ÁFA-KALAUZ 2013/01.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ SZAKTÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓLAPOK KIADÓJÁTÓL IX. évfolyam • 2013. január • Ára: 1985 Ft

Gyakorlati példák a pénzforgalmi áfafizetésre A pénzforgalmi áfaelszámolás és a számvitel összefüggései Bevallás sorról sorra – 01-es sor

megrendelőlap ADÓ szaklap megrendelőlap

ÁFA-kalauz

(YSF0466)

éves előfizetés ÁFA-kalauz

éves előfizetés

pdf

19 900 Ft + 5% áfa (20 895 Ft)

. . . . . . . . példány

16 527 Ft + 27% áfa (20 990 Ft)

. . . . . . . . példány

(YSO0176)

A feltüntetett ár a lap éves előfizetési díja, amely a megrendelés időpontjától számított 1 éves időszakra vonatkozik.

Kiadónk az árváltoztatás jogát fenntartja. Az ár a csomagolási és postaköltséget tartalmazza.

Cég: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintéző/beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cég tevékenységi köre: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szállítási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon/fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cégszerű aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dátum: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail címem megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy a CompLex Kiadó Kft. e-mailben tájékoztasson aktuális híreiről, rendezvényeiről és a megrendelés kapcsán esetlegesen felmerülő változásokról. Kiadónk a megadott adatokat bizalmasan kezeli és kizárólag a megadott célra használja fel. A hozzájárulás bármikor indokolás nélkül visszavonható írásban.

Az adatvédelmi biztos nyilvántartási azonosítója: 02364-0001 / Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal csomagküldő kereskedelmi tevékenység nyilvántartási szám: C/003071

Bővebb információ: Tel.: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 info@complex.hu www.ado.hu

CompLex Kiadó Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21–35.

Telefon: (40) 464-565 Fax: (1) 464-5657 www.complex.hu info@complex.hu

Tartalom Gyakorlati példák a pénzforgalmi áfafizetésre I. Általános alapvetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 II. Gyakorlati példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ SZAKTÁJÉKOZTATÓ IX. évfolyam · 2013. január

Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Szerkesztő-lektor: Lenkei Zoltán, Sike Olga Felelős vezető: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felelős: Tóth Gábor A kiadványok szerkesztéséért felelős: Kézdi Katalin Felelős szerkesztő: Fehér Nóra Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Tördelés: CompLex Kiadó Kft. DTP-csoport Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. – 130065 Felelős vezető: Pogány László

A pénzforgalmi áfaelszámolás és a számvitel összefüggései Az egyszeres könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást választók. . . . 11 A kettős könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást választók . . . . . . .12 Könyvelési javaslat számla esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 A számlára, illetve az azzal egy tekintet alá eső okiratra a „pénzforgalmi elszámolás” utólagosan nem vezethető fel . . . . . . . . . . . . . . .14 A bejövő számlák ellenőrzésének fontossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 A tartozások rendezésére fizetett összeg beszámításának sorrendje . . . . . . . .15 A pénzforgalmi áfaelszámolást nem választók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

Bevallás sorról sorra – 01-es sor 01. sor – „Közösség területén kívülre történő termékértékesítés, azzal egy tekintet alá eső szolgáltatásnyújtás, valamint nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18

ISSN 1785-7686 Termékkód: YOV1219-201301

Kiadói üzenet

Előfizetési díj egy évre 19 990 Ft + áfa (20 990 Ft) Előfizethető közvetlenül a kiadónál Telefon: (40) 464-565, +36 (1) 464-5656 Fax: +36 (1) 464-5657 E-mail: info@complex.hu Internet: www.complex.hu Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető: e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 06-80/444-444 számon.

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

Az olvasói igények és visszajelzések alapján, valamint a még szélesebb körű tájékoztatás érdekében az Áfa-kalauz című folyóiratunk kibővült és megújult! Ön a januári lapszámot már tizenkét oldallal növelt terjedelemben veheti kézbe, melyben az áfaváltozások kapcsán elsősorban a pénzforgalmi áfáról olvashat.

A jól hasznosítható gyakorlati ismeretek és a kérdés-válasz rovat mellett folyamatosan bevezetésre kerül két új rovat is: • Bevallás sorról sorra rovatunkban az áfabevallás egyes soraival kapcsolatos tudnivalókat kívánjuk bemutatni.

• ÁFA a határokon túl rovatunk célja az egyes közösségi tagállamok olyan speciális áfaszabályainak bemutatása, melyek ismerete mindazok számára hasznos lehet, akik nemzetközi ügyleteket bonyolítanak.

Remélem, a bevezetett változtatások és bővítések az Ön tetszését is elnyerik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy lapunk mindennapi munkájának hasznos segítőtársa legyen.

Budapest, 2013. január 15.

Tisztelettel és üdvözlettel: Fehér Nóra senior szerkesztő adó szerkesztőség

ÁFA-kalauz · 2013/1 BEVALLÁS SORRÓL SORRA

Gyakorlati példák a pénzforgalmi áfafizetésre DR. FARKAS ALEXANDRA

Az általános forgalmi adó rendszerében 2013. január 1-jétől bevezetésre került a pénzforgalmi áfafizetés új rendszere. A pénzforgalmi áfafizetés rövid lényege, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany nem a teljesítés időpontjában köteles az ügyleteit terhelő áfa megfizetésére, hanem akkor, amikor a vételárat megkapta. Ezzel kapcsolatban azonban számos részletszabályra, körülményre kell figyelemmel lenni. Jelen cikkben bemutatásra kerül néhány gyakorlati példa ezen részletszabályok könnyebb érthetősége, illetve a pénzforgalmi áfafizetés könnyebb kezelhetősége céljából.

I. ÁLTALÁNOS ALAPVETÉSEK A konkrét példák ismertetése előtt szükséges néhány alapvető szabályt látni a pénzforgalmi áfafizetés rendszerével kapcsolatban: 1. A pénzforgalmi áfafizetés választáson alapuló jogállás, amelyet az az áfaalany választhat, aki az Áfa tv. vonatkozó feltételeinek megfelel.

2. A pénzforgalmi áfafizetést választó adóalanynak az áfafizetési kötelezettsége az általa teljesített ügyletek kapcsán az ellenérték részére történő megfizetésekor keletkezik, azonban a pénzforgalmi áfafizető adóalany a bejövő számlái tekintetében is csak akkor gyakorolhat adólevonási jogot, amikor azokat kifizette.

3. Azok az adóalanyok, akik pénzforgalmi áfafizető adóalanytól szereznek be terméket, vesznek igénybe szolgáltatást, a pénzforgalmi áfafizető adóalanytól befogadott számlában áthárított adót csak a számla ellenértékének a megfizetésekor vonhatják le.

4. A pénzforgalmi áfaelszámolás csak akkor alkalmazható egy ügylet kapcsán, ha az érintett számlára a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést felvezették.

5. A pénzforgalmi áfafizetési szabályokat a fordított adófizetéses konstrukciójú ügyletekre nem lehet alkalmazni, azaz kizárólag az egyenes adós ügyletek tekintetében működik ez a szabályrendszer.

II. GYAKORLATI PÉLDÁK 1. Példák a pénzforgalmi áfafizetés rendszerszerű működésére 1.1. A Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. március 2-ai teljesítési időponttal terméket értékesít a Leopárd Kft.-nek, aki negyed-

2

éves bevalló normál áfaalany. A számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés. A felek március 20-ai fizetési határidőben állapodtak meg, azonban a Leopárd Kft. csak április 2-án utalja át az ellenértéket a Tigris Kft. felé. Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a Tigris Kft. az április havi bevallásban köteles bevallani ezt a termékértékesítést terhelő áfát, függetlenül attól, hogy a teljesítés március 2-án történt. Ugyanakkor a Leopárd Kft. – figyelemmel az Áfa tv. 119. §-ára – a Tigris Kft. által rá áthárított áfát a második negyedéves bevallásában veheti csak figyelembe, függetlenül attól, hogy az ügylet március 2-án teljesült.

1.2. A Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. február 14-én igénybe vesz egy számítástechnikai szolgáltatást az Oroszlán Bt.től, aki normál áfaalany, szintén havi bevalló. A Tigris Kft. április 10-én fizeti meg a szolgáltatás ellenértékét egy összegben. Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a Tigris Kft. az igénybe vett számítástechnikai szolgáltatás kapcsán rá áthárított adót az április havi bevallásában veheti figyelembe levonható adóként, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás teljesítési időpontja februárra esett. [Nagyon fontos, hogy függetlenül attól, hogy a Tigris Kft. még a márciusi bevallás április 20-i beadása előtt kifizette ugyan a számla ellenértékét, azonban a levonási jogot a márciusi bevallásban még nem, hanem majd csak a május 20-ig beadandó április havi bevallásban gyakorolhatja. Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontjának szövegéből ugyanis az következik, hogy az adólevonási jog abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben az ellenértéket megfizette, nem pedig abban a bevallásban, amelynek beadási határidejéig a számla kifizetésre került.]

Az Oroszlán Kft. ugyanakkor – tekintve, hogy ő normál, azaz nem pénzforgalmis adóalany – az általa nyújtott száwww.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

mítástechnikai szolgáltatást terhelő áfát a teljesítés napja szerinti, azaz a február havi áfabevallásában vallja be az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése alapján.

1.3. A Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Időszakos elszámolású takarítási szolgáltatást vesz igénybe a Hiúz Kft.-től, a szerződésük szerint a havi takarításért minden hónapot követő hó 15-ig kell fizetni. A Hiúz Kft. normál, havi bevalló áfaalany.

A 2013. január havi takarítást tehát a Hiúz Kft. február 15-ei teljesítési nappal számlázza a Tigris Kft. felé. Mivel a Hiúz Kft. nem pénzforgalmis adóalany, ezért neki az általa nyújtott takarítási szolgáltatás után az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése alapján a fizetési határidővel, azaz február 15-vel adókötelezettsége keletkezik, ezért – mint havi bevalló – a február havi bevallásában veszi figyelembe a fizetendő áfát.

A Tigris Kft. azonban – mint pénzforgalmis adóalany – az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem a teljesítés napjával, hanem az ellenérték megfizetésének napjával jogosult a Hiúz Kft. által rá áthárított áfa levonására. Tegyük fel, hogy a Tigris Kft. határidőben, azaz február 15-ig megfizeti a teljes ellenértéket, ez pedig azt jelenti, hogy ő is a február havi bevallásában veheti figyelembe a takarítást terhelő áfát mint levonható adót. Abban az esetben azonban, ha a példa szerinti esetben a Tigris Kft. késedelembe esik a fizetéssel, és a januári takarítás ellenértékét csak március 5-én utalja a Hiúz Kft.-nek, akkor a Tigris Kft. a takarítási szolgáltatást terhelő áfát majd csak a március havi bevallásában veheti figyelembe mint levonható adót.

A Hiúz kft. ugyanakkor – tekintve, hogy ő nem pénzforgalmi áfafizető adóalany – ez utóbbi esetben is a teljesítés napjával, azaz február 15-ével (tehát a február havi áfabevallásban) köteles a januári takarítási szolgáltatás áfáját bevallani, függetlenül attól, hogy a Tigris Kft. csupán március 5-én fizetett részére.

1.4. A Tigris Kft. pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Masszázságyat értékesít a Gepárd Bt. kozmetikai cég részére. Mindkét cég pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett adóalany, a Tigris Kft. havi, a Gepárd Bt. pedig negyedéves bevalló. A masszázságy birtokba adása 2013. június 12-én történik meg, a fizetési határidő július 5-e. A Gepárd Bt. július 5-én kifizeti a maszszázságy ellenértékét. Így – tekintve, hogy mindkét cég pénzforgalmis adóalany – július 5-vel keletkezik a Tigris Kft.-nél az áfafizetési kötelezettség, illetve ugyanezen nappal gyakorolhatja a Gepárd Bt. az adólevonási jogát, függetlenül attól, hogy a masszázságy értékesítése az Áfa tv.

55. § (1) bekezdése értelmében június 12-én teljesült. Ez pedig azt jelenti, hogy a Tigris Kft. – mint havi bevalló – a július havi bevallásban köteles a masszázságy értékesítését terhelő áfát bevallani, a Gepárd Bt. pedig – mint

www.ado.hu

negyedéves bevalló – a harmadik negyedéves bevallásában helyezheti levonásba a beszerzési áfát.

Ha a példán annyiban módosítunk, hogy a Gepárd Bt. a 2013. június 12-én értékesített masszázságy ellenértékét még június 30-án kifizeti, akkor az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az adófizetési kötelezettség június 30-án keletkezik, és ezzel párhuzamosan június 30-ától gyakorolható az adólevonási jog is, ami pedig azt jelenti, hogy ez esetben a Tigris Kft. a június havi áfabevallásban köteles a fizetendő áfát szerepeltetni, a Gepárd Bt. pedig – negyedéves bevalló lévén – a második negyedéves bevallásban érvényesítheti adólevonási jogát.

1.5. A Tigris Kft. 2013. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2012. december 10-én terméket szerez be a Jaguár Kft.-től, amelyről Jaguár Kft. a számlát 2012. december 23-án állítja ki, azonban a Tigris Kft. az ünnepek miatt a számlát csak január 24-én kapja kézhez. A számla fizetési határideje 2013. február 5-e, a Tigris Kft. ezen a napon utalja át az ellenértéket.

Kérdésként merül fel, hogy tekintettel arra, hogy ez a – Jaguár Kft. által kibocsátott – számla egy 2012. évi teljesítést dokumentál, amikor is a Tigris Kft. még nem volt pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett áfaalany, a Tigris Kft. az adólevonási jogát mely időpontban gyakorolhatja.

Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontjából következően a pénzforgalmis áfaalany a pénzforgalmi elszámolás időszakában kizárólag úgy gyakorolhat bármely beszerzés kapcsán adólevonási jogot, ha az adott beszerzés ellenértékét megfizette. Ebből következően tehát a pénzforgalmi elszámolás teljes időszaka alatt nem azt kell a pénzforgalmi áfafizető adóalanynak figyelnie, hogy mikor keletkezett az adólevonási joga (azaz mikor volt a teljesítés időpontja), hanem azt, hogy mikor fizette meg a bejövő számla ellenértékét, ugyanis ez utóbbi időponttal válik jogosulttá levonási jogának érvényesítésére. Ez attól függetlenül így van, hogy az adott számla esetlegesen olyan teljesítést dokumentál, amely még a pénzforgalmi elszámolás időszakát megelőző időpontra esett. A példa szerinti esetben tehát a Tigris Kft. a december 10-i teljesítést dokumentáló számlán szereplő áfát majd csak a 2013. február havi bevallásában tudja levonásba helyezni, ugyanis az ellenérték megtérítése részéről február 5-én történt.

Természetesen, ha a Tigris Kft. korábban – a december havi bevallás benyújtása előtt – megkapta volna a Jaguár Kft. számláját, akkor a január 20-ig beadandó december havi bevallásában a számlában foglalt áfát levonhatta volna, ugyanis december hónapban a Tigris Kft. még nem volt (nem is lehetett) pénzforgalmi áfastátuszú adóalany, így a december havi bevallás kitöltésekor még a normál áfaszabályokra kellett figyelemmel lennie.

3

ÁFA-kalauz · 2013/1

1.6. A Tigris Kft. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. március 14-én adómentes oktatási szolgáltatást nyújt a Puma Bt. felé. Kérdés, hogy a kibocsátásra kerülő számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést fel kell-e tüntetnie, tekintettel arra, hogy az adómentes ügyletek esetén nem beszélhetünk áfafizetésről, így magának az áfának a pénzforgalmi szemléletben történő elszámolása tényleges értelemben fogalmilag kizárt. Az Áfa tv. XIII/A. fejezetéből azonban az vezethető le, hogy az adómentes ügyletek (ide nem értve a közösségi adómentes értékesítést) dogmatikai értelemben ugyanúgy pénzforgalmi elszámolás alá esnek, mint az egyenes adós, áfás ügyletek, ezért a Tigris Kft. a Puma Bt. felé történő számla kiállításakor a számlára köteles fölvezetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az Áfa tv.

169. § h) pontja alapján.

2. Példák a részletfizetésre A pénzforgalmi áfafizetés szabályai szerint, amennyiben az ellenértéket részletekben fizetik meg a pénzforgalmis adóalany részére, akkor a megfizetett részlet erejéig arányos áfafizetési kötelezettség áll elő a részlet megfizetésekor.

Ugyanígy, amennyiben a pénzforgalmi áfafizető adóalany az általa megrendelt ügylet ellenértékét részletekben fizeti meg, akkor az adólevonási jogát a megfizetett részletben foglalt arányos áfa tekintetében érvényesítheti. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az érintett ügylet az Áfa tv. 10. § a) pontja alá tartozik, akkor a teljesítést terhelő áfa elszámolására nem alkalmazhatók az előzőek szerinti pénzforgalmi áfaszabályok, hanem az általános áfaszabályok szerint kell eljárni.

Nézzünk mindezekre néhány példát.

2.1. A Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Számítástechnikai eszközt vásárol a Liliom Kft.-től 2 540 000 forint bruttó értékben.

A Liliom Kft. havi bevalló, normál áfaalany. Az eszközöket a Liliom Kft. 2013. május 20-án szállítja le a Kamilla Bt.-nek, a vételár egy összegben, május 31-én esedékes a felek közötti szerződés alapján. A Kamilla Bt. azonban nem fizeti meg a teljes vételárat május 31-ével, hanem annak csupán a felét, azaz 1 270 000 forintot. Ezt követően a Kamilla Bt. a fennmaradó vételárból 635 000 forintot június 10-én, a fennmaradó 635 000 forintot pedig július 5-én fizeti meg a Liliom Kft. felé.

Első körben azt kell tisztázni, hogy ez az ügylet tekinthető-e az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti részletvételes konstrukciójú termékértékesítésnek. A válasz az, hogy: nem. Az Áfa tv. 10. § a) pontja alá ugyanis kizárólag azok a termékügyletek tartoznak, ahol a felek megállapodása alapján áll

4

fenn a részletfizetés lehetősége. A példa szerinti esetben azonban a felek közötti szerződés úgy rendelkezik, hogy a számítástechnikai eszközök vételárát egy összegben, május 31-én ki kell fizetni, azonban a Kamilla Bt. – például likviditási nehézségek, vagy egyéb ok miatt – mégis részletekben fizet. Éppen ezért az eset az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti, nem pedig a 10. § a) pont szerinti termékértékesítésnek minősül.

A fentiek fényében tekintsük át, hogy ez esetben hogyan alakul a Liliom Kft. adófizetési kötelezettsége, valamint a Kamilla Bt. adólevonási joga.

A Liliom Kft. nem pénzforgalmi áfafizető, ezért ő az Áfa tv. általános szabályait köteles figyelembe venni. Ez pedig azt jelenti, hogy a Liliom Kft.-nek az ügylet teljesítési napján – példánkban, figyelemmel az Áfa tv. 55. § (1) bekezdésére, május 20-án – keletkezik áfafizetési kötelezettsége, függetlenül a pénzügyi rendezéstől. Ez pedig azt jelenti, hogy a Liliom Kft. a május havi bevallásban vallja be a számítástechnikai eszközök értékesítését terhelő 540 000 forint fizetendő áfát.

A Kamilla Bt. azonban pénzforgalmi áfafizető adóalany, így ő elsősorban az Áfa tv. XIII/A. fejezetében található szabályokat alkalmazza. Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontjának, valamint 196/B. § (3) bekezdés ab) pontjának együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ügylet nem tartozik az Áfa tv. 10. § a) pontja alá, azonban az ellenértéket a pénzforgalmi áfafizető adóalany nem egy összegben, hanem részletekben fizeti meg, akkor az áfalevonási jog külön-külön az egyes részletekre az adott részlet megfizetésének a napjával gyakorolható. Ez pedig a konkrét példában azt jelenti, hogy mivel a Kamilla Bt. május 31-ével a 2 000 000 + 540 000 forint áfa ellenértékből csupán 1 270 000 forintot fizetett meg, így a május havi bevallásában a számítástechnikai eszközök beszerzését terhelő 540 000 forint teljes áfából csak 270 000 forintot érvényesíthet levonható adóként. Ezt követően, mivel június 10-én további 635 000 forintot fizet, a június havi bevallásában 135 000 forint levonható adót szerepeltethet, a július havi bevallásában pedig – tekintve, hogy július 5-én a maradék 635 000 forintot is megfizeti – szintén 135 000 forint levonható áfát vehet figyelembe.

2.2. A Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Esztergagépet vásárol 1 270 000 forint bruttó értéken a Margaréta Bt.-től, aki normál áfaalany negyedéves bevalló. A szerződés szerint az esztergagépet a Margaréta Bt. 2013. március 20-án szállítja le, az ellenértéket pedig a Kamilla Bt. 5 havi egyenlő részletben fizeti meg; az első részlet a birtokbaadással egyidejűleg, azaz március 20-án, a további részletek pedig ezt követően havonta, minden hónap 20-án esedékesek, ami azt jelenti, hogy a Kamilla Bt. március 20-án 254 000 forintot fizet a

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

Margaréta Bt.-nek, majd ugyanígy 254 000 forintos részleteket fizet április 20-án, május 20-án, június 20-án, illetve július 20-án.

Szemben a 2.1. pontban hivatkozott esetkörrel, ennél a példánál az esztergagép felek közötti értékesítése már az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti – részletvételes konstrukciójú – termékértékesítés, hiszen a felek közös megállapodása eleve úgy rendelkezik, hogy az esztergagép tulajdonosa a Kamilla Bt. lesz (legkésőbb a vételár teljes kifizetésével), azonban a vételár nem egy összegben, hanem részletekben esedékes. A Margaréta Bt. normál áfaalany, így ő nem veheti figyelembe a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó áfaszabályokat. Ez pedig azt jelenti, hogy őnála a teljes 270 000 forint áfaösszeg tekintetében a teljesítés napjával, a konkrét esetben – figyelemmel az Áfa tv. 55. § (1) bekezdésének és 58. § (4) bekezdésének együttes olvasatára – március 20-ával (ti. az esztergagép birtokbaadásának napjával) keletkezik áfafizetési kötelezettség; tekintve pedig, hogy negyedéves bevalló, ezért az első negyedéves bevallásában számolja el az esztergagép értékesítését terhelő áfát.

A Kamilla Bt. ugyanakkor pénzforgalmi áfafizető adóalany, azonban az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiból következően a pénzforgalmi áfaszabályok nem vonatkoznak az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti ügyletekre. Ez pedig azt eredményezi a konkrét példában, hogy hiába pénzforgalmi áfafizető adóalany a Kamilla Bt., az adólevonási jogát nem a vételárrészletek megfizetésével gyakorolhatja, hanem az ügylet teljesítési időpontjában. A szóban forgó ügylet március 20-án teljesül (hiszen a példa szerint ez a nap az esztergagép birtokbaadásának napja), így a Kamilla Bt. a március havi bevallásban a teljes 270 000 forint áfát levonható adóként veheti figyelembe, függetlenül attól, hogy az ellenértéket 5 havi részletben – július 20-ig bezárólag – fizeti ki a Margaréta Bt. felé.

2.3. A Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Varrógépet értékesít 127 000 forint bruttó értékben a Búzavirág Kft. részére, amely szintén pénzforgalmi áfafizető, havi bevalló adóalany. A felek közötti szerződés alapján a varrógép leszállítása 2013. szeptember 10-én történik, a szerződés szerinti vételár azonban két egyenlő részletben esedékes, mégpedig az első 63 500 forint értékű részlet október 1-jén, a második – szintén 63 500 forint értékű – részlet pedig november 2-án esedékes. Ez az ügylet az Áfa tv. 10. § a) pontja alá tartozó ügylet (l. ehhez a 2.1. és 2.2. példákhoz fűzött magyarázatokat), ugyanakkor az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Áfa tv. 10. § a) pontja alá tartozó termékértékesítésekre a pénzforgalmi áfaelszámolás nem vonatkozhat, hanem arra az Áfa tv. általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Éppen ezért mind a Kamilla Bt., mind pedig a Búzavirág Kft. a normál áfaszabályok szerint, nem www.ado.hu

pedig az ellenérték megfizetéséhez igazodva veszik figyelembe az ügyletet az esedékes áfabevallásban. Ez pedig a konkrét példában azt jelenti, hogy – tekintve, hogy az ügylet teljesítési időpontja, azaz a birtokbaadás napja szeptember 10-ére esik – a Kamilla Bt. a szeptember havi bevallásában fizeti meg a varrógép teljes ellenértékét terhelő 27 000 forint áfát, ugyanakkor a Búzavirág Kft. szintén a szeptember havi bevallásban érvényesítheti a varrógép beszerzése kapcsán rá áthárított 27 000 forint áfára vonatkozó adólevonási jogát.

2.4. A Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. május 22-én 20 000 000 forint adóalap + 5 400 000 forint áfa értékben acélelemeket értékesít a Tulipán Kft. felé. A Tulipán Kft. normál áfaalany, szintén havi bevalló. A számlát a Kamilla Bt. május 25-én adja át, a fizetési határidő június 12-e, azonban Tulipán Kft. – likviditási nehézségek miatt – csupán az ellenérték felét (azaz 12 700 000 forintot) fizeti meg, a fennmaradó összeget pedig két további részletben fizeti: 6 135 000 forintot július 1-jén, a fennmaradó 6 135 000 forintot pedig augusztus 1-jén. Mindezek azt jelentik, hogy a Kamilla Bt. – figyelemmel az Áfa tv. 196/B. § (3) bekezdés aa) pontjára – az adófizetési kötelezettségének 2 700 000 forint áfa tekintetében a június havi bevallásában, 1 350 000 forint áfa tekintetében a július havi bevallásában, illetve a fennmaradó 1 350 000 forint áfa tekintetében pedig az augusztus havi bevallásában tesz eleget.

A Tulipán Kft. adólevonási joga az acéltermékek tekintetében ugyanakkor – figyelemmel az Áfa tv. 119. §-ának szabályára – szintén részletekben keletkezik, 2 700 000 forint áfára június hónapban, 1 350 000 forint áfa tekintetében július hónapban, a maradék 1 350 000 forint áfa tekintetében pedig augusztus hónapban.

Ezzel együtt azonban még egy további körülményre is figyelemmel kell lenniük a feleknek. Az Art. 2013. január 1-jétől hatályos 31/B. §-a értelmében ugyanis, mivel a felek közötti számla áfatartalma a 2 millió forintot eléri, ezért erről ún. tételes áfaösszesítő jelentést kell benyújtaniuk a bevallás részeként. A tételes összesítő jelentésben – főszabályként – kibocsátói oldalon azok az értékesítések szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban az érintett időszakban áfafizetési kötelezettség keletkezett, a vevői oldalon pedig azokat a tételeket kell tételes áfaösszesítőbe tenni, amelyekkel kapcsolatban az adóalany az érintett bevallási időszakban adólevonási jogot gyakorolt. Tekintettel azonban arra, hogy a Kamilla Bt.-nek több adómegállapítási időszakban is adófizetési kötelezettsége keletkezett (ti. 2013. június, július és augusztus hónapok), valamint arra, hogy a Tulipán Kft. több adómegállapítási időszakban is adólevonást érvényesített, ezért kérdésként merül föl, hogy a tételes összesítő jelentésben az ügyletet hogyan szerepeltessék. Az Art. 31/B. § (8) bekezdése alapján az ilyen esetekben

5

ÁFA-kalauz · 2013/1

mind a Kamilla Bt., mind pedig a Tulipán Kft. csak egyszer köteles az érintett ügyletről szóló számlát a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni, mégpedig a Kamilla Bt. részéről abban az időszakban, amelyikben első alkalommal keletkezett adófizetési kötelezettség, a Tulipán Kft. részéről pedig abban az időszakban, amelyikben először gyakorolt adólevonási jogot. Ez pedig azt eredményezi, hogy mind a Kamilla Bt., mind pedig a Tulipán Kft. a 20 000 000 forint adóalap + 5 400 000 forint áfa értékű ügyletről egy összegben a teljes ellenértékről csupán egyszer, a 2013. június havi bevallás részeként beadott tételes összesítő jelentésben tesz nyilatkozatot.

