BFZ-koncertfüzet – Zsinagógakoncert 2018. szeptemberBFZ – Kiskőrös, Gyula, Eger

BUDAPESTI 2018-19 WWW.BFZ.HU FESZTIVÁLZENEKAR A KÖZÖSSÉGÉRT

2018 SZEPTEMBER

ZSINAGÓGAKONCERTEK

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ megbízott ügyvezető igazgatója, Erdődy Orsolya

MŰSOR 2018. SZEPTEMBER 04. 18.00 KISKŐRÖS, ZSINAGÓGA

2018. SZEPTEMBER 05. 17.30 GYULA, ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

2018. SZEPTEMBER 06. 18.00 EGER, ZIFFER SÁNDOR GALÉRIA

.....

CLAUDE-PAUL TAFFANEL g-moll fúvósötös, I. és III. tétel (Allegro; Vivace) MAX BRUCH B-dúr oktett vonósokra, Op. posth. – I. tétel (Allegro moderato)

.....

A KAMARAZENEI KONCERTEKEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Eckhardt Violetta, Bujtor Balázs, Haják Krisztina, Tuska Zoltán, hegedű Sipos Gábor, Bányai Miklós, brácsa Sovány Rita, cselló Lajhó Géza, nagybőgő Jóföldi Anett, fuvola Berger Márta, oboa Ács Ákos, klarinét Tallián Dániel, fagott Bereczky Dávid, kürt A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye.

A Zsinagógakoncertek támogatója az Art Mentor Foundation Lucerne.

Kรถszรถntล k

FISCHER IVÁN

KÖSZÖNTŐK

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották.

Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédjaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

4

KÖSZÖNTŐK „A ritmus a széttartót egységbe fogja…”

Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában.

Mád, Albertirsa, Keszthely, Szekszárd, Szolnok, Kisvárda, Nagykanizsa, Mezőcsát, Pápa, Gyöngyös, Cegléd, Dombóvár, Karcag, Eger, Apostag, Mátészalka, Bonyhád, Kunszentmárton, Orosháza, Tokaj, Esztergom, Mezőtúr, Várpalota, Pannonhalma, Baja, Jánoshalma, Balatonfüred, Szentes, Szeged, Békés és Zalaegerszeg után ezúttal Kiskőrösön, Gyulán és újra Egerben folytatódik a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Az előadások keretében ClaudePaul Taffanel és Max Bruch darabjait hallhatjuk, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is.

A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat szolgálnak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, ami-

5

KÖSZÖNTŐK

kor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet.

Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is: főképp zsidó szerzők nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze a műsor. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.”

A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

6

KÖSZÖNTŐK „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.”

Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudomány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek.

Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol.

A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás.

Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszöntésének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára.

Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.

DR. RÓNA TAMÁS, az Alföldi Régió vezető rabbija, Mazsihisz

7

A MŰVEKRŐL A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel.

Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk.

Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Szeptemberben három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Kiskőrösön, Gyulán és Egerben.

Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Claude-Paul Taffa­ nel és Max Bruch szerzeményeit hallgathatja meg, majd Kiskőrösön Róna Tamás rabbi, Gyulán és Egerben Köves Slomó rabbi invitálja történelmi visszatekintésre és beszélgetésre a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak.

Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? Kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a műsor a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.

CLAUDE-PAUL TAFFANEL (1844–1908) francia komponista Bor8

deaux-ban született, és a Párizsi Konzervatóriumban tanult fuvolát és zeneszerzést. A Párizsi Operaház fuvolistájaként, később karmestereként dolgozott, tanított a Párizsi Konzervatóriumban, ahol részt vállalt

CLAUDE-PAUL TAFFANEL

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT a tananyag és az oktatás megreformálásában, ezen belül a barokk zene franciaországi újrafelfedezésében. Bach franciaországi kultuszának megteremtésében is oroszlánrésze volt. 1879-ben fúvós kamarazenei társaságot alapított, amely felelevenítette a bécsi klasszikusok akkoriban elfeledettnek számító műveit, és új alkotások komponálására bátorította a kortárs francia szerzőket. A fuvolisták a modern fuvolajáték úttörőjének, a francia fuvolaiskola megteremtőjének tekintik. Fauré, Charles-Marie Widor és a fiatal Enescu is írt neki darabot, Csajkovszkij pedig egy fuvolaverseny megírását tervezte, amelyet Taffanelnek ajánlott volna. A háromtételes Fúvósötösből (1876) hang­verseny­ünkön a nyitó és a zárótétel hangzik el: az előbbiben a vidám, lendületes nyitótémát álomszerűbb, lírai rész követi. A zárótétel tarantellát idéz.

