Budapest Bábszínház évados műsorfüzet 2015/2016 - repertoár gyerekeknek

Page 1

14+

Budapest Bábszínház

2015/2016 Repertoár gyerekeknek


Megvette már Megvette már az az ideit? ideit? Hétvégi bérletajánlatunk 2013/2014-es évadra Hétvégi családi bérletek aa2015/2016-os évadra


A Budapest Bábszínház 2015/16-os évada elé Egy ember életének első 12 événél nincs izgalmasabb, lenyűgözőbb és meghatáro-

Egy előadás, amellett, hogy életre

zóbb időszak. Amit kisgyerekkorunkban érzünk, tapasztalunk, tanulunk, az örökre

szóló élményt jelenthet, gyakran

a részünkké válik. A mesék, amelyek gyerekként elvarázsolnak vagy megérintenek,

olyan kérdéseket tesz fel, amelyeket

még felnőttként is hatnak majd arra, hogyan élünk. Nekünk, felnőtteknek – szülők-

érdemes továbbgondolni, továbbfűzni,

nek, pedagógusoknak, bábszínházi alkotóknak – épp ezért óriási a felelősségünk,

továbbjátszani. A 2015/16-os évadtól

hogy a megfelelő történetek a megfelelő életkorban találják meg a gyerekeket.

Végvári Viktória vezetésével elindul

Színházunk új évadának összeállításánál ismét nagy hangsúlyt fektettünk arra,

a színház-pedagógiai program, amely

hogy minden korosztálynak tudjunk olyan előadást ajánlani, amely valódi

reményeim szerint új utakat nyit meg.

élményt jelenthet.

A gyerekelőadások közül elsőként

Az óvodás gyerekek szívesen azonosulnak az állatmesék emberi tulajdonságokkal

A Hétfejű Tündér, a Tíz emelet boldogság

felruházott hőseivel. Különösen, ha ezek az állathősök maguk is gyerekek, mint

és a Csomótündér című produkciókhoz

Boribon, a medve, Findusz, a macska, vagy legújabb bemutatónk főszereplője,

készül foglalkozás.

a mindig kalandvágyó Nyúl Péter. Az Ellinger Edina rendezte előadásban egy négy-

Műsorfüzetünkben a napsárgától a sö-

gyermekes nyúlcsalád élete elevenedik meg a dimbes-dombos angol vidéket idéző

tétnarancsig tart a színskála, amely a kü-

paravánrendszer mögött. Szintén az óvodás közönségnek szól a népszerű osztrák

lönböző korú gyerekeknek szóló előa-

író-illusztrátor, Janosch műveiből készülő Kistigris és Kismackó című produkció.

dásokat jelöli. Reméljük, idén is minden

Kolozsi Angéla rendezése önfeledt játékossággal szól olyan, az óvodások számára is

gyerek megtalálja majd azt a produkciót,

ismerős kérdésekről, mint a barátság vagy az elfogadás.

amely éppen most, éppen róla szól.

Az iskola talán a legfontosabb vízválasztó egy gyerek életében: a játékos óvodáskort felváltja a tanulás, a közösségbe való beilleszkedés, a „felnőtt életre készülés” időszaka. Az állatmesék helyett immár a tündérmesék hősei és hősnői, a rettenthe-

MECZNER JÁNOS

tetlen királyfiak és toronyba zárt királylányok válnak követendő példává. Ezekben

a Budapest Bábszínház igazgatója

a mesékben már mindenért meg kell küzdeni: le kell győzni a sárkányt, megmászni az Üveghegyet, felismerni a rozzant gebében a táltost, és az is előfordul, hogy nem lesz mindenki boldog a végén. Épp úgy, mint az életben, később. Továbbra is repertoárunkon maradnak a kisiskolások számára leginkább mintát nyújtó történetek: a Fehérlófia, a Lúdas Matyi, a Rózsa és Ibolya. Ezen előadások sorába illeszkedik Lázár Ervin varázsmeséje, A legkisebb boszorkány is. Lengyel Pál nagy sikerű rendezését Kuthy Ágnes újítja fel. A klasszikus tündérmesék mellett mindig szükség van mai, itt és most játszódó, a varázsvilágot a hétköznapokba átültető előadásokra is. A Tíz emelet boldogság városi óriásai után ezúttal egy városi tündért ismerhetnek meg a kisiskolás gyerekek. A Csomótündér feladata, hogy örökre összekösse az egymásnak rendelt királyfiak és királylányok cipőfűzőjét. De vajon mi történik akkor, ha tévedésből rossz párokat köt össze? A Tengely Gábor rendezte előadás a mese nyelvén szól a válásról.


Színház minden korosztálynak Óvodások A 3-4 évesek az egyszerű, kevés cselekményű, epizodikus szerkezetű történeteket képesek követni és megérteni, míg a 4-5 évesek már el tudják különíteni mesét a valóságtól, ez pedig a bonyolultabb cselekményű, több konfliktust tartalmazó történetek feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos azonban, hogy ebben az életkorban a gyerekek még nem értik meg az elvont erkölcsi tanításokat, ezek számukra kizárólag a vágyakon, illetve a konkrét következményeken alapulnak.

Ajánlott előadások: Boribon és Annipanni, Csizmás kandúr, Diótörő, Hoppá-hoppá!, Kistigris és Kismackó, Lúdas Matyi, Marcipán cica, Misi mókus vándorúton, Nyúl Péter, Pettson és Findusz.

Kisiskolások Ebben a korban kialakul a feladat- és kötelességtudat, az érzelmi és cselekvésbeli önkontroll, megértik a társadalmilag elfogadott és tiltott tartalmakat, a szabályokat jobban betartják, rugalmasan képesek alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez. Gondolkodásuk egyre inkább fogalmivá válik, érdeklődnek a jelenségek okai iránt, néha akár filozófiai vagy társadalmi kérdések is foglalkoztatják őket, fejlődik empátiás képességük. Változik félelmeik tárgya: gyakori a haláltól, betörőktől, szellemektől, de megjelenhet elvárásoktól, vagy a kortársak el nem fogadásától való félelem is. A kisiskolások képesek követni a bonyolultabb cselekményű, több szálon futó történetet is, megértik a mesék mélyebb tartalmát, tanulságát. Erkölcsi szinten már a társadalmilag elfogadott és tiltott tartalmakat is megértik, és arról véleményt alkotnak.

Ajánlott előadások: Csizmás kandúr, Csomótündér, Diótörő, Fehérlófia, Hagymácska, A Hétfejű Tündér, Hókirálynő, Hoppá-hoppá!, János vitéz, Kistigris és Kismackó, A legkisebb boszorkány, Lúdas Matyi, Nyúl Péter, Rózsa és Ibolya, Tíz emelet boldogság, Túl a Maszat-hegyen, A varázsfuvola.


A Budapest Bábszínház abban is különleges a színházak között, hogy a legszélesebb életkori palettán kínál előadásokat. Ám nem véletlen, hogy melyik előadást milyen életkorú nézőknek ajánljuk: ebben segít a színkódolás.

Kamaszok A kamaszkor a bizonytalanság kora. A 10-14 éveseket már foglalkoztatja a Ki vagyok én? kérdés. A serdülők hajlamosak túlzásokba esni, gyakran provokálnak. Saját véleményüket, ízlésüket egyre markánsabban artikulálják, próbálgatják az önállóságot, különbözni akarnak a felnőttektől. Fontos, hogy megmutassák, ők mások, mint a szülők, vitatkoznak, lázadnak és kérdőre vonnak, a kortársak hatása, a velük szembeni megfelelni vágyás azonban erős. A pubertás alatti bizonytalanság következtében a kamaszok a társaiktól várják a megerősítést, hozzájuk akarnak alkalmazkodni.

Ajánlott előadások: Csomótündér, Fehérlófia, A Hétfejű Tündér, A legkisebb boszorkány, Líra és Epika, Rózsa és Ibolya, Tíz emelet boldogság, Trisztán és Izolda.

Majdnem felnőttek és felnőttek A középiskolásokat már szinte minden előadásra elhozhatják a szülők vagy a pedagógusok, sőt gyakran ők maguk választják ki, mit szeretnének megnézni, de fontos, hogy az előadásban felvetett témák megbeszélésére kerüljön sor.

