szerinti előbbi mentesítést nem alkalmazhatja, azaz az ő esetükben mindig kötelező a könyvvizsgálat, és ezért a mikro­gaz­ dálkodó beszámolót nem választhatja: a)  az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő; b) a takarékszövetkezet; c) a konszolidálásba bevont vállalkozás; d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe; e) az a vállalkozó, amelyik a számviteli törvény 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírá­saitól. A számviteli törvény 11. § (2) bekezdése alapján a mikrogazdálkodói beszámolót nem választhatja az a vállalkozó, amelynek üzleti éve a naptári évtől eltér. Itt érdemes rögzíteni, hogy a könyveiket devizában vezető, beszámolójukat devizában készítő vállalkozók viszont nincsenek kizárva a mikrogazdálkodói beszámolót készítők köréből. Az alkalmazási feltételrendszer tehát az alábbiakból tevődik össze: a) a számviteli törvény szerinti vállalkozó választhatja, aki b) könyvvizsgálatra nem kötelezett, és ahol c)  a vállalkozás nagysága egy alacsony értékhatárt nem halad meg, d) továbbá üzleti éve megegyezik a naptári évvel. A vállalkozóra és a könyvvizsgálatra vonatkozó előbbi korlátozásokat figyelembe véve a potenciális alkalmazói kör a kisebb méretű gazdasági társaságok, egyéni cégek közül kerül majd ki: hozzávetőleg 200 ezer vállalkozás választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót. (Érdemes megfigyelni, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozás a mikrogazdálkodói beszámolót nem alkalmazhatja, mert bár vállalkozónak minősül, könyvvizsgálatra kötelezett értékhatártól függetlenül. Az európai uniós székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe viszont mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól, tehát választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót.) A mikrogazdálkodói beszámolót jogelőd nélkül alapított vállalkozó is választhatja. Ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. A mikrogazdálkodói beszámoló készítését (jogsze­ rűen) választó vállalkozóra a kormányrendelettel azonosan a mikrogazdálkodó elnevezést használjuk a továbbiakban.


A hónap témája A mikrogazdálkodói beszámoló részei, formája, az azt alátámasztó könyvvezetés A mikrogazdálkodói beszámoló nagyon egyszerű szabályrendszeren alapuló beszámoló. A mikro­gazdál­kodói beszámolóval a mikrogazdálkodó úgy felel meg a megbízható és valós összkép követelményének, hogy a kormányrendelet szerinti egyszerűsítésekkel kötelező élnie, a kormányrendeletben foglalt szabályoktól nem lehet eltérnie. Tehát a mikrogazdálkodói beszámolóval kapcsolatos szabályrendszert egy az egyben, eltérések nélkül át kell vennie, nem lehet a szabályok közül „válogatnia”. Ha valamely szabályt nem szeretné a vállalkozó alkalmazni, akkor éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámoló „normál” változatát kell választania beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez. A mikrogazdálkodói beszámoló elkészítése (és az azt alátámasztó könyvvezetés) során a számviteli törvény rendelkezéseit a kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ahol a kormányrendelet nem ad eltérő szabályt, ott a számviteli törvény szabályai szerint kell eljárni. A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegből és ered­ ménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést a mikrogazdálkodói beszámolóhoz kapcsoló­ dóan nem kell készíteni. A mikrogazdálkodói beszámoló mérlege és eredménykimutatása megegyezik az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredmény­ki­mu­ tatásának soraival, azaz az éves beszámoló nagybetűvel és római számmal jelölt sorait tartalmazza. Külön­lege­s­ sége abban áll, hogy ezen soroktól nem lehet eltérni, azokat a kormányrendelet 1–2. mellékletében meghatározott szerkezetben, sorrendben és az előírt tagolásban kell összeállítani. A beszámolóban az adatokat ezer forintban, ha a beszámoló devizában készül, akkor a devizának a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos devizaegységében kell megadni. Mivel a mikrogazdálkodói beszámolóhoz nem kell kiegészítő mellékletet készíteni, a beszámolókészítés során meghozott minimális számú döntést, valamint néhány további információt a mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak: a) a mérlegkészítés időpontja; b) a könyvviteli szolgáltatást végző neve, regisztrációs száma, ha a mikrogazdálkodói beszámolót a számviteli törvény 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő személy készítette, ha nem ilyen személy készítette (erre akkor van lehetőség, ha a szolgáltatást igénybe vevőnél az éves [éves szintre átszámított] nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgy­ évben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg), akkor ennek ténye; c) a kapcsolt felekkel lebonyolított olyan ügyletekre vonatkozó [a számviteli törvény 89. § (6) bekezdése

szerinti] információk, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, ilyen ügylet hiányában ennek ténye; d) a kis értékű eszközök egyösszegű leírásánál alkalmazott összeg, ha az kisebb, mint 100 ezer forint; e)  ha a mikrogazdálkodó a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak ténye; f)  a közkereseti társaságként, betéti társaságként, egyéni cégként működő mikrogazdálkodónál a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés, a céltarta­ lék­képzés alkalmazásának ténye. Ezeknek a döntéseknek a mérlegen történő rögzíté­ sével a mikrogazdálkodónak a gazdasági események helyes elszámolásához nincs szüksége további döntéseket tartalmazó dokumentációra, azaz a mikrogazdálkodó számviteli politikát (ideértve a számviteli törvény által a számviteli politika részeként előírt szabályzatokat is) nem készít. A mikrogazdálkodói beszámolót könyvvezetéssel kell alátámasztani. A mikrogazdálkodó könyvvezetési köte­ lezettségét a főkönyvi nyilvántartások és az azokat alátámasztó analitikus nyilvántartások segítségével, a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven teljesíti. A mikrogazdálkodónak a főkönyvi nyilvántartások vezetése során két lehetőség közül kell választania. A mikrogazdálkodónak lehetősége van a kormány­ rendelet 3. melléklete szerinti számlatükörben rögzített főkönyvi számlákra könyveléssel vezetni főkönyvi nyilvántartásait, ekkor a 3. melléklet szerinti számlatü­ kör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A  3. melléklet szerinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni, de az általában 3-4 számjegyig részletezett számlaszámokat tovább lehet bontani, részletezni, ez nem minősül eltérésnek. Ha a mikrogazdálkodónak van kialakult számlake­ rete, amelyet a továbbiakban is szeretne alkalmazni, akkor arra a főkönyvi könyvelés során lehetősége van (a  3. melléklet szerinti számlatükör helyett), azonban ekkor a mikrogazdálkodónak is alkalmaznia kell a számviteli törvény 161. §-a szerinti általános, mindenkire érvényes számlarend-készítési kötelezettséget. Eltérő fogalmak Ahogyan azt már rögzítettük, a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a számviteli törvény előírásait számos eltéréssel kell alkalmazni. Ezek az eltérések egyegy fogalom, mérlegtétel vagy eredménykimutatástétel köré csoportosíthatóak. Vegyük elsőként a mikro­ gaz­dálkodónál eltérő tartalommal alkalmazandó meghatározásokat.

www.ado.hu

5


A hónap témája Ellenőrzés: Az ellenőrzés megállapítása minden esetben a számviteli törvény szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, jelentős összegű hiba nem állapítható meg. Ez azt jelenti, hogy a mikrogazdálkodói beszámolóból nem készülhet háromoszlopos változat, mivel a hibák, hibahatások javítását – összegüktől függetlenül – mindig a hiba feltárásának üzleti éve szerinti könyvvi­teli nyilvántartásban kell elvégezni, és a módosításokat a beszámoló tárgyév oszlopa fogja tartalmazni. Felújítás: Nem minősül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközökön végzett olyan felújítási tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a kis értékű eszközökön végzett, legfeljebb 100 ezer forintos összeget el nem érő tételeket karbantartásként kell a tárgyévi költségek között a könyvviteli elszámolásban megjeleníteni. Behajthatatlan követelés: Behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is. Exportértékesítés árbevétele: A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel nem lehet csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, azt igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni. Eladási árban lévő kamat: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot nem kell külön, kapott kamatként kimutatni, hanem az ilyen kamat az eladás, a beváltás nyeresége vagy vesztesége részeként jelenik meg az eredménykimutatásban. Kapcsolt vállalkozások: A kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat – a kapcsolt felekkel nem piaci körülmények között folytatott ügyletek kivételével – a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni. Ilyen információk a várható alkalmazói körben nem jelentős mértékben fordulhatnak elő, hiszen a konszolidálásba bevont vállalkozás nem választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót. Eltérő mérlegtételek

6

A mikrogazdálkodói beszámolóban néhány, az éves beszámoló sorai szerinti mérlegtétel nem szerepelhet, néhány mérlegtétel értékét pedig módosított tartalommal kell megállapítani. Ezek a tételek az alábbiak: Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés: A mikro­gaz­ dálkodói beszámolóban alapítás-átszervezés aktivált értéke, valamint kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. Az alapítással, átszervezéssel, a kísérleti

szamviteli.tanacsado@complex.hu

fejlesztéssel kapcsolatos – bekerülési értéknek nem minősülő – költségeket a tárgyévi költségek között kell elszámolni. Üzleti vagy cégérték: Üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. Részesedés­ vásárláskor az értékkülönbözet a részesedés értékét módosítja, azaz a részesedés bekerülési értéke a részesedésért fizetett ellenérték (vételár) lesz, üzletágvásárláskor pedig a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözettel a megszerzett eszközök értékét kell módosítani. Az eszközérték-módosítás következtében ekkor előfordulhat, hogy az üzletágvásárlás üzleti évének végén, az üzletágvásárlással érintett eszközök könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával kell csökkenteni. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék: A mikrogazdál­ kodó nem értékelheti fel piaci értékre eszközeit, és a valós értéken történő értékelést sem alkalmazhatja, ezért a mérleg eszközoldalán értékhelyesbítést, a mérleg forrásoldalán értékelési tartalékot nem mutathat ki. Céltartalék: Jövőbeni költségekre, valamint egyéb céltartalék nem képezhető. Ez a számviteli törvény egyik választható rendelkezése, a mikrogazdálkodó ilyet nem képezhet, a várható kötelezettségekre képzendő céltartalékot viszont indokolt esetben képeznie kell (kivéve a kkt.-ként, bt.-ként, egyéni cégként működő mikrogazdálkodót, ha a céltartalékképzés alkalmazását nem választotta). Időbeli elhatárolás: A mikrogazdálkodói beszámolóban a számviteli törvény időbeli elhatárolásokra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, helyette az alábbi előírások szerint kell az időbeli elhatárolások értékét meghatározni. a) aktív időbeli elhatárolások: – kamatbevételek: az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja, aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Ebből következően az egyéves, illetve azt el nem érő (negyedéves, havi) kamatfizetési periódusok esetében a járó kamatokat nem kell elhatárolni, azt az esedékesség időszakában (üzleti évében) kell kamatbevételként kimutatni. –  költségek, ráfordítások: az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra, aktív időbeli


A hónap témája elhatárolásként kell kimutatni. Ezeket a költsé­ geket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszá­ molni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Az időbeli elhatárolások nagy részét jelentő, tárgyévet és a következő üzleti évet érintő költségeket, ráfordításokat abban az időszakban kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották (a számla, az egyéb bizonylat kiállításának napja szerinti időszak). –  átvállalt kötelezettségek: az olyan átvállalt, és még pénzügyileg vagy más módon nem rendezett kötelezettségeket, ahol az átvállalt kötelezettség összege meghaladja az 1 millió forintot, halasztott ráfordításként kell kimutatni. Az 1 millió forintot meg nem haladó összegű átvállalt kötelezettségeket a tárgyévi rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni, elhatárolás nélkül. – más bevételek, ráfordítások: a bevétel, a ráfordítás felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, időbeli elhatárolás nincs. b) passzív időbeli elhatárolások: – kamatráfordítások: az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az ezt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja, passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Ebből következően az egyéves, illetve azt el nem érő (negyedéves, havi) kamatfizetési periódusok esetében a fizetendő kamatokat nem kell elhatárolni, azt az esedékesség időszakában (üzleti évében) kell kamatráfordításként kimutatni. – bevételek: az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több üz­leti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra, passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Az időbeli elhatárolások nagy részét jelentő, tárgyévet és a következő üzleti évet érintő bevételeket abban az időszakban kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották (a számla, az egyéb bizonylat kiállításának napja szerinti időszak). – fejlesztési célú támogatás, elengedett, átvállalt, eszközhöz kapcsolódó kötelezettség, térítés nélkül átvett eszköz, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz: az olyan tételeket, ahol a rendkívüli bevételként elszámolt összeg meg­ haladja az 1 millió forintot, halasztott bevételként

kell kimutatni. Az 1 millió forintot meg nem haladó összegű tételeket a tárgyévi rendkívüli bevételek között kell kimutatni, elhatárolás nélkül. – más ráfordítások, bevételek: a ráfordítás, a bevétel felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, időbeli elhatárolás nincs.

A bekerülési érték eltérései A mikrogazdálkodó által végzett beszerzések, egyéb bekerülések esetében a kormányrendelet számos egyszerűsítéssel él, amelyek mindegyike a bekerülési értéket pontosító, „számolgatós” tételek kötelező elhagyását jelenti. Ezek az alábbiak: A mikrogazdálkodónál az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön a) felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díját; b) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat, folyósítási jutalékot, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalékot; c) szerződés közjegyzői hitelesítésének díját; d) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamatot a tárgyévi költségek, ráfordítások között kell elszámolni, azzal a bekerülési érték nem módosítható. Ezzel azonosan szintén a tárgyévi költségek, ráfordítások, bevételek között kell elszámolni az alábbiakat, azokkal a bekerülési érték nem módosítható: a) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díjat; b) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözetét; a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beru­há­ záslebonyolítás, az új technológiaelsajátítás (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit. A számviteli törvény szerint, ha a beszerzésről az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti külön­ bözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a

www.ado.hu

7


A hónap témája különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Mikrogazdálkodónál ez a különbözet minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül, és így a különbözetet a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához a számviteli törvény szerint a napi választott árfolyamot vagy az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni. A mikrogazdálkodó ez utóbbi, könyv szerinti árfolya­ mot kell hogy alkalmazza, így a beszerzéskor nála árfolyam-különbözet nem keletkezik. A számviteli törvény szerint a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező kamatot a vételár nem tartalmazhatja. Mikro­ gazdálkodónál ez a kamat is a vételár részét, illetve a piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képezi, az a kamatot is magában foglalja. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a kamatozó értékpapírok könyvviteli elszámolása. A saját termelésű készletet – a számviteli törvényben az egyszerűsített éves beszámoló készítése során biztosított lehetőség kötelező előírásával – a mikrogaz­dál­ kodónál a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Terv szerinti értékcsökkenés

8

Az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékének tervezett csökkenését a számviteli törvény alapján kell elszámolni, a következő lényeges eltérésekkel. Az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást is) napjáig kell időarányosan (kivéve az egyösszegű leírás esetét) elszámolni, azaz az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál maradvány­ érték nem állapítható meg, a teljes bekerülési (bruttó) érték költségként leírandó, kivéve a számviteli törvény szerinti azon eseteket, ahol nem lehet az eszközre terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A bruttó érték alapján számított, lineáris, időarányos módszerrel elszámolt, valamint a használatbavételkor egy összegben elszámolt terv szerinti értékcsökkenéstől eltérő módszerű terv szerinti értékcsökkenés (például

szamviteli.tanacsado@complex.hu

teljesítményarányos, változó összegű, degresszív, progresszív, nettóérték-alapú) nem alkalmazható. Lényeges egyszerűsítésként a tárgyi eszközöknél – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározása során a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat kell alkalmazni, így – a maradványérték kizárását is számításba véve – a számvitelben és a társasági adóban azonos nyilván­ tartás alapján számolható el az értékcsökkenés. Az immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál hasznos élettartamként 3 évet kell alkalmazni, kivéve, ha szerződés vagy más dokumentum alapján ettől eltérő hasznosítási idő bizonyítható. Ebben az esetben a szerződés vagy más dokumentum által alátámasztott időtartamot kell alkal­ mazni. Utóbbira szemléletes példa egy ötéves, szerződésben rögzített bérleti jog, amelynek hasznos élettartama a tárgyi eszközök között 5 év lesz. A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (ezeket a továbbiakban kis értékű eszközöknek hívjuk) értékcsökkenését egy összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó azonban ettől eltérően dönthet úgy is, hogy a kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 100 ezer forintnál kisebb értékhatárt választ, mert például gépei jelentős részének egyedi bekerülési értéke 50-60 ezer forint, de az egyösszegű leírás jelentős aránytalanságot okozna az üzleti évek közötti költségelszámolásában. Ha a mikrogazdálkodó a 100 ezer forintos értékhatártól eltér, akkor ebben az esetben azonos (a választott) értékhatárt kell alkalmaznia minden kis értékű eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása során. Az egyös�szegű leírás értékhatárának választott összegét a beszámoló mérlegén fel kell tüntetni. A terv szerinti értékcsökkenés kötött szabályai számos vállalkozónak előnytelenek is lehetnek, nekik érdemes megfontolniuk a mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérés előnyeit és hátrányait, és ez alapján dönteniük. Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken.


