BFZ-koncertfüzet – Zsinagógakoncert 2016. április – Karcag, Eger, Apostag

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR WWW.BFZ.HU

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT synagogues_cover_2016_print.indd 1

11.04.16 09:42

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10. B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

synagogues_cover_2016_print.indd 2

11.04.16 09:42

MŰSOR

2016. ÁPRILIS 17. 16.00

KARCAG, ZSINAGÓGA

2016. ÁPRILIS 19. 18.00

EGER, ZSINAGÓGA GALÉRIA

2016. ÁPRILIS 20. 18.00

APOSTAG, FALUHÁZ

.....

JEAN FRANÇAIX Fafúvósnégyes MENDELSSOHN a-moll vonósnégyes – I. tétel MOZART A-dúr klarinétkvintett – IV. tétel JÁVORI FERENC Klezmer szvit – Hóra vonósnégyesre, fuvolára, oboára és klarinétra

.....

KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK Eckhardt Violetta, hegedű Bujtor Balázs, hegedű Sipos Gábor, brácsa Liptai Gabriella, cselló Pivon Gabriella, fuvola Berger Márta, oboa Ács Ákos, klarinét Patkós Sándor, fagott A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye

synagogues_booklet_print.indd 1

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ

synagogues_booklet_print.indd 2

11.04.16 09:39

FISCHER IVĂ N

synagogues_booklet_print.indd 3

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944 -ben kiirtották.

Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek.

Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi.

Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás után kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

4

synagogues_booklet_print.indd 4

11.04.16 09:39

A RITMUS A SZÉTTARTÓT EGYSÉGBE FOGJA...

A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Az első három helyszín (Mád, Albertirsa és Keszthely) után 2014 novemberében Szekszárdon, Szolnokon és Kisvárdán folytatódott a fi yelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Legutóbb Gyöngyösön, Cegléden és Dombóváron járt a zenekar, most pedig Karcagra, Egerbe és Apostagra látogatnak. Az előadások keretében Jean Françaix, Mendelssohn és Mozart darabjai lesznek hallhatók, valamint felcsendül egy darab Jávori Ferenc szerzeményei közül is.

A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult, épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat kaptak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet.

Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet.

synagogues_booklet_print.indd 5

5

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is, főképp zsidó szerzők, de nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket ös�szeegyezteti.”

A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

„A ZENE OTT KEZDŐDIK, AHOL A SZÓ HATALMA VÉGET ÉR.” DEBUSSY

6

Büszkeséggel tölt el, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség is csatlakozik a Budapesti Fesztiválzenekar „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” című, 2014ben elindított programsorozatához.

Szövetségünk célja többek között a magyar és az egyetemes zsidó kulturális értékek megőrzése és ápolása, kiemelt fi yelmet fordítva a Magyarországon évszázados múltra visszatekintő neológ vallási hagyományokra. Fontos küldetésünknek tartjuk a magyar társadalom számára hiteles módon bemutatni a zsidó és nem zsidó magyarok együttélésének történetét. Kiemelt hangsúlyt kívánunk fektetni a magyarországi zsidóság történetének, hagyományainak megismertetésére és a ma élő és újra virágzó zsidó közösség mindennapjainak megje-

synagogues_booklet_print.indd 6

11.04.16 09:39

lenítésére is. E célt szolgálják az általunk szervezett kulturális rendezvények, a Magyar Zsidó Múzeum állandó és időszaki kiállításai, és ezek közé illeszkedik a Fesztiválzenekar szép kezdeményezése is.

A „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” programsorozat fontos szerepet tölt be, hiszen a muzsika az emberiség egészének hangja, határtalan térben és időben. A zene hallgatása közben mind egyek vagyunk. A dallamok szárnyán lebegve, a zsinagógák ódon falai és ütöttkopott padsorai között ülve közösen gondolkodhatunk és beszélgethetünk a magyarországi zsidóság sorsáról, a holokauszt történetének felfoghatatlan fájdalmáról.

Apostag, Eger, Karcag és több más csodálatos vidéki városunk olyan helyszínek, ahol egykoron virágzó és alkotó magyar zsidó közösségek éltek békében a többségi társadalom tagjaival, közös hazánkat gyarapítva. Mára már csak az emlékük maradt, és szomorú hiányukkal szembesülhetünk a zsinagógák elárvult padsorai között, amelyek egy rég letűnt világban imától voltak hangosak. Az, ami történt, jóvátehetetlen, mégis közös tudássá tehető a közös emlékezés segítségével: ebben segítenek a szavak, de talán még többet segít a zene.

Oscar Wilde nemes gondolataival egyetértve hiszünk abban, hogy „a zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amelyről könnyeink sem tudnak semmit.”

ÁCS TAMÁS, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke

7

synagogues_booklet_print.indd 7

11.04.16 09:39

JEAN FRANÇAIX

synagogues_booklet_print.indd 8

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel.

Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk.

Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség élt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül ismerhetik meg azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken zsidó származású és más szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Áprilisban ismét három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Karcagon, Egerben és Apostagon.

Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Jean Françaix, Mendelssohn, Mozart, valamint Jávori Ferenc szerzeményeit hallgathatja meg, majd Karcagon Róna Tamás rabbi, Egerben és Apostagon Köves Slomó rabbi történelmi visszatekintésre és beszélgetésre invitálja a hallgatóságot, akik végül zsidó ételeket is kóstolhatnak.

Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? A műsor kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A BFZ műsora a kötődés többféle lehetőségét mutatja meg.

JEAN FRANÇAIX Jean Françaix francia zeneszerző és elismert zongorista. Gyerekként otthon kapta első zeneóráit: édesapja maga is zeneszerző és a Konzervatórium igazgatója, édesanyja énektanár. 6 évesen már komponál,

synagogues_booklet_print.indd 9

9

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT Ravel elismeréssel adózik tehetsége előtt. Francaix versenyművei ma is népszerűek és sikeresek a nemzetközi koncertpódiumokon. Fafúvósnégyese 1933 -ban keletkezett, tavaszi hangulatú mű.

FELIX MENDELSSOHN Mendelssohn Hamburgban született, apja, Abraham MendelssohnBartholdy gazdag bankár, a felvilágosodás híres fil zófusának, Moses Mendelssohnnak a fia volt. Szüleinek négy gyermeke közül Felix a második volt. A család 1811-ben Berlinbe költözött, áttért az evangélikus hitre, és nevét – hogy megkülönböztesse magát a család zsidó hiten maradt ágától – Mendelssohn-Bartholdyra változtatta.

Mendelssohn 18 évesen írta a-moll vonósnégyesét, párizsi utazásának hatására, mely meghatározónak bizonyult: a város pezsgő kulturális életének megtapasztalása, a helyi zenészekkel való találkozás után fogalmazta meg magának, hogy mélyebbre kell ásnia, Beethoven lesz a zenei kísérője. Az Op. 13 -as kvartett rendkívüli egyensúlyérzékről és érettségről árulkodik, s számos ponton tetten érhetjük benne Beethoven hatását.

WOLFGANG AMADEUS MOZART

10

Mozart A-dúr klarinétkvintettje (K. 581) 1789. szeptember 29-i keltezéssel készült el. Egyike a legkorábbi erre a hangszerre írott műveknek, és napjainkig megmaradt az egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabnak. Mozart e művét legjobb barátjának Anton Stadlernek ajánlotta, így az „Stadler-kvintett” néven került be a köztudatba. Bemutatóját 1789. december 22-én tartották. Ma a mű utolsó tétele hangzik el egy igen ritka és új építésű basszetklarinéton, melyet a mű és a Klarinétverseny (K. 622) okán Mozar-klarinétként is ismerünk.

synagogues_booklet_print.indd 10

11.04.16 09:39

FELIX MENDELSSOHN

WOLFGANG AMADEUS MOZART

synagogues_booklet_print.indd 11

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT JÁVORI FERENC Jávori Ferenc – Fegya – a Budapest Klezmer Band alapítója, Kossuthdíjas művész, az egyik legjelentősebb közép-európai klezmer zeneszerző. Régi-eredeti dallamok kutatója és gyűjtője, az így megismert dallamvilágból építi fel műveit, ezért hangzásvilága a legautentikusabb a régióban. A kelet-európai stetl (zsidó falu) életében számos rituális eseményhez, lakodalomhoz szervesen kapcsolódott a zene. A zsidó és nem zsidó zenei kultúra hatással volt egymásra és keveredett is, zsidó zenészek játszottak lengyel, orosz vagy moldvai menyegzőkön, és nem zsidó zenészek, főleg romák játszottak zsidó ünnepeken. A koncerten Jávori Ferenc 2001-ben írt szerzeményének, a Klezmer szvitnek Hóra tétele hangzik el. A Klezmer szvit hű és pontos tükre annak a zenei világnak, amelyből merít.

12

synagogues_booklet_print.indd 12

11.04.16 09:39

JĂ VORI FERENC

synagogues_booklet_print.indd 13

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL Ha elhangzott a zene, zeng az emlékezete.

P. B. Shelley

KARCAG

14

A karcagi zsidók történetét először a Hitközség második rabbija, Schück Salamon írta meg. Történeti adatok szerint Karcagon és a környező településeken (Kunmadaras, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkeve és Kunszentmárton) a zsidó vallású lakosok 1848 -ban kezdtek letelepedni.

Rabbijukká karcagi székhellyel Hirsch (Friss) Márkot választották, aki négy év után visszatért Tiszabőre, hogy apja örökségét, az ottani rabbiszéket elfoglalja.

Hosszú évtizedeken keresztül Debrecen és Budapest között a Karcagi Hitközség volt az egyetlen ortodox hitközség, Schüch Salamon 48 évig volt szellemi vezetője.

A mostani templom építését 1898 -ban kezdték meg. A főrabbi és a karcagi zsidóság legszebb napja 1899. március 20-án a templom felavatásának napja volt. A most 107 éves zsinagógát a karcagi Blaum Ferenc fi , Bolgár építész tervezte.

Letelepedés után a zsidóság rövid idő alatt beilleszkedett a város gazdasági és szellemi életébe. Jelentős szerepük volt a kereskedelemben, az iparban és a sport fejlődésében. Mint orvosok, kereskedők, iparosok, a társadalom megbecsült tagjai voltak. A zsinagóga utcája tiszteletből Kertész József nyomdász nevét kapta meg.

