Shop of Region - A helyi termékek értékesítésének európai jó gyakorlatai

Shop of Region

A helyi termékek értékesítésének európai jó gyakorlatai

2022. január 31.

A Shop of Region [ATHU154 számú] projekt az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg!

Tartalomjegyzék 1. Az elemzés helye a Shop of Region projekten belül ........................................................... 3 1.1. A projekt ismertetése ............................................................................................................ 3 1.2. Az európai jó gyakorlatok elemzésének célja és módszertana ............................................. 3 2. Általános trendek a helyi termékek piacán .......................................................................... 4 3. Európai országok, európai jó gyakorlatok ........................................................................... 6 3.1. Ausztria ................................................................................................................................ 6 3.2. Belgium ................................................................................................................................ 9 3.3. Hollandia ............................................................................................................................ 11 3.4. Magyarország ..................................................................................................................... 15 3.5. Lengyelország .................................................................................................................... 18 3.6. Németország ...................................................................................................................... 21 3.7. Olaszország ....................................................................................................................... 25 3.8. Spanyolország .................................................................................................................... 28 4. Regionális termékek és határmenti együttműködések ..................................................... 30 4.1. Interreg projektek a határon átnyúló helyi termékértékesítésben ........................................ 30 4.2. Interreg Europe együttműködési program ........................................................................... 34 4.3. LEADER program finanszírozásával támogatott együttműködések .................................... 35 5. Összegzés............................................................................................................................ 36 6. Források ............................................................................................................................... 38 7. Mellékeltek ........................................................................................................................... 43 7.1. Belgium .............................................................................................................................. 43 7.2. Németország ...................................................................................................................... 43 7.3. Érdekes példák további országokból .................................................................................. 45

Regionális termékek értékesítésének európai jó gyakorlatai 1. Az elemzés helye a Shop of Region projekten belül 1.1. A projekt ismertetése A regionális termékek értékesítésének európai jó gyakorlataira vonatkozó elemzés a Shop of Region INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program ATHU154 projekt keretében készült. A projekt célja megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a Shop of Region kelet-stájer és magyar regionális termékek értékesítését biztosító, nagyvárosi, elsősorban bécsi bolt létrehozásának megalapozása.

A hosszabb távú cél egy közös, attraktív üzlet megnyitása Bécsben, amelyben helyi élelmiszereket, egyedi kézműves termékeket és speciális üdülési ajánlatokat kínálnak a határ menti régiókból. A boltban vásárlók megkóstolhatják a regionális specialitásokat, kipróbálhatják a helyi termékeket és autentikus nyaralási ajánlatokat fedezhetnek fel. Ennek előfeltételeit ezen projekt teremti meg, az üzleti élet, a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés érintett szereplőinek együttműködésében.

A projekt keretében széleskörű partnerség épül az érdekelt helyi termelőkkel, vállalkozókkal.

Szakértők támogatásával piackutatás készül, és kidolgozásra kerül a Bécs térségében található modellbolt részletes koncepciója. A regionális vállalkozásfejlesztési szervezetek és vállalkozások közös működtetési struktúrát dolgoznak ki és konkrét végrehajtási, működtetési lépéseket határoznak meg. Erre alapozva kidolgoznak egy üzleti modellt, ami helyi szinten, kisebb regionális központokban is megvalósítható. A modell megalapozásához mélyinterjús felmérés zajlott a partnertérség ausztriai és magyar oldalán a potenciális vállalkozók, termelők és szolgáltatók, valamint a turisztikai szolgáltatókat és kistermelőket összefogó szervezetek körében. Ezt követte a bécsi kínálatelemzés, ahol Bécs, mint a Shop of Region bolt potenciális megvalósítási helyszín regionális termékek terén megtalálható kínálatát elemeztük. Ebben a magyar kistermelői termékkínálatot is, annak elérhetőségét is vizsgáltuk a Bécsben élő magyarok körében egy online kérdőív segítségével. A modell megalapozását szolgálja egy bécsi lakossági megkérdezésen alapuló piackutatás és a hasonló koncepciójú európai jó gyakorlatok elemzése, amely jelen tanulmány tárgya.

1.2. Az európai jó gyakorlatok elemzésének célja és módszertana Az elmúlt néhány évben, különösen a pandémia hatására jelentős változások következtek be Európa szerte a helyi élelmiszerek keresleti és kínálati jellemzőiben. Az elemzés célja, hogy feltárja a regionális termékek európai országokra jellemző értékesítési jellemzőit, illetve bemutassa a Shop of Region szempontjából figyelemre méltó jó gyakorlatokat, értékesítési megoldásokat, amelyekkel a kisléptékű élelmiszerek a termőföldtől a fogyasztó asztalára kerülnek.

Az európai országok közül az alábbiakat vizsgáltuk: Ausztria, Belgium, Hollandia, Magyarország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország. A vizsgált országok körének lehatárolásakor többféle szempont szerint jártunk el, hogy a választott országok között legyen

fejlettebb és kevésbé fejlett gazdasággal bíró, kisebb illetve nagyobb, rendszerváltó, illetve nyugati ország is, valamint olyan országokat kerestünk, ahol jelentős tradíciói vannak a mezőgazdaságnak, a helyi termékek értékesítésének, és a vidéki térségekben erős a turisztikai potenciál is, illetve ahol a helyi termékek előállítása és közvetlen értékesítése során innovatív megoldások érhetők el.

A kutatás során alapvetően internetes felmérést végeztünk, melynek célja az volt, hogy egyrészt képet kapjunk az adott országban működő, regionális élelmiszerek kiskereskedelmének támogatási rendszeréről, a kínálat jellegéről, és olyan működő modelleket találjunk, ahol az adott régió termékeit egy közeli nagyvárosi értékesítési csatornán keresztül értékesítenek. A kistermelői előállítású regionális élelmiszerek értékesítése mellett kerestük azokat a koncepciókat, ahol az adott régió turisztikai szolgáltatásai és programjai is promotálva vannak. A határon átnyúló értékesítési gyakorlatokra is kerestünk jó megoldást, ezeket a 4. fejezetben sorakoztatjuk fel, ezek jellemzően határon átnyúló fejlesztési projekt részeként jöttek létre. Külön alfejezetben felsorolunk néhány az Európai Unió határon átnyúló együttműködéseket támogató illetve vidékfejlesztési programjainak keretében létrejött projekteket.

Az egyes országoknál rövid átfogó képet adunk a helyi termékek piacra jutásának országos vagy regionális szintű támogatási rendszereiről, kormányzati és helyi politikákról, majd konkrét boltokat, üzleteket, értékesítési megoldásokat ismertetünk. A boltok kiválasztásánál törekedtünk a Shop of Region bolt szempontjából példaértékű, illetve gazdasági szempontból működő és fenntartható gyakorlati példákat bemutatni.

2. Általános trendek a helyi termékek piacán A lokális élelmiszerek iránti kereslet az elmúlt néhány évben, kiemelten a pandémia óta világszinten, főként Európa országaiban és az Egyesült Államokban felfutóban van. Egyre többen részesítik előnyben a rövid értékesítési láncokat, saját régióban termelt egészséges és fenntartható élelmiszereket, mivel azok biztonságosabbak és egészségesebbek, helyben készülnek, nem járnak be nagy utat, és kisebb forgalmú boltokban, piacokon, és közvetlenül a termelőtől is beszerezhetők. A hivatalos statisztikai adatok mellett számos fogyasztói magatartást vizsgáló elemzés rávilágít a regionális termékek iránti kereslet növekedésére.

Egy ausztriai kutatás szerint a világjárvány jelentősen megváltoztatta a vásárlási szokásokat, erősödött a kereslet a helyi termékek iránt, elsősorban a zöldség-gyümölcs, hús, tojás, tejtermékek és a pékáruk körében. A 2020. szeptemberi reprezentatív, 15 évnél idősebb lakosság körében zajlott felmérés szerint az 1.014 megkérdezett 80%-ának volt fontos a regionális származás az élelmiszerek körében, ebből 48%-nak pedig nagyon fontos. A megkérdezettek 51%-a szerint a helyi termékeket a helyi szupermarketben kellene elérhetővé tenni, 33%-a a diszkont láncok áruházaiban vásárolná (pl. Hofer vagy Lidl), 40%-a jár termelői piacon, 34%-a közvetlen értékesítés révén, 27%-a pedig heti rendszerességű piacokon szerzi be a helyi termékeket.1 A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban egy 2020. novemberi, 1.181 fős kérdőíves felmérés eredménye szerint a megkérdezettek háromnegyede előnyben részesíti a regionalitást az élelmiszerkereskedelemben.2 A válaszadók körében főként az idősebbek preferálják a helyi termékeket (79%), de a 18–24 évesek 67%-a is a regionalitás mellett voksolt, ami meglehetősen nagy arány. Leginkább a zöldség-gyümölcs, hús, pékáru és az italok azok a termékek, amelyeket a válaszadók helyből szeretnének fogyasztani. Németország más tartományaiban is hasonló 1

https://www.spectra.at/aktuelles/details/regionale-lebensmittel-boost-durch-corona.html https://www.land.nrw/de/pressemitteilung/repraesentative-umfrage-buergerinnen-und-buerger-nordrheinwestfalen-wollen-mehr 2

irányba változtak a fogyasztói szokások (pl. egy Bajorországra kiterjedő kutatás szerint is a nagyvárosi fogyasztók szívesebben vásárolják a térségből származó élelmiszereket).3 A fogyasztói szokások a bio minősítésű termékek irányába is pozitívan változtak. A pandémia ráébresztette az embereket arra, hogy fontos az egészséges táplálkozás, így a bio élelmiszerek, különösen a bio hús- és tejtermékek iránti kereslet jelentősen emelkedett az EU több országában, így Németországban, Ausztriában is. Erre a tendenciára a diszkontláncok is reagáltak, egyre több bio minősítéssel rendelkező terméket kínálnak.

A fogyasztókat a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdése is befolyásolja, a kereslet változásában a klímatudatos vásárlók növekvő aránya is szerepet játszik. A lokális termékek ennek is köszönhetik népszerűségüket, mivel a tudatos fogyasztók a fenntartható, kisléptékű, kevesebb kilométert utazó, így kevesebb üvegházhatású gázok kibocsátását eredményező termékeket részesítik előnyben. A kisléptékű gazdaságok támogatásával a fogyasztók a biodiverzitás megőrzését is támogatják, a hagyományos, nagytáblás mezőgazdasági termeléssel szemben. Egyes (főként nyugati) országokban az étkezési stílus is változóban van, kevesebb a húsfogyasztás és előtérbe került a növényi étrend.4 A keresleti szokások változásánál meg kell említeni az online vásárlások nagy térhódítását. A pandémia korszakában a biztonságos bevásárlást az online rendelésekkel, a nagybevásárló központok, áruházak elkerülésével könnyebben lehetett biztosítani. A vásárlás kényelmesebb, a termékek pedig házhoz, vagy gyűjtőpontra érkeznek.

Az általános trendek között kell kiemelni, hogy a rövid ellátási láncok preferálása és a körkörös gazdasági átállás a fejlettebb gazdaságú országokban már előrehaladottabb állapotban van.

Ezekben az országokban az EU Green Deal stratégiájában kitűzött céloknak való megfelelés érdekében konkrét lépéseket, nemzeti és városi szintű stratégiákat (pl. Amszterdam, Bécs), pályázati ösztönzőket és gyakorlatban is működő kezdeményezéseket láthatunk. A városi fenntarthatóság, a körkörös gazdaságra való átállás és a rövid láncok kialakítása érdekében városi szinten is támogatják a városi mezőgazdaságot, a helyi léptékű termékelőállítást, a termelők és a fogyasztók összekapcsolását célzó platformok létrehozását, a különböző startup-ok létrehozását (pl. Belgium, Hollandia).

Az EU vidékfejlesztési politikájának egyik fontos célkitűzése, hogy támogassa a regionális termékek nagyvárosi fogyasztóhoz történő eljutását. Így a „Termőföldtől az asztalig” program jelentős támogatási forrásokat allokált erre a célra, az elemzett országokban, így például Magyarországon is. A kistermelők értékesítési csatornáinak fejlesztésére, a kapacitások bővítésére jelentős európai uniós forrásokat allokáltak a Vidékfejlesztési Programon keresztül, a Leader Akciócsoportok szerepe e téren meghatározó volt. A projektek keretében termékfejlesztés, képzések, piacrajutás támogatása, logisztikai rendszerek fejlesztése, marketing terén történtek komoly előrelépések az Európai Unió egyes tagállamaiban. Klaszterek, hálózatok, védjegyrendszerek és turisztikai termékek jöttek létre. Emellett a határon átnyúló támogatási programok között is megtalálható a helyi termékek lokális piacra juttatásának támogatása illetve az értékesítési hálózatok fejlesztése.

Számos országban létrejöttek azok a társadalmi részvételen nyugvó megoldások, amelyek keretében a nagyvárosok térségéből a helyi termelők termékei a nagyvárosi fogyasztókhoz eljutnak. Ilyenek a különböző egyesületek, kooperációk, mezőgazdaságot támogató közösségek

3

https://www.stmelf.bayern.de/ernaehrung/253378/index.php https://www.deutschlandfunk.de/bio-und-regionale-waren-wie-sich-unser-konsum-auf-klimaund.724.de.html?dram:article_id=493910 4

(CSA, GASAP, AMAP, SoLaWi5, foodcoops), ahol a fogyasztók közvetlenül a termelőtől kapják heti gyakorisággal doboz-rendszerben a lokális élelmiszert (Kummer–Milestand 2020). Elterjedtek a doboz-rendszerek Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Svájcban és Hollandiában, míg újszerű és nemzetközi összehasonlításban egyelőre szerényebb pl. Ausztriában Magyarországon, Horvátországban, Lettországban vagy Litvániában. Franciaország kiemelkedő e téren, több mint 2.000 ilyen közösség által támogatott mezőgazdasági együttműködés létezett már 2015-ben, amelyek nagyjából 320.000 fogyasztót láttak el (Weckenbrock at al. 2016). Ehhez képest ugyanekkor Belgiumban 138 ilyen közösség létezett 14.500 vásárlóval, Hollandiában 47 közösség 25.500 fogyasztóval. Az időközben kialakult fogyasztói változásoknak köszönhetően ezek a közösségi kezdeményezések megerősödtek és számuk tovább növekedett. Bécs városában ma már szinte minden kerületben megtalálható legalább egy bevásárló közösség, Magyországon pedig a nagyobb városokban, agglomerációkban formálódnak a közösségi alapokon nyugvó mezőgazdasági értékesítési rendszerek.6 A társadalmi összefogáson alapuló kezdeményezések mellett elterjedtek a hagyományos jellegű termelői piacok, a regionális termékeket árusító szakboltok, farmboltok, szedd magad lehetőségek.

Napjaink kihívásainak felelnek meg a különböző 24 órában elérhető helyi termékeket kínáló élelmiszerautomaták (pl. Németországban, Ausztriában elterjedtek), illetve az általánosan népszerű online értékesítési felületek, melyek egy részét közvetlenül a termelők, vagy azok összefogásával létrejött egyesületek, illetve webshopokat üzemeltető vállalkozók működtetnek.

3. Európai országok, európai jó gyakorlatok 3.1. Ausztria A kisléptékű élelmiszertermelés támogatása Ausztriában fontos szerepet játszik. A nagy élelmiszerkereskedő láncok, szupermarketek és a nagyüzemű élelmiszertermelés mellett a kistermelők nehezen érvényesülnek, kevésbé versenyképesek, miközben az általuk kínált termékek jó minőségűek és igen sokfélék. Ausztriában évente átlagosan 2.500 kis- és családi termelő kényszerül bezárni és felhagyni a termeléssel, hasonló a helyzet más országokban, köztük például Magyarországon is.

Ausztriában a regionális termékek keresletének és értékesítésének jelenős hagyományai vannak.

A mezőgazdaság és az állattartás nagy tradíciókkal bír, a birtokméret kedvező, nagy hagyományok vannak a tejtermékek, sajtok, füstölt húsok, húskészítmények előállításának, és egyes régiókban a zöldségtermesztésnek is. Az országban a biogazdálkodás egyre jelentősebb hányadot képvisel, és a fogyasztók nyitottak mind a bio minősítésű, mind az egészséges élelmiszerek irányába. Kedvező a központi támogatási rendszer, és erős a helyi gazdaságfejlesztési intézményrendszer.