A hónap témája Az értékkülönbözet a számviteli törvény előírásai s­ zerint akkor minősül tartósnak, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél az a) pont szerinti terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. A terven felüli értékcsökkenésre és annak visszaírá­ sára adott, 30 százalékos szabály az összeg nagysága miatt jelent egyszerűsítést, hiszen egy ekkora mértékű értékcsökkenéshez nem szükségesek pontos becslési módszerek, „ránézésre” megállapítható az értékcsökkenés bekövetkeztének ténye.

lések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, b)  több mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, c)  több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. A követelések értékvesztését tehát lejárati idők és diktált arányok szerint kell elszámolni, így a vevők, egyéb követelések üzleti év végi értékelésekor nem kell minősíteni, a fizetőképességet vizsgálni. A 100 ezer forint alatti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, legalább 180 napja lejárt követelésekre a behajthatatlanság mikrogazdálkodókra engedélyezett szabályát lehet alkalmazni, és ezen követeléseket hitelezési veszteségként az egyéb ráfordítások között leírni. Eltérő értékelési szabályok

Értékvesztés Az eszközök értékvesztésére a számviteli törvény szabályait kell alkalmazni, néhány eltérő szabály alkalmazásával. Értékvesztést kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Ez a különbözet akkor minősül tartósnak, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll, illetve – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Az értékvesztés elszámolását követő években – az üzleti év végi értékeléskor – az elszámolt értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. A befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok értékvesztésére adott szabályok lényegében megegyeznek a mikrogazdálkodónál a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának előírásaival, ugyanazon előnyökkel. A követelések értékvesztésének elszámolására szintén a számviteli törvénytől eltérő, sajátos szabályokat tartalmaz a kormányrendelet. Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követe-

A számviteli törvény előírásai szerinti értékhelyesbítést (egyes befektetett eszközök piaci értékre történő felértékelését) a mikrogazdálkodó nem alkalmazhat, ezért értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. A mikrogazdálkodó a valós értéken történő értékelés szabályait sem alkalmazhatja, így valós értékelés értékelési tartaléka sem mutatható ki. A számviteli törvény előírásai szerint a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell értékelni, mikrogazdálkodónál az átértékelés nem engedélyezett, az értékeket a könyv szerinti árfolyamon kell hagyni. A törvény szerinti, alkalmazható árfolyamok közötti választási lehetőség a mikrogazdálkodónak nem biz­ tosított, neki a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre ­szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség a számviteli törvény 60. § (1) be­kezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámí­ tani. Az átszámításhoz a számviteli törvény 60. § (6) bekezdése szerinti (csak devizavételi, csak devizaeladási) árfolyam nem használható. Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról

www.ado.hu

9


A hónap témája

10

szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai – a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése – szerinti árfolyamot kell alkalmazni, azaz a többi gazdálkodónak biztosított egyszerűbb ár­folyam-használati lehetőséget a mikrogazdálkodónak kötelező szabályként kell alkalmaznia. Az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó ügyletek (főképp érté­ kesítések, előlegnyújtás) miatti követelések, kötele­zett­ ségek elszámolása (és így a beszerzés, az árbe­ vétel forintosítása) az egyszerűbb, az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában érvényes áfaárfolyamon tör­ ténik. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezett­ ségek csökkenéseire a mikrogazdálkodóknak az egyedi értékelés, ahol ez nem lehetséges, ott az átlagárfolyam használata van kijelölve, ez utóbbi annyiban jelent eltérést a többi gazdálkodó által alkalmazható árfolyamokhoz képest, hogy a mikrogazdálkodó nem választhat erre a célra más (például a FIFO-módszer alapján számított) árfolyamot. A kormányrendelet szerint tehát a valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni. A kormányrendelet, illetve az egyszerűbb nyilvántartás logikája feltételezi, hogy a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást. Ekkor a vásárolt készletek mérlegértékét a számviteli törvény által elrendelt kötelező tételes men�nyiségi felvétel szerint meghatározott leltári mennyiség és az utolsó beszerzési ár alapján, míg a saját termelésű készletek mérlegértékét a leltári mennyiség és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata szerint kalkulált értéken kell meghatározni. A vásárolt készletekre elrendelt utolsó beszerzési ár használata jelentős egyszerűsítést jelent, azonban felértékelést eredményezhet a leltári készlet átlagos beszerzési árához képest. Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben folyamatos értékbeni nyilvántartást vezet, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kapcsolatos szabályokat készlet-nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni. A készlet-nyilvántartási szabályzat kialakításánál a számviteli törvény készletekkel kapcsolatos előírásait kell figyelembe vennie, tehát ez esetben minden, a számviteli törvény által biztosított értékelési lehetőséget alkalmazhat. A készletek értékbeni nyilvántartásának vezetéséről a mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén nyilatkozni kell.

szamviteli.tanacsado@complex.hu

Közkereseti társaságként, betéti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodó további egyszerűsítési lehetőségei A közkereseti társaságként, betéti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak a mikro­ gazdálkodói beszámoló készítése során a) a terven felüli értékcsökkenésre, b) az értékvesztésre, c) a céltartalékképzésre [a számviteli törvény 41. § (7) bekezdése szerint külön törvény vagy kormányrendelet által előírt céltartalékképzés kivételével] vonatkozó kormányrendeleti és számviteli törvényi szabályokat nem kötelező alkalmaznia, azaz ezen mikro­ gazdálkodók dönthetnek úgy, hogy a kormányrendelet egyszerűsítő szabályain túl a piaci értékváltozáson alapuló terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés, a várható kötelezettségekre képzendő céltartalék szabályrendszerét sem alkalmazzák. Ezzel a szabállyal biztosítva van nevezett alkalmazói kör számára, hogy a 2012. és korábbi üzleti években alkalmazott sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének szabályait a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során is továbbvihessék. Erről a döntésükről a mikrogazdálkodó beszámoló mérlegén nyilatkozni kell. A mikrogazdálkodó átalakulása Olyan átalakulásoknál, amelyekben akár az átalakuló, akár az átalakulással létrejövő gazdasági társasá­ gok közül bármely mikrogazdálkodóként működik, a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállí­ tani. Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikro­ gazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra A mikrogazdálkodói beszámolóra az alkalmazási fel­ tételeknek megfelelő vállalkozó bármely üzleti év első napjával áttérhet. Erre elsőként a 2013. üzleti évre vonatkozóan van lehetőség, a mikrogazdálkodói beszámolót a 2012. üzleti évre, visszamenőleg nem lehet alkalmazni. Az áttérést nem kell bejelenteni, egyedül a vállalkozó számviteli politikájának az áttérés napjára vonatkozó hatálytalanítását kell elvégezni.


A hónap témája A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával számos nyitási rendezőtételt el kell számolnia. Ezek a következők: a) az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie, és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania; b) az időbeli elhatárolásokat fel kell oldania azok kivételével, amelyeket a mikrogazdálkodói beszámolóban is ki kellene mutatnia; c) a kkt.-ként, bt.-ként, egyéni cégként áttérő vállal­ kozónak a várható kötelezettségekre képzett céltartalékot meg kell szüntetnie, ha ezt a fajta céltar­ta­ lékképzést döntése alapján nem alkalmazza; d) a jövőbeni költségekre képzett, illetve az árfolyamveszteség-elhatároláshoz kapcsolódó céltartalékot meg kell szüntetnie; e) az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetnie; f)  a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie; g)  a meglévő részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték (negatív üzleti vagy cégérték) könyv szerinti értékét ki kell vezetnie, azzal a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítania; h) a g) ponton kívüli üzleti vagy cégérték könyv sze­rinti értékét egyéb ráfordításként, a g) ponton kívüli negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb bevételként elszámolva ki kell vezetnie. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv sze­ rinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, folytatólagosan, a számviteli törvény szabályai szerint kell elszámolni, csak a mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérést követően beszerzett eszközökre kell a mikrogazdálkodóra vonatkozó terv szerinti értékcsökkenési szabályokat alkalmazni. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javakra, tárgyi eszközökre nyilvántartott terven felüli értékcsökkenés, a befektetett pénzügyi eszközökre, készletekre, követelésekre, értékpapírokra nyilvántartott értékvesztés összegét nem kell kivezetni, ezen eszközöket az első „mikrogazdálkodós” üzleti év végére vonatkozóan, az üzleti év végi értékelésekor kell a mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó szabályok szerint értékelni és az esetleges értékváltozásokat elszámolni. A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonat­ kozó, kötött szabályok hatálytalanításával a 2012-re ilyen típusú beszámolót készítő vállalkozónak valamilyen hatályos beszámolási formát (éves, egyszerűsített éves, mikrogazdálkodói) választania kell, azonban ezek

közül a választási feltételek mentén szabadon dönthet, nem kell kötelezően a mikrogazdálkodói beszámolót választania. Az olyan mikrogazdálkodónak, aki a 2012. üzleti évben sajátos egyszerűsített éves beszámolót készít, és a 2013. üzleti évre a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választja, annak a 2013. üzleti év első napján az áttérési szabályokat nem kell alkalmaznia, mivel a sajátos egyszerűsített éves beszámoló szabályai megfelelnek a mikrogazdálkodói beszámoló szabályainak. Visszatérés éves vagy „normál” egyszerűsített éves beszámolóra Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az alkalmazási feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A vis�szatérés kényszerű módja esetében tehát még két évig mikrogazdálkodói beszámolót kell készíteni. Egy példával illusztrálva a leírtakat, annak a mikrogazdálkodónak, amely 2014-ben és 2015-ben sem felel meg az alkalmazási értékhatároknak, csak a 2016-os üzleti évtől kell éves vagy „normál” egyszerűsített éves beszámolót készítenie. Ha a mikrogazdálkodó önszántából szeretne visszatérni az éves vagy a „normál” egyszerűsített éves beszámoló készítésére, arra leghamarabb három, mikrogaz­ dálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után kerülhet sor. Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitóadatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záróadataival, azaz nyitáskor nem kell a mikrogazdálkodóra vonatkozó szabályok szerint összeállított mikrogazdálkodói beszámolóban szereplő adatokat megváltoztatni, átértékelni, arra leghamarabb az első, nem mikrogazdálkodóként töltött üzleti év végén, az üzleti év végi értékelésnél van lehetőség. Összegzés A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló kormányrendelet hatálybalépésével 2013-tól választhatóvá válik a kisebb vállalkozások, kft.-k által igényelt, kettős könyvvitellel alátámasztott, eddigi legegyszerűbb beszámolási forma. A cégeknek, könyvelőknek lényeges adminisztrációegyszerűsítést jelentő lehetőséget várhatóan nagyon sokan fogják választani.

11

Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló

www.ado.hu


Könyvvizsgálat, ellenőrzés Könyvvizsgálat, ellenőrzés

Tervezés a könyvvizsgálatban

A könyvvizsgálati munka hatékonyságát alapvetően a tervezés részletessége, minősége határozza meg, ezért is olyan fontos kellő időt fordítani a tervezési dokumentáció összeállítására, amely koordinálja a könyvvizsgálót az auditálási folyamat során.

12

A könyvvizsgálati feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötése után a könyvvizsgáló első feladatai között kell hogy legyen a munkafolyamat megterve­ zése, amelynek kitüntetett szerepét szerintem nem kell senkinek sem bemutatni. Sok könyvvizsgáló – elsősorban az egyéni vállalkozók, illetve a kisebb könyvvizsgáló társaságok – gyakran konkrét tervezési dokumentáció nélkül vágnak bele a beszámoló felülvizsgálatába, és csak utólag készítik el a tervezési munkapapírokat. Ez a megoldás ugyan népszerű, és lássuk be, sok esetben hatásos is, de egy könyvvizsgálati folyamatnak nem egy-két napról, egy-két hétről kell szólnia, hanem egy üzleti évről. A minőségellenőrzés során a tervezés mint könyvvizsgálati dokumentációt kiemelten ellenőrzik, hiszen ez alapozza meg az egész auditálás munkamenetét. Kérdésként sokszor felmerül: hányszor is kell egy könyvvizsgálat alkalmával tervezni? A kérdés jó, hiszen a tervezés előremutató feladat, így azt az érdemi ellenőrzés megkezdése előtt kell lebonyolítani, viszont például a lényegességi határérték meghatározásánál még nem biztos, hogy rendelkezésünkre állnak a tervezéshez szükséges adatok, persze ez csak egy eset a sok közül. Számos vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban, nyilván a lényegesség esetében is ki tudunk indulni az előző évi adatokból, illetve a tervezési dokumentáció számára is vannak különböző észrevételek, azonban egyet le kell szögezni: a tervezést a könyvvizsgáló hajtja végre, tehát a könyvvizsgáló feladata és tiszte eldönteni, megítélni, hogy mikor készíti el a tervezési munkapapírokat, módosítja-e ezeket, és ha igen, akkor mikor. A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok közül több standard is tartalmaz előírásokat a tervezésre vonatkozóan, de a legátfogóbb szabályozásokat a 300. témaszámú, „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése” elnevezésű standard jelenti. A könyvvizsgálat megtervezése magában foglalja egy, a megbízásra vonatkozó átfogó könyvvizsgálati stra­ tégia kialakítását és könyvvizsgálati terv kidolgozását, amely megfelelően támogatja a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának munkafázisait, és különösképpen segíti a könyvvizsgálót abban, hogy – kellő figyelmet fordítson a könyvvizsgálat fontos területeire;

szamviteli.tanacsado@complex.hu

– megfelelő időben azonosítsa és megoldja a lehetséges problémákat; – megfelelően megszervezze és irányítsa a könyvvizsgálati megbízást ahhoz, hogy azt hatékonyan és eredményesen végezzék el; – megfelelő szintű képességekkel és kompetenciával rendelkező tagokat válasszanak ki a megbízásért felelős munkacsoportba ahhoz, hogy válaszoljanak az előre jelzett kockázatokra, valamint abban, hogy a munkát megfelelően osszák fel közöttük; – a megbízásért felelős munkacsoport tagjainak irányítása és felügyelete, valamint a munkájuk áttekintése egyszerűbb és könnyebb legyen; – a komponensek könyvvizsgálói és a szakértők által végzett munkát koordinálják. A tervezési szakasz a könyvvizsgálatban nem külön­ álló rész, hanem olyan átfogó tevékenység, amely a könyvvizsgálat teljes folyamatában, minden egyes fázisában jelen van, a feltételek és a körülmények változásával egyetemben módosul, frissül. Jellege és terjedelme a könyvvizsgáló megítélésétől függ, de mindenképpen közreható tényező – a gazdálkodó egység mérete, tevékenysége és összetettsége, valamint – a korábbi tapasztalatokból és a körülmények válto­ zásaiból eredő információk mennyisége. Nincs kötelező előírás rá ugyan, de célszerű és ész­ szerű lehet a tervezés főbb elemeit, mérföldköveit, a tervben szereplő kérdéseket megismertetni és egyben megvitatni a gazdálkodó egység vezetőivel a könyv­ vizsgálat hatékonyságának növelése és könnyebb ütemezhetősége érdekében. Természetesen a szkepticizmusunkat is fenn kell tartani, ügyelnünk kell arra, hogy a könyvvizsgálati eljárások ne váljanak túlságosan kiszámíthatóvá a vállalkozás vagy egyes érdekeltek számára. A tervezés keretében a standard értelmében tehát átfogó könyvvizsgálati stratégiát és könyvvizsgálati tervet kell készítenie a könyvvizsgálónak. Az átfogó könyvvizsgálati stratégiával szemben kettős elvárást fogalmaz meg a hazai szabályozás: eszerint olyan rendszert kell kialakítani, amely meghatározza a könyvvizsgálat hatókörét, ütemezését és irányítását, valamint iránymutatást nyújt a könyvvizsgálati terv kidolgozásához.


Könyvvizsgálat, ellenőrzés Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakításakor a könyvvizsgálónak: – azonosítania kell a megbízás azon jellemzőit, amelyek meghatározzák annak hatókörét; – meg kell határoznia a megbízás jelentéstételi céljait a könyvvizsgálat ütemezésének és a szükséges kommunikáció jellegének megtervezése érdekében; – mérlegelnie kell azokat a tényezőket, amelyek a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint jelentősek a megbízásért felelős munkacsoport erőfeszítéseinek irányításában; – mérlegelnie kell a megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységek eredményeit és – ahol ez alkalmaz­ ható – azt, hogy a gazdálkodó egység számára a megbízásért felelős partner által végrehajtott egyéb megbízásokon szerzett ismeret releváns-e; továbbá – meg kell határoznia a megbízás elvégzéséhez szükséges erőforrások jellegét, ütemezését és terjedelmét. A könyvvizsgálat hatókörének meghatározásakor a tevékenységet, beszámolást, könyvvezetést stb. befolyásoló speciális jogszabályi környezetet kell feltér­ képezni és kellőképpen alkalmazni, amely befolyással lehet a könyvvizsgálat eredményességére, hatékonyságára. Ennek megfelelően kell kialakítani az auditálási folyamat ütemtervét, ahol előre tervezve kell a rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdálkodni, itt elsősorban az emberi erőforrásokra gondolunk, bár speciális meg­ bízások esetében különböző eszközellátottság is szükséges lehet. Célszerű minél hamarabb az egyes tervezett időpontokat és az azokhoz tartozó vizsgálati területeket a vizsgált társasággal is leegyeztetni, hogy az adott időpontban egyrészről az illetékes személlyel/személyekkel, másrészről az adott dokumentumok előkészítésével tudjuk a munkánkat elvégezni. Természetesen ez a fajta ütemezés a külső szakértők bevonásakor is hathatós segítségünkre lehet. Célszerű az ütemezés során az auditált társaságra vonatkozó „szokásokat” figyelembe venni, mint például mikor van közgyűlés/taggyűlés/ részvényesi gyűlés/felügyelőbizottsági gyűlés stb. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia egy lehetséges szerkezete mindezek tükrében: – A megbízás hatókörére vonatkozó információk – A könyvvizsgálati munkafolyamat ütemezése – Saját és idegen (külső szakértői) erőforrások terve­ zése – Lényeges hibás állítás kockázatára adott átfogó válaszok ismertetése Az átfogó könyvvizsgálati stratégiával párhuzamosan a könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia egy könyvvizsgálati tervet is, amelynek magában kell foglalnia az alábbiak leírását: – a tervezett kockázatbecslési eljárások jellege, ütemezése és terjedelme a 315. témaszámú nemzeti könyvvizsgálati standard szerint

