CK magazin #47

ALTERNATÍV ÉLETMÓD ÉS KENDERKULTÚRA MAGAZIN

www.ckmagazin.info

BLOKKOLT TARTALMAK Az online fűreklámvadászat túlkapásai

ORVOSI KANNABISZ MAGYAROKNAK

KENDERNEK LÁTSZÓ TÁRGY Csekély hajlandóság a műfű kisöprésére

9 7 7 2 060 1 7 3 000

Interjú Christian Rätsch etnofarmakológussal

1 6 0 0 5

A TILTÁS TUDATLANSÁGBÓL FAKAD

IX. évfolyam 2016/5. szeptember er

Nem kell attól tartanunk, hogy elfogy a tennivaló

485 Ft

18+

szóval

TUDTA? Hogy a kannabisz akár több tucat betegség tüneteit is enyhíteni tudja súlyos mellékhatások és a halálos túladagolás kockázata nélkül? Ha annyi ezresünk lenne, ahányszor megkérdeztétek tôlünk, hogy mikor lesz végre Magyarországon is fûreform, akkor már plakátkampányt indíthatnánk a kannabisszal kapcsolatos hiteles információk terjesztéséért. Bár konkrét lépésekrôl továbbra sem beszélhetünk, valami elkezdett mocorogni.

Fél év leforgása alatt a kormány hirtelen felkarolta a hasznos (ipari) kender ügyét, a 4K! mellett a Liberálisok is legalizációs aláírásgyûjtésbe kezdtek, és megértük az elsô magyar gyógyászati kannabisz konferenciát is. Itt mutatkozott elôször a nyilvánosság elôtt a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE), aminek az elnökét, Szelestei Miklóst most hosszabban is kifaggattuk. Jó hírünk, hogy ambí-

ciókban nincs hiány: az egyesület szeretné összehozni a potenciális gyógyászati kannabisz pácienseket a szakemberekkel, tapasztalatcsere céljából. Elôbbieknek betegközpontot alakítana ki, utóbbiakat pedig képzésekre küldené, hogy megismerkedjenek a kannabisz elônyös hatásaival, és terjesszék, valamint alkalmazzák itthon a tudásukat. A nagyszabású tervek mellett kisebb eseményekre is várják a nagyérdemût, és a kapuk is nyitva állnak az új tagok számára, akik szeretnének szerepet vállalni a magyar kender felvirágoztatásában. A kannabisszal kapcsolatos tisztán látás azért is fontos, hogy a fiatalok is meg tudják különböztetni a szintetikus másolatoktól, amiktôl sok jót nem várhatnak.

Lassan mintha a kormány is kezdene ráeszmélni, hogy nem feltétlenül jó ötlet a kistelepüléseket ellátó dizájnerdrogdíler hálózat fenntartása, és már egy államtitkár szájából is elhangzott, hogy minél elôbb stratégiát kell kidolgozni a hely-

zet megoldására. A rendôrség viszont azt mondja, hogy mindenki nyugodjon le a ’csába, urai ôk a helyzetnek. Mi mégis úgy látjuk, sokkal jobb, ha nem az állandóan változó, de továbbra is könnyen kijátszható jogszabályoktól és a rendôrség áldásos tevékenységétôl várjuk a biztonságunkat. Német etnofarmakológus interjúalanyunk, akivel az új könyve megjelenésének kapcsán beszélgettünk, nemes egyszerûséggel úgy véli, hogy a tiltás a tudatlanságból fakad, és kizárólag politikai okai vannak. Christian Rätsch szerint nem kell „lebutítani” a kannabiszt a gyógyításhoz, hiszen az elme lecsillapítása, a jobb közérzet elérése és a világ színesebben látása is hozzátartozik a terápiás alkalmazásához. És azt tudta, hogy a rekreációs-gyógyászati dilemma nem csak a politikusoknak és a szakembereknek, de a közösségi oldalak irányelvei számára is komoly kihívást jelent? Cikkünkben bemutatjuk, hogy mennyire betarthatatlan szabályokat dolgozott ki magának a Facebook, valamint azt, hogy még a Google és a Twitter is gyakran a saját csapdájába lép a fûvel kapcsolatos tartalmak szabályozásakor.

Néhány szót megért volna még itt a Bajor Kannabisz Szövetség is, amely a gyógyászati célú termesztés engedélyeztetését és egy terápiás központ létrehozását tûzte ki céljául, és véletlenül sem hallgatnánk a minden érzékszervet megdolgoztató kenderpizza receptjérôl sem, de a részletekért már kénytelen leszel tovább lapozni.

A Szerk.

2

INDEX

IMPRESSZUM FŐSZERKESZTŐ: GABOR HOLLAND SZERZŐK: BOB ARCTOR, JACK POT, KEVIN HERZIG KARDOS TAMÁS, N. NOGADA, MARKUS BERGER DESIGN: VASKA GERGELY KIADJA: MEDIJUANA PUBLISHING GMBH. HIRDETÉSFELVÉTEL: OFFICE@MEDIJUANA.EU WEB: WWW.CKMAGAZIN.INFO ISSN 2060-1735 A JELENLEG HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY 282–283. §/C. ALAPJÁN, AKI KÁBÍTÓSZERT TERMESZT, ELŐÁLLÍT, MEGSZEREZ, TART, AZ ORSZÁGBA BEHOZ, ONNAN KIVISZ, VAGY AZ ORSZÁG TERÜLETÉN ÁTVISZ, ILLETVE KÁBÍTÓSZERT KÍNÁL, ÁTAD, FORGALOMBA HOZ, FOGYASZT, VAGY AZZAL KERESKEDIK, SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETHETŐ.

A CK Magazin kiadója felhívja olvasói figyelmét arra, hogy az életképes kendermaggal való kereskedés, azok értékesítése, birtoklása, szállítása illegálisnak minősül több országban, így Magyarországon is. Minden tartalom ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készül. Nem kívánunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy bárki a hatályos jogszabályok ellenében cselekedjen. A Cannabis Kultusz kiadója senkit nem törekszik rábírni a kiadványban megjelenő termékek illegális használatára. A kiadó nem vállal felelősséget a lap értékesített felületein megjelenő állításokért. A szerkesztőségi cikkben megjelenő minden vélemény a szerzőtől származik, mely nem minden esetben azonos a kiadó álláspontjával. Időnként nem lehetséges a szerzői jog tulajdonosát azonosítani, vagy vele kapcsolatba lépni, ezért igazolt tulajdonjogi igény előterjesztése esetén a kiadványban megjelentekért utólag is vállaljuk meghatározott honorárium kifizetését. Minden szövegről és képről azt vélelmezzük, hogy megjelentetés céljából küldték, mindaddig, míg ezzel ellentétes nyilatkozatot nem kapunk. A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosításához a kiadó írásbeli hozzájárulása szükséges, akkor is, ha a sokszorosítás célja nem profitszerzés. Minden jog fenntartva!

ATAMI

17, 47

AURÓRA

B3

CANNAFEST

B2

DUTCH PASSION

37

ENCOD

6

HANF MUSEUM BERLIN

9

PLAGRON

15, B4

RECIKLI

32

SERIOUS SEEDS

41

SWEET SEEDS

43

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT

39

CK 2016/5. szeptember

3

KORÁBBI SZÁMAINKAT IS MEGRENDELHETED! Bővebb információkért kövess minket a facebook oldalunkon!

facebook.com/ckmagazin

TARTALOM greenfo

greenfo

A BRONZKOR DÍLEREI GYÓGYSZERGYÁRÓRIÁSOK A KANNABISZIPARBAN HÁZTARTÁSI BALESETEK A DOHÁNYTÓL FÜGGSZ ÉLETMENTŐ GYÓGYSZER DROGTESZTEK A LEGALIZÁCIÓBAN KORLÁTOZOTT KUTATÁSOK QUO VADIS, CHRISTIANIA?

7 7 8 9 9 10 10 11

canna+globe

HANFPARADE BERLIN 2016

12–13

greenfo

A BETEGEK 90%-A ELÉGEDETT AZ ALKOHOLLOBBI BŰNBAKJA BOTRÁNY A NÉMET EGÉSZSÉGÜGYBEN FŰREFORM OLASZORSZÁGBAN KOKA HELYETT KANNABISZ

14 14 15 16 17

medical

BAJOR KANNABISZ SZÖVETSÉG Bajorországban is lehet majd kendert termeszteni?

18–19

DRONABINOL + VAPORIZER Párologtatással 100%-os hatóanyag-felvétel MEGAKADÁLYOZHATJA AZ ALZHEIMER-KÓRT KANADAI KANNABISZ A NÉMET BETEGEKNEK

28 29 29

medical

A TILTÁS TUDATLANSÁGBÓL FAKAD 30–32 Interjú Christian Rätsch etnofarmakológussal ORVOSI KANNABISZ MAGYAROKNAK 34–36 Nem kell attól tartanunk, hogy egy nap elfogy a tennivaló canna+globe

KENDERNEK LÁTSZÓ TÁRGY Csekély hajlandóság a műfű kisöprésére

38–40

fajta+tiszta

CRYSTAL CANDY®

42

canna+globe

CSAKIS BIO ÉS ORGANIKUS A minőségi palántáknál nincsen jobb

44–45

fajta+tiszta

SERIOUS HAPPINESS

46

canna+globe

BLOKKOLT TARTALMAK Az online fűreklámvadászat túlkapásai

20–21

a’la canna

VEGETÁRIÁNUS KENDER PIZZA

48 CK 2016/5. szeptember

5

greenfo

A BRONZKOR DÍLEREI A kannabisz használata egyidôs az emberiséggel – olvashattuk már annyiszor a kedvelt bevezetô mondatot, amit rendszerint az a pontosítás követ, hogy legalábbis Kínában és Közép-Ázsiában. Egy júliusban napvilágot látott kutatás azonban nem kevesebbet állít, mint hogy ugyanebben az idôben – nagyjából 11 ezer évvel ezelôtt – a mai Japán és Kelet-Európa területén is fogyasztották a kannabiszt.

Tengwen Long és Paver Tarasov, a Berli-

ni Szabadegyetem kutatókollégáival, öszszeállított egy adatbázist a régészeti irodalomból, hogy azonosítsa a prehistorikus kannabiszhasználat mintázatait. Munkájukból az rajzolódik ki, hogy a mai Oroszország és Ukrajna területén élt Jamna-kultúra jelentôs szerepet játszott a kannabisz termesztésének és fogyasztásának elterjesztésében. A Jamna-kultúrát az egyik legjelentôsebb bronzkori civilizációként tartják számon, mely a földmûvelés

és a lótenyésztés mellett értett a fém megmunkálásához is, így civilizációjuk nagyban hozzájárult az európai kultúra kialakulásához. A kutatók szerint ez a nomád nép nemcsak az elsô kereket mutatta be Eurázsiának, de ô látta el a térséget kannabisszal is. A régészeti leletek alapján bizonyítottnak tekintik a kannabisz használatát és a fogyasztásra alkalmas fajták évezredekig tartó termesztését Eurázsiaszerte. A régészeti irodalomból kiolvasható, hogy ebben az idôszakban Eurázsia különbözô közösségei kezdték el használni a növényt részint pszichoaktív és gyógyító hatásai miatt, ételként, valamint a rostjából készített textil miatt.

Long és Tarasov Eurázsia nyugati részérn talált bizonyítékot a kannabisz rendszeres használatára, miközben KeletÁzsiában csak 5000 évvel ezelôtt vált elterjedtté a növény, ami azt jelenti, hogy a Jamna-kultúra már évezredekkel korábban elkezdte használni a késôbb Selyemútként elhíresült kereskedelmi útvonalat is. „Ez egy hipotézis, amire további bizonyítékokat kell találni” – nyilatkozta Long, hozzátéve, hogy a kannabiszt értéke alkalmassá tehette fizetôeszközként való használatára is.

GYÓGYSZERGYÁRÓRIÁSOK A KANNABISZIPARBAN Az ArcView Piackutató által feltárt adatok azt mutatják, hogy a kannabiszipar tavaly 4,2 milliárd dollárt bevételezett az orvosi kannabiszból csak az USA-ban.

A piackutató cég szerint a kevésbé szigorú elôírásoknak hála a gyógyászati kannabisz bevételek 2020-ra várhatóan elérhetik a 22 milliárd dollárt. Ezek a piaci adatok jó magyarázattal szolgálnak arra, hogy az egyik legnagyobb kannabiszcég, a GW Pharmaceuticals részvényei miért emelkednek 2013 óta.

Mára olyan gyógyszerészeti óriások, mint a Pfizer és a Merck is felvásárlásokat fontolgatnak a kannabisziparban. A tendencia azt jelzi, hogy a gyógyszeripar tisztában van az orvosi kannabiszban rejlô óriási üzleti lehetôséggel, ami felülírja a megbélyegzést és a kormányok általi zaklatás veszélyét. A Merck, a Pfizer, a Novartis AG, a Sanofi és többek között a Teva nagy valószínûséggel alternatív útvonalat választanak a piaci felvásárlásokkal. Ezt azért teszik, mert azok a vállala-

tok, amik kannabisz alapú gyógyszereket fejlesztenek, több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az ágazatban, miközben a gyógyszeripari óriások eddig nem nyúltak ehhez a területhez.

A Natural Society szerint a kannabisz egy nap a ma használatos fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok alternatívája lehet. A gyógyszercégek állítása szerint csekély annak az esélye, hogy az Egyesült Államok legalizálja a kannabiszt, de a gyógyászati alkalmazás területeinek bôvülése indokolja, hogy további kutatásokat végezzenek a növénnyel. Jelenleg mintegy 167 kannabisz alapú cég mûködik, amelyek nagy valószínûséggel célpontjai lehetnek a felvásárlásoknak.

A cégek közül jelenleg csak 12 fejleszt gyógyszereket kannabinoidok használatával. Az Oxis International az egyike ezeknek a vállalatoknak, melynek célja, hogy a fibromialgiára és a rákra fejlesszen ki kezeléseket. Más cégek, mint a Cara Therapeutics és GrowBlox Sciences szintén lehetséges célpontjai a felvásárlásoknak.

