Közösen lakni és együtt fejlődni? - A Biró Alapítvány és a közösségi lakhatás feltáró tanulmánya

KÖZÖSEN LAKNI ÉS EGYÜTT FEJLŐDNI?

Az In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány és közösségi lakhatás feltáró szakmai tanulmánya

Felelős kiadó: In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány Szerzők: Babos Annamária és Horogh Petra Szerkesztette: CoHousing Budapest Egyesület – Soós Tamás Kiadás: 2020, Budapest Nyomtatott verzió: ISBN 978-615-00-7965-3 Digitális verzió: ISBN 978-615-00-7966-0

cohousingbudapest@gmail.com www.cohousingbudapest.hu https://www.facebook.com/CoHoBp https://www.instagram.com/cohousing.budapest/

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

3

A tanulmány célja

4

Mi is az a Biró Alapítvány?

6

Alapítvány története és bemutatása

6

Alapítók

7

Az Alapítvány céljai

8

Együttműködő partnerek

8

Az Alapítvány küldetése és víziója a közösségi lakhatásról

9

Az Alapítványi Ház mindennapjai

10

A lakóközösség működése

10

A szellemi műhely

12

A lakók rövid távú céljai

14

Azonos motivációk? Különböző célok!

16

Mi az a közösségi együttélés?

18

Közösségek a lakhatási válság ellen

18

A co-housing modell

19

Milyen a támogatott közösségi együttélés?

Támogatott közösségi lakhatási példák a nagyvilágból

20 20

L’espoir - Közösségi lakhatás, mint remény

21

Vinzirast - Közösen lakni, egymástól tanulni

22

Közösségi villa - Mind(en) egy tető alatt

23

Hazai közösségi lakhatási kezdeményezések

24

Mérei szakkollégium – Együtt cselekedni és fejlődni

25

Több mint lakóház – Megújuló közösségi lakóház

26

Milyen a rövidtávú közösségi együttélés?

27

Üzleti szemléletű közösségi lakhatás

27

Nem üzleti szemléletű rövidtávú közösségi lakhatás

29

Birmingham Student Housing Co-operative (BSHC)

30

Rövid távon is lehet támogatott közösségben élni!

31

Az Alapítvány és a Ház működésének tanulságai

33

A közösségi lakhatási projektek tanulságai

34

Az Alapítvány fejlesztési stratégiái

36

Impresszum

39

3

A tanulmány célja Dr. Bíró Oszkár 2017-ben kereste meg azokat a hazai kezdeményezéseket, akik fenntarthatósággal és/vagy közösségekkel foglalkoznak. Így lett a Biró Alapítvány egyik meghatározó támogató szervezete a CoHousing Budapest Egyesület, ami Magyarország egyedülálló közösségi lakhatással foglalkozó kutató- és népszerűsítő civil kezdeményezése.

2017 óta számos alkalommal segítették a bentlakók közösségben élését szakmai előadások és workshop-ok tartásával, valamint gyakorlati tapasztalatok átadásával. Mint hazai összefogó szervezetnél, a CoHousing Budapest rendelkezik a témához kapcsolódó legnagyobb elérhető összegyűjtött tudással itthon, ezért bízta meg a Bíró Alapítvány a feltáró tanulmány elkészítésével az egyesületet.

A szakmai feltáró tanulmány célja, hogy bemutassa a Bíró Alapítványt és az Alapítványi Ház működését. Továbbá szeretné feltárni az Alapítvány hosszú távú céljainak és a lakók rövid távú céljainak összehangolási lehetőségeit. Inspiráló külföldi és hazai példák segítségével útmutatást kíván nyújtani az Alapítvány jövőbeni működéséhez, és ahhoz: hogyan lehet közösen lakni és együtt fejlődni.

A következőkben először az Alapítvány története kerül bemutatásra. Ismertetjük annak céljait, az Alapítványi Házat és a benne élő közösség működését. Így megismerjük múltjukat és jelenlegi helyzetüket, sikereikkel és nehézségeikkel együtt. Ezután a közösségi lakhatás (co-housing) fogalmával ismerkedhetünk meg, és elemzünk néhány külföldi példát a támogatott és a rövidtávú közösségi együttlakás témakörében. Olyan példák kerülnek bemutatásra, amik valamilyen módon tanulságosak lehetnek az Alapítvány számára. A külföldi esettanulmányok után néhány hazai példa is helyet kapott a tanulmányban, melyek tágabb értelemben véve szolgálhatnak tanulságokkal az Alapítvány jövőjére nézve. Egy angliai diákok által üzemeltett lakószövetkezeti hálózaton keresztül ismertetjük a rövid távú közösségi együttélés lehetőségeit és a hálózatba szerveződés előnyeit. A szakmai feltáró tanulmány a tanulságok összefoglalásával zárul, javaslatokat téve az Alapítvány jövőbeni fejlődési lehetőségeire. Miközben a következő kérdésre keressük a választ: hogyan lehet összeegyeztetni a lakók rövid távú motivációit az Alapítvány hosszú távú céljaival?

Az Alapítványi Ház téli hangulatban (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képek késztette: Fébó Áron

4

Az Alapítvány és a Ház Mi is az a Biró Alapítvány?

6

Alapítvány története és bemutatása

6

Alapítók

7

Az Alapítvány céljai

8

Együttműködő partnerek

8

Az Alapítvány küldetése és víziója a közösségi lakhatásról

9

Az Alapítványi Ház mindennapjai

10

A lakóközösség működése

10

A szellemi műhely

12

A lakók rövid távú céljai

14

Azonos motivációk? Különböző célok!

16

5

Mi is az a Biró Alapítvány?

Az Alapítvány története és bemutatása „Az álmok arra valók, hogy betörjenek a valóságba, hogy kegyetlen hirtelenséggel belevájjanak a valóság szövetébe, ha éppen arra van szükség. Arra valók, hogy energiát, fényt, eredetiséget leheljenek belé, amikor a középszerűség, a csúfság, az ostobaság sarába süpped.”

Sylvie Germain

Az Alapítvány létrehozásának gondolata 2015 júniusában született meg, akkor még csak egy álom volt, ami azóta a befektetett energiáknak hála valósággá vált. Az alapítók emléket kívántak állítani a 2014-ben 49 évesen elhunyt Dr. Bíró Éva és a 84 évesen elhunyt Dr. Bíró Pál orvos szakembereknek.

Dr. Bíró Éva olyan orvos volt, aki életútjával, szakmai hozzáértésével, elhivatottságával, emberi magatartásával példaként szolgálhat a jövő orvostársadalma részére.

Az In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány 2016-ban - közel 1 évvel az első gondolat után azzal a céllal jött létre, hogy segítse a hátrányos helyzetű szociálisan rászoruló szakorvos jelöltek és diplomás egészségügyi dolgozók hazai munkavállalását, a lakhatásuk biztosításán keresztül.1 A nyertes pályázóknak tartós lakhatási támogatást biztosít, akár több éven keresztül is az Alapítványi Házban.

Az Alapítványi Házat az alapítók közösen vásárolták, felújították és berendezték, hogy minőségi életteret tudjanak biztosítani a bentlakó közösségnek. Az ingatlanra vonatkozó ingyenes haszonélvezeti jogot az alapítók szerződésben ajánlották fel az Alapítványnak. Az Alapítványi Ház 10 felnőttnek tud lakhatást biztosítani, akiknek havonta mindössze 25-45 ezer Ft-ba kerül ily módon a lakhatásuk, mely összeg a ház rezsiköltségeit fedezi.

A kezdeményezést az alapítók társadalmi kísérletnek tekintik. A co-housing (közösségi lakhatás) rendszerben működő Alapítványi Ház az atomizálódott társadalmi körülmények között nemcsak virtuális, hanem valós és élő közösség élményt jelent a bentlakóknak. Az elmúlt években egy közgazdásznő azért kapott Nobel-díjat, mert bebizonyította, hogy a közösségek jobban meg tudják szervezni önmagukat, mintha az felülről próbálkoznak. Az alapítók és a kuratórium tagjai lehetőséget adnak az elmélet kibontakozásának, az Alapítványi Házban lakó kisközösség önszerveződésének fontos szerepet tulajdonítanak.

6

Az Alapítók 2018. évben elhunyt Dr. Biró Oszkár alapító, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docense. Mint alázatos oktatónak egész életében a közösség és a szolgálat játszotta a fő szerepet. Nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra. A 2016-os évben ennek szellemében hozta létre édesanyjával a Biró Alapítványt és Házat, mely úgynevezett co-housing rendszerben működik, házközösségnek számít.

A kezdeti vízió később társadalmi kísérletté vált, ma már az Alapítvány közhasznú.

2019. évben elhunyt Biró Mária alapító. Mária néni élete tele volt nehézségekkel, életét gyerekeinek szentelte, az Ő sikereiknek örült és az Ő bánatukat hordozta szívén. Fiatalon súlyosan megbetegedett, az orvosok már lemondtak róla. Túlélte a lehetetlent, gyermekei halálát.