Schüch Salamon 1917 -ben bekövetkezett halála után fi , Schüch Mór lett a harmadik karcagi rabbi. Nyugati műveltsége, népszerűsége, ízes magyar beszéde miatt nagy népszerűségre tett szert az egész városban. A szégyenteljes zsidótörvények okozta megaláztatásokat jóságos szíve nem tudta elviselni, 1940 -ben meghalt. A karcagi zsidóság

synagogues_booklet_print.indd 14

11.04.16 09:39

KARCAG

synagogues_booklet_print.indd 15

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL életében meghatározó szerepük volt az iskoláknak. Jól képzett tanítóktól sajátították el a vallás és a műveltség alapjait a diákok.

1944 -ben még 778 fő volt a karcagi hitközség lélekszáma, amely 1945 után 332 főre csökkent, 446-an mártírhalált haltak. Emléküket a templom előcsarnokában lévő falra vésett nevük és a temetőben felállított Mártír Emlékoszlop őrzi.

A hitközség kis lélekszáma miatt istentiszteletet évente a holokauszt és a nagyünnepek alkalmával tartanak. Szívügyük a templom és a temető rendben tartása és fenntartása.

Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni. John Lennon EGER

16

A koncert a ma Zsinagóga Galériának nevezett egykori ortodox zsinagógában lesz, mely a zsidóság egri történetének egyik fontos emlékezőhelye.

Eger új történelme a törökök 1687-es kiűzése után kezdődött. A városban, holott az oszmán hódoltság alatt számuk megnövekedett, ekkor nem maradtak zsidók. A zömében déli eredetű, kereskedelemmel foglalkozó szefárd zsidók a megszállókkal együtt távoztak. Ezt követően Egerben nem is telepedhettek le, erről tanúskodik egy 1695-ös, Fenessy György püspök által kiadott oklevél, amely szerint Egerben reformátusok, de zsidók sem lakhattak. Nagyobb arányú betelepülésük csak 1840 -től indulhatott meg, elsősorban a környező falvakból – Kerecsenden, Felsőtárkányban Pyrker János László érsek kegyéből,

synagogues_booklet_print.indd 16

11.04.16 09:39

EGER

synagogues_booklet_print.indd 17

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL törvényváltozás jóvoltából. Az első betelepülő zsidó a sályi Schwarcz István nagykereskedő volt. Ő építette fel a vármegye első gőzmalmát az 1850-es években. Az 1844 -es adatok szerint 306 zsidó, zömében kereskedő és haszonbérlő élt Egerben. Már ekkor megszervezték a hitközséget, és röviddel ezután felépült – az előírásoknak megfelelően a patak partján (ma Hibay Károly utca) – klasszicista stílusú templomuk.

1846 -ban Weisz Józsefet választották meg rabbinak, aki a hitközséget harminchárom éven át vezette nagy odaadással. A rabbi minden reformot és újítást hevesen elutasított, de a szabadságharc idején Kossuth Lajost támogatta.

1945 után a kisszámú visszatérő egri zsidó az ortodox zsinagógát és az udvarán lévő imatermet használta istentisztelet céljára addig, amíg az 1956-os forradalom után még kevesebben nem lettek. A kifosztott és megrongálódott épületek a zsidó hitközség megszűnésével használaton kívül kerültek, ezért azokat eladták a városnak. Az elhagyatott kis zsinagóga, a mai Zsinagóga Galéria épülete 1986-ig üresen és kihasználatlanul állt. Ekkor az önkormányzat bérbe adta kereskedelmi célokra. A ’90-es évek végén az egri önkormányzat felújította, 2007 nyarától a Művészetek Háza Eger Kht. kezelésébe adta, 2013-ban pedig a Dobó István Vármúzeumhoz rendelte. Most nívós, elsősorban képzőművészeti kiállításokat rendeznek benne.

18

synagogues_booklet_print.indd 18

11.04.16 09:39

Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene. Heinrich Heine APOSTAG Apostagon zsidók 1760 körül az evangélikus és a református közösségek lakóhelyei között telepedtek le, kereskedőik üzletei pedig a Fő utcában működtek. Első barokk stílusú imaházukat a 18. század végén építették fel. Ez az épület 1820 -ban semmisült meg, amikor egy tűzvész az egész falut felemésztette. A ma is látható, klasszicizáló késő barokk stílusjegyeket viselő, kívülről egyszerű megjelenésű, elődjének elrendezését követő épület 1822 -ben készült el. Észak felől nyíló előteréből a férfiak léphettek beljebb, a nyugat felől lévőből a nők. Téli imateremként, később tanteremként, majd tanácsteremként külön helyiség szolgált. A kilencosztatú belső tér csehsüveg boltozatai négy oszlopra támaszkodnak. A baldachinszerűen kiépített, négyoszlopos bimaemelvényt középen, tehát az ortodox előírásoknak megfelelően helyezték el. A keleti falon lévő, kétoldalt kettős oszlopokkal közrefogott tóraszekrényhez hat lépcső vezet. A tóraszekrény felirata: „…a hegy pedig égett tűzben az ég szívéig...” (Mózes V. 4:11). Felette a lángoló Sinaihegy képe látható, a felhőkből előbukkanó mózesi kőtáblákkal. A belső díszítés 1820–22-ből származik; a hevedereket rozetták és páternoszter-mintás stukkódíszek emelik ki. A fehérre meszelt térben csak a tórafülkét keretezték sokfajta színnel, ennek plasztikus díszeit nagy, festett, barokkos drapéria egészíti ki. A női karzat a nyugati oldalon, a téli imaterem fölött helyezkedik el; mellvédfalát kőbábok díszítik.