3. Példák a kivételekre Vannak olyan esetkörök, amelyek az Áfa tv. alapján nem tartoznak a pénzforgalmi áfaelszámolás körébe. Ezek az esetek a következők: különös adózás alá tartozó ügyletek, fordított adózásos konstrukciójú ügyletek, közösségi ügyletek, ingyenes ügyletek, valamint a területi hatályon kívüli ügyletek. Ezek közül az alábbiakban áttekintünk néhány példát.

pénzforgalmi áfafizetést, amely ügyletek kapcsán maga a pénzforgalmis adóalany köteles az áfa megfizetésére), nem vonatkozik a pénzforgalmi áfaelszámolás a fordított adózásos konstrukciójú ügyletekre sem.

Tegyük föl, hogy a Kanada Kft. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. A Kanada Kft. építőipari szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. 2013. július 10-én teljesít egy építési hatósági engedélyköteles építőipari munkát a Mexikó Kft. felé, aki szintén pénzforgalmi áfakörbe bejelentkezett, havi bevalló adóalany. A munkáról a Kanada Kft. július 31-én adja át a számlát, az ellenértéket a Mexikó Kft. augusztus 5-én fizeti meg. Mivel a fordított adózásos konstrukciójú ügyletekre a pénzforgalmi áfaelszámolás nem alkalmazható, ezért hiába választott a Kanada Kft. pénzforgalmi áfaelszámolást, erre az ügyletre a fordított adózásos teljesítésekre vonatkozó, általános szabályokat köteles alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kanada Kft. ezt a fordított adózásos teljesítést a teljesítés napja szerinti áfabevallásban vallja be (természetesen áfa nélkül, fordított adózásról lévén szó), a fizetendő áfát (valamint ennek levonható lábát) pedig majd a Mexikó Kft. vallja be a saját áfabevallásában az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése alapján a számla kézhezvételének (ti. július 31-e) időszakában, tehát a július havi áfabevallásban.

3.1. Különös adózások 3.3. Közösségi ügyletek Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontjából következően a különös adózási jogállásban teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra a pénzforgalmi áfaelszámolás nem alkalmazható. Tegyük fel, hogy adott Montenegró Kft., aki használtcikk-kereskedéssel, illetve új termékek értékesítésével foglalkozik úgy, hogy a használt cikkek eladására a különbözet szerinti adózást alkalmazza, de ezzel együtt pénzforgalmi áfafizetésre is bejelentkezett.

Mivel a különös adózási módokra – mint amilyen a használt cikk különbözeti adózása is – a pénzforgalmi áfaelszámolás nem vonatkozhat, ezért Montenegró Kft. a használt cikkek értékesítésekor az Áfa tv. erre vonatkozó különbözeti adózásos árrésadózási szabályait, az új termékek értékesítésekor pedig a pénzforgalmi áfaelszámolási szabályokat alkalmazza.

Az előbbi megítélés vonatkozik még az egyéb különös adózási módokra is, mint amilyen az utazásszervezési árrésadózás, illetve a mezőgazdasági kompenzációs feláras adózás is.

3.2. Fordított adózás Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdésének szövegéből levezetetten (amely kizárólag a pénzforgalmi áfafizető adóalany által teljesített olyan ügyletek után rendeli alkalmazni a

6

Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a közösségi adómentes értékesítésre a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai nem alkalmazhatók.

Ezzel együtt az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiból – mint ahogyan az a 3.2. pontnál kifejtésre került – levezethető, hogy a pénzforgalmi szabályozás a Közösségen belüli termékbeszerzésre sem irányadó, ugyanis a hivatkozott szakaszokból következően a pénzforgalmi elszámolás csak az egyenes adózásos konstrukciójú ügyletek esetén értelmezhető, azokban az esetekben nem, amikor az adó megfizetésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője a kötelezett, mint amilyen a Közösségen belüli termékbeszerzés is. Éppen ezért a közösségi termékügyletek során, akár közösségi adómentes értékesítésről, akár Közösségen belüli termékbeszerzésről van szó, a pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett adóalany nem alkalmazhatja a pénzforgalmi áfaszabályokat, hanem a közösségi ügyletekre előírt normál szabályokat kell figyelembe venni.

Tehát, ha a pénzforgalmi áfafizetést alkalmazó, havi bevalló Kolumbia Bt. Németországból közösségi beszerzés keretében vásárol terméket úgy, hogy a termék 2013. június 1-jén érkezik meg, a számla kiállítása a német fél részéről május 25-én történt, a Kolumbia Bt. pedig július 10-én fizet, akkor a következők szerint kell eljárni. Mivel a közöswww.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

ségi ügyletekre a pénzforgalmi áfaszabályok nem vonatkoznak, ezért – függetlenül attól, hogy a Kolumbia Bt. egyébként pénzforgalmi áfastátuszú adóalany – a közösségi termékügyletekre vonatkozó általános áfaszabályokat kell alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy az Áfa tv.

63. §-ából következően a Kolumbia Kft.-nek a beszerzett termék utáni áfát a számla kiállításának napja (ti. május 25-e) szerinti – nem pedig az ellenérték megtérítése szerinti – adómegállapítási időszakban, azaz a május havi bevallásban kell elszámolnia.

elszámolás” kifejezés, akkor azt a normál szabályok szerint kell kezelni. Azaz, még ha tudja is a Körte Kft., hogy az Alma Bt. pénzforgalmi áfafizetést választott, mivel az érintett számláról lemaradt a „pénzforgalmi elszámolás” megjegyzés, ezért a Körte Kft. minden további nélkül érvényesítheti a levonási jogát a teljesítés napja szerint (ti. március hóban), és nem kell megvárnia a pénzügyi rendezés hónapját (azaz április hónapot).

5. Példák a számlahelyesbítésre 4. Példák a számlakiállításra és a számlakiállításnak a pénzforgalmi áfafizetésre történő kihatására Az Áfa tv. 196/B. § (4) bekezdése értelmében a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható azon számlákra, amelyeken a pénzforgalmi áfafizetést választó adóalany nem tüntette fel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.

4.1. Az Alma Bt. pénzforgalmi áfafizető, negyedéves bevalló áfaalany. Irodabútort értékesít a havi bevalló, általános áfakörbe tartozó a Körte Kft.-nek 2013. március 25-én. A felek közötti fizetési határidő 2013. április 10-e, amely napon a Körte Kft. átutalja az ellenértéket. Az Alma Bt. a kibocsátott számlán elmulasztotta feltüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést. Mivel az Áfa tv. vonatkozó rendelkezése alapján erre a számlára az Alma Bt. nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, ezért a feleknek ezt a számlát az általános szabályok szerint kell kezelniük. Ez pedig azt jelenti, hogy az Alma Bt. – függetlenül attól, hogy pénzforgalmi áfaelszámolásra bejelentkezett adóalany – nem az ellenérték megtérítésének időszakában, azaz nem a második negyedévben veszi figyelembe az irodabútor értékesítését terhelő fizetendő áfát, hanem a teljesítés napja (ti. március 25-e) szerinti adómegállapítási időszakban, azaz az első negyedévben köteles az irodabútor értékesítését terhelő áfát elszámolni. Ugyanakkor ez esetben a Körte Kft. levonási joga is a teljesítés napjával (ti. március 25-ével) nyílik meg, nem pedig az ellenérték megtérítésekor (azaz nem április 10-én), ami azt jelenti, hogy a Körte Kft. már a március havi bevallásában levonható áfaként veheti figyelembe az irodabútor beszerzése kapcsán rá átterhelt áfát.

Nagyon fontos, hogy ha a számlakibocsátás megtörtént, azaz a számla már a Körte Kft. rendelkezésére áll, akkor utóbb a számlára az Alma Bt. még javítás keretében sem vezetheti fel az elmulasztott „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.

Lényeges továbbá, hogy függetlenül attól, hogy a Körte Kft.-nek esetlegesen – például korábbi üzleti kapcsolat miatt – tudomása is van az Alma Bt. pénzforgalmi áfastátuszáról, ha a számlán nem szerepel a „pénzforgalmi www.ado.hu

Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés c) pontja bizonyos körben különös szabályokat ír elő arra az esetre, ha olyan számlának a későbbi – pénzmozgással is járó – módosításáról, érvénytelenítéséről van szó, amelyet eredetileg a pénzforgalmi áfaszabályok szerint bocsátottak ki. Különös szabályt ír elő a törvény továbbá arra az esetre is, amikor a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanyhoz érkezik egy korábban általa befogadott számlához kapcsolódó módosító vagy érvénytelenítő számla, feltéve ez esetben is, hogy a módosítás, érvénytelenítés a felek között pénzmozgással jár együtt. Az alábbiakban példákon keresztül kerül bemutatásra az ismertetett szabályozás lényege.

5.1. Pénzforgalmis adóalany által kibocsátott számla fizetési többletet eredményező módosítása A Barack Bt. havi bevalló, pénzforgalmi áfafizető adóalany.

2013. január 20-án munkagépet értékesített a Cseresznye Kft.-nek, aki normál áfajogállású, havi bevalló cég. A számlán a Barack Bt. 100 ezer forint adóalapot és 27 ezer forint áfát szerepeltetett, valamint feltüntette a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést is. Az ellenértéket a Cseresznye Kft. február 2-án fizette meg, így mindkét fél a február havi bevallásában számolta el az áfát; a Barack Bt. a fizetendő 27 ezer forintot, a Cseresznye Kft. pedig ugyanennyi összeget levonható áfaként. 2013 májusában a Barack Bt. észlelte, hogy az értékesített munkagép listaára – és így a felek közötti szerződéses ár – már január hónapban is 110 ezer forint + 29 700 forint áfa volt, így tévedett a számlakibocsátás során, amit most helyesbít. Május 15-ével a Barack Bt. kiállítja a munkagép értékesítéséről szóló számlához kapcsolódó módosító okiratot, amelyen plusz 10 ezer forint adóalap mellett plusz 2700 forint áfát szerepeltet. A módosító okirat alapján a Cseresznye Kft. június 4-én fizeti meg a Barack Bt. felé a különbözetet.

Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés cb) alpontja értelmében – tekintve, hogy a módosítás a felek között pénzmozgást eredményez – mindkét fél a módosító számla alapján előállott ellenérték-különbözet megfizetésekor veszi figyelembe a fizetendő, illetve a levonható adó növekedését. Ez

7

ÁFA-kalauz · 2013/1

pedig azt jelenti, hogy a Cseresznye Kft. a levonható adónövekedést (azaz a 2700 forint további levonható áfát) a június havi bevallásában rendezi el, a Barack Bt. pedig ugyanígy, az ellenérték-különbözet hozzá történt megérkezésekor, azaz június hónapban vallja be a 2700 forint áfakülönbözetet fizetendő áfaként.

5.2. Pénzforgalmis adóalany által kibocsátott számla visszatérítést eredményező módosítása A Meggy Kft. pénzforgalmi áfafizető, negyedéves bevalló adóalany. Könyveket értékesít az Egres Kft. felé, aki normál szabályok szerinti áfafizető, havi bevalló áfaalany. A könyvek értékesítése 2013. február 25-én történik meg, 100 000 forint adóalap + 27 000 forint áfa értékben, a számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés; az ellenértéket az Egres Kft. április 10-én fizeti meg. Tekintettel arra, hogy a terméket értékesítő a Meggy Kft. pénzforgalmi áfafizető adóalany, továbbá arra is, hogy a számlán feltüntetésre került a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a könyvértékesítéshez kapcsolódó áfát az ellenérték megtérítésekor kell elszámolni (ti. április 10-e), nem pedig a teljesítés napjával (ti. február 25-e). Ez pedig azt jelenti, hogy a Meggy Kft. a második negyedéves áfabevallásában szerepeltette a 27 000 forint fizetendő áfát, ugyanakkor az Egres Kft. szintén a pénzügyi rendezés időszakában – havi bevallóról lévén szó – az április havi bevallásában vette figyelembe ezt az összeget levonható adóként.

A Meggy Kft. augusztusban rájön, hogy a könyvértékesítést 27 százalékos áfa helyett 5 százalékos adóval kellett volna kezelnie, így módosító számlát állít ki az Egres Kft. felé augusztus 28-án, amelyen az adómértéket módosítva –22 000 forint áfakülönbözetet szerepeltet, a pénzügyi visszatérítés azonban csupán október 19-én történik meg a Meggy Kft. részéről.

Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés ca) alpontja értelmében, mivel az eredeti számla pénzforgalmis számla, illetve a módosítás pénzvisszatérítést eredményez a felek között, ezért mindkét fél a visszatérítés megtörténtekor (ti. október 19-e) számolja el a keletkezett áfakülönbözetet. Ez pedig azt jelenti, hogy a Meggy Kft. a negyedik negyedéves bevallásában kérheti vissza a 22 000 forint áfakülönbözetet, ugyanakkor az Egres Kft. pedig az október havi bevallásában számolja el ugyanezt az összeget mint levonható adócsökkenést.

tékét a felek bruttó 127 000 forint adómentes ellenértékben állapítják meg. A szolgáltatás teljesítése 2013. március 10-én történik, a számlát a Ribizli Kft. március 22-én állítja ki, azon feltünteti a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.

A Szeder Kft. április 5-én fizeti meg az ellenértéket. Tekintve azonban, hogy a szolgáltatás adómentes, egyik fél oldalán sem keletkezik elszámolni való áfa.