Ausztriában kedveltek a bio élelmiszerek, regionális boltok és webshopok kínálatában jelentős részarányt képviselnek a bio- és a különböző minősítési védjeggyel rendelkező termékek. Az AMA 5

A szolidáris gazdaságok nemzetközi hálózata Németország, Ausztria, Luxemburg és Svájc közösség által támogatott mezőgazdasági együttműködéseit fogja össze. Németországban a közösség által támogatott mezőgazdaságnak (Solidarische Landwirtschaft – Community Supported Agriculture) jelentős hagyománya van, nagyjából 100 ilyen jellegű együttműködés jött létre, az első 1988-ban (https://urgenci.net/wp-content/uploads/2016/05/Overview-ofCommunity-Supported-Agriculture-in-Europe-F.pdf).

6

https://foodcoops.at/

(Agrarmarkt Austria Marketing GesmbH.) többféle termék esetében hozott létre minősítési rendszert (pl. AMA-Biosiegel). A minőségi elvárások a gasztronómiai szektorban is magasak, így a kistermelői termékek akkor kerülhetnek be az éttermek konyhájára, amennyiben rendelkeznek AMA vagy azzal egyenértékű védjeggyel. Az AMA feladata a minőségbiztosításon túl a fogyasztók informálása és a termékek piacra jutásának támogatása, marketingtevékenység, különböző kampányok szervezése. A fentieken túl az AMA létrehozta az AMA GENUSS REGION védjegyet, amely garantálja a helyi termékek minőségét és származását, segíti a közvetlen értékesítést és a regionális termékek gasztronómiába történő becsatornázását.7 Közel 2500 élelmiszer feldolgozó manufaktúra, kiskereskedő, piac és étterem rendelkezik ezzel a védjeggyel szerte Ausztriában. A védjegy garantálja, hogy a termék regionális, családi gazdaságból származik, megfelelő minőségű, tradicionális jellegű, és rövid szállítási utat járt be. A védjegyes termékek elérhetőségéről egy online térképes adatbázis is rendelkezésre áll. Az adatbázis elérhető a mezőgazdasági, regionális és turisztikai témákért felelős szövetségi minisztérium (Bundesministerium Landwirtschaft, Regionen und Tourismus) fenntarthatósági témában üzemeltetett honlapján is.8 Az AMA folyamatosan monitorozza az osztrák élelmiszerkereskedelem és a fogyasztói szokások változását. A RollAMA adatai (RollAma Motivanalyse, 2019–2020) is alátámasztják, hogy a termékek származása egyre fontosabb szempont az osztrák fogyasztók vásárlásainál. Elsősorban a hazai, másodsorban a regionális termékek iránt magas a kereslet. Ezek a szempontok a termék frissessége és magas minősége mellett a legfontosabb szereppel bírtak már a korábbi években is, és ezt a korona vírus okozta válság még tovább erősítette. Az AMA felmérés eredményei közül kiemelendő, hogy az osztrák vásárlók esetében a fenntartható gazdálkodásból származás fontosabb a bio minősítésnél, annak ellenére, hogy az osztrák vásárlók körében az ökológiai gazdálkodásból származó biotermékek nagyon kedveltek. A vásárlók leginkább a szupermarketekben szeretnék az adott térség regionális termékeit megvásárolni. A fogyasztói trendek alakulása Ausztriában is az egyre tudatosabb étkezést és a kevesebb hús fogyasztását mutatják.

Az osztrák tartományokban egységesen elérhető a Landwirtschaftskammer Österreich által működtetett Gutes vom Bauernhof ernyőmárka,9 amely 1700 tagot, azaz kistermelői terméket értékesítő termelőt és közvetlen értékesítőt fog össze. A közvetlen értékesítési helyeket, csatornákat a honlapjukon tartományonként külön-külön lehet keresni, így nem csak a termelőket, termelői boltokat, de még a szupermarketek termelői polcait (Bauernregale im Supermarkt), buschenschankokat és termelői piacokat is tartalmazza az online elérhető adatbázis. A fogyasztók által már ismert védjegy komoly minőségi színvonalat jelent, a minősítést az AMA adja. Az online adatbázis egy applikáción keresztül is elérhető (Schmankerl-Navi).

Az online piactéren számos olyan webáruház található, amely a fenti igényekre reagálva helyi, kisebb gazdaságokból származó egészséges ételeket kínálnak, ügyelve a fenntarthatósági kihívásokra is (pl. természetes csomagolóanyagok használata). Ilyen például a Markta, a 2018 márciusától működő online piactér, amely házhoz szállítja a termékeket Bécsben és közvetlen környékén. A külföldi minta alapján létrejött gurkerl.at néhány órán belül vállalja a termékek házhoz szállítását. Ezek a webáruházak, online piacterek sok helyi beszállítóval dolgoznak, és komoly logisztikai rendszert működtetnek.

7

https://amainfo.at/konsumenten/ueber-uns-3 https://www.nachhaltigkeit.at/ 9 https://www.gutesvombauernhof.at/index.php?id=3 8

A pandémia időszakában a termelői webshopok és a különböző online rendelési és házhoz szállítási lehetőségek, click&collect megoldások száma látványosan nőtt. A termelői weboldalak révén lakosság könnyedén tud helyi élelmiszerhez jutni. Ezek a termelői oldalak gyakran nem csak egy termelő termékét, hanem néhány térségi termelő termékeit együtt kínálják.

Ilyen például a farmgoodies gazdaság weboldala is, ahol közvetlenül mühlvierteli biogazdaságokból származó termékek, úgymint természetes olajok, házi bio mustár kapható. A farmgoodies 40 termelővel van kapcsolatban, akik bio és fenntartható gazdaságokat működtetnek.

Erős regionális márkát jelent. A webshopból Ausztria egész területére, sőt, akár külföldre is szállítanak. (További információ: https://www.farmgoodies.net/) Ausztriában az utóbbi időszakban elterjedtek a 7/24 nyitva tartású önkiszolgáló boltok illetve élelmiszerautomaták. Az önkiszolgáló boltok, automaták telepítése rendszerint könnyebben kivitelezhető, akár konténerek telepítésével.10 Ezt a megoldást a Billa is átvette (Regional Box), néhány kisebb, városoktól távoleső településen.11 A Billa konténereiben 200 féle regionális termék található. A kiskereskedelmi jogszabályok értelmében azonban nem minden esetben megengedett a nonstop nyitva tartás (nem megengedett más termelők termékeinek értékesítése esetén – Gewerbeordnung), viszont nagyon kedvelt, rugalmas megoldás mind a termelőnek, mind a fogyasztónak. A kedvezőtlen jogszabályi előírások végett zárt be kilenc önkiszolgáló konténer boltot a Hansagfood burgenlandi zöldségtermesztő gazdálkodó, aki a saját termékei mellett a környező falvak helyi termelőinek a termékeit is értékesítette.

Az ausztriai tartományokban a turisztikai régiók irodái is előtérbe helyezik a regionális termékeket.

A honlapokon bemutatják a helyi termelőket, termelői boltokat. Ilyen például a Bucklige Welt alsóausztriai Leader kisrégió is, amely promotálja a helyi termelőket.12 A Weinviertel kisrégió önnálló honlapot hozott létre a helyi termékek és termelők adatbázisával.13 A helyvidéki, alpesi régiók termékeit az MPREIS élelmiszerkiskereskedelmi lánc értékesíti, melynek több mint 250 regionális beszállítója és több mint 1000 biotermékét értékesítik 257 üzletben. A beszállítók között találjuk az innsbrucki székhelyű Bio vom Berg14 termékeit, amely több mint 200 alpesi bioterméket forgalmazó értékesítési szövetkezet. A szövetkezet tagjai között van néhány dél-tiroli, a németajkú észak-olaszországi régióban működő kistermelő, így elmondható, hogy a szövetkezet határon átnyúló. Itt a közös táj és termékkör, az egyező nyelv, és a közös tradíció erős összekötő kapocs. A Bio vom Berg célja a térség legkisebb termelőinek és élelmiszerfeldolgozóinak piacra jutásának támogatása. Az MPREIS hasonlóan a szövetkezethez szintén jelen van Dél-Tiroban, 25 boltot működtet, ahol több mint 700 dél-tiroli terméket forgalmaz.

Ezek közül jelentős részarányt képviselnek a dél-tiroli Bio vom Berg termékek, amelyek egy külön kis védjeggyel (Sonnenland Südtirol) vannak ellátva.

10

https://www.hansagfood.at/ https://www.leadersnet.at/news/49929,regional-box-billa-startet-neues.html 12 https://www.sooogutschmeckt.at/direktvermarkter-2 13 https://www.kostbares-weinviertel.at/ 14 https://www.biovomberg.at/ 11

https://www.mpreis.at/alpenregion/mpreis-in-suedtirol/sonnenland-produkte-aus-suedtirol

3.2. Belgium A Flamand Kormány támogatja a termelőket a közvetlen értékesítésben. Tájékoztató és gyűjtő oldalukon15 ajánlják a különböző közvetlen értékesítési lehetőségeket, amelyek napjainkra elterjedtek az országban, így népszerűek farmboltok, termelői piacok, közösség által támogatott mezőgazdaság, a doboz-rendszerek, a regionális termék automaták, a bevásárló közösségek, webáruházak, és a különböző szövetkezetek.

Belgiumban a közvetlen értékesítés támogatásának célja a vidéki térségekben a gazdaság erősítése, mivel az ország fejlett mezőgazdasági rendszere ellenére egyre kevesebben látják a jövőt a mezőgazdaságban. Hetente 43 gazdaság tűnik el, és 62 gazda hagyja el a szakmát (https://gasap.be/gasap-2/les-producteurs/). Ezt a tendenciát valamelyest ellensúlyozza, hogy a közvetlen értékesítésből származó élelmiszerek iránti kereslet a fogyasztói szokások változásának köszönhetően erősödik. A GASAP-ok, vagyis a közösség által támogatott, rendszerint családi gazdaságok száma nő,16 ma már több mint 30 ilyen termelői-fogyasztói partnerség található Vallóniában, Flandriában és Brüsszelben. Az együttműködés stabil jövedelmet és jövőképet kínál a termelőknek. Ilyen kosárértékesítő rendszerben működő szövetkezet az AGRICOVERT, amelynek több mint 30 termelője, 500 rendszeres fogyasztója, és számos átvevő pontja van. 17 Brüsszel tágabb régiójában jelentős szántóföldi mezőgazdasági tevékenység zajlik, ahol többségében cukorrépát, burgonyát, takarmánykukoricát és őszi búzát termesztenek. A biogazdaságok száma, bár az elmúlt években nőtt, mégis kevesebb a régióban, mint az országos átlag. A belga háztartások jellemzően a nagykereskedelmi láncok szupermarketeiben vásárolnak, de az utóbbi években jelentősen nőtt a közvetlen értékesítésből és rövid ellátási láncból származó élelmiszervásárlás aránya. A brüsszeli vásárlók azonban nehezen találják meg a térségi farmerek élelmiszereit, egy tanulmány szerint „Brüsszel egy fekete doboz a flamand termelők számára”, így több olyan projekt jött létre, amelynek célja, hogy a termelők könnyebben be tudjanak lépni a brüsszeli piacra (ilyen pl. a Brussel LUST projekt is). 2014–2016 között a helyi gazdáktól közvetlenül vásárolt élelmiszerek aránya 76%-kal nőtt, és a közvetlen értékesítési csatornákat 15

https://www.rechtvanbijdeboer.be/ Groupe d’Achat Solidaire de l’Agriculture Paysanne 17 https://www.agricovert.be/ 16

használó farmerek száma is 70%-kal emelkedett 2013–2019 között (Ellen Macarthur Foundation, 2019). A Brussel LUST projekt céljai között szerepelt a helyi termelők brüsszeli becsatornázása, közvetlen és kiskereskedelmi értékesítés növelése, és egy megfelelő logisztikai háttér kialakítása.18 Brüsszel régióban a nagyfokú urbanizáltság ellenére meglehetősen sok mezőgazdasági projekt zajlik, számos városi mezőgazdasági kezdeményezés kap pályázati forrásokból támogatást. A városi élelmezési politika célja, hogy brüsszeli lakosság egészségesebb és több régióból származó szezonális terméket fogyasszon. A városi mezőgazdasági projektekben a professzionális kertészetet, tetőkön kialakított veteményeseket és üvegházakat, gyógynövénykertészeteket, pincékben gombatermesztést és a városi haltenyésztést is támogatják.

A fenntartható élelmiszertermelést Brüsszelben városi szintű stratégia mentén szorgalmazzák ("Towards a sustainable food system in the Brussels-Capital Region"). A stratégia célkitűzése, hogy 2035-re a brüsszeli feldolgozatlan gyümölcs- és zöldségfogyasztás 30%-át helyi szinten, azaz Brüsszel főváros régiójában és a város közvetlen perifériáján termeljék meg (https://economy-employment.brussels/). A város környékén található 19 településen működő farmok nagyban hozzájárulnak a stratégia megvalósításához, míg a városban közösségi kerteket, bérelhető kerteket tartanak fenn, és szorgalmazzák a helyi élelmiszerek közétkeztetésbe és éttermekbe történő becsatornázását. Emellett pályázati forrásokkal támogatják a civil szervezeteket, akiknek nagy szerepe van a szemléletformálásban, a helyben termelt élelmiszerek népszerűsítésében és a fenntartható élelmiszertermelés koncepciójának megvalósításában. Több olyan bio élelmiszert forgalmazó bolt és webáruház is található Brüsszelben és a nagyvárosias területeken, amelyek térségi termelők biotermékeit szállítják házhoz (pl. efarmz, natural corner, färm).

Jó példák Belgiumból Pajottenland a belga flamand Brabant tartományban található turisztikai kisrégió, Brüsszeltől nyugatra-délnyugatra. Az itt található termelők és szolgáltatók közös márkát hoztak létre, amelyet szövetkezet formában működtetnek (CVBA19). A Pajottenland közös márkát szállásadók, különböző élményeket nyújtó turisztikai szolgáltatók, helyi termelők, éttermek használhatják. Több bolt is a hálózat tagja, ahol a termelők termékei kaphatóak. A turisztikai régió célja, hogy erősítse a Pajottenland márkát.

Meetjesland egy történelmi régió a belgiumi Kelet-Flandria tartomány északnyugati részén. Az itt található 36 termelő szintén közös korlátolt felelősséggel rendelkező társaságot (CVBA) hozott létre, akik közös webshopot üzemeltetnek. A megrendelt termékeket hetente egyszer házhoz szállítják, illetve hét termelőnél átvételi pontot alakítottak ki. Van, ahol élelmiszerautomaták üzemelnek. Több közösségi programot szerveznek, termelői piacon is megjelennek. Ezzel az üzleti modellel nem merül fel a közös bolt működtetése, kevesebb a logisztika, és a személyzet. A szövetkezet tagjai egymást is támogatják, és közös marketinggel lépnek fel. Az ernyőmárka elnevezése Mmm…etjesland. Az együttműködés pályázati forrásokra is támaszkodik (pl. Leader).

18 19

https://www.innovatiesteunpunt.be/nl/projecten/brussel-lust CVBA - cooperative company with limited liability - coöperatieve vennootschap met beperkte aansprakelijkheid

Meetjesland értékesítési szövetkezet értékesítési pontjai (https://www.facebook.com/mmmeetjesland)

3.3. Hollandia Hollandiában az elmúlt években egyre több sikeres kezdeményezést hoztak létre a helyben termelt élelmiszerek rövid ellátási lánc keretében történő értékesítése érdekében. Számos sikeres online és offline értékesítési csatorna működik, amely közelebb hozza egymáshoz a termelőt és a fogyasztót. A közösségi értékesítés, szövetségek, szövetkezetek, nonprofit szervezet koordinálásában működő kosárközösségek is egyre népszerűbbek.

Boeren & Buren – „Gazdák és Szomszédok” – szomszédságok termelőit és fogyasztóit összefogó, közvetlen értékesítést szorgalmazó nemzetközi szintű hálózat (Hollandia, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország, Svájc, Belgium). Az üzleti modell lényege, hogy a gazdák maguk határozhatják meg a termékek árát és a minimális rendelési mennyiséget, a szezonalitáshoz igazodva beállíthatják a rendelkezésre álló készlet mennyiségeket, és a megrendeléstől számított 15 napon belül megkapja a termelő az áru ellenértékét. A megszabott ár 80%-át kapja meg a termelő, a 20%-ot a szervezet a működési költségeire fordítja, illetve cserébe biztosítja az online platformot és a logisztikai optimalizáláshoz is támogatást nyújtanak. A platformon minden értékesítéshez kapcsolódó pénzügyi dokumentum (pl. szállítólevél, számla) megtalálható. A szervezet épít a közösség erejére. A szomszédságokon alapuló szervezet megfelelő értékesítési csatornát biztosít a legkisebb termelők számára, ahol a termékek rövid utat tesznek meg a termelőtől a fogyasztóig. (https://boerenenburen.be/nl-BE)

Forrás: https://boerenenburen.be/nl-BE/assemblies#6/50.564/4.960 Hollandiában a regionális termékek a nagyobb élelmiszeráruház láncokban is megtalálhatóak.