Az 1800- as évek közepétől a zsidó lakosság nagy része a környező forgalmas városokba költözött Apostagról, kedvezőbb kereskedelmi-üzleti lehetőségek reményében. Az 1944 -es deportálás eredményeképpen az épület gazdátlanná vált, és állaga folyamatosan romlott.

synagogues_booklet_print.indd 19

19

11.04.16 09:39

APOSTAG

synagogues_booklet_print.indd 20

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL A ’45 utáni időkben hol állat-, hol gabona-, hol pedig gépraktárként funkcionált, a helyi termelőszövetkezet használta. A II. világháború tüzérségi tüzeit viszonylag jól átvészelte ugyan – teteje és a dél-nyugati falsarok kapott repesztalálatot –, az időjárás, a karbantartás hiánya és részben építőanyagainak elhordása miatt néhány évtized alatt vészesen leromlott az állapota. Az épület felújítására 1984–87-ben került sor a Műemléki Főfelügyelőség bevonásával, a „Műemlék” Tervezési Társaság VGMK tervezésében.

A munka magas színvonalát mutatja, hogy 1988 -ban elnyerte az Európai Unió Kulturális Örökség kitüntetését, az úgynevezett Europa Nostra-díjat.

Az épületet jelenleg kulturális célokra, faluházként használják. A zsinagógával szemben a szinte érintetlen állapotban fennmaradt zsidó temető tekinthető meg.

21

synagogues_booklet_print.indd 21

11.04.16 09:39

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban já­té­­kának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú­lyoz­­zák. Fi­scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségé­nek.

A ze­ne­kar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesz­tivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetkö­zi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013 -ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014 -ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz To­blacher Komponierhäuschen-díjat.

22

synagogues_booklet_print.indd 22

11.04.16 09:39

synagogues_booklet_print.indd 23

11.04.16 09:39

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

synagogues_booklet_print.indd 24

11.04.16 09:39

MŰSOR

2016. ÁPRILIS 17. 16.00

KARCAG, ZSINAGÓGA

2016. ÁPRILIS 19. 18.00

EGER, ZSINAGÓGA GALÉRIA

2016. ÁPRILIS 20. 18.00

APOSTAG, FALUHÁZ

.....

JEAN FRANÇAIX Fafúvósnégyes MENDELSSOHN a-moll vonósnégyes – I. tétel MOZART A-dúr klarinétkvintett – IV. tétel JÁVORI FERENC Klezmer szvit – Hóra vonósnégyesre, fuvolára, oboára és klarinétra

.....

KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK Eckhardt Violetta, hegedű Bujtor Balázs, hegedű Sipos Gábor, brácsa Liptai Gabriella, cselló Pivon Gabriella, fuvola Berger Márta, oboa Ács Ákos, klarinét Patkós Sándor, fagott A Budapesti Fesztiválzenekar, az EMIH és a Mazsihisz közös rendezvénye

synagogues_booklet_print.indd 1

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ

synagogues_booklet_print.indd 2

11.04.16 09:39

FISCHER IVĂ N

synagogues_booklet_print.indd 3

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ

A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR azokba a községekbe és városokba látogat el, ahol a házak között egy elhagyatott zsinagóga áll. Egykor imádkoztak ezek között a falak között, ma már az üresen maradt épületek többnyire más célt szolgálnak. Akad köztük raktár, kiállítóterem, néhányat szépen felújítottak, de van bizony romos is. A sok száz vidéki magyar zsinagógában csak elvétve, itt-ott tartanak istentiszteletet, a zsidó közösségek döntő többségét 1944 -ben kiirtották.

Pedig azelőtt békében éltek itt keresztények és zsidók. A gyerekek együtt játszottak, egy iskolába jártak. A szomszédok köszöntek egymásnak, elbeszélgettek, ismerték egymást, hiszen egy közösségben éltek.

Ma az egykori zsidó polgárok emlékét a temető mellett csak a megmaradt zsinagóga őrzi.

Ide, a zsinagógába hívjuk most egy ingyenes koncertre szeretettel az itt lakókat. A zenehallgatás után kis ismertetőt fognak hallani az épület történetéről, és arról az életről, ami egykor ezeket a falakat megtöltötte. Ismerkedjünk meg egykori szomszédaink emlékével, mindennapjaival. Hozzon a zene a szívekbe békét, megértést, toleranciát, megbecsülést. Fogadják szeretettel ajándék hangversenyünket.

FISCHER IVÁN, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

4

synagogues_booklet_print.indd 4

11.04.16 09:39

A RITMUS A SZÉTTARTÓT EGYSÉGBE FOGJA...

A Budapesti Fesztiválzenekar és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség együttműködése keretében „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” címmel programsorozat indult 2014 júniusában. Az első három helyszín (Mád, Albertirsa és Keszthely) után 2014 novemberében Szekszárdon, Szolnokon és Kisvárdán folytatódott a fi yelemfelkeltő, emlékeztető kulturális programsorozat. Legutóbb Gyöngyösön, Cegléden és Dombóváron járt a zenekar, most pedig Karcagra, Egerbe és Apostagra látogatnak. Az előadások keretében Jean Françaix, Mendelssohn és Mozart darabjai lesznek hallhatók, valamint felcsendül egy darab Jávori Ferenc szerzeményei közül is.