CK 2016/5. szeptember

7

greenfo A legális fûpiacot választó államokban rendre felröppennek a hírek gyerekekrôl, akik véletlenül belekóstoltak apu-anyu füves sütijébe, és a sürgôsségi osztályon kötöttek ki. Bár az efféle esetek elôfordulását senki sem kétli, egyesekben mégis felmerült, hogy talán mégsem ez a gyerekekre leselkedô legnagyobb veszélyforrás egy átlagos háztartásban. Ha közelebbrôl megnézzük a 10 év alatti coloradói csemeték ambulancia látogatásának okait – ahogy azt a Washington Post szerzôje egy szövetségi felmérés alapján megtette –, akkor kiderül, hogy növekedés ide vagy oda, ezerbôl mindössze két, három esetben áll kannabiszfogyasztás a mérgezések hátterében. Nyilván egy eset is sok, de a fûrôl szólván abban legalább biztosak lehetünk, hogy ezek a kiruccanások párórásak, maximum egy ottalvásnyi idôt jelentenek, és a gyerekek másnap egészségesen kerülnek haza. A többi mérgezésrôl ez azonban nem mindig mondható el. A marihuánával egy szinten áll az alkohol okozta mérgezés, míg a dohányé messze túlszárnyalja mindkettôt: hétszer annyi, mint a fû- és alkoholmérgezés együttvéve! Ám a legtöbb bejelentést nem a legális és illegá-

HÁZTARTÁSI BALESETEK lis drogok miatt teszik, hanem az olyan háztartási cikkek miatt, mint a fogkrém, a popsikenôcs, amik nem feltétlenül okoznak mérgezést, bár a szülôk aggodalmukban gyakran értesítik a mentôket. Aztán ott vannak az olyan anyagok, mint a mosószerek és egyéb, a háztartásban használatos vegyszerek, amelyek valóban súlyos mérgezést és maradandó károsodást is okozhatnak a gyerekeknek. Szintén veszélyt jelenthetnek a töltôtollak, a tinta és a színes ceruzák, ezek miatt az

aggódó szülôk több mint ötvenszer anynyi esetben siettek gyerekükkel az ügyeletre, mint a kannabisz miatt. Értelmetlen lenne tagadni, hogy a liberálisabb drogszabályozás esetében nagyobb az esélye, hogy a gyerek olyan sütibe harap, amibe nem kéne, de azért érdemes a helyén kezelni a jelenséget, és riogatás, illetve a legalizáció kudarcának emlegetése helyett egyszerûen felhívni a fogyasztó szülôk figyelmét, hogy ügyeljenek jobban a sütik megfelelô tárolására.

A DOHÁNYTÓL FÜGGSZ

azt jelenti, hogy a füvet dohány nélkül használók 61,5%-kal nagyobb esélylyel kértek segítséget fûhasználatuk és 80,6%-kal nagyobb valószínûséggel dohányzásuk csökkentésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a pszichológiai (lelki) függôség kialakulásának esélye azoknál kisebb, akik a kannabiszt és a dohányt csak külön fogyasztják, vagy egyáltalán nem dohányoznak. Rossz hír, hogy Európában még mindig a dohánynyal kevert jointok uralkodnak. Országtól függôen 77-90% az arányuk azoknak, akik így füstölik el a füvet, míg Ausztráliában csak a fogyasztók fele, Új-Zélandon az ötödük, az USA-ban, Mexikóban és Brazíliában pedig a fogyasztók kevesebb, mint 10%-a tesz dohányt a füves cigibe.

Emellett a dohányt mellôzô füvezôk fogyasztási módjai is változatosabbak, hiszen még a leggyakrabban használt pipát is csak 12%-uk jelölte meg kedvenc használati eszközként, ám nem ritka a vaporizátor használata vagy az ételekbe sütés sem. A kutatók ennek nyomán azt javasolják, hogy ne keverjék dohánnyal a marihuánát, és az olyan fogyasztási módokat részesítsék elônyben, mint például a vaporizátorral történô párologtatás.

Sok felhasználó keveri a kannabiszt dohánnyal, nemcsak azért, hogy pénzt spóroljon, hanem mert a dohány javítja a fûszívás hatásfokát – állítják azok a kutatók, akik vizsgálatukban arra jutottak, hogy a dohányos jointokat szívók kevésbé motiváltak felhagyni a marihuánahasználattal, mint azok, akik tisztán fogyasztják a virágzatot. Még-

8

pedig azért, mert nagyobb mértékben szembesülnek a függôség tüneteivel. Így a University College London kutatói arra buzdítják a kannabisz használóit, hogy portékájukat ne keverjék dohánynyal. Chandni Hindocha és munkatársai a 2014-es világszerte végzett online drogfelmérés, a Global Drug Survey kérdéseire adott válaszokat elemezve figyeltek fel arra, hogy a kannabiszt tisztán, dohány nélkül fogyasztók motiváltak felhagyni a szokásukkal. Számokban ez

ÉLETMENTŐ GYÓGYSZER Több felmérésben is olvashattuk már, hogy az USA gyógyászati kannabisz programot mûködtetô államaiban visszaesett a fájdalomcsillapítók túladagolása okozta halálesetek száma. Egy frissen megjelent tanulmány most világossá teszi, hogy nem véletlen együttjárásról, hanem oksági kapcsolatról van szó. A felmérések alapján eddig csak feltételezni lehetett a jelenség okát, mégpedig hogy a betegek egyre nagyobb számban cserélték le a veszélyes tablettákat kannabiszra, amivel el is búcsúztak a halálos túladagolás veszélyeitôl. A Health Affairsben megjelent új tanulmány világos bizonyítékkal szolgál az összefüggésre. A Georgia Egyetem apa-lánya kutatópárosa, Ashley és W. David Bradford összeállította az orvosi felírásokhoz kötött gyógyszerek igényléseinek 2010 és 2013 közötti táblázatát, ami beszédes eredményekkel szolgált. Azt találták, hogy abban a 17 államban, ahol 2013 elôtt elérhetôvé tették a gyógyászati kannabisz felírását, meredeken visszaesett a vényköteles fájdalomcsillapítók és egyéb gyógyszerek használata. Az átlagot tekintve a gyógyászati államokban – az egyszerûség kedvéért most nevezzük így ôket – egy átlagos orvos 265 adaggal kevesebb antidepresszánst, 486 adaggal kevesebb roham elleni gyógyszert, 541 adaggal kevesebb hányingercsökkentôt és 562 adaggal kevesebb szorongáscsökkentôt írt fel egy évben. De a legsokkolóbb eredményt a végére hagytuk: egy átlagos orvos évente 1826 adaggal kevesebb fájdalomcsillapítót írt fel a gyógyászati-ál-

lamokban! Innentôl már nem szorul magyarázatra a túladagolások meredek viszszaesése. A többi felsorolt csökkenés pedig azon betegségek esetében történt, amelyekben állami engedély mellett sikerrel alkalmazzák a kannabiszt. Egyedül a glaukóma (zöldhályog) esetében fogyott több hagyományos készítmény a gyógyászati államokban, holott a kannabiszt ennél a betegségnél is eredményesnek tartják. Bradfordék szerint az lehet a magyarázat, hogy a glaukóma tüneteit csak rövid idôre enyhíti a marihuána, ezért a betegek erôsebb gyógyszerekhez fordulnak. Hogy meggyôzôdjenek az okokról és az eredmények pontosságáról, Bradfordék megvizsgálták az olyan vényköteles gyógyszerek forgalmát is, amelyek esetében nem ajánlják a kannabiszt.

Ilyenek például a vérhígítók, a vírusellenes készítmények és az antibiotikumok.

Az eredmények azt mutatták, hogy ezeknél a készítményeknél nem mutatkozott különbség a felírt adagok mennyiségében a gyógyászati és a nem gyógyászati államok között. „Erôs bizonyítékot kaptunk arra, hogy a vénykötelesen felírt gyógyszerek terén megfigyelt változás a gyógyászati marihuána törvények számlájára írható” – írja a kutatóduó. „Az eredmények azt mutatják, hogy a marihuánát valóban gyógyszerként használják az emberek, és nem rekreációs okokból fordulnak hozzá.” Mindez pedig megmagyarázza a gyógyszervállalatok lobbiját és heves tiltakozását a kannabisz legalizációjával és gyógyászati célú engedélyezésével kapcsolatban.

greenfo Talán ellentmondásosnak tûnhet, hogy miután Colorado lakosai elsôként állhattak sorban a fûboltok elôtt, hogy dílerüket lecserélve állami engedéllyel rendelkezô boltokban vegyék meg a Kusht, egyes coloradói vállalatok továbbra is kitartanak dolgozóik drogtesztelése mellett. A gyakorlat már csak azért is kérdéseket vet fel, mert a marihuána fô hatóanyaga, a THC zsírban oldódik, és e tulajdonságának köszönhetôen hosszan elraktározódik a szervezetben. Rendszeres használat esetén a vérbôl egy hétig, a vizeletbôl akár hónapokig kimutatható anélkül, hogy a fogyasztó minimálisan is betépve érezné magát. A drogteszt azonban nem válogat: a munkáját becsülettel elvégzô, a jutalomcigit estére tartogató munkavállaló ugyanúgy fennakad rajta, mint aki az ébredést követôen fáradhatatlanul küldi magába a hatóanyagot. Colorado Legfelsôbb Bírósága ugyanis kimondta, hogy amíg szövetségi szinten fennáll a tilalom, a vállalatok maguk dönthetnek arról, szeretnének-e élni a drogteszteléssel. A cégvezetôk attól tartva élnek az eszközzel, hogy a füvezô munkaerô alulteljesít a kollégákhoz képest, ami messze nem kézenfekvô.

Az alkohollal ellentétben ugyanis a fû

DROGTESZTEK A LEGALIZÁCIÓBAN úgy relaxál, hogy nem okoz másnaposságot, ami az érdemi munkavégzés legnagyobb ellensége. Ráadásul egy 2016 júliusában megjelent kutatás kimutatta, hogy a legalizációt választó államokban élô munkavállalók 8-15%-kal kevesebb idôt töltenek betegszabadságon, mint a többi állam dolgozói. „Amíg a közvélemény nem alkot realisztikusabb képet a kannabiszról és a hatásairól, addig a vállalkozások is nagyobb eséllyel fognak fûellenességgel rea-

gálni a profitjuk védelmében. Sajnos e gyakorlat következtében egyre több magasan képzett, tehetséges alkalmazott kerül elbocsátásra” – vélekedik Amanda Reiman, a Drug Policy Alliance munkatársa. Szerinte ha a munkáltató valóban szeretne meggyôzôdni, hogy alkalmazottai megfelelô mentális állapotban töltik-e munkaidejüket, praktikusabb olyan teszteket alkalmaznia, melyek a reakcióidôt és a memória hatékonyságát mérik.

KORLÁTOZOTT KUTATÁSOK

tudósok garantálhassák a lehetô legbiztonságosabb kannabisztermékek piacra kerülését. További probléma, hogy a kitartó kutatók számára elérhetô kannabisz THC-tartalma messze alulmarad az orvosok által felírt kannabiszfajtákhoz képest, ezért mind a receptet író orvosnak, mind a betegnek a tudomány helyett anekdotikus információkra kell hagyatkoznia. Vigil és Stith szerint a jelenlegi gyakorlat sürgôs és mélyreható változtatásokra szorul annak érdekében, hogy a betegek megfelelô, tudományosan igazolt gyógymódok szerint kezelhessék magukat.

A 45 évvel ezelôtt meghirdetett drogháború óta csak egészen kivételes esetekben nyílik lehetôség a marihuána jótékony hatásainak tudományos vizsgálatára. Ennek eredményeként szinte több a gyakorlati ismeretünk a gyógyászati alkalmazhatóság tekintetében, mint a tudományosan bizonyított. Bár az USA egyre több államában talál utat a legalizáció és a gyógyászati kannabisz programok, a kutatási tilalom csak nem akar szûnni. Az enyhébb törvények és a látványos egészségügyi haszon mind több orvost késztet arra, hogy nyilvánosan is kimondja: a szövetségi tiltások súlyosan visszafogják a kannabiszkutatásokat, és rontják a páciensek esélyeit, hogy egy életmentô gyógyszerhez jussanak. „Miközben meggyôzô bizonyítékunk van arra, hogy a kannabisz számtalan gyógyászatilag elônyös hatással rendelkezik – a használóik szerint csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, a krónikus fájdalmat és a PTSD-t –, e hatások többségét még nem tesztelték érvényes, randomizált klinikai kutatásokban” – nehezményezték Jacob Vigil és Sarah Stith 10

professzorok a Science folyóirat hasábjain. Betegek milliói használnak kannabiszt vagy kannabisz alapú termékeket állami egészségügyi minisztériumok jóváhagyásával, de a szövetségi kormány továbbra is a legveszélyesebb drogok között tartja a kannabiszt, a kokain, a metamfetamin és a PCP mellett – folytatja a szerzôpáros. Érvelésük szerint ez nonszensz, ezért arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy enyhítsenek a kutatások kontrollján, hogy a

greenfo

QUO VADIS, CHRISTIANIA? Az egykor hippikommunaként indult koppenhágai Christiania 45 éves története során számos razziát elszenvedett a nyílt marihuána- és hasisárusítás miatt, de a legutóbbi rendôri akció nagyban eltért a korábbi attakoktól. Arra legalább jó alkalmat nyújtott, hogy magasabb szinteken is kifejezzék ellenérzésüket az állami hozzáállással kapcsolatban.

Koppenhága turizmusa sokat köszönhet Christiania városrészének, ahol mindössze 900 bejelentett lakos él, de évente körülbelül félmillió turista fordul meg.

Nem kétséges, hogy jelentôs részüket a nyitott fûpiac vonzza, ám az állam nem hajlandó megadóztatni a kenderárusítást, inkább néhány látványos akcióval mutatja ki nemtetszését. A 2000-es évek óta egyre gyakoribbá váltak a városrészben a razziák, aminek legkézzelfoghatóbb eredménye az egyéb városrészekben megugrott hasiskereskedelem. A lakosság többsége szíve szerint legalizációval vetne véget a macska-egér harcnak, aminek nyomán Koppenhága vezetése már a kísérleti coffeeshopok létesítését is belengette. Az ötletet azonban megtorpedózta az igazságügyi minisztérium, így jobb híján maradt a hippikolónia végeláthatatlan vegzálása. A rendôrség mostanra szeretne egyszer s mindenkorra pontot tenni az ügy végére, ezért idén új fokozatba

kapcsolt. Június 17-én közel száz rendôr ütött rajta a christianiai fûpiac 37 bódéján. Az akció eredményeként 17 embert letartóztattak, és körülbelül 10 kg kannabiszt foglaltak le. Az eddigi akciók mindig ugyanúgy végzôdtek: a vásárlók ideiglenesen a város más részein szerezték be a füvet a feketepiacról,

majd a vihar elültével az árusok visszatértek a Pusher Street bódéi mögé, és lassan a fogyasztók is visszataláltak hozzájuk. A mostani akció a kiterjedtsége mellett abban is különbözött a korábbiaktól, hogy a rendôrség kifejezetten agresszívan viselkedett, esetenként még a bámészkodókra is mért pár ütést. Aki nem hiszi, keressen rá a YouTube-on! Az ügy azonban magát a dán bûnüldözést is megosztja, aminek magas szintû szereplôi is felszólaltak. Koppenhága egyik legismertebb államügyésze például úgy fogalmazott: „Személyes meggyôzôdésem, hogy legalizálnunk kellene a kannabisz árusítását, mert ezt a harcot nem nyerhetjük meg. Annyi éve próbálkozunk, és semmire sem jutottunk.” Koppenhága korábbi fôfelügyelôje szerint a marihuánapiacból befolyó pénz rossz kezekbe kerül, és sokkal okosabb lenne hasznosítani. Egy korábbi államügyész úgy véli, hogy a tilalompártiak nem hajlandók látni a valóságot. Azzal érvel, hogy még ha Christianiát sikerülne is megtisztítani, másnap új helyeken kezdôdne meg az árusítás, így ez egy reménytelen stratégia. A józan érvek azonban nem arról híresek, hogy hangoztatásukkal meg lehet gyôzni a tiltáspárti politikusokat. A dán egészségügyi miniszter máris lelombozta azokat, akik a nyilatkozatok alapján pozitív reményeket táplálnának. Kijelentette ugyanis, hogy a kormány nem tervezi a kannabisz legalizációját. A brutális akciót látva persze ez annyira nem is meglepô. Az értelmetlen harc tehát tovább folytatódik.

