M Macalik Alfréd festő, * 1889-ben Bécsben. Tájképet, csendéletet, portrét fest. Részt vett 1920 ban a kolozsvári erdélyi kiállításon. Nagyváradon több önálló kiállítást is rendezettMael Ferenc (családi nevén Izmáéi) * Marosvásárhelyt 1890. Impériumváltozás előtt számtiszt volt a m. kir földmivelésügyi minisztériumban. Versíró-munkatársa az erdélyi kathhitbuzgalmi folyóiratnak, a „Hírnök" állandó belső munkatársa. — Három verskötete jelent meg : Álmok 1909. — Pirkad az égalj 1926. Missa solemnis 1926 s egy kis regénye „Pu tifárné" cimmel 1924. I Magyary Ákos (kis és nagydobai) ref. isk. igazgató, 1902-ben Varsolc szilágymegyei községben. A nagyenyedi ref tanítóképzőben nyert 1925-ben oklevelet. 1925 óta a krasznai ref- elemi iskola igazgatója. Egyházmegyei köri iskola látogató, a MP. tagja. Magyary Pál a temesvári róm- kath. papnevelőintézet rektora, * 1857 junius 8 án Ba' ján- Középiskolát Temesváron, theologiát a bécsi Pazmaneumban végzett. 1880-ban szentelték fel. 1888-ban Temesvárt papnevelőinté zeti lelkiigazgató és székesegyházi hitszónok, 1893-ban theologiai tanár- Majd plébános Szent mártonban és Nagybecskereken. Babolchai c. apát, 1917-ben csanádi székesegyházi kanonok és a temesvári papnevelőintézet és a kath. — hittudományi főiskola igazgatója. Csanádi püspöki szentszéki tanácsos, 1925-ben pápai prelátus. Ugy theologiai jártassága, mint legszélesebbkörü nyelvi és kulturhistóriai ismeretei révén Csanádegyházmegye egyik legtudósabb papját tiszteli benne- Kiadványai közül »Mária Radna története" 1903-ban, az „Örökimádás története Csanádegyházmegyében" 1912-ben jelent meg. Értékes egyházi cikkei vallásbuzgalmi folyóiratokban jelentek meg. Calderon drámájának román fordításánál közreműködött.
Magyar Általános Hitelbank fiókjai: — Brassó (nlapitva 1905), Nagyvárad (alapitva 1905) és Temesvár (alapitva 1905) A romániai érdekeltségek központja : Temesvár, vezérigazgató: Erber DezsőMagyar Bálint róm. kath plébános, iró * 1886 XI 23-án Pátyod községben. (Szatmár m) Egyetemet Budapesten végzett. Mai, szaniszlói plébániájának elfoglalásaelőltUng váron—működött, mint káplán, hittanár és szerkesztő (»Határszéli — Újság"), Erdélybe telepedése óta a Pásztortűz, a Hírnök és a Vasárnap munkatársa, cikkei közül a — csehszlovák Írókkal foglalkozók a legérdekesebb e kVersei és ismertetései még a Kathólikus Szemlében jelentek meg. Önálló kötetei : „Francia költők" (műfordítás, Szatmár 1911) — »Kincses éjszakák" (versek a budapesti »Élet" kiadásban, 1912). — „Biboros hajnal" (versek, a Szent István Társulat kiadása, Bpest 1914). — „Fehér köntös a .vérmezőn" (háborús versek Ungvár 1914). — „Katonák" (versek a háborús időkből, Bpest 1917/ — „Harangjáték" (a „Vasárnap" kiadása, Arad 1930). Ez a verskötet 25 éves irói jubileumának emlékére arcképével jelent meg. n Vedd el szót" c. verse, Paul et Jean Lebour fordításban a »Prétres— Poétes Hongrois"-ban (XIII. — XX.) jelent meg. Az Erdélyi Kathólikus Akadémia, s a szatmári Kölesei Kör tagja. Ungvári működése alatt pedig tagja volt a Gyöngyössy Irodalmi Társaságnak.