A nagy múltú magyar zsidóságra nemcsak a mai napig élettel teli fővárosi zsidó vallási és kulturális élet emlékeztet, hanem a szomorúbb sorsra jutott, kiüresedett, elárvult, épített örökség is a különböző vidéki városokban. A több tucat magára hagyott – építészetileg is különleges értéket képviselő – vidéki zsinagóga közül ezúttal három olyan helyszínre látogatunk el, ahol az elpusztított közösségre emlékeztető templomok más, profán célokat kaptak. Az ő sorsuk is a holokauszt utáni 70 év Magyarországának szomorú történetét szimbolizálja. A vészkorszakban kiirtották a vidéki zsidó közösségek majd mindegyikét, és a vidéki városok és falvak zsinagógáiba azóta sem tért vissza az élet.

Akkor legalább szólaljon meg bennük a zene, egy koncert, melyet ajándékul kínálnak a helyi lakosoknak. Jöjjenek el a koncertekre zsidók és nem zsidók, hozzák magukkal emlékeiket, melyeket szívesen megosztanának. Elevenítsék fel, hogyan éltek együtt valaha zsidók és keresztények, milyen volt az élet akkor, amikor ezeket a csöndes falakat még élet töltötte meg. A koncerteket követő beszélgetések nemcsak a holokausztról mint tények összességéről szólnak, hanem a veszteségekről is. A meg nem értés, a tudatlanság ugyanis újabb katasztrófákhoz vezet.

synagogues_booklet_print.indd 5

5

11.04.16 09:39

KÖSZÖNTŐ Ha ez ellen tenni akarunk, nem elég beszélni róla. Kell a zene is, főképp zsidó szerzők, de nem vallásos alkotásaiból tevődik majd össze. Yehudi Menuhin szavaival szólva: „A zene a káoszból rendet teremt, a ritmus a széttartót egységbe fogja, a harmónia az össze nem illőket ös�szeegyezteti.”

A helyszínek, a zsinagógák pedig a megmutatkozást szolgálják, a misztikum, a félelemkeltő ismeretlen közelebb hozását, megismertetését, ami elvezet a tudatlanság, az előítéletek és félreértések tisztázásához.

KÖVES SLOMÓ, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija

„A ZENE OTT KEZDŐDIK, AHOL A SZÓ HATALMA VÉGET ÉR.” DEBUSSY

6

Büszkeséggel tölt el, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség is csatlakozik a Budapesti Fesztiválzenekar „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” című, 2014ben elindított programsorozatához.

Szövetségünk célja többek között a magyar és az egyetemes zsidó kulturális értékek megőrzése és ápolása, kiemelt fi yelmet fordítva a Magyarországon évszázados múltra visszatekintő neológ vallási hagyományokra. Fontos küldetésünknek tartjuk a magyar társadalom számára hiteles módon bemutatni a zsidó és nem zsidó magyarok együttélésének történetét. Kiemelt hangsúlyt kívánunk fektetni a magyarországi zsidóság történetének, hagyományainak megismertetésére és a ma élő és újra virágzó zsidó közösség mindennapjainak megje-

synagogues_booklet_print.indd 6

11.04.16 09:39

lenítésére is. E célt szolgálják az általunk szervezett kulturális rendezvények, a Magyar Zsidó Múzeum állandó és időszaki kiállításai, és ezek közé illeszkedik a Fesztiválzenekar szép kezdeményezése is.

A „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” programsorozat fontos szerepet tölt be, hiszen a muzsika az emberiség egészének hangja, határtalan térben és időben. A zene hallgatása közben mind egyek vagyunk. A dallamok szárnyán lebegve, a zsinagógák ódon falai és ütöttkopott padsorai között ülve közösen gondolkodhatunk és beszélgethetünk a magyarországi zsidóság sorsáról, a holokauszt történetének felfoghatatlan fájdalmáról.

Apostag, Eger, Karcag és több más csodálatos vidéki városunk olyan helyszínek, ahol egykoron virágzó és alkotó magyar zsidó közösségek éltek békében a többségi társadalom tagjaival, közös hazánkat gyarapítva. Mára már csak az emlékük maradt, és szomorú hiányukkal szembesülhetünk a zsinagógák elárvult padsorai között, amelyek egy rég letűnt világban imától voltak hangosak. Az, ami történt, jóvátehetetlen, mégis közös tudássá tehető a közös emlékezés segítségével: ebben segítenek a szavak, de talán még többet segít a zene.

Oscar Wilde nemes gondolataival egyetértve hiszünk abban, hogy „a zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amelyről könnyeink sem tudnak semmit.”

ÁCS TAMÁS, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke

7

synagogues_booklet_print.indd 7

11.04.16 09:39

JEAN FRANÇAIX

synagogues_booklet_print.indd 8

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT A Budapesti Fesztiválzenekar évadról évadra többet tesz azért, hogy muzsikája ne szoruljon a koncerttermek falai közé. Egyedi hangversenyformákat vezetünk be, és egyre több szokatlan helyszínen zenélünk, hogy új kapcsolatot teremtsünk a közönséggel.

Közösségi Hetünk keretében 2014 nyara óta koncertezünk elhagyatott vagy funkcióját vesztett vidéki zsinagógákban – az első ilyen hangversenyünket a 220 éves mádi zsinagógában adtuk.