CK 2016/5. szeptember

11

6 1 0 2 e d a r a hanfp

greenfo

A BETEGEK 90%-A ELÉGEDETT Az izraeli orvosi kannabisz programban részt vevô betegek több mint 90%-a számol be olyan tünetek jelentôs javulásáról, mint a fájdalom és a hányinger, állítja egy új felmérés, amit az Egészségügyi Politika Hatodik Nemzetközi Jeruzsálemi Konferenciáján mutattak be. A felmérés kutatói a Ben-Gurion Egyetemen az orvosi kannabisz programba bevont betegek demográfiai jellemzôit vizsgálták két

éven át. A betegek mindössze hat százaléka vélte úgy, hogy az orvosi kannabisz hatástalan a tüneteik kezelésében. A betegek többsége arról számolt be, hogy a kannabisz segítséget nyújtott a fájdalom, a hányinger, a szorongás és az étvágytalanság megszüntetésében. A tanulmányt professzor Pesach Shvartzman jegyzi, aki azt mondta, annak ellenére, hogy az orvosi kannabisz egy évtizede legális, és

AZ ALKOHOLLOBBI BŰNBAKJA Már a coloradói legalizációs kampány idején is látható volt, hogy a szeszipari óriások félteni kezdték a territóriumukat, és a tiltáspárti oldalt támogatták. A Wikileaks által feltárt emailekbôl most az derült ki, hogy ennél jóval többrôl van szó: a mai napig módszeresen próbálják lerombolni a kannabisz nimbuszát.

Mindehhez attól sem riadnak vissza, hogy kongresszusi tagokat befolyásoljanak, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a marihuána hatása alatti jármûvezetés veszélyeinek. Egy 2016. májusi emailbôl kiderül, hogy az Amerikai Bor és Tömény Nagykereskedôk (WSWA) szervezet a Politico weblap hírlevelében fizetett tartalomként helyezte el az üzenetet, miszerint Coloradóban a legalizáció óta megnôttek a balesetek utáni pozitív marihuánatesztek, ezért a Kongreszszusnak szigorú lépéseket kellene tennie.

Mindez elég furán fest azzal kiegészítve, hogy a hírlevél az Amerikai Bor és Tömény Nagykereskedôk támogatásával olvasható, az viszont még beszédesebb, hogy a hírlevélnek ez a verziója csak a Kongresz14

szus tagjaihoz jutott el, más felhasználók nem kapták meg a szeszterjesztôk üzenetét! A WSWA arról persze már nem tájékoztat, hogy a legalizáció óta menynyit csökkent a szeszipar bevétele, hiszen sokan átálltak a piáról a fûre, és arról sem tesz említést, hogy az alkoholfogyasztás sokkal inkább befolyásolja a vezetési képességeket, és sokkal gyakrabban felelôs a balesetekért, mint a marihuána. Az sem teljesen egyértelmû, hogy a halálos balesetek számában megfi-

több mint 20 000 betegnek van engedélye fájdalomcsillapításra és egyéb tünetek kezelésére, eddig még nem állt rendelkezésre ilyen típusú információ a felhasználókról. Shvartzman arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb felhasználó jelentôs javulást tapasztal a fájdalomban és különféle funkciókban, de a kannabisz mellékhatásokat is okozott. A felmérés résztvevôinek 99,6%-a azt nyilatkozta, hogy azután lett orvosi kannabisz használó, miután a korábban szedett gyógyszerek nem bizonyultak hatásosnak; több mint 55%-uk váltott orvosi kannabiszra az elôzôleg használt gyógyszerek mellékhatásai miatt. Több mint 77% tapasztalt mellékhatásokat, a leggyakoribbak a szájszárazság, az éhség, az emelkedett hangulat, az álmosság, a fáradtság, a vörös szemek és a homályos látás voltak. A legtöbb felhasználó késôbbi interjúkban azt jelezte, hogy a fájdalom, a hányinger, a szorongás, az étvágytalanság és az általános közérzetük javult. Kevesebb, mint 10-bôl egy hagyta abba a gyógyszer szedését az elsô interjút követôen, és további 6% a második interjú után a mellékhatások miatt, vagy mert a kezelés nem volt hatásos.

gyelhetô növekedés a legalizáció számlájára írható. Egy 2011-es tanulmány például azt mutatta ki, hogy azokban az államokban, ahol engedélyezték a kannabisz receptre felírását, csökkent a halálos közúti balesetek száma. Sokan emiatt nem is a legalizáció, hanem a benzin csökkenô árával magyarázzák a karambolok megszaporodását, az pedig, hogy a sofôr vizeletébôl kimutatható a THC, még nem jelenti azt, hogy annak hatása alatt vezetett! Akárhogy is, az alkohollobbinak kellene az utolsónak lennie, aki a balesetek miatti aggodalmában a Kongresszushoz fordul és tanácsokat osztogat!

greenfo

BOTRÁNY A NÉMET EGÉSZSÉGÜGYBEN A Der Spiegel német hetilap és a Correctiv nevû oknyomozó internetes oldal július közepén jelentette meg azt az adatbázist, amelyben 20 000 német orvos van megnevezve, akiknek összesen több százmillió eurót fizetett ki a gyógyszeripar.

E szerint az 54 legnagyobb gyógyszeripari vállalat, a Verein Freiwillige Selbstkontrolle für die Arzneimittelindustrie (kb. Gyógyszeripari Önkéntes Önellenôrzô Egyesület) szervezeten keresztül az elmúlt egy évben mintegy 575

millió euro összeget osztott szét körülbelül 71 ezer orvos és speciális egészségügyi szolgáltató csoportok tagjai, valamint 6200 egészségügyi intézmény között. Több mint 20 000 „szponzorált” orvos név szerint ismert. A nevük és az öszszegek, amit kaptak, megtalálhatók egy szabadon hozzáférhetô adatbázisban, mely a https://correctiv.org webcímen érhetô el.

Tavaly összesen 119 millió eurót fizettek ki tiszteletdíjak, képzési hozzájárulás

és utazási költség címén az orvosoknak különbözô gyógyszergyártó cégek. Következésképpen átlagosan kb. 1650 euro érkezett ezen a jogcímen mind a 71 000 orvosnak.

Ehhez jön még 366 millió euro, amit különbözô piaci tanulmányokra és egyéb orvosi kutatásokra és vizsgálatokra fizettek ki, de az ezzel kapcsolatos részletes információk kiadását, hogy pontosan milyen vizsgálatok voltak ezek, megtagadják. „Nem lehet különbséget tenni az egyes kutatási blokkok között” – mindöszsze ezt válaszolta Birgit Fischer a Verband Forschender Arzneimittelhersteller (kb.

Gyógyszerészeti Kutatások Szövetsége) az átláthatóság hiányát és a különbözô vizsgálatok részleteit firtató kérdésekre.

Prof. Dr. Klaus Lieb, a Arzneimittelkommission der deutschen Ärzteschaft (AkdÄ) teljes jogú tagja kiábrándítónak nevezte, hogy csak 29 százalék támogatja az adatok nyilvánosságra hozatalát. ,,Az átláthatóság szükséges – mondja Lieb, de számunkra egy vakfolt az összeférhetetlenség kérdése. Elfogadjuk a gyógyszeripar meghívásait, mégis függetlennek nevezzük magunkat” – bírálta az orvosokat.

PLAGRON ALGA GROW ÉS ALGA BLOOM BASIC NUTRIENT Alga alapú organikus tápanyag a növekedési és virágzási ciklusra Alga Grow és Alga Bloom: garantálja a magasabb hozamot és a kitűnő ízt. Mindkét termék alapját a tengeri algák alkotják.

A tengeri algák vitaminokat, aminosavakat és természetes hormonokat tartalmaznak, melyek növelik a talaj tápanyagkészletét, és stimulálják a növényt.

A tengeri alga biztosítja és kiegyensúlyozza a talaj élővilágát. A növény fejlődését ezzel természetes módon tudjuk biztosítani. A tengeri algák képesek tápanyagokat eltárolni a növény számára, és akkor elérhetővé tenni, amikor arra szüksége van.

Azáltal, hogy növényedet az Alga Grow és Alga Bloom tápoldatokkal táplálod, organikus úton biztosítod az egészséges és erős növekedést. Az Alga Grow és Alga Bloom természetes alaptápanyag, amelyet kifejezetten talajon való termesztéshez fejlesztettek ki. Az Alga Grow-val biztosítható a növény növekedési szakaszában a kellő tápanyagfelvétel, továbbá a tengeri algában található anyagok serkentik a gyökérképződést is. Az Alga Bloom biztosítja az egészséges, erős növényeket és a dús virágzatot.

Az Alga Grow és Alga Bloom előnyei: – 100% -ban organikus (CU által hitelesített).

– Serkenti a klorofilltermelést.

– Levélpermetként is használható. .A legjobb eredmények érdekében 100%-ban természetes tápoldatokkal együtt használd az Alga Grow-t és Alga Bloomot!

Ha bármilyen kérdésed van: servicedesk@plagron.com Még több információt találsz a Alga Grow, Alga Bloom és más termékekről: www.plagron.com

CK 2016/5. szeptember

15

greenfo Az olasz parlament júliusban kezdett el vitázni a kannabisztörvények megváltoztatásáról, ami akár legalizációt is eredményezhet. Július 25-én nyújtották be a szabályozás végleges változatát, és a politikusoknál a labda, hogy továbbítják-e a parlamenti felsôházba. Jelenlegi formájában a javaslat a következô változtatásokat tartalmazza: a felnôtt lakosok otthonukban 15 gramm kannabiszt tarthatnak, közterületre pedig maximum 5 grammot vihetnek magukkal. Öt kannabisznövényt termeszthetnek otthon, amirôl a leszüretelt virágzatot csak saját felhasználásra tarthatják meg, de nem adhatják tovább azt.

A javaslat a spanyol CSC-k mintájára termesztôklubokról is rendelkezik, egyenként maximum 50 fôs tagsággal, akik a terményüket megoszthatják egymással, ám nem adhatják el senkinek. Az árusítás állami kézben lesz, és regisztrált boltokban valósul meg. Az értékesítésbôl befolyt pénz 5%-át az illegális drogkereskedelem elleni harcra fordítják. A fogyasztás közterületen tiltott, beleértve a parkokat, valamint tilos a hatása alatt vezetni, csakúgy, mint exportálni a kannabiszt. A javaslat nem most született, elôször egy évvel ezelôtt publikálta a Cannabis Legale parlamenti munkacsoport, amit azóta 220 képviselô és 73 szenátor írt alá. A jelentôs parlamenti támogatás vélhetôen annak köszönhetô, hogy a politikusok már mûködô mintákat láthatnak a legalizációra amerikai államokból, ahol a szabályozás nem eredményezte a fûfogyasztás megugrását, nem nôtt a kamaszkorú kipróbálók ará-

16

FŰREFORM OLASZORSZÁGBAN nya, viszont jelentôs adóbevételt generált. A felmérések szerint Olaszországban az illegális drogpiac évi 30 milliárd eurós forgalmat bonyolít, ami nagyrészt a szervezett bûnözôi csoportokat gazdagítja. A kutatások alapján a legális marihuánapiac évi 5,5-8,5 milliárd euro állami bevételt hozna, ami a GDP 1,23-2,34%-a. Ez jelentôs összeg abban az Olaszországban, aminek 2 billió euro tartozása van, és ahol a maffiával vívott kilátástalan harc is nagyon

régre nyúlik vissza. Egy politikus számára azonban mindig fontos a társadalmi támogatottság, és láthatóan ez is abba az irányba mutat, hogy érdemes lehet a legalizációval foglalkozni. Az Ipsos felmérése szerint az olaszok 83%-a hatástalannak találja a kannabiszra irányuló törvényeket, 73% legalizálná a növényt, és 58% szerint a szabályozott fûpiac megteremtése kedvezôen hatna az államháztartásra. Az is fontos szempont, hogy a jelenlegi tiltó törvények ellenére a kamaszok 25%-a próbálta ki a kannabiszt, saját bevallása szerint. Benedetto Della Valla a konzervatív liberális (PdL) párt képviselôje, aki egyben a Cannabis Legale-csoport szóvivôje „gyönyörû parlamenti harcra készül”. Érvelése szerint a tilalom elbukott, és a hatalmas illegális piacot a törvény megszavazásával lehetne legyûrni, miközben tájékoztatást nyújtanának a kannabisz kulturált, biztonságos és felelôsségteljes használatáról. A PdL-bôl kivált Új Jobbközép Párt (NCD) azonban ellentmondásosnak tartja a tervezetet. „Legalizáljuk a drogfüggôséget, hogy visszakapjuk azt a pénzt, amit az ország prevencióra költ?” – tett tanúbizonyságot hiányos ismereteirôl Enrico Costa pártvezetô. Elemzôk szerint évekig is eltarthat, míg a törvény az alsó- és a felsôházon is átmegy, de addig is érdemes lesz szemünket az ígéretes olasz kísérleten tartanunk.

A kokain elsô számú elôállítójaként ismert Kolumbia megirigyelte a gyógyászati marihuána programok USA-ban látott sikereit, ezért a kormány úgy döntött, hogy mielôbb a nyomdokaiba lépne. Meglátásuk szerint a kannabisz állami ellenôrzés melletti elôállítása a kokatermesztés kiterjedtségét is visszaszorítaná. Kolumbia számára ráadásul nem újdonság a kannabisz termesztése. Az 1970-es és 80as években az amerikai szmókerek körében a mexikói mellett a kolumbiai fajták bírtak nagy vonzerôvel. A Sierra Nevada lankáiról származó Santa Marta Goldra például egy intenzív, édeskés aromájú, erôteljesen pszichedelikus hatású fajtaként emlékeznek. A fajta idôvel alulmaradt az egyre gyarapodó fûfajták versenyében, majd áldozatául esett a kormány légi permetezô akcióinak. A termesztôk ezért átálltak a kokára, hogy biztosítsák fennmaradásukat. Jó harminc év elteltével a kolumbiai kormány úgy látja, hogy talán mégiscsak több ráció van a kannabisztermesztés vonzóvá tételében, mint a koka kilátástalan üldözésében. Elsô lépésként két kolumbiai és egy kanadai céget bíztak meg azzal, hogy kivonatot, gyantát és olajakat állítson elô

KOKA HELYETT KANNABISZ rák, epilepszia, sclerosis multiplex és más súlyos betegségek kezelésére. Az elképzelés szerint az alapanyagot egy nagyszabású gyógyászati kannabisz program biztosítaná, amitôl éves szinten több mint egy milliárd dollár állami exportbevételt remélnek. „Kolumbia ennek a növekvô globális piacnak a gyôztese lehet” – öszszegezte a terveket Alejandro Gaviria egészségügyi miniszter. A kannabisz feldolgozására kijelölt cégek várható-

an jövôre kapják meg az állami engedélyt a kannabisz termesztésére, de további kolumbiai termesztôk kérvényeit is várják. Cuaca tartományban, ahol az ország kannabiszkészletének felét termesztik, több termelôszövetkezet is bízik benne, hogy engedélyt kap a gyógyászati célú termesztésre. „Így lehet egy problémát lehetôséggé formálni” – mondta Gaviria, aki abban bízik, hogy a projekt az illegális kokatermesztést is csökkenti.