Fia szavait idézve: „kibírta a kibírhatatlant”. Köszönet Mária néninek, hogy Oszkárral Éva emlékére létrehozták az Alapítványt és köszönet, hogy halála után is gondoskodott annak fennmaradásáról, tudva és remélve, hogy így a Bíró család emléke, küldetése és víziója az Alapítvány értékeiben megmarad és tovább erősödik!

Az alapításkor a kuratórium tagjai: Dr. Simáné Szakács Judit (kuratóriumi elnök); Dr. Bíró Oszkár; Dr. Velkey György János; Dr. Dénes Tamás; Dr. Garai Géza; Dr. Jakab Zoltán 2019-ben az alábbi tagokkal bővült a kuratórium: Tátrai-Pap Ági; Sedlák Ottilia; Veres Krisztina; dr. Tóth Csaba

7

Az Alapítvány céljai Az Alapítvány hosszútávú kitűzött célja, hogy a lakhatási támogatás mellett ösztöndíj formájában is elősegítse a hátrányos helyzetű és szociálisan rászoruló szakorvos jelöltek és diplomás egészségügyi dolgozók család-, illetve otthon alapítását. Erre akkor lesz az Alapítványnak lehetősége, ha az elnyert támogatások összértéke meghaladja az Alapítvány fenntartási költségeit.

Az Alapítvány további hosszútávú célja, hogy még több hozzá hasonló kezdeményezéssel vegye fel a kapcsolatot, eddig megszerzett tudásával és tapasztalataival segítse több hasonló kezdeményezés létrejöttét.

Az alapítók az évek folyamán felvették a kapcsolatot a szabadkai Dr. Rehák László Kollégiummal, ami egy magyar anyanyelvű, vajdasági egyetemisták számára fenntartott diákotthon. Az otthonnak a 22 éves működése alatt már több mint 136 lakója volt. 2019-ben közös pályázat útján sikerült még szorosabbra fűzni az Alapítvány és a Kollégium kapcsolatát.

A Kollégiumot szintén magántőkéből hozták létre, jelenleg 18 fiatal egyetemista lakója van, és szintén pályázati útján kerülnek kiválasztásra a lakók. A két szervezet hasonló tapasztalatokkal és nehézségekkel küzd, így nagy segítség mindkét fél számára a tudásuk megosztásának lehetősége, a közös munkát most már együttműködési szerződés keretében végzik.

Együttműködő partnerek

8

Az Alapítvány küldetése és víziója a közösségi lakhatásról ● Az Alapítványi Ház az ott lakók életét könnyebbé és élhetőbbé teszi. ● Az Alapítványi Házban eltöltött időszak élményei szépséget és harmóniát hoznak az itt lakók életébe. ● A közösségi létnek megtartó ereje van a külföldi munkavállalás elvitathatatlan anyagi előnyeivel szemben. ● A fenntartható életmód a lakók életének részévé fog válni. ● Az életminőséget és az életszínvonalat „szervesen” össze tudják kötni a bentlakók. ● Kreatív szabadidő tervezés kisközösségben jobb, mint egyedül, mert egymástól tanulni tudunk. ● Az Alapítványi Ház mintaként szeretne szolgálni abban a tekintetben, hogy nagyvárosi körülmények között is lehet kisközösségben és fenntarthatóan élni. ● Az Alapítvány példát kíván mutatni - itthon és külföldön - más szakmákhoz kötődő kezdeményezések létrehozására pl. ügyvédeknek, pedagógusoknak, szociális munkásoknak.

Hangulatkép az Alapítványi Házról: Kert a medencével, Nappali és könyvtársarok, Étkező, Fürdőszoba

9

Az Alapítványi Ház mindennapjai A lakóközösség működése “Itt nagyon jól érzem magam, mert olyan közegben lakom - mind az emberek mind a hely nyújtotta lehetőségek által - ami lehetővé teszi, hogy olcsón, majdhogynem luxus körülmények között éljek, ami nagyban megkönnyíti a hétköznapjaim” 2016-ban beköltözött lakó

Az Alapítvány évente lakhatási pályázatot ír ki a közösségi lakóház üres helyeinek betöltésére.

Az Alapítványi Házba pályázat útján kerülhetnek be a szociálisan rászoruló, egészségügyben dolgozó pályakezdő lakók, amellyel akár több évre is kaphatnak lakhatási jogot, rezsi költségért. Az ötszintes budai házban a 8 darab lakóhelyiség mellett számos közösségi életre lehetőséget adó helyiség található: nagy konyha és nappali, edzőterem, szauna, mosókonyha. A házat a közösen használt kerttel és medencével egy nagyméretű terasz köti össze.

Mindenkinek van külön hálószobája, 2-3 fő oszt meg egy-egy fürdőszobát, így a lakóknak meg van a maga privát terük, de összességében sokkal több teret tudnak használni közösen, mint amire egy garzonban vagy kisebb lakásban egy pályakezdőnek lehetősége lenne.

A lakóközösség a fenntarthatóság jegyében a “sharing economy” azaz a megosztáson alapuló gazdaságot követi. Közösen, beosztva végzik a közös terek fenntartását és takarítását.

Együtt intézik a bevásárlást, aminek megvan a maga felelőse. Télen felváltva tisztítják ajárdát, ősszel közösen gyűjtik össze a lehullott faleveleket és együtt tartják fenn a kertben lévő komposztálót is. Csak, hogy néhány példát említsünk.

Az Alapítvány Ház faliújsága (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Horogh Petra

10

Természetesen egy ekkora ház körül mindig akad valami munka, a közösségi lakhatásuk fontos eleme az együttműködés. A lakók a ház ügyeit maguk intézik - ami a co-housing közösségek egyik alapvető ismérve is - és ebben eltérnek az általános co-living helyektől, melyben a lakók külső szolgáltatások megfizetésével intézik ezt.

A Ház fenntartásán túl természetesen szerveznek közösségi programokat is. “… a legutóbb közösen színházban voltunk, előtte meg a Margit-szigeten csak úgy sétálni és beszélgetni.” tudtuk meg egy bentlakótól. Körülbelül havonta szervezett és gyakran spontán módon alakulnak közös filmnézések vagy társasjátékozások a nappaliban. Nyaranta a nagy melegben pedig fontos közösségi helyszín a medence és környéke, a közös medencézéseken gyakran megjelennek a lakók ismerősei, barátai is.

A lakók különböző jeles eseményeket is ünnepelnek együtt. Tartanak például szilveszteri, karácsonyi és szülinapi összejöveteleket. “Először félve kérdeztem meg, hogy tarthatok-e itt szülinapi bulit, de azóta hagyomány lett belőle” mesélte a ház lakója. De nemcsak a lakók, hanem az Alapítvány alapításának évfordulóját is megünneplik. Minden év augusztusában az Alapítvány szervezésében - van egy nagy szülinapi buli, ahova meghívást kapnak az Alapítványhoz kötődő személyek, szervezetek is, ez az alkalom egyfajta nyílt napként funkcionál. Az Alapítvány folyamatosan keresi az elveihez kapcsolódó városi kezdeményezéseket, amelyekkel még több emberhez juthat el a híre: így kapcsolódnak 2020-ban a Budapest100 rendezvénysorozathoz is.

A közösség nem alakul ki magától, tenni kell érte, hiszen csak így tud folyamatosan fejlődni.

Ezt elősegítendően az Alapítvány több témakörben is szervez a közösség számára közösségfejlesztő- és szakmai eseményeket, a nagyobb közönség számára pedig nyílt napokat és kerekasztal-beszélgetéseket.

Hangulatkép az Alapítványi Ház mindennapjaiból: vacsora utáni beszélgetés (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Fébó Áron

11

A szellemi műhely “ A ház tényleg olyan embereknek van fenntartva, akik fejlődni szeretnének”

Bogdán Tamás, lakó

Már az Alapítvány létrehozásakor cél volt, hogy a beköltöző közösség lakhatásán túl az Alapítványi Ház egyfajta szellemi műhelyként is működjön.

Amellett, hogy a nappali polcait az alapítók megtöltötték egészségügyhöz kötődő könyvekkel és lexikonokkal - ezzel mintegy mini könyvtárat létrehozva a lakóknak - rendszeresen szervez az Alapítvány kulturális eseményeket, melyek nyitottak más érdeklődők számára is.2 Három fő téma köré épülnek a szellemi műhely programjai: a fenntarthatóság, a közösségépítés és - a lakók szakmájához kötődően – az egészségügy.

Az Alapítvány a fennállása óta számos orvosi szakmai fejlődést elősegítő rendezvényt (pl. újraélesztő workshop-ot), közösségi életformához és fenntarthatósághoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és közösségépítés és pszichológia témakörhöz kapcsolódó nyílt napot szervezett.