– az állítások szintjén tervezett további könyvvizsgálati eljárások jellege, ütemezése és terjedelme a 330. témaszámú nemzeti könyvvizsgálati standard szerint; – az egyéb olyan tervezett könyvvizsgálati eljárások, amelyeket azért szükséges végrehajtani, hogy a megbízás összhangban legyen a nemzeti könyvvizsgálati standardokkal. Noha a 300-as standard előírásainak értelmében az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv szervesen elkülönül egymástól, ezt a valóságban együtt is lehet kezelni, sőt kis- és középvállalkozások esetén sok esetben nincs is értelme külön-külön kezelni, hiszen a kettő szorosan összekapcsolódik, a könyvvizsgálati terv az átfogó könyvvizsgálati stratégiára van utalva. A könyvvizsgálati terv annyiban részletesebb az át-­ fogó könyvvizsgálati stratégiánál, hogy tartalmazza a megbízásért felelős munkacsoport tagjai által végrehajtandó könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét. Ezeknek a könyvvizsgálati eljárásoknak a tervezésére a könyvvizsgálat folyamatában kerül sor, ahogy kidolgozásra kerül a megbízással kapcsolatos könyvvizsgálati terv. Emellett a könyvvizsgáló megkezdheti a további könyvvizsgálati eljárások végrehajtását néhány ügyletcsoportra, számlaegyenlegre és közzétételre vonatkozóan az összes hátralévő további könyvvizsgálati eljárás megtervezése előtt. A könyvvizsgálati tervben tehát a kockázatbecslési és könyvvizsgálati eljárások bővebb kifejtése szerepel, ennek megfelelően célszerű a következőkre kitérni: – Kockázatbecslési eljárások jellege és ütemezése =  A vállalkozás és környezetének megismerése =  A belső ellenőrzési rendszer felmérése =  A csalás és hamisítás kockázatának felmérése =  Az informatikai rendszer felmérése =  Állítások szintjén azonosított kockázatok – A lényegesség és a kritikus könyvvizsgálati területek meghatározása – Az állítások szintjén tervezett könyvvizsgálati eljárások jellege és ütemezése – Az egyéb tervezett könyvvizsgálati eljárások – A könyvvizsgálati munkacsoport tagjai irányításának, felügyeletének és munkájuk áttekintésének a jellege és ütemezése – A megbízás költségvetése A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat folyamán szükség szerint aktualizálnia és módosítania kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet, ennek megfelelően akár több tervezet is készülhet egy üzleti évhez kapcsolódóan. Minden lényeges, a tudomásunkra jutott változásnál mérlegelni kell az információ jellegét és súlyát, hogy annak tudatában szükséges-e, és ha igen, milyen mértékben kell változtatni a könyvvizsgálati munka tervezett menetén és az ehhez kapcsolódó

13

www.ado.hu


Könyvvizsgálat, ellenőrzés dokumentációk tartalmában, szerkezetében. Szükség szerint – ha ezt az adott szituáció is indokolja – külső szakértő utólagos bevonásával is élhet a könyvvizsgáló. Ahogy a mondás is tartja: minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nincs ez másképp a könyvvizsgálati munka tervezésével sem, hiszen egy jó tervdokumentáció kellőképpen segítheti az auditálás folyamatát, azonban a tervben foglaltakat meg is kell tudni valósítani. Hiba azonban nem felismerni, hogy egy

Akár több mint nettó

60 000 Ft kedvezmény!

részletes tervezés mennyire megkönnyítheti a könyvvizsgáló munkáját, a kommunikációt és a hatékonyságot. Előre ütemezhetővé válik az auditálási folyamat, optimális esetben nem kell arra várni, hogy az ügyfél előkészítse a vizsgálni kívánt dokumentumokat, lehet gazdálkodni a munkaerővel és a munkaidővel. Dr. Kántor Béla Miskolci Egyetem, egyetemi docens

Segítünk, hogy könnyebben elbírjon a munkával:

HR-Munkajogi klubok Csomagajánlataink az Ön igényeire szabva  hasznos segédanyagok az új Mt.-hez  online és személyes konzultációs lehetőségek

www.complex.hu/munkajogiklub

14

CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. Tel.: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 www.complex.hu 

szamviteli.tanacsado@complex.hu









info@complex.hu


Nemzetközi számvitel Nemzetközi számvitel

IFRS SME – IFRS standard a kis- és középvállalkozásokra

Cikkünkben a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (a továbbiakban: IASB) által 2009 júliusában ­kibocsátott IFRS SME (small and medium enterprises) standardot, a kis- és középvállalkozásoknak szóló nemzetközi pénzügyi beszámolási szabályokat mutatjuk be.

Az IFRS SME standard alkotásának hátterében az állt, hogy az IFRS rendszerének egyik legnagyobb alkalmazhatósági korlátját jelentette, hogy az IFRS kifejezetten a nagyvállalatok számviteli rendjének szabályozására szolgál. Az IASB már 2003 szeptemberében megfogalmazta azon célkitűzését, amely szerint a jelenleg hatályos IFRS standardokra támaszkodva a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan külön számviteli szabályrendszert dolgoz ki. Ez 5 éves standardalkotási folyamatot jelentett, amelynek eredményeképpen a gazdálkodóegységek igényük szerint nem kizárólag a teljes IFRS, hanem egy sokkal egyszerűbb, de IFRS-alapú számviteli keretrendszer alapján is elkészíthetik pénzügyi kimutatásaikat. Az IFRS SME tulajdonképpen válasz arra az erőteljes nemzetközi igényre, amely a fejlett és fejlődő országok felől jelentkezett a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó olyan precíz és egységes számviteli standardok iránt, amelyek a teljes IFRS-szabályozásnál lényegesen egyszerűbb előírásokat tartalmaznak. Az IFRS SME előnyei: – magasabb szintű összehasonlítási lehetőséget ad a kimutatásokat, beszámolókat felhasználóknak; –  erősíti a kis- és középvállalkozások elszámolásai, beszámolói iránti bizalmat; –  csökkenti a nemzeti számviteli előírásoknak való megfelelés jelentős költségeit. Az IFRS SME standard sajátossága, hogy megfelel az IFRS általános előírásainak, ugyanakkor a teljes IFRS egyszerűsítésre kerül, kivéve belőle a részletes és túlságosan összetett szabályokat. A kis- és középvállalatok (SME) definiálása és alkalmazási hatóköre Az IASB szándékosan kizárta azt, hogy a vállalati mérethez kötődjön a kis- és középvállalkozás meghatározása. Az SME standard megfogalmazása alapján kis- és középvállalkozásnak minősülnek azok a gazdálkodóegységek, amelyeknek nincs nyilvános elszámolási kötelezettségük (public accountibility), és általános célú pénzügyi kimutatásokat tesznek közzé a pénzügyi kimutatások külső felhasználói számára. Külső felhasználó lehet pél-

dául a tulajdonos, amennyiben a gazdálkodóegység irányításában, vezetésében nem vesz részt, valamint a jelenlegi és potenciális hitelezők, a szállítók, a vevők és a hitelminősítő intézetek. Egy gazdálkodóegység nyilvános elszámolási kötelezettséggel bír, ha –  a gazdálkodó adósság- vagy tőkeinstrumentumait nyílt piaci kereskedelemben forgalmazzák, vagy az ilyen jellegű kereskedésre vonatkozó engedélyezési eljárás folyamatban van, vagy – a gazdálkodó eszközeit elsődleges tevékenységéhez kapcsolódóan vagyonkezelőre bízza, mint például bank, biztosítótársaság, nyugdíjalapok, értékpapírforgalmazók, befektetési bankok. Néhány gazdálkodó esetében előfordulhat, hogy eszközeiket az elsődleges tevékenységük szempontjából mellékes okokból bízzák vagyonkezelőre (például utazási vagy ingatlanügynökségek, iskolák, szövetkezetek). Az ilyen esetekben a gazdálkodóknak nincs nyilvános elszámolási kötelezettségük. Nem az IASB-nek, hanem az adott ország törvényalkotóinak, szabályozó szervezeteinek kell döntést hoznia arról, hogy az IFRS SME alkalmazása az adott országban kötelező, lehetőség vagy éppen tilos. Az IFRS SME alkalmazási hatókörének kiemelt kérdései Olyan leányvállalatok is alkalmazhatják az IFRS SME standardot egyedi pénzügyi kimutatásaikra, amelyeknek az anyavállalata a teljes IFRS szerint készíti pénzügyi kimutatását abban az esetben, ha a leányvállalat ön­maga nem esik nyilvános elszámolási kötelezettség alá. Amennyiben a leányvállalat e mellett dönt, akkor az IFRS SME minden szabályát alkalmaznia kell a kimu­ tatások elkészítése során. Ugyanakkor, ha az anyavál­lalat a teljes IFRS-t használja, az azonos számviteli politika követelménye miatt megfontolandó, hogy nem célszerűbb-e a leányvállalatnak is a teljes IFRS-t alkalmazni. Nem alkalmazhatják az IFRS SME standardot a kisés középvállalkozások, amennyiben tőzsdén jegyzettek, mivel függetlenül attól, hogy a tőzsdén jegyzett társa-

15

www.ado.hu


Nemzetközi számvitel

16

ság kis- és középvállalatnak minősül-e, tőkéjét külső befektetők széles csoportjaitól szerzi, amely befektetők nem vesznek részt közvetlenül a gazdálkodóegység irányításában, és amelyeknek nincs lehetősége a nekik szükséges információ igénylésére. Ebből következően a tőzsdén jegyzett gazdálkodóegységek kizárólag a teljes IFRS-rendszerét alkalmazhatják. Azok a gazdálkodók, amelyek alapvető közszolgáltatásokat nyújtanak (például: hulladékgyűjtő vállalkozások, vízművek, helyi energia-előállító vagy -elosztó vállalkozások, helyi kábeltévé-társaságok stb.) méretüket tekintve lehetnek nagyon kicsik. Azt, hogy a gazdálkodó a teljes IFRS-t vagy az IFRS SME-t alkalmazza, inkább a pénzügyi kimutatásokat felhasználók köre, mint az üz­ leti tevékenység jellege kell hogy meghatározza. Azaz önmagában a gazdálkodó által végzett tevékenység nem eredményezi a nyilvános elszámolási kötele­zett­séget. Az IASB hasonlóan ítéli meg azon gazdálkodókat is, amelyek meghatározó gazdasági jelentőséggel bírnak az adott országban. A meghatározó jelentőség megítélésének alapja lehet a vállalkozás vagyona, összbevétele, alkalmazotti létszáma, a piaci súlya és a külső finanszírozottság mértéke. Önmagában a meghatározó gazdasági jelentőség nem elegendő annak megítéléséhez, hogy nyilvános elszámolási kötelmet rendeljünk az ilyen vállalkozásokhoz. Ehelyett az adott ország szabályozására kell bízni annak eldöntését, hogy az ilyen gazdálkodók alkalmazhatják-e vagy kötelesek alkalmazni az IFRS SME standardot. A kis- és középvállalkozások számos esetben pénzügyi kimutatásaikat elsődlegesen az adóhatóságoknak készítik, nem pedig a befektetők, hitelezők döntéshozatalának alátámasztására. Ugyanakkor az IFRS SME standard alapján készített eredménykimutatás megfelelő alapot teremt az adóköteles eredmény kiszámításához, majd a nemzeti adózási előírások figyelembevételével, az adózás előtti eredményt módosító tételek kigyűjtésével, az adóhatóságoknak szükséges információ előállítható. A fentieket áttekintve összefoglalóan megállapít­ ható, hogy az IFRS SME alkalmazását megelőzően a következőket kell végiggondolni: – a nemzeti/helyi szintű számviteli és pénzügyi beszámolási követelményeket; – kik a pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználói; – az IFRS SME alkalmazása esetén megoldható-e a más vállalkozásokkal való összehasonlítás; – milyen üzleti hatásokkal bír az IFRS SME alkalmazása, például a nettó eredményre, a vállalkozás által számított mutatók változására, a társasági adófizetésre vagy éppen az osztalékfizetésre; – a gazdálkodó hosszú távú terveit, a nemzetközi piacon való megjelenés, tőzsdei bevezetés kérdését; – a konszernszintű beszámolási kérdéseket, a helyi és a teljes IFRS, valamint IFRS SME szabályok eltéréseit, azonosságait;

szamviteli.tanacsado@complex.hu

– az IFRS SME bevezetésének költségeit, a jövőbeni oktatási költségeket, a tanácsadók igénybevételének költségeit; – az IFRS SME változásának gyakoriságát (az IASB tervei alapján 3 évente aktualizálnák a standardot), a csökkentett mennyiségű közzéteendő információkat; – valamint az IFRS SME világszintű elfogadottságát. Alapelvek az IFRS SME standardban Az IFRS SME szerinti pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról információkat nyújtson, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. A felhasználók nincsenek abban a helyzetben, hogy kifejezetten a saját informá­ ciós igényüknek megfelelő jelentések, beszámolók elkészítését kérjék a gazdálkodótól. A minőségi jellemzők (számviteli alapelvek) az IFRS SME standardban nem egészen azonosak a teljes IFRS standardokban olvasható jellemzőkkel. Az eltérést elsősorban az alapelvek részletezettsége jelenti. Az SME standard kidolgozásának első lépéseként a keretelvekből kiemelték azokat a koncepciókat, átfogó megfontolásokat, minőségi jellemzőket, alapelveket, amelyek átvétele az SME standardhoz elengedhe­ tetlen. Az IFRS SME 2. része az alábbi minőségi jellemzőket nevesíti: – Érthetőség – Jelentőség – Lényegesség – Megbízhatóság – Tartalom elsődlegessége a formával szemben – Óvatosság – Teljesség – Összehasonlíthatóság – Időszerűség – Költség-haszon elve Következő lépésként a pénzügyi kimutatások felhasználóinak igényeit és a költség-haszon elv érvényesülését figyelembe véve hajtottak végre módosításokat, egyszerűsítéseket. A teljes IFRS és az IFRS SME standard főbb eltérései Az IFRS SME öt típusú egyszerűsítést tartalmaz a teljes IFRS-hez képest: – A kis- és középvállalkozások szempontjából nem releváns témák törlése – A számviteli elszámolási választási lehetőségek megszüntetése


Nemzetközi számvitel – Egyszerűsített módszerek a megjelenítésre és értékelésre –  A teljes IFRS közzéteendő információinak jelentős szűkítése – Az angol nyelv egyszerűbb alkalmazása a minél jobb érthetőség érdekében A kis- és középvállalkozások szempontjából nem releváns témák törlése A teljes IFRS standardrendszerből kihagyott területek a következők: – Nem kell közbenső pénzügyi beszámolót készíteni az IFRS SME-t alkalmazóknak. Ezt a területet az IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámoló standard szabályozza. – Nem szükséges a szegmensjelentés készítése a kis- és középvállalkozások számára, amelyhez kapcsolódóan az IFRS 8 Működési szegmensek standard tartalmaz előírásokat. – Az egy részvényre jutó eredmény kiszámítása és az eredménykimutatásban vagy kiegészítő melléklet­ ben való feltüntetése nem elvárt a kis- és középvál­ lalkozásoktól. Az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard szabályozza a mutató számításának módját. – Az értékesítésre tartott eszközök fogalma és speciális számviteli szabályainak alkalmazása eltörlésre került. – Az IFRS SME nem foglalkozik a biztosítási szerződések témakörrel, mivel a biztosítótársaságok alapvetően nyilvános elszámolási kötelem alá esnek. A számviteli elszámolási választási lehetőségek megszüntetése A teljes IFRS-ben szerepelnek megjelenítésre és érté­ kelésre vonatkozó választási lehetőségek, amelyek az IFRS SME standardban már nem jelentenek alternatívát, alkalmazásuk nem megengedett. Például: – Az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális javak esetében nem választható az átértékelési modell. – A közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetésekre nem alkalmazható az arányos konszolidáció módszere. – A befektetési célú ingatlanok esetében az értékelési módszert az ingatlanra vonatkozó körülmények határozzák meg, azaz nem számviteli politikai választási lehetőség a bekerülési értéken vagy valós értéken történő értékelés. – Az állami támogatásokat bevételként kell elszámolni. Ha a támogatás nem kapcsolódik jövőbeni teljesítményhez, akkor a bevétel elszámolandó, amikor a gazdálkodó számára a támogatás folyósításáról pozi-

tív döntés születik. Amennyiben a támogatás folyósítása teljesítési feltételekhez kötött, akkor a bevétel akkor válik elszámolhatóvá, ha a gazdálkodó a feltételeket teljesítette. Előre folyósított támogatás esetében a támogatás összege kötelezettségként jelenik meg. – A pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan az IFRS SME nem tartalmazza az értékesíthető és a lejáratig tartandó pénzügyi instrumentumok kategóriáit. Az elsődleges értékelési szabály az ún. alapvető pénzügyi instrumentumokra1 az (amortizált) bekerülési érték. Az alapvető pénzügyi instrumentumokon túli ún. egyéb pénzügyi instrumentumok elsődleges értékelési szabálya a valós értéken történő értékelés, amelynek hatásai az eredményben kerülnek elszámolásra. A valós érték opció az IFRS SME standardban nem szerepel. Egyszerűsített módszerek a megjelenítésre és értékelésre A teljesség igénye nélkül az alábbi főbb egyszerűsítéseket tartalmazza az IFRS SME: – Az előző pontban a pénzügyi instrumentumokra leírtak nem kizárólag a választási lehetőségeket szűkítik, hanem az értékelésre és megjelenítésre is egyszerűsítéseket jelentenek. Ezeken túlmenően egyszerűsödtek a kivezetésre, valamint a hedge ügyletek elszámolására vonatkozó szabályok. – A goodwill esetében amortizációt kell elszámolni 10 év határozott hasznos élettartam alatt. A kezdeti megjelenítést követően az eszköz értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A gazdálkodónak minden fordulónapon fel kell mérnie az értékvesztésre utaló jeleket, és csak abban az esetben kell végrehajtania értékvesztéstesztet, amennyiben ilyenek léteznek. –  A közös vezetésű és társult vállalkozásokban lévő befektetések értékelhetők bekerülési értéken, amen�nyiben nincs nyilvános árajánlat rájuk vonatkozóan. Ez utóbbi esetben a valós értékelés módszerét kell alkalmazni. – A hitelfelvételi költségeket ráfordításként kell elszámolni az IFRS SME standardot alkalmazóknak. Az IAS 23 Hitelfelvételi költségek standard az ún. minősített eszközök esetében kötelezővé teszi a hitelfelvételi költségek aktiválását.

