népi cserépkályha Zsámbék, Petőfi Sándor utca 19. Vállalkozó: Horgos Zsolt
„Lassan húsz éve gyűjtöm a csempéket, és én nemcsak a szép tárgyat látom bennük, hanem az ismeretlen kollégákat is, akik megalkották őket” – vallja Horgos Zsolt kályhacsempekészítő sárkovács, akinek népi és polgári kályhacsempe-gyűjteménye beborítja műhelye falait.
A munkahelyed nem akármilyen műhely, az erdélyitől a népi tányérszemeken át egészen a XX. század csempéiig megtalálhatók benne iparművészeti remekek. Te magad is múzeumnak nevezed a gyűjteményed, amely arról tanúskodik, hogy szenvedélyed a hivatásod. Melyeket tartod a legkülönlegesebb daraboknak, és hány kályhacsempéd van egyáltalán? Hogy mennyi régi csempém van, azt nem tudom. A falakon lehet körülbelül 250 darab, de dobozokban is tárolok még szerintem ennyit. A ki nem állítottak között van három kályha csempeanyaga, amelyek egyben kerültek hozzám. Ezek nem teljesen komplett anyagok, talán két egész szemeskályha építhető fel belőlük. Ezeket magamnak tartogatom, ha egyszer lesz alkalmas helyük, akkor felépítem őket. Amelyek a falakon vannak, azok nagyjából három részre oszthatók. Az első csoport a dunán
túli tányérszemes kályha csempéi. Ezek azért különlegesek, mert archaikusak, már több száz évvel ezelőtt is ugyanúgy készítették őket. Olyanok, mint a népmesék, nem köthetők névhez, maximum egy részük településhez, ahol készülhettek. A második csoport az erdélyi csempéké. Ezek is különlegesek, mivel itt a kályha formája is más volt, nyitott kandallószerű volt a tüzelőberendezés – és cserepesnek hívták. A csempéi úgy készültek, hogy fafaragó készítette falapba a negatívot, amelybe aztán a fazekas döngölte az agyagot. A minták gyakran reneszánsz motívumok. Az egyes darabok itt általában száz év körüliek, nevekhez, családokhoz és településekhez is köthetőek. A harmadik csoport pedig az általam polgárinak nevezett csempék, amelyek körülbelül a XIX. század végétől a XX. század közepéig készültek. Itt többfelé szakadt a munka, az előzőekkel ellentétben, ahol mindent megcsinált a fazekas.