2013. május 27-én azonban a Ribizli Bt. észleli, hogy a Szeder Kft. felé nyújtott oktatási szolgáltatása nem felel meg az adómentesség feltételeinek, ezért az eredeti számlát módosítani szükséges. A szerződés értelmében az oktatás bruttó ára 127 000 forint, ezért a Ribizli Bt. az eredeti számlát, amelyen 127 000 forint adómentes összeg szerepelt, 100 000 forint adóalap + 27 000 forint áfára módosítja. A felek között így ellenérték-különbözet utóbb már nem mozog, hiszen a szolgáltatás ára továbbra is 127 000 forint, csupán ez nem egy önmagában adómentes összeg, hanem 100 000 forint adóalap és 27 000 forint áfa összege. Tekintve ugyanakkor, hogy a módosítás nem eredményez a felek között pénzügyi elszámolást (hiszen a Szeder Kft. eredetileg is 127 000 forintot fizetett), éppen ezért erre az esetre nem alkalmazható az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés c) pontjának szabálya, hanem a normál módosítási szabályok alkalmazandók. Ez pedig azt jelenti, hogy az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai alapján a Ribizli Bt.-nek önellenőriznie szükséges az eredeti adómegállapítási időszakot, vagyis azt az időszakot, ahol az eredeti fizetési kötelezettsége keletkezett. Tekintettel arra, hogy a Ribizli Bt. pénzforgalmis adóalany, ezért neki az eredeti fizetési kötelezettsége április hónapban keletkezett, ugyanis az ellenérték részére történt megtérítése április 2-a volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a Ribizli Bt. a május 27-én kiállított módosító bizonylat alapján az április havi bevallását köteles önellenőrizni, és ott kell figyelembe vennie a 27 000 forint fizetendő áfát. A Szeder Kft. ugyanakkor levonható adót érvényesít, amely okán önellenőrzési kötelezettsége nem keletkezik, hanem az Áfa tv. 132. § (4) bekezdése értelmében abban az adómegállapítási időszakban veheti figyelembe a 27 000 forint levonható áfát, amikor az ezt dokumentáló módosító okiratot megkapja. Tegyük föl, hogy a május 27-én kiállított módosító számlát a Szeder Kft. június 2-án veszi kézhez, ami annyit tesz, hogy a Szeder Kft. a június havi bevallásában számolhatja el az utóbb ráterhelt, levonható 27 000 forint általános forgalmi adót.

5.3. Pénzforgalmis adóalany által kibocsátott számla pénzmozgást nem eredményező módosítása

5.4. Más adóalany által a pénzforgalmis adóalany felé kibocsátott számla pénzmozgást eredményező módosítása

A Ribizli Bt. pénzforgalmi áfafizető, havi bevalló adóalany.

Szerződést köt a havi bevalló, normál áfaalany Szeder Kft.-vel oktatási szolgáltatás nyújtására, amelynek ellenér-

Az Eper Bt. normál szabályok szerinti, havi bevalló adóalany. Tanácsadási szolgáltatást nyújt a Málna Kft. felé, aki pénzforgalmi áfafizető, havi bevalló adóalany. A tanács-

8

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

adási szolgáltatás május 10-én teljesül, az arról szóló számlát az Eper Bt. május 18-án bocsátja ki 200 000 forint adóalap és 54 000 forint áfa értékben. Az ellenértéket a Málna Kft. június 24-én fizeti meg. Tekintve, hogy az Eper Bt. nem pénzforgalmi áfafizető adóalany, ezért nála az áfafizetési kötelezettség az általános szabályok szerint, azaz a teljesítés napján (ti. május 10-e) áll be. Ez pedig azt jelenti, hogy az Eper Bt. a május havi bevallásában vallja be fizetendő áfaként az 54 000 forintot. A Málna Kft. ugyanakkor pénzforgalmis adóalany, így – figyelemmel az Áfa tv.

196/B. § (2) bekezdés b) pontjára – a rá átterhelt 54 000 forint áfára vonatkozó levonási jogát az ellenérték megtérítésének időszakában, azaz példánkban a június havi áfabevallásában gyakorolhatja.

November 10-én azonban az Eper Bt. módosítja a számlát (amit még ezen a napon átad a Málna Kft.-nek), ugyanis észleli, hogy a szerződés alapján csupán 150 000 forint adóalapot és 40 500 forint áfát számlázhatott volna, így ennek megfelelően módosítja az eredeti számlát, az ellenérték különbözetet (ti. 50 000 forint adóalapot és 13 500 forint áfát) pedig december 15-én utalja vissza a Málna Kft.-nek. Az Eper Bt. normál áfaalany, így neki az Áfa tv. általános szabályait kell alkalmaznia a helyesbítés okozta fizetendő áfakülönbözet elszámolása során, ami azt jelenti, hogy az Eper Bt. az Áfa tv. 78. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a fizetendő adócsökkenést abban az adómegállapítási időszakban számolja el, amelyikben a módosító bizonylatot a Málna Kft. részére átadta (ti. november hó). A Málna Kft. ugyanakkor pénzforgalmi áfafizető adóalany, így neki a pénzforgalmi áfaszabályokra is figyelemmel kell lennie. Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés cc) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a pénzforgalmis adóalany a felé kibocsátott számlákra vonatkozó, pénzmozgással járó számlamódosításokat is pénzforgalmi szemléletben számolja el. Ez pedig a jelen példában azt eredményezi, hogy a Málna Kft. a 13 500 forint levonható adócsökkenést a különbözet visszatérítésekor (ti. december 15-e), azaz a december havi bevallásában köteles figyelembe venni.

6. Példák a pénzforgalmi áfafizetés választására A pénzforgalmi áfaelszámolás választáson alapuló áfastátusz, tehát az adóalanynak az Art. vonatkozó bejelentési, változásbejelentési szabályainak alkalmazásával az adóhatóság felé jeleznie kell, ha ezeket a szabályokat kívánja alkalmazni. A választás ugyanakkor nem korlátlan, annak számos feltétele van, amelyeket az Áfa tv. XIII/A. fejezete tartalmaz. Ezek közé tartozik az, hogy az adóalanynak az év első napján a Kkv. szerinti kisvállalkozásnak kell minősülnie, nem lehet alanyi adómentes, nem állhat csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, belföldön letelepedettnek kell lennie, valamint éves szinten az összes ügyleteiből (bizonyos kivéwww.ado.hu

telekkel) származó bevétele sem a tárgyévben várhatóan, sem az előző évben ténylegesen nem haladhatja meg a 125 000 000 forintot.

A pénzforgalmi áfafizetés 2013. január 1-jétől alkalmazható, azonban annak szabályai a 2012. évi CXLVI. törvény értelmében 2012. október 16-ával hatályosak. Nézzünk néhány példát a pénzforgalmi áfafizetés választására.

6.1. A Toszkána Bt. a feltételeknek megfelelő áfaalany. amely 2013 májusában úgy dönt, hogy pénzforgalmi áfafizetést szeretne alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy az Art. vonatkozó szabályai szerint a pénzforgalmi áfafizetést vagy a megalakulással egy időben, vagy pedig később változásbejelentés keretében december 31-ig, a következő adóévre vonatkozóan lehet választani, ezért a Toszkána Bt. mint már működő cég év közben nem jelentkezhet be a pénzforgalmi áfa alá, hanem majd csak 2013. december 31-ig bejelentetten a 2014-es adóévre vonatkozóan (feltéve, hogy továbbra is megfelel a feltételeknek).

6.2. A Campania Kft. a feltételeknek megfelelő áfaalany.

2012. november 15-én bejelentette, hogy 2013. január 1-jétől a pénzforgalmi áfaszabályokat kívánja alkalmazni.

2012. december 1-jén kibocsát egy számlát, amelynek a teljesítési időpontja 2013. január 5-e, a fizetési határidő pedig 2013. február 1-je. Kérdés, hogy hogyan járjon el ezen számla kapcsán.

Tekintettel arra, hogy: – a Campania Kft. a számla kiállításának időpontjában már bejelentkezett a pénzforgalmi áfára, továbbá – a kibocsátott számla teljesítési időpontja pedig 2013-ra – azaz a pénzforgalmi áfaelszámolás időszakára – esik, ezért a Campania Kft. erre a december 1-jén kiállított, de 2013-as teljesítésű számlájára már köteles felvezetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, valamint ezt a számlát már a pénzforgalmi áfaszabályok szerint kell kezelnie, ugyanis a pénzforgalmi áfaszabályok 2012. október 16-tól hatályosak, csupán azzal a megkötéssel, hogy első körben a 2013. január 1-jén vagy azt követően teljesült ügyletekre lehet, illetve kell alkalmazni.

Amennyiben a Campania Kft. a példa szerinti számlára nem vezeti föl a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, akkor – figyelemmel az Áfa tv. 196/B. § (4) bekezdésére – ezen számla kapcsán a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja.

6.3. A Puglia Bt. a feltételeknek megfelelő áfaalany, amely 2012. december 4-én bejelentkezett a pénzforgalmi áfafizetés alá. 2012. december 5-én kibocsát egy számlát, amelynek teljesítési időpontja 2012. december 21-e, a fizetési határidő azonban 2013. január 10-e. A Puglia Bt. erre a számlára még az általános áfaszabályokat köteles alkalmazni, azaz a vonatkozó számla alapján a teljesítés napjá-

9

ÁFA-kalauz · 2013/1

val, azaz még decemberben adókötelezettsége keletkezik.

Ez esetben ugyanis – bár a számlakiállítás időpontjában a pénzforgalmi áfafizetésre a Puglia Bt. bejelentkezett, de – az érintett számla teljesítése még 2012-ben megtörténik, ezért a pénzforgalmi áfaszabályok erre a teljesítésre még nem alkalmazhatók.

7. Példák a pénzforgalmi áfafizetésből való kilépésre vagy kiesésre A pénzforgalmi áfafizetésből kilépni év közben nem lehet; arra kizárólag úgy van lehetőség, ha ezt a szándékát az adóalany az adóév december 31-ig az adóhatósághoz bejelenti azzal, hogy a kilépés a következő adóév tekintetében lesz majd hatályos.

A pénzforgalmi áfafizetésből kiesni azonban több módon lehet: idetartozik például az, ha valaki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés, csődeljárás alá kerül, vagy ha nem minősül az év első napján a Kkv. szerinti kisvállalkozásnak, vagy ha a 125 000 000 forintos értékhatárt meghaladja, vagy ha a tevékenységét szünetelteti, illetve jogutód nélkül megszünteti.

A pénzforgalmi áfából való kilépés, valamint kiesés a következőket eredményezi: a) Ha az adóalany azért esik ki a pénzforgalmi áfából, mert: – olyan jogállásváltozás következik be nála, amelynél fogva tőle adófizetés nem követelhető; – felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alá kerül; – tevékenységét szünetelteti; – jogutód nélkül megszűnik, akkor a jogállásváltozást megelőző napon, illetve a különleges eljárások esetén a tevékenységet lezáró áfabevallásban az összes olyan számlája tekintetében áfafizetési kötelezettsége keletkezik, amelyet a pénzforgalmi áfaszabályok szerint bocsátott ki, függetlenül attól, hogy azok ellenértékét még nem fizették ki neki [Áfa tv. 196/F. § (4) bekezdés és 196/B. § (5) bekezdés együttes olvasata].

Ezen esetekben ugyanez vonatkozik a pénzforgalmi áfafizetésből kieső adóalany adólevonási jogára is [Áfa tv.

196/B. § (6) bekezdése]. b) Ha az adóalany azért nem alkalmazza a pénzforgalmi áfafizetést a továbbiakban, mert: – abból kilép, – átlépi a 125 000 000 forintos értékhatárt, – az adóév első napján már nem minősül a Kkv. szerinti kisvállalkozásnak, – csődeljárás alá kerül, akkor a pénzforgalmi áfafizetés időszakában kibocsátott, de még számára ki nem fizetett számlák tekintetében – annak ellenére, hogy a jogállása már nem pénzforgalmi áfafizető – továbbra is a pénzforgalmi szemléletet alkal-

10

mazza [Áfa tv. 196/F. § (4) bekezdése]. Ezekben az esetekben az adóalany azon számlák tekintetében, amelyeket a pénzforgalmi áfa időszakában fogadott be, és amelyekre – ki nem fizetettség hiányában – adólevonási jogot eddig nem érvényesített, a kifizetettségtől függetlenül a pénzforgalmi áfastátusz megszűnését követően azonnal áfalevonási jogot alapíthat.

7.1. Példa az a) pontban ismertetett esetkörökre A Kakukkfű Kft. pénzforgalmi áfafizető adóalany, amely 2013 októberében felszámolás alá kerül. A záró áfabevallásában minden olyan számlájának az áfatartalmát el kell számolnia fizetendő adóként, amelyet még nem fizettek ki neki, és amellyel kapcsolatban a pénzforgalmi áfaszabályok miatt (ti. hogy az ellenérték megérkezéséig nem kell az áfát megfizetni) ez idáig áfát nem fizetett.

Ezzel együtt azonban a Kakukkfű Kft. a záró áfabevallásban minden olyan bejövő számlájára is adólevonási jogot alapíthat, amelyeket még nem fizetett ki, és így amelyekkel kapcsolatban ez idáig a pénzforgalmi szabályok alapján levonási jogot nem gyakorolhatott.

7.2. Példa a b) pontban ismertetett esetkörökre A Zsálya Kft. pénzforgalmi áfafizető adóalany, amely 2013. november 28-án azonban egy nagyobb értékesítésével átlépi a 125 000 000 forintos értékhatárt. Ezt a nagyobb értékesítést – amellyel az értékhatárt átlépte – már nem kezelheti a pénzforgalmi áfaszabályok alapján [Áfa tv.

196/F. § (2) bekezdése], hanem arra már az Áfa tv. általános szabályait kell alkalmaznia, azaz e számla tekintetében már a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettsége.

Ugyanakkor tegyük föl, hogy a Zsálya Kft.-nek van három olyan számlája, amelyeket korábban, a pénzforgalmi időszak alatt állított ki, és amelyek ellenértékét még nem fizették meg számára. Az Áfa tv. 196/F. § (4) bekezdése értelmében, hiába esett ki a Zsálya Kft. a pénzforgalmi áfafizetésből az értékhatár átlépése miatt, ezekre a pénzforgalmi áfa hatálya alatt kibocsátott számlákra továbbra is a pénzforgalmi áfafizetést alkalmazza.

Nézzünk meg erre vonatkozóan egy konkrét példát.

Tegyük föl, hogy a Zsálya Kft. egyik ilyen számlája 2013. május 28-án kelt, és egy június 8-i teljesítést dokumentál 100 000 forint adóalap és 27 000 forint áfa értékben.