Az Alapítvány felvette a kapcsolatot a Közösségfejlesztők Egyesületével is, akik többször segítették különböző interaktív alkalmakkal a lakók közösséggé formálódását. A közösségformálódásban fontos az önismeret is, hogy tisztában legyünk az igényeinkkel és elvárásainkkal. Ezt támogatva éves rendszerességgel meghívott F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, aki az Alapítvány megalakulásától kezdve figyelemmel kíséri a ház előmenetelét. 2016-ban a közösségépítésről, 2017-ben a konfliktuskezelésről, 2019-ben a párkapcsolatokról, 2020-ban a digitális eszközök és emberi kapcsolatok összefüggéseiről indított tartalmas beszélgetéseket. A fókuszba kerülő témát mindig a közösségben aktuálisan felvetődő kérdések adják.

„Hogyan legyünk fenntarthatóak?” Kerekasztal beszélgetés (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Madaras Sebastian

12

Immár hagyományként rendezi meg az Alapítvány 2017 óta minden év novemberében a “Hogyan legyünk fenntarthatóak?” kerekasztal-beszélgetést. Dr. Bíró Oszkár alapító emlékére. Ezek a beszélgetések mindig kicsit más megközelítésben, de arra keresik a választ, hogyan lehet nagyvárosban, közösségben, fenntartható módon élni. A rendezvények vendége volt már többek között Dr. Gyulai Iván - Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, Kükedi Zsolt - Kisközösségi Program, Vágvölgyi Gusztáv - Kisközösségi Vállalkozás, Szép Éva - InspiRáció Egyesület, Babos Annamária és Horogh Petra - CoHousing Budapest Egyesület, csak hogy néhány nevet említsünk.

Az Alapítványnak jövőbeni célja a tudásmegosztást segítő tevékenységek erősítése, és a meghatározott témakörökben további izgalmas szellemi műhely események megszervezése.

Sedlák Ottilia kuratóriumi tag köszöntője az Alapítvány szülinapján, Közösségfejlesztés a bentlakókkal, Fenntarthatósági nyílt nap 2018-ban (Budapest, Alapítványi Ház, 2018-2019)

13

A lakók rövid távú céljai “... ennek a lehetőségnek köszönhetően a fizetésem kétharmadát meg tudom takarítani, miközben magas színvonalon tudunk itt lakni, nyugalomban, gyönyörű környezetben. ” Fiatal lakó

Az Alapítványi Ház valaha volt és jelenlegi lakóinak elsődleges célja a lakhatási költségek csökkentése. A mai budapesti lakás- és albérlet piac adta általános kínálat meghaladja az egészségügyben elhelyezkedő, pályakezdő fizetések mértékét. A KSH 2019-ben közzétett lakbér felmérésének 3 eredményei alapján elmondható, hogy 2018-ban Magyarországon 80 ezer forint volt egy lakás átlagos bérleti díja, amely 89%-os arányban nem fedezett semmilyen lakásfenntartási költséget. A budapesti bérleti díjak megközelítették az országos átlag másfélszeresét, azaz átlagosan 115 ezer forintot költ egy fővárosi lakos, ha bérel.

A budai hegyvidéki kerületekben - ahol az Alapítványi Ház is található - ez az átlag 146 ezer forint. A lakókkal készített interjúk során is elhangzott: Az Alapítványi Ház teljes körű havi lakásfenntartási költsége 200 ezer forint, ami a bentlakók között oszlik meg. Így egy lakó átlagosan 25-45 ezer forintos költséggel járul hozzá az épület és az életkörülményeik fenntartásához. Ebben benne van az internettől kezdve a medence, a szauna és a légkondicionáló berendezések fenntartása is. Ha mélyebben megvizsgáljuk, hogy milyen magas színvonalú körülményeket biztosít a ház, akkor kijelenthetjük, hogy a hozzájárulási költség mértéke nem magas.

Természetesen az itt töltött éveket mindenki szeretné jó hangulatban tölteni és a lakóközösség nagyobb része lehetőséget lát a közösségi együttélésben, nem korlátot. A közösségi lét és az egymással való együttműködés fontosságára az Alapítvány már a lakhatási pályázat kiírásakor felhívja a figyelmet. A közösségi szemléletre való nyitottság a lakók kiválasztásánál is döntő kérdés, mivel ez a lakhatási forma a mindennapi életük egyik alapja lesz.

Szülinapi kerti ünneplésről, (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Babos Annamária

14

A kuratórium tagjaival való interjúkból kiderült, hogy a lakók kiválasztásánál számos nehézséggel néznek szembe. Habár az Alapítvány sok energiát fordít arra, hogy minél több fórumon keresztül juttassák el ezt a lakhatási lehetőséget a célközönséghez, arányaiban így is kevesen értesülnek róla, és kevesen adják be jelentkezésüket, ami jelentősen szűkíti a kuratórium lehetőségeit.

Az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy a beköltözők nem ismerik a co-housing típusú közösségi együttélés rendszerét. Emiatt sokan a kollégiumi létformához vagy egy átlagos albérlethez hasonlítják - mivel ezek már jól ismertek számukra - és ennek megfelelően tekintenek rá, így is kezelik azt. Hogy mi a különbség mégis? A felelősségvállalás, és hogy mennyire érzik magukénak az épület az ott lakók. Mindkettő az együttműködő lakhatás alapvetése. Ezen a ponton ütközik ki a különbség a lakók rövid távú célja, és az Alapítvány hosszú távú céljai között. Míg előbbi legfőbb célja, hogy életének egy rövid szakaszában megfizethető, de jó minőségű lakhatást biztosítson magának, addig az Alapítvány hosszú távú célja, hogy a közösségi lakhatás segítségével szemléletet formáljon és fenntarthatóbb lakhatási formát biztosítson minél több egészségügyben dolgozó fiatalnak.

A lakók kiválasztása és beköltözése után következő kihívás mind az Alapítvány mind a lakók számára, hogy hogyan fejlődjenek közösséggé. Ahhoz, hogy közösségi együttélést folytassanak, először az együttműködés keretét kellett meghatározniuk, amihez az együttélés során tartják magukat. Amikor az Alapítvány kialakította a pályázás kereteit és meghatározta a bentlakás maximum hosszúságát, akkor még nem számolt azzal, hogy a vártnál hosszabb időbe telik, amíg valóban közösségként kezd el működni a csapat.

Az Alapítvány, mint egyfajta facilitátor tud ebben szerepet vállalni, de a közösséggé válás a lakókon múlik: azon, hogy mennyi energiát és figyelmet tesznek bele. Az Alapítvány a szellemi műhely keretében különböző előadásokkal és workshopokkal támogatja ezt a folyamatot.

Reményeik szerint ez a tanulmány is támpontként szolgál majd a jövőbeni lakók számára, hogy tovább lássanak a rövid távú céljaikon.

Életkép egy nyáresti kerti koncertről (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Fébó Áron

15

Azonos motivációk? Különböző célok!

A tanulmányt megelőző kutatásokból és tapasztalatokból is látszódtak az Alapítvány és a lakók céljainak és motivációinak hasonlóságai illetve különbözőségei. Hasonló motivációkból indulnak ki, hiszen az Alapítvány lakhatást kínál, a lakók pedig lakhatást keresnek, tehát a kereslet találkozik a kínálattal. Az Alapítványi Ház így egy nagyon is valós igényt elégít ki.

Azonban a pályázat útján támogatott lakók rövid távú céljai és az Alapítvány hosszú távú célja között meghatározó különbségek vannak jelen.

De ez még csak a felszín, hiszen csupán a fizikai igényekről szól. A Biró Alapítvány létrejöttét azonban egy magasztosabb cél hívta életre, a lakhatás biztosítása csak egy fizikai szintű megnyilvánulása, mely mögött sokkal több van. Hiszen a cél az, hogy a magasabb életminőség biztosításával csökkentse a szakma külföldre áramlását, és elősegítse a támogatottak életkezdését. Egy biztosabb jövőt kínál nekik, és ezt fontos tudatosítani is a nyertes pályázókban.

Mivel a Biró Alapítvány célja, hogy minél több fiatalnak lehetőséget biztosítson, ezért természetes, hogy 1-2 éves fix időszakra pályáztatja meg a helyeket. Ez is ellentétet mutat a pályázók érdekével, akik minél hosszabb időre keresnek lehetőségeket a lakhatásuk biztosítására. A beköltözők életszakaszából adódik, hogy a lakók párkapcsolatokat kezdenek el kialakítani. A párokat természetesen fogadhatják az Alapítványi Házban, de a kapcsolatok elmélyülésével a párok önkéntelenül is szervezetlen módon egyre jobban a közösség részévé válhatnak. Mivel a párok integrálására nincs kitalált módszertan a közösségben, ezért ebből is fakadhatnak nehézségek a mindennapokban.

Az Alapítvány magasztosabb céljai nem mindig tudnak szem előtt lenni a hétköznapokban feljövő problémáknál és konfliktusoknál, ráadásul nem is a támogatott lakók sajátja. Ez okozza az ellentétet a lakók rövid és az Alapítvány hosszú távú céljaiban.

