BFZ-koncertfüzet – Zsinagógakoncert 2017. június – Mezőtúr, Várpalota, Pannonhalma

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT

MŰSOR 2017. JÚNIUS 19. 18.00 MEZŐTÚR, VÁROSI GALÉRIA

2017. JÚNIUS 20. 19.00 VÁRPALOTA, NAGY GYULA GALÉRIA

2017. JÚNIUS 21. 18.00 PANNONHALMA, ZSINAGÓGA

.....

FRANZ SCHUBERT F-dúr oktett, D 803 – Adagio – Allegro – Più allegro JAN FREIDLIN Sonata in Three Visions (Szonáta három látomásban) FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY Esz-dúr oktett, Op. 20 – Allegro moderato con fuoco

.....

A KAMARAZENEI KONCERTEN KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Bujtor Balázs, hegedű Eckhardt Violetta, hegedű Pilz János, hegedű Kádár István, hegedű Sipos Gábor, brácsa Fekete Zoltán, brácsa Sovány Rita, cselló Eckhardt Éva, cselló Fejérvári Zsolt, nagybőgő Ács Ákos, klarinét Tallián Dániel, fagott Bereczky Dávid, kürt Polónyi Ágnes, hárfa A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye

KÖSZÖNTŐ

FISCHER IVÁN

KÖSZÖNTŐ

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944-ben kiirtották.

Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek. Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi. Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás közben kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

6

„A RITMUS A SZÉTTARTÓT EGYSÉGBE FOGJA…” Yehudi Menuhin A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Az első három helyszín (Mád, Albertirsa és Keszthely) után 2014 novemberében Szekszárdon, Szolnokon és Kisvárdán folytatódott a figyelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Legutóbb Orosházán, Tokajban és Esztergomban járt a zenekar, most pedig Mezőtúrra, Várpalotára és Pannonhalmára látogatnak. Az előadások keretében Franz Schubert, Jan Freidlin és Felix Mendelssohn-Bartholdy darabjai lesznek hallhatók, valamint felcsendülnek klezmer dallamok is.

A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli, fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat szolgálnak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet. Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg.

7

KÖSZÖNTŐ

A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztró­fákhoz vezet.

Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is: főképp zsidó szerzők nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze a műsor. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.”

A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és a félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

8

„A ZENE OTT KEZDŐDIK, AHOL A SZÓ HATALMA VÉGET ÉR.” Claude Debussy Egykor a teremtett világot egy ősi tenger fedte be. Ahogyan a víz vis�szahúzódott, a szárazföldek mélyén tengerszemek alakultak ki. A tudo­ mány szerint e tavak olyan mélyek, hogy a földkéreg lemezei alatt a vizeik összeérnek.

Napjainkban, ha kirándulás közben egy tengerszem mellett vezet az utunk, s a szélcsendben a tó vize fodrozódik és hullámzik, biztosak lehetünk abban, hogy a tenger mélyén – amely akár kilométerek ezrei távolságában lehet tőlünk – óriási vihar tombol.

A teremtett ember olyan, mint ezek a bizonyos tengerszemek. A víz keltette hullámok pedig a nyelvek, a kommunikáció eszközei, melyekkel megismerhetjük önmagunkat, embertársunkat, hogy mi az, amit szeret, hogy mit jelent neki a világosság és az árnyék, hogy mit jelent az élet és az elmúlás.

Az elmúlt évezredek során egy nyelv maradt csak, amit mindenki ért, érez, átél. A zenének a hullámai ezek. Egy új, közös út köszönté­ sének a pillanata ez Fischer Iván zeneigazgató úrral és a Budapesti Fesztiválzenekarral, akik oly sok ajándékot adnak számunkra. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen próbáljuk elvinni a hangjait egy eltűnt zsidó közösségnek a vidéki városok lakói számára. Az így épülő híd alakíthatja ki az értékes jövendőt.

DR. RÓNA TAMÁS, az Alföldi Régió vezető rabbija, Mazsihisz

9

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zené­ lünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel.

Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elha­ gyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk.

Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség volt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül megismerhetik azt a sokszínű­ séget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken főleg zsidó származású szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Júniusban ismét három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Mezőtúron, Várpalotán és Pannonhalmán.

Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Schubert, Freidlin és Mendelssohn-Bartholdy szerzeményeit hallgathatja meg, majd Mezőtúron Róna Tamás rabbi, Várpalotán és Pannonhalmán pedig Köves Slomó rabbi történelmi visszatekintésre és beszélgetésre invitálja a hallgatóságot, akik végül egy zsidó édességet is megkóstolhatnak.

Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? A műsor kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A Fesztiválzenekar műsora ennek a kapcsolódásnak többféle lehetőségét mutatja meg.

FRANZ SCHUBERT (1797–1828) 1824 februárjában írta Oktettjét 10

Ferdinand Troyer gróf megrendelésére, aki maga játszotta a klarinétszólamot a néhány hónappal későbbi tartott bemutatón. Feltehetőleg a megrendelő óhaja volt, hogy a darab Beethoven Szeptettjének min-

FRANZ SCHUBERT

JAN FREIDLIN

12

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT tájára készüljön. Schubert a fúvóshangszerek (klarinét, kürt, fagott) kiválasztásán túl a tételek számának és divertimento jellegének megtartásával, illetve a hangnemek rendjével is elődje példáját követte. Az Oktett ugyanazt a felhőtlen derűt árasztja, mint Beethoven fiatalkori kompozíciója, s hasonlóképpen egyszeri kísérlet a vonósegyüttes és a fúvósok vegyítésére. A megszólaltató apparátus szokatlanul nagy létszáma óhatatlanul a zenekari hangzás felé vonzza a komponistát, és az Oktett nem is szűkölködik a szimfonikus jellegű, illetve a „szóló” és „tutti” ellentétére épülő részletekben. A koncertünkön elhangzó első tételt nyitányszerű lassú szakasz vezeti be: itt valóban a hangzás az elsődleges a tematikus fejlesztéssel szemben. A gyors rész a szonátaformát szimfonikus nagyvonalúsággal szerkeszti meg, csak a melléktémában érvényesül a Schubertre jellemző énekszerűség.

JAN FREIDLIN 1944-ben a Szovjetunióban született komponista, 1965 és 1971 között az Odesszai Zeneakadémián tanult zeneszerzést, zongorát és zeneelméletet. 1974-től 1990-ig az odesszai Sztoljarszkij Különleges Zeneiskola zeneelmélet-tanáraként dolgozott. 1990-ben Izraelbe emigrált, és a tel-avivi Rubin Zeneakadémián, majd a tel-avivi Levinsky Zenei Főiskolán tanított. Zenekari műveken (öt szimfónia, balett, versenyművek), kamarazenei és szólódarabokon kívül számos film és színházi produkció zenéje is a nevéhez fűződik, kompozícióit Oroszországtól és Izraeltől Németországon és Franciaországon át az USA-ig és Ausztráliáig számos országban előadták. Sonata in Three Visions (Szonáta három látomásban) című rövid, kilenc perces darabja 1998-ban készült az izraeli 13. Nemzetközi Hárfaverseny megrendelésére. A mű három tételét, a három „látomást” – a szerző jegyzete szerint – „egy Leitmotiv köti össze, amely az azt körülvevő anyagnak megfelelően minden alkalommal módosul”.

13

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY (1809–1847) kamarazenéje a bensőséges házi muzsikálás hangulatát őrzi: míves formálás, a hangszerek anyagszerű kezelése, nemes ízlés és gazdag dallaminvenció jellemzi. A két vonósnégyesre írott Op. 20-as Esz-dúr oktett 1825-ben, Mendelssohn tizenhat éves korában keletkezett. A hangszerelés ka­ marazenekari inspirációra utal, és ezt a mű hangzása is megerősíti. A koncertünkön elhangzó első tétel hármashangzatból szerkesztett fő témája fokozódó dinamikával röppen egyre magasabbra az első hegedű szólamában. Kamarazenekari koncepcióra utal az a körülmény is, hogy a főszerep mindvégig az első kvartett prímhegedűséé; a vis�szatérést megelőző ütemek nyolc hangszer unisonóján, fortissimo dinamikában görgetett tizenhatodmenetei azonban egy szimfonikus zenekarnak is becsületére váló, impozáns hangzást képviselnek.