17

1

 Alapvető pénzügyi instrumentumok például a pénzeszközők, a standardban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő adósságinstrumentumok, a kapott hitelek, a nem átváltható elsőbbségi részesedések, illetve a nem visszaváltható törzs- és elsőbbségi részvények.

www.ado.hu


Nemzetközi számvitel – Az ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak esetében a maradványérték, a hasznos élettartam és az értékcsökkenési módszerek felülvizsgálata csak akkor szükséges, ha a legutóbbi éves beszámoló óta bekövetkezett változásra utaló jelzések azonosíthatók. A teljes IFRS ezen tényezők évenkénti felülvizsgálatát írja elő. – A kutatási és fejlesztési költségeket az adott időszak ráfordításaként kell elszámolni, aktiválásuk nem lehetséges. –  A mezőgazdasági gazdálkodóegységek esetében a biológiai eszközökre (mezőgazdasági termények, állattenyésztés) csak akkor javasolt a valósértékmodell alkalmazása, ha könnyen meghatározható, szükségtelen többletköltség és erőfeszítés nélkül. Egyébként a bekerülésiérték-modell alkalmazandó. A teljes pénzügyi kimutatás tartalma az IFRS SME szerint A teljes pénzügyi kimutatásban minden egyes elem egyforma súllyal kell hogy megjelenjen. A gazdálkodó használhat más megnevezéseket is az egyes pénzügyi kimutatásrészek címeiként akkor, ha azok nem félrevezetőek. A teljes pénzügyi kimutatásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a)  pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) a forduló­ napra vonatkozóan; b) átfogó eredménykimutatás, amely tartalmazza az adott időszak eredményét, valamint az egyéb – jövőre tekintő – eredményhatásokat az ún. egyéb átfogó eredménytételek2 levezetésében; c) a tőkeváltozások kimutatása az időszakra vonatkozóan;

d) cash flow-kimutatás az időszakra vonatkozóan, e) megjegyzések, amelyek a jelentős számviteli politikák összefoglalását és más magyarázó információkat tartalmaznak. A gazdálkodó készíthet egyetlen összevont kimutatást az átfogó eredménykimutatásáról és a felhalmozott eredményének kimutatásáról, ha a saját tőke változásait kizárólag a következők okozzák: – adott időszaki eredmény, – osztalék kifizetése, – az előző időszaki hibák javítása, – a számviteli politika változásai. A mérlegben szereplő eszköz, kötelezettség és tőke, valamint az eredménykimutatásban szereplő bevétel és ráfordítás fogalmak azonosak a teljes IFRS definícióival és megjelenítési kritériumaival. Abban az esetben, ha az IFRS SME standard nem ad közvetlen, egyértelmű választ egy adott kérdésre, problémára, a kis- és középvállalkozásoknak számviteli politikájukat kell alkalmazniuk, amely a jelentős és meg­ bízható információk bemutatását eredményezi. Ennek keretében az alábbi hierarchiában kell gondolkodniuk: 1. Az adott gazdálkodóegységhez kapcsolódó IFRS SME standard témáinak áttekintése, elemezve a standard iránymutatásait, szabályait. 2. Ha ezekben nem találnak választ, akkor az alapelveket, a definíciókat, a megjelenítési kritériumokat, az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékelési koncepcióit kell értelmezni, amelyek az IFRS SME standard egyik részében összefoglalásra kerülnek. 3. A kis- és középvállalkozások dönthetnek úgy is, hogy a teljes IFRS standardrendszer szabályait, értelmezéseit megvizsgálják, értelmezik az adott kérdésre, bár ez nem elvárás a kis- és középvállalkozásoktól. Az IFRS SME első alkalmazása

18

2   IAS 1. (7) bekezdés: „Az egyéb széles körű eredmény olyan bevétel- és költségelemeket (beleértve az újraosztályozásból eredő módosításokat) tartalmaz, amelyek egyéb IFRS-ekben foglalt előírásoknak vagy engedélyeknek megfelelően nem kerülnek kimutatásra a nyereségben vagy veszteségben. Az egyéb széles körű eredmény összetevői többek között: – az átértékelési többlet változásai (lásd az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és az IAS 38 Immateriális javak standardokat); – az aktuáriusi nyereségek és veszteségek meghatározott juttatási programokon, az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard 93A i bekezdésének megfelelően elszámolva; – a külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásainak átszámításából származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standardot); –  az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséből származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardot); – cash flow-fedezeti ügylet fedezeti instrumentumaiból származó nyereségek és veszteségek hatékony része (lásd az IAS 39 standardot).”

szamviteli.tanacsado@complex.hu

A gazdálkodóegység akkor minősül első alkalmazónak, amikor elsőként az IFRS SME-vel összhangban készíti el pénzügyi kimutatásait, függetlenül attól, hogy az előző beszámolási kerete esetleg a teljes IFRS vagy egyéb általánosan elfogadott számviteli szabályozás volt. Az első alkalmazás esetében visszamenőlegesen kell alkalmazni az első IFRS SME szerinti pénzügyi kimuta­ tások fordulónapján érvényes szabályokat. Az IFRS SME 5 kötelező, további 12 választható és egy általános mentesítést ad a visszamenőleges alkalmazás alól. Az áttérés napja annak az időszaknak a nyitóadata, az arra az időpontra készült pénzügyi kimutatás, amelyre vonatkozóan teljes körűen összehasonlító adatok kerültek bemutatásra az IFRS SME alapján. Azaz, ha 2012. december 31-ei fordulónappal készít a vállalkozás elsőként IFRS SME pénzügyi kimutatást, akkor az áttérés


Nemzetközi számvitel napja 2011. január 1. Az áttéréskor összehasonlító adatok bemutatása is szükséges, esetünkben az összehasonlító év 2011 lesz, a pénzügyi kimutatás fordulónapja pedig 2011. december 31. A kötelező mentesítések közé tartozik a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetési szabályai alóli felmentés, a hedge ügyletek elszámolása, a becslések alóli felmentések, a megszűnő tevékenységek értelmezése és a nem ellenőrző tevékenységek értékelése. A választható mentesítések a teljesség igénye nélkül felölelik: – az üzleti kombinációk elszámolási kérdéseit; – a részvényalapú kifizetéseket; – az ingatlanok, gépek, berendezések valós értékelését vagy átértékelését vélelmezett bekerülési értékre; – a halmozott devizaátszámítási különbségek kezelését; – a halasztott adó elszámolását. Az általános mentesítés azt jelenti, hogy ha a gazdálkodó minden ésszerű erőfeszítést megtett egy szabály alkalmazása érdekében, de ennek ellenére nem tudja az előírásokat alkalmazni, akkor „kivitelezhetetlenségre” hivatkozva mentesülhet ezalól. Az IFRS SME standard felépítése A bevezetést és az előszót követően az IFRS SME standard 35 fő témakört tartalmaz: 1. A kis- és középvállalkozások 2. Fogalmak és alapelvek 3. Pénzügyi kimutatás: bemutatás 4. A pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) 5. A széles körű eredmény és az adott időszaki eredmény kimutatása 6. Sajáttőke-kimutatás és a bevételek és felhalmozott eredmény kimutatása 7. Cash flow-kimutatás 8. Kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz 9. Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások 10. Számviteli politikák, becslések és hibák 11. Alapvető pénzügyi instrumentumok 12. Egyéb pénzügyi instrumentumok

13. Készletek 14. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban 15. Befektetések közös vezetésű vállalkozásokban 16. Befektetési célú ingatlanok 17. Ingatlanok, gépek, berendezések 18. Immateriális javak a goodwillen kívül 19. Üzleti kombinációk és goodwill 20. Lízingek 21. Céltartalékok és függő tételek Melléklet: Iránymutatás a céltartalékok megjelenítéséhez és értékeléséhez 22. Kötelezettségek és tőke Melléklet: Példa az átváltoztatható adósság elszámolására a kibocsátónál 23. Bevételek Melléklet: Példák a bevétel elszámolására a 23. rész elvei alapján 24. Állami támogatások 25. Hitelfelvételi költségek 26. Részvényalapú juttatások 27. Az eszközök értékvesztése 28. Munkavállalói juttatások 29. Nyereségadók 30. Külföldi deviza átszámítása 31. Hiperinfláció 32. A beszámolási időszak végét követő események 33. Kapcsolt felek közzétételei 34. Speciális tevékenységek 35. Átmeneti előírások az IFRS SME-hez Az IFRS SME standard értelmezésének elősegítésére az IASB kidolgozott és publikált egy külön glosszáriumot, illetve egy táblázatban rendszerezésre került az IFRS SME-szabályok és a tejes IFRS egyes standardjainak, az azokra való hivatkozásoknak az összerendelése. Külön dokumentumban található meg a következ­ tetések alapja (Basis for Conclusions), valamint a pénzügyi kimutatások struktúrájára vonatkozó minták, és a közzéteendő információk ellenőrző listája (Illustrative Financial Statements and Presentation and Disclosure Checklist). Madarasiné Dr. Szirmai Andrea bejegyzett könyvvizsgáló, BGF PSZK főiskolai docens

Iratkozzon fel ingyenes hírleveleinkre, és értesüljön az elsők között a változásokról!

19

www.complex.hu

www.ado.hu


Jogi kitekintő Jogi kitekintő

A fizetési meghagyásos eljárás A fizetési meghagyásos eljárás a nem vitatott pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítését szol­ gálja. Az egyszerű eljárási szabályok a fizetési igények mielőbbi rendezését segítik. A fizetési meghagyásos eljárás a nem vitatott pénzkövetelések gyorsabb és hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A fizetési meghagyásos eljárás részletes szabá­ lyait a 2009. évi L. törvény tartalmazza (a továbbiakban: Fmh tv.). A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei Fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés. Fizetési meghagyás útján tehát nem érvényesíthető a le nem járt követelés, illetve a nem pénzbeli követelés. A fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele, hogy a kötelezettnek belföldön ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (belföldi idézési címe) legyen, és a pénzkövetelés ne munkaviszonyból vagy munkaviszony jellegű jogviszonyból származzon. Az Fmh tv. két korlátot állít fel a lejárt pénzkövetelések kapcsán. Az egyik határérték szerint csak fizetési meghagyás útján1 érvényesíthető az 1 millió forintot meg nem haladó összegű lejárt pénzkövetelés. Az Fmh tv.-ben szereplő másik korlátot az jelenti, hogy fizetési meghagyásos eljárás útján nem érvényesíthető a 400 millió forintot meghaladó pénzkövetelés. Ez a korlát azonban nem zárja ki azt, hogy a jogosult a 400 millió forintot meghaladó pénzkövetelését részletekben érvényesítse.

fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. A papíralapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kapcsán az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották vagy előterjesztették. A fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a kérelmező a beadvány adatait a MOKK rendszerébe beviszi, majd azt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el.2 A jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás és az egyéb jogi személy a beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.3 A beadvány papíralapon is benyújtható. Ekkor a közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de leg­ feljebb 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rend­sze­ rében. A jogi képviselő által nem képviselt fél a bead­ ványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző azonnal rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben fel kell tüntetni: – a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, idézési címét és eljárásbeli állását; – a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot) és a követelésnek és járulékainak összegét; – a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;

Illetékesség

20

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Az eljárás nagy része a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számítástechnikai rendszere (MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással történik. Az elektronikus úton előterjesztett

1  Vagy a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott egyezségi kísérlet keretében (polgári per esetén).

szamviteli.tanacsado@complex.hu

2

  A MOKK-rendszer jelenleg a Microsec Kft. és a NetLock Kft. által kibocsátott minősített aláírást létrehozó eszközzel készített és időbélyeggel ellátott aláírást tud elfogadni. (Forrás: https://fmh.mokk.hu)

  Az elektronikus beadvány minősített elektronikus aláírás és időbélyegző alkalmazásán túli feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az Unicredit Bank Zrt. által elfogadott – internetes fizetés lebonyolítására alkalmas – bankkártyával, és a kérelmező regisztrálja magát a rendszerben. 3


Jogi kitekintő –  a követelés beazonosításához szükséges adatokat (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszám, stb.); – a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet. A követelés későbbi végrehajtásának elősegítése érdekében a kérelemben megjelölhető a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, adóazonosító jele és személyi azonosítója; a jogi személy kötelezett nyilvántartási száma és adószáma. A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelésre, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelésre együttesen is előterjeszthető. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében ezt a tényt kell feltüntetni. Hasonlóan kell eljárni akkor, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elő. A fizetési meghagyás kibocsátása Ha nem kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hivatalból elutasítani, vagy nem kell a felet hiánypótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén 3 munkanapon belül – papíralapon bocsátja ki. A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő. Ha a kérelem csak a hiánypótlás után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiánypótlás MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított 2 munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra. A fizetési meghagyásos eljárás során a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja. A meghagyásban a közjegyző arra szólítja fel a kötelezettet, hogy a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg. A meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent. Ha a fizetési meghagyást határidőn belül ellentmondással nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül. Ekkor a meghagyás az ellent-

mondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik, ám a záradék azt tartalmazza, hogy a követelés tárgyában végrehajtásnak nincs helye. Ellentmondás Ha a kötelezett a követelést alaptalannak tartja, a fizetési meghagyás ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a halasztott fizetés vagy részletfizetés engedélyezését kéri. Jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás vagy egyéb jogi személy fél az ellentmondást főszabály szerint elektronikus úton terjesztheti elő. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést annak beérkezésétől számított 8 napon belül kézbesíti a jogosultnak, és egyidejűleg felhívja, hogy 15 napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét fizesse meg, és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elő, bizonyítékait terjessze elő. A fizetési meghagyás végrehajtása A jogerős fizetési meghagyás alapján bírósági végrehajtás keretében kerül sor a követelés érvényesítésére és behajtására. A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult. A végrehajtási kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtás elrendelésére végrehajtási lappal kerül sor, amely a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 10 év után nem terjeszthető elő, ez a határidő jogvesztő. A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (ezt hívjuk díjalapnak). A díjalapba a pénzkövetelés után járó és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés nem számítandó be. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba viszont beszámít. Ha

21

www.ado.hu


Jogi kitekintő a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. A díjalap után az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb 300 000 forint. Ha a kötelezett részletekben való teljesítést, halasztott fizetést kérelmez, az eljárási díj 1%, de legalább 5000 forint és legfeljebb 15 000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke legalább annyiszor 1000 forint, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni. A részletekben való teljesítés, a halasztott fizetés engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem-előterjesztéskor fizeti meg. Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Az eljárási díjat a következő módokon lehet befizetni:4 – Bankkártya használatával a MOKK rendszerén keresztül, ha a kérelmező a kérelmét elektronikusan nyújtja be. Bankkártyás fizetés lebonyolítására a MOKK 2013. január 1-jétől az Unicredit Bank Zrt. rendszerét használja. – Postai készpénz-átutalási megbízással (sárga csekk), ha a kérelmező a kérelmét postai úton juttatja el a közjegyzőhöz, vagy ha személyesen szóban terjeszti elő a közjegyzőnél.

– 2011. 05. 04-től az eljárási díjat átutalással is lehet rendezni, ha a kérelmező a kérelem feltöltése után kapott azonosítót az átutaláskor a közlemény rovatban feltünteti. – Az eljárási díj előre befizetett keretösszegből is megfizethető. Ez a funkció a MOKK pénzügyi osztályával kötött szerződés alapján érhető el. Az eljárási költség viselésére a polgári perrendtartásról szóló törvény perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a jogerős fizetési meghagyás alapján a kötelezett köteles valamennyi eljárási költséget megtéríteni a jogosultnak. A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni. Illetéket akkor kell fizetni, ha a fizetési meghagyásos eljárás az ellentmondás folytán perré alakul (ekkor a peres eljárás illetékébe az eljárási díj összegét be kell számítani), vagy a közjegyző határozata ellen bíróság előtt fellebbezést nyújtanak be, vagy a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárást kezdeményeznek. A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a MOKK részére végrehajtási díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint és legfeljebb 150 000 forint. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi, és a végrehajtás elrendelése esetén az adós viseli. Dr. Andor Ágnes közgazdász, jogász a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

4

  Forrás: https://fmh.mokk.hu

Döntéstámogató vezetői számvitel 22

Már e-könyvként is!

A könyv bemutatja a vezetői számvitel támogató szerepét a „ költségmenedzselés, „ stratégiamenedzselés „ értékteremtés menedzselése területén.

www.complex.hu CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21–35.

szamviteli.tanacsado@complex.hu

J

Telefon: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

info@complex.hu


Példák, esettanulmányok Példák, esettanulmányok Rovatunkban az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolását mutatjuk be egy esettanulmányon keresztül, majd a mérleg-fordulónapi árfolyamnyereség könyvelésére korábban elhatárolt árfolyamveszteség számviteli kezelését ismertetjük.

Esettanulmány az év végi elhatárolt árfolyamveszteség elszámolására Beruházó Kft. 2012. július 1-jén szerezte be azt a termelőgépet, amelyet devizában felvett hitelből finanszírozott. Beruházó Kft.-nek 35 000 euró beruházási hitele keletkezett 2012. július 1-jén. A termelőgépet 2012. december 1-jén helyezték üzembe. A gép tervezett hasznos élettartama 5 év, tervezett leírási módja lineáris. A Beruházó Kft. számviteli politikája szerint a megállapított 1 000 000 Ft maradványérték jelentős összegű. A gépet finanszírozó, devizában visszafizetendő hitel futamideje 10 év. A társaság a devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének az elhatárolása mellett döntött, választásával a számviteli politikáját kiegészítette. A hitel törlesztésére 2014. január 1-jétől kerül sor. A kamatfizetés évente, de­cember 1-jén esedékes, könyvelésére nem tér ki a feladat. Beruházó Kft.-nek a beruházáshoz devizában felvett hitelen kívül nincsen más devizában (devizaalapon)

fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá nincs valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja. Beruházó Kft. a választott számlavezető pénzintézetnél az adott napi első devizaeladási árfolyamot választotta. A választott számlavezető pénzintézet választott deviza­ eladási árfolyama: 2012. július 1. 270 HUF/EUR 2012. december 31. 280 HUF/EUR 2013. december 31. 295 HUF/EUR 2014. december 31. 302 HUF/EUR Első hiteltörlesztés az átutalást teljesítő bank által alkalmazott devizaeladási árfolyamon: 2014. december 1. 300 HUF/EUR 7000 EUR

A devizahitel mérleg-fordulónapi, nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása 2012. december 31-én 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 5/492)

9 800 000 E. 1/876)

876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

9 450 000

1/4442)

5 833 3/865)

350 000

350 000

424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 5/492)

350 000 2/393)

5 833

865. Céltartalék képzése 3/424)

5 833 393. Halasztott ráfordítások

2/876) 414. Lekötött tartalék 5/492)

344 167 4/413)

350 000 5/492)

350 000

413. Eredménytartalék 344 167

4/414)

344 167 E.