Az Alapítványi Ház kintről vagy a kapuból nézve szinte megbújik a zöld mögött (Budapest, Alapítványi Ház, 2018) Képet készítette: Fébó Áron

16

A közösségi lakhatás Mi az a közösségi együttélés?

18

Közösségek a lakhatási válság ellen

18

A cohousing modell

19

Milyen a támogatott közösségi együttélés?

Támogatott közösségi lakhatási példák a nagyvilágból

20 20

L’espoir - Közösségi lakhatás, mint remény

21

Vinzirast - Közösen lakni, egymástól tanulni

22

Közösségi villa - Mind(en) egy tető alatt

23

Hazai közösségi lakhatási kezdeményezések

24

Mérei szakkollégium – Együtt cselekedni és fejlődni

25

Több mint lakóház – Megújuló közösségi lakóház

26

Milyen a rövidtávú közösségi együttélés?

27

Üzleti szemléletű közösségi lakhatás

28

Nem üzleti szemléletű rövidtávú közösségi lakhatás

29

Birmingham Student Housing Co-operative (BSHC)

30

Rövid távon is lehet közösségben élni!

31

17

Mi az a közösségi együttélés?

Közösségek a lakhatási válság ellen A folyamatos városiasodás eredményeként a 21. századi európai nagyvárosokban különböző mértékben és időben alakult ki az úgynevezett “lakhatási válság”. A jelenség, ami a 2020-as év környékén a budapesti lakáspiacon zajlik4, az többek között Bécsben, Zürichben, Berlinben, vagy Brüsszelben már korábban lezajlott. Ezekben a nagyvárosokban is - különböző indokok miatt- növekedett a lakásra való igény, tehát nőtt a kereslet, amivel a lakáspiac kínálata nem tudta tartani a versenyt. Ennek köszönhetően a tulajdonlás és a bérlés területén egyaránt áremelkedés vette kezdetét, tehát sok városlakónak nem volt esélye megfelelő körülmények között biztosítania a lakhatását. 5 Nyugat-Európában a megfelelő lakhatási körülmények biztosítására a városvezetés felülről igyekezte támogatni a szociálisan rászorulókat, miközben elindultak a különböző típusú alulról jövő kezdeményezések is a lakáshiány megoldására. A problémákra a város vezetői és lakói egymásról tudva és együttműködve új típusú innovatív lakhatási projekteket valósítottak meg és fenntartható alternatív modelleket dolgoztak ki. Ezen alternatív modellek közül a legtöbb a megosztásra épít, felismerve annak gazdasági, környezeti és társadalmi hasznosságát.

Léteznek Európában olyan lakhatási formák, ahol a létrehozást osztják meg az épület jövőbeli lakói, ezt építőközösségnek nevezzük. Ahol tereket és programokat osztanak meg egymással a lakók, az a manapság divatos co-living társasházi forma. Ezekben a lakástípusokban nem a közösségre helyezik a hangsúlyt, hanem arra, hogy valami egyszerűbben vagy olcsóbban elérhető legyen. Azt a lakhatási formát, ahol a közösség fejlesztése szintén kimondott cél, cohousingnak vagyis közösségi lakhatásnak nevezzük.

Az innovatív lakóépület fejlesztések a szomszédsági kapcsolatok erősítését is elősegítik, mint például Bécs legújabb lakónegyedében (Sonnwendviertel, 2019) Képet készítette: Babos Annamária

18

A co-housing modell „De mi is az a co-housing? Olyan lakhatási forma, ahol a lakók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakhatási feltételeiket és lakókörnyezetüket. A lakók önkéntesen és tudatosan vállalják a közösséget egymással, az általuk meghatározott mértékben tereket, eszközöket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással. A co-housingokat a nemzetközi szakirodalom hat ponttal definiálja, ezek különböztetik meg más lakhatási formáktól - például kollégiumoktól, lakóparkoktól, idősotthonoktól - melyekkel az elnevezés alapján könnyű összekeverni.

A definíció hat pontja szerint (1) a használók, lakók részt vesznek a folyamatokban a ház tervezésétől a fenntartáson át a közös programok szervezéséig, (2) az épület létrejötte vagy átalakítása közösségi tervezés eredménye, (3) privát és közösségi létesítmények egyaránt megtalálhatók benne, (4) a lakóközösség önmenedzsmenttel működteti a ház belső ügyeit, közös életét, (5) a döntési struktúra nem hierarchikus rendszerben működik, (6) nincs vagyonközösség. A társas együttélésnek különböző szintjei képzelhetők el, míg az átlagos társasházakban is használnak közös tereket - mint a lépcsőház, közös tárolók, folyosók, udvar - itt az alapvetően szükségesnél több közös tér jelenik meg - például közös használatú nappali, játszószoba, szauna - a közösség által meghatározott funkciókkal és méretekkel.

Előfordul, hogy a lakók nem rendelkeznek teljes értékű lakásokkal, privát területeket egy-két szoba képezi, a nappalit, konyhát többen közösen használják, ezeket lakásközösségeknek nevezzük." 6

A cohousing-ok közös kertjében mindenki megtalálja a maga helyét (Bécs, Mauerseglerei, 2019) Képet készítette: Babos Annamária

19

Milyen a támogatott közösségi együttélés?

Támogatott közösségi lakhatási példák a nagyvilágból A lakhatási válság Európa nagyvárosaiban és Budapesten nem csak a hátrányos helyzetűekre fejtett ki további negatív hatást: A fiatal pályakezdők lakáshoz való jutását gyakorlatilag ellehetetlenítette ez a folyamat. Főként ezek a fiatalok adták a fejüket közösségi, alulról jövő kezdeményezésekre, gyakran szem előtt tartva azt, hogy náluk rosszabb helyzetben lévő városlakókat is tudjanak integrálni. Az alacsonyabb státuszúak lakásmegoldását az önkormányzatok és helyi civil szervezetek kívánták enyhíteni Nyugat-Európa szerte, melyek között számtalan co-housing példát találhatunk.

A jól működő co-housing épület egyik alapfeltétele, hogy a lakók önkéntesen és tudatosan vállalják a közösséget és részt vesznek a létrehozási folyamatokban, majd később az üzemeltetésben is. Ezzel ellentétesnek tűnhetnek a támogatott co-housing projektek, amelyek létrehozásában és üzemeltetésében általában nem a leendő lakók, hanem a helyi szervezetek bírnak döntő szereppel.7 Fontos különbség még, hogy a lakók elsődlegesen a rászorultság alapján kerülnek be ezekbe az épületekbe, a kiválasztási szempontok között hátrébb kerül a meglévő közösségbe való beilleszkedési képességük.

Mégis akkor hogyan működnek a támogatott közösségi lakásprojektek hossszú távon is kiválóan? Milyen problémákat kell a támogató szervezeteknek megoldaniuk? Milyen feladatokat várhatnak el a rövidtávon ott élő, folyamatosan cserélődő lakóközösségtől?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására eltérő európai nagyvárosi támogatott cohousing projektek kerülnek elemzésre és bemutatásra a következőkben. Az esettanulmányok rövid ismertetése után a Biró Alapítvány működése szempontjából fontos szempontok és tanulságok összefoglalója olvasható.

A Co-habitat weboldalon több mint száz támogatott közösségi lakásprojektet és azok leírását találhatjuk meg

20

L’espoir - Közösségi lakhatás, mint remény Helyszín: Brüsszel, Belgium Projekt indítás: 2004 (kezdeményezés), 2010 (beköltözés) Lakók összetétele: alacsony jövedelmű bevándorlók Lakók száma: 80 Fenntartó: Bonnevie Egyesület támogatásával a lakók

A L’Espoir (magyarul: A remény) projekt egy megfizethető fenntartható közösségi lakóépület Brüsszel Molenbeek negyedében. Az innovatív lakhatás megvalósítását két fő elem teszi lehetővé: a környezeti fenntartható megoldások és a közösségi finanszírozási- és együttélési módszerek alkalmazása. A környezeti fenntarthatóságot segíti az épület faszerkezete, a zöld tető, a napelemes rendszer és a közös használatból fakadó alacsonyabb fogyasztás. A közösségi finanszírozás a leendő lakókból álló pénzgyűjtő közösségekben valósult meg, melyet önkormányzati támogatással egészítettek ki. 8 A fejlesztést a Bonnevies Egyesület kezdeményezte, a létrehozási folyamat legelejétől bevonták a lakókat. A több évig tartó folyamat eredményeként mára 11 különböző nemzetből származó 14 család alkotta közösség használja az épületet, amelynek szerves része a szomszédság számára is elérhető kert. 9

L’Espoir közösségi lakóház átadó ünnepsége (Brüsszel, L’Espoir, 2010) Kép forrása: https://www.cire.be/inauguration-du-batiment-l-espoir/

Tanulság a Biró Alapítvány számára A L’Espoir projektben a lakók bevonása a létrehozási folyamatba nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épületben lakók magukénak érezzék azt, vigyázzanak rá és folyamatosan fejlesszék azt. Emellett a közös munka során a csoportból egy igazi közösség is vált. Az épület remek példája az innovatív lakhatási projekt mintaértékűvé válásának, hiszen a kezdeményezés hatására több civil szervezet az önkormányzattal együtt dolgozva tervez és valósít meg a L’Espoir-hoz hasonló alacsony jövedelműeket támogató lakásprojektet.