2013. november 28-án – ti. amikor a Zsálya Kft. a 125 000 000 forintos értékhatárt átlépi – ez a számla még mindig nincs felé kifizetve. A hivatkozott áfaszabály miatt azonban, függetlenül attól, hogy a Zsálya Kft. elveszítette pénzforgalmi státuszát, nem köteles ezen számla áfatarwww.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

talmát a november havi áfabevallásba (ti. amikor a pénzforgalmi státuszt elveszítette) beállítani, hanem továbbra is azt figyeli, hogy mikor fizetik meg felé az ellenértéket.

Tételezzük föl, hogy ezen számla ellenértékét 2014. február 8-án fizetik ki a Zsálya Kft. felé. Ez pedig azt jelenti, hogy a Zsálya Kft. az érintett számlában szereplő 27 000 forint áfát a 2014. február havi bevallásában fogja fizetendő áfaként beállítani.

Nézzük meg, mi történik a példa szerinti esetben a Zsálya Kft. levonható adóival. Tegyük föl, hogy a Zsálya Kft.-nek a pénzforgalmi áfából való kieséskor van egy olyan számlája, amelyre eddig adólevonási jogot azért nem gyakorolhatott, mert annak ellenértékét még nem fizette meg

a partnere felé [Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pont]. A számla 2013. március 31-i teljesítést dokumentál, a Zsálya Kft. pedig csak 2014. januárjában fogja a számla értékét kifizetni. Tekintettel arra, hogy erre az esetre az Áfa tv. pénzforgalmi áfaelszámolást szabályozó XIII/A. fejezete nem tér ki, ezért az ilyen számlák tekintetében a levonási jog a pénzforgalmi áfából való kiesést követően gyakorolható. Tehát a Zsálya Kft. 2013. november 28-án esik ki a pénzforgalmi áfaelszámolásból, így a 2013. március 31-i teljesítést dokumentáló, de eddig még ki nem fizetett számlája tekintetében 2013. november 28-tól adólevonást érvényesíthet, függetlenül attól, hogy a számlát majd csak 2014 januárjában fizeti ki partnere felé.

A pénzforgalmi áfaelszámolás és a számvitel összefüggései BONÁCZ ZSOLT

2012. december 31-ig kellett megtenni a pénzforgalmi áfaelszámolás választására vonatkozó bejelentést.

A pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyoknak könyvviteli nyilvántartásukat oly módon kell módosítaniuk, hogy az alkalmas legyen a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályainak alkalmazására.

Nyilvántartási nehézséget okoz, hogy a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyoknak is bizonyos esetekben az általános szabályok szerint kell a fizetendő, valamint a levonható adót nyilvántartani.

A cikk keretében könyvelési javaslatokat fogalmazunk meg a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany által felszámított, valamint az ilyen státuszú szállító által áthárított áfa könyvelésére.

A pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait az Áfa tv. XIII/A. fejezete (196/A–196/G. §-ai) foglalja magában.

Az Áfa tv. általános jelleggel szabályoz, ezért a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait azok az áfaadóalanyok is alkalmazhatják – feltéve, hogy arra jogosultak –, akik (amelyek) nem a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

Az Áfa tv. rendelkezéseiből következően a kisadózó vállalkozások tételes adózását, illetve a kisvállalati adózást választó áfaadóalanyok is alkalmazhatják a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait, feltéve, hogy annak választására jogosultak.

A Szt. 2/A. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. www.ado.hu

Amennyiben a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany nem tartozik a Szt. hatálya alá, akkor az áfaelszámolás választott módjához kettős könyvvitelen alapuló számviteli nyilvántartáshoz kapcsolódó összefüggések nem merülnek fel, de a bevallást alátámasztó áfaanalitika előállítása az egyszeres könyvvitel vezetése mellett mindenképpen részletező nyilvántartás vezetését teszi szükségessé.

AZ EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETŐ, PÉNZFORGALMI ÁFAELSZÁMOLÁST VÁLASZTÓK Az egyszeres könyvvitelt vezetők helyzete a kettős könyvvitelt vezetőkéhez képest abból a szempontból feltétlenül kedvezőbb, hogy a pénzben befolyt bevételek és pénzben felmerült költségek (ráfordítások) könyvviteli elszámolása a pénzmozgáshoz kapcsolódik.

11

ÁFA-kalauz · 2013/1

Ebből adódóan, ha az egyszeres könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást alkalmazó áfaadóalany a fizetendő, valamint a levonható adót kizárólag a pénzügyi teljesítés alapján köteles meghatározni, akkor az egyszeres könyvvitel szabályai alapján vezetett könyvelése alapján elkészítheti áfabevallását is.

Azonban az egyszeres könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást alkalmazó áfaadóalanynak elkülönítetten kell nyilvántartani a bizonyos ügyletekhez kapcsolódó fizetendő adót, valamint a levonható adót annak érdekében, hogy adókötelezettségét helyesen határozza meg. Ezek az ügyletek a következők.

a) Egyes ügyletekre a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai nem alkalmazhatóak Az Áfa tv. 10. § a) pontja szerint termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.

Az e körbe tartozó ügyletekre a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait nem lehet alkalmazni. Ennek következtében a fizetendő adót, a levonható adót a pénzügyi teljesítéstől függetlenül a teljesítés időpontjában kell/lehet elszámolni.

A pénzforgalmi elszámolás szabályai az alábbi ügyleteknél sem alkalmazhatóak: – adómentes Közösségen belüli termékértékesítéseknél (Áfa tv. 89. § ); – az Áfa tv. 205–212. §-ai szerint adózó utazásszervezési szolgáltatásoknál; – az Áfa tv. 213–233. §-ai alapján adózó használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésénél; – az Áfa tv. 234–243. §-ai szerint adózó befektetési arany értékesítésénél.

b) Az adófizetési kötelezettség, adólevonási jog speciális esetei Amennyiben a pénzforgalmi elszámolást jogszerűen alkalmazó, egyszeres könyvvitelt vezető áfaadóalany az Áfa tv. rendelkezései szerint megállapítandó teljesítési időpont és a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint megállapítható adófizetési kötelezettség időpontja között: – jogállásában beállott változás szerint tőle adófizetés nem követelhető, vagy

12

– felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, vagy – tevékenységét szünetelteti, vagy – az említett eljáráson kívüli eljárás következtében jogutód nélkül megszűnik, akkor a korábban el nem számolandó, fizetendő adót, illetve a korábban levonásba nem helyezhetett – de egyébként levonható – áfát az említett okok folytán soron kívül benyújtandó, a tevékenységet lezáró áfabevallásban kell elszámolni.

c) A fordított adózás szabályai szerint adózó ügyletek A vételár kiegyenlítésének időpontjától függetlenül a fizetendő adót meg kell állapítani, továbbá az adólevonásra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett adólevonási jog gyakorolható a megállapított fizetendő adó tekintetében a következő esetekben: – a belföldi fordított adózás alá tartozó, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyleteknél; – a termék Közösségen belüli beszerzésénél; – a termékimportnál; – az ún. „szolgáltatásimport”-nál (külföldi – belföldön nem letelepedett – adóalany által nyújtott belföldön teljesített szolgáltatás, amely után a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalanynak kell az Áfa tv. 140. §-a alapján az adót megfizetni); – fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék beszerzésénél; – vezetékhálózaton keresztüli szállítással megvalósuló, ún. energiatermék beszerzésénél; – saját vállalkozásban megvalósított beruházásnál; – az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt gazdasági eseményeknél.

d) „Normál” szabályok szerint kezelendő kimenő és bejövő számlák Minden olyan kimenő és beérkező számlát, amelyre a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai nem alkalmazhatóak, elkülönítetten kell kezelni, hiszen az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik, illetve az adólevonási jog a teljesítés időpontjától gyakorolható.

A KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ, PÉNZFORGALMI ÁFAELSZÁMOLÁST VÁLASZTÓK Az e körbe tartozó áfaadóalanyoknak továbbra is a hatályos számviteli nyilvántartásaik szerint kell vezetniük könyveiket, amelynek továbbra is alá kell támasztani a bevallott adófizetési kötelezettséget. www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

Ennek érdekében a kettős könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanynak számlák, más bizonylatok megfelelő könyvelésével kell olyan tartalmú főkönyvi könyvelést vezetni, amelyből a bevallást alátámasztó áfaanalitika készíthető. A kettős könyvvitelt vezető pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyok is az egyszeres könyvvitelt vezetőknél említett nehézségekkel néznek szembe, de ezeket a főkönyvi könyvelés keretében kell megoldaniuk.

Könyvelési javaslat számla esetében A kettős könyvvitelt vezető, pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany könyvvitelben fizetendő áfát akkor könyvelhet – feltéve, hogy a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntette –, ha részére a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője fizetést teljesít, vagy a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint ezzel egy tekintet alá eső tényállás (például a követelését engedményezi) valósul meg.

Az esetek nagy többségében a számla kiállításakor a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint a számlában felszámított áfa tekintetében adófizetési kötelezettség nem keletkezik, ezért legcélszerűbb megoldásnak az tűnik, ha egy technikai számlára történik a felszámított áfa könyvelése.

számlában felszámított áfa tekintetében adólevonási jog nem keletkezik, ezért legcélszerűbb megoldásnak az tűnik, ha egy technikai számlára történik az előzetesen felszámított áfa könyvelése.

Tegyük fel, hogy a befogadott számlában 100 egység adóalap után 27 egység áfa került felszámításra.

A JAVASOLT KÖNYVELÉS A KÖVETKEZŐ: T 5/8 Költségek/ Ráfordítások

– K 45 Szállítók

100 egység

T 46699 Pénzforgalmi áfaelszámolás technikai számla

– K 45 Szállítók

27 egység

Amennyiben a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője részéről a pénzügyi teljesítés – vagy más ezzel azonos joghatást kiváltó gazdasági esemény – megvalósul, akkor történik meg a fizetett összeggel arányos áfaösszegnek a technikai számláról a levonható áfaszámlára való átvezetése (T 4661 Levonható áfa – K 46699 Pénzforgalmi áfaelszámolás technikai számla). Az átvezetés történhet automatikus feladás útján, illetve külön könyvelési tétel rögzítésével.

Tegyük fel, hogy a számlában 100 egység adóalap után 27 egység áfa került felszámításra.

A JAVASOLT KÖNYVELÉS A KÖVETKEZŐ: T 311 Vevők

– K 911 Értékesítés nettó árbevétele

100 egység

T 311 Vevők

– K 46799 Pénzforgalmi áfaelszámolás technikai számla

27 egység

Amennyiben a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője részéről a pénzügyi teljesítés – vagy más ezzel azonos joghatást kiváltó gazdasági esemény – megvalósul, akkor történik meg a fizetett összeggel arányos áfaösszegnek a technikai számláról a fizetendő áfaszámlára való átvezetése (T 46799 Pénzforgalmi áfaelszámolás technikai számla – K 4671 Fizetendő áfa).

Az átvezetés történhet automatikus feladás útján, illetve külön könyvelési tétel rögzítésével.

Az esetek nagy többségében a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint a számla befogadásának időpontjában a www.ado.hu

Könyvelési javaslat befogadott, illetve kibocsátott módosító és érvénytelenítő számla esetében Az egyes módosító vagy érvénytelenítő tartalmú bizonylatok könyvelése a normál számláknál bemutatott elvek szerint javasolt. A bizonylatok kiállításának, illetve azok átvételének elszámolási időszakában – a módosító bizonylat előjelének megfelelően – a fizetendő vagy levonható áfa összegének kimutatása egy technikai számlán javasolt. Az áfaösszegek technikai számláról történő átvezetése a levonható, illetve fizetendő áfaszámlára kizárólag a módosítás eredményeként adódó különbözet pénzügyi rendezését követően történhet.

Technikai számlák év végi elszámolása Az üzleti év mérlegfordulónapján a technikai számlák összevont egyenlegét jellege szerint kell a mérlegben kimutatni.

Amennyiben a fizetendő adóhoz kapcsolódó technikai számla követel egyenlege meghaladja a levonható adóhoz kapcsolódó technikai számla tartozik egyenlegét, akkor a

13

ÁFA-kalauz · 2013/1

mérlegben a különbözetet egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

Abban az esetben, ha a levonható adóhoz kapcsolódó technikai számla tartozik egyenlege meghaladja a fizetendő adóhoz kapcsolódó technikai számla követel egyenlegét, akkor a mérlegben a különbözet az egyéb rövid lejáratú követelések között mutatandó ki.

A SZÁMLÁRA, ILLETVE AZ AZZAL EGY TEKINTET ALÁ ESŐ OKIRATRA A „PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS” UTÓLAGOSAN NEM VEZETHETŐ FEL Az Áfa tv. 169. § h) pontja szerint a számlán fel kell tüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, ha a számla kibocsátója a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait alkalmazza.

A számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás azonban korántsem egyértelmű.

Egyrészt az Áfa tv. 170. § (1) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a számlával egy tekintet alá eső okiratra (módosító számlára, érvénytelenítő számlára) a kibocsátónak fel kell tüntetnie, hogy a pénzforgalmi áfaelszámolást választotta.

Másrészt az Áfa tv. 170. § (2) bekezdése szerint a számlával egy tekintet alá eső okiratra is alkalmazni kell a számlára vonatkozó rendelkezéseket.

Az ésszerűség követelményéből kiindulva a számlával egy tekintet alá eső okiratra is felvezetendő, hogy a kibocsátó a pénzforgalmi áfaelszámolást választotta.

Ugyanis ezúton a kibocsátó felhívja a befogadó figyelmét arra, hogy olyan számla módosítása/érvénytelenítése történt, amelyre a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai az irányadóak (feltételezve, hogy a számlán felvezetésre került a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés).

Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a módosító/érvénytelenítő számla adótartalmának elszámolásánál kizárólag akkor lehet a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait alkalmazni, ha a módosított/érvénytelenített számlán az Áfa tv. 169. § h) pontja alapján a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésre került. Ebből adódóan a számla kiállításánál elkövetett mulasztás – a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés felvezetésének mellőzése – utólagosan a módosító/érvénytelenítő számlán nem pótolható.

A pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait kizárólag csak akkor lehet alkalmazni a módosító/érvénytelenítő számlánál, ha a módosított/érvénytelenített számlán az Áfa tv.

169. § h) pontja alapján a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésre került. Ennek hiányában a módosító/ érvénytelenítő számla adótartalmának elszámolásánál az általános adózási szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kibocsátó a pénzforgalmi áfaelszámolást

14

egyébként szabályosan és jogszerűen választotta, továbbá a módosító/érvénytelenítő számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntette.

Mindenképpen felvetődik az a kérdés, hogy az Áfa tv.

169. § h) pontjában előírt „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés a számlára/módosító számlára/érvénytelenítő számlára utólagosan felvezethető-e.

A kézi úton kibocsátott számla/módosító számla/érvénytelenítő számla esetében a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés utólagos felvezetésének nincs technikai akadálya.

Számlázóprogrammal történő számlázás esetében a kialakult joggyakorlat szerint a számlára/módosító számlára/érvénytelenítő számlára kézi úton semmiféle adat nem vezethető fel, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés „utólagos” felvezetéséhez az eredeti számla/módosító számla/érvénytelenítő számla érvénytelenítésére, továbbá új számla/módosító számla/érvénytelenítő számla kibocsátására lenne szükség.

Azonban a szabályozás logikájából adódóan a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés utólagos felvezetésére nincs lehetőség, hiszen a számla befogadója a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés hiányából teljesen jogszerűen azt a következtetés vonhatja le, hogy adólevonási jogát a teljesítés időpontjában már gyakorolhatja, továbbá az esetleg befogadott módosító/érvénytelenítő számla elszámolásánál is az általános szabályok szerint kell eljárnia.

Amennyiben a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést utólagosan rá lehetne vezetni a számlára, akkor ennek következtében a számla, az azt módosító pozitív előjelű számla befogadója bizonyos esetekben a jóhiszeműen elszámolt levonható áfáját önellenőrzés útján kényszerülne korrigálni.

Továbbá a számla ilyen jellegű utólagos korrigálhatósága a korábban befogadott negatív előjelű módosító számla, érvénytelenítő számla adótartalmának elszámolása tekintetében is módosításokat kényszeríteni ki, amely számos esetben csak önellenőrzés benyújtásával lenne megoldható.

Nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak nem lehetett célja olyan jellegű szabályozás megalkotása, amely a számla/ módosító számla/érvénytelenítő számla befogadóját sújtaná a kibocsátó mulasztása miatt.

A BEJÖVŐ SZÁMLÁK ELLENŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGA Mindenképpen javasolt azoknak a beérkező számláknak az ellenőrzése, amelyeken „a pénzforgalmi elszámolás” kifejezés került feltüntetésre.

Ugyanis előfordulhat, hogy a számla kibocsátója ténylegesen nem választotta a pénzforgalmi áfaelszámolást, de ennek ellenére a számlán feltüntette a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést. Továbbá az az eset is előállhat, hogy a

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

számla kibocsátójának megszűnt a jogosultsága a pénzforgalmi áfaelszámolás alkalmazására, de ennek ellenére a számlára felvezette a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.

Amennyiben a számla befogadója elmulasztja az ellenőrzést, s a kibocsátó jogalap nélkül tüntette fel a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést, akkor a számlában áthárított adó tekintetében az Áfa tv.-ben előírt időpontnál később gyakorolja adólevonási jogát.

Az állami adóhatóság honlapján megtalálható az az adatbázis, amelyben a pénzforgalmi áfaelszámolást ténylegesen választó áfaadóalanyok találhatóak meg, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontjának megjelölésével.

A TARTOZÁSOK RENDEZÉSÉRE FIZETETT ÖSSZEG BESZÁMÍTÁSÁNAK SORRENDJE A pénzforgalmi elszámolással kapcsolatos szabályozás (Áfa tv. 196/A–196/G. §-ai) lényeges hiányossága, hogy semmiféle rendelkezést nem tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, amikor a fizetést teljesítőnek a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója felé fennálló tartozása több számlán számlázott összegből tevődik össze, valamint nem a teljes tartozás megfizetésére kerül sor.

Helyzetek, amelyek jogértelmezési problémát eredményezhetnek A tartozás rendezésére fizetett összeg beszámítására vonatkozó rendelkezéseknek az Áfa tv. keretén belüli szabályozása többek között azon okból lett volna célszerű, mivel a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait kizárólag a 2012. december 31-ét követően teljesített (a teljesítés időpontját az Áfa tv. irányadó rendelkezései szerint kell meghatározni) termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra lehet alkalmazni.

Ebből adódóan előfordulhat, hogy a fizetést teljesítőnek a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója felé 2013. január 1-jét megelőzően, valamint azt követően teljesített ügyletekkel kapcsolatban is fennáll tartozása.

Ha a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a pénzforgalmi áfaelszámolást választotta, akkor az ő szempontjából távolról sem mindegy, hogy a fizetett összeget melyik ügylet ellenértékének megfizetéseként kell számításba vennie.

Ugyanis a 2013. január 1-je előtt teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást terhelő adó tekintetében az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik, függetlenül a pénzügyi kiegyenlítés napjától. Amenynyiben a fizetett összeget a 2012. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének megfizetéseként kell értékelni, akkor a pénzügyi renwww.ado.hu

dezés okán a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai szerint adófizetési kötelezettség keletkezik.

Az előzőekben említésre került, hogy a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályai csak akkor alkalmazhatóak, ha a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésre került.

Lényegében az előzőleg említett helyzet keletkezhet, ha ugyanazon üzleti partner részére kibocsátott egy vagy több számlára valamilyen okból nem került felvezetésre a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, míg a többi számlán ez a kifejezés szerepel.

Ha a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a pénzforgalmi áfaelszámolást választotta, akkor az ő szempontjából nem lényegtelen, hogy a fizetett összeget melyik ügylet ellenértékének megfizetéseként kell számításba vennie.

A fizetett összeg beszámítására vonatkozó szabályok abban az esetben is lényegesek, ha a fizetést teljesítőnek a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója felé ugyan kizárólag 2012. december 31-ét követően teljesített ügyletekkel kapcsolatban áll fenn tartozása, de az ügyletek között volt(ak) olyan ügylet(ek) is, amely(ek)et általános forgalmi adó nem terhelt, valamint az általános adókulcsnál alacsonyabb adókulcs szerinti adó került felszámításra.

Ekkor szintén nem mindegy a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója szempontjából – feltéve, hogy a pénzforgalmi áfaelszámolást választotta –, hogy a részére megfizetett összeget mely ügylet ellenértékének megfizetéseként kell kezelni.

Előállhat olyan eset is, hogy a fizetést teljesítő nem az Áfa tv. hatálya alá tartozó gazdasági eseményhez kapcsolódóan is fizetésre kötelezett azon személynek, akinek (amelynek) az Áfa tv. hatálya alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékével is adós. Ebben az esetben is lényeges annak helyes megítélése, hogy a fizetett összeg mely kötelezettség(ek) teljesítéseként értékelhető.

Sajnálatos módon az elmúlt években, de manapság is nagyon gyakori, hogy a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője késedelmesen teljesíti fizetési kötelezettségét.

Ezekben az esetekben előállhat olyan helyzet, hogy a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője által fizetett összeg egészét vagy egy részét késedelmi kamatnak lehet tekinteni, függetlenül a fizetést teljesítő által megjelölt számlahivatkozástól.

A késedelmi kamat kártérítésnek minősül, amely nem minősül ellenértéknek, tehát általános forgalmi adó sem terheli.

Ebben az esetben a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanynak nem keletkezhet adófizetési kötelezettsége, hiszen nem áfaköteles ügylet ellenértékét realizálta pénzügyileg.

A fentiekben vázoltak alapján a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany számára nagyon fontos lehet, hogy a kötelezett által a tartozása rendezésére fize-

15

ÁFA-kalauz · 2013/1

tett összeget mely követelésének kiegyenlítéseként kell kezelnie.

Az előzőekben leírt helyzetek merülhetnek fel, amikor a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany más pénzforgalmi áfaelszámolást választó adóalannyal szemben fennálló tartozását egyenlíti ki. Ebből adódóan lényeges kérdés a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalany számára, hogy jogosult részére a tartozása rendezésére fizetett összeget mely kötelezettségének kiegyenlítéseként kell kezelnie.

Azonban ezzel kapcsolatban az Áfa tv. 196/A–196/G. §-ai nem tartalmaznak irányadó rendelkezéseket, ezért ebben a tekintetben mögöttes jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Álláspontom szerint mögöttes jogszabálynak a polgári törvénykönyvet kell tekinteni, így e tekintetben annak rendelkezései az irányadóak.

A polgári törvénykönyv irányadó rendelkezései A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv a szerződés teljesítéséről szóló XXIV. fejezetben rendelkezik arról, hogy mi a teendő, ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése valamennyi tartozását nem fedezi.

E tényállásra a polgári törvénykönyv 290. § (1) bekezdése sorrendiséget határoz meg, amely szerint a részteljesítést elsődlegesen a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre azt a kötelezett felismerhetően szánta.

Amennyiben az adott esetben ez nem állapítható meg, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, míg egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani.

A polgári törvénykönyv 290. § (1) bekezdése nem határozza meg, hogy az általa felállított sorrend a szolgáltatások mely körére irányadó. E rendelkezés a teljesítésről szóló XXIV. fejezeten belül, a „Fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítése” cím alatt történt elhelyezéséből az következik, hogy az ebben foglaltak a fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatások esetében irányadóak.

A polgári törvénykönyv 290. § (1) bekezdésében foglalt – valamennyi fajta vagy mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítésére irányadó – főszabályhoz képest a „Pénztartozás teljesítése” cím alatt a polgári törvénykönyv 293. §-a akként rendelkezik, hogy a pénztartozás egészét nem fedező teljesítést elsődlegesen költségre, utána kamatra kell elszámolni, és a fő tartozás csak az ezután fennmaradó összeggel csökkenthető. A polgári törvény-

16

könyv 293. §-a lehetővé teszi, hogy a jogosult ettől eltérhessen, de arról is rendelkezik, miszerint a kötelezettnek eltérő rendelkezése hatálytalan.

A polgári törvénykönyv említett rendelkezéseit az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell alkalmazni. Mindenképpen javasolt, hogy a felek olyan tartalmú megállapodást kössenek, amelyben foglalt rendelkezések alapján a beszámítás egyértelműen elvégezhető. Ezáltal a felek a későbbi jogvitákat is megelőzhetik.

Levonható következtetések Véleményem szerint nem szerencsés, ha fajsúlyos kérdésekben valamely mögöttes jogszabály rendelkezései az irányadóak.

Ugyanis ilyen esetekben óhatatlanul az történik, hogy az adóhatóság „jogászkodik”, hiszen kénytelen a mögöttes – nem adózási tárgyú – jogszabály rendelkezéseit értelmezni.

Számos esetben a vállalkozások azzal a helyzettel találják magukat szembe, hogy az adóhatóság másként értelmezi a mögöttes jogszabály rendelkezését, mint az általuk felkért, megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező szakember.

Valószínűleg az adóellenőrzések során jogértelmezési viták merülnek fel a pénzforgalmi áfaelszámolást jogszerűen alkalmazó áfaadóalanyok és az adóhatóság között a tartozás rendezésére fizetett összeg beszámításával kapcsolatban.

Remélhetőleg a közeljövőben az adóhatóság részéről ezzel kapcsolatban tájékoztatás kerül kiadásra.

A PÉNZFORGALMI ÁFAELSZÁMOLÁST NEM VÁLASZTÓK A pénzforgalmi áfaelszámolást nem választó áfaadóalanyok abból a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyokhoz képest, hogy kizárólag a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyoktól befogadott – a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést is tartalmazó – számlák tekintetében kell a szokásostól eltérő nyilvántartási gyakorlatot kialakítaniuk.

A Szt. hatálya alá tartozó, a pénzforgalmi áfaelszámolást nem választó áfaadóalanyoknak szintén külön áfakóddal szükséges ellátni azokat a számlákat, amelyek pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyoktól származnak, feltéve, hogy a számlán a „Pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetésre került. Azonban nemcsak ezt a számlát szükséges külön kóddal ellátni, hanem az annak korrigálásáról rendelkező módosító/érvénytelenítő számlá(ka)t is, mivel a módosító/érvénytelenítő számla (számlák) adótar-

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1

talmának elszámolásánál is a pénzforgalmi áfaelszámolás szabályait kell alkalmazni.

A könyvelés javasolt módja ugyanaz, mint a pénzforgalmi áfaelszámolást választó áfaadóalanyoknál.

Az előzőekben ismertetett okok folytán a pénzforgalmi áfaelszámolást nem választók részére is mindenképpen javasolt azoknak a beérkező számláknak az ellenőrzése, amelyeken „a pénzforgalmi elszámolás” kifejezés került feltüntetésre.

Alkalmanként akár alig több mint

12 000 Ft + áfa áron!*

Továbbá az előzőekben leírtak alapján nincs rá lehetőség, hogy a számla kibocsátója az Áfa tv. 169. § h) pontjában előírt „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést a számlára utólagosan vezesse fel.

A pénzforgalmi áfaelszámolást nem választók szempontjából az előzőekben leírtak alapján nem mellékes, hogy a pénzforgalmi áfaelszámolást választó szállítók felé fennálló tartozásaik megfizetése során a fizetett összeget mely kötelezettségeik rendezésére kell beszámítaniuk.

2013-ban is: Rodin Bérszámfejtők klubja 8 gyakorlatias konferencia kedvező áron, a bérszámfejtés, tb, munkaügy legfontosabb témáiról: 2013. február 19.

Munkaügyi és tb nyilvántartás

2013. március 19.

Havi adó- és járulékbevallás

2013. április 18.

Bérmozaik 2013

2013. május 14.

Munkajog bérszámfejtőknek

2013. június 25.

Béren kívüli juttatások, költségelszámolások

2013. szeptember 17.