………

23

www.ado.hu


Példák, esettanulmányok A devizahitel egyenlege 2012. július 1-jén: 35 000 EUR × 270 HUF/EUR = 9 450 000 HUF A devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége 2012. december 31-én: 35 000 EUR × (280 HUF/EUR – 270 HUF/EUR) = 350 000 HUF A céltartalék összege (év végi záró mérlegérték) = A halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteség év végi egyenlege × A hitel figyelembe vehető futamidejéből eltelt idő aránya A céltartalék összege: 350 000 × 1/60 = 5833 HUF A 2012. január 1-jétől hatályos változást alkalmazva a céltartalék számításánál a gép aktiválásának a nap­ jától kell nézni az eltelt idő arányát. Ez 2012. december 31-én csak 1 hónap a 60 hónapon (5 éven) belül, vagyis 1/60 résznek felel meg. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szabályai alapján a céltartalékképzésnél könyvelt egyéb ráfordítással nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának a megállapításánál. A lekötött tartalék év végi egyenlegének összege: Az elhatárolt árfolyamveszteség egyenlege – Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék egyen­lege A lekötött tartalék összege: 350 000 – 5833 = 344 167 HUF 1. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 350 000 Ft K 4442. Beruházási  és fejlesztési hitelek devizában 350 000 Ft 2. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása halasztott ráfordításként T 393.  Halasztott ráfordítások 350 000 Ft K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 350 000 Ft 3. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865.  Céltartalék képzése 5 833 Ft K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 5 833 Ft 4. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413.  Eredménytartalék 344 167 Ft K 414. Lekötött tartalék 344 167 Ft 5. 2012. 12. 31. Zárás zárómérlegszámlával szemben

24

Változatok a Beruházó Kft. beruházáshoz felvett hitelével kapcsolatos év végi elszámolásaira: 1. változat Mennyiben változna a Beruházó Kft. beruházással és a felvett hitellel kapcsolatos könyvelése a 2012. év végi

szamviteli.tanacsado@complex.hu

értékelési teendők elvégzését követően, amennyiben Beruházó Kft. a devizában visszafizetendő hitelből vásárolt gépet 2012. december 31-éig nem aktiválná? Amennyiben Beruházó Kft. a hitelből vásárolt gépet 2012. december 31-éig nem aktiválta, abban az esetben a beruházást finanszírozó hitel árfolyamkülönbségét a beruházás értékében kell figyelembe venni. A Beru­ házó Kft. 2012. december 31-én devizában fennálló hitelének értékelésénél megállapított nem realizált árfo­ lyam­ különbségének az összegét a beruházás értékét növelő értékként kell könyvelni, amelynek következtében annak nem lenne eredményt csökkentő hatása, elmaradna a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása, a céltartalék könyvelése és a lekötött tartalék képzése. 2. változat Változna-e a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése, ha azt feltételezzük, hogy Beruházó Kft.-nek a beru­ házáshoz devizában felvett hitele mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja is? Beruházó Kft. 2012. év végén megállapított összevont nem realizált árfolyamkülönbségének az összege 200 000 Ft árfolyamveszteség. Mivel a nem realizált összevont árfolyamveszteség összege kisebb, mint a beruházáshoz devizában felvett hitel év végi nem realizált árfolyamvesztesége, emiatt a beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségének 350 000 Ft összegéből csak 200 000 Ft határolható el halasztott ráfordításként. 3. változat Változna-e a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése, ha továbbra is azt feltételezzük, hogy Beruházó Kft.-nek a beruházáshoz devizában felvett hitele mellett van más devizában (devizaalapon) fennálló devizakötelezettsége, -követelése, továbbá valutája, devizabankbetétje és külföldi pénzértékre szóló értékpapírja is? A Beruházó Kft. 2012. év végén megállapított összevont nem realizált árfolyamkülönbségének az összege 8 050 000 Ft árfolyamveszteség. Mivel a nem realizált összevont árfolyamveszteség összege nagyobb, mint a beruházáshoz devizában felvett hitel év végi nem realizált árfolyamvesztesége, emiatt a beruházási hitel nem realizált árfolyamvesztesége, 350 000 Ft teljes egészében elhatárolható halasztott ráfordításként. Ezáltal a Beruházó Kft. 2012. év végi devizában felvett hitele miatti értékeléssel kapcsolatos könyvelése nem változna.


Példák, esettanulmányok A Beruházó Kft. devizahitelének mérleg-fordulónapi, nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása 2013. december 31-én 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 5/492)

10 325 000 491) 1/876)

9 800 000

1/4442)

189 583 491) 3/865)

525 000

525 000

424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 5/492)

525 000 2/393)

5 833

865. Céltartalék képzése 3/424)

183 750

183 750 393. Halasztott ráfordítások 491) 2/876)

414. Lekötött tartalék 5/492)

685 417 491) 4/413)

350 000 5/492)

875 000

25 000 413. Eredménytartalék

344 167

4/414)

341 250 E.

………..

341 250

A devizahitel egyenlege 2013. január 1-jén: 35 000 EUR × 280 HUF/EUR = 9 800 000 HUF A devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége 2013. december 31-én: 35 000 EUR × (295 HUF/EUR – 280 HUF/EUR) = 525 000 HUF A céltartalék összege (év végi záró mérlegérték): 875 000 × 13/60 = 189 583 HUF A céltartalék képzendő összege: 189 583 – 5833 = 183 750 HUF A lekötött tartalék összege (év végi záró mérlegérték): 875 000 – 189 583 = 685 417 HUF A lekötött tartalék év végi egyenlegének összege: Az elhatárolt árfolyamveszteség egyenlege – Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék egyen­ lege A lekötött tartalék képzésének összege: 685 417 – 344 167 = 341 250 HUF

1. 2013. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamvesz­ teség 525 000 Ft K 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 525 000 Ft 2. 2013. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolása T 393. Halasztott ráfordítások 525 000 Ft K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 525 000 Ft 3.  2013. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865.  Céltartalék képzése 183 750 Ft K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 183 750 Ft 4. 2013. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413. Eredménytartalék 341 250 Ft K 414. Lekötött tartalék 341 250 Ft 5. 2013. 12. 31. Zárás a zárómérlegszámlával szemben

A Beruházó Kft. devizahitelének realizált és nem realizált árfolyamkülönbségei 2014-ben 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 10 325 000

876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

1/384)

2 100 000 491)

9/492)

8 456 000 2/876)

35 000

2/4442) 3/393)

175 000

35 000 6/393)

5/876)

196 000

5/4442)

196 000

25

196 000

www.ado.hu


Példák, esettanulmányok 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 9/492)

373 333 491) 7/865)

189 583

865. Céltartalék képzése 7/424)

183 750

183 750 393. Halasztott ráfordítások 491)

875 000 3/876)

175 000

6/876)

196 000 9/492)

896 000

414. Lekötött tartalék

26

4/413)

175 000 491)

9/492)

522 667 8/413)

413. Eredménytartalék 685 417 12 250

A devizahitel egyenlege 2014. január 1-jén: 35 000 EUR × 295 HUF/EUR = 10 325 000 HUF Devizahitel-törlesztés 2014. december 1-jén: 7000 EUR × 300 HUF/EUR = 2 100 000 HUF A devizahitel-törlesztés realizált árfolyamvesztesége: 7000 EUR × (300 HUF/EUR – 295 HUF/EUR = 35 000 HUF A devizahitel-törlesztés aránya: 7000 EUR / 35 000 EUR = 20% Devizahitel-törlesztésre arányosan jutó elhatárolt árfolyamveszteség: 875 000 × 0,2 = 175 000 HUF A devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége 2014. december 31-én: 28 000 EUR × (302 HUF/EUR – 295 HUF/EUR) = 196 000 HUF A céltartalék összege (év végi záró mérlegérték): 896 000 × 25/60 = 373 333 HUF A céltartalék képzendő összege: 373 333 – 189 583 = 183 750 HUF A lekötött tartalék év végi egyenlegének összege: Az elhatárolt árfolyamveszteség egyenlege – Az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék egyenlege A lekötött tartalék összege (év végi záró mérlegérték): 896 000 – 373 333 = 522 667 HUF A lekötött tartalék képzésének összege = 522 667 – (685 417 – 175 000) = 12 250 HUF 1.  2014. 12. 01. Devizahitel-törlesztés bankkivonat alapján T 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 2 100 000 Ft   K 384. E lszámolási betétszámla 2 100 000 Ft 2. 2014. 12. 01. Devizahitel-törlesztés realizált árfolyam­ vesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyam­ veszteség 35 000 Ft K 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 35 000 Ft

szamviteli.tanacsado@complex.hu

8/414)

12 250 E. 4/414)

……….. 175 000

3. 2014. 12. 01. Devizahitel-törlesztésre jutó elhatárolt árfolyamveszteség T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyam­ veszteség 175 000 Ft K 393.  Halasztott ráfordítások 175 000 Ft 4. 2014. 12. 01. Visszakönyvelt árfolyamveszteséggel egyező lekötött tartalék feloldása T 414.  Lekötött tartalék 175 000 Ft K 413.  Eredménytartalék 175 000 Ft 5. 2014. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamvesztesége T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamvesz­ teség 196 000 Ft K 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 196 000 Ft 6.  2014. 12. 31. Devizahitel árfolyamveszteségének elhatárolása halasztott ráfordításként T 393.  Halasztott ráfordítások 196 000 Ft K 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 196 000 Ft 7. 2014. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék T 865.  Céltartalék képzése 183 750 Ft K 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatá­rolása alapján képzett céltartalék 183 750 Ft 8. 2014. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamvesztesége miatt képzett lekötött tartalék T 413.  Eredménytartalék 12 250 Ft K 414. Lekötött tartalék 12 250 Ft 9.  2014. 12. 31. Zárás zárómérlegszámlával szemben A számviteli elszámolás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 33. § (2), (3) és (4) bekezdései, valamint a 41. § (4) bekezdésén alapul.


Példák, esettanulmányok

Példa a mérleg-fordulónapi árfolyamnyereség könyvelésére korábban elhatárolt árfolyamveszteség esetén Fejlesztő Kft.-nél 2011. december 31-ei dátummal a devizában visszafizetendő beruházási és fejlesztési hitel év végi értékelésénél 425 000 Ft nem realizált árfolyamveszteség került elszámolásra. Fejlesztő Kft. a devizahitel nem realizált árfolyamvesz­ teségének elhatárolása mellett döntött. A Fejlesztő Kft. választásának lehetőségét a számviteli politikája tartal­ mazza. Az árfolyamveszteséget 2011. december 31-én halasztott ráfordításként elhatárolták. Az elhatárolt árfolyamveszteségre 2011. december 31-én 42 500 Ft

céltartalékot képeztek. Az elhatárolt árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbségének megfelelő összegben lekötött tartalékot is képeztek 2011. december 31-én. A hitel törlesztésére 2012. december 31-éig nem került sor. Egy év elteltével, 2012. december 31-én a devizahitel év végi értékelésekor megállapított nem realizált árfolyamkülönbsége 525 000 Ft árfolyamnyereség. Feladat: Az év végi árfolyamnyereséggel kapcsolatos könyvelési feladatok bemutatása!

Mérleg-fordulónapi, nem realizált árfolyamnyereség könyvelése 2012. december 31-én 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 1/976.

525 000 E.

976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség

9 775 000

1/4442.

424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 3/965.

42 500 E.

965. Céltartalék felhasználása

42 500

3/424.

876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség 2/393.

425 000

382 500

E.

E.

42 500

393. Halasztott ráfordítások

414. Lekötött tartalék 4/413.

525 000

425 000 2/876.

425 000

413. Eredménytartalék 382 500

1. 2012. 12. 31. Devizahitel nem realizált árfolyamnyeresége T 4442. Beruházási és fejlesztési hitelek devizában 525 000 Ft   K 976. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamnyereség 525 000 Ft 2. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségének megszüntetése T 876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamvesz­ teség 425 000 Ft K 393. Halasztott ráfordítások 425 000 Ft

E.

………… 4/414.

382 500

3. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett céltartalék megszüntetése T 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 42 500 Ft K 965. Céltartalék felhasználása 42 500 Ft 4. 2012. 12. 31. Devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségére képzett lekötött tartalék megszüntetése T 414.  Lekötött tartalék 382 500 Ft K 413. Eredménytartalék 382 500 Ft

27

Folytatjuk!

Tomcsányi Erzsébet bejegyzett könyvvizsgáló Tomcsányi Audit Kft. ügyvezető

www.ado.hu


Havi bürokrata Havi bürokrata

A regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése

2013-tól jelentősen átalakul a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzése. A rögzített tematikát felváltja a kreditpontrendszerű képzés.

A számviteli törvény szerint a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével természetes személyt vagy társaságot alkalmazhat, bízhat meg. Ilyen típusú könyvviteli szolgáltatást az a személy végezhet, aki engedéllyel rendelkezik, és szerepel a mérlegképes könyvelők nyilvántartásában. Ha a vállalkozó könyvelőcéget bíz meg a könyvviteli feladatok ellátásával, akkor a könyvelőcég megbízott tagjának vagy alkalmazottjának kell megfelelnie az általános követelményeknek. A vállalkozónak nem kötelező engedéllyel rendelkező személyt vagy céget megbízni a könyvviteli feladatokkal, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a 10 millió forintot nem haladja meg. A nyilvántartásba vétel szakterületek szerint történik. A nyilvántartásban és az engedélyben megjelölhető szakterületek a következők: –  vállalkozási szakterület, –  államháztartási szakterület, –  pénzügyi szakterület, –  egyéb szervezeti (nonprofit) szakterület, – IFRS-szakterület.1 Továbbképzési rendszer 2012-ig A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végző személynek évente kötelező szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzési kötelezettség elmulasztása a nyilvántartásból való törlést eredményezheti.

1

28

 Az Európai Unióban a tőzsdén jegyzett cégek kötelezően, az egyéb anyavállalatok választás szerint a nemzetközi számviteli standardok alapján állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. A 2014-es üzleti évtől kezdve az összevont (konszolidált) éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS-regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy aki IFRSminősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

szamviteli.tanacsado@complex.hu

A szakmai továbbképzés részletes szabályait a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza, amelyet idén a 357/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosított. Az elfogadott módosítások jelentősen átalakítják a regisztrált könyvviteli szolgáltatást végző személyek szakmai továbbképzési rendszerét. 2012 végéig a továbbképzési rendszer valamennyi szakterületen központi tematikára épült. A továbbképzésen részt vevő szakemberek a Nemzetgazdasági Minisztérium által az adott továbbképzési évre meghatározott témákat hallgatták. A vállalkozási szakterületen például a továbbképzés kétnapos előadás keretében zajlott, az egyik nap jellemzően számviteli témákat, a másik nap adózási kérdéseket, illetve egyéb aktualitásokat érintett. A szakmai továbbképzéseket a továbbképzésre jogosult akkreditációval rendelkező szervezetek bonyolították le, amelyek a továbbképzéssel kapcsolatos adminisztráció nagy részét is lebonyolították. A 2003 óta halmozódó tapasztalatok a továbbképzési rendszer átalakítását vetették fel. A legtöbb kritika az egy évre előre meghatározott tematika rugalmatlanságát érte, amely sokszor az év közbeni jogszabályi változások ütemét, aktualitását nem tudta megfelelően követni. A központi tematika eddig nem vette figyelembe azt, hogy a szakemberek eltérő méretű, tevékenységű, különböző élethelyzetben működő vállalatok számára nyújtanak könyvviteli szolgáltatást, így a mindenki számára egységesen kijelölt számviteli és egyéb témák nem feltétlenül elégítik ki valamennyi könyvviteli és tanácsadási szolgáltatást nyújtó szakember igényét. Igényként merült fel az is, hogy a más továbbképzéseken való részvétel legyen beszámítható a mérlegképes továbbképzés teljesítése szempontjából. A szakmai fejlődés és szinten tartás szempontjából nem volt szerencsés, hogy a több szakterületen regisztrációval rendelkezők csak az egyik szakterületük vonatkozásában voltak eddig kötelesek a továbbképzésre. A jelenlegi rendszer a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként csak az előadásokon való részvételt ismerte el (ahol a 40 fős létszámkorlát kizárta a nagyobb konferenciák beszámíthatóságát). A szaktudás naprakészen tartása azonban nem csak előadás formájában biztosítható,


Havi bürokrata illetve a technikai fejlődés eszközei birtokában felmerült az igény a távoktatás (e-learning) keretében megvalósuló továbbképzésre is. Továbbképzési rendszer 2013-tól A 2013-as továbbképzési évtől az egységes központi tematikát a kreditpontrendszerű továbbképzés váltja fel, azaz a továbbképzési kötelezettséget kreditpontok gyűjtésével kell teljesíteni. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-ig tart, ezen időszak alatt kell összegyűjteni és igazolni a megszerzett továbbképzési pontokat. A kreditpontok megszerzésének mikéntjéről, jellegéről a továbbképzésre kötelezett személy lényegében szabadon dönthet, a Korm. rendelet csupán néhány minimumkövetelményt támaszt. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez az alábbi módokon lehet kreditpontot gyűjteni: –  az eddig megszokott továbbképzési programokon, előadásokon való részvétellel; – szakmai szervezeti tagsággal vagy – szakmai kiadványok megvásárlásával. Lényeges előírás, hogy a felsorolt kreditszerzési lehetőségek nem akármilyen előadással, szakmai szervezeti tagsággal vagy szakmai kiadvány megvásárlásával ismerhetők el, hanem csupán azok számítanak, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium kreditpont-minősítési eljárásán átmentek, és azon kreditpontszámot kaptak. A továbbképzési programok a kreditpontszámon kívül szakterületi besorolást is kapnak. A korábbiaktól eltérően a továbbképzési kötelezettség kiterjed a könyvviteli szolgáltatást végzők valamennyi regisztrált szakterületére, azaz a több szakterületen is regisztrációval rendelkező mérlegképes könyvelő valamennyi szakterületén köteles továbbképzésen részt venni. A Nemzetgazdasági Minisztérium a minősített továbbképzési programok és szakmai kiadványok adatait a kreditpont-minősítési eljárás befejezését követő hónap 15-éig közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kredit­ pontértékével, amennyiben a program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpontértékével és oktathatósági (elszámolhatósági) időszakával együtt. Kreditpontszám-követelmények A továbbképzésre kötelezett könyvviteli szolgáltatást végző személynek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többletkreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése

szempontjából. A 16 kreditpontból legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített szakmai továbbképzésen kell teljesíteni. A továbbképzésre kötelezettnek a 16 kreditpontból minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, legalább 4 kreditpontot az adott szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszereznie (ezt a 4 kreditpontot nem kell feltétlenül számviteli témakörben teljesí­ teni). Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési év során szakmai szervezet tagjaként jogosult a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni. Ha a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely minősített – papíralapú vagy elektronikus – kiadvány megvásárlását igazolja, akkor továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A számviteli témakörben minősített szakmai programra előírt 8 kreditpontba és a szakterületenkénti továbbképzésre előírt 4 kreditpontba nem számítható be a szakmai szervezeti tagsággal és a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerzett kreditpont. Részvétel továbbképzési programon Az akkreditált szervezetek a továbbképzési programjukat kreditpont-minősítési eljárás keretében minősíttetik. A továbbképzési program kreditpontértéke a program szakmai tartalmára, aktualitására, időtartamára, a tartalom és az időkeret összhangjára, valamint az elméleti és a gyakorlati jellegére figyelemmel kerül meghatározásra. A továbbképzési programokon eltörlésre került a létszámkorlát, így 40 fős létszámnál nagyobb konferencia is elismerhető lesz. Az új továbbképzési rendszer keretében kreditpont szerezhető távoktatás, azaz elektronikus (internetes) képzés formájában is. A Korm. rendelet szerint elektronikus képzésnek minősül minden olyan képzés, továbbképzés, amelynek tananyaga elektronikus közvetítő felületen keresztül jut el a képzésben részt vevőhöz, ­akinek a képzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége ezen elektronikus közvetítő felületen keresztül valósul meg. A továbbképzési rendszerben való elis­ merés feltétele az, hogy az elektronikus képzési rend­ szer elektronikus naplója 5 évig ellenőrizhető módon rög­zítse, hogy a továbbképzésre kötelezett a bejelent­ kezéstől a továbbképzés teljes időtartama alatt a továbbképzésen részt vett, a továbbképzés oktatási programjának egészét teljesítette, és részére a továbbképzés teljesí­téséről szóló igazolás a továbbképzés tel­ jesítését követően, de legkésőbb 10 napon belül kiállításra került.