Ajánlott előadások: Az ember tragédiája, Kabaré, A kaukázusi krétakör, Kivi, Líra és Epika, Oidipusz-karantén, Semmi, Trisztán és Izolda.

Impresszum Budapest Bábszínház - 2015/2016-os évad Felelős kiadó: Meczner János igazgató Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. 1062 Budapest, Andrássy út 69. telefon: +36-1-321-5200, e-mail: info@budapestbabszinhaz.hu Szerkesztő: Papp Tímea, Munkatárs: Gimesi Dóra, Grafikai munka: Halisten Stúdió, Fotó: Abrakadabrafotó Kiadó: Funzine Média Kft. 1053 Budapest Kálvin tér 2., tel.:+3613231727, fax: +3613231726, e-mail: info@funzine.hu Nyomdai kivitelezés: Oláh Nyomdaipari Kft. az esetleges műsorváltozásokért, valamint a műsorfüzetben megjelenő adatok valóságtartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget.


Naptár 2015/2016 Szeptember

Október

November

10. 08.

Az Állami Bábszínház megnyitása (1949)

December

Január

Február

12. 18.

A Diótörő ősbemutatója Szentpéterváron (1892)

09. 24.

A Misi mókus vándorúton ősbemutatója (1961) 01. 06.

Fazekas Mihály születése (1766) 09. 30.

A varázsfuvola ősbemutatója Bécsben (1791)

11. 09.

A feltalálók napja

12. 22.

Lázár Ervin halála (2006) 10. 23.

Gianni Rodari születése (1920)

02. 17.

Nemzetközi macskanap


Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

BÁBU Fesztivál

03. 20.

Gyermekszínházi világnap

05.05.

Lázár Ervin születése (1936)

08. 01.

03. 21.

Bábszínházi világnap

03. 27.

Színházi világnap

A Rózsa és Ibolyát, illetve a Fehérlófiát június első vasárnapja: is lejegyző költő, pedagógusnap népmesegyűjtő, Arany László halála 04. 02. (1898) Hans Christian Andersen születésnapja (1805), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

07. 28.

Beatrix Potter születése (1866) 04. 22.

Csillagászati világnap május utolsó vasárnapja: gyereknap


Premier

Csomótündér

5+

50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Író: GIMESI DÓRA, Dramaturg: PALLAI MARA Látvány: MICHAC GÁBOR, Rendező: TENGELY GÁBOR

A Csomótündér már évszázadok óta köti egymáshoz a szerelmespárokat,

„Van a világon egy csomó tündér,

amikor egy nap végzetes hibát követ el: egy össze nem illő pár, Menyus ki-

ezt mindenki tudja. Tavasztündérek,

rályfi és Panni királylány cipőfűzőjét gabalyítja össze. A királyfi és a királylány

konyhatündérek, villamosvezető-

mindent megtesznek, hogy boldogan éljenek, amíg meg nem halnak, de foly-

tündérek. De Csomótündér csak

ton hasra esnek a cipőfűzőjükben, hisz nem lettek egymásnak teremtve.

egyetlen egy van. És hogy mit is

A kisfiuk, ifjabb Menyus pedig egyre szomorúbban és kétségbeesettebben

csinál pontosan a Csomótündér?

hallgatja szülei állandó veszekedését… Mit tehet ilyenkor a Csomótündér?

Hát csomóz. Gombolyít. Köt.

El lehet-e vágni a tévedésből kötött csomót?

Na de mit csomóz, mit gombolyít,

Gimesi Dóra darabjában mai királyfiak és királylányok küzdenek meg

mit köt? Cipőfűzőket, természete-

a hétköznapok bánataival és örömeivel. Az előadás a gyerekek számára átél-

sen. Királyfiak és királyleányok cipő-

hetően, a mese nyelvén beszél olyan kortárs helyzetekről, mint a válás vagy

fűzőit gombolyítja, köti, csomózza

a mozaikcsaládok létrejötte.

össze, és nincs az az olló, az a kés, az a varázslat, ami a Csomótündér

ellinger edina

csomóit kibonthatná.”


Kistigris és Kismackó

Premier

3+

JÁTSZÓ-TÉR

Író: JANOSCH, Az adaptáció készítője, rendező: KOLOZSI ANGÉLA Látvány: SIPOS KATALIN, SISAK PÉTER

„kistigris

Kistigris és Kismackó egy barátságos kis kunyhóban élnek a folyó mellett.

Igazán jó sorunk van. Mindenünk

Kismackó sokat horgászik, Kistigris gombászni jár, esténként jókat főznek, fi-

megvan, ami szem-szájnak ingere.

nomakat esznek, és nagyokat beszélgetnek. Ám a két jó barát olykor úgy érzi:

És félnünk sem kell semmitől, mert

valami mégis hiányzik… Ezért aztán egy nap elindulnak, hogy megkeressék

erősek vagyunk. Ugye, Mackó?

Panamát, ahol minden banánillatú, máskor elásott kincs, vagy új barátok

kismackó

után kutatnak. De vajon jobb hely-e Panama, mint a folyómenti kunyhó? Mi

Úgy van. Én olyan erős vagyok,

az ára a hirtelen jött gazdagságnak? És az új barátok vajon épp olyan kedve-

akár egy mackó, te olyan erős vagy,

sek, mint a régiek?

akár egy tigris. És ez éppen elég.”

A népszerű osztrák író-illusztrátor, Janosch meséiben az élet nagy kérdései

© Janosch film & medien AG,

nül simulnak bele Kistigris és Kismackó otthonos kis világába. Az óvodásokat

barátságról, hűségről, hiányról, valódi és hamis értékekről szinte észrevétleBerlin

szórakoztató egyszerű és humoros történetekben olyan gondolatok bújnak

A szerző engedélyét a Hofra Kft.

meg, amelyekről az előadás után is érdemes lesz beszélgetni gyerekeknek és

(www.hofra.hu) közvetítette.

felnőtteknek egyaránt.

kovács judit


Premier

A legkisebb boszorkány

6+

90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: LÁZÁR ERVIN, Bábok, díszlet: OROSZ KLAUDIA, Zene: DARVAS FERENC, Rendező: LENGYEL PÁL (felújítás: KUTHY ÁGNES)

Lázár Ervin meséjében három fiatal boszorkány, Rilla, Marilla és a szeplős

„Tündér Tercia háza körül különös

kis vakarcs, Amarilla azt a feladatot kapja Anya-Banyától, hogy veszejtsék

szél támadt, lobogtatta a lakodal-

el Király Kis Miklóst. Amarilla első látásra beleszeret a hős királyfiba,

mi tüzeket, lebegtette a táncolók

aki azonban Tündér Terciát, a világ legszebb lányát keresi. Meg is találja,

ruháit, bedudált a kéménybe.

meg is szabadítja a sárkánytól, és Amarilla segítségével a boszorkányok min-

Király Kis Miklós, maga sem tudta,

den mesterkedése ellenére megszerzi az aranyszőrű táltos csikót, kiállja az

miért, elszomorodott. Kiosont

összes mesebeli próbát. Anya-Banya büntetésből széllé változtatja Amarillát,

a kertbe, a szélbe tartotta az arcát.

mert megszerette és megsegítette a királyfit, aki boldogan él Tündér Terciá­

- Mit akarsz, te szél, miért

val, míg meg nem hal… de ahányszor csak feltámad a szél, elszomorodik,

szomorítasz?

mert eszébe jut a legkisebb boszorkány, akinek a boldogságát köszönheti.

A szél csak sírt, sírdogált körülötte,

Lázár Ervin Ámi Lajos népmesei motívumokból szőtt történetét meséli újra.

és mintha egy vörös hajtincset

Seprűn lovagoló boszorkányok, láncra vert sárkány, szélsebesen vágtató

látott volna, egy szeplős arcot.

táltos lovak elevenednek meg a fordulatos történetben, amely a rengeteg

Király Kis Miklós, a győztes,

kaland, csoda és átváltozás mellett leginkább mégis a szerelemről

állt szomorúan a kertben.”

és az önfeláldozásról szól. semjén nóra


Premier

Nyúl Péter

4+

80 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: BEATRIX POTTER, Színpadi adaptáció: FEKETE ÁDÁM, Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA, Zene: TALLÉR ZSÓFIA, Rendező: ELLINGER EDINA

Nyúl Péterrel mindig történik valami. Mágnesként vonzza a bajt, a galibát.