21

Vinzirast - Közösen lakni, egymástól tanulni Helyszín: Bécs, Ausztria Projekt indítás: 2009 (kezdeményezés) 2013 (beköltözés) Lakók összetétele: Egyetemisták és volt hajléktalanok Lakók száma: 20 Fenntartó: Vinzenz - Szent István Közösségi Egyesület és a lakók

Vinzirast-mittendrin lakásprojekt létrehozói és lakói a társadalmi sokszínűség mellett kampányolnak, hiszen a mindennapi életben gyakorolják a szociális befogadást, vagyis az inkluzivitást. A közösségi lakóházat egy évek óta üresen álló “Biedermeier” ház felújításával és továbbépítésével hozta létre a Vinzenz Egyesület. A megvalósítási folyamatba bevonták az ötletadó diákokat, környékbeli hajléktalanokat és további önkénteseket. A “közösen lakni, egymástól tanulni” mottót szem előtt tartva fejlesztették és valósították meg a diákok és hajléktalanok együttélést lehetővé tevő lakóház projektet. Az épület 10 lakásközösséget foglal magában, összesen 26 egyszemélyes szobával, a lakások mindegyikéhez teakonyha és fürdőszoba tartozik. A lakók számára elérhető továbbá közösségi konyha és étkező, nappali, pihenőszoba és tetőterasz. A szomszédság felé is nyitott a lakóközösség által üzemeltetett étterem és kávézó kerthelyiséggel, illetve a tanuló, konzultációs és workshop helyiségek. 10

Vinzirast étterem-kávézójának terasza a belső udvarban (Bécs, Vinzirast, 2010) Kép forrása: https://www.vinzirast.at/projekte/lokal-mittendrin/

Tanulság a Biró Alapítvány számára A lakók vegyes összetételéből fakadó különbségek kezelése sok munkát kíván a Vinzirast épületében, a közösség és az egyén fejlesztését az egyesülethez kapcsolódó szociális munkások és közösségfejlesztők is segítik. A lakóknak részt kell venniük a mindennapi élettel kapcsolatos feladatokban, továbbá az étterem és a nyitott funkciók fenntartásában is. A feladatvállalás a diákok és a volt hajléktalanok elköteleződését is segíti a projekt és az épület iránt. Ennek köszönhetően az épület és a lakóközösség elhagyása után is képesek hosszú távon is fenntartható életkörülmények önálló vagy közös kialakítására.

22

Közösségi villa - Mind(en) egy tető alatt Helyszín: Bréma, Németország Projekt indítás: 1988 (beköltözés) Lakók összetétele: 50 felettiek Lakók száma: körülbelül 10 Fenntartó: a lakók “ A ház afféle biztonsági háló, ami lehetővé teszi, hogy együtt éljünk, mégis függetlenek legyünk. Nem fogunk magányosan vegetálni valahol, sem a gyerekeink terhére lenni. Szerintem ez fantasztikus így!”

Henning Scherf- A hat alapító tag egyike

A brémai nagyméretű hagyományos lakásokat tartalmazó villa épületben 1988-ra az ötven év körüli szülői generáció maradt. A gyerekek kirepülése után a két házaspár és két egyedülálló férfiből álló hat fős csoport úgy döntött, hogy egy kicsit máshogy szeretnének élni, mint ami a megszokott. Ezért az épület üresen álló lakásaiba kerestek maguk mellé hasonló nyitott gondolkodású kortársakat és velük együtt szervezik azóta is az életüket. A lakók megosztanak egymással egy nagyméretű kertet és konyha-étkező nappalit, ahova akár 50 ember tud egyszerre leülni ünnepek vagy események alkalmával. 11 Baráti kapcsolatok, egymás támogatása, közös reggelik, vélemények és ötletek cseréje, megosztott események, szolgáltatások és tárgyak. Mindenkinek megvan a privát területe és a lehetőség a közösségbe való becsatlakozásra.

Henning Scherf a közösségi lakóház közösségi udvarában állva (Bréma, 2015) Kép forrása: https://www.musterhaus.net/ratgeber/henning-scherf-wohnen-im-alter

Tanulság a Biró Alapítvány számára A brémai projektnél a megosztásból fakadó fenntarthatósági szempontokon túl a házban kialakult emberi kapcsolatok is érdekesek. Az időskori elmagányosodás egyik ellenszerének tekintik a lakók a közösségüket, hiszen az évek alatt mély barátságok alakultak ki az itt lakók között. Az elmondásuk alapján a személyes kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy megbízzanak egymásban és tudjanak egymásra támaszkodni. Természetesen ehhez sok együtt eltöltött időre és programra volt szükségük.

23

Hazai közösségi lakhatási kezdeményezések Budapesten az európaihoz hasonló folyamatok zajlanak a 2020-as év környékén, melynek eredményeként a budapesti lakásárak 2019-es év végére drasztikusan megemelkedtek.

Ellehetetlenítve ezzel a lakáspiacra lépni vágyókat, tehát a fiatal életkezdőket és az alacsonyabb státuszúakat is. Magyarországon a nyugat-európaihoz hasonló alternatív lakhatási megoldások kidolgozására van szükség, melyek rövidtávon megoldják a rosszabb helyzetben lévő személyek nehézségeit, miközben a hosszú távú fenntarthatóságot is szem előtt tartják.

Budapesten az önkormányzatok és a civil kezdeményezések innovatív megoldási javaslatai még gyerekcipőben járnak. Mindeközben már megjelentek a különböző típusú alulról jövő városi önszerveződő lakhatási kezdeményezések. A legelterjedtebb az, amikor a fiatalok szervezett módon nagyobb méretű lakásokat osztanak meg az anyagi terhek enyhítése végett. Ilyenek például a SissiCrib és a D54 lakásközösségi projektek, melyeket és ehhez hasonlókat a CoHousing Budapest Egyesület támogat és fog össze.12 Az országokon átívelő, lakáspiactól független szövetkezeti rendszer létrehozásán dolgozik a Moba Európai Szövetkezet, melynek első budapesti épülete egy zuglói 7 szobás soház (Rákóczi Kollektíva zuglói kollektív ház) .A támogatott közösségi lakhatási megoldások közé sorolhatjuk az alternatív szakkollégiumokat, melyeknek régre nyúlnak vissza a gyökerei és jól működő alternatívát mutatnak. Továbbá ide tartoznak a jelenleg létrehozás alatt álló szövetkezeti alapú bérház rendszerek vagy a szociális alapú közösségi társasházak is.

A D54 budapesti lakásközösség tagjai ismerőseikkel közösen építették a belső válaszfalakat és rendezték be a lakásokat. A Cinka Panna lakóházban nagy konyha-étkező nappali és kerthelyiség nyújt helyet a közösségnek. Képeket készítette: Babos Annamária

24

Mérei szakkollégium – Együtt cselekedni és fejlődni Helyszín: Budapest Projekt indítás: 2011 (szakkollégium), 2013 (beköltözés) Lakók összetétele: bölcsészettudományok iránt érdeklődő egyetemisták Lakók száma: 7-15 Fenntartó: Lakók a Mérei Ferenc Szakkollégiumi Alapítvány támogatásával “Mérei Ferenc, a közösségi lét lényegét a – mottónknak választott – „öröm és teljesítmény” gondolatában fogalmazta meg: a kisközösségi lét az együttes munkán keresztül növeli az egyéni kreativitást és teljesítőképességet, míg a versengés, a teljesítés izgalmában keletkező feszültséget, fáradtságot feloldja a munka együttességének öröme.”

Részlet a szakkollégium leírásából

2011-ben alakult meg a Mérei Ferenc Szakkollégium és a működését támogató alapítvány az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében. Két évvel később a szakkollégisták beköltöztek egy Bem rakparti épület első emeleti nagy lakásba. 2015-re az épületben található alagsori helyiséget közös használatú munka és rendezvény térré alakították át. Itt nagyobb közönség számára is nyitott workshop-ok, műhelymunkák, előadások és egyéb események szervezését is végzi a szakkollégium. 13 A közösségi lakhatás és a szellemi műhely fenntartását a lakóközösség végzi, melyhez folyamatos alapítványi támogatásra van szükségük.