Ilyen élelmiszerlánc az Albert Heijn,20 amely több mint 130 éve működik, Hollandiában 895, Belgiumban 50 bolttal rendelkezik, két országos és négy regionális elosztóközpontot működtet.

Több mint 11 ezer saját márkás terméket forgalmaznak. A holland beszállítók nagy arányban vannak jelen. A zöldség-gyümölcs fele Hollandiából származik nagyjából 200 termelőtől, emellett közel 300 tejtermelővel, 100 sertéstenyésztővel, 200 tojástermelővel, 200 baromfitenyésztővel működnek együtt Hollandiában. Elkötelezettek a fenntartható élelmiszertermelés érdekében, ezért együttműködési megállapodásokat kötnek a beszállítóikkal. A zöldség-gyümölcs piacon a piaci részesedésük a legnagyobb a többi élelmiszeráruházlánccal összevetve. Az online értékesítést már elsők közt elérhetővé tették, jelentős forgalmat bonyolítanak az online megrendelések révén, az Albert Heijn a legjelentősebb online értékesítő áruházlánc.

A Landwinkel Coöperatie egy 100 gazdálkodót összefogó (köztük tejtermelők, gyümölcstermelők, zöldségtermesztők) szövetkezet, amelynek célja egy széleskörű együttműködés kialakítása, és a vidéki térségekben élők életminőségének javítása. Ez a hagyományos vidéki és regionális termékek széles skálájának értékesítésének támogatásával valósul meg. Landwinkel a fogyasztói és társadalmi szervezetekkel együttműködésre is törekszik. A szervezet honlapján a tagok adatbázisa elérhető, a tagok jellemzően saját farmbolttal rendelkeznek. A honlapon a gazdaságoknál nyújtott szabadidős programokat is bemutatják. Vásárlási lehetőség is van a weboldalon, a termelők egy-egy termékösszeállítását (Feinkostbox) lehet megrendelni, amelyet a megrendelőhöz legközelebbi szövetkezeti tag farmboltjába szállítanak ki.

20

https://www.ah.nl/

Forrás: https://landwinkel.nl/delicatessenbox/ Az együttműködésnek sok eladója van Amszterdam közelében: pl. Landwinkel de Lindenhorst https://landwinkeldelindenhorst.nl/). A tagoknak lehetőség nyílik a közös marketing előnyeit is kihasználni, közös logóval, egységes honlapstruktúrával is rendelkezhetnek. A szervezet központja Veenendaalban található, körülbelül 70 km-re Amszterdamtól, a holland-német határ közelében.

(További információ: https://landwinkel.nl/) A Zeeuws Streekproduct egy független regionális minőségi védjegy, amely garantálja, hogy a termék valóban Zeeland térségből származik, ott termesztik, tenyésztik, halásszák vagy Zeelandból származó nyersanyagok felhasználásával állítják elő, fenntartható módon, a környezet, az emberek és az állatok tiszteletben tartásával. Zeeland egy turisztikailag frekventált sziget Rotterdam és Antwerpen közelében. 2017 augusztusában jött létre a Zeker Zeeuws regionális termelőket összefogó vállalkozói szövetkezet, melynek célja a regionális termékek promóciója, marketingje és értékesítése. A cél a zeelandi védjegyes regionális termékek népszerűsítése, a regionális identitás erősítése, a termékek forgalmazása, közös promóciók kidolgozása, tagi érdekképviselet, a piacra jutás segítése, a tagok értékesítésének növelése, és az online értékesítés fejlesztése. A védjegyes termékeket egy termékbemutató boltban is értékesítik a Zealand szigeten található kisvárosban. (További információ: https://www.zekerzeeuws.nl/)

Forrás: https://www.zekerzeeuws.nl/ A FlevoFood Egyesület a flevolandi élelmiszeripari vállalkozók szövetsége. Az egyesület tagjai a mezőgazdaság, feldolgozás, logisztika, gasztronómia és a kereskedelem területén tevékenykednek, így egy közös regionális élelmiszerláncot alkotnak. Flevoland és Nordostpolder Hollandia északi tengerparti részén található, ember által létrehozott (visszahódított) félszigetek, amelyeken jelentős a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés. A FlevoFood Egyesület a helyi termelők, forgalmazók és fogyasztók támogatására létrehozta a FlevoStreek márkát. A coronavírus válság kezdetén, a helyi termelők támogatása érdekében elindították a Flevour Box-ot. A Flevour Box Flevoland szezonális termékeiből áll, havonta változó tartalommal, amelyet az egyesület által létrehozott oldalon lehet megrendelni. A weboldalon a helyi termékeket árusító boltok és termelők térképes adatbázisa is megtalálható.

(További információ: https://www.lokaalvoedselflevoland.nl/flevourbox) A Waddengroep Alapítvány egy független szervezet, amely a regionális termékeket népszerűsíti és a helyi gazdaságot fejleszti Watten régióban, új termékek kifejlesztése és egyes tájjellegű növények termesztésének elősegítése révén (pl. az eredetileg vadon élő homoktövis és más bogyós fajták termesztésének bevezetése az iszapterületeken). A Waddengoud a Wadden régió termékeinek és szolgáltatásainak minőségi védjegye, mely garantálja, hogy a termékek a térségből származnak és fenntartható módon készülnek. A védjegy mintegy 300 kistermelőből, halászból, élelmiszer-feldolgozóból, étteremből álló hálózatot reprezentál. Az élelmiszerek mellett a turisztikai termékeket is összefogja a védjegy, így tematikus utakat (pl. termelői sétaút), kerékpárutakat is.

(További információ: https://www.waddengoud.nl/) A Local2Local 2014-ben indult húsz krommerijni gazdálkodó együttműködésével az Utrecht régió helyi élelmiszer-ellátó vállalkozásaként. A Local2Local számos szupermarketet szolgál ki az Utrecht régióban, beleértve a nagyobb áruházláncokat is. Céljuk a térségi élelmiszerek becsatornázása az áruházláncok polcaira. A holland áruházláncok és a franchise-ok esetében a helyi termékek iránti kereslet növekszik, ezt igyekeznek megfelelő helyi termékkínálattal lefedni.

Széles palettára, beszerzési hatékonyságra és értékesítési alapra van szükség a nagykereskedelmi láncok esetében, amit a helyi beszállítók és a rövid láncok gyakran nem tudnak teljesíteni. A Local2Local a termelőktől közvetlenül heti megrendelésre szállítja a termékeket a nagyobb áruházaknak, szupermarketeknek, de emellett éttermeknek és fogyasztóknak is kiszállítanak. Elkötelezett hívei a regionalizmusnak és a rövid ellátási láncoknak, az élelmiszerszabadságnak. Egyetemekkel, oktatási intézményekkel is kapcsolatban állnak, Hollandia

több régiójában is együttműködnek hasonló célú szövetkezetekkel (pl. Groene Hart Szövetkezet – FlevoFood Verband). (További információ: https://local2local.nl/) A GroeneHart szövetkezet Hollandia zöld szívének termelőit fogja össze Amszterdam, Utrecht és Drechtsteden városok által határolt térségben. A szövetkezet célja, hogy a térségi termékeket a helyi fogyasztók asztalára juttassák. A közel 30 gazdálkodó közül nagyobb arányban találhatunk sajtkészítőket. A termékek jobb értékesíthetőségéért és a regionális identitás erősítéséért közös márkát hoztak létre (STREEK). További információ: https://groenehartstreekproducten.nl/ A német-holland határtérségben az élelmiszeripar terén több együttműködés, klaszterszintű hálózatosodás alakult ki, amelyek keretében innovatív élelmiszeripari megoldások kidolgozására törekszenek. Az Oregional német-holland határtérségben létrejött helyi termelőket összefogó szövetség, amely a hollandiai termelők termékeit forgalmazza hollandiai élelmiszeráruház-láncnak, kisebb élelmiszerboltoknak, éttermeknek. Emellett magánszemélyeknek is vállalják a termékek kiszállítását a szövetség holland honlapján működtetett webáruházon keresztül. A termelők Arnhem, Nijmegen, Achterhoek és De Liemers régióban találhatóak, nagyjából 50 km-es körön belül. Céljuk, hogy a termékek e régióból származzanak, a régióban dolgozzák fel és a régióban fogyasztják el a lehető legrövidebb értékesítési lánc kialakításával. Az Oregional buszai, teherautói a termelőtől a fogyasztóig szállítják mindennap a termékeket. A frissesség megőrzése mellett szempont még, hogy minél kevesebb km-t megtéve a környezetvédelmére is figyeljenek. A termelők kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok betartása mellett az állatjólétre is fokozott figyelmet fordítanak.

3.4. Magyarország Magyarországon a helyi, kistermelői termékek értékesítési csatornái a nyugati országokokhoz képest kevésbé kiépültek, a helyi termelői hálózatok és értékesítési szövetkezetek csak rövid múltra tekintenek vissza, sok helyen még csak most vannak alakulóban. Ebben nagy szerepe van a történelmi okoknak, a rendszerváltás előtti kedvezőtlen mezőgazdasági struktúrának, a rendszerváltást követő földbirtokméret átalakulásának, a vidéki térségekben zajló kedvezőtlen társadalmi folyamatoknak. A multinacionális kereskedelmi láncok megjelenésével a kisebb léptékű termelők nem tudtak bekerülni a kiskereskedelmi forgalomba, és az alacsony árakkal sem voltak versenyképesek. Az Európai Uniós átlaghoz képest alacsony jövedelem mellett a magyar lakosságnak csak egy szűk rétege engedhette meg magának a jellemzően drágább helyi termékeket. A biogazdaságok száma is alacsonyabb a nyugati országokhoz képest, és a felvázolt okok miatt a biotermékek iránti kereslet is elmarad a nyugati országokétól.

A kistermelők, őstermelők, a vidéki térségekben élők jövedelemtermelő tevékenységének támogatására az Európai Uniós csatlakozást követően jelentős támogatási források nyíltak meg, amelyet a Leader akciócsoportok, az agrártárca, a különböző térségi és országos szintű szervezetek segítségével allokáltak. Az elmúlt időszakban termelői piacok létesültek szerte az országban, számos helyi termelőket összefogó vidéki hálózat jött létre, megjelentek a különböző minősítési rendszerek, védjegyek, és a kistermelői törvény adta feltételek mentén egyre több kistermelő jelent meg a magyar piacokon. A helyi termékek a vidéki térségek turizmusában is egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Újra alakultak termelő és értékesítő szövetkezetek, amelyek a szupermarketek polcain is meg tudtak már jelenni. Az országos kampányoknak (pl. „Vedd a helyit!”) és a nemzetközi trendeknek köszönhetően Magyarországon is emelkedett a kereslet az egészséges és helyben előállított termékek iránt, amely ösztönzi a kínálat erősödését is. A Covid-19 okozta helyzet javítására több felülről jövő kezdeményezés volt arra, hogy a

termelői adatbázisokat a fogyasztók számára elérhetővé tegyék. Ilyen például a 2020-ban a Nógrád megye önkormányzat által elindított egy weboldal (veddanogradit.hu), amelynek célja a térségi helyi termelők bemutatása és egy helyi vásárlói közösség kialakítása. A pandémia Magyarországon is nagy sebességgel gyorsította be a helyi termékek értékesítését, közte a különböző online plattformok megjelenését és a bevásárlóközösségek elterjedését is. Trendi helyi termék boltok nyíltak a fővárosban (Szatyor Bolt, Pancs Bolt) nagyobb városokban (pl. Nánási Portéka Debrecenben) és az online térben (pl. e-spejz.hu, falufood.hu, vegyelhazait.hu).

Csomagolásmentes boltok is terjedőben vannak (pl. Dekagramm Sopronban).

Civil kezdeményezésre 2012-ben elsők között jött létre és azóta is mintaértékű bevásárló közösség, a Nyíregyházi Kosár Közösség, amelynek küldetése, hogy a Nyíregyháza körzetében található kistermelők, őstermelők, tanyasi gazdálkodók termékeit eljuttassa a helyi vásárlóknak, megteremtve a kapcsolatot a termelők és fogyasztók között. Céljuk, hogy a helyi gazdaság erősödjön, és a fogyasztók tudatosabban vásároljanak. A termelők kiválasztásánál egy komplex termékminősítési rendszer alapján járnak el, ahol fontos a regionalitás, a termékelőállítás és feldolgozás minősége, az alacsony környezetterhelés és minimális csomagolási hulladék keletkezése. Az önkéntesek munkáján alapuló közösség nagyjából 120 családot lát el, és közel ötven termelőnek nyújt értékesítési lehetőséget. A Nyíregyházi Kosár szoftveres hátterét és logisztikai rendszerének modelljét több magyarországi kosárközösség is átvette.

A magyar gazdaság számára is fontos a magyar, köztük a helyi termékek iránti kereslet növelése, a magyar fogyasztók tudatosítása. A Magyar Termék Nonprofit Kft. 2006-ban azzal a céllal alakult meg, hogy védjegyével segítse a hazai áruk könnyű beazonosíthatóságát és növelje a magyar termékek iránti keresletet. Létrehozta a Magyar Termék Védjegy rendszert, amellyel mára mindegy 180 cég több mint 4200 terméke rendelkezik. A védjegyek: Magyar Termék, Hazai Termék, Hazai Feldolgozású Termék, Magyar Szolgáltatás, Kiváló Termék, Zöld. A védjegyes termékek hazai eredetét független szervezet vizsgálja és igazolja az alapanyagok származását.

Mit jelent a Magyar Termék védjegy? 100% magyar alapanyagból, Magyarországon készült termékek. Élelmiszereknél az állatot az országban nevelték fel, a növényt itt termesztették, a feldolgozás minden lépése itt történt és a felhasznált alapanyagok is Magyarországról származnak. Egyéb, nem élelmiszer esetében a felhasznált alapanyagokat Magyarországon állították elő, a feldolgozáshoz szükséges összes folyamatot is Magyarországon folytatták.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat célja a vidékfejlesztésben érintett kormányzati, önkormányzati és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó tevékenységet végző szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal Munkaszüret néven egy olyan oldalt fejlesztett ki, amely a termelőket segíti a termelés során szükséges munkavállalók megtalálásában. A Munkaszüret bevezetését követően a termékek értékesítésének segítése érdekében létrehozta a Termelői Kosár nevű weboldalt, amely a termelők és a vásárlók érdekeit kívánja támogatni, platform kíván lenni a termelő-vevő kapcsolatok kialakításában. Közös cél, hogy a magyar termelők termékeiket gyorsan és hatékonyan tudják értékesíteni, ezzel segítve a vidéki termelés növekedését. A vidéken élők élete így könnyebbé vált, termékeiket nem kell a jó piac reményében távoli értékesítőhelyekre szállítani, hanem a termelés helyszínéhez közel, ugyanolyan jó, esetleg még jobb feltételekkel értékesíthetik, mint a jelenlegi távoli felvevő helyeken. Cél a helyi gazdaság élénkítése, a helyi megélhetés segítése a pénz helyben tartása által, valamint a helyi élelmiszertermelés és fogyasztás erősítése.

Az ingyenes platformot a Herman Ottó Intézet és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a következő években folyamatosan fejleszteni fogja, lehetővé téve azt, hogy a vevők magyar termelőktől származó minőségi árut vásárolhassanak. A vásárlók a portálnak köszönhetően a hozzájuk

legközelebbi termelők áruit könnyen elérhetik, és felverhetik a kapcsolatot a termelőkkel. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat területi felelősei figyelemmel kísérik a megyéikben regisztrált termelőket, további információkkal látják el őket, legyen az, pályázati felhívás, törvényi változás, vagy egy megyei vásár, amit érdemes meglátogatni. A cél egy élettel teli, közösségi oldal létrehozása, ahol a termelők bemutatkozhatnak, a vásárlók pedig megoszthatják egymással a tapasztalataikat.