„Egyszer volt, hol nem volt, volt

Mesénk kezdetén – Nyúl mama határozott tiltása ellenére – átszökik a szom-

egyszer egy Nyúl család. Ez volt

széd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hi-

a családnevük, hogy: Nyúl.

hetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei

És nemhiába, hiszen nyuszik

felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha

voltak ők egytől-egyig, ízig-vé-

a feje lágya? (Nem.) Vajon felnőttként is épp olyan lesz, mint gyerekként?

rig, tapsifültől farokbojtig, meg

(Persze. Sőt.)

vissza. Egy nagy tölgyfa gyökerei

A nagy sikerű Boribon és Annipanni alkotói ezúttal Beatrix Potter bájos állat-

között éltek, egy két és félszobás

meséiből készítenek előadást az óvodás és kisiskolás közönségnek.

üregben, az erdő szélén. A családot

Meg a szüleiknek. És minden gyereknek, aki nem akar még felnőni, no meg

Nyúl Mama vezette, ő ügyelt

minden felnőttnek, aki nem felejtette el, milyen volt gyereknek lenni.

az odútartásra, ő tartott rendet az üreg táján, és nevelte egyedül négy gyermekét: Tapsit, Fülest,

juhász ibolya

Pamacsot, és végül, de nem utolsó sorban, sőt… Pétert.”


Boribon és Annipanni ZENÉS BÁBJÁTÉK | 80 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: MARÉK VERONIKA, Színpadi adaptáció: GIMESI DÓRA, Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA, Zene: TALLÉR ZSÓFIA, Rendező: ELLINGER EDINA

Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek. Mert mindenki vágyott már piros kisautóra, barátkozott össze kóbor cicával, vagy épített házat az asztal alatt. Mindenki volt már beteg, fújt a kádban buborékot, és kért anyától még egy esti mesét. És mindenkinek van legjobb barátja, mint Annipanninak Boribon és Boribonnak Annipanni.

„Építettem egy házat az asztal alatt, Tető van fölöttem és körbe falak. Egy zsámoly az asztal, Egy kocka a szék, Egy párna az ágyam, Egy bélyeg a kép. Tágas a házam, jók a bútorok, De vendéget hívok, mert egyedül vagyok.”

mórocz adrienn

3+


Hoppá-hoppá, avagy

3+

Vadkan Dönci és Cirmos Liza BÁBJÁTÉKOS CIVÓDÁS | 50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Író: FRANZ ZAULECK, PAUL OLBRICH, Versek: ERDŐS VIRÁG, Látvány: HOFFER KÁROLY, LÉNÁRT ANDRÁS, Zene: DARVAS BENEDEK, Rendező: KUTHY ÁGNES

Valóban úgy is érzi Dönci, a vaddisznó és Liza, a macska, ahogy mondják?

„dönci

Tényleg ilyen egyszerű lenne megszokni egymást? Egy rendmániás cica

Liza meg én, mi igazán jól kijövünk

és egy bumfordi vadkan együtt kénytelen kihúzni a telet egy használaton

egymással. Annak is nagyon örülök,

kívüli kisbuszban az erdő közepén. Együttélésük számtalan ismerős konflik-

hogy szereti a rendet és a tisztasá-

tust és vicces helyzetet teremt, hiszen ez a mese rólunk is szól…

got, és ezért mindent meg is tesz.

kemény istván

liza

Csöppet sem zavar!” Dönci meg én, mi igazán jól kijövünk egymással. Annak is nagyon örülök, hogy szeret barkácsolni, csúszkálni, és kacatokat gyűjteni. Csöppet sem zavar!”


Misi mókus vándorúton

ZENÉS BÁBJÁTÉK | 80 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Tersánszky Józsi Jenő meséiből összeállította: KARDOS G. GYÖRGY, Bábok: BRÓDY VERA, Díszlet: ORSZÁG LILI, Rendező: KOVÁCS GYULA

Egy előadás, amin generációk nőttek fel. A bemutatón ülő csöppségek ma már nagymamák és nagypapák, akik jó néhány évvel később gyerekeikkel jöttek el egy hétvégi előadásra, ma pedig izguló unokáikkal várják, hogy felgördüljön a függöny, és megismerjék a cserfes Misit, a szorgalmas mókustársakat, a bölcs Rókus mókust, a csalafinta Bumba majmot, a vándorcirkuszt. Hogy a hősökkel együtt képzeletben ők is hajóra és léghajóra szálljanak, megküzdjenek a csörgőkígyóval, a tigrissel, a krokodillal, eljussanak Afrikába, és átéljenek sok-sok kalandot.

„Jóváteszem ezt a vétket Hozok télre eleséget Messze távol, külországból Afrikából. Akárhogyan fúj a szél Misi mókus útra kél.” kovács marianna

3+


Csizmás kandúr

5+

MACSKAFURFANG KÉT RÉSZBEN | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Charles Perrault meséjét bábszínpadra alkalmazta: NAGY VIKTÓRIA ÉVA, SCHNEIDER JANKÓ, Dalok: LOVASI ANDRÁS, SZABÓ ATTILA, Tervező: GROSSCHMID ERIK, Rendező: SCHNEIDER JANKÓ

Csizmás kandúr igen különleges macska: nem csak nyávog, beszél is

„Úgy néz ki, a Gergő gyerek

– nem is keveset, s nem is akárhogy. Nem véletlen tehát, hogy Gergőt

támogatja, hogy úr legyek.

– akinek igencsak mostoha sors jutott – ráveszi élete nagy kalandjára, amely-

Nyávogjon más, én meguntam,

ben XVII. Pléhsisakos Adalbert egyetlen lányának, Izodóra királykisasszony-

ember leszek, megtanultam

nak keze a tét. Sajnos azonban erre a királylányi kacsóra más is igényt tart… Vajon macskánk hogy vágja ki magát a nehéz helyzetekből?

a jó modort, a nyelvjárást,

Sikerül-e Gergőnek Izodóra királykisasszonyt meghódítania?

a két lábon elsétálást, a korzón a fejbiccentést, hölgyeknek a finom, pengés humoromat tartogatom, hogyha kell, Lekapom a kalapom. Bár látna Lidi néni most, megtudná, hogy a kis okos cicuskából milyen úr lett most!”

karádi borbála


Pettson és Findusz ZENÉS MACSKAKAPARÁS | 50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Sven Nordqvist művei alapján írta: FEKETE ÁDÁM, Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA, Zene: MÁRKOS ALBERT, Mozgás: HEGYMEGI MÁTÉ, Rendező: BERECZKI CSILLA

„findusz Te, a nadrág, az miért pont nadrág? És a csapágy miért pont csapágy? És azt tudtad, hogy négy lábam van? Neked hány lábad van? Van olyan, hogy nadrágcsapágy? Olyat szeretnék! Mik ezek a rajzok itt? És azt ismered, hogy a nyuszika megy az erdőben, és találkozik a mosógéppel? Mert én nem. Elmondod? Úristen, hová tűnt a szemem? Nem látom a szemem! Tetszik a bajszom? A te bajszod azért olyan sűrű, mert százéves vagy? Mentél már neki üvegajtónak? Én még nem, az milyen? Az üvegajtó is fából van? Vagy nadrágból? Csak kérdezem. pettson Figyelj rám, Findusz. Ismertetem a házirendet. Első szabály: egyszerre csak egy kérdést lehet feltenni.” A svéd szerző maga illusztrálta könyveinek címszereplője egy magának való falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz. Findusz – mint minden gyerek – ezer kérdést tesz fel, és ha nem tetszik neki valami, világgá megy. Pettson pedig – mint minden felnőtt – szabályokat állít fel, olykor elveszti türelmét, de mindennél jobban szereti szeleburdi macskáját. Az előadás egy év történetébe sűríti a furcsa páros kalandjait. A tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, és mire eljön a karácsony, az is kiderül hány születésnapja lehet egy macskának, hogyan készül a palacsintatorta, mi az a mikulásgép, és kik azok a muklák.