Pillanatképek a szakkoli életéből. Képeket készítették a Mérei Szakkollégium tagjai. Képek forrása: Facebook

Tanulság a Biró Alapítvány számára A Mérei szakkollégium szellemi műhelyének aktív működéséhez nagyban hozzájárul, hogy a fiatalok hasonló szakmával és érdeklődési területtel rendelkeznek. A kollégium tagjai között akadnak olyanok is, akik nem laknak a nagyméretű lakásban, az ő céljuk a közös fejlődésben való részvétel. 14 A tagok kiválasztását az Alapítvány kuratóriuma a meglévő közösséggel együtt végzi, a tanulmányi eredmények, a közösségbe való illeszkedés és a proaktív hozzáállás is fontos szempont a kiválasztás során.

25

Több mint lakóház – Megújuló közösségi lakóház Helyszín: Budapest Projekt indítás: 2019 (fejlesztés) Lakók összetétele: szociálisan rászoruló zuglói lakosok Lakók száma: körülbelül 100 (27 lakás) Fenntartó: Zugló Önkormányzata „Olyan házat szeretnénk, amely a már itt élők számára is követhető módon jön létre, és épül meg. Olyan házat szeretnénk, amelyben zuglói rászoruló fiatalok, idősebbek, sokféle társadalmi helyzetben élő ember találhat otthonra” Karácsony Gergely polgármester

A „Több mint lakóház” elnevezésű projekt az Európai Bizottság Urban Innovative Actions 1,5 milliárd forintos támogatásából valósul meg. 15 A többszintes lakóház a zuglói Gizella út 14-16. szám alatti önkormányzati tulajdonú telekre épül, a munkálatok várhatóan 2020 év végén kezdődnek. A házban 27 önkormányzati bérlakás lesz, melyekbe hátrányos helyzetű zuglóiak költözhetnek. Közös mosókonyha és közösségi terek is helyet kapnak a lakóházban, melynek tervezését a potenciális lakókból álló fókuszcsoport bevonásával készítette el a tervező csapat. A lakó kiválasztási folyamatot, a lakóközösség beköltözés előtti mentoring programját majd a beköltözés utáni működtetés monitoringját egy szakértő csapat végzi. 16

Fókusz csoport találkozó a Több min lakóház projekt keretében. Kép forrása: facebook

Tanulság a Biró Alapítvány számára A „Több mint lakóház” épületében a lakók sofélék, szakma és családi állapot tekintetében egyaránt. Ahhoz, hogy a lakókból egy valódi közösség alakulhasson ki, már a kiválasztásnál figyelembe kell venni a lakók közösségi hajlandóságát. Olyanok költözhetnek majd be az épületbe, akik a rászorultságukon túl vállalják az egyéni és közösségi fejlesztő programokon, valamint a ház működtetésében való részvételt. A közösségi együttlakásról mentoring program keretében tanulhatnak majd a lakók, többek között a szabályalkotásról, a konfliktuskezelésről vagy az egymással való kommunikációról.

26

Milyen a rövidtávú közösségi együttélés? Üzleti szemléletű közösségi lakhatás Az úgynevezett co-living lakhatási forma, olyan szándékolt együttélés, mely egy lakóépületbe tömöríti a közös érdeklődéssel rendelkező, lakhatásukat rövidebb távon megosztani kívánó embereket. A közös szándék jelentheti néhány alaptevékenység megosztását (például közös étkezés, esti közös beszélgetések a közösségi terekben), de kiterjedhet a megosztott munkaterületekre (angolul: co-working) vagy olyan közös erőfeszítésekre is, mint például a fenntarthatóbb élet.

A modern együttélési koncepció csaknem egy évszázados hagyományokra nyúlik vissza (mint bérbeadott lakószobák vagy lakóterek egy lakásban), ám a közösségi élet sokkal régebbi formáival is összefüggésbe hozható. A kortárs co-living forma csak az utóbbi években kezdett el népszerűvé válni Egyesült Államok és Európa számos nagyvárosában. Ennek okai a következőkben keresendők: az urbanizációs folyamatok következtében fellépő lakhatási lehetőségek hiánya, az önálló lakhatási költségek növekedése, az ingatlan vásárláshoz szükséges pénzügyi források megszerzése, valamint az egyre növekvő érdeklődés az olyan életmód iránt, amely nem függ a hosszú távú szerződésektől. 17

A kép a Marie Claire magazin 2019. novemberi számában található. Kép forrása: https://marieclaire.hu/riporter/2018/12/15/a-legmodernebb-eletforma-co-living/

27

Világszerte rohamos ütemben nőnek ezek a főként üzleti alapon létrehozott rövid távú lakhatási formát kínáló épületek vagy épületegyüttesek. A digitális fejlődésnek köszönhetően átformálódott munkakörülmények hatására egyre több az úgynevezett digitális nomád, akik már nem csupán megosztott iroda területet, hanem közösségi lakhatást is keresnek, miközben a világot beutazva dolgoznak.

Az együtt dolgozók, hasonló szakmák közösségi lakhatásának fejlődése Ábra forrása: https://coliving.com/what-is-coliving

Éppen ezért napjainkban ezen fiatal digitális nomádok kedvelt életformája a co-living, ami megfelelő lehetőségeket tud biztosítani a gyorsan változó lakhatási igényekre. Így a fiatalabb generáció tagjai a világ bármely részén tudnak rövid távon magasbb életszínvonalon közösségben élni. A nyugati bérekből kényelmesen tudnak megélni olyan országokban, ahol a fenntartási költségek alacsonyak. Az inspiráló közösségre pedig nagy szüksége van az egyedül utazgató, távolról dolgozó szabadúszóknak. A helyfüggetlen életmódot folytató vándormunkások száma olyan ütemben növekszik, hogy kiszolgálásukra sorra alakulnak a coliving vállalkozások, amelyek nemcsak irodát, hanem lakást és közösségi programok lehetőségét is kínálják.18

Old Oak co-living hatalmas épületének közösségi terasza (Old Oak, London, 2016) Kép forrása: http://helenarmstrong.photography/blog/2016/12/1/the-collective-old-oak-community-drinks

28

Nem üzleti szemléletű rövidtávú közösségi lakhatás A fent említett rohamosan terjedő lakhatási forma mellett természetesen találunk kisebb léptékű, co-housing típusú, közösségi értékeket szem előtt tartó együttélési példákat is, melyeket lakásközösségnek hívunk. A lakásközösségek 5-15 fő közötti méretű csoportok, a lakók az alapvető mindennapi élethez szükséges tereket (konyha, fürdőszoba és nappali) és tárgyakat is megosztják egymással. A közeli folyamatos együttlét miatt a lakásközösségek tagjai általában hasonló korosztályúak és családi állapotúak. A lakásközösségek kisméretű együtt élő csoportjai általában dinamikusan fejlődnek. Ez azt jelenti, hogy az életszakaszuk megváltozásakor a lakók elhagyják addigi közösségüket.

A legismertebb példái a fiatalok társbérlete, de Nyugat-Európában számtalan esetet találunk, ahol idősek osztják meg egymással életterüket. Érdekes formája a lakásközösségnek, amikor hasonló problémákkal küzdő személyek vagy családok költöznek össze, felismerve annak jelentőségét, hogy együtt könnyebben át tudnak lendülni a problémákon. Több olyan lakásközösség is létezik Európa szerte, amiket például egyedülálló anyukák hoztak létre, így rövidebb ideig együtt élve segítik egymást a gyereknevelésben, a háztartási feladatokban vagy akár az új szerelem megtalálásában is.

Egyedülálló anyák társbérlete Berlinben kép forrása: https://nlc.hu/csalad/20140908/egyedulallo-anyak-tarsberlet/

A lakásközösségek kis egységei gyakran hálózatokhoz kapcsolódnak vagy maguk hoznak létre lakásokat összefogó szervezeteket. Ilyen típusú hálózat jó példája a Nagy-Britanniában létrehozott Student Co-op Homes, vagyis Hallgatói Szövetkezeti Lakáshálózat. A Student Coop Homes hallgatói lakószövetkezetek és támogatóik tulajdonában áll. Célja a hallgatói szövetkezeti lakhatás előmozdítása, elérhetővé tétele és bővítése. Fő feladatuk, hogy segítsék a hallgatói lakhatást biztosító társtulajdonosoknak az ingatlanhoz való hozzáférést azáltal, hogy épületeket vásárolnak és azt bérlésre kínálják tagjaiknak. Támogatják az új és megalakult hallgatói lakásszövetkezeteket is, képzéssel és tanácsokkal a szövetkezet felállításához és irányításához. A víziójuk egy hallgatói lakhatási mozgalom létrehozása az Egyesült Királyságban. Ezen együttműködések révén olyan etikus lakhatást szeretnének biztosítanak, amely javítja a hallgatók egészségét és jólétét, értékes képességeket ad nekik: több hatalmat és irányítást kínál az életük felett. 19 29

Birmingham Student Housing Co-operative (BSHC) Helyszín: Birmingham, Nagy-Britannia Projekt indítás: 2014 Lakók összetétele: Felsőoktatási hallgatók Lakószobák száma: 9 Fenntartó: A BSHC lakószövetkezet a lakók

A hálózat első eleme, és így Nagy Britannia első működő lakószövetkezete a BSHC 2014 júniusában alakult és az országszerte ellehetetlenített egyetemvárosi lakhatási költségek hívták életre. A 9 hálószobás lakóépülethez kert is tartozik. Természetesen itt is fizetnek bérleti díjat a lakók, de a helyi átlagnál havi 33 £-tal 20 kevesebbet, úgyhogy a ház pénzügyeit a lakók maguk kezelik. A nyereséget összegyűjtik, majd az épületbe fektetik, így sikerült például két extra szobával, virágágyásokkal és üvegházzal is fejleszteni lakókörnyezetüket. A házat a Phone Co-op tulajdonolja – a Midcountries Szövetkezet tagja – és így adja bérbe a BSHC lakóközösségnek.