29

www.ado.hu


Havi bürokrata Az akkreditált szervezet a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezet, elektronikus képzés esetén pedig regisztrálja az elektronikus képzési programot teljesítőket. A továbbképzési programot szervező szervezet a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást ad a továbbképzésen részt vevők részére. Az akkreditált szervezet összesített jegyzéket készít a továbbképzésen részt vevők adatairól, amelyet az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy egyéb elektronikus adathordozón megküld a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a továbbképzés lebonyolítását követő egy hónapon belül. A továbbképzésre kötelezett a továbbképzéseken való részvételt követően a nevének és regisztrációs számának megadásával az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül véleményezheti és értékelheti az általa teljesített továbbképzés szervezésének és lebonyolításának minőségét. Szakmai szervezeti tagság

30

A kreditponteljárás szempontjából elismerhető szakmai szervezetnek minősül az a társadalmi szervezet, köz­ testület vagy felnőttképzésiintézmény-akkreditációval rendelkező szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: – az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel megkezdte a tevékenységét, amelynek során a pénzügyi ágazatba tartozó témakörökben szakmai konzultációk, képzések, szakmai rendezvények szervezését is végzi a tagjai számára; – nyilatkozik arról, hogy az általa szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken évente legalább 200 különböző, könyvviteli szolgáltatást végző személy jogosult részt venni tagként; – évente legalább 5 olyan szakmai konzultációt, képzést, szakmai rendezvényt szervez, amely lehetőséget biztosít a könyvviteli szolgáltatást végző tagok számára a tevékenységük gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására. A fenti feltételeknek megfelelő szakmai szervezetekben való tagság után kreditpont akkor kapható, ha a szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai szervezeti minősítési eljárásán átment, és a nyilvántartásban minősített szakmai szervezetként szerepel. A szakmai szervezeti tagság után elszámolható kreditpont feltétele az, hogy a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési évben legalább 3 hónapig és a továbbképzési év utolsó napján tagja legyen a szakmai szervezetnek. A szakmai szervezeti tagság szempontjából elismerhető az is, ha a továbbképzésre kötelezett természe-

szamviteli.tanacsado@complex.hu

tes személy foglalkoztatója tagja a szakmai szervezetnek legalább 3 hónapon keresztül és a továbbképzési év utolsó napján, azzal a feltétellel, hogy a természetes személy a foglalkoztatója nevében jogosult részt venni a szakmai szervezet által szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken. A szakmai szervezet a szakmai szervezeti tagságról igazolást állít ki a továbbképzésre kötelezett részére, és a továbbképzésre kötelezett hozzájárulása esetén a továbbképzési évet követő január 31-ig a személyes adatokat bejelenti az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül. Szakmai kiadvány megvásárlása A Korm. rendelet szerint szakmai kiadványnak minősül a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése szempontjából releváns tartalmat hordozó, papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott tananyag, szakmai ismereteket tartalmazó kiadvány vagy releváns szakmai ismereteket közvetítő információs eszköz. Szakmai kiadványként minősíthetők jellemzően a szakkönyvek és a minősítési kérelem benyújtását megelőzően legalább 24 hónapon keresztül folyamatosan megjelenő szakmai folyóiratok. A kiadványok kreditpontértéke a releváns szakmai tartalom, az aktualitás, a terjedelem, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint az elméleti és a gyakor­lati jelleg alapján kerül megállapításra. Szakmai folyóiratok esetében kreditpontérték legalább féléves előfizetés esetén állapítható meg. A továbbképzésre kötelezett a szakmai kiadvány megvásárlását az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül igazolhatja, a nevének, a regisztrációs számának, valamint a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatának megküldésével. A kreditpontra minősített kiadvány vásárlá­ sáról szóló számla akkor fogadható el a továbbképzés teljesítésének igazolásaként, ha az a kiadvány egyér­ telmű beazonosítását lehetővé teszi, valamint tartalmazza a kiadványt felhasználó továbbképzésre kötelezettek nevét és regisztrációs számát. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 továbbképzésre kötelezett kérheti a kreditpont elszámolását. Kimentés a továbbképzési kötelezettség alól A Korm. rendelet módosítása az eddigiekhez képest részletesebben szabályozza a továbbképzési kötelezettség alól való kimentés eljárásrendjét. Az új előírások


Havi bürokrata szerint kimentési kérelem akkor fogadható el, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, és csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat. A kérelmezőnek ezen­ kívül nyilatkoznia kell, hogy a kérelmével érintett továbbképzési időszakban, a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem végezte a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, és nem nyújtott beszámoló elkészítésére irányuló szolgáltatást. A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni. Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el, és egy ki­mentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni. Speciális rendelkezés az államháztartási szakterületre Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgál­ tatást végzőknek szintén a Korm. rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket, de átmeneti jelleggel, 2016. december 31-ig a továbbképzésük eltér a többi regisztrált szakterület továbbképzésétől. Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a továbbképzési kötelezettség teljesítése során legalább 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük, függetlenül attól, hogy milyen szakte­ rületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában. 2016. december 31-ig a szakmai továbbképzés kötött tematika alapján történik, de a költségvetési dolgozók számára is kötelező a főszabály szerinti 16 kreditpont összegyűjtése, az általános előírások figyelembevételével.

Példák a kreditpontok elszámolására 1. példa – csak vállalkozási szakterületi regisztráció kreditpont Számviteli témájú előadás meghallgatása 8  (ebből 4 kredit vállalkozási szakterületre minősített) Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 4 Szakmai szervezeti tagság 2 Szakmai kiadvány megvásárlása 2 Összesen: 16 2. példa – csak vállalkozási szakterületi regisztráció kreditpont Számviteli témájú előadás meghallgatása 8  (ebből 4 kredit vállalkozási szakterületre minősített) Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 8 Összesen: 16 3. példa – vállalkozási és egyéb szervezeti szakterületi regisztráció Számviteli témájú előadás meghallgatása   (vállalkozási szakterületre minősített) 4 Számviteli témájú előadás meghallgatása   (egyéb szervezeti szakterületre minősített) 4 Egyéb – számviteli vagy nem számviteli témájú – minősített szakmai programon való részvétel 6 Szakmai kiadvány megvásárlása 2 Összesen: 16 Dr. Andor Ágnes közgazdász, jogász a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

Számvitel A-tól Z-ig (10. bővített, átdolgozott kiadás) A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását ügyfeleink visszajelzései alapján dolgoztuk át: még több és részletesebb magyarázatot és példát tartalmaz elődeinél, ezen kívül természetesen tartalmazza a fontosabb jogszabályi hivatkozásokat is. A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit. Segítségével az Olvasó önállóan képes lesz az éves beszámoló elkészítésére, megtanul könyvelni, leltározni, mérleget, eredménykimutatást, szöveges értékeléseket, elemzéseket, számlarendet és számviteli politikát készíteni. (Kézirat zárása: 2012. augusztus 1.)

31

Bővebb információ: www.complex.hu CompLex Kiadó Kft.



1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.



Telefon: (40) 464-565



Fax: (1) 464-5657



www.complex.hu



info@complex.hu

www.ado.hu


Meritum Meritum

A nagy értékű szerszámok számviteli kezelése A számviteli törvény előírásait követve azon nagy értékű szerszámok és egyéb anyagi eszközök bekerülési értéke, amelyek fizikai elhasználódása egy éven belül megtörténik, anyagköltségként kerül be a beszámolóba, azonban ez egyes esetekben torzíthatja a megbízható és valós összképet.

32

A számviteli törvény a vállalkozás mérlegében kimutatandó eszközöket alapvetően két csoportba sorolja: befektetett eszközök és forgóeszközök. A két csoportba történő besorolást az eszközök rendeltetése és használata alapján kell megtenni. Egy anyagi eszköz beszerzésekor el kell végezni a fentiek szerinti minősítést, és ha a vásárolt eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor a befektetett eszközök között tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni, ellenkező esetben a forgóeszközök között készletként. Ez a döntés az esetek egy részében könnyen meghozható, azonban – mint gyakran – itt is vannak olyan határterületek, ahol már nehezebb a minősítés. Ez azért is kényes kérdés, mert nemcsak az adott eszköz mérlegben történő bemutatásának sorát határozza meg a válasz, hanem a hozzá kapcsolódó költségelszámolás módját, idejét is. Termelő vállalkozások esetén a fenti elméleti kérdés jellemzően a szerszámok, kisgépek, műszerek számvi­teli kezelésénél jelentkezik a gyakorlatban. Abban az esetben, ha egy nagy értékű termelőgép várhatóan sok éven keresztül a termelésben történő részvételével fogja a vállalkozási érdekeket szolgálni, akkor a döntés egyértelmű. A gépet tárgyi eszközként kell kimutatni, míg a bekerülési értéke a használat évei alatt terv szerinti értékcsökkenés formájában kerül be a költségek közé, jól meghatározott értékcsökkenési mód mellett várhatóan a gép használatával elért bevételek realizálásával időben párhuzamosan, azzal arányosan. A döntési helyzet másik véglete nyilvánvalóan egy gyors elhasználódású, a tárgyi eszközök értékéhez viszonyítottan elenyésző egyedi értékű eszköz beszerzése lenne, ahol egyértelműen azt a döntést kellene hozni, hogy az adott eszközt anyagként kell kezelni, és a bekerülési értéke az anyagköltségkénti elszámoláson ke-­ resztül rontja az eredményt a felhasználás évében. Technikailag itt a költségelszámolásra két mód is lehetséges. Az egyik szerint év közben létezik mennyiségi és értékbeni nyilvántartás az anyagkészletet illetően. Ebben az esetben az adott eszközt a beszerzéskor az anyagok között kell aktiválni, míg a dokumentált felhasználásakor kell az értékét anyagköltségként elszámolni. A másik változatban az anyagkészletnek nincsen

szamviteli.tanacsado@complex.hu

évközi folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartása, így az anyagfelhasználást és azon keresztül az anyagköltséget az év eleji nyitókészlet, az év közbeni beszerzés és az év végi zárókészlet adatainak segítségével lehet megállapítani. A nehézséget a gyakorlatban számos esetben az jelenti, ha a kérdéses eszközök elhasználódása az egy év körüli időtáv környékén van. Ha például egy szerszámot a használattól függően a termelés átlagosan 8–14 hónap alatt használ el teljesen, akkor azt nehéz a fenti rendszer szerint besorolni és számviteli szempontból kezelni. További nehézséget jelent a besorolásnál, hogy a hazai gyakorlat általában tudatosan vagy nem szándékoltan nemcsak a tervezett használati időt veszi figyelembe a besorolásnál, hanem valamilyen módon a vásárolt eszköz értékét is. Így fordulhatnak elő olyan döntések, hogy a mindenki által tudott módon több éven át használt eszközök is anyagköltségként kerülnek elszámolásra a használatbavételükkor, ha értéküket a vezetés vagy a könyvelés jelentéktelennek tartja. Illetve szintén így jutunk el a téma egyik legérzékenyebb kérdéséhez: akkor is tárgyévi anyagköltségként kell-e elszámolni egy pl. 8-10 hónap alatt elhasználódó szerszámot a használatbavétel időpontjában, ha annak értéke nagyon magas (pl. a mérlegfőösszeg fele)? Az első kérdést, amikor a használat tervezett időtartamától függetlenül egy kis értékű eszköz tárgyi eszköz helyett anyagköltségként kerül elszámolásra, azt gondolom, lehet elnézőbben kezelni. A vállalkozások jelentős többsége a kis értékű tárgyi eszköz bekerülési értékét a használatbavételkor egy összegben számolná el értékcsökkenésként, így mikor ugyanez az összeg ehelyett anyagköltségként jelenik meg a könyvekben, akkor tulajdonképpen „csak” az üzemi eredmény két ráfordítássora közötti átcsoportosítás történik, amely az eredményre nincs hatással. Meg szokták még említeni itt a költség-haszon összevetésének elvét is, hiszen az anyagköltségkénti elszámolással a vállalkozás „mentesíti magát” az alól, hogy a tárgyi eszköz nyilvántartásában kelljen követnie ezeknek a kis értékű, de egy évnél tovább használt eszköznek a sorsát (hiszen nullára leírva is részét képezik a nyilvántartásnak), majd később selejtezve kelljen kivezetnie azt. Az anyagköltség elszámolá-


Meritum sával tehát ezek a cégek elengedik ezen eszközök követését, ami adminisztrációs szempontból kedvező rájuk nézve, vagyonvédelem szempontjából természetesen hátrányos (egy ilyen több évig használt eszközt a leltározás során sem fognak valószínűleg keresni, hiszen semmilyen nyilvántartásban nem szerepel már), azonban itt némiképp tompíthatja a helytelen számviteli elszámolás következményeit, hogy valóban kis értékekről van szó. A másik eset, ahol nagy értékű eszközök 8-10 hónapos élettartam alatti elhasználódásáról van szó, azonban már komoly elméleti problémákat vet fel, amelynek az eredményre gyakorolt hatása is jelentős. Ha egy nagy értékű termelőeszköz előreláthatólag 14 hónapig vesz részt a termelésben, akkor a szabályok értelmében ­tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni. A használat alatt bekövetkező mérlegfordulónapon az adott eszköz a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett értéken kerül be a mérlegbe, és ennek megfelelően az elszámolt értékcsökkenése ráfordításként az eredmény­ kimuta­ tásba. Az értékcsökkenés megtervezésénél több módszertani lehetőség is a vállalkozás rendelkezésére áll annak érdekében, hogy az elszámolt ráfordítás és a nettó könyv szerinti érték minél jobban közelítse a valós folyamatoknak megfelelő helyzetet, adatokat. Ha azonban a fenti nagy értékű termelőeszköz ter­ vezett használati ideje például nem 14 hónap, hanem 10 hónap, akkor a számviteli szabályok nem engedik tárgyi eszközként kimutatni, hanem az anyagok között kell szerepeltetni. Ebben az esetben a bekerülési értéke nem egy időszak alatt, arányosan, megtervezetten kerül be a költségek közé, hanem egyetlen időpontban a teljes összegében. Ez az időpont a törvény szerint a „használatbavétel” időpontja. Maradva a fenti példa 10 hónapos használati idejénél, ez az elszámolás az üzleti év első két hónapjában használatba vett nagy értékű eszközöknél nem okoz torzulást az eredményben, hiszen az eszköz elhasználódása mindenképpen az adott évben történik, és a bekerülési érték is az adott évben jelenik meg költségként. A probléma a későbbi hónapokban használatba vett eszközöknél jelentkezik. Az üzleti év utolsó hónapjaiban használatba vett eszköz esetén már komoly torzulás jelentkezik az eszköz használata és a bekerülési értékének költségkénti elszámolása között. Az utolsó hónapokban történő használatbavételkor egy összegben el kell számolni anyagköltségként az eszköz bekerülési értékének 100%-át, míg a használatnak csak a 10–20%-a esik az adott üzleti évre, a jelentősebb része a következő üzleti évben történik, a kapcsolódó bevételek is ott realizálódnak. Adódik tehát a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt a valóságnak nem megfelelő költségtömeget az adott év költségei közül kiemelni, és ezzel párhuzamosan a csökkentett értékű eszközt az adott év mérlegében megje­

leníteni. A jelenlegi szabályozás azonban erre nem ad módot. Anyagköltséget a fenti okok miatt időbelileg elhatárolni nem lehet, és a már használatba vett és anyagköltségként elszámolt eszközöket sem lehet az anyagköltség csökkentése mellett csökkentett értékben újra aktiválni, „félig”, részben elhasznált anyagot a törvény nem ismer. Az ilyen cégek ezért a számviteli törvényt követve az eredményüket alacsonyabban kötelesek bemutatni a beszámolójukban, mint ami a valós teljesítményüknek megfelelne. Azt, hogy mennyivel alacsonyabban, pedig kizárólag attól függ, hogy milyen mennyiségű és értékű olyan eszközt használnak a termelésükben, ami megfelel a fenti példának. A helyzet megoldására a gyakorlatban a következő „kreatív” válaszok születnek: – Az ilyen eszközöket annak ellenére, hogy a használatuk várhatóan 8-10 hónapig tart, mégis tárgyi eszközként veszik nyilvántartásba, lehetőséget adva arra, hogy az év végén még nem teljesen elhasznált eszközök terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett értéken megjelenjenek a mérlegben. A megoldás hátránya egyrészt, hogy anyagköltség helyett terv szerinti értékcsökkenésként mutatja be a kérdéses ráfordítást, másrészt, hogy nagyszámú ilyen eszköz esetén megemeli az adminisztrációt, hiszen követni kell a tárgyi eszközöket a könyvelésben, selejtezéssel lehet csak kivezetni azokat stb. – Az ilyen készletek értékét nem a használatbavételük időpontjában, hanem a használhatatlanná válásuk időpontjában könyvelik anyagköltségként. A fordulónapon anyagkészleten lévő, de a valóságban már használatba vett eszközökre értékvesztést számolnak el az elhasználódás mértékének megfelelően. Ez a módszer sem felel meg a számviteli törvénynek, habár meg kell állapítani, hogy az eredményt a valóságnak megfelelően állítja be. Az értékvesztés azonban nem lenne alkalmazható a fenti esetre, valamint az eszköz értéke végül itt sem anyagköltségként, hanem egyéb ráfordításként jelenik meg a könyvekben. – A használatba vett anyagkészlet értékét a törvényi előírásoknak megfelelően elszámolják anyagköltségnek, azonban az anyagköltségből elhatárolják a még nem teljesen elhasznált eszközöknek a használat miatt arányosan csökkentett értéket. Ez a megoldás az elhatárolás szabályait szegi meg, azonban amellett, hogy az eredményt is helyesre állítja be, még az eszközök bekerülési értékét is a valóságnak megfelelő anyagköltség soron számoltatja el. A fentiekből is látszik, hogy ez a terület tipikusan olyannak számít, ahol alkalmazni lehet a számviteli törvény 4. §-ának (4) bekezdését, amely szerint a törvény előírásaitól a könyvvizsgáló egyetértése mellett el lehet térni, ha a törvény valamely rendelkezésének alkal­ mazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet.