ács norbert

4+


Diótörő

5+

KARÁCSONYI VARÁZSLAT | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Zene: P. I. CSAJKOVSZKIJ, Szövegkönyv: SZILÁGYI DEZSŐ (E. T. A. Hoffmann meséje alapján), Díszlet: KOÓS IVÁN, Maszkok, bábok: BRÓDY VERA, Szőnyi Kató rendezése alapján színpadra állította: MECZNER JÁNOS

„Stahlbaum egészségügyi főtanácsos gyermekeinek december huszonnegyedikén egész nap tilos volt bemenniük a nappali szobába és még inkább az

Nem lehet karácsony Diótörő nélkül! Ez az a klasszikus, amit évről évre

abból nyíló szalonba. Frici és Marika a hátsó szoba sarkában kuporogtak,

látni és hallgatni kell.

az alkonyi sötétség egyre mélyült körülöttük. Frici titokban súgta meg

Az előadás igazi gyöngyszem:

húgának (aki éppen hétéves múlt), hogy a bezárt szobákból kora reggel óta

a békebeli biedermeier környezet-

különös zizegést, zörgést és halk koppanásokat hall, s a folyosón az imént

ben a mese valóban megelevenedik,

sötét kis emberke - nem más, mint Drosselmeier keresztpapa - suhant végig

a bábtechnikák széles skálájának

nagy ládával a hóna alatt.

köszönhetően a bábok játékossága

Marika örömében összecsapta a kezét, és fölkiáltott:

szinte kimeríthetetlen.

- Ó, vajon mi szépet csinálhatott nekünk?”

bánky eszter


Lúdas Matyi

5+

ASZTALI BÁBRAJZFILM | 50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Író: TASNÁDI ISTVÁN, Látvány: MIARECZKY EDIT, Rendező: FIGE ATTILA,

Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné Fazekas Mihály klasszikusát: kötelező olvasmány, rajzfilm, az első magyar színes film. Az előadás hű

„matyi Egy! Megérett a meggy.

marad a klasszikus történethez és a hagyományhoz, a magyar folklór

Kettő. Suhog már a vessző.

örökségéhez, ugyanakkor a 21. század igényeihez igazítja a mesét: Matyi és

Három. Ütöm-vágom,

az izgága lúd viszontagságai a hagyományos asztali bábjátékot rajzfilmes öt-

Négy….

letekkel ötvözve, magyar népi motívumokból építkező látvánnyal, kicsiknek

döbrögi

és nagyoknak egyaránt szórakoztató módon kerülnek színre.

Segítsééééég!”

kovács katalin


Rózsa és Ibolya

5+

NÉPMESEFANTASY | 100 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: GIMESI DÓRA, Zene: LÁZÁR ZSIGMOND, Látvány: BORÁROS SZILÁRD, Rendező: KOVÁCS GÉZA

„Szívembe néma semmi költözött

Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért – mi a közös bennük? Ez a nép-

a hátamon szárnyak hiánya fáj

mese, amit mindannyian feldolgoztak, és amelyben az emberek hétköznapi

napok peregnek ujjaim között

és a tündérek varázslatos világa elevenedik meg szerelemmel, cselszövéssel,

árnyék vagyok, árnyak fölött király.”

meneküléssel, átváltozással és tündérporral. És aki eddig nem hitte el, hogy a népmesék nem nélkülözik az izgalmat és a humort, sőt hasonlítanak a fantasykhez, ez a zenés előadás biztosan meggyőzi.

csajághy béla


Tíz emelet boldogság

13+ 5+

ÓRIÁSI SZERELEM | 50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Író: GIMESI DÓRA, Színpadi adaptáció: VERES ANDRÁS, Díszlet: GROSSCHMID ERIK, Bábok: BARTAL KISS RITA, Zene: TESZÁREK CSABA, Rendező: KOVÁCS PETRA ESZTER

Jankó óriás, és egy angyalföldi tízemeletesben lakik – mivel a városi óriások

„A csillagok ezt nem látták, mert

általában tízemeletesekben laknak – szeme ablak, szemhéja redőny, szíve lift,

messze vannak.

könnye csőtörés. Magányos, mert nem ismer senkit, aki hozzá hasonló lenne.

Én nézem őket, de ők nem látnak

Egy nap egy csillagász költözik a házba, aki messzelátójával kémleli az eget

engem, és ez így a jó.

éjszakánként. Amikor aztán egyszer Jankó is belenéz a távcsőbe, megpillant

Ember a szobában, szoba az óriás-

egy gyönyörű óriáslányt, akit Etelkának hívnak, egy óbudai tízemeletesben.

ban, óriás a Földön, Föld a naprend-

Óriási nevetések és óriási könnycseppek kísérik történetünket, a két ház

szerben, naprendszer a Tejúton,

különös lakói pedig összefognak, hogy a magányos óriások találkozhassanak.

Tejút a végtelenben.

De szerelmes házakban lakni nem mindig kényelmes dolog, hiszen rengeteg

Szédületes, ha belegondolunk.”

váratlan esemény történhet a lakókkal… A Mesebolt Bábszínházzal közös előadás. hannus zoltán


Fehérlófia

14+ 6+

BÁBOS VILÁGMINDENSÉG | 110 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: SZÁLINGER BALÁZS, Látvány: ÁRVAI GYÖRGY, SZŰCS EDIT, Zene: KOVÁCS MÁRTON, Mozgás: HEGYMEGI MÁTÉ, Rendező: VERES ANDRÁS

Zeneien csengő mágikus szavak, vetítés, játék fénnyel és árnnyal, valódi

„királylány

varázslat, óriásbábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső

Te vagy a dal, mit a szívem talált,

utazás a lét síkjai között hőseink nagy kalandja során és persze humor jellemzi

N em tudja még, félve dúdolja csak.

az egyik legismertebb és legsokrétűbb magyar népmeséből készült előadást.

fehérlófia

Olyan ez az ősi mese, mint egy szuperhőstörténet:

Visszajöttünk, mert láttuk a halált,

bár Fehérlófia nem visel álruhát, de különleges képességekkel rendelkezik,

S az életnél nem volt izgalmasabb.”

állhatatos és az igazságot védelmezi. A kalandok során azonban – ellentétben a képregényekből vagy filmekből ismert külföldi kollégáival – fejlődik jelleme, mert a barátság, a hűség, a kitartás erényei még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, azokért meg kell küzdeni. tatai zsolt


Hagymácska

6+

ZENÉS-BÁBOS SZABADSÁGHARC | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: GIANNI RODARI, Színpadi adaptáció: KHALED-ABDO SZAIDA, Látvány: GROSSCHMID ERIK, Zene: DARVAS BENEDEK, Rendező: VERES ANDRÁS

Helyszínünk egy különös ország, melyben zöldségek és gyümölcsök élnek.

„Tök bácsi, Alma néni, milyen élet az,

Hagymácska, Vadkörte, Alma néni, Tök úr és a többiek lehetnének akár

amikor megmondják, hogy mikor

boldogok is, ám uralkodójuk, az önhitt és korlátolt Citrom hercegnő citrom-

mit szabad csinálni?”

katonáival hatalmaskodik felettük, Paradicsom herceg pedig a Cseresznye grófnők nevében sanyargatja a népet. Amikor Hagymácska nagypapáját igazságtalanul börtönbe vetik, a kisfiú elindul, hogy kiszabadítsa. A nagy kalandhoz a többi gyümölcs- és zöldséggyerekkel együtt Cseresznye grófnő kisfia, a palotában nevelkedett Cserkó is csatlakozik. A bátor és nyíltszívű gyerekek akaratuk ellenére válnak hőssé, amikor közös erővel szembeszállnak a zsarnoksággal, a kalandos út végén pedig nem csak Hagymapapa szabadul ki a börtönből, de az egész gyümölcs- és zöldségvilág megváltozik…

Gianni Rodari örökösének engedélyével, a SIAE és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével. pethő gergő


A Hétfejű Tündér

6+

CSILLAGKALAPÁLÁS HÉT SZÓLAMBAN | 50 PERC (SZÜNET NÉLKÜL) | JÁTSZÓ-TÉR

Lázár Ervin meséjét bábszínpadra alkalmazta: GIMESI DÓRA, Látvány: MÁTRAVÖLGYI ÁKOS, Zene: SÁRY LÁSZLÓ, Rendező: KUTHY ÁGNES

A Négyszögletű Kerek Erdő határán, nem messze Ajahtan Kutarbani király

„Nincs nálam csúnyább gyerek

fazsindelyes palotájától, nem messze a kerttől, ahol Varga Julcsa, a Virág-

Rácpácegresen.

szemű locsolja különleges virágait, ott, ahol Babó Titti nagypapája kalapálja

Miért vagyok én ilyen csúnya? Kiért?

