BFZ-koncertfüzet – Zsinagógakoncert 2019. szeptember – Mezőtúr, Szombathely, Tapolca

2019 SZEPTEMBER

ZSINAGÓGAKONCERTEK

MŰSOR 2019. SZEPTEMBER 03. 18:00

MEZŐTÚR, VÁROSI GALÉRIA

05. 18:00

SZOMBATHELY, BARTÓK TEREM

10. 18:00

TAPOLCA, TAMÁSI ÁRON MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

.....

LUDWIG VAN BEETHOVEN Esz­dúr fúvós szextett, Op. 71 (I. Adagio – Allegro, III. Menuetto.

Quasi allegretto, IV. Rondo. Allegro) FRANZ SCHUBERT F­dúr oktett, D. 803 (I. Adagio – Allegro – Più allegro)

.....

A KAMARAZENEI KONCERTEKEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Eckhardt Violetta, Bujtor Balázs – hegedű Sipos Gábor – brácsa Sovány Rita – cselló Lajhó Géza – nagybőgő Ács Ákos, Csalló Roland, Szitka Rudolf – klarinét Tallián Dániel, Kovács Zoltán – fagott Bereczky Dávid, Nagy Zsombor, Szőke Zoltán – kürt A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye A Zsinagógakoncertek támogatója az Art Mentor Foundation Lucerne

Kรถszรถntล k

FISCHER IVÁN

KÖSZÖNTŐK

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották.

Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

4

KÖSZÖNTŐK „A ritmus a széttartót egységbe fogja ...”

Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában.

Mád, Albertirsa, Keszthely, Szekszárd, Szolnok, Kisvárda, Nagykanizsa, Mezőcsát, Pápa, Gyöngyös, Cegléd, Dombóvár, Karcag, Eger, Apostag, Mátészalka, Bonyhád, Kunszentmárton, Orosháza, Tokaj, Esztergom, Mezőtúr, Várpalota, Pannonhalma, Baja, Jánoshalma, Balatonfüred, Szentes, Szeged, Békés, Zalaegerszeg, Kiskőrös, Gyula és Makó után ezúttal ismét Mezőtúron, valamint Szombathelyen és Tapolcán folytatódik a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Az előadások keretében Ludwig van Beethoven és Franz Schubert darabjait hallhatjuk, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is.

A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok részben más, profán célokat szolgálnak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek

5

KÖSZÖNTŐK

együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet.

Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is.

Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.”

A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

6

KÖSZÖNTŐK „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.”

Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudomány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek.

Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol.

A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás.

Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszöntésének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára.

Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.

DR. RÓNA TAMÁS, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke

7

LUDWIG VAN BEETHOVEN

A MŰVEKRŐL A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel.

Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk.

Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Szeptemberben újabb három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Mezőtúron, Szombathelyen és Tapolcán.

Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Ludwig van Beethoven és Franz Schubert szerzeményeit hallgathatja meg, majd Mezőtúron és Szombathelyen Köves Slomó rabbi, Tapolcán pedig Róna Tamás rabbi invitálja történelmi visszatekintésre és beszélgetésre a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak.

Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? Kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a műsor a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.

LUDWIG VAN BEETHOVEN

életművében marginális szerepet játszanak a fúvós kamaraegyüttesre írott művek. Míg Mozart és Haydn előszeretettel komponált szórakoztató célra Harmoniemusikot, fiatalabb pályatársuk esetében ez csak elvétve fordult elő. Kisszámú ilyen

9

A MŰVEKRŐL apparátusra készült darabja, az Esz-dúr Oktett, Szeptett és Rondino, valamint a Szextett a megérdemeltnél ritkábban szólal meg. Bár opusszáma alapján (Op. 71) a Szextettet olyan érett művek közé sorolnánk, mint a Geister-trió és a Fidelio, a két klarinétra, két fagottra és két kürtre komponált szextettet szerzője 26 évesen, egyetlen éjszaka leforgása alatt, baráti felkérésre írta. Jóllehet tipikus szerenádzenéről van szó, amilyet a bécsi éjszakákban az idő tájt gyakran lehetett hallani, magas technikai igényei miatt kimondottan koncertdarabnak számít. Hangversenytermi bemutatójára 1805-ben Bécsben, a kor híres klarinétművésze, Joseph Beer vezetésével került sor. Hangversenyünkön a szextett I., III. és IV. tételét játsszák el a BFZ muzsikusai.