Magyarországon egykor élettel teli zsidó közösség élt, a zsinagógák jelentős része azonban a holokauszt következtében elnéptelenedett. Célunk, hogy az üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek az így megszólaló dallamokon, történeteken és ízeken keresztül ismerhetik meg azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Koncertjeinken zsidó származású és más szerzők művei, illetve klezmer dallamok hangzanak el. Áprilisban ismét három zsinagógában koncerteznek a BFZ művészei: Karcagon, Egerben és Apostagon.

Mostani Zsinagógakoncertjeinken a közönség Jean Françaix, Mendelssohn, Mozart, valamint Jávori Ferenc szerzeményeit hallgathatja meg, majd Karcagon Róna Tamás rabbi, Egerben és Apostagon Köves Slomó rabbi történelmi visszatekintésre és beszélgetésre invitálja a hallgatóságot, akik végül zsidó ételeket is kóstolhatnak.

Hogy milyen zene illik egy zsinagógába? A műsor kötődjön-e, és ha igen, hogyan kötődjön a zsidósághoz és a zsidó zenei hagyományokhoz? A BFZ műsora a kötődés többféle lehetőségét mutatja meg.

JEAN FRANÇAIX Jean Françaix francia zeneszerző és elismert zongorista. Gyerekként otthon kapta első zeneóráit: édesapja maga is zeneszerző és a Konzervatórium igazgatója, édesanyja énektanár. 6 évesen már komponál,

synagogues_booklet_print.indd 9

9

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT Ravel elismeréssel adózik tehetsége előtt. Francaix versenyművei ma is népszerűek és sikeresek a nemzetközi koncertpódiumokon. Fafúvósnégyese 1933 -ban keletkezett, tavaszi hangulatú mű.

FELIX MENDELSSOHN Mendelssohn Hamburgban született, apja, Abraham MendelssohnBartholdy gazdag bankár, a felvilágosodás híres fil zófusának, Moses Mendelssohnnak a fia volt. Szüleinek négy gyermeke közül Felix a második volt. A család 1811-ben Berlinbe költözött, áttért az evangélikus hitre, és nevét – hogy megkülönböztesse magát a család zsidó hiten maradt ágától – Mendelssohn-Bartholdyra változtatta.

Mendelssohn 18 évesen írta a-moll vonósnégyesét, párizsi utazásának hatására, mely meghatározónak bizonyult: a város pezsgő kulturális életének megtapasztalása, a helyi zenészekkel való találkozás után fogalmazta meg magának, hogy mélyebbre kell ásnia, Beethoven lesz a zenei kísérője. Az Op. 13 -as kvartett rendkívüli egyensúlyérzékről és érettségről árulkodik, s számos ponton tetten érhetjük benne Beethoven hatását.

WOLFGANG AMADEUS MOZART

10

Mozart A-dúr klarinétkvintettje (K. 581) 1789. szeptember 29-i keltezéssel készült el. Egyike a legkorábbi erre a hangszerre írott műveknek, és napjainkig megmaradt az egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabnak. Mozart e művét legjobb barátjának Anton Stadlernek ajánlotta, így az „Stadler-kvintett” néven került be a köztudatba. Bemutatóját 1789. december 22-én tartották. Ma a mű utolsó tétele hangzik el egy igen ritka és új építésű basszetklarinéton, melyet a mű és a Klarinétverseny (K. 622) okán Mozar-klarinétként is ismerünk.

synagogues_booklet_print.indd 10

11.04.16 09:39

FELIX MENDELSSOHN

WOLFGANG AMADEUS MOZART

synagogues_booklet_print.indd 11

11.04.16 09:39

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT JÁVORI FERENC Jávori Ferenc – Fegya – a Budapest Klezmer Band alapítója, Kossuthdíjas művész, az egyik legjelentősebb közép-európai klezmer zeneszerző. Régi-eredeti dallamok kutatója és gyűjtője, az így megismert dallamvilágból építi fel műveit, ezért hangzásvilága a legautentikusabb a régióban. A kelet-európai stetl (zsidó falu) életében számos rituális eseményhez, lakodalomhoz szervesen kapcsolódott a zene. A zsidó és nem zsidó zenei kultúra hatással volt egymásra és keveredett is, zsidó zenészek játszottak lengyel, orosz vagy moldvai menyegzőkön, és nem zsidó zenészek, főleg romák játszottak zsidó ünnepeken. A koncerten Jávori Ferenc 2001-ben írt szerzeményének, a Klezmer szvitnek Hóra tétele hangzik el. A Klezmer szvit hű és pontos tükre annak a zenei világnak, amelyből merít.

12

synagogues_booklet_print.indd 12

11.04.16 09:39

JĂ VORI FERENC

synagogues_booklet_print.indd 13

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL Ha elhangzott a zene, zeng az emlékezete.

P. B. Shelley

KARCAG

14

A karcagi zsidók történetét először a Hitközség második rabbija, Schück Salamon írta meg. Történeti adatok szerint Karcagon és a környező településeken (Kunmadaras, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkeve és Kunszentmárton) a zsidó vallású lakosok 1848 -ban kezdtek letelepedni.

Rabbijukká karcagi székhellyel Hirsch (Friss) Márkot választották, aki négy év után visszatért Tiszabőre, hogy apja örökségét, az ottani rabbiszéket elfoglalja.