A magyar helyi termékek értékesítésében a helyi termék klaszterek megalakulása számít első mérföldkőnek. A 2000-es években az országban több térségben hoztak létre klasztereket, amelyeknek tagjai hagyományos élelmiszerelőállítók, mezőgazdasági termelők és kézművesek voltak. A közös platform célja a különböző termelők felkutatása, munkájuk során alkalmazott technológia és eszközpark fejlesztése, hatékonyabb előállításuk támogatása, egységes, közös arculat megjelenítése és közös piacra jutásuk segítése volt.

Magyarországon a 2005-ben elsőként alakult Pannon Helyi Klaszter jár elől, akik közel 100 termelővel működnek. 16 szervezet is tagja a klaszternek, akik együttműködésük révén segítik a termelők munkáját (különböző civil és közszféra szereplők). A Klaszterben alapvetően Vas megye termelőit karolják fel, és támogatják őket a piacra jutásban, illetve a gasztronómiai szektorba történő becsatornázásban is. A klaszter a nyugati határtérségben működik, amely a határon átnyúló lehetőségeket is igyekszik kihasználni. Tevékenységük közé tartozik egy kisebb közösségi és kiállítótérként funkcionáló étterem és kávézó és reggeliző hely (Kilences Cafe & Kultfood), egy pékség és helyi termék bolt (Helyből Finom Pékség), egy cukrászda üzemeltetése, termékkóstolók, workshopok és termelői piacok szervezése. A szervezet 2021 decemberében megnyitotta a Szombathely Városi Vásárcsarnokban a Cekker Helyi Termék Boltot. A boltban pékáruk, sajtok, szörpök, homoktövisből készült termékek, lekvárok, lisztek, borok, tészták és kézműves termékek is kaphatók. Az eddigi tapasztalatok alapján leginkább a pékáru iránt mutatkozik kereslet a boltban. Az általuk életre hívott, a Nyíregyházi Kosár Közösség modelljére alapozott bevásárlóközösség 2021 nyarán indult, Vasi Zöld Kosár néven, amelyben több mint 20 Vas megyei termelő termékeit tudják dobozrendszerben a vásárlók hetente egyszer átvenni.

Forrás: Cekker Helyi Termék Bolt, Pannon Termék Klaszter

Számos helyi termék védjegy jött létre, mint például a Nemzeti Parki Termék, vagy a natúrparkok terméke, egy-egy tájegységhez kötőtő védjegyek. A vidékfejlesztési egyesületek, Leader

akciócsoportok tevékenysége jelentős eredményeket hozott országszerte a helyi termékek piacosítása és a védjegyrendszerek kialakítása terén.

Az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület létrehozott egy helyi védjegyrendszert az európai területi "Vidék Minősége” védjegyhez kapcsolódva.21 Az Alpokalja-Fertő táj védjegy bevezetésének célja az Alpokalja-Fertő táj termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítése, a térségi együttműködések erősítése, a termékek, szolgáltatások, és magának a térség ismertségének és elismertségének erősítése, a terület versenyképességének javítása, a termékek, szolgáltatások megjelenésének, minőségének közvetett fejlesztése, szemléletformálás, a helyi identitástudat erősítése, a helyi termékek és szolgáltatások keresletének és kínálatának növelése, foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzési lehetőségek elősegítése.22 Az általuk kidolgozott védjegyrendszerben csak a helyben készült, helyi hagyományokra építő és a környezetkímélő termékek és termelők szerepelhetnek. A helyi termelők, szolgáltatók és kézművesek közös adatbázisban és marketinges kiadványokban jelennek meg. Az értékesítési tevékenység támogatása kiterjed közös vásári megjelenésre és különböző rendezvények szervezésére (pl. tematikus napok, Nyitott porták napja). Közös értékesítési pontot is létrehoztak fekventált turisztikai helyen. A védjegyrendszerhez 26 helyi élelmiszer előállító, 23 helyi turizmusban tevékenykedők, vendéglátók és 21 kézműves, kisiparos, művész csatlakozott, az elmúlt években folyamatosan bővült a hálózat.

A helyi termelők összefogását és támogatását szolgálja az UNESCO „Geofood” nemzetközi védjegye, amely a geoparki termékek termelőit célozzák meg. 2015-ben Novohrad-Nógrád Geopark csatlakozott az UNESCO Globális Geoparkok nemzetközi programjához, amelynek célja a geológiai értékek és helyi termékek közötti kapcsolatok bemutatása, erősítése, a helyi gazdaság támogatása. A programhoz való csatlakozással megnyílt a lehetőség a helyi termelők számára egy nemzetközi védjegy megszerzése. A Geofood programban a geopark területén elhelyezkedő helyi termelők, kézművesek és éttermek vehetnek részt. A védjegy hálózatot a program minél nagyobb sikerének elérése miatt kiterjesztették egész Nógrád megyére. A védjegy megszerzésének feltétele, hogy az alapanyagoknak a megyéből kell származnia. A termékek csomagolásánál fel kell tüntetni a geológiai adottságok és a termékek közötti kapcsolatot. A termelők és éttermek minősítési folyamata jelenleg még a meghirdetés fázisában van, így egyelőre nincsenek bemutatható eredmények.

3.5. Lengyelország Lengyelország mezőgazdasága jelentős az európai országok körében. Az EU-s országok élvonalában van az alma-, bogyós gyümölcsök, baromfi-, és gabona ágazatokban, húsféleségek, gabonák és tejtermékek termékcsoportjában jelentős az ország exportja. Lengyelországban is kedveltek a kistermelői közvetlen értékesítési csatornák, termelői piacok, és az online piacterek. A 21

A „Vidék Minősége” egy spanyol kezdeményezésre létrejött európai szintű közös Európai Térségi Minőségi Védjegy, amely a vidéki térségek helyi termelőinek és szolgáltatóinak minősítési rendszere. Az Európai Területi Védjegy tulajdonosa az Európai Területi Minőség Védjegy Szövetség. A védjegy célja nemzetközi szinten a helyi identitás erősítése, az egyéni és kisvállalkozások termékei és szolgáltatásai közös marketing révén versenyképesebbek legyenek, vásárlói bizalom kialakítása, a vidéki térség belső erőforrásainak felhasználása, kiaknázása, együttműködések kialakítása, fenntartása, a vásárlók és termelők környezettudatosságának erősítése, társadalmi felelősségvállalása, fejlődjön a termékek, szolgáltatások esztétikussága. A minősítési rendszerhez az induláskor Magyarországon négy szervezet csatlakozott: A Bakonyért Egyesület, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, a Duna-Ipoly Határmenti Együttműködési Egyesület és az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület.

22 http://www.alpokalja-fertotaj.hu/upload/content/5/altalanos_szabalyzat__0fwr.pdf

lengyel lakosság is egyre tudatosabb, de hasonlóan Magyarországhoz, a helyi termékek értékesítése egyelőre kevésbé elterjedt. Az országos és vajdasági szintű kezdeményezések célja, hogy ösztönözzék a helyi, tradicionális élelmiszerek előállítását és a rövid ellátási láncú közvetlen értékesítési csatornák kiépülését.

A járványveszély időszaka a lengyel közvetlen értékesítés fellendülését is ösztönözte. A rövid ellátási láncok fejlődését vizsgáló felmérés szerint azonban egyelőre kevés információ áll a fogyasztók rendelkezésére a termékek elérhetőségéről, így nehézkes a termékek beszerzése. 23 A lengyel kistermelőket és helyi élelmiszerelőállítókat fogja össze a PIRIL - Polska Izba Produktu Regionalnego i Lokalnego, vagyis a Lengyel Regionális és Helyi Termékek Kamara, amelynek feladata, hogy a kormányzattal és az önkormányzati közigazgatással közösen kiépítse a hagyományos regionális és helyi termékek lengyel rendszerét, hasonlóan az EU-országokhoz. A szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az élelmiszertermelők, -feldolgozók, ellenőrző intézmények, önkormányzatok és fogyasztók körében tudatosítsa a hagyományos és regionális termékek európai piacon betöltött szerepét és fontosságát. A Kamara aktívan vesz részt a hagyományos, nagyüzemben nem termelt és így kevésbé ismert termékek azonosításában.

Lengyelország jó adottsággal rendelkezik a hagyományokra épülő, minőségi helyi termékek előállításában, azonban egyelőre alacsony a feldolgozott termékek aránya a kínálatban. Kevés az olyan mezőgazdasági termelők által alapított társaságok száma, amelyek az általuk megtermelt alapanyagot hagyományos módon dolgozzák fel, annak ellenére, hogy ez nagyobb jövedelmezőséget biztosíthatna számukra. A Kamara ebben is szeretné támogatni a lengyel mezőgazdaság szereplőit.24 A PIRIL Helyi Termék Kamara 2013-2014-ben megalapította a PIPRILOŚ önálló jogi személyiségként működő kereskedelmi kamarát,25 amely a PIRIL kamarai tagoknak, vállalkozóknak és egyéb jogi személyeknek az érdekeit képviseli, beleértve a termelést, a marketinget, a regionális vagy helyi termékekkel kapcsolatos tevékenységek népszerűsítését, a helyi termékek fejlesztését támogató politika kialakítását, és a termékfejlesztés elősegítését. A Kamara tagjainak termékeit egy közös boltban értékesítik 2020 szeptembere óta. A Silni z natury – „Strong by Nature” bolt Kielce városban található, félúton Krakkó és Varsó között, de a termékek online is elérhetők egész Lengyelország területéről.

A lengyel Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Mezőgazdasági Támogatási Központtal közösen „Vásárolj tudatosan – LENGYEL TERMÉK - Kupuj świadomie – PRODUKT POLSKI” kampányt a Covid-19 járvány lengyel gazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklésére hívta életre 2020-ban.26 A lengyel feldolgozott élelmiszerek terén többféle országos szintű minőségi védjegy is használatban van. Ezek közül kiemelendő a vajdasági származást is jelölő minőséget tanúsító védjegy rendszer, a „JAKOŚĆ TRADYCJA” – „Minőségi Hagyomány”.

Emellett, hasonlóan más országokhoz, vajdaságonként listázzák a hagyományos eljárással készült élelmiszereket (Produkty tradycyjne i regionalne – Hagyományos és regionális termékek).27 A kisléptékű termékek értékesítése vonatkozásában szigorú szabályozás van érvényben. A kistermelői termékeket a saját, illetve szomszédos vajdaságokban lehet értékesíteni.28 A 23 24

https://www.cdr.gov.pl/images/Radom/2021/12-01/krotkie_lancuchy_dostaw_nowe_int.pdf

http://www.produktyregionalne.pl/ Polska Izba Produktu Regionalnego i Lokalnego Oddział Świętokrzyski (PIPRiLOŚ) 26 https://www.gov.pl/web/uw-podlaski/kupowanie-zywnosci-ze-znakiem-produkt-polski-sluzy-rolnictwu-igospodarce 27 https://www.gov.pl/web/rolnictwo/produkty-regionalne-i-tradycyjne1 28 www.minrol.gov.pl 25

mezőgazdasági kiskereskedelem szabályázásának egyszerűsítésére Lengyelországban is törekednek, hogy megkönnyítsék a termékek piacra lépését és a termelőkre háruló adminisztrációt. A mezőgazdasági kiskereskedelem szabályozásáról szóló törvény 2019-től közvetlenül a végfogyasztónak vagy kiskereskedőnek, helyi üzletnek, étteremnek, intézménynek is lehetővé teszi a termékek értékesítését a saját és szomszédos vajdaságban.29 Lengyelországban is szorgalmazzák a rövid ellátási láncok kialakítását, az országban jelen van a SlowFood mozgalom, illetve számos más kezdeményezés található az egyes városokban, régiókban (pl. helyi termelők különféle tematikus utakba történő összefogása, tematikus napok szervezése, helyi gazdaságok értékesítési lehetőségeinek támogatása). A közösségi gazdaságra is találhatunk példákat, így értékesítési szövetkezetekre, bevásárló közösségekre (https://wspierajrolnictwo.pl/) különösen a nagyvárosokban, azok agglomerációjában (www.kooperatywni.pl). A határ menti régiókban, eurorégiókban (pl. Neisse-Nise-Nysa Euroregion) a határon átnyúló turisztikai projektekben a tradicionális termékek és kézművesek bemutatása, turisztikai termékek fejlesztése kapcsán is megjelenik.

A nagyobb városokban, Krakkóban, Varsóban, vajdasági központokban több trendi, a mai fogyasztói igényeknek megfelelő helyi termékek értékesítésére szakosodott boltot találunk.

Népszerűek a turisták és a lakosok körében a különböző termelői vásárok. Emellett az online piacterek is formálódóban vannak.

Jó példa a Metr Kartoffli,30 a Varsó központjában található kis üzlet, ahol csak jó minőségű, regionális termelőtől származó lengyel termékek találhatók. Többségében a bio és vegyszermentes áruk széles szortimentje jellemző – friss zöldség, húskészítmények, tejtermékek, füstölt halak, száraz áruk, különböző gyümölcskészítmények. Varsóban található az Ekologika31 is, ahol alapvetően ökológiai gazdálkodásból származó termékeket árulnak. Itt kávé is kapható, illetve rendszeresen szerveznek ökológia és zero waste témákban workshopokat. A Jadlostakja32 a csomagolásmentes regionális termékek mellett levessel, és kávézási lehetőséggel is várja a vásárlókat. Varsóban online is elérhetőek a regionális termékek (pl. webáruházak, helyi termelők házhoz küldő szolgáltatásai).

29

http://www.produktyregionalne.pl/index.html https://www.facebook.com/metrkartoflicentrum/ 31 https://www.eko-logika.org/ 32 https://www.facebook.com/jadlostacja.bielany/ 30

Forrás: Jadlostakja bolt facebook oldala (https://www.facebook.com/jadlostacja.bielany/)

A helyi termelők értékesítésének ösztönzését szolgálja Zielona Góra városában a Lubuskie Regionális Termékközpont33 (Lubuskie egy nyugat-lengyelországi vajdaság a német határ mellett). A központ célja a Lubuskie vajdaságban előállított regionális termékek népszerűsítése, a közös regionális arculat kialakítása, és a térség promotálása. Felkarolják a termelőket, számukra értékesítési pontokat hoznak létre.34 Közös védjegyet alakítottak ki a vajdasági termelők számára.

Opolei vajdaságban is segítik a helyi termékek piacra jutását. A Nemzeti Mezőgazdasági Támogatási Központ támogatásával nyílt meg a helyi termékek standja, amely a térségi termelőknek nyújt értékesítési lehetőséget.35 A boltban több stand található, kisebb vásárcsarnok jellegű kialakítással.

Az e-piacterek közül figyelemre érdemes a Földügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával létrejött Polski e-bazarek (Polski e-bazarek), ahol a vajdaságok külön-külön szervezettel vesznek részt az online piactér működtetésében, biztosítva a törvényi előírásokat.

Külön oldalon találhatók az egyes vajdaságok, és azokon belül egységes struktúrában lehet a termékekre keresni. A rendelés online emailen vagy telefonon keresztül történhet közvetlenül a termelővel felvéve a kapcsolatot, így a rendszert üzemeltető vajdasági szintű szervezetek a rendelésfelvétellel és kiszállítással nem foglalkoznak, így az oldal nem tekinthető webshopnak.

3.6. Németország Hasonlóan Belgiumhoz, Németországban is egyre markánsabban jelenik meg az a különböző kormányzati szinteken az a koncepció, hogy a helyben előállított termékeket a régió lakosai számára elérhetővé tegyék, jó minőségű élelmiszerhez juttatva nem csak a nagyvárosi, hanem a kisebb településen élő fogyasztókat is (Nahversorgung). Támogatják a kistelepülések 33

https://lcpr.pl/ https://lcpr.pl/miejsca-zakupu-produktow-regionalnych/ 35 https://radio.opole.pl/103,364726,stragany-opolskie-lokalni-producenci-zywnosci-ma 34

élelmiszerellátását, a helyi élelmiszerek helyi kisboltokba történő becsatornázását, a kistelepülési élelmiszerellátás visszavezetésére a legtöbb tartományban 50 ezer eurós projektfinanszírozás keretében online vagy mobil értékesítési lehetőséget alakítanak ki.36 Ezzel a regionálisan előállított érték helyben hasznosul, ami növeli a kisebb településeken élők jövedelmét és a városhiányos térségek élhetőségét is javítja. Az elmúlt években a pandémia tovább erősítette ennek a koncepciónak létjogosultságát.