14

FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY

15

MEZŐTÚR

16

A HELYSZÍNEKRŐL „A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amelyről könnyeink sem tudnak semmit.”

Oscar Wilde

MEZŐTÚR A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban, klasszicista stílusban épült, az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományaiból.

A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagolták. Az 1970-es években végzett műemléki felújítás megtartotta az egyszerű főhomlokzat díszítményeit. Az ez­red­fordulón végeztek nagyobb felújítást az egykori zsinagóga épületén. Az épület napjainkban a Városi Galériának ad otthont, mely kiállítások, valamint zenei programok kiváló helyszíne.

Zsidó hitvallásúak ma már csak kis számban élnek a városban. Erre tekintettel a MAZSIHISZ felajánlotta a város önkormányzatának megvásárlásra az épületet, amely lehetőséggel élt a vezetés. A felújítást követően a hely Városi Galéria néven folytatta „életét”, és az egész évben folyamatosan megrendezésre kerülő kiállítások alkalmával főként kortárs képző- és iparművészeti alkotások kiállítótermeként funkcionál.

Emellett ismeretterjesztő és tudományos kiállítások is látogathatók az épületben. A Galéria a Múzeum téren található, a város főterétől nem messze. Központi elhelyezkedése ellenére mégis csendes, nyugodt környezetben várja a látogatókat a kiállítások alkalmával. Elhelyezkedéséből és funkciójából adódóan egyik rendkívül alkalmas helyszíne a minden év augusztusában megrendezésre kerülő arTúr fesztiválnak.

17

A HELYSZÍNEKRŐL „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” John Lennon

18

VÁRPALOTA A várpalotai hitközség megalakulása az 1750-es évekre tehető. A település zsidó temetőjében a legkorábbi sírkövet 1740-ben Juda ben Eliezer tanítónak állították. A Veszprém járási községben 1785-ben 228 zsidó lakott.

A hitközség régi zsinagógáját a 18. század közepén építették.

Abban az időben nyílt meg a zsidó népiskola is, amelynek 1786-ban önálló épülete volt. 1782-ben Löw Izraelt választották meg rabbinak, aki – a prágai Chevra alapszabályokat használva fel mintának – a várpalotai hitközség Chevra Kadisájának alapító okiratát is elkészítette.

1839-ben épült fel a hitközség új, klasszicista stílusú zsinagógája, amelynek avatásán megjelentek a keresztény egyházak papjai, a városi és a vármegyei hatóságok képviselői is. 1848-ban a zsidók letelepedési engedélyének kiadási joga a földesúrtól a városi tanácsra szállt. A városi hatóság 1862-ben ezt a jogot a hitközségi elöljáróságnak adta át véleményezésre. Várpalota főrabbija 1849-ben a neves Singer rabbicsaládból származó Singer Ábrahám lett. A tudós rabbi talmud-tórát és jesivát alapított, és jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. A várpalotai hitközség 1869-ben status quo ante maradt, később azonban az ortodox irányzathoz csatlakozott.

Magyarország német megszállása után, 1944. március 21-én Várpalo­ tán bezárták a zsidó üzleteket, és a zsidóságot a zsinagógába terelték.

Veszprém vármegye területén a gettók kijelölésére 1944. május 23. és 31. között került sor. Várpalotán a zsinagóga környékét jelölték ki a zsidók számára elkülönített területnek, amelyet a külvilágtól deszkapalánkkal zártak el. Várpalota utolsó főrabbiját, Singer Leót és feleségét, továbbá Adler Sámuelt, a hitközség kántorát – aki egyben a

VÁRPALOTA

A HELYSZÍNEKRŐL metszői feladatokat is ellátta –, illetve fiát és leányát a többi zsidóval együtt deportálták.