Hosszú évtizedeken keresztül Debrecen és Budapest között a Karcagi Hitközség volt az egyetlen ortodox hitközség, Schüch Salamon 48 évig volt szellemi vezetője.

A mostani templom építését 1898 -ban kezdték meg. A főrabbi és a karcagi zsidóság legszebb napja 1899. március 20-án a templom felavatásának napja volt. A most 107 éves zsinagógát a karcagi Blaum Ferenc fi , Bolgár építész tervezte.

Letelepedés után a zsidóság rövid idő alatt beilleszkedett a város gazdasági és szellemi életébe. Jelentős szerepük volt a kereskedelemben, az iparban és a sport fejlődésében. Mint orvosok, kereskedők, iparosok, a társadalom megbecsült tagjai voltak. A zsinagóga utcája tiszteletből Kertész József nyomdász nevét kapta meg.

Schüch Salamon 1917 -ben bekövetkezett halála után fi , Schüch Mór lett a harmadik karcagi rabbi. Nyugati műveltsége, népszerűsége, ízes magyar beszéde miatt nagy népszerűségre tett szert az egész városban. A szégyenteljes zsidótörvények okozta megaláztatásokat jóságos szíve nem tudta elviselni, 1940 -ben meghalt. A karcagi zsidóság

synagogues_booklet_print.indd 14

11.04.16 09:39

KARCAG

synagogues_booklet_print.indd 15

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL életében meghatározó szerepük volt az iskoláknak. Jól képzett tanítóktól sajátították el a vallás és a műveltség alapjait a diákok.

1944 -ben még 778 fő volt a karcagi hitközség lélekszáma, amely 1945 után 332 főre csökkent, 446-an mártírhalált haltak. Emléküket a templom előcsarnokában lévő falra vésett nevük és a temetőben felállított Mártír Emlékoszlop őrzi.

A hitközség kis lélekszáma miatt istentiszteletet évente a holokauszt és a nagyünnepek alkalmával tartanak. Szívügyük a templom és a temető rendben tartása és fenntartása.

Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni. John Lennon EGER

16

A koncert a ma Zsinagóga Galériának nevezett egykori ortodox zsinagógában lesz, mely a zsidóság egri történetének egyik fontos emlékezőhelye.

Eger új történelme a törökök 1687-es kiűzése után kezdődött. A városban, holott az oszmán hódoltság alatt számuk megnövekedett, ekkor nem maradtak zsidók. A zömében déli eredetű, kereskedelemmel foglalkozó szefárd zsidók a megszállókkal együtt távoztak. Ezt követően Egerben nem is telepedhettek le, erről tanúskodik egy 1695-ös, Fenessy György püspök által kiadott oklevél, amely szerint Egerben reformátusok, de zsidók sem lakhattak. Nagyobb arányú betelepülésük csak 1840 -től indulhatott meg, elsősorban a környező falvakból – Kerecsenden, Felsőtárkányban Pyrker János László érsek kegyéből,

synagogues_booklet_print.indd 16

11.04.16 09:39

EGER

synagogues_booklet_print.indd 17

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL törvényváltozás jóvoltából. Az első betelepülő zsidó a sályi Schwarcz István nagykereskedő volt. Ő építette fel a vármegye első gőzmalmát az 1850-es években. Az 1844 -es adatok szerint 306 zsidó, zömében kereskedő és haszonbérlő élt Egerben. Már ekkor megszervezték a hitközséget, és röviddel ezután felépült – az előírásoknak megfelelően a patak partján (ma Hibay Károly utca) – klasszicista stílusú templomuk.

1846 -ban Weisz Józsefet választották meg rabbinak, aki a hitközséget harminchárom éven át vezette nagy odaadással. A rabbi minden reformot és újítást hevesen elutasított, de a szabadságharc idején Kossuth Lajost támogatta.

1945 után a kisszámú visszatérő egri zsidó az ortodox zsinagógát és az udvarán lévő imatermet használta istentisztelet céljára addig, amíg az 1956-os forradalom után még kevesebben nem lettek. A kifosztott és megrongálódott épületek a zsidó hitközség megszűnésével használaton kívül kerültek, ezért azokat eladták a városnak. Az elhagyatott kis zsinagóga, a mai Zsinagóga Galéria épülete 1986-ig üresen és kihasználatlanul állt. Ekkor az önkormányzat bérbe adta kereskedelmi célokra. A ’90-es évek végén az egri önkormányzat felújította, 2007 nyarától a Művészetek Háza Eger Kht. kezelésébe adta, 2013-ban pedig a Dobó István Vármúzeumhoz rendelte. Most nívós, elsősorban képzőművészeti kiállításokat rendeznek benne.