MAX BRUCH (1838–1920) hosszú életet élt, de már életében kiment

10

a divatból, ami alighanem annak is köszönhető, hogy zeneszerzői eszményei pályakezdésétől haláláig nem sokat változtak. Konzervatív muzsikusként harcolt Wagner és Liszt zenéje ellen, lelkesedett Mendelssohnért, és barátja volt Brahmsnak, akivel egész életében összehasonlították. Gazdag, kétszáznál is több kompozíciót felölelő életművéből nem csak az utókor, már saját kora is leginkább g-moll hegedűversenyét és Skót fantáziáját ismerte. Ő maga így írt erről: „Brahms tíz éve halott, mégis még mindig becsmérlik mind a zeneértők, mind pedig a kritikusok. Én viszont azt jósolom, hogy az idő múlásával egyre inkább méltányolni fogják, miközben ma legtöbb műve feledésbe merül. Ötven év múltán a neve – minden idők legkiválóbb zeneszerzőjeként – fényesen fog ragyogni, míg rám mindenekelőtt a g-moll hegedűversenyem miatt fognak emlékezni.” Bár Bruch sorai profetikusnak bizonyultak, zenéje érdemes az utókor figyelmére, így a komponista halálának évében, 1920-ban íródott oktett is, amelynek első tétele csendül fel Zsinagógakoncertünkön.

MAX BRUCH

A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amely­ ről könnyeink sem tudnak semmit.” Oscar Wilde KISKŐRÖS Az egykori kiskőrösi zsidó közösségnek valaha két isko-

12

lája volt, egy felekezeti és egy szakrális funkciót betöltő. Az utóbbi volt a héberül Bét hámidrásnak nevezett, ma is álló Kistemplom, amely 1915-ben épült, Szalvetter Mórné adakozásából, Klein Jakab közreműködésével. Eredetileg két nagy helyiségből állt, a nagyobbik volt a „Tan háza”, padsorokkal, elöl a frigyszekrénnyel, amely előtt örökmécses égett. A kisebb helyiség a Talmud Tóra szobája volt. Ötévesen kerültek ide a kisgyerekek, hogy megtanulják a héber nyelvet, a Tóra olvasását és a zsidóság tradícióit. A haláltáborokból hazatértek 1945 után itt tartották megemlékezéseiket, mivel 1944-ben szinte a teljes kiskőrösi zsidóságot elpusztították.

Az épület 1979-ig eredeti állapotában maradt, ekkor a városi tanács közösségi tulajdonba vette, átépíttette, majd a zeneiskola hangversenytermeként funkcionált. A kevés számú túlélő addigra nagyrészt elköltözött, sokan Izraelbe, mások Budapestre. A Kistemplom falában lévő márványtábla eredetileg az építtető Szalvetter család egyik sírkövének felső része volt, ezt hozatta be Szabolcs József az 1940-es évek második felében a vasútállomás melletti temetőből, s falaztatta be az épület elülső homlokzatába, az egyik ablak helyére. Külső részét simára csiszolták, és ekkor került rá a felirat: „Mártír emléktábla szeretteink vértanú lelkének, akik az iszonyat éveiben meghaltak. Megölte őket a gyűlölet, őrizze emléküket a szeretet.” Az emléksorok alá egy Bialik-vers négy sorát vésték. 1987-ben a városi tanács nagyarányú felújítást végzett az épületen, ekkor került sor a táblának az oldalsó falba való átépítésére.

2013-tól a Petőfi Sándor Városi Könyvtár üzemelteti az épületet: író-ol-

KISKŐRÖS

A HELYSZÍNEKRŐL vasó találkozók, könyvbemutatók, könyvtári programok helyszínéül szolgál. Ezen túl két kisegyház bérli, heti rendszerességgel gyülekezeti alkalmaikat tartják a zsinagógában. Legutóbb 2014-ben került sor a teljes homlokzat felújítására, festésére.

„Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” John Lennon GYULA városa 1840-ben nyitotta meg kapuit a zsidó betelepülők előtt.

14

A gyorsan növekvő közösség 1847-ben szentegyletet (Chevra Kadisha) alapított. 1852-ben húsz tagból állt a helyi hitközség, amelynek kezdetben imaháza sem volt, és szertartásait többnyire Gyulaváriban végezte.

1879 októberében határozták el, hogy az 1873-ban épült imaház elé zsinagógát építtetnek. 1883. szeptember 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel az elkészült templomot. „A zsinagóga a régi templom előtti szabad téren, a gróf Wenckheim család által ajándékozott területen fekvő, négyszögű, kupolás épület, homlokzattal az aradi országúton – írja egy korabeli tudósítás. – Az aránylag olcsón, mintegy 14 000 forintnyi árban előállított épület fényes és célszerű belső berendezéseivel, ízléses külsejével becsületére válik úgy a vállalkozó Braun és Czinczár helybeli cégnek, mint Scheer Konrád építőmester[nek], Berndt testvérek[nek] és Sal József helybeli asztalosmesterek[nek], valamint Weisz Lipót festőnek.”