Bal oldali infografikán a BSCH számszerűsíthető előnyeit mutatja. A jobb oldali képen egy lakás lakó találhatóak Ábra és Kép forrása: https://www.studenthomes.coop/

Tanulság a Biró Alapítvány számára A BSHC szövetkezeti hálózat jó példa arra, hogy kisebb kezdeményezések az összefogás és a hálózatosodás eredményeképpen milyen sokat fejlődhetnek. Támogatják egymást, közös tudásbázist hoznak létre és az induló lakhatási kezdeményezéseket is fölkarolják. A lakószövetkezeteket a diákok saját önkéntes munkájukkal hozzák létre és tartják fenn: meghatározott heti fix kötelező önkéntes órákkal, amit mindenkinek vállalnia kell. Az épület, a szövetkezet és a közösség fenntartása a lakók közösfeladata, amitől magukénak érzik a lakókörnyezetüket. A közös felelősség és az egymás életére való hatás tudatosítása képes a hozzáállás és a szemléletmód formálására.

30

Rövid távon is lehet támogatott közösségben élni!

A rövidtávú kisléptékű együttélésben nagyon fontos már az elején a közösségi életre vonatkozó szabályok lefektetése. Az átmenetiségből adódóan természetes a tagok folyamatos cserélődése. Emiatt is döntő fontosságú a lakók közötti folyamatos tapasztalat- és tudásátadás. A külföldi példákban sokszor ez valamilyen mentoring rendszeren keresztül valósul meg, tehát egy korábbi lakó segíti az új személy beilleszkedését a közösségbe. Míg a co-living épületekben a bérlők szolgáltatásként veszik igénybe az életterüket, a lakásközösségek lakói maguk intézik a mindennapi házkörüli ügyeiket, együtt szervezik meg az épület fenntartását. Ez az alapvető szemléletbeli különbség határozza meg a bentlakók hozzáállását és felelősségét, illetve azt, hogy mennyire érzik sajátjuknak az épületet 21 A rövidtávú kis lakóközösségi kezdeményezések hosszú távú fenntartását nagyban segítheti a hálózatokba való bekapcsolódás. Hiszen a hasonló csoportok több fronton tudják egymást segíteni, a tudás- és tapasztalat megosztás sokkal szélesebb körben tud megvalósulni. A közösségi együttlakás körüli kapcsolatokra és hálózatokra számtalan példát találhatunk Angliából: Fontos kérdés, hogy hogyan kapcsolódnak a helyi közösség, a fejlesztők, a cohousing lakói és az összefogó szervezetek. 22

A közösségi együttlakás hálózatára példa Angliából: Hogyan kapcsolódik a helyi közösség, a fejlesztők, a cohousing lakói és az összefogó szervezetek? Ábra forrása: http://www.liveprojects.org/2014/cohousing-live/#panel-3

31

Hogyan tovább?

32

Az Alapítvány és a Ház működésének tanulságai

33

A közösségi lakhatási projektek tanulságai

34

Az Alapítvány fejlesztési stratégiái

36

Az Alapítvány és a Ház működésének tanulságai Az Alapítvány és Alapítványi Ház vizsgálatából a következő tanulságok állapíthatóak meg: A közösséggé való formálódás idő- és energiaigényes feladat, amire tudatosan kell időt szánni. Ez is egy olyan faktor, amit fontos tudatosítani a pályázókban. Az Alapítvány céljaiból fakadóan folyamatos cserélődés jellemzi a lakóközösséget, aminek az áthidalása és a megújulás sikeressége a közösség saját felelőssége és feladata is egyben. Ebből adódik, hogy a közösség tagjainak megválasztása döntő kérdés, hiszen ezen áll vagy bukik a beköltözők közösségként való működése.

A Házba beköltözők életszakaszából következően egyre mélyülő párkapcsolatokat alakítanak ki, melyet a lakóközösség tagjai is érzékelnek. A párok spontán módon bekapcsolódnak a csapat életében. Ezért a folyamatos cserélődés áthidalásának kérdése mellett fontos a lakók párjainak integrálására is, amit a bentlakók közösségfejlesztésével párhuzamosan szükséges megoldani.

A feltáró tanulmány alapján megállapítható, hogy a Biró Alapítvány által szervezett Szellemi Műhely alkalmak nagymértékben hozzájárulnak a szemléletformáláshoz. A programok között a közösségi valamint egyéni szakmai és mentális fejlesztés is folyamatosan szerepel. Fontos, hogy ezek a programok egymáshoz illeszkedve egyre gyakrabban kapjanak helyet a lakók és az Alapítványhoz kötődő külsősök életében egyaránt.

Fő kérdés, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az Alapítvány hosszú távú és a lakók rövidtávú céljait? A megoldás a kommunikációban, a zökkenőmentesség felé törekvő mentoráló- és integráló folyamatokban keresendő. A kommunikáció, a szabályok közös alakítása és az Alapítvány hosszú távú céljainak folyamatos tudatosítása a lakókban közösen tudják segíteni az önálló proaktív gondolkodást és felelősségvállalást.

A Biró Alapítvány harmadik éves szülinapi bulijára készített torta (Budapest, Alapítványi Ház, 2019) Képet készítette: Horogh Petra

33

A közösségi lakhatási projektek tanulságai A fentebb felsorakoztatott példák gyűjtésénél több szempont alapján válogattunk, hogy minél szélesebb spektrumon keresztül vonhassuk le a konklúziókat. Ezek alapján a külföldi esettanulmányok vizsgálatából a következő tanulságok állapíthatóak meg.

A közösségi lakhatási projektben a lakók bevonása (L’Espoir, Vinzirast) a létrehozási folyamatba nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az épületben lakók magukénak érezzék azt, vigyázzanak rá és folyamatosan fejlesszék. A közös munka során a csoportból egy igazi közösség válik. Ez is bizonyítja, hogy az együtt elvégzett munka közösséget kovácsol egy csoportból. Ezenkívül a projektek egyike (L’Espoir) remek példa az innovatív lakhatás mintaértékűvé válásának, hiszen a kezdeményezés hatására több civil szervezet az önkormányzattal együtt dolgozva valósít meg alacsony jövedelműeket támogató lakásprojekteket.

Egy másik esettanulmányból látszik, hogy a lakók vegyes összetételéből fakadó különbségek kezelése sok munkát kíván, a közösségi és egyéni fejlesztéseket szociális munkások és közösségfejlesztők sok esetben segítik (Vinzirast, Több mint lakóház). Megoldásként a lakóknak részt kell venniük a mindennapi élettel kapcsolatos feladatokban és a különböző nyitott funkciók fenntartásában is. Ennek köszönhetően a lakók képesek lesznek hosszú távon is fenntartható életkörülmények önálló vagy közös kialakítására. Van olyan példa, ahol havi fix kötelező önkéntes órákat várnak el a bentlakóktól, ezzel biztosítva, hogy mindenki tegyen bele a közösbe (BSHC). A közös felelősség és az egymás életére való hatás tudatosítása képes a hozzáállás és a szemléletmód formálására.

Több példában is megfigyelhető - a megosztásból fakadó fenntarthatósági szempontokon túl - a házban kialakult emberi kapcsolatok érdekessége (L’Espoir, Vinzirast). Van, ahol például az időskori elmagányosodás egyik ellenszerének tekintik a lakók a közösségüket (Közösségi Villa). Majdnem minden esetben megfigyelhető, hogy az évek alatt mély barátságok alakultak ki a lakók között. A közösségben élő emberek nagy része gondolja azt, hogy a személyes kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy megbízzanak egymásban és tudjanak egymásra támaszkodni. Természetesen ehhez sok együtt eltöltött időre és közös programra volt szükség minden esetben.

A vasárnapi reggeli a Queerbau cohousing közösen fenntartott kávézójában, a Yella Yella!-ban (Bécs, Aspern, 2019) Képet készítette: Babos Annamária

34

A lakószövetkezeti hálózat (BSHC) jó példát mutat arra, hogy kisebb kezdeményezések az összefogás és a hálózatosodás eredményeképpen milyen sok előnyhöz juthatnak és hogyan fejlődhetnek közösen. Támogathatják egymást, közös tudásbázist hozhatnak létre és akár fölkarolhatják az induló kezdeményezéseket is.