A közvetlen értékesítés rendkívül sokszínű Németországban. A német városlakók számtalan online platformon tudnak lokális terméket vásárolni. Emellett nagyon sok bio szakbolt található a városokban, illetve a termelők is előszeretettel árusítanak közvetlenül (farmboltok, faluboltok, termelői és bio piacok, mozgó árusítás, szedd magad, automaták, önkiszolgáló boltok), népszerűek 24 órás automaták. Németországban az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a biogazdálkodás aránya. Cél, hogy a biogazdálkodás aránya 2030-ra elérje a 20%-ot (2015-ben 6,5%, 2020-ban 10,2% volt).37 Németországban tartományonként szerveződött szövetségek jöttek létre, amelyeknek célja a helyi gazdaság fejlesztése, a helyi termelők támogatása. A „Die Regionale Bewegung” a szövetségi szintű szerveződések ernyőszervezetének (https://www.regionalbewegung.de/aktuelles/) több mint 300 tagja van. A szervezet célja, hogy erősítse a regionális szintű gazdaságot, a lakosság jóllétét, erősítsék a fenntarthatóságot, rövidítsék az ellátási láncot. Számos projektjük közül figyelemre méltó a regionális logisztikai hálózat fejlesztését szolgáló „Das Netztwerk RegioLogistik” (https://www.regionalbewegung.de/projekte/regiologistik/) illetve a helyi élelmiszer beszerzését támogató „RegioAPP” projekt (https://www.regioapp.org/), amely segít megtalálni a fogyasztóknak a helyben előállított jó minőségű élelmiszert értékesítő termelőket és boltokat. A logisztikai jó gyakorlatok, projektek széles tárháza érhető el az oldalon.

Tartományi szinten támogatják a helyi termékek közvetlen értékesítését. Így például a Bayrisches Staatsministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten létrehozta a „Komm hin, wo’s herkommt!” – regionales-bayern.de regionális portált, amely egy olyan gyűjtőoldal, amely információt nyújt a fogyasztóknak a bajor termelőkről, közvetlen értékesítési helyekről, a regionális termékek elérhetőségéről. A portál adatbázisában 2700 termelői bolt (Hofladen) és termelői piac szerepel.38 Jó példák Németországból Adott régiók termékeit összefogó ernyővédjegy az Unser Land Landmarke, amely München térségben található 11 járás termelőit összefogó együttműködést jelent. A járások szintjén külön védjeggyel és szolidáris termelői szövetséggel rendelkeznek a termelők (pl. Landsberger Land). A teljes hálózat több mint 300 termelőt fog össze. Közös értékesítési központot működtetnek (Vermarktungsgesellschaft – Unser Land GmbH), amely felel a marketingért, az árpolitikáért és a logisztikáért. A termékek a térségi nagykereskedelmi láncok élelmiszeráruházainak polcain is megtalálhatók (pl. real, EDEKA, Alnatura, Karstadt Feinkost, Rewe), illetve kisebb szakboltokban is (pl. hentesek, bioboltok, termelői boltok).

Egyes tájegységek termelőit összefogó védjegyek, szervezetek közül jó példa a Spreewaldverein, amely létrehozta a Spreewald védjegyet (Dachmarke Spreewald), amelyet a megfelelő minőségű spreewaldi termékek kaphatnak. A termékek helyben illetve a tágabb régióban történő

36

https://www.bmel.de/DE/themen/laendliche-regionen/dorfentwicklung/nahversorgung/mud-landversorgt.html 37 https://standort.allgaeu.de/regionale-produkte-auf-knopfdruck 38 https://www.regionales-bayern.de/

értékesítését szorgalmazzák, illetve a 70 km-re található Berlin is egy jelentős piac (pl. a spreewaldi biotej jelentős része a berlini értékesítési csatornákon keresztül jut el a fogyasztóhoz). 39 A Hannover térségében található termelők közös turisztikai programja az ún. „Hofladentouren”, amelynek keretében a termelői boltokat, illetve a gazdaságokat mutatják be az érdeklődőknek.

Ehhez közös térképet, kiadványokat, adatbázist dolgoztak ki. Érdekes példa a stuttgarti Pois Portugal kistermelői bolt, ahol portugál manufakturális termékek kaphatók, a friss zöldségek mellett. A bolt a németországi SlowFood egyesület tagja.

A hamburgi Laune der Natur helyi termékbolt törzsvásárlói rendszert dolgozott ki, amelynek lényege, hogy havonta kb. 30 euro fix tagsági díj befizetésével termékenként 20–30% árkedvezmény érhető el. Ez kedvező a törzsvásárlói kör szélesítése és megtartása, valamint a bolti készletek tervezhetősége szempontjából.

Szintén hamburgi jó gyakorlat a Lovaco GmbH, amely a térségi termelők termékeit (kifejezetten gyümölcsöt) szállít ki irodákba és a „home office” korszak óta otthonokba is. Központi raktárból szállítják ki a gyümölcsdobozokat.

A Saar-vidéki Martinshof kecsketej előállításra szakosodott kisüzem, melynek több mint 100 alkalmazottja van. Saját vágóhíddal és húsfeldolgozó részleggel rendelkeznek, ahol a térségi bio állattartókkal együttműködve bio hústermékeket állítanak elő. A gazdaság a farmbolt (Hofladen) mellett egy 300 nm-es városi boltot (Stadtladen) is kialakított Saarbrückenben. A bolt frekventált bevásárló helyen található (Diskontopassage, ami a város sétáló utcája – Karstadtpassage), és a kecsketej termékek mellett friss zöldség-gyümölcs, számos sajtféleség, bio hús és húskészítmények, natúrkozmetikumok is megtalálhatók. A boltban kialakítottak egy bio-részleget is, ahol más termelők kínálatát is árusítják, köztük külföldi beszállítókét is (méz, bor, lekvárok, gluténmentes, vega és vegán étrend termékei). Emellett egy bistro-t is kialakítottak, ahol egyszerűbb fogásokat kínálnak (levesek, egytál ételek, helyi specialitások, illetve térségi bio pékségek termékei. Az üzem biobus kiszállító rendszert is működtet, 11 hűtőkocsival közel 1600 vásárlót szolgálnak ki, határon átnyúlóan, Luxemburgba és Franciaországba is szállítanak bioboltokba.

Hasonlóan határokon átnyúlóan működik a Saar-Lor-deLuxe saar-vidéki termelők portékáit árusító webáruház és bolt. Az összesen 40 termelő termékei főként Saarbrücken körzetéből származnak, de megtalálható köztük rheinland-pflanzi, belgiumi, luxemburgi és francia termék is. A nagyjából 180 ezer fős Saarbrücken központjában található boltban a vásárlási, kóstolási lehetőség mellett kisebb rendezvényeket is tartanak az alábbi témákban: gin-kóstolás, sajt-kóstoltatás, kávészeminárium, craftsör-kóstolás, fűszer- és olaj kóstolás. Emellett számos gourmet eseményen részt vesznek, pl. Draußen am See fesztivál, International Gourmetfestival, Nauwieser Fest 2022.

Az alábbi szolgáltatások érhetők el a boltban: Click&Collect, vásárlás előtti kóstolás, helyi termékeket prezentáló ajándékok összeállítása, büfé. Az online shopból Németországon kívül szállítanak Ausztriába, Belgiumba, Hollandiába, Franciaországba és Luxemburgba.

39

https://gutes-spreewald.de/gutes-aus-dem-spreewald/milch/

Forrás: https://www.saar-lor-deluxe.com/laden/ Regional AG Bürgeraktiengesellschaft A Regionalwert AG társadalmi szervezet egy olyan magánszemélyekből álló részvénytársaság, ahol a térségben élő lakosok részvényeket vásárolnak, és az abból befolyó összegből a helyi mezőgazdasági kistermelőket támogatják annak érdekében, hogy egészséges és helyben termelt élelmiszert fogyaszthassanak, és egyúttal a térségi gazdákat is támogathassák. A részvénytársaság nem fizet osztalékot a részvényeseinek, de tulajdonjogot testesít meg a közösen finanszírozott és létrehozott vállalkozásokban.

A Regionalwert AG elsőként Freiburg térségében alakult meg 2006-ban, azóta folyamatosan egyre több régióban jön létre a fenntartható helyi gazdaság modellje.40 A hálózat tagjai a termelők mellett a kis- és nagykereskedők, helyi piacok, élelmiszerfeldolgozók, gasztronómia, és a közétkeztetés szereplői. A modell gazdasági fenntarthatóságát hosszú távon nézik, az eredmények között a környezetei fenntarthatóság terén elért előrelépéseket is számszerűsítik.41 A részvénytársaság nem csak a termelőket támogatja, hanem az elosztási csatorna résztvevőit is. A Regional AG Freiburg finanszírozásával jött létre egy 260nm-es biobolt (Biomarkt Breisach) a 16 ezer lelkes Breisach város piactérnél, ahol a termékek széles skálája elérhető. Emellett a boltban bistro is működik, ahol egyszerűbb ételeket lehet fogyasztani.

40 41

Német mintára 2021 tavaszán létrejött a Regionalwert Niederösterreich-Wien AG (https://regionalwert-ag.at/). https://regionalwert-impuls.de/

Forrás: https://www.biomarkt-breisach.de/#Ueber-Uns A Regionalwert AG Freiburg a helyben termelt termékek feldolgozását és a helyi termékfejlesztést is támogatja, így kisebb vállalkozásokat, start-up-okat is finanszíroz. Emellett partnerszervezetként közreműködik a freiburgi Regionalwert Frischekiste biotermékeket kiszállító dobozrendszer működtetésében. A széles szortimentet csak a webshopon keresztül, házhozszállítással lehet megvásárolni.

3.7. Olaszország Olaszországban indult 1986-ban a SlowFood mozgalom, amelynek lényege a helyi ételek, helyben termelt élelmiszerek előnyben részesítése, a helyi hagyományok és a biológiai sokféleség megőrzése. A kezdeményezés a gyorséttermek ellen jött létre. Mára világszintű hálózattá nőtte ki magát, a világ 150 országában jöttek létre civil szerveződések.

Az olasz élelmiszerek és ételek világhírűek, távoli országokban találhatók olasz éttermek, akár olasz városnegyedek, számos olasz terméket kínáló webáruház szállít globálisan. Az olasz kisléptékű helyi termékek kevésbé tudnak a világpiacon megjelenni a kisebb termelői kapacitások miatt, azonban a környező országokban fellelhetőek kisebb olasz különlegességeket árusító boltok (pl. Bécs Währing városrészében).

Olaszországban kistájanként működő közösségek, helyi termelők és vásárlók, valamint civilek működnek együtt a helyi fenntartható élelmiszertermelés érdekében. Az olasz városlakók könnyedén juthatnak helyi termékekhez, a turisták is kedvelik az olasz termelői városi piacokat. A piacok mellett a közösség által támogatott modellek is kedveltek (CSA), ilyen például a Bolognaban működő Arvaia, amelynek 493 tagja van, 2018-ban 66 ezer tonna zöldséget értékesítettek, hetente átlagosan 6 tonnát.

Olaszországban a pandémia szintén felerősítette az igényt a helyi termékek fogyasztása iránt. A termelők és fogyasztók összekapcsolását több projekt keretében is szorgalmazzák. Egy jó példa erre a WeFrood applikáció, amely a zöldségekről, gyümölcsökről és azok fellelhetőségéről ad tájékoztatást. Az adatbázisban az uniós oltalom alatt álló olasz termékek találhatók meg, ezzel is előtérbe helyezve az olasz tájegységek termékeit, azok digitális piacra lépését.

Az olasz régiók, tájegységek termékei jól reprezentáltak a nagyobb városok kínálatában. A különleges régiók, mint például Toscana, Szardínia, Apulia (ma Puglia), Lombardia híresek a tradicionális konyhájukról, élelmiszereikről, így sokan keresik a termékeket a távolabbi nagyvárosokban található specializált kis üzletekben. Ilyen például a milánói La Boutique Del Gusto, ahol dél-olasz portékák kaphatók Apulia régióból. A bolt webáruházat is működtet, és ajándékkosarakat is árusít. Apulia réigó különleges termékeit Rómában is lehet kapni a La Bottega Pugliese bolt jóvoltából. Naponta szállítják a tejtermékeket és a húsféleségeket, friss pékárut is tartanak. A holnapjukon kilenc termelőről található információ. A bolt koncepciójában a származás mellett fontos a tradíció.

Rómában különleges termékeket kínál a Sapori di Norcia élelmiszerbolt, ahol a Rómához közeli Umbria régió kiemelkedő minőségű termékeit lehet kapni (pl. füstölt hús, hentes áru, száraztészta, tojás, sajt, olaj). Norcia és a környező települések 100–120 km-es távolságban találhatók Rómától.

Különleges toscanai termékeket árusító bolt is található Rómában, mint pl. a Podere Vecciano 2010-ben nyílt üzlete. A legjobb minőségű termékek széles szortimentje kapható az olíva olajtól az édességeken, fűszereken, lekvárokon, pesztókon és natúrkozmetikumokon keresztül a borokig, likőrökig. 13 helyi termelő, és számos borász és néhány toszkán kézműves portáját árusítják a bolt mellett online shopon keresztül is, nemcsak Olaszországban. Különlegesség továbbá, hogy az olíva fájából készült kézműves termékeket is kínálnak. A toscanai gazdaságban turisztikai szolgáltatások is elérhetők.

Forrás: https://www.podereveccianotoscana.it/negozio/ Szardíniai különleges élelmiszereket és borokat árusít a Tentazioni Sarde Róma városában, két üzletben. A termékeket egész Olaszország területén kiszállítják, akár éttermeknek is. A termelőket bemutatják honlapjukon, nagy hangsúlyt helyeznek a minőségi szardíniai termékek római értékesítésére. A termékek köre nagyon széles (tonhaltermékek, olajok, pékáruk, száraz sütemények, paszták, fűszerek, borok széles választéka, különleges mézek, pl. eper- és eukaliptusz méz). A bolt érdekessége, hogy a szardínai kézműves termékeket is promotálják, köztük szardíniai porcelán termékek, tradicionális kések, népi motívumokkal ellátott textíliák.

Forrás: Tentazioni Sarde di Mariani Alessio facebook oldala Hasonlóan szardíniai termékeket árusít Róma külvárosában a Ajo' prodotti tipici sardi élelmiszerüzlet, amelynek nincs saját honlapja, csak a közösségi média felületeken érhető el. A kínált termékek köre nagyon széles, különleges csokoládék, borok, sajtok, füstölt húsok, édességek, paszták, tészták kaphatók.

A rövid ellátási lánc kiépítése az olasz kiskereskedelemben is feltörekvőben van (0 km-es zöldség és gyümölcs), ezt hangsúlyozza pl. az ORTO Cucina e Dispensa webáruház és bolt, amely Róma agglomerációjában található. A helyi termelők zöldségeit, gyümölcseit feldolgozva, tartósítva (pl. zöldségkrém) és frissen főzve (pl. párolt cikória) is kínálják kiszállításra. A városban egy termelői piac jellegű boltot működtetnek, Farmer Market elnevezéssel, ahol a friss zöldségek, gyümölcsök mellett valamennyi termékük kapható.

Forrás: Farmer Market

3.8. Spanyolország Spanyolország földrajzi és természeti adottságainak köszönhetően változatos mediterrán ország, ahol sokféle mezőgazdasági terméket és élelmiszert állítanak elő. Ezek a termékek elismertek az európai, nyugat-európai piacokon, de a világ más tájain is. A legkeresettebb exporttermékek között a bor, az olívaolaj és az olívabogyó, a hal és tenger gyümölcsei, húskészítmények és a kolbászok (pl. ibérico és serrano sonka), a sajt és más tejtermékek (kecske- és juhtejből készült eredetvédett sajtok), citrusfélék, gyümölcsök találhatók. Jelentős a sertés- és szarvasmarha-, juh- és kecske állomány. A spanyol tradicionális termékek és kisléptékű élelmiszerek a vidéki-, főként agroturizmusban is komoly szerepet töltenek be. Az ökológiai gazdálkodás arányát tekintve az ország az EU élvonalában van. Az exporttermékek jelentős része Almeria tartományban terem.

A spanyol helyi termékekkel a turisták és a helyiek főként a helyi piacokon, farmokon és helyi boltokban találkoznak. A tradicionális spanyol termékek külföldön is elérhetők a nagykereskedelmi láncok, kiskereskedelemi üzletek, online áruházak (pl. Amazon) kínálatában, valamint a közvetlen értékesítésen keresztül (például crowdfarming42, vagy a Made in Spain43). Kiskereskedők szerte Európában, így például Magyarországon is értékesítik a spanyol termékeket, spanyol élelmiszereket.