FRANZ SCHUBERT

1824 februárjában írta Oktettjét Ferdinand

Troyer gróf megrendelésére, aki maga játszotta a klarinétszólamot a bemutatón. Feltehetőleg a megrendelő óhaja volt, hogy a darab Beethoven Szeptettjének mintájára készüljön. Schubert a fúvós hangszerek kiválasztásán túl a tételek számának és divertimento jellegének megtartásával, illetve a hangnemek rendjével is elődje példáját követte. Az Oktett ugyanazt a felhőtlen derűt árasztja, mint Beethoven fiatalkori kompozíciója, s hasonlóképpen egyszeri kísérlet a vonós együttes és a fúvósok vegyítésére. A megszólaltató apparátus szokatlanul nagy létszáma óhatatlanul a zenekari hangzás felé vonzza a komponistát, és az Oktett nem is szűkölködik a szimfonikus jellegű, illetve a „szóló” és „tutti” ellentétére épülő részletekben. A koncertünkön elhangzó első tételt nyitányszerű lassú szakasz vezeti be: itt valóban a hangzás az elsődleges a tematikus fejlesztéssel szemben. A gyors rész a szonátaformát szimfonikus nagyvonalúsággal szerkeszti meg, csak a melléktémában érvényesül a Schubertre jellemző énekszerűség.

10

FRANZ SCHUBERT

A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amely­ ről könnyeink sem tudnak semmit.” Oscar Wilde MEZŐTÚR A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban, klasszicista stílusban épült, az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományaiból. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal (pillérszerű függőleges sávokkal) tagolták.

Az 1970-es években végzett műemléki felújítás megtartotta az egyszerű főhomlokzat díszítményeit. Az ezredfordulón végeztek nagyobb felújítást az egykori zsinagóga épületén. Az épület napjainkban a Városi Galériának ad otthont, amely kiállítások, valamint zenei programok kiváló helyszíne.

Zsidó hitvallásúak ma már csak kis számban élnek a városban.

Erre tekintettel a Mazsihisz felajánlotta a város önkormányzatának megvásárlásra az épületet, amely lehetőséggel élt a vezetés.

A felújítást követően a hely Városi Galéria néven folytatta „életét”, és főként kortárs képző- és iparművészeti alkotások kiállítótermeként funkcionál. Emellett ismeretterjesztő és tudományos kiállítások is látogathatók az épületben. A galéria központi elhelyezkedése ellenére mégis csendes, nyugodt környezetben várja a látogatókat a kiállítások alkalmával. Elhelyezkedéséből és funkciójából adódóan egyik rendkívül alkalmas helyszíne a minden év augusztusában megrendezett arTúr fesztiválnak.

12

MEZŐTÚR

SZOMBATHELY

A HELYSZÍNEKRŐL „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” John Lennon SZOMBATHELY A városba az 1840-es évektől települtek zsidók. Az 1848-as forradalom idején zsidóellenes zavargások törtek ki, feldúlták

a zsinagógát, a zsidó üzleteket. 1871-ben a szombathelyi hitközség is kettészakadt ortodox és neológ hitközségre. Hosszas huzavona után az ortodoxok megkapták a régi Thököly utcai templomot, a neológ közösség pedig 1880-ban új templomot épített Ludwig Schöne neves bécsi építész tervei alapján. A monumentális épület Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az eklektikába forduló kor építészeti elemeit ötvözi. A külső díszítőelemek a keleti világot idézik. A hagymakupolás tornyok, a csipkézett oromzatok, a gótikus ablakok és a nyerstégla homlokzat reprezentatív, elegáns külsőt kölcsönöz az épületnek. Az eredetileg hatszáz főre tervezett zsinagóga az 1920-as évekre már kicsinek bizonyult. Szomszédságában paplakot, irodát, tanácskozótermet, később még iskolát is építettek.