A Magyarországról válogatott esettanulmányok tanulságai alapján elmondhatjuk, hogy a szellemi műhelyek aktív működéséhez nagyban hozzájárul, hogy a fiatalok hasonló szakmával és érdeklődési területtel rendelkeznek (Mérei). A szakkollégiumok tagjai között gyakran akadnak olyanok is, akik nem laknak a nagyméretű lakásban, az ő céljuk a közös fejlődésben való részvétel. Innen is látható, hogy a közösség köré épülő holdudvar is nagy előnyökhöz juthat a bentlakó közösség által.

A támogatott együttélési formákban fontos kérdés, hogy hogyan választják ki a jövőbeli lakókat (Több mint lakóház). A jól működő esetekben a tagok kiválasztásában, a támogató mellett a meglévő közösség is részt vesz, a közösségbe való illeszkedés és a proaktív hozzáállás is fontos szempont a kiválasztás során (Mérei, Vinzirast). A jelenleg fejlesztési szakaszban lévő budapesti zuglói projektben is csak olyanok költözhetnek majd be az épületbe, akik a rászorultságukon túl vállalják az egyéni- és közösségfejlesztő programokon, valamint a ház működtetésében való részvételt. A közösségi együttlakásról mentoring program keretében tanulhatnak majd a lakók, többek között a szabályalkotásról, a konfliktuskezelésről vagy az egymással való kommunikációról (Több mint lakóház).

Az Alapítvány és a Ház működésének feltárásból, valamint az összegyűjtött példák alapján kirajzolódnak azok az irányvonalak, amelyek megadják a Biró Alapítvány jövőbeni fejlődési irányait, melyet a következő stratégiai fejezet taglal részletesen.

A Mauerseglerei cohousing víziója, missziója és stratégiája a közös közlekedő falán bármikor elolvasható (Bécs, Mauerseglerei, 2019) Képet készítette: Babos Annamária

35

Az Alapítvány fejlesztési stratégiái A Biró Alapítványról és a Házról szóló feltáró kutatás, illetve a külföldi esettanulmányok alapján négy témakörben határozható meg fejlesztési javaslat. A témakörök a következők: • • • •

az Alapítvány belső működése az Alapítvány kifelé kommunikációja a Házban lakók szemléletformálása adaptálható lakhatási modell

Az alábbiakban kifejtésre kerülnek a négy témakör mindegyikéhez szükséges célok, és az azokhoz illeszkedő, javasolt stratégiai intézkedések. Az Alapítvány fő célja egy hosszútávon is fenntartható működés kialakítása, melynek részét kell képezze maga az Alapítvány működésének fejlesztése és az Alapítványi Ház közösségének folyamatos szemléletformálása. Ennek köszönhetően vannak átfedések a stratégiai pontok javaslatai között, melyek mindkettőre értelmezhetőek.

A témakörök között nincsen prioritás, a siker érdekében ezek párhuzamos fejlesztését javasoljuk.

I.

Az Alapítvány belső működésének fejlesztése

CÉL: Rövid- és hosszútávon is fenntarthatóan működjön a Ház.

JAVASLATOK: • • • • •

•

36

célcsoportra szabott hirdetés és megfelelő hirdetési felületek felkutatása az új lakók kiválasztásában a már bentlakó közösség is vállaljon szerepet az új lakók kapjanak képzést a co-housing módszerekből és közösségi együttélésből a „Mentor program” kidolgozása a már bentlakó közösséggel történjen folyamatos közösségfejlesztés folytatása a következő témakörök mentén: - közös felelősségvállalás a Ház közös fenntartásán túl - tudatos, interaktív közösségfejlesztés - a közösség tagjainak folyamatos egymásra hatásának tudatosítása a közösség szabályrendszerének pontosabb kidolgozása külföldi példák alapján

II.

Az Alapítvány kifelé kommunikációja

CÉL: Legyen itthon és külföldön is egyre több hasonló kezdeményezés, aminek a Biró Alapítvány mintaként szolgálhat.

JAVASLATOK: •

az Alapítvány által biztosított előnyök összegyűjtése (az Alapítvány és a lakók szempontjából is) fenntartási költségek átláthatósága és bemutatása különböző kommunikációs felületeken való népszerűsítés a korábbi lakók bevonásával további kapcsolatok építése más szervezetekkel átfogó marketing stratégia készítése a jelenlegi működésről

• • • •

III.

Az Alapítványi Házban lakók szemléletformálása

CÉL: A Házból kikerülő lakók a kiköltözés után is folytassák a fenntartható- és közösségi életmódot.

JAVASLATOK: • • • •

IV.

más co-housing közösségekbe tanulmányutak szervezése (külföld és belföld) közösségi lakhatási témakörrel foglalkozó ernyőszervezetek megismertetése a lakókkal „Mentor program” kidolgozása utánkövetési rendszer kidolgozása és annak tanulságai alapján az Alapítvány működésének folyamatos alakítása, fókuszban a következő kérdések: - a fiatalok hogyan boldogulnak a kiköltözés után?

- beépültek-e a szemléletükbe a Házban tapasztaltak?

- folytatták-e más formában a közösségi együttélést?

- folytatták-e más formában a fenntartható életmódot?

Az Alapítványi Házból adaptálható modell kidolgozásának stratégiája

CÉL: Hosszútávon, a minta alapján más szakmák fiataljait is segítő közösségi lakóházak valósuljanak meg JAVASLATOK: • • • • •

más szakmák pályakezdőit támogató civil szervezetekkel kapcsolatépítés támogatott közösségi lakhatási hálózat kidolgozásának vizsgálata tapasztalatok alapján adaptálható modell kidolgozása az Alapítvány működésére egy következő ház létrehozásának koordinálási lehetőségeinek elemzése marketing stratégia kidolgozása a lakhatási modell terjesztéséről

37

Források In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány weboldala https://biroalapitvany.weebly.com/ 2 In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány facebook oldala https://www.facebook.com/biroalapitvany/ 3 KSH: Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/lakber18.pdf 4 Habitat for Humanity magyarországi szervezete: Éves lakhatási jelentés 2019 https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes/ 1

The State of Housing in the EU 2019 - Decoding the new housing reality http://www.housingeurope.eu/resource-1323/the-state-of-housing-in-the-eu-2019 5

Babos Annamária, Horogh Petra, K,Theisler Katalin: Co-housing: Példák Bécsben és a közösségi együttélés lehetőségei Budapesten. Utóirat: a Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete. 18 (2018) 101-. 69-76.

7 CoHabitat Szervezet weboldala https://psh.urbamonde.org/#/en/communities 8 Cire hírportál írása a L’espoir átadásáról https://www.cire.be/inauguration-du-batiment-l-espoir/ 9 ID22: Cohousing Inclusive online elérhető könyv https://cohousing-inclusive.net/the-book/ 10 Vinzirast közösség weboldala https://www.vinzirast.at/ 6

Becker, Annette; Kienbaum, Laura: Bauen und Wohnen in Gemeinschaft / Building and Living in Communities - Ideen, Prozesse, Architektur / Ideas, Processes, Architecture, Birkhauser, 2017 12 CoHousing Budapest Egyesület weboldala: https://www.cohousingbudapest.hu/ 13 Mérei Szakkollégium facebook oldala https://www.facebook.com/mereiszakkoli/ 14 Mérei Szakkollégium weboldala https://mereiszakkoli.wordpress.com/merei-alapitvany/ 15 Urban Innovative Actions weboldala https://www.uia-initiative.eu/en/uia-cities/budapest 16 Zugló Önkormányzat honlapja: https://www.zuglo.hu/uia-tobb-mint-lakohaz/ 17 Coliving kifejezés wikipédia szócikke: https://en.wikipedia.org/wiki/Coliving 18 Marie Claire: A legmodernebb életforma: Co-living https://marieclaire.hu/riporter/2018/12/15/a-legmodernebb-eletforma-co-living/ 19 Student co-op weboldala https://www.studenthomes.coop/success-stories/ 20 2019 júliusi adatok alapján - https://www.studenthomes.coop/ 21 Space 10 weboldala - Can Shared Living Improve Our Mental Health and Wellbeing? https://space10.com/can-shared-living-improve-our-mental-health-and-wellbeing/ 22 Live projects weboldala: http://www.liveprojects.org/2014/cohousing-live/ 11

38

A feltáró szakmai tanulmányt az In Memoriam Dr. Biró Éva Alapítvány megbízásából készítette a CoHousing Budapest Egyesület cohousingbudapest@gmail.com www.cohousingbudapest.hu Írta: Babos Annamária és Horogh Petra Szerkesztette: Soós Tamás

Biró Alapítvány

Email: biroalapitvany@gmail.com Telefon: 06-20-3988-753 Cím: 1121 Budapest, Zugligeti út 59/A

Facebook: https://www.facebook.com/biroalapitvany/ Weboldal: https://biroalapitvany.weebly.com/ Adószám: 18843615-1-43 Bankszámlaszám: 10918001-00000088-77220015