a csillagokat az égre, ott él hősünk, egy csúnya kisfiú, akinek a lába gacsos,

Miért? Mi végre?

a feje úritök, a termete girbegurba, kineveti a tükörképe, lépte nyomán

Ki végre?”

elhervadnak a virágok, megijednek tőle az emberek. Természetesen nem akar csúnya lenni. Két szomszédja van: a csodálatosan muzsikáló Rácegresi, aki azt tanácsolja neki, hogy ha egyszer jó szíve lesz, elfelejti csúnyaságát, és a kevéssé tehetséges Pácegresi, aki arra buzdítja, álljon bosszút a csúnyaságáért. Így hát hadakozni indul karddal, lándzsával, péklapáttal, vassal, vérrel, vencsellővel – elindul, hogy felkutassa minden bajának okozóját, a titokzatos Hétfejű Tündért… hoffer károly


Hókirálynő

5+

SZÉLESVÁSZNÚ TITOKSZÍNHÁZ | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: HANS CHRISTIAN ANDERSEN, JEVGENYIJ SVARC, Látvány: MICHAC GÁBOR, Zene: KISS ERZSI, Rendező: FIGE ATTILA

„Messze északon, ahol mindent

Andersen klasszikus meséjében egy tükörszilánk fúródik Kay szemébe,

hó és jég borít, és annyira hideg

így a kisfiú egy csapásra elfelejti korábbi életét és legjobb barátját, Gerdát.

van, hogy egy szempillantás alatt

Északra megy a Hókirálynővel, a káprázatos jégpalotába, ahol nincs szeretet,

megfagy még a tűz is, ott élt káp-

nincs barátság, csak hideg tökéletesség. Gerda azonban utána indul, hogy

rázatos jégbirodalma közepén a

kiszabadítsa. Útja egy különös országon, egy rablótanyán és végtelen hóme-

Hókirálynő. De nem csak a birodal-

zőkön vezet keresztül, míg megérkezik az örök tél birodalmába…

ma volt jégből, hanem a szíve is. És

De fel tudja-e olvasztani egy kislány állhatatos szeretete Kay jéggé fagyott

volt neki egy tükre.

szívét? Elhozhatja-e egyetlen virágzó rózsa a tavaszt?

Ez a tükör a legszebb zöldellő mezőt is főtt spenótnak mutatta,

Jevgenyij Svarc örököseinek

a legjobb embereket fertelmes

engedélyével, az FTM Agency

arcúnak, s akinek csak egy

és a Hofra Kft. (www.hofra.hu)

szeplőcske aranylott

közvetítésével.

az arcán, az is ragyásképűnek látszódott benne.”

pallai mara


Túl a Maszat-hegyen

6+

ZENÉS KALANDJÁTÉK | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | SZÍNHÁZTEREM

Író: VARRÓ DÁNIEL, Zeneszerző: PRESSER GÁBOR, Látvány: GROSSCHMID ERIK, Rendező: KOVÁCS GÉZA

A tiszták és a pacák örök harcába véletlenül belekeverednek a se nem tiszta, se nem sáros, az ősmaszatosságban élő maszat-hegyiek. S vajon ki az, kik azok,

„Jövünk, hahó! Jövünk, hahó! Ma a rosszon győzzön a jó!

akik szenvedő részesei, majd hősei lesznek ezeknek a küzdelmeknek?

És mindenki szabad legyen

Természetesen a gyerekek: Maszat Janka és Muhi Andris, a két jó barát.

Túl a Maszat-hegyen!

És persze bonyodalmak garmadája, szerelem, árulás, kaland, kalózhajó, bör-

Fönn az ég legyen szép koszoskék,

tön, no meg egy náthás angol költő is szerepel ebben a gyermekek és felnőttek

Nyíljanak mindenütt büdöskék,

számára is érdekes, varázslatos műben.

És mosdatlan-mocsoktalanul Legyen szép maszatos minden A Maszat-hegyen innen

rusz judit

És túl!”


A varázsfuvola

6+

DERŰS PRÓBATÉTEL | 90 PERC (1 SZÜNETTEL) | JÁTSZÓ-TÉR

Zene: W. A. MOZART, Szöveg: FORGÁCH ANDRÁS (E. SCHIKANEDER LIBRETTÓJÁNAK FELHASZNÁLÁSÁVAL), Látvány: KOÓS IVÁN, Rendező: MECZNER JÁNOS

Mozart varázsoperájának meséje – mint minden igazi és szép mese –

„Itt megtisztul a lélek,

a jó és a gonosz küzdelméről szól. Az előadásnak pedig az a célja, hogy gye-

E csarnok mélye szent,

rekközelien, szórakoztatóan nevelje a majdani színház- és zeneszerető, -értő

Mert tiszta itt a lélek,

fiatal közönséget. Így aztán nem véletlen, hogy a marionett-mesejáték

És szűzi itt a csend.”

egy színházban játszódik, ahová megérkeznek a nézők, lapozgatják a műsorfüzetet, hangol a zenekar, és elkezdődik az előadás, amelyben a báboknak a legkiválóbb magyar operaénekesek kölcsönzik hangjukat. blasek gyöngyi


BÁBU Fesztivál

Lázár Ervin meséivel A márciusi fesztivál neve nem csupán a műfaj legfontosabb szereplőjét jelöli, de olvasható rövidítésként is: BÁbfesztivál BUdapesten. Célunk hetedik éve változatlan: izgalmas, új utakat kereső társulatok gyerekeknek, ifjúsági közönségnek vagy felnőtteknek készült kamara-bábelőadásait bemutatni a fővárosban. A tematikus fókuszt egy éve kezdtük el, akkor a talán legismertebb magyar bábfigura, Vitéz László és Kemény Henrik életműve került központba. 2016-ban a fesztivál hetében az egyik legfontosabb és legkedveltebb meseíró, Lázár Ervin meséit láthatják az érdeklődők többféle feldolgozásban, az ország minden szegletéből. A megannyi kitüntetéssel és díjjal elismert Lázár Ervin 1936-ban született és 2006-ban hunyt el. Nincs gyerek és felnőtt, aki ne ismerné A Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, A manógyárat, A Hétfejű Tündért, Berzsiánt és Didekit, Szegény Dzsonit és Árnikát, A legkisebb boszorkányt, Hapci királyt vagy épp Bab Bercit. Lázár Ervin hőseivel – akiknek neveit az író gyermekeivel közösen találta ki – könnyű azonosulni, hiszen esendőségük ismerős számunkra. A mesék játékos nyelve, sajátos finom humora és morális üzenete minden életkorban megérintik az olvasót.

Az író nem csupán a báb műfajához, de a Budapest Bábszínházhoz és elődünkhöz, az Állami Bábszínházhoz is kötődött darabjaival (Árgyélus királyfi, Berzsián és Dideki, A Hétfejű Tündér, A legkisebb boszorkány, Szegény Dzsoni és Árnika), 1992–93-ban pedig a színház dramaturgja volt.


Több, mint egy előadás Mozgató – a Budapest Bábszínház színház-pedagógiai programja báb/játék/találkozás A bábművészet, a színház és a drámapedagógia eszközeit kínáljuk, hogy nézőink számára előadásaink a hagyományos nézői szerepen túl a színházzal és a bábbal való találkozás, az aktív véleményformálás és a történetekben rejlő problémák vizsgálatának lehetőségét is jelentsék. Első évadunk fókuszában az előadásainkat előkészítő és feldolgozó foglalkozások lesznek, minden korosztály számára. A foglalkozásokat színházpedagógus tervezi és vezeti, színházunk művészeinek részvételével és bevonásával. A programokon előzetes bejelentkezés után vehetnek részt a csoportok, osztályok.

A program vezetője Végvári Viktória színház-pedagógus, a Mozgató helyszíne a Második Emelet, a Budapest Bábszínházban kifejezetten erre a célra kialakított terem.

Az évad tervezett programjából: • Előkészítő és feldolgozó foglalkozások A Hétfejű Tündér és a Tíz emelet boldogság című előadásokhoz, valamint az új bemutatókhoz kapcsolódóan • Múzeumpedagógiai program a Koós Iván Galéria kiállításaihoz • Pedagógusok számára módszertani műhelymunkák

A programról tájékozódhat színházunk honlapján és szervezési osztályán. Részletes információ: szervezes@budapest-babszinhaz.hu és mozgato@budapest-babszinhaz.hu


Az évad újdonsága, hogy az eddigi hagyományokra, tapasztalatokra építve, és a nézői kéréseket, javaslatokat figyelembe véve segítjük az előadások feldolgozását, a hozzájuk kapcsolódó ismeretanyag elmélyítését.