MEGÉRKEZTEM! Éld át az ATAMI-életstílust keresztpántos oldaltáskáinkkal.

Kézzel készített, valódi bőr termékünk minősége megegyezik a többi ATAMI-termék kiváló minőségével. Ez a tágas, keresztpántos oldaltáska, állítható pántjának köszönhetően válltáskaként is használható. Modellünk négyrekeszes, mely biztosítja, hogy a táblagép, az utazási csekkek, hitelkártyák, jegyek, beszállókártyák és az útlevél biztonságos helyen tárolható, rendezett és könnyen hozzáférhető legyen. A keresztpántos oldaltáska 21 cm széles, 25 cm magas és 8 cm mély, gesztenye, piros, teveszín, moro (sötétbarna) és fekete színben kapható.

• 100% valódi bőr • Kézzel készített • 21x25x8 cm • 5 színben További információért látogass el honlapunkra: www. atami.com Amennyiben még kérdéseid lennének, a sales@atami.com email címen, illetve napközben a +31 73 522 32 56-os telefonszámon állunk szíves rendelkezésedre.

CK 2016/5. szeptember

17

medical BAJOR KANNABISZ SZÖVETSÉG Bajorországban is lehet majd kendert termeszteni?

A Bajor Kannabisz Szövetségnek ambiciózus tervei vannak 2016-ra: Bajorországi Kannabisz Terápiás Központ néven a maga nemében egyedülálló intézményt akarnak alapítani München tőszomszédságában. A Vaclav Wenzel Cerveny által megálmodott létesítményben kannabiszpácienseknek segítenének meggyógyulni és újra normális életet élni.

Orvosokkal és gyógyszerészekkel kiegészülve azt szeretnék elérni, hogy maguk állíthassák elô, dolgozhassák fel és tesztelhessék laboratóriumi körülmények között a minôségi alapanyagot, az igazolt betegek pedig náluk juthassanak hozzá a rendelvényükhöz. A szövetség a bajor kormánnyal szorosan együttmûködve, a legszigorúbb biztonsági elôírások betartásával termesztene orvosi marihuánát.

Ehhez az összes okiratot és kérvényt benyújtották. Tapasztalataikat egy, az öszszes diszciplína bevonásával végzett vizsgálattal – a betegek egészségi állapotának hosszú távú monitorozásával – szeretnék dokumentálni. Emellett a saját kép-

zési központjukban az orvosi kannabisz biztonságos adagolására is megtanítanák a pácienseket és hozzátartozóikat. A különleges betegségekben szenvedôk náluk megtudhatnák, mely fajtákkal enyhíthetik a leghatékonyabban panaszaikat, és azokat milyen formában vehetik magukhoz. Az intézmény azonban olyan, a kannabisszal történô (legális) gyógykezelés iránt érdeklôdôk elôtt is nyitva állna, akik még nem rendelkeznek engedéllyel.

Nekik tanácsadók segítenének eligazodni a jogi útvesztôkben és beszerezni a szükséges papírokat. Ám a Bajor Kannabisz Szövetséget mindenekelôtt az a tény sarkallja a terápiás központ létrehozására,

hogy az akkreditált terjesztô, a Bedrocan sokszor nem képes kielégíteni az igényeket, és az árakat is irreálisan magasra felverte. Ezáltal egy olyan rendkívüli állapotot hozott létre, amely rajta kívül senkinek sem kedvez.

Vaclav Wenzel Cervenyt a terveikrôl kérdeztük.

CK Magazin: Honnan és mikor jött az ötlet, hogy egy terápiás központot nyissatok?

Vaclav Wenzel Cerveny: Ôsszel, miután benyújtottuk a helyi népszavazási kezdeményezésünket. Az alatt a 200 nap alatt, amíg aláírásokat gyûjtöttünk a kannabisz bajorországi legalizálása érdekében, kö-

rülbelül százötvenezer állampolgárral kerültünk kapcsolatba. Közülük több mint harminchétezren csatlakoztak a szövetség petíciójához, a belügyminisztérium pedig késôbb bô huszonhétezret hitelesített is az aláírások közül.

A fenti idôszakban rengeteg kannabiszpácienst ismertem meg, akik mentességet kaptak a német drogtörvény alól. Sokukkal olyan szoros viszonyba kerültem, hogy nap mint nap részese lehettem a szenvedésüknek, és láthattam, mennyire nehezen jutnak hozzá a gyógyszerükhöz. Ezt a méltatlan helyzetet mielôbb fel kell számolnunk! A Bajor Kannabisz Szövetség a törvényi szükségállapotot észlelve döntött úgy, hogy a folyamatos ellátás biztosítása érdekében maga kezd el kannabiszt termeszteni. Mert az egyszerûen nem fordulhat elô, hogy a betegek nem jutnak hozzá idôben a gyógyszerükhöz! Mi ez, ha nem a segítségnyújtás elmulasztása?

CK: Hány ember vesz részt a tervek megvalósításában?

VWC: A központnak induláskor tíz munkatársa lesz, köztük orvosok és agrárszakemberek. Bajorország tiszteletbeli jamaicai konzulja, Jörn J. Follmer 50 százalékban tulajdonosa a Deutsche Cannabis Institut GmbH-nak (Német Kannabisz Intézet Kft.).

CK: Az orvosokat és terapeutákat már összeszedtétek?

VWC: Már megvan a teljes medikuscsapatunk. Vezetôjük dr. Christiane Fiorito, aki évek óta egy saját általános orvosi és természetgyógyászi praxist visz a felsôbajorországi Ohlstadtban.

Szûkebb szakterülete a holisztikus gyógyászat, a pszichoszomatikus betegségek, a sürgôsségi orvostan, a sebészeti mûtéttan, az esztétikai, dietetikai és életvezetési szaktanácsadás. Három éve alkalmazza betegein gyógyszerként a marihuánát.

CK: Hogyan látod, mekkora az esély arra, hogy elfogadják a beadványotokat, és a központ ténylegesen megkezdheti működését?

VWC: Az év végéig mindenképpen elkezdünk mûködni – ha kell, akár engedély nélkül is.

CK: Úgy hallottam, hogy a táplálkozással is kiemelten foglalkoztok majd. Pontosan mire kell gondolnunk?

VWC: A terápiás központban lesz egy kenderkonyha, ahol a szakácsunk, Danny Wagenfeld megismerteti a betegeket a marihuánával való fôzés fortélyaival.

Látványkonyhájában fôzési bemutatókat tart majd, ahogy a 2015-ös Cannabis XXL vásárban már megtette. A látogatók így könnyebben és gyorsabban megismerhetik a különbözô termékeket. Heti egyszeri alkalommal online követhetô, élô szakácsmûsort fog vezetni. A bárban pedig ki lehet majd próbálni a különféle wellnessitalokat és a marihuánás kávét.

CK: A betegek fogyasztási szokásait képzésekkel kívánjátok megváltoztatni. Ez mit jelent?

VWC: Például el szeretnénk érni, hogy a betegek hosszú távon ne dohánnyal keverve szívják el a füvet. Ezért megismertetjük ôket az alternatív módszerekkel: a párologtatással vagy az ételként fogyasztással.

CK: Mik az elképzeléseitek? Mekkora területen és hol akartok kannabiszt termeszteni?

VWC: Az engedélyek beszerzése után elôször egy 500 négyzetméteres területen, Münchentôl keletre akarjuk beindítani a termesztést.

CK: Olyan embereket alkalmaztok, akik eddig „fű alatt” kertészkedtek, vagy esetleg legálisan tevékenykedő kannabisztermesztőkkel – például a Bedrocannal – is kapcsolatban álltok?

VWC: Az összes munkatársunk profi, akik egy agrárszakember felügyelete mellett végzik majd a munkájukat, a laborvizsgálatokban pedig a forstinningi patikusunk fog segédkezni.

Kevin Herzig

CK 2016/5. szeptember

19

e b o l g + a n n ca

BLOKKOLT TARTALMAK Az online fűreklámvadászat túlkapásai A kannabisz legális szabályozása egyike azoknak a témáknak, amikkel a Facebook látványosan nem tud zöld ágra vergődni. Idén újult erővel csapnak le a fogyasztásra buzdító és a füvet értékesítő posztokra és hirdetésekre, melyek sértik a korábban lefektetett irányelveiket. A legnagyobb probléma, hogy ezt sehogy sem sikerül a gyakorlatban következetesen végrehajtani.

Elsôként szögezzük le, hogy elvakult fûellenességgel nem vádolható a Facebook.

A 2010-es kaliforniai legalizációs kampányt Sean Parker, a Facebook társalapítója nem kevesebb, mint 100 000 dollárral támogatta. Aztán miután Kaliforniában nem, de két évre rá Washingtonban és Coloradóban átment a legális kannabisz szabályozás, a Facebookon is megszaporodtak az immár engedélyezett termékkel foglalkozó oldalak, legyenek azok boltok, fogyasztáshoz használható eszközök, kreatív startupok vagy konkrét készítmények. A jelenségre 2014 elején a Google, a Facebook és Twitter is úgy reagált, hogy még legális termékek esetén sem fognak a marihuánabiznisznek felületet nyújtani. A döntés már akkor is vihart kavart, hiszen ha az alkoholreklámok

20

esetében megoldható, hogy csak felnôtt felhasználók számára legyenek láthatóak, akkor miért ne lehetne ugyanezt megtenni egy másik legális termékkel is, a megfelelô államokra lokalizálva? A Facebook válasza akkor az volt, hogy a kannabiszt támogató oldalakat nem fogják piszkálni, és teret adnak a legalizációs kampányoknak is, a fogyasztásra való buzdítást azonban az irányelveik nem tolerálják. A Twitter hasonlóan áll a kérdéshez, külön hangsúlyozva a fogyasztáshoz használt felszerelések reklámozásának tilalmát, ami náluk kimeríti a fogyasztásra buzdítást. A Google Adwords irányelve nem engedélyezi az illegális drogok, a dizájnerdrogok és más pszichoaktív vegyszerek, a növényi alapú drogok, a fogyasztáshoz használt segédeszközök és a drogtesztet kijátszó

termékek reklámozását, de a Facebookhoz hasonlóan szemet huny az alkohollobbi ténykedése fölött.

Következetlen gyakorlat Az újhullám idén februárban érkezett a Facebook részérôl, amikor reklámok és felhasználói fiókok tömeges törlésébe kezdett, amit az általa fejlesztett Instagramoldalra is kiterjesztett. Számos bejelentés érkezett ekkor, hogy az „online razzia” a gandzsabizniszt megvalósító oldalak mellett rengeteg gyógyászati kannabisz oldalt is elkaszált, akik gyakran nem is értékesítettek, pusztán információkkal szolgáltak. Mára azt láthatjuk, hogy bármilyen marihuánával kapcsolatos tartalom blokkolás áldozatává válhat, legyen akár egy olyan hírrôl szó, ami a fûvel kapcsolatos

letartóztatások rasszista mozgatórugóit feszegeti, vagy egy kannabiszról szóló könyvrôl közöl recenziót. A tapasztalatok szerint a tisztogatás ráadásul a kis cégeket aránytalanul gyakrabban érinti, miközben a mainstream vállalatok hirdetései és hasonló tartalmai változatlanul elérhetôk. A Buzzfeed beszámolt egy esetrôl, amiben egy coloradói ügyvédi vállalat jelentést adott ki a legalizációt követô, kannabisszal kapcsolatos letartóztatásokról. Azt találták, hogy miközben a fehér kamaszok körében visszaesett a letartóztatások aránya, addig a latinok és a feketék között meredeken növekedett. Az igazi meglepetés akkor érte a céget, amikor eredményeik elérését pénzzel próbálták javítani.

A Facebook azzal utasította el igényüket, hogy a szöveg „illegális drogokat reklámoz”. Coloradónál maradva, a kannabiszmárkastratégiákkal foglalkozó Lauren Gibbs számos hasonló történetrôl hallott.

Gibbs az USA legnagyobb kannabiszipari szereplôivel dolgozik együtt, és kampányt is indított a Facebook elfogult blokkolásai ellen #EndTheSocialCannaBan néven.

Ebben arról próbálja meggyôzni a közösségi oldal vezetôit, hogy más legális élvezeti cikkekhez, például az alkoholhoz hasonlóan kezelje a kannabisszal kapcsolatos tartalmakat, vagyis alkalmazzon korhatárt és földrajzi helyhez kötött célzottságot, hogy a hirdetések csak a megfelelô emberekhez érhessenek el. Gibbs számára az együttmûködései során az rajzolódott ki, hogy a Facebook teljesen következetlenül alkalmazza a saját irányelveit, így két, nagyjából azonos hirdetés közül is lehet, hogy az egyik megfelelônek bizonyul, a másikat pedig blokkolják. A hírblokkolás viszont még a közösségi oldal gyakorlatán belül is vadhajtásnak tûnik, ezért Gibbs megpróbált pénzt tenni arra a posztjára, amiben errôl az abszurd esetrôl számol be. A Facebook ezt is az illegális drog reklámozására hivatkozva tagadta meg.

Bocsika, ezt benéztük Katharina Grimm tavaly indította el High Profits címû dokusorozatát a CNNen, amely a coloradói kannabiszipar szereplôinek életét és munkáját hozza közelebb a nézôkhöz. Miután Grimm megváltoztatta a személyes Facebook-oldalán a borítóképet a mûsor reklámjára – ami többek között egy gandzsából kirakott amerikai zászlót, a címet és a CNN logóját tartalmazza –, a közösségi oldal elkezdte

a marihuánától teljesen független posztjainak reklámozását is akadályozni. Kérdésére a Facebook-munkások levelükben azzal válaszoltak, hogy a cég nem engedélyezi a kannabisz reklámozását. Vagyis Grimm innentôl egyik posztját sem tudta pénzzel megnyomni, hogy több emberhez eljuthasson, mert a fûbiznisz nagyjaival forgat sorozatot. A CNN ezzel párhuzamosan továbbra is tehetett pénzt kedvére a nagyközönségnek szánt posztjaira, hiába használta ugyanazt a képet a sorozat népszerûsítésére. Amikor a Buzzfeed felhívta a Facebook figyelmét erre a következetlenségre, azt a választ kapta, hogy a csapat hetente hirdetések millióit nézi át, így elkerülhetetlen, hogy néha hiba csúszszon a gépezetbe. Elismerték, hogy a bemutatott esetben a hirdetés valóban nem ütközött irányelvekbe, így egy bocsánatkérés mellett feloldották a támogatás blokkolását.