A városban letelepedett zsidó lakosság a kiegyezést követően földet vásárolhatott és boltot nyithatott, így jelentős tőkével kapcsolódott be a gazdasági életbe. A gyulai zsidó családok meghatározóak voltak az egykori megyeszékhely iparában, kereskedelmében és szellemi életében. Gyufagyárat, gőzmalmot, konyak- és ecetgyárat működtettek itt,

GYULA

A HELYSZÍNEKRŐL emellett szeszárudájuk, divatáru- és ékszerüzleteik voltak. Az 1910-es népszámlálás tanúsága szerint 921 zsidó élt Gyulán, a teljes lakosság 4 százaléka. A holokauszt előtti utolsó népszámláláskor, 1941-ben lélekszámuk 510 volt, az összlakosság 2 százaléka.

A vészkorszak idején a gyulai gettóba a környékbeli zsidóságot is összegyűjtötték, számuk meghaladta az ezeregyszázat. Az internálások 1944 áprilisában kezdődtek meg. A holokausztnak 420 gyulai áldozata volt; ezt a csapást a helyi zsidóság nem heverte ki, ma a fürdővárosban alig él néhány zsidó. Az egykori zsinagóga az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolának ad otthont.

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine EGER Az 1841-ben megalakult egri zsidó hitközség egységének 1877-

16

es felbomlása után kezdték el zsinagógájuk építését az ortodox hiten maradók az akkori Káptalan utca elején (ma: Kossuth Lajos utca 17.)

Josef Hirsch Weiss (1800–1881) rabbi vezetésével. Az Eger-patak mellett (ma Hibay Károly utca) klasszicista stílusban épült korábbi zsinagóga a status quo ante hitközségé maradt.

Az egri zsidóság történetében jelentős szerep jutott az ortodox hitközségnek, amely tudós rabbik vezetése alatt a konzervativizmus szilárd centrumává erősödött. Minden hitigényt kielégítő zsinagógájuk felépülésének időpontja pontosítható az Eger újság hírei között böngészve. Eszerint 1880 végére, 1881 elejére (március) tehető az elkészülte, a hitközség ezzel egyidejűleg Schreiber Simont választotta meg rabbijának. Az épület 1910–11-ben nagyarányú felújításon esett át a városi főépítész, Bárány Géza tervei alapján. Az utcai homlokzat középriza-

EGER

A MŰVEKRŐL litjában helyezkedett el a női karzatra felvezető kő lépcsőház. Háromszögű lezárásában színes üveg rózsaablak, a csúcsán pedig a mózesi törvénytáblák díszítik a visszafogott építészeti elemekből szerkesztett épületet. A belső, kelet felé kissé nyújtott centrális teret geometrikus ornamentikájú festés díszíti. A keleti falon, a Tóra-szekrényt hangsúlyozó hatágú tükörcsillag fölé a 16. zsoltár 8. verse volt felírva: „Mindig szemem előtt van az Örökkévaló” (héberül: „Sivití Ádonáj lönegdí támíd”).

1945 után a visszatérő kisszámú egri zsidó az ortodox zsinagógát használta istentisztelet céljára. 1945-től 1950-ig itt működött a felsőbb zsidó iskola (jesiva) is. Az 1956-os forradalom után az egri zsidóság létszáma még kevesebb lett, az épületek a zsidó hitközség megszűnésével használaton kívül kerültek. Az elhagyatottá vált, megrongálódott és kifosztott templomot ezért eladták a városnak, de 1986-ig kihasználatlanul állt. Ekkor az önkormányzat némi felújítás után egy időre bérbe adta kereskedelmi célokra. Belső esztétikai és műszaki felújítás után (2007, 2014) az elmúlt tíz évben kulturális funkciót tölt be, elsősorban képzőművészeti kiállításokat rendeznek benne. 2007 nyarától a Művészetek Háza kezelésében volt, 2013 óta a Dobó István Vármúzeum kiállító- és rendezvénytere.

18

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Fischer Iván saját álmát vál­ totta valóra, amikor harmincöt évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magva az átélt, igényes muzsikálás és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át.

Minden hangverseny élvezetes felfedezőút új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek a meglepetés erejével hatnak, mintha először szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé.

Kiváló hangversenyeiket, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.

19

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója

Platina fokozatú partner

Gyémánt fokozatú partnerek

Ezüst fokozatú partner

Támogató partnerek

P

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

I

N

C

E

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10/B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap és online jegyvásárlás: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ megbízott ügyvezető igazgatója, Erdődy Orsolya

BUDAPESTI 2018-19 WWW.BFZ.HU FESZTIVÁLZENEKAR A KÖZÖSSÉGÉRT

2018 SZEPTEMBER

ZSINAGÓGAKONCERTEK