18

synagogues_booklet_print.indd 18

11.04.16 09:39

Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene. Heinrich Heine APOSTAG Apostagon zsidók 1760 körül az evangélikus és a református közösségek lakóhelyei között telepedtek le, kereskedőik üzletei pedig a Fő utcában működtek. Első barokk stílusú imaházukat a 18. század végén építették fel. Ez az épület 1820 -ban semmisült meg, amikor egy tűzvész az egész falut felemésztette. A ma is látható, klasszicizáló késő barokk stílusjegyeket viselő, kívülről egyszerű megjelenésű, elődjének elrendezését követő épület 1822 -ben készült el. Észak felől nyíló előteréből a férfiak léphettek beljebb, a nyugat felől lévőből a nők. Téli imateremként, később tanteremként, majd tanácsteremként külön helyiség szolgált. A kilencosztatú belső tér csehsüveg boltozatai négy oszlopra támaszkodnak. A baldachinszerűen kiépített, négyoszlopos bimaemelvényt középen, tehát az ortodox előírásoknak megfelelően helyezték el. A keleti falon lévő, kétoldalt kettős oszlopokkal közrefogott tóraszekrényhez hat lépcső vezet. A tóraszekrény felirata: „…a hegy pedig égett tűzben az ég szívéig...” (Mózes V. 4:11). Felette a lángoló Sinaihegy képe látható, a felhőkből előbukkanó mózesi kőtáblákkal. A belső díszítés 1820–22-ből származik; a hevedereket rozetták és páternoszter-mintás stukkódíszek emelik ki. A fehérre meszelt térben csak a tórafülkét keretezték sokfajta színnel, ennek plasztikus díszeit nagy, festett, barokkos drapéria egészíti ki. A női karzat a nyugati oldalon, a téli imaterem fölött helyezkedik el; mellvédfalát kőbábok díszítik.

Az 1800- as évek közepétől a zsidó lakosság nagy része a környező forgalmas városokba költözött Apostagról, kedvezőbb kereskedelmi-üzleti lehetőségek reményében. Az 1944 -es deportálás eredményeképpen az épület gazdátlanná vált, és állaga folyamatosan romlott.

synagogues_booklet_print.indd 19

19

11.04.16 09:39

APOSTAG

synagogues_booklet_print.indd 20

11.04.16 09:39

A HELYSZÍNEKRŐL A ’45 utáni időkben hol állat-, hol gabona-, hol pedig gépraktárként funkcionált, a helyi termelőszövetkezet használta. A II. világháború tüzérségi tüzeit viszonylag jól átvészelte ugyan – teteje és a dél-nyugati falsarok kapott repesztalálatot –, az időjárás, a karbantartás hiánya és részben építőanyagainak elhordása miatt néhány évtized alatt vészesen leromlott az állapota. Az épület felújítására 1984–87-ben került sor a Műemléki Főfelügyelőség bevonásával, a „Műemlék” Tervezési Társaság VGMK tervezésében.

A munka magas színvonalát mutatja, hogy 1988 -ban elnyerte az Európai Unió Kulturális Örökség kitüntetését, az úgynevezett Europa Nostra-díjat.

Az épületet jelenleg kulturális célokra, faluházként használják. A zsinagógával szemben a szinte érintetlen állapotban fennmaradt zsidó temető tekinthető meg.

21

synagogues_booklet_print.indd 21

11.04.16 09:39

ZENEKAR BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, ma pedig már a világ tíz legjobb zenekara között tartják számon. A kritikusok elsősorban já­té­­kának intenzitását és érzelmileg magával ragadó voltát hangsú­lyoz­­zák. Fi­scher Iván több mint harminc éve, a zenekar alapítása óta zeneigazgatóként irányítja a BFZ művészi munkáját. Ő az egyik kulcsa az együttes folyamatos megújulásának, kísérletező szellemiségé­nek.

A ze­ne­kar a világ legfontosabb zenei központjaiban és hangversenytermeiben, többek között a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, az amszterdami Concertgebouw-ban, valamint a londoni Royal Albert Hallban koncertezik. Állandó vendége továbbá olyan nemzetközi zenei fesztiváloknak, mint a Mostly Mozart Fesz­tivál, a Salzburgi Ünnepi Játékok vagy az Edinburgh-i Nemzetkö­zi Fesztivál. A BFZ két alkalommal nyerte el a Gramophone-díjat, a klasszikus zene „Oscarját”, míg 2013 -ban Mahler 1. szimfóniájának felvételéért Grammy-díjra jelölték. Mahler 5. szimfóniájának felvételéért 2014 -ben megkapta a Diapason magazin rangos díját, a Diapason d’Ort, valamint az olasz To­blacher Komponierhäuschen-díjat.

22

synagogues_booklet_print.indd 22

11.04.16 09:39

synagogues_booklet_print.indd 23

11.04.16 09:39

TÁMOGATÓK KÖSZÖNJÜK AZ EDDIGI TÁMOGATÁST PARTNEREINKNEK! Arany fokozatú partner

Ezüst fokozatú partnerek

Bronz fokozatú partnerek

Támogató partnerek

Állami partnerek Emberi Erőforrások Minisztériuma

Stratégiai partnerek

Médiapartnerek

synagogues_booklet_print.indd 24

11.04.16 09:39

A BFZ ELÉRHETŐSÉGE

Titkárság: 1033 Budapest, Polgár utca 8–10. B Telefon: +36 1 489 43 30 E-mail: bfofound@mail.datanet.hu Jegyrendelés: rendeles@bfz.hu Próbaterem: 1034 Budapest, Selmeci utca 14–16.

Honlap: www.bfz.hu Online jegyvásárlás: www.jegymester.hu Kiadja a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány Felelős kiadó a BFZ igazgatója, Stefan Englert

synagogues_cover_2016_print.indd 2

11.04.16 09:42

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR WWW.BFZ.HU

BFZ A KÖZÖSSÉGÉRT synagogues_cover_2016_print.indd 1

11.04.16 09:42