Álságos magyarázatok De a Google-nak sem kell a szomszédba mennie, hogy az Adwords hirdetései kezelésében hasonló furcsaságokat produkáljon. Keményen rászállt például a Medtainer cég azonos nevû termékére, amit gyógyászati minôségû kannabisz tárolására terveztek. Az árucikk érdekessége, hogy beépített darálóval, ismertebb nevén grinderrel rendelkezik. Hiába ölt a cég tavaly közel 30 000 dollárt a termék Google-hirdetéseibe, a szolgáltató megszüntette a felhasználói fiókját, amiért „veszélyes terméket és szolgáltatást reklámoztak”. A sztoriban annyi a bökkenô – ahogyan arra a Medtainer éles szemû társalapítója rámutatott –, hogy terméküket más cég, például a Sears gond nélkül megjelenítheti árral a honlapján, és

a Google keresôje ki is fogja dobni találatként. És hát nem kevés példát találni a grinderes Google-hirdetéseire sem. A Google szóvivôje a dilemmára úgy reagált, hogy az irányelveik kifejezetten a reklámokra vonatkoznak, de nem befolyásolják a keresést. Így ha valaki grindert keres a neten, akkor céggel és árral meg fogja azt találni a keresômotorjukkal organikus – azaz nem támogatott – találatok formájában. Ha azonban ezeket a termékeket a kereskedô látja el „fûgrinder” névvel, az már ütközik az irányelvekkel. Viszont ha a neten böngészô barátunk a „fûgrinder” keresôszavakat üti be, akkor a Google ezt úgy értelmezi, hogy ô valójában gyógynövénydarálókat keres, és ennek megfelelôen dobja ki a találatokat.

Fûbôl vaskarika érvelés ez, amely egyrészt nem hajlandó elfogadni, hogy beteg emberek gyógyszerként használják a kannabiszt, amit adott esetben meg kell darálniuk, de még álságos is, hiszen a saját irányelveik védelmében félremagyarázzák a felhasználók nagyon is világos böngészési szándékait. És amíg a Medtainer típusú honlapok leírják és videóval szemléltetik, hogy kiknek szánják terméküket, és hogyan kell azt alkalmazni, addig a nagykereskedôk csak kiteszik a terméket az oldalukra, és mossák kezeiket. A gyakorlat azért is tûnik értelmetlennek, mert ha valaki például a marihuánánál jóval veszélyesebb dizájnerdrogra keres a Googleban, tálcán kapja az árral ellátott ajánlatokat olyan személyektôl, akik adott esetben Instagramon és Facebookon is folytatják a kereskedelmet. Úgy fest, hogy a mindnyájunk életet átszövô óriások irányelvei gyakran célt tévesztenek, és nem tudnak lépést tartani korunk kihívásaival.

Bob Arctor

CK 2016/5. szeptember

21

greenfo betegeknél. Jelentôs különbségek vannak, attól függôen, hogy a Dronabinol hogyan szívódik fel a szervezetben. Amikor például szájon át alkalmazzák az oldatot általában szezámmag- vagy kenderolajat 96 százalékos alkohollal elegyítve, akkor a test anyagcsere-folyamatai miatt az elhasznált mennyiségnek csupán 40%-a hasznosul.

Az eddigi tapasztalatok és páciensbeszámolók alapján úgy tûnik, a legjobb hatékonyságú a párologtatás és a füstölés, melynek során a szervezet a Dronabinol közel 100%-át képes felvenni. Míg a dronabinolos joint vagy e-cigaretta nagy elônye, hogy gyorsan fejti ki hatását, sok páciens számára a füstölés vagy a párologtatás kissé kellemetlen lehet. Az elsô alkalommal tapasztalható szokatlan ízek azonban hamar eltûnnek, míg a hatékony fájdalomcsillapítás és takarékos gyógyszerfelhasználás késôbb is megmarad.

DRONABINOL + VAPORIZER Párologtatással 100%-os hatóanyag-felvétel Sokkal jobb és hatékonyabb a THCkivonat vagy Dronabinol párologtatása e-cigaretta vagy vaporizer használatával, mint az orálisan történô fogyasztás, mivel így a THC gyakorlatilag teljes egészében hasznosul a szervezetben, és gyors, hatékony eredményt hoz.

Jelenleg a piacon számtalan párologtató elérhetô, amihez a hatóanyagtartályt (patront) újra lehet tölteni. De vigyázat! A tiszta alkohol hígabb, mint az elérhetô sok fajta, leginkább glicerin alapú, különbözô ízû folyadék, nikotinnal vagy anélkül.

Ezért a Dronabinollal töltött patronból a hatóanyag kifolyhat a tömítéseken keresztül. Sokkal hatékonyabb, ha azt legalább 20%-ban a hagyományos glicerin alapú folyadékkal keverjük össze úgy, hogy a koncentrátum elég sûrû legyen.

A kannabiszpáciensek ehhez a Dronabinolt vagy a THC-kivonatot általában CBD-tartalmú E-liquid folyadékkal keverik össze, ekként a párologtatás 100%os hatékonyságán kívül nemcsak a füstölés káros hatásait tudják kiküszöbölni, de a CBD-folyadék a THC néha igencsak zavaró pszichoaktív hatását is – ami sok beteg számára okozott nehézséget – 28

jelentôsen le tudja csökkenteni. Így teljes mértékben képesek lesznek ellátni olyan napi tevékenységeket, amiket eddig esetleg nem, miközben a hatékony fájdalomcsillapítás is megmarad.

A magyar kannabiszpáciensek nyilván irigykedve nézik németországi társaikat, ahol már majdnem 1000 ember kapott engedélyt saját termesztésû gyógyászati kannabisz elôállítására. Ellentétben azonban német sorstársaikkal, a magyarok számára csak álom egyelôre, hogy különbözô krónikus fájdalmaikat természetes kendervirágzattal kezelhessék.

A szomszédos Ausztriában is álom a terápiás célból, saját használatra történô termesztés, de ott legalább elérhetô a Dronabinol nevû készítmény, ami egy 85%-os tisztaságú, szintetikus kannabiszkivonat. A nagyon magas költségek miatt azonban (kb. 600 euro per gramm tiszta THC) a gyógyszer ára körülbelül tízszer annyi, mint amennyit a feketepiacon kellene fizetni, a betegek arra vannak kényszerítve, hogy takarékoskodjanak az értékes cseppekkel, és azt minél hatékonyabban használják fel.

A használat során a hatóanyag-veszteség elkerülése különösen fontos ezeknél a

greenfo

MEGAKADÁLYOZHATJA AZ ALZHEIMER-KÓRT

Prof. David Schubert

Világszerte mintegy 47 millió ember szenved a demenciától, a többségük Alzheimertípusú megbetegedésben. És ez a szám egyre csak növekszik: a legutóbbi globális Alzheimer-jelentés szerint percenként 20 új diagnózis születik. A betegség ugyan még nem gyógyítható, de különösen a kezdeti szakaszban jól kezelhetô.

A Salk Institute for Biological Studies kutatócsoportját David Schubert profesz-

szor vezette, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a THC hatással lehet a káros fehérjelerakódásokra az idegsejteken. A tudósok a közelmúltban az Aging and Mechanisms of Disease címû szaklapban tették közzé megállapításaikat az Alzheimer-betegség mechanizmusaival kapcsolatosan. Vizsgálataik során azt találták, hogy a THC egyértelmûen gátolja a béta-amiloid képzôdését, és a meglévô

béta-amiloid sejteket is elpusztítja. A szakértôk a béta-amiloid plakkok jelenlétét az agyban az Alzheimer-kór elsô jelének tekintik. A humán idegsejteket megvizsgálták laboratóriumban, és a kísérlet kimutatta a THC pozitív hatását a sejtekre: csökkentette a gyulladásokat, valamint a béta-amiloid plakkokat, öszszességében tehát több egészséges idegsejt maradt életben. A THC és más (endo) kannabinoidok aktiválják azokat a receptorokat az agyban, amelyek a sejtek közötti (intercelluláris) jelátvitelhez szükségesek.

A tanulmány megállapításai nem teljesen újak, már 2014-ben egy hasonló vizsgálat eredményeit közölte a Journal of Alzheimer-kór. Mindazonáltal ez a tanulmány azért is fontos, mert egyrészt megerôsíti a korábbi vizsgálatok eredményét, másrészt jelentôs mértékben hozzájárul az Alzheimer-típusú elbutulás (demencia) és annak megértéséhez, milyen kapcsolat áll fenn a kannabinoid expozíció és az amiloid béta-sejtek elôfordulása között.

KANADAI KANNABISZ A NÉMET BETEGEKNEK A németországi gyógyászati kannabisz forgalmazásáért felelôs hivatal július végén megkötötte a szerzôdést a legnagyobb kanadai gyógyászati kannabiszt elôállító céggel, a Tweed Inc.-vel, miután a cég minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott Kanadában és Németországban is ahhoz, hogy gyógyászati kannabisz termékeket importáljon és értékesítsen a német páciensek számára.

A Tweed együttmûködésben dolgozik majd a MedCann GmbH nevû gyógyászati kannabisz importôr és termékgyártó céggel, aminek a kuratóriumában dr. Franjo Grotenhermen is helyet kapott. Egyelôre két gyógyászati kannabisz fajta értékesítését kezdik meg a gyógyszertárakon keresztül, várhatóan 2016 ôszén, ami egy fontos mérföldkô mind a cég, mind Németország életében.

Ezt követôen a Tweed sokféle szárított kannabiszvirágzatot, kivonatokat és egyéb termékeket is értékesít majd, sôt németországi termelôüzem létesítését is tervezik. A cég jelenleg mintegy 50 000 négyzetméteren termeszt, de máris a te-

rület további bôvítését tervezik annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni a németországi igényeket. „A Tweed-termékek bevezetése a német gyógyászati kannabiszt használó páciensek körében egy izgalmas és úttörô vállalkozás” – mondta Bruce Linton, a Canopy Growth, a Tweed anyavállalatának elnök-vezérigazgatója. „A betegeknek hamarosan egy új lehetôség nyílik meg a gyógyászati kannabiszhoz való hozzáférés terén, és

mi nagyon izgatottak vagyunk, hogy részesei lehetünk ennek a változásnak Németországban.”

A Tweed az orvosi kannabisz piac egyik legismertebb gyártója, a társaság szakértelme és termékei iránt világszerte egyre nagyobb a kereslet. Már Brazília és Ausztrália is megbízta a céget, hogy dolgozza ki az elôírásokat az orvosi kannabisz elôállítása és forgalmazása lehetôségének megteremtéséhez.

medical A TILTÁS TUDATLANSÁGBÓL FAKAD Interjú Christian Rätsch etnofarmakológussal Christian Rätsch 59 éves hamburgi etnobotanikus és etnofarmakológus könyvek és szakcikkek tömkelegét jegyzi. Évtizedek óta vizsgálja a tudatmódosító szerek és egyéb gyógykészítmények sámánok általi alkalmazását szerte a világban. Három teljes esztendőt töltött a lakandon indiánok között a mexikói Chiapas államban, etnofarmakológiai kutatásai révén azonban az egész bolygót – és belső világok sokaságát – bejárta.

CK Magazin: Mióta használják gyógyításra a marihuánát?

Christian Rätsch: Ezt nehéz megmondani, mivel dokumentált történelmünk a nagy egészhez viszonyítva meglehetôsen rövid.

A régészeti leletek – a növényi maradványok és a belôlük készült termékek – pedig nincsenek felcímkézve, így kénytelenek vagyunk a rendelkezésünkre álló írásos emlékekre hagyatkozni. Már a legelsô európai és ázsiai források is gyógyfûként aposztrofálják a kannabiszt, amelynek legalább a neolitikum (újkôkor) óta többféle hasznosítási módja dívott. Ebbôl az idôszakból valók a legkorábbi leletek. Tehát a marihuána elônyös tulajdonságaira elég hamar felfigyelt az emberiség, és ennek köszönhetôen régóta meghatározó szerepet játszik a különbözô kultúrákban.

CK: A kannabiszt Közép-Európában, német nyelvterületen is gyógynövényként tartották számon, és akként is alkalmazták?

CR: Igen. Az egyik elsô német nyelvû írásos emlék Bingeni Szent Hildegárdtól származik, aki a Rajna partján, a bingeni kolostorban tevékenykedett, és igen komoly természettudományos, illetve gyógyászati munkákat hagyományozott ránk. Megállapításait ugyan fôleg görög, római és arab forrásokra alapozta, a kannabisz népi gyógyászatban való alkalmazásáról is több helyen olvashatunk nála. Nekem az a megjegyzése tetszik a legjobban, hogy a fû azoknak tesz igazán jót, akiknek „helyén van az eszük”, vagyis az ép gondolkodású emberek profitálhatnak a legtöbbet a használatából.

Hildegárd amúgy látnoki képességekkel

30

is rendelkezett. Az egyik víziójában jelent meg elôtte a viriditas, a zöldéleterô.

Ez egy olyan mindenben és mindenkiben jelen lévô univerzális erô, amely lehetôvé teszi a belülrôl gyógyulást. Az apátnô rendszeresen füvezett, és betépve különös dolgokat tapasztalt – ez lehetett az ô viriditása.

CK: Mifelénk milyen szerepet játszott a kender a népi gyógyászatban?

CR: A kannabiszt a legkülönfélébb nyavalyák orvoslására használták. Láz- és fájdalomcsillapításra, megfázás kezelésére, de mentális zavarokat – például depreszsziót – is enyhítettek vele, amelyet akkoriban persze még nem így hívtak, hanem mélabúként emlegettek. A kender étvágytalanság esetén is segített és így tovább.

Alapvetôen ugyanazokat a gyógyhatásokat tulajdonították neki, amit ma is a világon mindenütt a javára írnak.

CK: A régi orvosságoskönyvekben azt is olvashatjuk, hogy a kannabiszkészítményeket a magömlés késleltetésére is használták.

CR: Pontosan. A kender szexuális zavarok esetén különösen hasznos lehet, hiszen valóban rendkívül kellemetlen, ha egy férfi izgatottságában még az elôtt ejakulál, hogy a csúcsra juthatna. A fû szexuális életre gyakorolt pozitív hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a régi gyógyászati munkák errôl az alkalmazásáról is beszámolnak.