Az előadások feldolgozását segítő oktatási segédanyagok

A Magyartanárok Egyesületének szakmai közreműködésével készülnek azok az ingyenes, a Budapest Bábszínház honlapjáról letölthető feladatlapok, amelyek Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek fejlesztési területeihez és nevelési céljaihoz kapcsolódóan, a kulcskompetenciákkal a központban, elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ember és társadalom műveltségterületeket figyelembe véve támogatják a pedagógusok munkáját. A segédanyag a darabválasztáshoz szükséges információk mellett az előadás megtekintésének iskolai előkészítését és feldolgozását megkönnyítő, kidolgozott, „konyhakész” tanórai feladatokat tartalmaz. A feladatlapok készítői olyan kreatív órai tevékenységekre tesznek javaslatokat, amelyek építenek a hétköznapi rutintól eltérő programban rejlő többletlehetőségekre, és a látott művel kapcsolatos felfedeztető tevékenységek, közös gondolkodás révén valóban maradandóvá teszik az előadásélményt.


Bábábécé Árnyjáték Az átlátszó vászon mögött elhelyezett lámpa fénye világítja meg a menekülő, madárrá változott Rózsa és Ibolya bábját. A figurát akár papírból is kivághatjuk otthon, egy lepedő mögött vagy fehér fal előtt a lámpához való közelítéssel és távolítással játszhatunk a méretekkel.

Bunraku Több száz éves japán technika, eredetileg hárman mozgatják szigorú hierarchiában a körülbelül egy méter magas bábot. Egyszerűbb változatában ketten keltik életre Boribont, aki a főmozgató hangján szólal meg. Figyelem, itt igazán fontos az együttműködés!

Feketeszínház Ez a több száz éves, Kínából eredő színházi forma a csoda világa: fekete a háttér, UV-lámpák világítják meg a fluoreszkáló színű bábokat, kellékeket, amelyeknek a mozgatói az előadás végéig láthatatlanok maradnak az arcot, kezet takaró fekete ruha miatt. Ilyen technikával készült a Hókirálynő is.


Előadásainban nem csupán életkorilag, de technikailag is nagyon széles a skála, hiszen minden báb mást tud, másra alkalmas.

Kesztyűs báb Az egyik legismertebb technikában a bábot a kezére húzza a játszó, és úgy kelti életre a figurát a paraván mögött. Ehhez Misi mókus és barátai esetében is kiváló ritmusérzék szükséges.

Marionett A figurát zsinórokra függesztik, a zsinórok vége egy vagy több farúdon, úgynevezett kereszten található. A bábszínész felülről, gyakran láthatatlanul animálja a bábot, és mindkét kezét használja ehhez, mert a keresztet és a zsinórokat egyaránt mozgatja. A 13 évesnél idősebbeknek ajánlott Semmiben a Hamupipőke nevű kutya is ilyen marionett, bár mozgatója látszik.

Maszk Ősi eredetű a maszkos játék is, eleinte vallási szertartásokhoz kötődött. Az arcot álarc, azaz maszk takarja, a játszó testére jelmez kerül, így részben élő-, részben mozgás-, részben pedig bábszínházi elemeket is találunk az ilyen típusú játékban. Például a Diótörőben, ahol a két gyereket, Marikát és Fricit játszó színészekre kerül maszk.


Bábábécé

Muppet Jim Henson nevéhez fűződik a Muppet Show, ahonnan ezt a bábtípust a legtöbben ismerik. (A szó maga a marionette és a puppet, azaz báb angol szavak összevonásával keletkezett.) Olyan, mint egy kesztyűs báb, de a kezeket pálcák segítségével lehet mozgatni, és a száj is nagyra tátható, mint ahogyan Répa nyomozó is látható, aki a Hagymácska című előadásban szerepel.

Óriásbáb Leginkább karneválokon, utcai felvonulásokon használják azokat az életnagyságúnál általában nagyobb bábokat. Néha – mint a Diótörőben – színházban is belebújik a bábjátékos egy ilyen, őt láthatatlanná tevő „jelmezbe”. Egy technika, amit a visszahúzódó alkatúak is elkezdhetnek.

Pálcás/botos báb A legtöbbször a pálcás/botos bábokat is paraván mögött használják, azaz itt sem látszódik a bábos, a Rózsa és Ibolya előadás azonban kivétel ebből a szempontból. Leegyszerűsítve: a báb teste egy botra épül, ezt fogja a művész az egyik kezében, a báb kezeibe rögzített pálcákkal pedig sokféle gesztust tud csinálni.


Síkbáb A síkbábot csak egyetlen nézetből, elölről, hátulról vagy oldalról, mozgathatjuk (billegtethetjük) a paraván mögött, jobbra, balra, előre, hátra, föl, le. A János vitéz huszárjai forogni is tudnak, ennek az a titka, hogy a figurának mindkét oldala ki van dolgozva. Egy síkbáb otthon is könnyedén elkészíthető, ha a papírból kivágott figurát hurkapálcára ragasztjuk.

Síkmarionett Ez a különleges bábtípus mozgási lehetőségeit tekintve annyit tud, mint egy síkbáb, tehát a színpad szélével párhuzamosan lehet billegtetni vagy döntögetni, ugyanakkor a vezetőpálca zsinórokkal van összekötve az egyes végtagokkal, így tudnak például A varázsfuvola szereplői mozogni.

Tárgyjáték Egy kis fantáziával a mindennapi használati tárgyak is életre kelhetnek. Pontosan úgy, ahogyan Pettson állít össze a barkácsműhelyben néhány szokatlan eszközből egy mikulást. Ez a technika tulajdonképpen bárhol, bármivel kipróbálható.


Színházi ábécé

– avagy hogyan készül az előadás? Természetesen minden az ötlettel indul, aztán összeáll a stáb: az író, a dramaturg, a rendező, a látvány tervezője, a zeneszerző, a koreográfus, és elkészül a szereposztás.

A színészek az olvasópróba alkalmával ismerik meg a szöveget – vagy a rendező olvassa fel, esetleg a szerző, vagy az egyes szereplők szerepeik szerint –, a rendezői koncepciót, megnézhetik a díszletmakettet és a jelmezterveket, és mivel a bábszínházban minden bonyolultabb, mint az élőszínházban, kipróbálhatják a részben elkészült bábokat is.

Az elemzőpróbák még asztal mellett zajlanak, ezek feladata és célja az, hogy a színészek megismerjék az egyes karaktereket, pontosan tudják az egyes helyzetek hátterét. Eközben a műhelyekben elmélyült munka folyik, készülnek a bábok, a díszletek, a ruhák, beszerzik a kellékeket.


A színpadon először rendelkezőpróbák zajlanak, ahol jelzésekben, tehát nem igazi díszletben, és általában próbaruhában, azaz saját, kényelmes, a jelmezre még nem emlékeztető öltözékben vannak a színészek. A rendező jelenetről jelenetre beállítja a színpadi mozgásokat, a színészi játék egyes elemeit. A szereplők általában még a súgó segítségével mondják a szöveget, de a színpad egyre inkább kezd hasonlítani az előadás színpadához.

Az emlékpróbákon egyre jobban ismerik a színészek a szövegüket – a súgó persze ott ül segítségképp –, és egyre biztosabbak abban is, mit és hogyan kell csinálni a színpadon. A technikai elemeket egyre gyakorlottabban kivitelezik, a karakterformálás is egyre mélyül.


Ezeken a próbákon nem mindig van szükség minden szereplőre, van, hogy a rendező csak néhány színésszel dolgozik egy-egy jeleneten, ez a részpróba.

Azt, hogy kire van szükség a következő napon, a színházi próbatáblán olvashatják el az érintettek, a színészek és a műszak tagjai, a díszletezők, az öltöztetők, a világosítók, hangosítók, az ügyelő, a súgó. A bemutató előtt egy héttel éjjel-nappal próbálnak a művészek, ez a főpróbahét. Akár még egészen nagy változtatások is történhetnek, ha a rendező az előadás érdekében azt fontosnak érzi, de az biztos, hogy ekkor áll igazán össze a produkció.