A vészkorszakig Szombathely zsidósága jelentős szerepet játszott a város polgári fejlődésében. Foglalkozásukat tekintve több mint a felük kereskedő volt, de nagy számmal akadtak közöttük ügyvédek, köztisztviselők és néhány nagyiparos is. A Chevra Kadisa és a Nőegyelet mellett számos jótékonysági – betegsegélyező, szegényeket támogató – egyesület működött a két hitközségben.

A háború előtt a város lakosságának tíz százaléka volt zsidó (kétharmaduk neológ, egyharmaduk ortodox). 1944. március 19-én a több ezer szombathelyi zsidót a zsinagóga körül kialakított gettóba terelték, majd július 3-án és 4-én mintegy 3600 személyt deportáltak Szombathelyről Auschwitzba, közülük alig páran tértek haza. A megfogyatkozott zsidó közösség a háború után már nem tudta fenntartani intézményeit, így elkerülhetetlenné vált a zsinagóga eladása. Az épület

15

A HELYSZÍNEKRŐL 1975-től – belső átalakításokkal – hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine TAPOLCA Az első zsidó család 1703-ban érkezett a városba. A helyi

16

izraelita lakosok lélekszáma 1740 és 1870 között kilencszeresére nőtt, majd 1910-re újra megduplázódott. Legtöbben az utóbbi évben éltek itt: 923 fő, a lakosság 14 százaléka. A tapolcai zsidók sokáig Keszthelyre, majd Kővágóörsre jártak istentiszteletre. A hitközség és az első imaház 1813-ban jött létre, az utóbbi magánházban működött. 1828-ban már önálló templommal rendelkeztek. Az első tapolcai rabbit 1853-ban választották meg a Nagyvázsonyból érkezett Neuhaus Ábrahám személyében. 1863-ban saját tulajdonú telken új, neogótikus stílusú zsinagógát emeltek.

A tapolcai izraelita hitközség több tagja figyelemre méltó gazdasági eredményeket ért el. Lessner Sámuel a balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója volt, az ő munkásságához fűződött a külföldi piac megszervezése is. Lőw Bernát könyvkereskedő kölcsönkönyvtárat is működtetett, és ő alapította az első tapolcai nyomdát, ahol 1895-től a Tapolca és Vidéke című helyi lap is készült. Az 1919 szeptemberében a Balaton környékén tomboló terror Tapolcán is áldozatokat követelt. E fájdalmas közjátéktól eltekintve a város megbecsült polgárai voltak zsidó lakosai, 1941-ig rendre helyet kaptak a képviselőtestületben és a vezető testületekben, és kiemelkedő szerepet játszottak a város kulturális életében.

TAPOLCA

A HELYSZÍNEKRŐL Az 1944 májusában gettóba költöztetett tapolcai és környékbeli zsidókat június 19-én deportálták. Az 1947-ben állított temetői emlékoszlop – amelyet a 112 életben maradt emelt – fekete márványtáblájára vésett szöveg emlékeztet a 800 elpusztítottra. A háború után a hívek nélkül maradt zsinagóga a hozzátoldott modern épülettel a Bauxit Művelődési Háznak adott otthont. A zsinagóga templomi teréből nagyobb méretű színházterem lett, a színpad az egykori főbejárat felé eső, nyugati traktusban helyezkedik el, az apszis és a teljes keleti oldal, valamint a két oldalhomlokzat köré pedig a művelődési ház kisebb terei, a színházterem kiszolgálóhelyiségei, illetve a művelődési központ irodái kerültek. Az épületet Tapolca Város Önkormányzata 2002-ben megvásárolta, azóta a település művelődési központjaként működik. Az intézmény 2007. október 12 - én felvette a Tamási Áron nevet.

18

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát vál­ totta valóra, amikor több mint harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése.

A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át.

Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé.

Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

19

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója

Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partner

Támogató partnerek

P

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

I

N

C

E

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E­mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ menedzser igazgatója, Martin Hoffmann

BUDAPESTI 2019-20 WWW.BFZ.HU FESZTIVÁLZENEKAR A KÖZÖSSÉGÉRT