CK: A hasist valaha tyúkszem ellen is bevetették. Ismerek olyan régi újsághirdetéseket, amelyek arról szólnak, hogy a Karrerféle hasisnál nincs jobb szer tyúkszem kezelésére. Hogyan használták a kender gyantáját a hámmegvastagodások eltüntetésére?

CR: Ez számomra is teljes rejtély. Fogalmam sincs, hogy mi volt a metódus, és hogy a hasis valóban elmulasztotta-e a tyúkszemet. Abban az idôben, amikor a fenti újsághirdetések megjelentek, a tyúkszem sokakat érintô, általános problémát jelenthetett. Mivel erôs fájdalmaik voltak, az emberek alighanem charastot (egy indiai hasisfajtát) szívtak, hogy megkönynyebbüljenek. Másféle ötletem nincs.

CK: Mikor tűnt el a kender a patikákból?

CR: Tulajdonképpen csak a 20. század folyamán. A német gyógyszerkönyv korai, a 20. század elejérôl származó kiadásaiban még szerepeltek kannabiszkészítmények.

Csak azután vonták ki ôket a forgalomból, hogy a törvény megtiltotta a birtoklásukat. Ennek pedig tisztán politikai okai voltak, nem pedig gyógyászati.

CK: Szerinted mik a legfontosabb okok, amelyek miatt minél előbb újra gyógynövénnyé kellene nyilvánítani a kendert?

CR: Mert megbízható. Ezeréves gyógyászati múltja van, és nincs még egy olyan növény, amelyet annyit tanulmányoztak volna, mint a kendert. Ráadásul számos klinikai vizsgálat bizonyítja a hatékonyságát. Egy természetes, mellékhatásokat alig produkáló növényi terapeutikum, amely nem kerül pénzbe, már amennyiben magunk termesztjük.

CK: Ezért is nincs a gyógyszergyártó cégek ínyére. Mert a kannabiszt nem lehet levédetni. Növényeket nem lehet szabadalmaztatni.

CR: Így van, és ez nagy szerencse. A kapitalista egészségügyi rendszer haszonélvezôi pont emiatt tiltakoznak kézzel-lábbal a legalizáció ellen. Ha egy gyógyszer nem jogvédett, nem termel profitot, és ez a turbókapitalizmust dicsôítô társadalmunkban nemkívánatossá teszi.

CK: Az állítólagos szakemberek folyton azzal érvelnek, hogy a kannabisz gyógyászati célú alkalmazása még nincs tudományos alapossággal kikutatva, holott a kender a legtöbbet tanulmányozott növény.

Hogy lehet, hogy tízezer év tapasztalatát csak úgy lesöprik az asztalról? Talán gazdasági érdekek állnak a háttérben?

CR: Szerintem inkább tudatlanságból fakad.

CK: Manapság furcsa nézetekkel is találkozhatunk. A kannabisz gyógyászati célú alkalmazását támogatók jó része ellenzi, hogy a gyógyászati és az élvezeti (más néven rekreációs) alkalmazás keveredjen. Mit gondolsz te erről?

CR: Nonszensz, mivel az úgynevezett élvezeti alkalmazás – vagyis hogy a kendert a tudat tágítására, lecsillapítására és korábban nem létezô, új asszociatív gondolkodási képességek kialakítására, valamint a kreativitás fejlesztésére használjuk – is része a terápiának. Ôrültség volna a tudatmódosító hatást kiszelektálni a növényekbôl. A tudatmódosítás hozzátartozik a gyógyításhoz és a fû terápiás alkalmazásához.

CK: Tulajdonképpen logikus: ha egy gyógyszer nemcsak a tüneteket enyhíti, de

CK 2016/5. szeptember

31

medical

egyúttal a beteg kedélyét is javítja, a bajok mindjárt kevésbé tűnnek súlyosnak.

CR: Pontosan így van. Ha valamitôl – legyen az épp a kender – jobban érezzük magunkat, és visszatér az életkedvünk, színesebbnek látjuk a világot. A betegek elôbb meggyógyulnak. Sôt esetleg csak így képesek meggyógyulni. Akinek elmegy a kedve az élettôl, abból hiányzik a késztetés és az erô ahhoz, hogy ismét felépüljön. A kannabisz ilyen esetben rengeteget segíthet. Az elôbb már beszéltünk a depresszió elleni alkalmazásáról…

CK: A kannabiszfogyasztás tilalmának kapcsán állandóan előkerül a függőség és a függővé válás, mint legfőbb ellenérv, miközben köztudott, hogy egyes pszichoaktív szerek az addikciók leküzdésében is segíthetnek. A könyvedben azt olvastam, hogy ez a kannabiszra is érvényes lehet. Meg tudnád magyarázni, hogy miképpen?

32

CR: A pszichedelikus terápia legtöbbször a felismerésre apellál. Ám valószínûleg nem létezik olyan farmakológiai mechanizmus, amely egy csapásra megszüntetné a sóvárgást egy bizonyos szer után. Pszichedelikus állapotban csak annyi történik, hogy az állítólagos függôség utat nyit egy új látás-, gondolkodás- és érzékelésmód felé. A kannabisz ehhez túl gyenge. Egy-egy flash mégis kihathat a belsô késztetésünkre és az akaratunkra. Arra ösztönözhet, hogy bizonyos tapasztalatokra tegyünk szert, és általuk megpróbáljuk jobbá tenni a saját életünket. Aki elég érzékeny és nyitott, azt a fû is hozzájuttathatja efféle élményekhez. Például felismerheti, hogy az Univerzum egyetlen nagy egész. Sokan azonban nem vevôk az ilyesmire.

CK: Az orvosi marihuána világszerte népszerű téma mostanában. Politikusok, tudósok is egyre harcosabban követelik a törvény módosítását. Mi több, a tilalmak országában lassacskán szertefoszlanak a kannabiszt övező tabuk. Szerinted van esély arra, hogy az eddigi tiltó politika végre megváltozzon?

CR: A legalizációs mozgalmak kezdeti eufóriája után most végre tényleg történni látszik valami. Ám azt nem lehet tudni, hogy a hatalom mikor enged majd a nyomásnak. Az emberek álláspontja ugyanakkor egyik pillanatról a másikra is radikálisan megváltozhat – még a marihuánával kapcsolatban is. Az, ami ma világszerte történik, akár a tilalom teljes feloldásához is elvezethet minket. Én legalábbis ezt remélem.

Markus Berger

medical ORVOSI KANNABISZ MAGYAROKNAK Nem kell attól tartanunk, hogy egy nap elfogy a tennivaló Négy év online működés után az Orvosi Kannabisz Facebook-oldal működtetője megalapította a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesületet (MOKE), amit elnökként irányít.

A kis létszámú szervezet ambiciózus terveket dédelget, aminek ha csak a fele összejön, akkor rövidesen a hazai orvosok fogják a betegeket tájékoztatni az itthon előállított kannabisz jótékony hatásairól.

CK Magazin: Évek óta működteted az Orvosi Kannabisz-weblapot, aminek a Facebookoldalát már több mint tízezren követik. Mikor fogalmazódott meg benned az igény, hogy az online térből kilépve egyesületet alapíts, és mi motivált erre?

Szelestei Miklós: A Facebook-oldal indítása után egy évvel már gondolkoztam azon, hogy szükség lenne egy hivatalos szervezetre, azonban gyorsan kiderült, hogy ez nem lesz olyan egyszerû. Bár akkoriban ketten csináltuk az oldalt egy ismerôsömmel, a legtöbb idôt és energiát szinte mindig egyedül fektettem ebbe a munkába, és egy egyesülethez legalább tíz ember kell. Ebben az idôben én nem Magyarországon éltem, és így még nehezebb feladatnak tûnt megtalálni azt a másik nyolc embert, akik azon túl, hogy lelkesek, szeretnék, ha változna a hozzáállás és a törvények, s valóban képesek erre heti 4-5 órát szánni az életükbôl. Részben ezért is döntöttem úgy, hogy addigi életemet feladva hazaköltözöm, belevetem magam a magyar valóságba, és összefogom azokat az embereket, akik ebben hasonlóan aktívan kívánnak részt venni.

Az egyesület egyik fô célja, hogy legyen egy csomópontja a gyógyászati felhasználás és az ilyen téren történô egészségügyi fejlesztések iránt érdeklôdô embereknek, tudjunk toborozni, összejöveteleket, konferenciákat, továbbképzéseket szervezni, ezek pedig mind olyan tevékenységek, amiket kizárólag online már nem lehet megvalósítani.

CK: Tapasztalataid alapján mennyire van képben az átlag magyar lakos a kannabisz

34

gyógyászatilag előnyös hatásaival, amiket világszerte milliók aknáznak ki legálisan?

Mekkora igényt látsz a korszerű információk terjesztésére, és mi lehet ennek a megfelelő eszköze?

SZM: Az elmúlt négy évben nagyon sokat nyitott a társadalom ebbe az irányba. Emlékszem, amikor elkezdtem az oldalt, akkor a közvetlen ismerôseimtôl is olyan visszajelzéseket kaptam egy-két facebookos megosztásra, hogy úgy döntöttem, nem akarom, hogy bárki tudja, mivel foglalkozom. Most már ott tartunk, hogy a családban, a barátok között nyíltan beszélünk mindenféle gyógyászati felhasználásról, egymás között is

ajánlgatják az oldalt, kipróbálják a legálisan beszerezhetô termékeket, kialakulnak párbeszédek, az emberek nyíltan felvállalják a véleményüket, és mostanra megvan a tudásuk ahhoz, hogy megvédjék azt. Többször olvastam az elmúlt hónapok kommentjeiben olyan érveléseket, amik bizonyítják, hogy a hosszú munka és sok ráfordítás meghozza a gyümölcsét. Másfelôl egyre több olyan érintett beteg vagy hozzátartozó is felszólal, akik számára nincs elegendô idô azt megvárni, hogy a döntéshozók kegyeskedjenek megengedni a szenvedôknek, hogy ôk eldönthessék, mit használnak a gyógyulásukhoz.

CK: Gyakran keresnek meg betegek valamilyen segítség reményében? Milyen tanácsokat tudsz adni nekik, tudván azt, hogy itthon a kannabisz használata gyógyászati célból is illegális?

SZM: Hetente több tucat levelet kapok, sokszor olyanoktól, akikrôl az egészségügyi rendszer már lemondott. Az elsô tanácsom az, hogy próbáljanak meg leválni arról a gondolkodásról, hogy valaki képes megmondani nekik, hogy mennyi idejük van még hátra. Ez a hozzáállás az, ami a legtöbb esetben megadja az irányt a gyógyulásban. Ha elhisszük, hogy egy orvos, egy természetgyógyász, egy családtagunk vagy bárki képes megmondani, hogy mi a sorsunk, mennyi erônk van, mire vagyunk még képesek, akkor ott a szerek általában nem sokat segítenek. Az arra fogékonyaknak mielôtt a kannabisz használatáról tájékoztatom ôket, mindig ajánlok egy sor alternatív megközelítést, például, hogy változtassanak az étrenden, keressék meg a lehetséges lelki okokat, vagy kezdjenek bele egy mozgásterápiába. Ez azért fontos, mert, ahogy te is mondtad, a legtöbb kannabiszhasználat illegális, ami pedig nem, az vagy költséges, vagy idôigényes, ezért és a holisztikus megközelítés miatt fontos, hogy minél több alternatívát ismerjünk. Mások azt kérik, mondjam meg nekik, hogy hol tudnak kannabiszolajat rendelni, köszönés vagy bármiféle bemutatkozás nélkül. Ôk egy terméket szeretnének, amitôl meggyógyulnak. Ebben is lehet iránymutatást adni, mivel kannabiszolajat készíthet magának bárki, aki tud kannabiszt szerezni.

Ez mindenkinél saját felelôsségre történik, én ebben nem tudok senkinek segíteni.

Vannak legális lehetôségek is, most már egész nagy számban vannak olyan megbízható gyártók Európában, akik legálisan termesztett ipari kenderbôl készítenek CBD-olajat. Mindig elmondom, hogy mielôtt rendel valaki, írjon nekem egy rövid üzenetet, mert vannak különbségek a gyártók között árban és minôségben is, én pedig szívesen segítek kiigazodni ezen az ismeretlen vízen.

CK: Mit vársz az egyesület létrehozásától?

Milyen rövid és hosszú távú tervei vannak a szervezetnek?

SZM: Rövid távon szeretnénk kisebb eseményeket szervezni, ahol a betegek, a szakemberek és a támogatók találkozhatnak, és megoszthatják egymással véleményüket és tapasztalataikat. Szeretnénk bôvíteni a tagok számát, hogy legyen egy

olyan bázis, amit ha kell, akkor mozgósítani tudunk, illetve szeretnénk a legális lehetôségeket használók, vagy használni tervezôk csoportját összegyûjteni egy fórumba, ahol megoszthatják egymással a tapasztalatokat, és segíthetik egymást az indulásban.

Az 1-2 éves tervek között szerepel az itthoni kendertermesztôk bevonása, nekik nagy szerepük lehetne a magyar betegek ellátásában. Szeretnénk egy betegközpontot létrehozni, külföldön mûködô akkreditált továbbképzéseket Magyaror-

szágra hozni, és/vagy a magyar egészségügyi dolgozókat kivinni, a magyar kutatókat támogatni és motiválni, hogy olyan irányú kutatásokat végezzenek, amik amellett, hogy érdekesek és nagy presztízsértékkel rendelkeznek, konkrét betegségek kezelésére irányulnak.

CK: Az ilyen nagyszabású tervek rengeteg munkát igényelnek. Hány tagja van jelenleg az egyesületnek?

SZM: Jelenleg a minimális 10 taggal mûködünk, ami remélhetôleg hamarosan bôvülni fog.

CK: Kiket tartotok a fő célcsoportnak?

Vannak olyan betegcsoportok vagy akár orvosszervezetek, akiket kifejezetten fontosnak véltek elérni?

SZM: Alapvetôen nincs fô célcsoport, mivel minden betegség egyformán nagy problémát jelent azoknak, akiket érint. Viszont mivel vannak olyan gyógyszerkészítmények, amik legálisan felírhatók és használhatók lennének a megfelelô ajánlás és behozatali engedély beszerzésével, és ezek a készítmények csak bizonyos betegségekre adhatók, ezért elsôsorban szklerózis multiplexben, rákos megbetegedéssel kapcsolatos fájdalomban és epilepsziában szenvedôk elérését célozzuk meg, valamint az ezekkel összefüggô orvosszervezeteket fogjuk megkeresni.

CK: Már nemcsak Európában, de a régióban is évről évre gyarapodnak azok az országok, ahol különböző formákban engedélyezik a kannabisz orvosi célú alkalmazását.

Mekkora esélyt látsz arra, hogy a közeljövőben a magyar betegek számára is elérhetők

CK 2016/5. szeptember

35

medical

legyenek a kannabisz vagy legalább a hatóanyagait tartalmazó készítmények?