A házi főpróba zártkörű, csak a legközelebbi kollégák ülnek a nézőtéren. A nyilvános főpróba viszont tulajdonképp a kész előadás. Azt szokás mondani, ha a főpróba nem sikerül, jó lesz az előadás.

A premier nézői közt sok a drukker: kollégák, családtagok, barátok, de a kritikusok jó része is ilyenkor jön színházba. Különleges alkalom ez: az előadás útjára indul, és elkezdi saját életét élni.


Nyitott színház A Budapest Bábszínház több, mint színház: sokszínű bábművészeti központ és közösségi tér. A Koós Iván Galéria izgalmas tárlatoknak ad otthont: a hazai báb- és színháztörténet kiemelkedő alkotóinak munkáit mutatjuk be.


A 2015/2016-os évad tervezett kiállításai: Mesék a szigetekről, 25 éves a Vaskakas Bábszínház 2016 tavaszán hetedik alkalommal szervezzük meg a BÁBU Fesztivált a műfaj izgalmas előadásaival, ezúttal Lázár Ervin meséire koncentrálva.

2016. március 21-én ismét szokatlan fővárosi helyszíneken várjuk a báb régi és új rajongóit, hogy együtt ünnepeljük a Bábszínházi Világnapot. Továbbra is helyt adunk könyvbemutatóknak, szakmai rendezvényeknek, beszélgetéseknek.


Díjak

Boribon és Annipanni A legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díj – VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé A legjobb látvány díja (Koós Iván-díj, Lisztopád Krisztina) – VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé A legjobb gyermek- és ifjúsági előadása – Színikritikusok Díja 2014 Fődíj, a legjobb színészi alakítás díja (Bercsényi Péter) – 21. Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál

A Hétfejű Tündér A legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díj –VI. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé A legjobb dramaturg díja (Békés Pál-díj, Gimesi Dóra) – VI. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé A legjobb látvány díja – Harmony World Puppet Carnival, Bangkok (2014) A legjobb rendezés, látvány, zene, előadás és színészi munka díja – Arany Szikra Fesztivál, Kragujevác (2015)


Nemzetközi szereplések Hoppá-hoppá! A legjobb látvány díja – 15. Interlyalka Fesztivál, Ungvár

Lúdas Matyi A Nemzetgazdasági Minisztérium különdíja – VII. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén A legjobb női alakítás (Kovács Judit) és a legjobb férfi alakítás (Tatai Zsolt) díja - 13. Banja Luka-i Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál Meghívás a Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválra, a „Kis hősök nagy világa” fesztiválra Pozsonyba, valamint a PIF nemzetközi bábfesztiválra Zágrábba

Tíz emelet boldogság A Magyar Bábművészek Szövetségének különdíja Hannus Zoltánnak – Magyarországi Bábszínházak XII. Találkozója Jelölés a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriában – Színikritikusok Díja 2014 A Nemzetgazdasági Minisztérium különdíja a legjobb gyerekelőadásnak - 8. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle Meghívás a III. Lurkó Fesztiválra (Csíkszereda), valamint a II. Fux Fesztre (Nagyvárad)


Vigye haza az élményt! A rendező ajánlása: Az előadást kisóvodás kortól ajánlom mindazoknak, akik szívesen néznek bábszínházat. Beatrix Potter három története, melyeket Fekete Ádám fiatal színházi íróval fűztünk össze, Nyúl Péter életéről és az ő családjáról szól. Nyúl Péter egy nagyon szerethető nyúl gyerek, aki nagycsaládban nő fel, szófogadatlansága, éhsége és kíváncsisága miatt pedig roppant izgalmassá válik az élete. Mivel én magam is háromgyerekes anyuka vagyok, ezért nagyon érdekel, hogyan tudom megmutatni ennek a nagycsaládos létnek az örömét és a nehézségeit egy nyuszicsalád életén keresztül. Az angol írónő meséi nagyon hasonlóak a nagymamám által fejből mesélt „Rossz Péter” történetekhez, melyeket gyerekként izgalommal hallgattam, sokszor ítélkezve a rakoncátlan kisfiún, aki persze a mese végére mindig tanult a hibáiból. Az eredeti mesékben egyfajta elegáns, angolszász közeggel találkozhatunk. Természetes élőhelyükön ismerjük meg az állatkákat, akik ugyanakkor emberi ruhákat viselnek és méltósággal élik az életüket. Ez olyan sármot ad Beatrix Potter történeteinek, amelyet mindenképpen szeretnék megőrizni, így az eredeti művek stílusa sem sérül. Az előadás képzőművészeti világa az angol vidéki életet tükrözi, ezt Lisztopád Krisztina tervezőnek köszönhetjük. Szeretnénk, ha az itt látott színpadi képek, bábok sokáig kellemes emlékként maradnának meg a nézőkben. Mindketten hisszük, hogy a gyerekeknek és a velük bábszínházba járó felnőtteknek különösen igényes vizualitású előadásokat kell létrehozni, mivel sokak számára a Budapest Bábszínház jelenti az első, a meghatározó színházi élményt. A klasszikus kesztyűsbáb technikához nyúlunk vissza, és „bolondítjuk meg” egy egész színpadot betöltő, a színészek számára is izgalmas paravános rendszerű díszlettel. Mindehhez pedig Tallér Zsófia zenéje adja meg azt az érzetet, hogy valóban egy angol vidéken érezzék magukat, akik beülnek a nézőtérre. Remélem jól fognak szórakozni!

Író: Beatrix Potter Fordító: Szabó T. Anna Színpadi adaptáció: Fekete Ádám Látvány: Lisztopád Krisztina Zene: Tallér Zsófia Asszisztens: Bánky Eszter Rendező: Ellinger Edina Szereplők: Mesélő: Pallai Mara

4+

Péter Márkus Sándor m. v. Aki egy közös képet szeretne NyúlNyúlBenjámin: Hoffer Károly Nyúlmama: Juhász Ibolya

Tapsi: Karádi Borbála Péterrel, nem kell mást tenni, Pamacs, mint Naspolya, Cincogi Cecília: Semjén Nóra Szeretettel: Ellinger Edina

Füles, Masni, Macska: Rusz Judit Gergelyfi bácsi, Benjámin apukája, Szentjánosbogarak: Kemény István A hangfelvételen közreműködtek: Varázshangok Gyermekkar Kórusvezető: Gupcsó Gyöngyvér Bérletek válthatók a színház honlapján, jegypénztárában (VI., Andrássy út 69., telefon: 06-1Budapest Chamber Sinfonietta 342-2702), közönségszervezők részére a színház szervezőirodájában (VI., Andrássy út 69., telefon:

hazavinni egy előadás-szórólapot!

Rajzold magad Nyúl Péter mellé és vágd ki, így lesz egy közös képetek!

06-1-461-5090, fax: 06-1-5091, e-mail: szervezes@budapest-babszinhaz.hu)

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nyúl család. Ez volt a családnevük, hogy: Nyúl. És nemhiába, hiszen nyuszik voltak ők egytől-egyig, ízig-vérig, tapsifültől farokbojtig, meg vissza. Egy nagy tölgyfa gyökerei között éltek, egy két és félszobás üregben, az erdő szélén. A családot Nyúl Mama vezette, ő ügyelt az odútartásra, ő tartott rendet az üreg táján, és nevelte egyedül négy gyermekét: Tapsit, Fülest, Pamacsot és végü, de nem utolső sorban, sőt... Pétert.” Nyúl Péterrel mindig történik valami. Mágnesként vonzza a bajt, a galibát. Mesént kezdetén – Nyúl Mama határozott tiltása ellenére – átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya? (Nem.) Vajon felnőttként is épp olyan lesz, mint gyerekként? (Persze. Sőt.) A nagy sikerű Boribon és Annipanni alkotói (Ellinger Edina rendező, Lisztopád Krisztina tervező és Tallér Zsófia zeneszerző) ezúttal Beatrix Potter bájos állatmeséiből készítenek előadást az óvodás és kisikolás közönségnek. Meg a szüleiknek. És minden gyereknek, aki nem akar még felnőni, no meg minden felnőttnek, aki nem felejtettel el, milyen volt gyereknek lenni.