33

www.ado.hu


Meritum A kérdés vizsgálatakor nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni a kapcsolódó összegek nagyságára és arányára is. A fent leírtak már egyetlen kalapács anyagköltségkénti elszámolására is érvényesek lehetnek, hiszen előfordulhat, hogy a kalapácsot az adott év mérlegfordulónapjánál akár sokkal tovább is lehet használni, így az anyagköltségként elszámolt bekerülési értékének egy része a következő évek eredményét kellene hogy rontsa. Míg egyetlen kalapács esetén legyinthetünk a fenti problémára, érdemes átgondolni a kérdést olyan kalapács vagy eszköz esetén, amely akár több tízmillió forintba kerül, vagy olyan cégeknél, amelyeknél a működésük során annyi kalapácsot és hasonló eszközt használnak, hogy az értékük a mérlegfőösszeg egy jelentősebb hányadát teszi ki. Ilyen esetben a megbízható és valós kép bemutatásának igénye megköveteli, hogy valami-

lyen módon kezeljük a fenti problémát, és akár a törvény tételes előírásával szemben is érvényre juttassuk az összemérés számviteli alapelvét. Kardos Péter bejegyzett könyvvizsgáló az ABT TREUHAND csoport üzletágvezetője

Kapcsolódó jogszabályi helyek: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 28. §-ának (3) bekezdése, 78. §-ának (2) bekezdése és 4. §-ának (4) bekezdése Meritum hivatkozás: Indexszám: 2253 Oldalszám: 2012-es kiadás 549. oldal

Rendelje meg most

30% kedvezménnyel!

ADÓ-kódex – Adó-tb-számvitel 2013 csomag Adótörvények 2013/I.  Adótörvények 2013/II. 

34

ADÓ-kódex Számvitel 2013  ADÓ-kódex Társadalombiztosítás 

Bővebb információ és megrendelés: www.complex.hu

CompLex Kiadó Kft.



1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

szamviteli.tanacsado@complex.hu



Tel.: (40) 464-565



Fax: (1) 464-5657



www.complex.hu



info@complex.hu


Kontrolling Kontrolling 2013. januártól új rovattal jelentkezünk, amelyben a kontrollinggal kapcsolatos szakmai anyagokat tárjuk havonta kedves Olvasóink elé. Ezeken az oldalakon terveink szerint bestpractice jellegű módszer­ tanok, esetleírások kapnak helyet gyakorló kontrollerek, szakértők, oktatók tollából, de bemutatjuk az újonnan felmerülő kontrollingfeladatok lehetséges megoldását éppúgy, mint egy-egy speciális kontrollingterület sajátos eljárásait. A rovat célkeresztjében tehát a kontrollingterület számos izgalmas tartalmi kérdése áll. Ám sosem feledkezhetünk meg arról, hogy egy jó kontrollernek nem elég a MIT-re jó választ adni, legalább olyan fontos a HOGYAN is, azaz munkánk csak akkor lesz valóban hatásos, ha üzeneteinket megfelelően tudjuk kommunikálni, akár írásban, akár szóban kell megnyilvánulnunk. Ezért bemutatkozó írásunk arról szól, milyen formai szempontokra kell fokozottan ügyelni egy jó kontrollernek ahhoz, hogy üzenetei célt érjenek, jelentéseit haszonnal forgassák a vezetők.

Hatásos riportok és prezentációk Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot. (Kazinczy)1

ne? Mi az oka annak, hogy a vezetők nem tudják meg­ felelően hasznosítani a számukra készített döntés-előkészítő anyagokat, és ők maguk sem tudnak igazán hatásos és informatív tájékoztatásokat adni sem szóban, sem írásban, és hogy a vezetői tanácskozói fórumok többsége hosszadalmas, konfliktusokkal terhelt, dögunalmas?

A jó kontroller sikere a szakmai profizmus mellett a hatékony kommunikáción is múlik. Azt is meg kell tanulnia, hogyan tudja jól tálalni az elemzését, megfelelő irányba terelni a döntéshozókat, elérni, hogy meghallgassák, megértsék és kedvezően fogadják, amit elmond vagy leír. Ha a kontrollingriportok, döntési előterjesztések nehezen áttekinthetők, terjengősek, szárazak, helyenként érthetetlenek, ne csodálkozzunk, ha olvasatlanul landolnak a szemétben! Az üzleti kommunikációban is futótűzként terjed a szóbeli felszólalások prezentációval kísért formája, és lassan már valamennyi vállalati értekezlet, megbeszélés, partnertalálkozó elmaradhatatlan kellékévé válik. Nincs is ezzel semmi baj, ha a technikai megoldás nem hátráltat, hanem kiegészít, többletet biztosít. Ehhez azonban úgy és arra kell használni a technikát, amire való. Arra, hogy ráerősítsen a mondanivalóra, segítse a figyelemfelkeltést, az üzenetek hangsúlyozását, és mindezt főként vizuális hozzáadott értékén keresztül tegye. Hiszen a kommunikáció legősibb és legteljesebb, – testi-lelki-szellemi – azaz háromszintű hatású nyelve a képnyelv, a képi megjelenítés. Ha nem e funkciója szerint használjuk, akkor nincs mit csodálkozni azon, hogy inkább gátol, ahelyett, hogy segítene! Miért elégedetlen a legtöbb főnök, amikor munka­ társai szóbeli, írásbeli döntés-előkészítő anyagait hallgatja, olvassa, miért érzi azt, hogy nem azt és nem úgy csinálták meg, amire és ahogyan valóban szüksége len-

Az egyik legfontosabb ok az, hogy az információbőség korában az idő és a figyelem vált korlátossá, szűkössé.2 Szinte mindenki örökös időhiányban szenved, semmire nem jut annyi idő, amennyit az érdemi elintézés valójában igényelne. A beosztottak a teljesíthetetlen határidők szorításában félkész, átgondolatlan, tagolatlan írásos anyagokat készítenek, szóbeli közléseik sem lényegre törőek. A vezetőkre olyan mennyiségben zúdul az információ, amit képtelenség átlátni, feldolgozni, miközben ez a tény nem menti fel őket a felelősségvállalás alól. Az örökös időzavar látszattevékenységek sorára kényszerít: halogatják a döntéseket, letagadtatják magukat. Ám ha fogadják is a beosztottakat, abban sincs sok köszönet, mert nem tudnak igazán rájuk figyelni, hiszen közben azon jár az eszük, mit kellett volna már elvégezniük. Figyelmetlenségük félreértések sorát indítja el: az öt perc alatt elintézhető ügy a későbbiek során még többször is landolhat náluk és rabolhatja idejüket. Ördögi kör ez: miközben örökös időhiányra panaszkodunk, és igyekszünk elkerülni az idővámpír

1   Kazinczy Ferenc: A nagy titok. http://mek.niif.hu/00700/00727/ html/vers02.htm

2  Szabó Katalin–Hámori Balázs (2006): Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, Budapest.

A figyelemért keményen meg kell dolgozni!

35

www.ado.hu


Kontrolling tevékenységeket és személyeket, mi magunk is mások idővámpírjává válunk! Meg kell tehát nagyon keményen dolgozni mások figyelméért – ez a kontroller szóbeli és írásbeli kommunikációjának első és legfontosabb szabálya. Minden jobban működik, ha az érdeklődést és a figyelmet sikerül fel­ kelteni és megtartani, és a legjobb, legfontosabb mondanivaló is célt téveszt, ha annak kommunikálása hatástalan, unalmas. Fontos ezért mindig tudatosítani, mi váltja ki az adott célközönség érdeklődését, mivel lehet felkelteni és megtartani a figyelmét? – Egy jó vezetői riport értelme és célja a tisztánlátás, feladata a teljesítmény mérése és ellenőrzése. Annyit ér, amennyire objektíven és tényekkel alátámasztva képes támogatni a vezetői döntéshozatalt, méghozzá éppen időben, felelősségi szintenként (egységenként) tagolva a releváns információkat. A legfontosabb elvárás vele szemben az, hogy oszlassa az információhiányból származó bizonytalanságot. Legyen szelektív és lényegre törő, megbízható, összehasonlítható, és az általa szolgáltatott információk értéke álljon arányban az előállítás költségével. – Egy szóbeli közlés akkor tarthat számot mások figyelmére, ha maga a mondanivaló fontos, érdemi és jelentős. Ám akár egy vezetői értekezleten elhangzó prezentáció keretében, akár spontán véleménynyilvánításként hangzik el, a mondanivaló jelentősége mellett szenvedély is szükséges a figyelem megtartásához és ahhoz is, hogy üzeneteink elérjék a hallgatóságunkat. A szenvedély lehet lelkesedés, hit, meggyőződés, elkötelezettség, öröm, jókedv, akár indulat is, de szenvedély nélkül nem megy… Kontrolleri profizmus = szakértelem + hatásos kommunikáció!

36

Mások előtti megnyilvánulásaink egy része olyan adottság, amely jellemző ránk, egyéniségünk immanens része. Sajátosan egyedi a kapcsolattartása minden embernek, az, ahogyan kifejezi gondolatait, érzéseit, ahogyan ír, beszél, hallgat és meghallgat másokat, ahogyan olvas a másik ember arckifejezéséből, szavak nélkül megért másokat és megérteti önmagát másokkal. Vannak emberek, akik különösen alkalmasak a szóbeli és az írásbeli kommunikáció hatékony alkalmazására. Megfelelő időben, megfelelő helyen, éppen a szükséges mondanivalót kellően tagoltan, érthetően, sőt élvezhetően képesek kifejezni. Ők a szerencsések, ám ők sem eshetnek bele a rögtönzés, a felkészületlenség, a pontatlanság hibájába. Vannak, akiket kedvezőtlen adottságaik hátráltatnak abban, hogy hatásosan kommunikálhassanak. A szóbeli közléseknél kifejezett hátrány lehet a beszédhiba, a rossz artikuláció, a bántó akcentus. Még a legérdeke-

szamviteli.tanacsado@complex.hu

sebb vélemény is követhetetlenné válik, ha az előadó monoton hangon maga elé mormolja azt. Ezeken az induló hátrányokon az akaraterő és a belső igényesség sokat segíthet: Démoszthenész azért lett kiváló szónok, mert dadogása leküzdésére kavicsokat téve a szájába órák hosszat gyakorolta beszédeit a tengerparton sétálgatva. A méltán 12 Oscarra jelölt „A király beszéde” film főszereplője, a szintén gyermekkorától dadogással küzdő királyi sarj, aki VI. György királyként nyilvános rádióbeszédben jelenti be Anglia hadüzenetét a németeknek. A film története arra szolgál jó példával, hogy az ilyen beszédhibák leküzdésére az önbizalom erősítése lehet a legfőbb gyógyír. A kommunikálás legfontosabb szabályai megtanul­ hatók, Démoszthenész és VI. György király példája arra biztat, hogy a kommunikálási képesség bizonyos elemei bárki számára – kitartó türelemmel és főképp sok gyakorlással – folyamatosan fejleszthetők. A hatásos kommunikáció a felkészültségen áll vagy bukik! A figyelem megszerzésének és megtartásának titka a nagyon alapos, mindenre kiterjedő felkészültségben­ ­rejlik. Selye János3 a felkészületlenség mellett az előadók legfőbb bűneként rótta fel a bőbeszédűséget, a tagolatlan beszédet, a befelé fordulást és a modorosságot. Ez utóbbi négy legjobb ellenszere éppen a felkészültség. A hatásos kommunikáció követelményei közül a továbbiakban fókuszáljunk az érthetőségre, az egyértelműségre, a tárgyilagosságra, a lényegességre és az eleganciára, vagyis az írásbeli és szóbeli kommunikáció általános érvényű tartalmi és formai szempontjaira, amelyek függetlenek a témától, a terjedelemtől, a megbízó személyétől, az előírt határidőtől vagy az uralkodó politikai vagy divatirányzatoktól! 1. követelmény: Legyen érthető! – Az előadói profizmus ott kezdődik, amikor bonyolult dolgokat egyszerűen, érthetően és pontosan meg tudunk magyarázni a témában járatlanok számára. Einsteinről mondják, hogy amikor egy főiskolás lány a relativitás egyszerű definícióját kérte tőle, így válaszolt: „Egy óra a kedves ölében egy perc, egy perc a forró kályha tetején egy óra. Ez a relativitás.”4

3  Selye János (1967): Álomtól a felfedezésig. Akadémiai Kiadó, Budapest. 4  Oakwood, A. (1994): Mikor mondjunk nemet és hogyan. Bagolyvár Kiadó.


Kontrolling 1. ábra:  A sávos diagram hatféle variációja* ÖSSZEHASONLÍTÓ SÁVDIAGRAM Pl.: a leányvállalatok marketingkiadásai az elmúlt év során

NORMÁLIS – RENDHAGYÓ SÁVDIAGRAM Pl.: a négy leányvállalat EBIT-je

ÖSSZETETT-SÁVDIAGRAM Pl.: a leányvállalati EBIT-ek egyenként kétféle üzletág hozzájárulásaira bontva

ÖSSZEHASONLÍTÓ SÁVDIAGRAM Pl.: a négy leányvállalat helyi és társasági adójának összehasonlítása

MINIMUM-MAXIMUM SÁVDIAGRAM Pl.: a négy fő termék kis- és nagykereskedelmi árainak eltérése

KORRELÁCIÓS SÁVDIAGRAM Pl.: árbevétel és marketingkiadások üzleti területenként

 Zelazny, G. (2003): Wie aus Zahlen Bilder werden. In: Szukits Zsuzsanna (2006): Vezetői beszámolók és prezentációk kialakítása. A hatásos beszámolás. IFUA előadás anyaga, 2006. október 16–18. 28. o.

*

– Sokszor az idegen kifejezésnek nincs valós funkciója, igazán van rá frappáns magyar kifejezés, és használata feleslegesen nehézkessé (nagyképűvé) teszi a szöveget. Semmit nem von le a tudományos minőségből a közérthető fogalmazás. Szimpatikus és jól bevált módszer, ha első előforduláskor lábjegyzetben szerepeltetjük az adott magyar nyelvű kifejezés szakirodalomban fellelhető idegen megfelelőjét és az esetleges rövidítést, ahogy szokták használni. Ugyancsak óvatosan kell bánni a szakzsargonnal, a vállalati argóval, mert – még ha elfogadott is a napi társalgás során – mindig akadhat olyan új kolléga, aki azt nem ismeri, és számára onnantól kezdve a többi szöveg is követhetetlenné válhat. – A rövidítésekkel nem spórolunk érdemi időt, ám le­ronthatjuk az érthetőséget. Megoldható úgy is, ha nem akarjuk mindig kiírni a gyakran előforduló, hos�szú kifejezéseket, hogy behelyettesítjük azokat egyegy ritkán előforduló írásjellel (pl. đ, @, &, #, $, <, > stb.), vagy rövidítéssel (bt., rt., kft., ui. stb.) a szöveg fogalmazása, szerkesztése során. A végleges szövegváltozatban egy „cseréld” utasítás végrehajtásával e jeleket és rövidítéseket valamennyi előfordulásukkor töredékidő alatt fel lehet váltani a teljes megneve­ zéssel. – A képi megjelenítés a szemléltetéshez sokkal alkalmasabb, mint a szöveges. Egy jó grafikonnal azonnal átláthatóvá lehet tenni a több oldalnyi elemzés végeredményét. (Lásd: 1. ábra)

Terjedőben van az ún. vezetői műszerfal (interaktív dashboard), amely olyan prezentációs eszköz, „amelyet minden felhasználó teljesen saját igényeire szabhat, továbbá amin keresztül minden számára releváns információ elérhető. A nagyfokú rugalmasságnak köszönhetően a dashboardban a felhasználó létrehozhat új típusokat, változókat, ezek értékeit nyomon követheti, majd ezen számított értékekből könnyen érthető kimutatásokat, táblázatokat készíthet. Látványos újítás például, hogy egy grafikon oszlopait az általuk reprezentált érték alapján színezhetjük, egy így készített grafikon könnyen átlátható. A különböző elemzések során a felhasználó nemcsak a végeredményt látja, hanem a folyamatot is, ahogy az kialakul. Eközben interaktívan lehetősége van módosításokra is, meggyorsítva és hatékonyabbá téve ezzel az analízis folyamatát.”5 A grafikus ábrázolásnak olyannak kell lennie, hogy a döntéshozó 3 másodperc alatt képes legyen átlátni, és 10 másodperc alatt már azt is tudja, mit kell tennie.6 Lehet, hogy a döntéshozó egyik-másik mutatószám jelentésével, tartalmával, számításával nincs egészen tisztában, sőt az is lehet, hogy bizonytalan abban, milyen értéktartomány tekinthető megfelelőnek. A mutató értéke számukra jobban értelmezhető, ha például műszerfalba helyezve, a negatív és a pozitív értéktartományt egyértelműsítve jelenítjük meg. Például kevés

5

37

 m.blog.hu/su/sumeghy-onlab/onlab_071129.pdf   Reynolds, G. (2009): PreZENtáció. HVG Kiadó, Budapest.