SZM: Ez a lehetôség már most is megvan, elég csak a CBD-olajokra gondolni, vagy azokra a gyógyszerkészítményekre, amikrôl korábban beszéltünk, szklerózis multiplexre, illetve epilepsziára. A cél nyilván az, hogy ne legyenek korlátai annak, hogy ki milyen betegségre használhat egy készítményt, fôleg ha az egy növényi kivonat, amit maga is elôállíthat.

Elôször a már most elérhetô készítményeket kellene elkezdeni elterjedten használni, hogy minél elfogadottabb legyen a kannabisz gyógyászatban betöltött szerepe, utána pedig bôvíteni a betegségek spektrumát.

CK: Az utóbbi években több hazai párt is zászlajára tűzte a kannabisz legalizációját és/vagy a gyógyászati célú alkalmazásának fontosságát, ami miatt mintha összemosódna a két használati mód. Hogyan befolyásolja ez a MOKE törekvéseit?

SZM: Mindenképpen szükség van a pártok aktív tevékenységére, és arra, hogy a szavazók megismerjék a lehetôségeket.

A rekreációs és a gyógyászati felhasználás összemosása azonban szerintünk nem jó ötlet. Amíg az emberek nagy része nem tudja szétválasztani a kettôt, illetve amíg nincs tapasztalatokon alapuló valós képük arról, hogy e kétfajta használat miben különbözik egymástól, addig nem szerencsés, ha egy párt vagy egy szervezet, homályos ígéretekkel kampányol, nem tisztázva azt hogy konkrétan mit és miért támogat. A gyógyászati legalizáció egyrészt azért is elôrébb való, mert sajnos szép számmal vannak olyan esetek, amikor életekrôl van szó, és a páciensek nem tudják megvárni, amíg a társadalom elfogadja, hogy a kábítószerek teljes körû tiltása több kárt okoz, mint hasznot. Másrészt pedig, aki valóban szeretne változást ezen a téren, az látja, hogy vannak bizonyos lépcsôk, amiket nem lehet átugorni, és saját magának és sorstársainak is árt azzal, ha ezt mégis megpróbálja. A MOKE kizárólag a kannabisz gyógyászati legalizációját támogatja, és nem kíván részt venni olyan kampányokban, amik egyéb felhasználást reklámoznak. A legnagyobb segítség az lenne, ha mindenki, aki ezt bármilyen okból célnak tûzte ki, megpróbálná átlátni, hogy mi ennek a folyamata. Meg lehet nézni, más országok hogyan jutottak el oda, ahol most vannak, és lehet belôle tanulni. Ellenkezô esetben jó szándékú emberek csoportjai egymás munkáját nehezítik.

36

CK: Ha egy politikai párt javaslatot kérne az egyesülettől a gyógyászati vagy akár a rekreációs célú kannabiszhasználat szabályozásának kidolgozására, segítenétek neki?

SZM: Mindenkinek szívesen segítünk, aki a gyógyászati célú felhasználást próbálja a törvényi szabályozásba beültetni, és ezt a betegek érdekeinek szem elôtt tartásával teszi.

CK: Amikor évekkel ezelőtt interjút készítettünk Ed Rosenthallal, az egyik legismertebb termesztőguruval, azzal a meglepő megállapítással állt elő, hogy minden kannabiszhasználat gyógyászati, de ezt sokszor maga a fogyasztó sem ismeri fel.

Hogy gondolkodik a MOKE erről a kérdésről? Hol húzódik a határ a rekreációs és a gyógyászati célú használat között, ha egyáltalán beszélhetünk ilyen határról, és indokolt-e betegként tekinteni a spanglizva szórakozó fiatalokra?

SZM: Ez a megállapítás szerintem jó helyrôl jön, azonban egy kicsit félrevezetô, és a kérdésed második felére válaszolva meg is fordítanám. Minden szer használata lehet káros a felhasználóra, még akkor is, ha azt hiszi, hogy gyógyászati céllal használja. Ha a kannabisz használata bármilyen formában károsítja az életminôséget, negatívan befolyásolja a használó szociális, munka- vagy szabadidôs tevékenységeit, ha valaki a kötelezettségeknek való megfelelés helyett használ kannabiszt, akkor az nem gyógyászati használat. Ez egy erôsen szubjektív kérdés, amit nem lehet általánosítva meghatározni. Nem lehet egyértelmûen azt mondani, hogy

mindenki, aki kannabiszt használ, azt gyógyászati céllal használja, ugyanúgy, mint ahogy azt sem, hogy minden gyógyászati használat visszavezethetô az élvezeti használatra. Mostanra tisztán látható, hogy annyiféle módon és annyifajta kannabiszt lehet használni, hogy ha ehhez hozzávesszük az emberek sokféleségét, akkor az egyetlen biztos dolog az, hogy minden esetet egyénileg kell vizsgálni. A határt mindenkinek magának kell felismernie, ami például egy tiltáson nevelkedett kamasznak, sokkal nehezebben fog menni.

CK: Milyen változásoknak kellene bekövetkeznie Magyarországon ahhoz, hogy nyugodtan hátradőlve azt mondhasd, hogy a MOKE teljesítette a küldetését?

SZM: Úgy gondolom, hogy a küldetést soha nem fogjuk teljesíteni, mert mindig lesz majd hova fejlôdni ezen a téren. Ha a kannabisz gyógyászati használatát legalizálják Magyarországon, akkor el lehet kezdeni összekapcsolni más természetgyógyászati ágakkal, elindítani egy expedíciót az endokannabinoid rendszer jobb megismerésére, orvosokat képezni, és bevenni az oktatásba ezeket az ismereteket.

Ha csak azt nézzük, hogy az elmúlt egy évben hány új kutatás készült ezen a területen, akkor nem kell attól tartanunk, hogy egy nap elfogy a tennivaló. A kérdés az, hogy a tudásvágy és a kíváncsiság mellett meglesz-e a kitartás ahhoz, hogy mindig megtegyük azt, ami az adott pillanatban a cél felé visz minket.

KT

e b o l g + a n n ca

KENDERNEK LÁTSZÓ TÁRGY Csekély hajlandóság a műfű kisöprésére Herbál, biofű, zsálya, spice – szeretnénk hinni, hogy egyre többen tudják, miféle vegyszereket takarnak ezek az elnevezések. A szintetikus kannabinoidok öt-hat éve élvezik vendégszeretetünket, és eszük ágában sincs távozni. A következőkben ismertetjük az állami szervek, a tudomány és a segítőszervezetek véleményét arról, hogy mit tudunk ma ezekről a szerekről, és mivel tudnánk távozásra bírni őket.

A 2014 decemberi CK Magazinban átfogó cikket közöltünk a mûfû terjedésérôl, amiben többek között részleteztük a szintetikus kannabinoidok hatásmechanizmusát, ismertetve azt, ahogy a fûvel ellentétben a mesterséges rokon túlvezérli a szervezetünkben található receptorokat, ami komoly rosszullétekhez vezet.

Megszólaltattuk a segítôszervezeteket is, akik a hagyományos drogokhoz képest sosem látott tempójú és mértékû szétesést tapasztaltak a herbálozók és kristályozók (stimuláns hatású dizájner drogok utcai neve) körében, és tanácstalanok az eredményes ellátásuk, rehabilitálásuk mikéntjérôl. Az azóta eltelt idô alatt a helyzet mit sem változott, az ország szegények lakta régióiban továbbra is virágzik a szintifû-kereskedelem, az újabb hatóanyagok továbbra is sikerrel játsszák ki

38

a tiltólistát, és csak minimális elhatározás látszik a kormány részérôl a komolyabb, a dílerek elkapásán túlmutató fellépésre.

Elégedett rendőrök Kis lépés az emberiségnek, de talán fontos kezdôlépés Magyarországnak Czibere Károly EMMI-államtitkár kábítószerellenes világnapon tett kijelentése, miszerint a „telepeken, szegregátumokban iszonyatos ütemben terjedô” új pszichoaktív szerekre fokozott figyelmet kell fordítani. „A helyzetnek a megértésére és kezelésére átfogó vizsgálatot kell indítani, ki kell dolgozni a megfelelô stratégiát az eredményes beavatkozásra, különben nemzedékek fognak a semmibe hullani.” Örvendetes, hogy néhány év tétlenkedés után már a kormányunk sem tud szó nélkül elmenni a szintifû és a

kristály rombolása mellett, és külön stratégia kidolgozásáról beszél. Még jobb lett volna, ha a bejelentés konkrétumokat is tartalmaz, például, hogy kiknek a közremûködésére számítanak a stratégia kidolgozásában, mekkora összeget különítenek el rá, mikorra számítható a kivitelezés, mekkora területet fog lefedni az országban, milyen mérôszámok alapján ítélik majd meg a sikerességét és a többi, de ne legyünk telhetetlenek. Aggasztóbb viszont, hogy a rendôrség ezzel párhuzamosan azt gondolja, hogy a magyar megközelítés igenis hatékony, mi több, sikereink példamutatóak az érintett országok számára. Nem más vélekedik így, mint az ORFK fôreferense, Fülöpné dr.

Csákó Ibolya, aki júliusban a kormánypárti Magyar Idôkben azzal büszkélkedett, hogy hazánk a C-lista bevezetésé-

vel élenjár a dizájnerdrogok elleni küzdelemben, mivel az új szerek hamar tiltólistára kerülnek. A problémát azonban épp az jelenti, hogy az állandó listára vétel miatt folyamatosan áradnak az újabbnál újabb szerek, így a fogyasztó sosem tudhatja biztosan, hogy mit vásárolt, de még a díler sem feltétlenül, hogy mit terít. Vagy ha mégis, fogalma sincs róla, hogy az adott szer milyen hatásokat produkál hosszú távon, vagy, hogy más szerekhez képest mekkora a hatásos dózis. A követhetetlenné vált drogpiac jelentôsen megnövelte a túladagolások veszélyét, amit azért enyhe túlzás sikerként tálalni. Az ORFK-fôreferens másik érve, hogy a C-lista bevezetése óta évrôl évre nôtt a dizájnerdrogok lefoglalásának aránya. Ez pedig a kudarc beismerésével egyenlô, hiszen világosan mutatja, hogy nem sikerült gátat szabni a dizájnerdrogok térnyerésének. Így, miközben állítólag egész Európa a magyar szabályozás csodájára jár, nálunk egyedülálló módon terjedtek el a dizájner drogok. A fiatalok egyre nagyobb arányban szerzik elsô tapasztalataikat ezekkel a szerekkel, és az intravénás használók szinte teljesen átálltak rájuk, aminek következtében sokkal súlyosabb tünetekrôl számolnak be.

Kifordult belsők közt Hogy pontosan mivel is jár a hosszú távú szintifûhasználat, arról a tudomány helyett még most is a használók példáiból próbálunk képet alkotni. Az ELTESZTE és a Kék Pont Alapítvány június végén kutatást jelentetett meg a rendszeres használattal járó tünetekrôl, aminek az eredményeirôl a sajtó is beszámolt.

Kvalitatív kutatás lévén a vizsgálatba bevont személyek száma alacsony – mindössze hat fô –, akiket viszont alaposan kifaggattak, majd a hallottakat hónapo-

kon át elemezték. Az alanyok átlagosan 2-6 éven keresztül használtak szintetikus kannabinoidokat, és jelenleg rehabilitációban gyógyulnak. Koruk 20-26 év közötti, és az interjúk készítésének idején már legalább egy hónapja nem használtak mûfüvet vagy bármi egyebet. A kutatók az elemzés sajtótájékoztatóján elmondták, hogy az alanyok nehezen fejezték ki a szintifûvel átélt élményeiket, amit az okozhatott, hogy a korábbi, más szerekkel szerzett tapasztalataikhoz egyáltalán nem hasonlított. Szintén tipikus megfigyelés volt, hogy a kezdeti kellemes hatások hamar negatívba fordultak, és a használat fennmaradását az elvonási tünetek elnyomásával és egyfajta drog általi irányítottsággal indokolták. Többen éltek át énvesztést, a korábban ismert személyiségük háttérbe szorulását és egy új, antiszociális sze-

mélyiség felerôsödését. Belegondolni is rémisztô, hogy ezek a füvezéshez még nyomokban sem hasonlító tünetek a becslések szerint nap mint nap több tízezer korakamaszon és tinédzseren hatalmasodnak el. A Kék Ponttól megtudtuk, hogy 2014-ben váltak tömegjelenséggé a dizájner drogok okozta iskolai roszszullétek, és minthogy a polgármesterek hallani sem akartak ezekrôl az esetekrôl, a kormányzat pedig maximum egyalkalmas, 45 perces prevenciós elôadással próbált meg javítani a helyzeten, a szervezetnek külföldi jó gyakorlatok mintájára saját programot kellett kidolgoznia.

Ezek egyike volt a „Véleményvezér Projekt”, amibe az iskolában népszerû érintetteket vonták be. Kiképezték ôket a szintetikus kannabinoidok káros hatásairól, és ezzel az üzenettel küldték ôket vissza az iskolába, aminek következté-

CK 2016/5. szeptember

39

e b o l g + a n n ca

ben jelentôsen visszaesett a mûfû használata. Arra azonban nekik sincs kapacitásuk, hogy ezt minden iskolában elvégezzék.

A törvény erejével Ha a szintetikus kannabinoidok ennyire ügyetlenül próbálják utánozni a marihuána hatásait, ráadásul jóval veszélyesebbek, és rendszeres használatuk komoly pszichikai problémákhoz, nemritkán leépüléshez vezet, akkor nem a fû legalizálása lenne a leglogikusabb lépés? Hasonló javaslatot Szemelyácz János, az INDIT Közalapítvány vezetôje is megfogalmazott, aki egyfajta megtûrt kategóriába helyezné a relatíve alacsony kockázatú kannabiszt és az MDMA-t (az Ecstasy hatóanyagát), hiszen a dizájner drogok ezeknek félresikerült mutációi.