Társadalombiztosítás és járulékfizetési szabályok

2013. november 21.

Bérszámfejtők feladatai 2014-ben

+ egy Ön által választott, 1 napos rendezvény (2013. március 31-éig).

Jelentkezés és további információk: www.rodin.hu *Étkezés nélküli bérlet esetén.

CompLex Kiadó Kft.

www.ado.hu

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

info@complex.hu

17

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra

Bevallás sorról sorra – 01-es sor DR. BODA PÉTER

Az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésére szolgáló „ÁFA bevallás (bevallás, adatszolgáltatás)” megnevezésű 1365 számú kötegelt nyomtatvány adattartalmának ismertetése

Az alábbiakban azoknak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá tartozó ügyletcsoportoknak, illetve ügylettípusoknak az ismertetésére kerül sor, amelyekre vonatkozóan az 1365 számú kötegelt nyomtatvány (továbbiakban: bevallás) 1365A-01-01-es lapjának a fizetendő általános forgalmi adó megállapítására szolgáló 01-es soraiban kell adatokat szerepeltetni. A kérdéses ügyleteknek elsőlegesen azokat a jellemzőit, illetve tartalmi elemeit kívánom kiemelni, amelyek alapján az egyes ügyletek a bevallás 1365A-01-01-es lapjának a fenti soraihoz kapcsolódó ügyletekként azonosíthatók.

01. SOR – „KÖZÖSSÉG TERÜLETÉN KÍVÜLRE TÖRTÉNŐ TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS, AZZAL EGY TEKINTET ALÁ ESŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, VALAMINT NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS” A bevallás 1365A-01-01-es lapjának 01-es sorában (továbbiakban: 01-es sor) olyan ügylettípusokra, illetve ügyletekre vonatkozóan kell adatokat szerepeltetni, amelyek jellegükből adódóan az Áfa tv. „Adó alóli mentesség” című VI. fejezetének címei alapján az alábbi, 1–5. számú ügyletcsoportokba, valamint a 236. § (1) bekezdése alapján az alábbi, 6. számú ügylettípusba sorolhatók.

1. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan (Áfa tv. 98–102. §) 2. Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan (Áfa tv. 103–106. §) 3. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében (Áfa tv. 107–109. §) 4. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében (Áfa tv. 110. §) 5. Adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében (Áfa tv. 111– 118. §)

18

6. Befektetési arany Közösség területén kívülre történő értékesítése (Áfa tv. 236. §) A fenti ügyletcsoportokba, illetve ügylettípusba kizárólag adómentes ügyletek tartoznak, vagyis azok teljesítése folytán adófizetési kötelezettség nem merül fel, ezért az adóalanynak a bevallás 01-es sorában kizárólag a „b” oszlopot kell kitöltenie, melyben a kérdéses ügyletek adóalapját, illetve ellenértékét kell feltüntetnie.

Az 1–5. számú ügyletcsoportokon belül számos ügylettípus különböztethető meg, ugyanakkor a bevallás 01-es sorának a kitöltése, valamint a bevallás más soraiban szerepeltetendő ügyletektől való elkülönítés szempontjából ezeknek az ügylettípusoknak, valamint a 6. számú ügylettípusnak elsődlegesen az alábbi közös jellemzőit kell figyelembe venni: – az Áfa tv. területi hatálya alá tartoznak – vagyis az Áfa tv.-nek a teljesítés helyét szabályozó rendelkezései szerint belföldön teljesülnek; – mentesek az adó alól; – az azokat teljesítő áfaalany az adót az Áfa tv. általános szabályai szerint állapítja meg; – továbbá a tartalmukat tekintve olyan termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra irányulnak, amelyek teljesítésével külföldi állam (jellemzően harmadik ország) is érintett, vagy a teljesítésük során külföldi vonatkozású tényállási elemek is megvalósulnak.

1. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan (Áfa tv. 98–102. §) 1.1. A fenti ügyletcsoportba tartozó ügylettípusok közül minden bizonnyal az Áfa tv. 98. §-ában foglalt, a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termékeknek a Közösség területén kívülre történő adómentes értékesítései, valamint azoknak a 99. és a 100. § szerint megvalósuló speciális módozatai a legjelentősebbek,

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra melyek keretében az adott termékek végleges rendeltetéssel harmadik országba kerülnek át.

Az Áfa tv. 98. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a kérdéses ügyletek azzal a feltétellel minősíthetők adómentesnek, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetve javára más végzi el.

Amennyiben azonban a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást a beszerző maga, illetve javára más végzi, úgy az Áfa tv. 98. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az adómentesség érvényesítéséhez a (3) és (4) bekezdésben foglalt, valamint az adott ügylettípus speciális módozatai esetében a 99. és a 100. §-ban előírt további feltételeknek is meg kell valósulniuk.

Az Áfa tv. 98. § (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását végző személyétől függetlenül a kérdéses ügyletek kizárólag akkor lehetnek adómentesek, ha azt a tényt, hogy a termék a Közösség területét az értékesítés teljesítésekor, de legkésőbb a teljesítés napját követő 90. napon elhagyta, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint ha a fenti határidőn belül a terméket a kipróbálást és a próbagyártást kivéve rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják.

Az adott termék fentiekben ismertetett módon történő vámhatósági kiléptetését igazoló okirat, illetve dokumentum többek között az EV-okmány, elektronikus úton történő kiléptetés esetén pedig a vámhatóság által kiállított megfelelő igazolás. A termék kiléptetése egyéb okirattal vagy más megfelelő módon is igazolható.

Ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a beszerző maga, illetve javára más végzi, akkor az Áfa tv.

98. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján az adómentesség alkalmazásának további feltétele, hogy – ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, és – az ügylet nem olyan kirándulóhajó, turista-repülőgép, vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelésének (tartozékának), valamint az üzemeltetéséhez, ellátásához szükséges terméknek az értékesítésére irányul, amelyet a beszerző maga fuvaroz el.

1.1.a) A kérdéses ügylettípusnak az Áfa tv. 99. §-ában szabályozott speciális módozata oly módon valósul meg, hogy a beszerző külföldi utasként jár el, és a részére értékesített termék a személyi vagy útipoggyászának részét képezi. Az Áfa tv. 259. §-ának 10. pontja alapján külföldi utasnak minősül az a természetes személy, aki a Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van. www.ado.hu

Ebben az esetben az Áfa tv. 98. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően az adómentesség alkalmazásához az alábbi, a 99. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott feltételeknek is fenn kell állniuk: – a termékértékesítés adóval számított összellenértékének meg kell haladnia a 175 eurónak megfelelő pénzösszeget; – a külföldi utas érvényes úti okmányával igazolja jogállását; továbbá – azt a tényt, hogy a termék a Közösség területét elhagyta, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy az állami adóhatóság által engedélyezett, a 99. § (10) bekezdése szerinti adattartalmú adó-visszaigénylő lap záradékolásával és lebélyegzésével a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság – az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett – igazolja.

Az adómentesség érvényesítése az Áfa tv. 99. §-ának (4) bekezdésének a) és b) pontja alapján kétféle módon valósulhat meg.

Abban az esetben, ha az értékesítő az ügylet teljesítésekor nem számított fel áfát, akkor az adómentesség érvényesítéséhez rendelkeznie kell az Áfa tv. 99. § (2) és (11) bekezdésében előírtaknak megfelelően, illetve a (10) bekezdés szerinti adattartalommal kiállított és a külföldi utas részére két példányban átadott adó-visszaigénylő lapnak a külföldi utas által visszajuttatott, záradékolt és lebélyegzett első példányával.

Amennyiben az értékesítő a teljesítéskor áfát számított fel, úgy a bevallás 01-es sorában nem kell adatot szerepeltetnie, hanem az adott termékre irányadó adókulcsnak megfelelően a bevallás 01-es lapjának az adóköteles belföldi termékértékesítésekre vonatkozó 05–07-es számú sorait kell kitöltenie.

Ha a külföldi utas, illetve az annak nevében és képviseletében eljáró meghatalmazott a fenti adóköteles értékesítés teljesítését követően az Áfa tv. 99. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezései szerint az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett első példányát visszaadja, valamint a teljesítést igazoló számla eredeti példányát bemutatja, akkor az értékesítőnek vissza kell térítenie az adót a külföldi utas, illetve a meghatalmazott részére.

Ebben az esetben a termék értékesítője jogosult arra, hogy az általa felszámított, valamint fizetendő adóként megállapított és bevallott adót legkorábban abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a külföldi utas részére az adó visszatérítése megtörtént, csökkentse a viszszatérített adó összegével, feltéve, hogy azt a nyilvántartásában elkülönítetten mutatja ki.

Ezt az összeget mint a fizetendő adót csökkentő tételt az értékesítőnek a bevallás 01-es lapjának „Az áfa 99 § (9)

19

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra bekezdés alapján fizetendő adót csökkentő tétel” megnevezésű 30. sorában kell szerepeltetnie negatív előjellel.

Emellett az értékesítőnek a visszaszolgáltatást megelőzően a számla eredeti példányán az „áfa elszámolva” megjelölést fel kell tüntetnie, és az így megjelölt számláról készített fotómásolatot a nyilvántartásában meg kell őriznie.

termék a Közösség területét a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor, de legkésőbb a teljesítés napját követő 90. napon elhagyta, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint ha a fenti határidőn belül a terméket a kipróbálást és a próbagyártást kivéve rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják.

1.1.b) A Közösség területén kívülre történő adómentes termékértékesítésnek a másik, az Áfa tv. 100. §-ában szabályozott speciális módozata esetében a beszerző közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, akinek/amelynek az adómentesség alkalmazásához szükséges további feltételként a részére értékesített terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységhez kell használnia, egyéb módon hasznosítania.

Amennyiben a beszerző maga, illetve javára más a terméket az értékesítéssel egyidejűleg nem adja fel küldeményként vagy nem fuvarozza el a Közösség területén kívülre, úgy az adómentesség a beszerzőt az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg, melynek a gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettséget és az ahhoz szükséges kérelem kötelező tartalmát, valamint az annak kapcsán alkalmazandó eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.

Ebben az esetben az értékesítőnek adót kell felszámítania, és az adott termékre irányadó adókulcsnak megfelelően a bevallás 01-es lapjának az adóköteles belföldi termékértékesítésekre vonatkozó 05–07-es számú soraiban kell adatot szerepeltetnie, vagyis a bevallás 01-es sorát – adómentes értékesítés hiányában – nem kell kitöltenie.

1.3. Az 1-es számú ügyletcsoport utolsó ügylettípusát – a 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerinti adómentes szolgáltatások kivételével – azok az Áfa tv. 102. §-a hatálya alá tartozó adómentes szolgáltatásnyújtások alkotják, amelyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak – amely az 54. §-ban meghatározott vámeljárások alá tartozik, illetve az 54. § szerinti vámjogi helyzetben van (vám elé állítás során átmeneti megőrzés; vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolás; vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozást felfüggesztő eljárás; teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás; külső közösségi árutovábbítási eljárás); – amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja; – amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

A fenti adómentesség alkalmazása szempontjából az Áfa tv. a termék fuvarozását és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat külön nevesíti.

1.2. Az 1-es számú ügyletcsoporton belüli második ügylettípus az Áfa tv. 101. §-a szerinti adómentes szolgáltatásnyújtás. A fenti ügylet az ingatlanok kivételével olyan termékeken történő belföldi munkavégzésre irányul, amely termékeket ilyen célból szereztek be vagy importáltak, majd a munka befejezését követően küldeményként feladják vagy elfuvarozzák azokat a Közösség területén kívülre.

A kérdéses ügyletek azzal a feltétellel minősíthetők adómentesnek, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a szolgáltatás nyújtója maga, illetve javára más végzi. Amennyiben azonban a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást a szolgáltatás igénybe vevője maga, illetve javára más végzi, úgy az adómenteség abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a szolgáltatás igénybe vevője nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.

A termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását végző személyétől függetlenül a kérdéses ügyletek kizárólag akkor lehetnek adómentesek, ha azt a tényt, hogy a

20

2. Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan (Áfa tv. 103–106. §) 2.1. Az ügyletcsoport első ügylettípusába az Áfa tv.

103. §-ában foglalt, vízi közlekedési eszközökkel kapcsolatos alábbi adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tartoznak.

Vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termékek értékesítése, feltéve, hogy a vízi közlekedési eszköz – kizárólag vagy túlnyomó részben nyílt tengeren közlekedik, és kereskedelmi célú személyszállítási, illetőleg ipari, kereskedelmi vagy halászati tevékenységet végez; – segély- vagy mentőtevékenységet, illetőleg part menti halászati tevékenységet – a fedélzeti ellátás kivételével – végez; – a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám alá sorolható hadihajó, feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kikötő- vagy horgonyzóhelye nem belföldön van.

Emellett az első két pontban megjelölt vízi közlekedési eszközök, valamint azok felszereléseinek és tartozékainak

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása, továbbá minden olyan, a fentiekben külön nem nevesített szolgáltatásnyújtás, amely az első két pontban megjelölt vízi közlekedési eszközök és azok rakományának rendeltetésszerű működéséhez, használatához közvetlenül szükséges.

3. Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében (Áfa tv. 107–109. §)

Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint; bb) egyéb, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint teljesített adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, azzal a feltétellel, hogy a fenti nemzetközi szerződés a termékek, szolgáltatások árába, illetve díjába rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik; c) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje – ide nem értve a Magyar Honvédséget – részére teljesített, a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgáló adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás; d) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő – ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erőt, de ide nem értve a tagállam fegyveres erejét – részére teljesített, a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgáló adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás; e) az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére teljesített, a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerződés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgáló termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

3.1. Az ügyletcsoport első ügylettípusát az Áfa tv. 107. § (1) bekezdésében meghatározott diplomáciai jellegű adómentesség hatálya alá tartozó alábbi termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások alkotják: a) hivatalos célra a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviseletek, személyes célra pedig az azok tagjai részére viszonosság fennállása esetén teljesített adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, b) az alábbiaknak megfelelően: ba) az Európai Közösség, az Európai Atomenergiaközösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére teljesített adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, amely szervezetet az Európai

A fenti adómentességek alkalmazása kapcsán az Áfa tv.

107. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy – az értékesített termékeket a fenti ügyletek beszerzőinek nevére szóló rendeltetéssel belföldről küldeményként fel kell adni vagy belföldről el kell fuvarozni, és – fuvarlevéllel vagy a termékeket kísérő egyéb okirattal igazolni kell azt a tényt, hogy a termékek anélkül, hogy azokat rendeltetésszerűen használták vagy egyéb módon hasznosították volna (ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást) a teljesítéskor, de legkésőbb a teljesítés napját követő 90. napon Magyarország területét elhagyták.

Ezek az előírások nem vonatkoznak a b) pontban megjelölt ügyletekre, ha az azoknál említett nemzetközi szerző-

2.2. Az ügyletcsoport második ügylettípusát az Áfa tv.

104. §-a szerinti, kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozások által használt légi közlekedési eszközökkel kapcsolatos adómentes ügyletek alkotják, amelyek a fenti légi közlekedési eszközök, valamint azok felszereléseinek és tartozékainak értékesítésére, bérbeadására, karbantartására, javítására, felújítására vagy átalakítására, továbbá olyan, a fentiekben külön nem nevesített egyéb szolgáltatásnyújtásokra irányulnak, amelyek a kérdéses légi közlekedési eszközök és azok rakományának a rendeltetésszerű működéséhez, használatához közvetlenül szükségesek.

2.3. Az ügyletcsoport harmadik ügylettípusa az Áfa tv.

105. §-ában szabályozott olyan adómentes személyszállítási szolgáltatás, amelynek indulási vagy érkezési helye, vagy akár egyik sincs belföldön.

2.4. Az ügyletcsoport utolsó ügylettípusába azok az Áfa tv. 106. §-ában foglalt adómentes ügyletek sorolhatók, amelyek a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesülnek, és tartalmukat tekintve vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön megvalósuló olyan termékértékesítésre irányulnak, melyeknek a tárgyát a közlekedési eszköz fedélzetén történő helybeni fogyasztást szolgáló termékek képezik.

www.ado.hu

21

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra dések az adómentes termékértékesítésekről és azok alkalmazásának feltételeiről kifejezetten másként rendelkeznek, valamint a c) pontban megjelölt ügyletekre.

Az Áfa tv. 107. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg – a szolgáltatások igénybe vevőit, kivéve a b) pontban megjelölt ügyleteket, ha az azoknál említett nemzetközi szerződések az adómentes termékértékesítésekről és azok alkalmazásának feltételeiről kifejezetten másként rendelkeznek, valamint a c) pontban megjelölt ügyleteket; – a termékek beszerzőit, ha a termékek a 107. § (2) bekezdésében meghatározott módon nem hagyják el belföldet.

Az Áfa tv. 107. §-ának (5) bekezdése értelmében az adómentesség megilleti a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett, kifejezetten a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkező nemzetközi szerződésekben meghatározott jogosultakat is, oly módon, hogy az adómentesség alkalmazásában a természetes személy jogosultakat a b) pont szerinti ügyleteknél említett nemzetközi szervezet tisztviselőjének, az egyéb személy és szervezet jogosultakat pedig nemzetközi szervezetnek kell tekinteni.

Az, hogy egy adott konkrét ügylet a fenti adómentességek alkalmazási körébe tartozik-e, az Áfa tv. 108. §-ában foglalt értelmező jellegű rendelkezések alapján határozható meg egyértelműen.

A hivatalos cél körébe tartozó ügyletek: Az a) és a b) pontban említett hivatalos cél körébe tartozik az a termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel – feltéve, hogy a b) pontban említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik –, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutat ki (ha a fenti kiadások vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele kapcsán merültek fel, akkor a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson legalább 10 meghívott személy vegyen részt, és erről a tényről a képviselet, illetve szervezet vezetőjének írásban kell nyilatkoznia).

A személyes célra biztosított adómentesség értékkerete: Az a) és b) pontban említett személyes célra biztosított adómentesség naptári évente a viszonosságnak megfelelően, de legfeljebb 300 000 forintnak megfelelő pénzösszegű értékkeret erejéig illeti meg a diplomáciai és a hivatalos

22

konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, feltéve, hogy a b) pont szerinti ügyleteknél említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik.

A fenti értékkeretbe – beleszámít a diplomáciai és a hivatalos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét a jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény szerint megillető jövedékiadó-visszatérítés is; – de nem számítandó be az az adómentesség, amely a diplomáciai és a hivatalos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét – értékkorlátozás nélkül – abban az esetben illeti meg, ha biztosítási szerződés alapján a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele igazoltan azért történik, hogy az a biztosított vagyonban keletkezett kárt pótolja.

Az értékkeret családonként – a közös háztartásban élő jogosultakra vonatkozóan – összevonható.

Az a) és b) pontban megjelölt ügyletekre vonatkozó adómentesség alkalmazásában (feltéve, hogy a b) pontban említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik) – a diplomáciai képviselet tagja a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és a vele közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri; – a hivatásos konzuli képviselet tagja a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24. aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)–e) pontjai alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és a vele közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri; – a nemzetközi szervezet tisztviselője az a természetes személy, akit a b) pontban említett nemzetközi szerződésben meghatározott termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és a vele közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.

Az Áfa tv. 108. §-ának (7) bekezdése az adómentesség alkalmazását a magyar állampolgárok és az állandó belföldi tartózkodásra jogosult természetes személyek esetében – a fenti személyek 108. § szerinti minőségétől függetlenül – kizárja.

www.complex.hu

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra 3.2. Az ügyletcsoport második ügylettípusa a bármely állam – többek között Magyarország – központi bankja részére teljesített adómentes aranyértékesítés.

4. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében (Áfa tv. 110. §) Ebbe az ügyletcsoportba az Áfa tv. 110. §-ának (1) bekezdésében megjelölt adómentes ügyletek tartoznak, amelyek a tartalmukat tekintve a más nevében és javára eljáró közvetítő által teljesített közvetítői – azaz ügynöki – szolgáltatásnyújtásra irányulnak.

A fenti szolgáltatásnyújtás abban az esetben minősíthető adómentesnek, ha a közvetített ügylet – a 98–109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól (vagyis jellegéből adódóan az 1–3. ügyletcsoportba sorolható), vagy – az Áfa tv. szerinti teljesítési helye a Közösség területén kívül, azaz harmadik országban van.

Az adómentesség nem alkalmazható az Áfa tv. XV. fejezete szerinti utazásszervezési szolgáltatást igénybe vevő utas nevében és javára eljáró közvetítő által teljesített közvetítői szolgáltatásnyújtásra, ha az a Közösség valamely más tagállamában teljesülő szolgáltatás közvetítésére irányul.

5. Adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében (Áfa tv. 111–118. §) 5.1. Az ügyletcsoport első ügylettípusába azok az Áfa tv.

111. §-ában meghatározott adómentes ügyletek sorolhatók, amelyek – vám elé állítás során átmeneti megőrzés alatt álló, vagy – vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó, vagy – vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás hatálya alá vonandó termékeknek az értékesítésére vagy a Közösségen belüli beszerzésére irányulnak.

Ez az adómentesség alkalmazható azokra a további értékesítésekre is, amelyek a kérdéses termékek fentiekben említett vámjogi helyzetére vagy vámeljárások hatálya alatti állására nincsenek befolyással.

Emellett adómentes továbbá a fent megjelölt vámjogi helyzetben lévő vagy vámeljárások hatálya alatt álló termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása is.

www.ado.hu

PÉLDA Belföldi adóalany az általa Szerbiában vásárolt terméket Szerbiából közvetlenül Magyarországra szállítja.

A magyar vámhatóság a terméket vám elé állítja, és a termék a szabad forgalomba helyezéséig átmeneti megőrzés – azaz vámfelügyelet – alatt áll. Ha a terméket az átmeneti megőrzés alatt értékesítik, akkor ez az ügylet adómentes.

5.2. Az ügyletcsoport második ügylettípusába az Áfa tv.

112. §-ában szabályozott adómentes ügyletek tartoznak, amelyek keretében – az Áfa tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint importált, azaz a Közösség területére vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezés nélkül behozott, illetve egyéb módon bejuttatott termékek, vagy – az Áfa tv. 24. §-ának (2) szerint importált, azaz a Közösség vámterületének az Áfa tv. alkalmazásában harmadik állam területével egy tekintet alá eső területéről a Közösség más területére vámjogi értelemben szabad forgalomba helyezve behozott, illetve egyéb módon bejuttatott termékek értékesítése valósul meg.

A fenti termékértékesítések abban az esetben adómentesek, ha azok – az elsőként megjelölt termékeknek a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatti állását, – a másodikként megjelölt termékeknek pedig a belső közösségi árutovábbítás hatálya alatti állását nem befolyásolják.

Emellett adómentes továbbá a fenti termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása is.

PÉLDA A terméket először Ukrajnából Lengyelországba szállítják, majd ezt követően Magyarországra, budapesti rendeltetési hellyel. A termék szabad forgalomba helyezését a Közösség vámterületére történő belépéskor a lengyel határon nem kérik, hanem arra majd a rendeltetési hely szerinti államban, azaz Magyarországon kerül sor. A lengyel vámhatóság a terméket külső közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezi. A termék tulajdonosa a terméket Magyarország területén, a budapesti rendeltetési helyre történő megérkezését megelőzően értékesíti úgy, hogy nem kéri egyúttal a termék szabad forgalomba helyezését, hanem azt majd a vevő, a termék Budapestre történő megérkezését követően fogja kérni. Ebben az esetben a termék értékesítése adómentes.

23

ÁFA-kalauz · 2013/1 Bevallás sorról sorra 5.3. Az ügyletcsoport harmadik ügylettípusát az olyan termékeknek az Áfa tv. 113. § (1) bekezdése szerinti adómentes értékesítései és Közösségen belüli beszerzései alkotják, amely termékek egyúttal adóraktározási eljárás hatálya alá vonandóak.

Az adómentesség alkalmazásában adóraktározási eljárás hatálya alá nem vonható az a termék, – amely a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében nem minősül közösségi árunak, illetőleg – amelyet közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba helyezés céljára szánnak.

Nem tartoznak az utóbbi termékek közé, vagyis adóraktározási eljárás hatálya alá vonhatók azok a termékek, amelyeknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése olyan adóalany részére történik, aki/amely a terméket igazoltan a Közösség területén kívülre történő repülés során a légi közlekedési eszköz fedélzetén megvalósuló utasellátás céljára szerzi be.

Az Áfa tv. 115. és 116. §-a értelmében a fenti adómentesség a termékek adóraktározási eljárás hatálya alatti állását nem befolyásoló további értékesítéseire is alkalmazandó, továbbá az adóraktározási eljárás alá vonandó vagy vont termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása is adómentes.

5.4. Az ügyletcsoport utolsó ügylettípusába az Áfa tv.

117. §-ának hatálya alá tartozó adómentes termékértékesítések és Közösségen belüli beszerzések tartoznak, amelyek teljesítése az alábbi feltételek fennállása mellett valósul meg: – a termék vám elé állítás során történő átmeneti megőrzése, vagy vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása megszűnik, illetőleg – a termék vámraktározási eljárás, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás, aktív feldolgozást felfüggesztő eljárás, teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás, külső közösségi árutovábbítási eljárás vagy belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alóli kerül ki, és

– a termék szabad forgalomba helyezésével járó importjára kerül sor.

PÉLDA Az 5.2. pontban szereplő példában ismertetetteknek megfelelően a terméket először Ukrajnából Lengyelországba szállítják, majd ezt követően Magyarországra, budapesti rendeltetési hellyel. A termék szabad forgalomba helyezését a Közösség vámterületére történő belépéskor a lengyel határon nem kérik, hanem arra majd a rendeltetési hely szerinti államban, azaz Magyarországon kerül sor. A lengyel vámhatóság a terméket külső közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezi.

A termék tulajdonosa a terméket Magyarország területén, a budapesti rendeltetési helyre történő megérkezését megelőzően értékesíti úgy, hogy az 5.2. pontban ismertetett példában foglaltaktól eltérően egyúttal kéri a termék szabad forgalomba helyezését. Ebben az esetben termékimport címén adófizetési kötelezettsége keletkezik, ugyanakkor a termék értékesítése adómentes lesz.

Az Áfa tv. 118. §-a az 5. ügyletcsoport 1–3. ügylettípusainál említett, termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásként a termék fuvarozását, a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó mellékszolgáltatásokat, a terméken végzett munkát és a közvetlenül a termékre irányuló szakértői értékelést külön nevesíti.

6. Befektetési arany Közösség területén kívülre történő értékesítése (Áfa tv. 236. §) Ezt az ügylettípust az Áfa tv. 236. §-ának (1) bekezdésében szabályozott, a befektetési arany Közösség területén kívülre történő adómentes értékesítésére irányuló ügyletek alkotják.

Iratkozzon fel ingyenes hírleveleinkre, és értesüljön az elsők között a változásokról! www.complex.hu

24

www.complex.hu

Akár több mint nettó

70 000 Ft

Elveszett a részletekben?

Segítünk!

kedvezmény!

Adóklubok 2013 Adó és számviteli témájú szaklapok Gyakorlatias szakkönyvek és képzések Naprakész online szolgáltatások

az Ön igényeire szabva!

www.ado.hu/adoklubok

CompLex Kiadó Kft.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

info@complex.hu

A cégvezetők igényei szerint összeállítva

Cégmenedzser* Jogtár-kiegészítés a kis- és középvállalatok szakembereinek A cég működéséhez szükséges legfontosabb adózási, cégjogi, munkaügyi, bérügyi, cégbiztonsági szakmai anyagok és iratminták egy helyen

Bővebb információ: www.jogtar.hu

*A szolgáltatás csak a Jogtár, Jogtár Plusz és Szakmai Jogtárak előfizetése esetén, azok kiegészítéseként rendelhető meg.

CompLex Kiadó Kft.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

info@complex.hu