A várpalotai gettóban mintegy 260 zsidót zártak össze. A helyi zsidóságot 1944. július 4-én marhavagonokba zárva, Kassán keresztül szállították Auschwitzba.

IN. RANDOLPH L. BRAHAM, A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT FÖLDRAJZI ENCIKLOPÉDIÁJA, I. KÖTET. PARK KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2010, PP. 1290-1312, GERGELY ANNA

A várpalotai Nagy Gyula Galéria önkormányzati alapítású intézmény, a THURY-VÁR Kft. egyik szervezeti egysége, mely egy 1839-ben épült klasszicista stílusú zsinagógából került kialakításra. A galéria 1986 óta ad otthont a város állandó képzőművészeti gyűjteményének, Ma­ tzon Frigyes szobrászművész kisplasztikai hagyatékának, valamint a franciaországi Mantonban élt és alkotott Bíró Antal festőművész hagyatékának.

20

„Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.” Heinrich Heine PANNONHALMA „… mivel Magyarországon, oly sok fájdalmat okoz a keresztény-zsidó múlt, a pannonhalmi 1000 éves apátság tövében jó lett volna a kiengesztelődés szent helyévé tenni ezt az elhagyott, de mégis felújított zsinagógát.” Dr. Várszegi Asztrik OSB főapát, püspök (Pannonhalma, 1993. szeptember 17.)

Pannonhalma központjában, az ezeréves apátsághoz vezető út mellett az 1870-es évek óta áll egy alig 150 m2-es kicsi zsinagóga. Túlélt két világháborút, túlélte a holokausztot, gondozó, használó gyülekezetének elhurcolását és teljes megsemmisülését, aztán magára hagyva túlélte a szocializmust és a rendszerváltó évek útkereső próbálkozásait. Puszta fennmaradása is szinte csodaszerű és talán kissé küldetésszerű is. Műemléki védettségét sem önmagának, hanem az apátság közelségének köszönheti, hiszen a világörökségi védelem alatt álló területen áll.

Jelenlegi tulajdonosa a 90-es évek elején vásárolta meg, és ezzel megmentette a biztos pusztulástól. Önerőből elvégezte a legszükségesebb, állagmentő felújításokat, és bevezette a közműveket, majd 2002-ben alapítványt hozott létre az épület megmentésére, kulturális hasznosítására, tervei szerint – Várszegi Asztrik főapát gondolatát követve – a kiengesztelődésnek és a megbékélésnek állítva emléket, nem felejtve a holokauszt borzalmait és máig ható következményeit.

A Karzat Kultúrközpont Alapítvány 2003-ban megkezdte az épület felújítását és egy kiszolgáló melléképület építését. Megoldotta az épület falszigetelését, külső vakolását, festését, a melléképület szerkezetkészen áll. 2004-ben, a Holokauszt hatvanadik évfordulóján a Nemzeti

21

A HELYSZÍNEKRŐL Kulturális Alapprogram, a Győri Zsidó Hitközség és magánszemélyek támogatásával holokausztemlékművet állított az épület előtt, emlékezve a Pannonhalmáról és a környékről elhurcolt zsidó lakosságra.

2014-ben, pályázati támogatásból megvalósult a terület vízelvezetése, és ezzel elhárultak a statikai problémák. Elkészült a padló szigetelése és burkolása, és az épülethez vezető feljáró. Magánerőből és építőanyagtámogatással megújult a tető burkolata.

A pannonhalmi zsinagóga túlélte a 20. századot, és több mint 70 éve várja sorsa jobbra fordulását, most éppen egy európai uniós pályázat sikerében bízva.

22

PANNONHALMA

23

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban játékának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsúlyozzák. Fischer Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségének. A zenekar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinben, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesztivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013-ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014-ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz Toblacher Komponierhäuschen-díjat. Az Argentin Zenekritikusok Szövetsége 2016-ban a BFZ-nek ítélte oda a legjobb külföldi szimfonikus zenekarnak járó elismerést.

25

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! A Zsinagógakoncertek platina fokozatú támogatója

Platina fokozatú partner

Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10. B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: info@bfz.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap: www.bfz.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR WWW.BFZ.HU