A szintén évtizedek óta az ártalomcsökkentés területén dolgozó Paula Santiago hasonlóan gondolkodik. Santiago három évtizede foglalkozik az utcai fogyasztókkal New Yorkban, és az egyik legelsô tûcsereprogramban is közremûködött a 90-es években. Jelenleg a VOCAL New York szervezetet koordinálja, ahol szembesülnie kellett a mûfû hirtelen térhódításával. Meglátása szerint a nagy rendôrségi rajtaütések és a médiában tolt félelemkeltés nem kecsegtetnek sok eredménnyel. A marihuána legalizációja azonban nagyban hozzájárulhatna a szintifû visszaszorulásához, hiszen a kipróbálók

40

szinte mind a hosszabban és kellemesebben ható kannabiszt preferálják a rövid idôre fejbe vágó és tévképzeteket keltô, barátságosnak aligha nevezhetô kemikáliákkal szemben. A Globális Droghasználati Felmérés (Global Drug Survey) kimutatta, hogy akik mindkét szert kipróbálták, 93%-ban a hagyományos füvet kedvelték inkább. Így ha az embereknek választási lehetôséget adunk a kezükbe, egész biztosan a természetes mellett tennék le a voksukat – már ha megengedhetik maguknak. További érv, hogy akiket már elkaptak kábítószerrel és elterelésen, próbaidôn vannak, vagy egyszerûen csak tartanak a törvény szigorától, biztonsági okokból a legális, a vizeletbôl csak nehezen kimutatható mûfüvet választják. Erre a legalizáció után semmi szükségük nem lenne. Illetve, ha a legalizáló jelentôsen le tudta csökkenteni ópiáttartalmú, komoly mellékhatásokat okozó fájdalomcsillapítók használatát, akkor a mûfûvel ezt hatványozottan meg tudná tenni. Arról azonban még nincs adatunk, hogy a legalizáló államokban hogyan alakult a mûfûhasználat, részint, mert ezek nem tartoznak a jelenségben leginkább érintett államok közé. A dekriminalizáció is jótékonynak látszik, hiszen azokban az európai államokban – Spanyolországban, Portugáliában és Hollandiában –, ahol a marihuána használata megtûrt, nem igazán terjedt el a mesterséges variáns. Ám ugyanez igaz a liberálisnak épp nem

nevezhetô Norvégiára, valamint Svájcra is, ahol az okok inkább a gazdasági helyzetben keresendôk – a jóléti társadalmakban meg sem fordul egy ember fejében, hogy kínai laborok kísérleti patkányává tegye magát. És itt elérkeztünk a hazai nehézségekhez. Amíg egy magyarországi kannabiszlegalizációnak biztosan lennének jótékony hatásai a szintetikus fû visszaszorításában, az is valószínû, hogy a kialakult helyzetet önmagában nem oldaná meg. Amíg ugyanis milliók élnek mélyszegénységben, akik a drogokat (beleértve az alkoholt) arra használják, hogy idôlegesen kikapcsolják a külvilágot, aligha várható, hogy a legalizációval minden érintett átállna a kiszámíthatóbb és biztonságosabb kannabiszra. És azt is tegyük hozzá, hogy a szintifüvek tizenpáréves fô célcsoportját a legális fû idejében is jó eséllyel a díler szolgálná ki, adott esetben hasonló hulladékokkal pár száz forintokért. Mégis, a legális mederbe terelt gandzsapiaccal pontosabb képet kaphatnánk arról, hogy mennyien vannak azok, akik továbbra is a szintetikushoz ragaszkodnak, a bejövô adókból pedig véleményvezér programokat és egyéb jó gyakorlatokat lehetne eljuttatni az iskolákba. A rendôrség végre a dolgával foglalkozhatna, és a füvezôk üldözése helyett forrásait a kistelepülések mûfûvel kiszolgáló bûnözôi szervezetek felderítésére összpontosíthatná.

Kardos Tamás

CRYSTAL CANDY® Édességbolttá változtatott ültetvény Néhány termesztô még mindig emlékszik, milyen különleges élmény volt gyerekként belépni az édességboltba. A színek, az illatok, amiktôl összefutott a nyál a szánkban, mindig mosolyt csalt az arcomra. Ugyanezt történt, amikor a Crystal Candy® (Sweet Seeds SWS58) virágzatát morzsolgattam az ujjaim között a virágzás utolsó napjaiban. Boldog voltam, miközben az orrom megtelt a csodálatos, cukros illatokkal, de ezúttal az édességbolt az enyém volt. Emelem kalapom a Sweet Seeds elôtt.

A kis édességboltom kilenc darab 11 literes cserépben nevelkedett, és már a csírázás utáni elsô napokban erôteljes növekedést mutattak, ami a második hét után vált igazán látványossá. Erôs oldalágakat növesztettek, és a központi buga területe 70 cm-esre nyúlt. A Sweet Seeds nem adhatná a Crystal Candy® nevet a növényének, ha a trichómák terpénjei nem lennének ennyire édesek. És ez már a korai periódusban, a virágzás harmadik heté-

42

nek végén feltûnt a ragyogó trichómák felbukkanásával, amikor már sejteni lehetett a végeredmény illatát. A virágok környékét is belepô trichómák fagyos kinézetet kölcsönöznek a bugáknak. A virágzás hatodik hetében a bibék érettnek kezdtek tûnni, és világos-narancssárgára színezôdtek. Ezzel egy idôben az édeskés, gyümölcsös illatok is felerôsödtek, rágógumis, gyümölcszselés hatásokkal, eper és érett sárgadinnye utalásokkal. Az íz ugyanilyen lehengerlô, igazi érzékszervi élményt nyújt. A kilencedik hétre a trichómák borostyánszínûvé váltak, és eljött a szüret ideje. A kilenc növényrôl 340 gramm szárított, magas minôségû virágzatot szüreteltem. A 60% Indica, 40% Sativa arányú növény kiegyensúlyozott élményt nyújt, ami egyszerre nyugtatja meg az elmét és a lelket, de kellô energiát és motivációt hagy a fizikai tevékenységek ellátására. A cukorkák a befôttesüvegben ismét boldoggá tettek.

Tommy G (Sweet Seeds)

e b o l g + a n n ca

CSAKIS BIO ÉS ORGANIKUS A minőségi palántáknál nincs jobb Ausztriában néhány éve már vállalkozások serege foglalkozik kannabisznövények szaporításával és forgalmazásával. Ennek következtében az árak jelentősen visszaestek, ám sajnos a növények minősége is csökkent. A nagy termesztők és kereskedők a minőség helyett egyértelműen a mennyiségre helyezték át a hangsúlyt. A jelek szerint az újonnan létesült Premium Genetics szembemegy e trenddel, amikor kizárólag magas minőségű növények organikus termesztésére szakosodott.

Vezető kertészükkel, Christian Stenzellel beszélgettünk.

CK Magazin: Mikor alapítottátok a céget, és miért pont Bécsben?

Christian Stenzel: A Premium Genetics céget 2015 tavaszán hoztuk létre. A személyes érdeklôdésem 25 évvel ezelôttre datálódik, amikor életemben elôször megpillanthattam egy kenderültetvényt. Leesett az állam a növények rendkívül gyors fejlôdésétôl. Ezután döntöttem úgy, hogy kertész-szakképesítést szerzek, hogy minél többet megtudjak a növényekrôl és gondozásukról.

CK: Mitől lesz „organikus” egy növény?

44

CS: Az „organikus” vagy „ökológiai gazdasági követelmények szerinti” termesztés azt jelenti, hogy a növényeket a természeti törvényeknek megfelelôen, környezetbarát és fenntartható módon, vegyszerek alkalmazása nélkül neveljük.

CK: Milyen fajtákat termesztetek? És miért épp ezeket?

CS: Igyekszünk minél több változatot kínálni. Új hibridjeink, a régi klasszikusok és a CBD-fajták között mindenki megtalálhatja a számára legvonzóbbat.

CK: Speciálisan gyógyászati célra nemesített CBD-fajtákat is termesztetek?

CS: Igen, Ausztriában nálunk van a legnagyobb választék kannabidiolt (CBD) tartalmazó fajtákból, sôt újabban már a CBD Prime Med is elérhetô. Ez az elsô Premium Genetics által nemesített CBD-fajta.

CK: Melyek a te kedvenc fajtáid? És miket keresnek a legtöbben a vásárlók közül?

CS: Jelenlegi kedvenceim a Holy Grail Kush, a Tangie, a Resinator, a Blueberry Pancake (mindegyik saját nemesítés, il-

letve a Premium Genetics által kizárólagosan forgalmazott fajta!). Saját nemesítésû, exkluzív változataink közül a Bavarian Barbarian, a Lemontree és a Deliciosa egyre népszerûbbek a vásárlók körében, és már szinte csak ezeket keresik nálunk. Mivel számunkra fontos a sokszínûség, a jövôben még több fajtát és saját nemesítésû változatot fogunk kínálni.

CK: Milyen talajt és trágyát használtok? És miért pont ezeket?

CS: Az anyanövényeinket és a belôlük leválasztott dugványokat kizárólag bioföldbe ültetjük, és bio-növénytáppal trágyázzuk, amelyet az egyedi igényeikhez igazíthatunk. Erre azért van szükség, mert a szaporulatot így igazi biopalántaként értékesíthetjük. Mivel speciálisan kenderpalántákra jelenleg nincsenek bioszabványok és tanúsítványok, az ökológiai gazdálkodás általános, szigorú szabályait követjük.

CK: A Premium Genetics üzletében milyen tápokat lehet kapni?

CS: A grow-shopunkban többféle gyártó biotápjait forgalmazzuk. Pél-

dául a Green Buzz Liquids, a Bio Bizz, a Plagron, a BioCanna, a General Organics és a Biotabs termékeit. A vásárlókat tanácsokkal is ellátjuk üzletünkben, hogy hogyan állíthatnak elô odahaza minôségi biotermékeket.

CK: Mi a legfőbb különbség az ásványi és az organikus talajjavítók között?

CS: Az ásványi trágyák általában különféle ásványi sók keverékei, amelyeket a gyártók vízben feloldanak, és így forgalmaznak. Az organikus vagy biológiai trágyák ezzel szemben szerves összetevôkbôl állnak, amelyek elôsegítik a növények tápanyagfelvételét, javítják a talaj szerkezetét, növelik a vízkapacitást, és meggátolják a kilúgozódást. Az organikus trágyák speciális válfaja az úgynevezett vegán talajjavítók, amelyek csak növényi alapanyagokat tartalmaznak.

CK: Hogyan szaporítjátok a növényeiteket? Milyen rendszerben? És mi a profeszszionális szerves klónozás titka?

CS: Az anyanövényeinket bioföldben neveljük, vegán táppal trágyázzuk, és kizárólag kézzel öntözzük. Miután dugványokat készítettünk belôlük, ezeket egy speciális bio-hormonkészítménnyel kezeljük, és préselt földkockákban gyökereztetjük. Majd értékesítés elôtt biotáppal és biostimulánsokkal kezelünk, illetve effektív mikroorganizmusokkal és mikorrhizákkal oltunk be. A kártevôk ellen csakis olyan szerekkel védekezünk, amelyek a biogazdálkodásban megenge-

dettek. És az is természetes, hogy 100 százalékban ökoáramot használunk.

CK: Kik a kuncsaftjaitok? Általában otthon kertészkedők, vagy vannak mások is?

CS: Az ügyfeleink között minden korosztály és társadalmi réteg képviselteti magát. Nagyrészt végfelhasználók, de a minôségi palántáinkból kereskedôk is szoktak vásárolni továbbértékesítésre. A folyamatosan bôvülô kereslet és az ügyfelek, illetve kiskereskedôk elégedettsége a bizonyítéka, hogy jó úton járunk.

CK: A vásárlók milyen véleménnyel vannak a Premium Genetics zöldideológiájáról?

CS: Nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, és azt látjuk, hogy a növénybarátok számára napról napra fontosabb lesz a minôség. Egyre többen fordítanak hátat a hagyományos termesztési módoknak, és kezdenek el érdeklôdni az ökológiai gazdálkodás iránt. Egészségtudatos vásárlóink közül sokan a mindennapi táplálkozásukba is beépítik a kendert, például finom smoothie-kat (zöldségturmixot) készítenek belôle, vagy biogyógyteaként alkalmazzák a megszárított leveleket. Csak egy földünk van.

Muszáj vigyáznunk rá, hogy e különleges bolygó életmegtartó képessége minél tovább fennmaradjon. Meggyôzôdésünk szerint ez az egyetlen út, hogy az unokáink is élvezhessék a földet, ahol élünk. „Grow the way of nature!”

G. Holland

CK 2016/5. szeptember

45

Egy komoly gyógynövény:

SERIOUS HAPPINESS A visszajelzéseitek alapján megszületett a döntés: a Serious Happiness az elsô Limited Edition, amely klasszikussá válik. Mivel a visszajelzések zöme egyértelmûen pozitív volt, és a növénnyel egy vevô ráadásul még egy kitüntetést is nyert, elhatároztuk, hogy a Serious Happinessnek fix helye lesz a katalógusunkban. Ez a fajta ezentúl mindig elérhetô, és mostantól a hagyományos magok is kaphatók!

Két legendás fajtát használtunk fel a keresztezéshez. A híres Warlock mint apa és a legendás AK-47 mint anya lettek kombinálva, az eredmény pedig színtiszta vidámság! Aromája és íze édes és gyümölcsös, néha pikáns mellékízzel. A hatása hosszan tartó „stoned” (testi szinten) és egy hihetetlen erôs „high” (mentálisan) kombinációja. A Serious Happiness szó jelentése igazán a fajta fogyasztása után tárult fel elôttünk, mert pontosan így éreztük magunkat: vidámnak, mialatt nô, és igazán vidámnak, ha már érett. Egy vevônk az általunk nevelt Serious Happiness-szel nyerte el ennek a fajtának a legelsô kitüntetését: Sativa/Grower kategóriában 3. helyezett lett a 2015-ös amszterdami IC 420 Cupon.

46

a’la canna

Hozzávalók Tészta: – 1/2 csésze langyos víz – 1 kávéskanál cukor – 1 kávéskanál szárított élesztő – 1 evőkanál olívaolaj/kannavaj – 1 kávéskanál só – 1/2 csésze kenderprotein – 1/4 csésze kendermag – 1 csésze fehér tönkölyliszt – 2 csésze búzaliszt

Feltét: – spenótlevél – újhagyma – édesburgonya-szeletek – cukkiniszeletek – mozzarella – frissen tépett kenderlevél

48

VEGETÁRIÁNUS KENDER PIZZA Kedves Olvasók, itt jön egy egészséges és szuperfinom recept az eddigi legjobb otthoni pizzához. Olívaolaj helyett házi kannavaj is használható, sôt ajánlott.

Természetesen olyan egyszerû, amenynyire csak lehet.

Keverd össze az élesztôt a vízzel, kevés cukorral, majd hagyd pihenni negyedórát. Ha már látod a habot a tetején, keverd össze a tészta többi hozzávalójával.

Dagaszthatod kézzel is, ha edzeni szeretnél, de a konyhai robotgép is jó szolgálatot tesz. Amennyiben a kézzel dagasztást választod, körülbelül negyedórába telik, amíg a tészta szép homogén felületûvé nem válik. Ha maradnál a robotgépnél, az elsô fokozaton dagaszd 2-3 percig, majd

közepes álláson 10-15 percig. Akármelyiket választod, a ragacsosság ellenszere a liszt, a morzsolódó, száraz állagé pedig egy kevés víz. Ezután 45 perc pihenô következik, a tésztának. Ha szemmértékkel a duplájára dagadt, kinyújthatod egy vagy több sütôtálcára, körülbelül fél centiméter vastagúra. Amennyiben idôd engedi, hagyhatod még egy félórát kelni, de nem szükséges. Melegítsd elô a sütôt 200 C-fokra. Ha elérte a megfelelô hôfokot, tedd be a tésztát, süsd világosbarnára.

Ezután pakold meg az összes jóval, amihez kedved van, olívaolajjal, fokhagymával, de kenderlevéllel mindenképpen. Még 10 perc sütés, s már eheted is.

Jó étvágyat!