Az előadásra jegyek válthatók a Budapest Bábszínház jegypénztárában (VI. Andrássy út 69.; telefon: 06-1/342-2702) közönségszervezők részére a színház szervezőirodájában (VI. Andrássy út 69.; telefon: 06-1/461-5090 , fax: 06-1/4615091 e-mail: szervezes@budapest-babszinhaz.hu) www.budapest-babszinhaz.hu www.facebook.com/babszinhaz babszinhaz.postr.hu

A történet kezdetén 12 és fél rózsa nyílt ki. De hogyan lesz a magból virág?

Állítsd sorba a növekedés fokozatait!

Az olvasni tudók a Hókirálynő műsorfüzetével idézhetik fel a mesét.

6+

Jevgenyij Svarc örököseinek engedélyével, az FTM Agency és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével.

Hokiralyno_fogl_fuzet.indd H ki l A5 i dd 11

2015.02.18. 18:07 2015 02 18 18 06

Hokiralyno_fogl_fuzet.indd 5

2015.02.18. 18:07


Az iskolásokat színház-pedagógiai foglalkozásokkal és tanórai segédanyaggal várjuk, a legkisebbekről sem feledkezünk meg. Az óvodások és szüleik otthon közösen idézhetik fel a színházban látottakat.

Marék Veronika – Gimesi Dóra

es

Annipanni

te z s s t á Boribonn J al! is

Vágd ki Bo rib a szaggato ont, a Cicát és Szuszit tt össze a sza vonal mentén, ragaszd lag két vég ujjadra, ét, húzd és máris bábozhats az z!

Boribon, Szuszi és a Cica kivágható ujjbábjaival eljátszhatják Boribon és Annipanni kalandjait.

Rendező: Ellinger Edina AZ ELŐADÁS DÍSZLETEIHEZ A FARROW&BALL FESTÉKEKET A FAB COLOR HUNGARY KFT. BIZTOSÍTOTTA. TÁMOGATÓ: BUDAPE STI SZÍNHÁ ZI KERE T, MUNICIPALIT Y OF BUDAPE ST CIT Y, SELBST V ERWALTUNG DER HAUP TSTADT BUDAPE ST

budapest_babszinhaz_indd_layout_A5_4oldalas_jav.indd 1

9/24/13 4:01 PM

Franz Zauleck

Paul R. Olbrich

budapest_babszinhaz_indd_layout_A5_4oldalas_jav.indd 3

9/24/13 4:02 PM

Franz Zauleck

Erdős Virág

Paul R. Olbrich Erdős Virág

Ha Cirmos Liza és Vadkan Dönci figuráit és a piros buszt egy-egy hurkapálcára felragasztják, újra 3+

átélhetők a Hoppá-hoppá! izgalmai.

Rendezte: Kuthy Ágnes

Budapesti Színházi Keret

Municipality of Budapest City Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest

2014.12.15. 18:44

3+ Rendezte: Kuthy Ágnes

Budapesti Színházi Keret

Municipality of Budapest City Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest

2014.12.15. 18:44


Társulat

Bánky Eszter Ács Norbert Beratin Gábor

Ellinger Edina Csajághy Béla Hannus Zoltán


Karádi Borbála Hoffer Károly

Juhász Ibolya

Kovács Katalin Kemény István

Kovács Judit


Társulat

Pallai Mara Kovács Marianna Mórocz Adrienn

Rusz Judit Pethő Gergő Radics Rita


Spiegl Anna Semjén Nóra Szolár Tibor

Állandó vendégeink: Bassa István

Bercsényi Péter

Blasek Gyöngyi

Erdei Juli

Giovannini Kornél Hárai Ágnes

Horváth Márk e. h. Kazinczy Ildikó

Teszárek Csaba

Jankovics Péter Krista Anita

Lendváczky Zoltán

Makra Viktória

Márkus Sándor

Mészáros Máté

Papp Orsolya

Tatai Zsolt

Gyurkó Henrik

Horváth Alexandra e. h.

Sz. Nagy Mária

Szatory Dávid Tóth Mátyás e. h.


Hasznos információk A Budapest Bábszínház az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított Andrássy úton, a főváros egyik legszebb részén található. Az épület 1907 óta ad otthont színháznak, bábszínházként 1949-től várja a nézőket.

Megközelítés • Kisföldalattival (M1) a Vörösmarty utcai megállóig. • Villamossal (4, 6) az Oktogonig, majd rövid séta a Hősök tere irányába. • Trolival (73, 76) az Andrássy út (Vörösmarty utca–M1) megállóig. • Busszal (105) a Vörösmarty utcai megállóig.

Elérhetőségek

Központi telefon: +36-1-321-5200

Központi e-mail: info@budapest-babszinhaz.hu

Honlap: www.budapest-babszinhaz.hu

Facebook: facebook.com/babszinhaz

Blog: babszinhaz.reblog.hu


Jegyvásárlás Egyéni vásárlóknak a színház jegypénztárában

Cím: Budapest, VI. Andrássy út 69.

Nyitvatartás: hétfő–vasárnap 9:00–18:00

Telefon: +36-1-342-2702

Csoportoknak a színház szervezésén

Cím: Budapest, VI. Andrássy út 69.

Nyitvatartás: hétfő–csütörtök 14:00–18:00, péntek 14:00–17:00

Telefon: +36-1-461-5090

Fax: +36-1-461-5091

E-mail: szervezes@budapest-babszinhaz.hu

Országszerte az ismert jegyirodákban, valamint online:

www.budapest-babszinhaz.hu

Bankkártyás fizetési lehetőség a jegypénztárban van.

Jegyáraink: 1000 – 2900 Ft

Az elmaradt előadásra szóló jegyek az elmaradt előadást követő mun-

kanaptól számított 8 napon belül a színház jegypénztárában nyitvatartási időben válthatók vissza, illetve más előadásra becserélhetők.

Nagyszínpadunk hallássérültek számára akadálymentesített.

Mozgássérült nézőinknek a játszóhelyek megközelítésében segítséget nyújtunk.

Nézőink a Scolar Kiadó előcsarnokbeli könyvesboltjában 20% kedvezménnyel vásárolhatnak, online vásárlásnál jegyük sorszámának feltüntetésével 10% kedvezményt kaphatnak.

A Budapest Bábszínház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.


A báb nem korosztály, hanem műfaj A báb kezdetben egyáltalán nem a gyerekeket szólította meg: sem a vallási szertartásokhoz kapcsolódó „előadások”, sem a vásári játékok nem közönségét nem ők alkották. Ahogyan a gyermekirodalom a 19. század második felében terméke, úgy a gyerekszínház és a gyerekeknek készült bábprodukciók is a modern korban jöttek létre. Az avantgárd hazai művészi bábjátékai jórészt felnőtteknek szóltak, és azt is kevesen tudják, hogy 1949-ben megnyílt Állami Bábszínház első felnőtteknek szóló előadását már 1951-ben bemutatta. Az Állami Bábszínház Kísérleti Stúdiójában tűztek műsorra olyan szerzőket és darabokat, akik és amik a korszakban élőszínházakban betiltottnak számítottak, a hetvenes években pedig több olyan produkció járta be a világot és aratott öt kontinensen sikert, amelynek alapanyaga klasszikus zenemű volt. Ezt a tradíciót folytatjuk bábtechnikailag és színházi műfajilag is széles skálán azokkal az előadásainkkal, amelyekre középiskolás és felnőtt nézőket egyaránt várunk: MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (rendező: Garas Dezső)

MASTEROFF–KANDER–EBB: KABARÉ (rendező: Alföldi Róbert)

BERTOLT BRECHT: A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR (rendező: Vidovszky György)

DANIEL DANIS: KIVI (rendező: Gáspár Ildikó)

SZABÓ BORBÁLA–VARRÓ DÁNIEL: LÍRA ÉS EPIKA (rendező: Mácsai Pál)

ÁRVAI GYÖRGY–IMRE ZOLTÁN–VERES ANDRÁS: OIDIPUSZ-KARANTÉN

a természetes Vészek Kollektívával közös előadás JANNE TELLER: SEMMI (rendező: Hoffer Károly)

MÁRTON LÁSZLÓ: TRISZTÁN ÉS IZOLDA (rendező: Csizmadia Tibor)


Bérletek óvodai és iskolai csoportok számára, hétköznapokra Bérletismertető 2014/2015 Óvodai és iskolai csoportok számára, hétköznapokra



Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.