Spanyolországban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek fő értékesítési csatornái a szupermarketek. A legnagyobbak, mint a Mercado, Eruski vagy az egyre komolyabb piaci részesedést elérő Lidl is törekednek a helyi beszállítók termékeit belistázni. A Lidl a spanyol igényeknek megfelelő kínálattal tudta jelentősen javítani pozícióit,44 mára 850 spanyol beszállítóval áll szerződésben, a tőlük megrendelt áruk felét más országok üzleteiben értékesítik.45 A spanyol lakosság fogyasztói igényei is az európai trendeknek megfelelően változnak, vagyis egyre elkötelezettebbek a fenntarthatóság irányába. Egyre keresettebbek a rövid ellátási láncokból érkező termékek, az ún. „nulla kilométeres termékek”, és ezek egyre nagyobb arányban jelennek meg mind a szupermarketek, mind a kisebb boltok, szakboltok (pl. bio- vagy helyi termékbolt) kínálatában. Az online vásárlás szintén elterjedt az utóbbi két évben. A bio élelmiszerek kedveltek, és itt is teret hódít a veganizmus. Népszerűek a boltokban a gyorsan elkészíthető félkész- vagy készételek, illetve szívesen fogyasztják az egyszerűbb ételeket helyben.46 Egy elemzés szerint a spanyol lakosok 74%-a a helyi (vagy hazai) terméket részesíti előnyben az importtermékekkel szemben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a helyi termék, regionális termék fogalma nem meghatározott, kevésbé elterjedtek Spanyolországban regionális védjegyek.47 Területi jellegű minőségi védjegyek az autonóm közösségek szintjén léteznek, ilyen pl. a baszk Eusko Label, amely Baszkföld legmagasabb minőségű termékeit különbözteti meg a piacon.48 Említhető még a Kasztília-La Mancha autonóm közösség minőségi védjegye, a tierra de sabor. A minősített termékekről illetve azokról az értékesítési csatornákról, ahol a termékek kaphatók (pl. boltok, éttermek) egy internetes portálon keresztül lehet információt szerezni.49 42

https://www.crowdfarming.com/ https://madeinspain.store/hu/ - a világ minden részére szállít minőségi spanyol élelmiszereket közvetlenül a termelőtől 44 https://www.dw.com/en/the-secret-to-german-retailer-lidls-spanish-boom/a-50004370 45 https://empresa.lidl.es/sobre-lidl/impacto-en-espana 46 https://www.ainia.es/ainia-news/tendencias-perfiles-consumidor-barometro-ainia-consumer-2021/ 47 https://elpais.com/elpais/2021/10/22/album/1634901690_603326.html#foto_gal_7 48 https://euskolabel.hazi.eus/gure-marka/ 49 http://www.tierradesabor.es/ 43

A nagyobb városok körzetében vagy a városokban Spanyolországban is létrejöttek a bevásárlóközösségek és közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek (CSA-k).

Fogyasztókat összefogó, közösségre épülő modellt testesít meg a madridi La Osa szövetkezeti és részvételi szupermarket, ahol a szövetkezeti tagok saját munkájukkal (havonta 3 óra munka) járulnak hozzá az élelmiszerbolt fenntartásához, és ahhoz, hogy a termelők magasabb árat kaphassanak a termékeikért, mint a hagyományos kis- és nagykereskedelmi láncok esetében.50 A szövetkezet alig egy éves fennállását ünnepelte, de már több mint 1200 tagja van. A helyi beszállítókat támogatják, a termékek Madrid térségéből illetve Spanyolországból származnak. A La Losa bolt fenntartói elkötelezett hívei a fenntarthatóságnak, az agroökológiának és az etikus fogyasztásnak, számos rendezvényt, tájékoztató előadást, képzéseket is tartanak.51 Hasonló elven működik szintén Madridban a Supercoop szövetkezeti és ökoszociális szupermarket, ahol még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a termékek helyből származzanak. További különbség, hogy a termékeket online shopon keresztül lehet megrendelni, és átvételi napokon átvenni. További szociális szövetkezi boltok találhatók többek között Navarrában (Landare) Barcelonában (Food Coop) és Valenciaban (Som Alimentació).

A Mercado Social del Madrid (Madridi Szociális Piac) egy olyan integrált szövetkezet, amely több gazdasági fázist is felölel, a finanszírozást, a termelést, az elosztást és a fogyasztást. Így a bankok, farmok, gazdaságok mellett a fogyasztók is tagjai a szövetkezetnek. Nagyjából 170 vállalatról és beszállítóról, valamint több mint 650 fogyasztóról beszélhetünk, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, az emberi jogok tiszteletben tartása, az állati jólét és a közjó iránt. A cél a szövetkezeten belüli fogyasztás ösztönzése, ezt belső valuta (bónuszrendszer) bevezetésével érik el.52 A szolidáris kezdeményezések mellett a piaci alapon működő üzleti modellekben is központi helyen szerepel a fenntarthatóság és az egészséges élelmiszerek fogyasztókhoz való eljuttatása.

A Casa Amella immáron 20 éve kínál Barcelonában egészséges, tartósítószermentes és fenntartható termékeket, elsősorban bio feldolgozott zöldség- és gyümölcs készítményeket (növényi krémeket, leveseket, gyümölcslét, paradicsomlét), emellett olívabogyóból készült termékeket, száraztésztákat és növényi fehérjéket. A Casa Amella filozófiája, hogy minél fenntarthatóbb ökológiai gazdálkodást és feldolgozást, valamint kiszállítást működtessenek. Az alapanyag egy részét saját termelésből, más részét közeli termelőktől vásárolják. A termékek online rendelhetők Spanyolország és Portugália területéről.53 A vidéki turizmusban a helyi termékek szerepe elvitathatatlan. A turista igazán akkor tudja megismerni az adott térséget, annak kultúráját, ha megismeri a térségre jellemző gasztronómiát és helyi termékeket. Azonban a jelenleginél több potenciál rejlik az agroturizmusban, a helyi termékeket be kell csatornázni a turisztikai kínálatba.54 Az ALTURA Turismo Rural en La Rioja55 turisztikai egyesület a térségi turisztikai kínálat mellett a helyi termelőket is bemutatja a honlapon, ahol 2020 decembere óta egy webshopot is működtet kifejezetten a helyi élelmiszerek értékesítése céljából. A webáruház sajátossága, hogy néhány előre összeállított termékkosarakat kínál, amely a helyi portékákkal van megtöltve, különféle koncepció szerint (pl. hegyi termékek, édességek). Az ALTURA egyesület tagjai egész évben részt vesznek különböző termék- és kézműves piacokon, Ez a modell New Yorkból származik, ott 1973-ban alapították a Park Slope Food Coop-ot, illetve a kezdeményezők a párizsi 2016-ban nyitott La Louve bolt tapasztalataira építettek.

51 https://laosa.coop/ 52 https://madrid.mercadosocial.net/que-es-el-mercado-social-de-madrid/ 53 https://casaamella.com/es/ 54 Rodrigues Ferreira, D. I.–Sánchez Martín, J. M. (2020) 55 https://turismorioja.com/ 50

amelyeket hagyományos fesztiválok alkalmával rendeznek. Az ALTURA sátrakat összecsukható asztalokat biztosít a tagok részére piacokon és egyéb rendezvényeken.

és

Forrás: ALTURA Turismo Rural el La Rioja honlapja (https://turismorioja.com/tienda/) Az elnéptelenedő vidéki térségekben szükséges a helyi kiskereskedelem támogatása, amelyben fontos szerepet kaphatnak a jövőben a helyi kézműves mezőgazdasági termékek közvetlen árusítása, és a vidéki termelés feltételeinek kedvezőbbé tétele. Bár sok kistermelő létezik a vidéki térségekben is, azok főként a helyiek körében kerülnek értékesítésre. Bár a nagyobb városokban jól működő rendszereket és értékesítési modelleket láthatunk, az elmaradottabb országrészekben a boltok digitális megjelenése is még várat magára.

4. Regionális termékek és határmenti együttműködések A határokon átnyúló zajló közös helyi termékfejlesztés és –értékesítés létrejöttében az európai uniós forrásoknak kiemelt szerepük van, különösképpen az Interreg programnak. Az Interreg projektek többsége közvetlen határtérségekben valósul meg, de a nagyobb léptékű térségi együttműködésekben is megjelenik a helyi termékek közös fejlesztése és piacra vitelének ügye. Az alábbiakban néhány olyan projektet ismertetünk, amelyek célrendszerében hasonlatosak a Shop of Region projektben megvalósuló együttműködéshez, illetve ahol megvalósul a helyi termékek közös értékesítése.

4.1. Interreg projektek a határon átnyúló helyi termékértékesítésben A projektek közös vonása, hogy összekötő szerepet játszanak a határos országok termelői, különböző termelőket összefogó szervezetek, vállalkozók, turisztikai szolgáltatók és fogyasztók között. A legtöbb projektben adatbázisok készülnek a határ két oldalán található termelőkről, vállalkozókról, piacokról, tanulmányutak illetve közös vásári megjelenések történnek.

Ennél magasabb szintű együttműködést jelent, amikor már közös értékesítési csatornát alakítanak ki, ahol nem csak egy-egy alkalommal (pl. egy fesztiválon, vásáron történik a határ másik oldalán a termékek értékesítése), hanem rendszeresen vagy folyamatosan és együttműködve valósul meg az értékesítés. Határon átnyúló közös védjegy kialakítása az Ister-Granum szlovák-magyar határtérségben jött létre, amely szintén magas szintű együttműködést feltételez.

4.1.1. Ister-Granum – szlovák-magyar határtérségi együttműködés 2012-ben a CESCI kezdeményezésére indult el az Ister-Granum ETT helyi termék program. A program során további folyamatok is életre keltek, mint például több határon átnyúló közös projekt valósult meg az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretei között. A program célja a helyi termék klaszterek céljaihoz hasonlóan a közös arculat, közös piacra jutáson kívül a helyi termék piac hálózatok létrehozása az ETT területén, népszerűsítése, újabbak létrehozásának ösztönzése. Ezen kívül példaértékű elérendő célja a termelők önszerveződésének támogatása, határon átnyúló együttműködések erősítése. A program része a hálózatépítés, a közös megjelenés feltételeinek a kialakítása, népszerűsítés, szemléletformálás, az értékesítés megszervezése és ezekhez szükséges intézményi háttér biztosítása. Az interreges projekten túl Leader kiírásra is sikeresen pályázott a 3 Helyi Akciócsoportjuk, céljuk az Ister-Granum Helyi Termék Védjegy kialakítása volt.

Az új programozási időszakban az előző projektek eredményeire támaszkodva az IG Heritage akcióterv megvalósítása indult, a foglalkoztatás növelése, a helyi termelők határon átnyúló hálózatépítése által. Az akcióterv főleg az elmaradottabb szlovák oldali termelők felzárkóztatását célozta meg. A Szlovákia-Magyarország Interreg határon átnyúló program keretében a csereháti kistérség és szlovák partnere helyi arculat kialakítása és népszerűsítése céljából nyert el 2021. elején támogatást. A projekt célja a helyi mezőgazdaság stabilitásának fejlesztése és a helyi termelők versenyképességének erősítése. A Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem helyi agrártanulmányt készít, amely alapján létrehoznak egy webplatformot a helyi termelők adataival.

Magyar oldalról pedig a Jövő Útja Nonprofit Kft. egy másik projekt keretén belül öt épülő piacra szervez agrofesztiválokat, amely támogatja a termelést és a helyi termelők piacra jutását. A projektet 2022. nyarán egy regionális EXPO-val zárják, amely az elért eredmények prezentálására is lehetőséget biztosít a nagyközönség számára.

Az IG-Heritage program keretében a Cross Border Brand Building projektelem keretében magasabb szintre szeretnék emelni az eddigi termelői együttműködést és ezzel növelni a foglalkoztatottságot az Ister-Granum együttműködési térségben. A védjegyet Szlovákiában is bejegyzik, számos brand-építést célzó marketing tevékenységet bonyolítanak illetve az értékesítés megvalósulását szolgáló eszközöket szereznek be (pl. helyi termékek bemutatására, árusítására alkalmas polcok, standok kiállító standok vásárlása). Létrehozzák a közös online piacteret, a webportál és applikáció célja, hogy a vásárlók mellett a vendéglátóipari egységek is közvetlenül kapcsolatba kerülhessenek a termelőkkel.56 4.1.2. Interreg-IPA Magyarország-Szerbia határon átnyúló együttműködések 2021. elején az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia határon átnyúló együttműködés keretében zajlik a “Bácskai ízek, kalandok és kulturális értékek fejlesztése” gasztronómiát és helyi termékeket bemutató határon átnyúló turisztikai útvonal kialakítását célzó projekt. Vajdasági és magyar települések a projekt partnerei. Céljuk egy közös márkanév alatt egy tematikus turisztikai, gasztronómiai, kézműves útvonal kifejlesztése a határ mindkét oldalán, amely megkönnyíti a fenntartható és hozzáadott értéket képviselő öko-erőforrások turisztikai kiaknázását. A tervezett tematikus útvonal lehetőséget biztosít arra, hogy a projekt által lehatárolt területen összekösse a kézműveseket és a helyi érték képviselőket. Tervezett tevékenység még a közös fesztiválon való megjelenés, kézműves táborok szervezése hátrányos helyzetűek számára, főzőtanfolyamok, workshopok, digitális szakácskönyv készítése, off és online tematikus turisztikai térkép és audioguide rendszer létrehozása, vezetett kerékpáros és e-kerékpáros túrák, információs pontok

56

http://istergranum.eu/projektek/futo-projektek/ig-heritage/

kialakítása, illetve a termelők, kézművesek továbbképzése valamint egy applikációs rendszer kifejlesztése.

Előző projekthez hasonlóan 2021–2022 években valósul meg az Interreg-IPA MagyarországSzerbia határon átnyúló együttműködés „Local Taste – Local Values – Local Foods” projekt, amelynek keretében frissítik a szociális szövetkezetekre vonatkozó adatbázist, létrehozzák a Helyi Termékközpont működési szabályzatát és szakpolitikai dokumentumot fogalmaznak meg a helyi termelők gazdasági életbe való hatékonyabb bevonásáról. A projekt keretében hat alkalommal terveznek termékértékesítést elősegítő vásárokat szervezni illetve részt vesznek a helyi termelők termékeikkel a kétnapos szerb partner által megvalósításra kerülő Pacséri Helyi Ételfesztiválon.

Emellett szakácskönyv is készül a határtérség specialitásaiból, és a vásári megjelenést támogató eszközöket szerzik be.

4.1.3. Horvátország-Magyarország Interreg V-A – AgriShort Az AgriShort projekt célja a rövid élelmiszerláncok és a versenyképes agrárgazdaság létrejöttének megalapozása térségi és a szükséges intézményi együttműködések életre hívása volt a horvát-magyar határtérségben. A projekt keretében a rövid élelmiszerlánc kialakulásának elősegítése különböző tanulmányok, képzések, tanulmányutak, kiadványok, marketingtevékenységek, promóciós eszközök és videók beszerzésével és elkészítésével valósult meg. Említésre érdemes eredmény a magyarországi zala megyei Nyitott Porta hálózat létrejötte.

A projekt finanszírozásával létrejött a helyi termelőket bemutató portál és IT rendszer, ahol az egyes portákon nyújtott szolgáltatások, turisztikai ajánlatok is elérhetőek.57

Forrás: http://nyitottportak.hu/nyitott-portak/

57

http://agrishort.eu/hu

4.1.4. Horvátország – Szerbia Interreg IPA – Pannon Gourmet A „Pannon Gourmet - Authentic Gourmet Taste for Sustainable Socio-economic Development of Cross-border region” c. projekt 2019–2021 között zajlott négy partner részvételével a horvát-szerb határtérségben. A projekt célja volt, hogy a térségi gasztronómiai turizmus fejlődését elősegítsék. A Pannonia Gourmet partnerei az Eat Pannonia márka fejlesztését tűzték ki feladatul – egy olyan turisztikai terméket, amely a határon túli régió termék- és szolgáltatóit egyetlen, egyedülálló Eat Pannonia partnerségbe fogja össze. Az Eat Pannonia védjegy rendszert jelent, nemzetközi szintű minőségbiztosítást, amely jól promotálható.