6

www.ado.hu


Kontrolling így készített grafikon könnyen átlátható. A különböző elemzések során a felhasználó nemcsak a végeredményt látja, hanem a folyamatot is, ahogy az kialakul. Eközben interaktívan lehetősége van módosításokra is, meggyorsítva és hatékonyabbá téve ezzel az analízis folyamatát.”6

ember van, aki pontosan tisztában lenne azzal, hogyan

2. követelmény: Legyen tárgyilagos és egyértelmű!

A grafikus ábrázolásnak olyannak kell lennie, hogy a döntéshozó 3 másodperc alatt képes legyen 7 kiszámítani testtömegindexet (BMI), ámhogy az alábbi . Lehet, a döntéshozó egyikátlátni, és 10 kell másodperc alatt máraazt is tudja, mit kell tennie másik mutatószám jelentésével, tartalmával, számításával nincs egészen tisztában, lehet, ábra segítségével azonnal látja, hogy a 81 kilós hölgy,sőt az is–  A kontrolleri munka lényege a döntések megalapo­ hogy bizonytalan abban, milyen értéktartomány tekinthető megfelelőnek. A mutató értéke számukra akinek ha a BMI-je 29,0, túlsúlyos, méghozzá 22,3 kg-mal zása, ezért az előterjesztésnek pártatlanul tükröznie jobban értelmezhető, például műszerfalba helyezve, a negatív és a pozitív értéktartományt egyértelműsítve jelenítjük meg. Például kevés ember van, aki pontosan tisztában lenne azzal, haladja meg a számára ideális testsúlyt. kell valamennyi szóba jöhető lehetőség előnyeit és hogyan kell kiszámítani a testtömegindexet (BMI), ám az alábbi ábra segítségével azonnal látja, hátrányait. A jó döntés-előkészítő anyag korrekt és hogy a 81 kilós hölgy, akinek a BMI-je 29,0, túlsúlyos, méghozzá 22,3 kg-mal haladja meg a 2.testsúlyt. ábra: Testtömegindex-kalkulátor tisztességes, mentes az elfogultságtól, a részrehaj­ számára ideális

lástól, jelzi a saját véleménnyel szemben felhozható tényeket, ellenérveket is. – Előfordulhat, hogy szakértői véleményt kell adnia a kontrollernek egy adott témában, mely esetben semmit sem ér az olyan szakértői anyag, ahol elmarad az egyértelmű állásfoglalás. Az egyértelmű állásfoglalás korrekt, szabatosan megfogalmazott, nincs helye benne a mellébeszélésnek, vagylagos megfogalmazásnak! Álljon itt elrettentő példaként arra, milyen az, ha egy állásfoglalás kétséget hagy, János egykori esztergomi érsek Bánk bánhoz intézett leveléből a 3. ábra. Testtömegindex-kalkulátor Gertrudis királynővel kapcsolatos mondat: „A királyKépforrás: http://www.centurion.hu/files/HU_models_BMI.swf Képforrás: http://www.centurion.hu/files/HU_models_BMI.swf nőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan én nem ellenzem”. Az elhíresült vesszők Egy írásbeli jelentés információi hatásosabbak, ha a címek – legyen az szövegben szereplő beleegyeztek fővagy alcím, ábratáblázatcím – eleve célzott üzenetekként kerülnekha megfogalmazásra. nélküli mondat más-más értelmet nyer attól füg­ Egy vagy írásbeli jelentés információi hatásosabbak, a Érdemes ezért már a címben megjeleníteni az üzenetet. Az alábbi dashboard digitális vezetői hová helyezzük el a vesszőket. legyenaz az szövegben szereplő fő-2006. vagyI–VII. alcím, műszerfal címek ábrájának– adható a cím, hogy „Üzleti eredmény hónapban”, gően, ám mennyivel ábrahatásosabb a következő: – A jó szakembert nem lehet eltántorítani saját állásvagy táblázatcím – eleve célzott üzenetekként pontjától sem megfélemlítéssel, sem különböző kerülnek megfogalmazásra. Érdemes ezért már a címanyagi vagy más előnyök kilátásba helyezésével. ben megjeleníteni az üzenetet. Az alábbi dashboard Nincs szüksége a népszerűségre sem, hiszen a véledigitális vezetői műszerfal ábrájának adható az a cím, mény ereje abban rejlik, hogy a szakértő a meggyőzőhogy „Üzleti eredmény 2006. I–VII. hónapban”, ám dését képviseli, miközben természetesen pártatlanmennyivel hatásosabb a következő: ságra törekszik. Ha feladja függetlenségét, vagy részrehajlóvá válik, akkor tekintélye kikezdhető, szakmai 3. ábra:. A vártnál 7%-kal magasabb az üzleti hitelessége csorbul. eredmény 3. követelmény: Legyen lényegre szorítkozó! 4

–  Tisztázni és redukálni kell mondanivalónk legfőbb üzenetét 140 karakteres twitter bejegyzésnyi méretre! Nehéz, de alapos felkészüléssel elsajátítható ez a fajta lényegre törő kommunikáció. Churchill híres mondása erről így szól: „Uraim, ha 5 percet szólhatok, kell egy hét is, ha 10 percig, elég 4-5 nap, fél órához 3 nap is elég. 5-6 óráig kell beszélnem? Uraim, már kezdhetjük is!”7 – Mind írásban, mind szóban jól alkalmazható a 80-20as szabály, amelynek segítségével a valóban fontos kérdésekre szánjuk a rendelkezésünkre álló keret (oldalterjedelem vagy prezentációs idő) 80%-át, és mindig a legfontosabbtól haladunk a kevésbé fontosak felé. A lényegre törő stílus fontos jellemzője a lendületesség, a határozottság, az erő. Ezt a cselekvő 4. ábra. A vártnál 7%-kal magasabb az üzleti eredmény szerkezetek és a konkrétumok biztosítják. Feleslegesek Képforrás: http://www.centurion.hu/HU_20_solu_31_visu_ Képforrás: http://www.centurion.hu/HU_20_solu_31_visu_dashboard.htm dashboard.htm

38

mény: Legyen tárgyilagos és egyértelmű!

 http://drprezi.com/felvono-teszt/

7

rolleri munka lényege a döntések megalapozása, ezért az előterjesztésnek pártatlanul szamviteli.tanacsado@complex.hu ie kell valamennyi szóba jöhető lehetőség előnyeit és hátrányait. A jó döntés-előkészítő korrekt és tisztességes, mentes az elfogultságtól, a részrehajlástól, jelzi a saját


Kontrolling

az általánosítások és a közhelyek, mint ahogy rendkí– A pontosság éppúgy vonatkozik a begyűjtött inforvül unalmasak és erőtlenek a személytelen, passzív mációk forráshelyének megbízhatóságára, valamint a szerkezetek, amelyek sokszor rátelepednek a hivataprecíz, alapos és többszörösen ellenőrzött feldolgolos és szakmai nyelvezetre. zásra, mint a határidők pontos betartására, legyen az –  Egy döntés-előkészítő anyag létrejöttéhez alapos egy írásos anyag leadási határideje vagy egy szóbeli háttérmunkára van szükség, amelynek keretében száprezentáció pontos kezdése és befejezése. A kontrolül unalmasak és erőtlenek a személytelen, passzív szerkezetek, amelyek sokszor mos részletes elemzési anyag, háttérszámítás készül, lerek általában permanens határidőnyomás alatt hivatalos ésakár szakmai nyelvezetre. több variációban kidolgozva. Nehéz ilyen nagy dolgoznak, előterjesztéseik elvárt teljesítésére szűk munka végeredményére szorítkozni, és megállni, ám ez nem mehet a szakmai őkészítő anyag létrejöttéhez alapos háttérmunkára van időkeretet szükség,kapnak, amelynek hogy ne akarjunk számot adni teljes részletezettségéminőség és megalapozottság, valamint az igényes mos részletes elemzési anyag, háttérszámítás készül, akár több variációban ben az elvégzett munkáról. Pedig egy figyelemfelkelkivitelezés rovására! ehéz ilyen tőnagy munka végeredményére szorítkozni, és megállni, hogy ne a tartalomra és a formára előterjesztésben csak az érdemi javaslat szerepel– A letisztultság vonatkozik mot adni het, teljes részletezettségében az aelvégzett munkáról. egy a háttérszámítások jó esetben is csak melléklet is. Tartalmi Pedig értelemben a kiforrottságot jelenti. Egy tő előterjesztésben csak az érdemi javaslat szerepelhet, aletisztult háttérszámítások részét képezhetik. jelentésben, jó riportban, előadásban soha – Arészét lényegkiemelésnek nem fordulhatnak elő hevenyészett, félkész, átgondoa melléklet képezhetik.számos eszköze van. Egyik legfontosabb, hogy az oldalon a fontos információk a latlan megoldások. A profi jól tudja, hogy egy szóbeli elésnek számos eszköze van.kerüljenek: Egyik legfontosabb, hogy prezentáció az oldalon a fontos és megismételhetetlen, hangsúlyos területekre visszavonhatatlan hangsúlyos területekre kerüljenek: így az ott elhangzott, helytelenül megválasztott szavaikat nem lehet meg nem történtté tenni, mint 4. ábra: Mi hová kerüljön az oldalon?8 ahogy az el nem mondott érveket sem lehet utólag pótolni, ezért még spontán megnyilvánulásai során sem rögtönöz meggondolatlanul. Az egyszerűség eleganciája igen jól megfigyelhető volt a szóbeli kommunikáció nagyágyúja, Steve Jobs megnyilvánulásaiban. Amikor az Apple soron következő új termékével kiállt a közönség elé, a termék legfontosabb jellemzőjét – a macbook air esetében, amelyik mindössze 18,4 mm vastag, például ezt a tényt – fogalmazta meg egy jól hangzó rövid szlogenben: „a világ legvékonyabb notebookja”. Az igazán telitalálat üzenet olyan, ami értelemre és érzelemre is hat. Nem véletlen, hogy ez az üzenet azóta, hogy Steve Jobs szájából először elhangzott, konzekvensen – Nem mindegy a megfelelő színválasztás sem: A paszszalagcímként (headline) jelenik meg minden e tertell színárnyalatok inkább háttérnek valók, míg a 9 5. ábra. Mi hová kerüljön az oldalon? mékkel kapcsolatos marketingkommunikációban. lényegkiemelésre jobb a piros és a sárga. Érdemes Tudatosan törekedjünk viszont arra, hogy kellő időt az üzenet és az kontrasztjára, hogy a megfelelőtörekedni színválasztás sem: A ábra pasztell színárnyalatok inkább háttérnek valók, és energiát szánjunk kifejezőkészségünk árnyalására, véletlenül se olvadjon fel a szöveg vagy az ábra a hátkiemelésre jobb a piros és a sárga. Érdemes törekedni az üzenet és az ábra szókincsünk pallérozására, stílusunk javítására, és térben. Fontos azonban az ábrázoláskor is, hogy ne hogy véletlenül se olvadjon fel a szöveg vagy az ábra a háttérben. Fontos azonban mindezt a tartalom és forma egységére törekedve legyen telezsúfolva információval az oldal, és az üzeor is, hogy net ne legyen legyenkihangsúlyozva! telezsúfolva információval az oldal, tegyük. és az Tanuljuk üzenetmeg, legyen fejlesszük, hogyan lehet éppen a! eleget, éppen a legjobbkor mondani, írásműveinkben jól kiemelni a lényeget és elkerülni a kétértelműség Legyen elegáns (pontos, letisztult, egyszerű)! csapdáját. Igyekezzünk érvényesíteni és kihasználni 4. követelmény: Legyen elegáns (pontos, letisztult, személyiségünk előnyös vonásait a kommunikáció egyszerű)! beli kommunikációnk eleganciája tükrözi profizmusunkat, tapasztalatunkat, során.visszafogottsága, Legyünk képesek másokat figyelemmel hallkat. Az elegancia azt is jelenti, hogy a tartalom egyszerűsége, gatni, miközben folyamatosan, tárgyszerűen visszaÍrásbeli és szóbeli kommunikációnk eleganciája tükrözi rosul a kivitelezés tökéletességével! igazoljuk partnerünk közléseit, rögzítve részleges profizmusunkat, tapasztalatunkat, megbízhatóságunegyetértéseinket és elkerülve minden körülmények kat. Az elegancia azt is jelenti,információk hogy a tartalomforráshelyének egyszeéppúgy vonatkozik a begyűjtött megbízhatóságára, között a személyeskedést. rűsége, visszafogottsága, közérthetősége párosul a kiviecíz, alapos és többszörösen ellenőrzött feldolgozásra, mint a határidők pontosVégül figyeljünk a visszajelzésekre is, hiszen apontos legfontosabb mérce a kommunitelezés tökéletességével! gyen az egy írásos anyag leadási határideje vagy egy szóbeli prezentáció káció során mégiscsak az, hogy mennyire sikeresen fejezése. A kontrollerek általában permanens határidőnyomás alatt dolgoznak, tudja valaki a közléseit célba juttatni.

39

k elvárt teljesítésére szűk időkeretet kapnak, ám ez nem mehet a szakmai minőség ttság, valamint az igényes kivitelezés rovására!

  Reynolds, G. (2009): PreZENtáció. HVG Kiadó, Budapest. g vonatkozik a tartalomra és a formára is. Tartalmi értelemben a kiforrottságot isztult jelentésben, riportban, előadásban soha nem fordulhatnak elő hevenyészett, ndolatlan megoldások. A profi jól tudja, hogy egy szóbeli prezentáció tlan és megismételhetetlen, így az ott elhangzott, helytelenül megválasztott lehet meg nem történtté tenni, mint ahogy az el nem mondott érveket sem lehet 8

www.ado.hu


Kontrolling

Összegzés Nem utópia, hogy alapos felkészültséggel és a cikkben felsorolt követelmények betartásával izgalmas, érdekes fórumokká változtathatók a ma még lélekölően unalmas tárgyalások, ahol a vállalat működésére és az ott dolgozó emberek jövőbeli sorsára vonatkozó kisebb és nagyobb horderejű döntések születnek. Az sem elérhetetlen, hogy a feljegyzések, jelentések írásával töltött órákat örömforrássá változtassuk! Ehhez pusztán –  az érdeklődés, a lelkesedés hiányát kell száműzni valamennyi hivatalos megbeszélésről;

–  hitünket kell megerősíteni abban, hogy a közös munka eredményeként hasznos és jó döntések születhetnek; és – olyan döntés-előkészítő anyagokat kell készítenünk és hasznosítanunk, amelyeknek írása már készítéskor örömet okoz, olvasója számára pedig izgalmas csekklistává válik, amelynek minden feladatát egyértel­ műen átlátja, és szinte azonnal képes a döntéshozatalra.

Dr. Laáb Ágnes kandidátus, egyetemi docens, BME Pénzügyek Tanszék

Főkönyvelő Online számviteli tudásbázis könyvelőknek „ A vállalati számvitel eseményközpontú feldolgozása „ Folyamatos frissítés, biztos naprakész tudás „ Online számviteli kérdés–válasz szolgáltatás „ Könnyen kezelhető, felhasználóbarát megoldás

40

Éves előfizetés: 55 000 Ft + 27% áfa/év (69 850 Ft)

Bővebb információ: fokonyvelo.complex.hu CompLex Kiadó Kft.

J

1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21–35.

szamviteli.tanacsado@complex.hu

J

Telefon: (40) 464-565

J

Fax: (1) 464-5657

J

www.complex.hu

J

info@complex.hu


Alkalmanként akár alig több mint

12 000 Ft + áfa áron!*

2013-ban is: Rodin Bérszámfejtők klubja 8 gyakorlatias konferencia kedvező áron, a bérszámfejtés, tb, munkaügy legfontosabb témáiról: 2013. február 19. Munkaügyi és tb nyilvántartás 2013. március 19. Havi adó- és járulékbevallás 2013. április 18. Bérmozaik 2013 2013. május 14. Munkajog bérszámfejtőknek 2013. június 25. Béren kívüli juttatások, költségelszámolások 2013. szeptember 17. Társadalombiztosítás és járulékfizetési szabályok 2013. november 21. Bérszámfejtők feladatai 2014-ben + egy Ön által választott, 1 napos rendezvény (2013. március 31-éig).

Jelentkezés és további információk: www.rodin.hu *Étkezés nélküli bérlet esetén.

CompLex Kiadó Kft.



1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.



Tel.: (40) 464-565



Fax: (1) 464-5657



www.complex.hu



info@complex.hu


Minden időben számoljon velünk!

Számítási példatár az Adó Jogtáron* az Szja, TAO, EVA, Számviteli törvényekhez  több mint 5 évre visszamenőleg 

www.jogtar.hu/adojogtar

*a Plusz verzión

CompLex Kiadó Kft.



1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.



Tel.: (40) 464-565



Fax: (1) 464-5657



www.complex.hu



info@complex.hu

Számviteli Tanácsadó 2013/01.  

Januári – 40 oldalas – lapszámunk vezértémája a mikrogazdálkodói beszámoló.