A partnerek autentikus ételeket és recepteket gyűjtenek össze, és terjesztik azokat két Gourmet Center létrehozását illetve felújítását követően Vrdnik-ben (Vajdaság, Szerbia) és Vinkovci-ban (Horvátország). Gourmet Centerekben különféle rendezvényeket szerveznek, mint például ételfőző verseny, Gourmet Vásár, kiállítások és kóstoltatások. Mindez együttesen javítja a határtérség vonzerejét, és növeli a látogatók számát. Emellett létrehozták a Gourmet Academy programot, mely tematikus ismereteket nyújt az érintetteknek, valamint részletes gasztronómiai térképeket és értékesítési pontokat biztosító IKT-platformot, amelyre a helyi termelők, érdekelt felek és termékek kerülnek bemutatásra.

4.1.4. Lettország-Litvánia Utena- Latgale határ menti régió Utena és Latgale határmenti elmaradott térségben közös Interreg projekt keretében (Development of Local Food Production and Delivery Support System in the Utena–Latgale cross border region (LOCAL FOODS)) a helyi élelmiszerelőállítás és -értékesítés fejlesztését célozták meg. A projekt célja egy helyi élelmiszer-támogatási rendszer kiépítése, amely négy lépésből áll: termelés, promóció, szállítás és értékesítés. A projekt keretében fejlesztik a termelési infrastruktúrát, a logisztikát, az értékesítési csatornákat, közös mozgó árusításra alkalmas „Food truck”-ot és mobil kioszkokat vásárolnak, vásárokat szerveznek.

Mivel Utena és Latgale határtérsében kedvezőtlenek a foglalkoztatási lehetőségek és alacsony a lakosság jövedelme, a projekt célja, hogy az önfoglalkoztatottságot is növelje. Ennek elérése érdekében különböző képzéseket tartanak, a termékelőállítás és a piacralépés témakörökben.58 4.1.5. Észtország-Litvánia COOP Local program (2017–2019) A határtérség élelmiszertermelőinek együttműködésének erősítését célozta meg a COOP Local (Encouraging cross-border cooperation in local food and handicraft sector in border areas) projekt keretében. A cél elsősorban az volt, hogy összehozzák a határ két oldalán tevékenykedő termelőket, és számukra olyan rendezvényeket szervezzenek, ahol a közös gazdasági érdekek mentén új együttműködések jöhetnek létre.59 Közös rendezvények, tanulmányutak, ágazati szemináriumok zajlottak, idegen nyelvű brossúrák és egy közös adatbázis jött létre, amelyben a határtérség termelői megtalálhatóak.

4.1.6. Interreg V-A Csehország-Lengyelország 2014–2020 A cseh-lengyel határtérségben több turisztikai és helyi termelői projekt valósult meg az elmúlt finanszírozási időszakban. A „Hagyomány és regionális termelés nyomvonala a Jelenia Góravölgy lengyel-cseh régiójában, a Jizera-hegységben és a Karkonosze-hegységben” c.

58

https://latlit.eu/lli-416-development-of-local-food-production-and-delivery-support-system-in-the-utena-latgalecross-border-region-local-foods/ 59 https://estlat.eu/en/estlat-results/coop-local.html

projekt célja, hogy egy virtuális turistaút jöjjön létre a lengyel-cseh határon keresztül. A tematikus út a regionális élelmiszertermékek előállítási helyeit köti össze, a tradicionális termelőket, akik bemutatják kézműves mesterségüket, így a turisták bepillanthatnak a gyártás kulisszái mögé.

Ezzel a turisztikai kínálatbővítésben a helyi kézműves termelőknek adtak nagyobb szerepet. A projekt keretében térképek, reklámspotok készültek. A regionális termékeket a határ két oldalán kiállítások, vásárok keretében mutatták be.60 A ”Kézművesség a cseh-lengyel határon, innovációk a hagyományokon belül” című projekt szintén Interreg forrásból (Nisa-Nysa Mikroprojektek Alap) a kézműves kisiparosok és élelmiszer előállítók számára nyújtott értékesítési lehetőséget a lengyel határtérségben megrendezett „Made under Śnieżka” – „Made in Śnieżka” kiállításon. A Neisse-Nisa-Nysa Eurorégióban hasonló célokat szolgált a „Polsko-Czeski festiwal smaków pogranicza” – "A határvidéki ízek lengyel-cseh fesztiválja” projekt, amelyben közel 50 kiállító, köztük éttermek, turisztikai szereplők vettek részt.

4.1.7. Interreg V-A Spanyolország-Portugália 2014–2020 – INTERNOVAMARKET-FOOD Az INTERNOVAMARKET-FOOD projekt általános célja, hogy segítse a Galícia-Észak-Portugália Eurorégiót, hogy fenntartható módon növeljék a térségi agrár- és élelmiszeripari KKV-k termelékenységét, a hozzáadott értéket, a hazai és a nemzetközi piacon való részesedésüket. Cél, hogy erősítsék a határtérségi vállalkozók külföldi értékesítéseit. A projektbe bekapcsolódó, összesen közel 30 spanyol, galíciai és portugál vállalkozók között kisebb és nagyobb cégek is megtalálhatók. A projekt keretében gasztronómiai tanulmány készült a határtérségről. Emellett különböző képzéseket nyújtottak a vállalkozóknak a nemzetközi piacra lépésről, országtanulmányokat készítettek az exportpiacok országaira vonatkozóan, emellett nagyszabású rendezvényeket szerveztek, mint például nemzetközi Gasztronómiai Turisztikai Kiállítást.

4.2. Interreg Europe együttműködési program Több nagyszabású, országokon átívelő együttműködési projekt formálódott az Interreg Europe égisze alatt azzal a céllal, hogy fejlessze az élelmiszertermelést, innovatív megoldásokat hozzon létre, és bekapcsolja a kisebb vállalkozókat, termelőket a helyi élelmiszerellátásba és – kereskedelembe.

A SARURE projekt célja az elnéptelenedett, vidéki térségekben a kistelepülési helyi boltok fenntartása, amely hozzájárul a helyiek életminőségének javításához, javítja a helyi foglalkoztatottságot és jövedelemteremtést. A vidéki revitalizációs projektben a helyi termékelőállítást és értékesítést is támogatják. A hálózatban svéd, spanyol, lengyel, német, finn, görög partnerek találhatók. A Helyi Élelmiszer-csomópontok a SARURE projekt akciótervei közé tartoznak, amelyeket a partnerek a megosztott legjobb gyakorlatok alapján fejlesztenek ki. A Local Food Nodes összeköti a helyi élelmiszertermelőket a helyi élelmiszer-fogyasztókkal, hogy erősítse az élelmiszerekkel kapcsolatos közvetlen kapcsolatokat. Létrehoznak egy mobil alkalmazást (Local Food App), amely lehetővé teszi a kis élelmiszertermelők számára, hogy közvetítők és bevételkiesés nélkül érjék el a fogyasztókat.61 A FoodChains 4 Europe projekt célja az innováció megvalósítását ösztönző regionális politikák végrehajtásának javítása, fenntartható élelmiszerláncok létrehozása érdekében öt résztvevő régióban: Flevoland (NL), Plovdiv/Szófia (BG), Emilia-Romagna (IT), Máramaros (RO) és Greater

60 61

https://karr.pl/szlakiem-tradycji-i-produkcji-regionalnej/ http://www.interregeurope.eu/sarure/

Manchester (Egyesült Királyság). A projekt keretében a máramarosi termelők internetes platformon is bemutatják portékáikat.62 CircE (2017-2021) projekt a körkörös gazdaság kialakulásának elősegítése érdekében nemzetközi adatbázis készít a helyi termelőkről. A projekt keretében a helyi élelmiszerek promóciója történik például Szlovéniában, és a partnerség több országában.63 A FAME Road Interreg Europe projekt két olasz és egy görög város részvételével zajlik. A projekt keretében a kulturális és turisztikai értékek bemutatásával szeretnék a fenntartható turizmus kialakulását a három város térségében erősíteni. A mozaikszó F betűje az élelmiszerre utal – a projekt célja, hogy egy közös FAME márka létrehozásával erősítsék a turisztikai potenciált, a hálózat tagjai által kínált termékek és szolgáltatások népszerűsítésével. Közös rendezvényeket szerveznek, amelyek középpontjában a helyi élelmiszerek, ételkülönlegességek, a helyi kulturális értékek és kézműves ipar szerepel.64 A FRIDE (2019–2023) projekt a Tolna Megyei Fejlesztési Ügynökség kezdeményezte projekt középpontjában az élelmiszeripari KKV-k versenyképessége áll, amelyet három pillérre támaszkodva kíván javítani: termelési kapacitások növelése, új eszközök beszerzése illetve ehhez szükséges finanszírozási megoldások felkutatása; helyi termékek hazai és nemzetközi piacra jutása; termelékenység növelése az EU-n kívüli piacokkal való versenyben való jobb pozíciók elérése érdekében.

4.3. LEADER program finanszírozásával támogatott együttműködések A LEADER program keretében a vidéki térségekben gyakori, hogy a helyi termékek termelőit összefogó, turisztikai szolgáltatásokat is bekapcsoló együttműködéseket alakítanak ki. Az akciócsoportok felkarolják a kisebb kapacitással rendelkező termelőket, őket hálózatokba szervezik, és közös arculat kialakításával, olykor védjegyek létrehozásával támogatják a termelők piacra lépését, különböző értékesítési csatornáik kialakítását, online térben való megjelenését. A határmenti együttműködések is jellemzőek a LEADER akciócsoportokra, elsősorban a határmenti kisrégiókban.

LEADER Region Warndt-Saargau - grenznah.ländlich.nahversorgt. A Warndt-Saargau határmenti régióban kiemelt cél, hogy a helyi lakosság számára helyben elérhető elsősorban élelmiszert, másodsorban szolgáltatásokat (bank, posta, kávézó) biztosítsanak (Nahversorgung): 10-15 perces, vagy maximum 1000 méter távolságban szeretnék a helyi lakosoknak a regionális élelmiszereket helyi kisboltokban biztosítani. Ezen kisboltok találkozási pontként is funkcionálnak, hozzájárulnak a helyi közösség erősítéséhez, és a helyben élő idősebb lakosság életminőségének javításához. A projekt célja, hogy a határ francia oldalán is javuljon a termékek és szolgáltatások elérhetősége.65

62

http://www.bundemaramures.ro/ https://www.interregeurope.eu/circe/news/news-article/3692/slovenians-create-our-super-food-website/ 64 https://fameroad.eu/food/ 65 https://www.warndt-saargau.eu/grenznah-l%C3%A4ndlich-nahversorgt--besser-leben-und-arbeiten-in-dergrenzregion 63

5. Összegzés Összességében kijelenthető, hogy bár általánosságban nőtt a kereslet a regionális termékek iránt, eltérő szinten állnak az európai országok a helyi termékek kereskedelmének intenzitásában, illetve a kereskedelem mennyiségi és minőségi jellemzőiben. Azok az országok, ahol nagyobb az egy főre jutó jövedelem (tehát rendelkezésre áll a termékek megvásárlásához szükséges fizetőképes kereslet), ahol nagyobb az egészségtudatosság (amely az előzővel összefüggésben áll), ahol a mezőgazdaság szerkezeti adottságai alkalmasak a kisléptékű termelésre, nagyobb a biotermékek aránya, és ahol a gazdaság szereplői nyitottabbak a rövid ellátási láncok kialakítására, ott a regionális termékek kereskedelme előrehaladottabb szinten van. Kevésbé igaz ez a rendszerváltó országokra, ahol az újonnan létrejött mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezetek nem rendelkeznek olyan tradíciókkal, piac- és marketing ismeretekkel, mint ahogy a nyugati országokban régebb óta működő kooperációk. A helyi termékek kereslete a vidéki turizmushoz kötődően azokban a régiókban erősebb, ahol a tradicionális termékek vonzerőként jelennek meg az adott térség turisztikai kínálatában és marketingkommunikációjában.

A helyi termékek értékesítésének számos megvalósulási formája van, amelyek elterjedtek az európai országokban. A helyi termékek iránti kereslet, különösen a világjárvány okozta hatások eredményeképpen az elmúlt években jelentősen emelkedett. Ez a keresletnövekedés új utakat, csatornákat nyitott meg a helyi termékeknek, amelyeken keresztül gyorsabban, és egyre szélesebb körben jutnak el a kisléptékű élelmiszerek a fogyasztók asztalára. A helyi termékek forgalmának ösztönzésére az egyes országok, illetve az Európai Unió számos intézkedést foganasítottak. Létrejöttek azok a fejlesztési politikák, célok, és az azok megvalósítását szolgáló operatív eszközök, pályázati források, kormányzati támogatási eszközök, szakminisztériumi ajánlások, intézmények, különböző kampányok, amelyek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a helyi termékek kereslete növekedjen, a termelők és fogyasztók közötti kapcsolat pedig kialakulhasson, a helyi termékek az adott térség turisztikai potenciálját is erősítsék.

Az országos szintű, szaktárcák által koordinált kezdeményezések között számos példát találunk védjegyrendszerek kidolgozására, a rövid ellátási láncok kialakulását célzó kampányokra, vagy a termelőket tömörítő adatbázisok és portálok létrehozására. Ezek mellett a nagyvárosok is számos intézkedést, városi szintű élelmezési politikát alakítottak ki, amelyek fókuszában a helyi termékek helyi fogyasztásának erősítése áll (pl. Amszterdam, Bécs).

A fogyasztói igények változása a vállalkozókat is arra ösztönzi, hogy egyre több regionális terméket értékesítő boltot hozzanak létre. Ezek a boltok egy-egy régió termelőit fogják össze, hogy értékesítsék termékeiket egy régión kívüli nagyvárosban (pl. az olasz Apulia régió termékeit értékesítő bolt Rómában), vagy a régióban található nagyobb városokban. Gyakori, hogy a regionalitás helyett a termékek minőségét helyezik előtérbe (pl. a bioboltok), és ezen koncepció mentén törekednek a beszállítói kört összeállítani.

A helyi termékeket értékesítő kereskedők a szupermarketekkel szemben sok szempontból versenyhátrányban vannak. Az általuk forgalmazott termékek termelői rendszerint korlátozott mennyiségben és bizonyos termékek esetében csak szezonálisan tudnak beszállítani. Emellett a logisztikai rendszer működtetése is költséges. A termékek ára azonban drágább, mint a szupermarketek polcain, így egy jóval szűkebb vásárlói kört kell megszólítaniuk és azokat a helyi termékkínálatban is jelentkező egyre erősebb versenyben megtartaniuk. Ezek a boltok törekednek egyfajta piaci rést betölteni, egy nagyon pontosan definiált filozófia megfogalmazásával a fogyasztókat elérni.

Az elemzett országokban látott jó gyakorlatokban, üzleti modellekben több közös vonás lelhető fel.

Jellemző a kis vállalati méret, kisebb beszállítói kör, kisebb személyzet, a boltvezető aktívan részt vesz a napi feladatok ellátásában, gyakran több funkciót is ellát (beszerzés, értékesítés, logisztika, pénzügyek, marketing). Nagyobb vállalkozások, szélesebb beszállítói kör esetében gyakran áll a bolt hátterében egy a termelőket összefogó szövetkezet, civil szervezet vagy közösség, esetleg komolyabb hálózat (pl. klaszter, szövetkezet, védjegy rendszer), különösen a pályázati támogatásból létrehozott kezdeményezéseknél.

A szövetkezetek, termelőket és fogyasztókat összefogó szervezetek esetében a nagyobb beszállítói kör, a közös érdek, a kedvező logisztikai rendszerek és ösztönzők mellett innovatív szemlélettel jelennek meg a helyi termékek kínálatában. Ilyen innovatív modell például a németországi Regional AG Bürgeraktiengesellschaft, vagy Unser Land Landmarke. A civilek ereje is létrehozhat akár nemzeteken átívelő hálózatokat is, mint például a Boeren & Buren szerveződés, de a közösségi alapú dobozrendszerek, közösségi kosarak esetében is meghatározó az önkéntesség. Figyelemre érdemes a spanyol nagyvárosokban látható szolidáris elveken működő szociális szövetkezet, amelyben a fogyasztók aktív munkavégzéssel járulnak hozzá a jó minőségű helyi termékeket forgalmazó szövetkezeti bolt fenntartásához.

A boltok egy jól megfogalmazott koncepció mentén alakítják a marketingkommunikációt, amelyben a magas minőség, egészséges életmód, a regionalitás és a fenntarthatóság központi szerepet töltenek be. A marketingkommunikáció főként a közösségi média felületekre koncentrálódik ez fontos a vásárlókkal való kapcsolattartásban, a figyelem fenntartásában.

Különösen a pályázati együttműködések esetében jellemző a térségi termékek közös arculatának, közös márkájának megteremtése, amellyel a térségi turizmus is promotálható. A térségi márkákkal a helyi identitást is szeretnék erősíteni. A piaci alapon létrejött vállalkozások esetében is található olyan példa, ahol a termékeket közös arculat, közös márka alatt értékesítik.

A legtöbb vizsgált jó gyakorlat esetében a termelők is bemutatkozási lehetőséget kapnak, megjelennek a honlapokon, de gyakori a termékbemutatók, ételkóstoltatások szervezése is. Ezzel egyrészt a termékek iránti bizalom is erősödik, másrészt a termelők közvetlen értékesítése, ezáltal jövedelmezősége is erősíthető. A pályázati együttműködések, vagy szakpolitikai szervezetek által létrehozott kezdeményezések keretében nagyon elterjedtek a termelői adatbázisok, térképes applikációk, amelyek célja a vevők és a termelők egymásra találásának elősegítése.

A vizsgált regionális termékeket értékesítő boltok többségében különböző online értékesítési formák is működnek, házhoz szállítás vagy click & collect megoldással, de a pandémia időszaka óta felkapott, hogy csak online értékesítéssel foglalkozó webáruházak jönnek létre. A boltokból történő kiszállítás kisebb boltok esetében általában heti egy vagy két alkalommal történik, és jellemzően csak az adott városban, szűkebb régióban. A nagyobb boltok, a kiszállításra specializálódott webshopok napi gyakorisággal szállítanak, és teljes országot, vagy akár kontinenst lefedik. Rugalmas vásárlási formák a 7/24-es automaták, ezek azonban csak néhány országban terjedtek el (pl. Németország, Ausztria).

Mind a piaci, mind a projekt alapú jó gyakorlatok esetében megfigyelhető a rövidebb szállítási útvonalak előtérbe helyezése, fenntartható szállítási és csomagolási megoldásokra való törekvés (pl. egyre gyakoribb a csomagolásmentesség). Az sem ritka ma már, hogy a kiszállításnál elektromos autókat, elektromos kerékpárokat, teherkerékpárokat használnak.

Egy fontos közös vonás a piaci alapon létrejött jó gyakorlatok esetén a boltvezetők erős személyes elköteleződése. Gyakori, hogy a bolt tulajdonosa kötődik az adott régióhoz, tájegységhez, vagy elkötelezett a helyi gazdaság támogatásának ügye iránt, esetleg a bio- és egészséges ételeket szeretné a fogyasztók számára elérhetővé tenni. A projektalapú értékesítési csatornáknál a térség gazdaságának, turizmusának fellendítéséért elkötelezett szervezetek képezik a kezdeményezések motorját.

A piaci alapú határon átnyúló együttműködések legmagasabb szintje a helyi termékek értékesítésében az, amikor egy adott boltban a határ két oldalán található termelők termékeit egyaránt értékesítik. Ez azonban nagyon ritka. Jóval elterjedtebb az, amikor a hatértérségben található vállalkozás az általa termelt vagy forgalmazott termékeket a határ másik oldalára is kiszállítja, egy bizonyos távolságon belül. Viszonylag gyakori, hogy a határtérségben a termelők a szomszédos ország termelői piacain, vásárain önálló standdal jelennek meg. Ez egy egyszerű és kevésbé kockázatos módja a külföldi közvetlen értékesítésnek, és nincs szükség más termelőkkel, vállalkozókkal való együttműködésre, és állandó logisztika fenntartására. Eltérő árszínvonal esetén a bevásárló turizmus is kedvez a helyi termékek értékesítésének, amely inkább a fogyasztók határátlépéseit szorgalmazza a kedvező ár érdekében.

A határon átnyúló együttműködések hátterében azonban jellemzően valamilyen pályázati támogatás, határon átnyúló projektszintű együttműködés, és az azt életre hívó és menedzselő fejlesztési szervezet áll. A határon átnyúló közvetlen értékesítés még az EU-n belül is, ahol a szabad áru- és szolgáltatásáramlás alapelv, nehézségekbe ütközik. Ezek jellemzően a nyelvi akadályok, jogszabályi különbözőségek, eltérő valuták, eltérő árszínvonal, logisztikai és csomagolási többletköltségek (idegen nyelvű címkézés), a külföldi termékekkel, termelőkkel szembeni bizalmatlanság, valamint a helyi termékek preferálása a külföldivel szemben.

A határokon átívelő értékesítés azokban a térségekben működik, ahol erősek a történelmi és kulturális tradíciók, közös a tájegység, nincsenek nyelvi akadályok, közös a valuta, és nincsenek nagy távolságok, vagy jelentős az árszínvonal- vagy minőségbeli különbség.

6. Források Általános szabályzat. A vidék minősége. A valódi érték. Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület, 2014. http://www.alpokalja-fertotaj.hu/upload/content/5/altalanos_szabalyzat__0fwr.pdf Centrum Doradztwa Rolniczego W Brwinowie Oddzial W Radomiu: Funkcjonowanie krótkich łańcuchów dostaw żywności w okresie zagrożenia epidemicznego. https://www.cdr.gov.pl/images/Radom/2021/12-01/krotkie_lancuchy_dostaw_nowe_int.pdf European CSA Research Group (2016): Overview of Community Supperted Agriculture in Europe https://urgenci.net/wp-content/uploads/2016/05/Overview-of-Community-Supported-Agriculture-inEurope-F.pdf Ellen Macarthur Foundation (2019): Cities and Circular Economy for Food. Brusseles, Belgium Good Food Strategy. Towards a sustainable food system in the Brussels-Capital Region. Brussels Environment and the Brussels Regional Public Service's Agricultural Unit. https://document.environnement.brussels/opac_css/elecfile/BRO_GoodFood_Strategy_ENGL.pdf Kummer, S., Milestand, R. (2020): The Diversity of Organic Boksz Schemes in Europe – An Exploratory Study in Four Countries. Sustainability. 12, 2734; doi:10.3390/su12072734 Rodrigues Ferreira, D. I. y . Sánchez Martín, J. M. (2020): La agricultura como producto turístico en áreas rurales: Un debate abierto en la literatura. Investigaciones Turísticas (20), pp. 97-123. https://doi.org/10.14198/INTURI2020.20.05 RollAma Motivanalyse, 2019–2020 Weckenbrock, P. et al. (2016): Introduction to Community Supported Agriculture in Europe. In: Overview of Community Supported Agriculture in Europe. European CSA Research Group.

Internetes hivatkozások, linkek http://agrishort.eu/hu http://istergranum.eu/projektek/futo-projektek/ig-heritage/ http://nyitottportak.hu/nyitott-portak/ http://www.bundemaramures.ro/ http://www.interregeurope.eu/sarure/ http://www.naturalcorner.be/en/about-2/ http://www.pannonproduct.hu/ http://www.produktyregionalne.pl/ http://www.spreewaldverein.de/ https://agrar-trends.de/nachfrage-nach-regionalen-erzeugnissen-und-bio-produkten-im-aufwind/ https://agrar-trends.de/nachfrage-nach-regionalen-erzeugnissen-und-bio-produkten-im-aufwind/ https://amainfo.at/konsumenten/ueber-uns-3 https://boerenenburen.be/nl-BE https://economy-employment.brussels/ https://estlat.eu/en/estlat-results/coop-local.html https://fameroad.eu/food/ https://farmermarket.shop/ https://foodcoops.at/ https://gasap.be/gasap-2/les-producteurs/ https://groenehartstreekproducten.nl/ https://gutes-spreewald.de/gutes-aus-dem-spreewald/milch/ https://landwinkel.nl/ https://landwinkel.nl/delicatessenbox/ https://landwinkeldelindenhorst.nl/ https://latlit.eu/lli-416-development-of-local-food-production-and-delivery-support-system-in-theutena-latgale-cross-border-region-local-foods/ https://lcpr.pl/ https://lcpr.pl/miejsca-zakupu-produktow-regionalnych/ https://local2local.nl/ https://markta.at/ https://mmm-eetjesland.be/ https://pois-portugal.de/ https://radio.opole.pl/103,364726,stragany-opolskie-lokalni-producenci-zywnosci-ma

https://regionalwert-ag.at/ https://regionalwert-impuls.de/ https://standort.allgaeu.de/regionale-produkte-auf-knopfdruck https://stores.farm.coop/ https://veddanogradit.hu/ https://wspierajrolnictwo.pl/ https://www.6in.it/la-boutique-del-gusto_milano_644 https://www.agricovert.be/ https://www.ah.nl/ https://www.ama.at/intro https://www.arvaia.it/ https://www.biomarkt-breisach.de/ https://www.biovomberg.at/ https://www.bmel.de/DE/themen/laendliche-regionen/dorfentwicklung/nahversorgung/mud-landversorgt.html https://www.deutschlandfunk.de/bio-und-regionale-waren-wie-sich-unser-konsum-auf-klimaund.724.de.html?dram:article_id=493910 https://www.efarmz.be/fr https://www.eko-logika.org/ https://www.facebook.com/Ajo-prodotti-tipici-sardi-101756141205567/ https://www.facebook.com/jadlostacja.bielany/ https://www.facebook.com/metrkartoflicentrum/ https://www.facebook.com/mmmeetjesland https://www.facebook.com/SaporiDiNorciaRoma/?ref=page_internal https://www.farmgoodies.net/ https://www.genussregionen.at/ https://www.gov.pl/web/rolnictwo/produkty-regionalne-i-tradycyjne1 https://www.gov.pl/web/uw-podlaski/kupowanie-zywnosci-ze-znakiem-produkt-polski-sluzyrolnictwu-i-gospodarce https://www.gov.pl/web/uw-podlaski/kupowanie-zywnosci-ze-znakiem-produkt-polski-sluzyrolnictwu-i-gospodarce https://www.gurkerl.at/ https://www.gutesvombauernhof.at/index.php?id=3 https://www.hannover.de/Kultur-Freizeit/Naherholung/Natur-erleben/Radfahren/Die-Hofladenrouten https://www.hansagfood.at/ https://www.innovatiesteunpunt.be/nl/projecten/brussel-lust

https://www.kostbares-weinviertel.at/ https://www.labottegapuglieseroma.it/ https://www.land.nrw/de/pressemitteilung/repraesentative-umfrage-buergerinnen-und-buergernordrhein-westfalen-wollen-mehr https://www.launedernatur.bio/ https://www.leadersnet.at/news/49929,regional-box-billa-startet-neues.html https://www.locavo.de/ https://www.lokaalvoedselflevoland.nl/flevourbox https://www.martinshof.de/hof-stadtladen/#hofladen https://www.mpreis.at https://www.nachhaltigkeit.at/ https://www.pajottenland.be/ https://www.podereveccianotoscana.it/negozio/ https://www.polskiebazarek.pl/ https://www.rechtvanbijdeboer.be/ https://www.regioapp.org/ https://www.regionalbewegung.de/aktuelles/ https://www.regionalbewegung.de/projekte/regiologistik/ https://www.regionales-bayern.de/ https://www.regionalwert-ag.de/ https://www.regionalwert-ag.de/wp-content/uploads/2020/03/Pr%C3%A4sentationRWAG_2020.pdf https://www.regionalwert-frischekiste.de/ https://www.saar-lor-deluxe.com/laden/ https://www.slowfood.de/ https://www.sooogutschmeckt.at/direktvermarkter-2 https://www.spectra.at/aktuelles/details/regionale-lebensmittel-boost-durch-corona.html https://www.stmelf.bayern.de/ernaehrung/253378/index.php https://www.tentazionisarde.it/ https://www.unserland.info/ https://www.waddengoud.nl/ https://www.warndt-saargau.eu/grenznah-l%C3%A4ndlich-nahversorgt--besser-leben-undarbeiten-in-der-grenzregion https://www.wefrood.com/ https://www.zekerzeeuws.nl/

www.kooperatywni.pl www.minrol.gov.pl

7. Mellékeltek 7.1. Belgium Leírás Honlap brüsszeli étterem, ahol helyi termelők áruiból főznek, és https://www.lelocalbxl.be/english Le Local a maradékot a helyi gazdaságok komposztálják /home/ Urbi Leaf brüsszeli mikrozöld termesztő vállalkozás http://urbileaf.be/ brüsszeli kertészeti termékek, tetőkertek kialakításához, skyfarm shops közösségi kertek kivitelezéséhez is szakmai segítséget, https://www.skyfarms.be/ képzéseket nyújtanak közel 140 helyi termelő termékeit kínálja online, széles efarmz https://www.efarmz.be/fr termékkör bio termékeket forgalmazó bolt, amelynek célja, hogy a http://www.naturalcorner.be/en/a natural corner termékek minél közelebbről érkezzenek bout-2/ 11 brüsszeli bolttal rendelkező regionális és bio Färm https://stores.farm.coop/ termékeket árusító bolthálózat.

A Flmanad kormány helyi termelőket támogató https://www.rechtvanbijdeboer.b Direkt vom Bauern tájékoztató és gyűjtő oldala. e/ A Brüsszeltől nyugatra-délnyugatra található regionális védjegy Pajottenland kisrégióermelők és turisztikai szolgáltatók https://www.pajottenland.be/ védjegy-rendszere. https://walloniebelgiquetourisme.

A Brüsszel szívében található Boutique de Wallonie be/fr-be/3/enLa Boutique de Wallonie számos ajándéktárgyat, valamint a vallon régióból pratique/informationsszármazó ízletes termékeket kínál. touristiques/espace-wallonie/laboutique-de-wallonie Bolt neve

7.2. Németország Leírás Bayrisches Staatsministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten létrehozta a „Komm hin, wo’s herkommt!” – regionales-bayern.de regionális portált, amely egy olyan gyűjtőoldal, amely információt nyújt a Regionales Bayern fogyasztóknak a bajor termelőkről, közvetlen értékesítési helyekről, a regionális termékek elérhetőségéről. A portál adatbázisában 2700 termelői bolt (Hofladen) és termelői piac szerepel Schwäbische Geschänkekörbe und Spezialitäten aus Baden-Würtenberg - webshop és két üzlet: Esslingenben Enkel Schulz és Stuttgartban. A termékek ajándék céljára alkalmasak, nem napi bevásárlást szolgálnak a boltok.

Nachhaltig Bio Bio termelők információs portálja.

Allgäu gazdaságfejlesztési plattformja, ahol a helyi Allgäu termelőket is bemutatják, illetve támogatják a közvetlen értékesítési lehetőségek kialakítását.

Az Alp Bajor térség termelőit, vállalkozóit, a helyi Alp Bayern - Agentur für gazdaságot és a helyi élelmiszerelőállítást támogató Lebensmittel szervezet. Két védjegyet is működtet: Geprüfte Qualität Bayern és a Bayrisches Biosiegel.

Bundesverband der Tartományokat összefogó kompetenciahálózat a Bolt neve

Honlap

https://www.regionalesbayern.de/

http://www.schwaebischergeschenkkorb.de/ http://www.nachhaltigbio.de/ https://standort.allgaeu.de/direkt vermarktung

https://www.alp-bayern.de/ https://www.regionalbewegung.d

Regionalbewegung e.V. regionalitásért. 330 tagja van az egyesületnek. Öt tartomány vesz részt benne.

Berlin környéki termelők összefogása és közös online Frisch vom Lande shop működtetése.

Adott régiók termékeit összefogó ernyővédjegy az Unser Land Landmarke, amely München térségben található 11 járás (Landkreis) termelőit összefogó együttműködést is jelent. A járások szintjén külön védjeggyel és szolidáris termelői szövetséggel (Solidargemeinschaft) rendelkeznek a termelők (pl. Landsberger Land). A teljes hálózat több mint 300 termelőt fog össze. Közös Unser Land értékesítési központot működtetnek (Vermarktungsgesellschaft – Unser Land GmbH), amely összefogja a marketinget, árpolitikát és a logisztikát. A termékek a térségi nagykereskedelmi láncok élelmiszeráruházainak polcain is megtalálhatók (pl. real, EDEKA, Alnatura, Karstadt Feinkost, Rewe), illetve kisebb szakboltokban is (pl. hentesek, bioboltok, termelői boltok).

Regionális termékeket kínáló webshop, 75 termelő közel Landkorb 800 féle terméke Berlin és térségében.

Dobozrendszerben is házhoz szállítanak.

Brandenburg tartomány termelőinek termékeit árusító Brandenburgerie termelői bolt, ahol fő szempont a regionalitás, szezonalitás és fontos a bio minősítés.

Loki regionális termékeket árusító bolt két üzlettel Berlinben és házhoz szállítással. Dobozrendszert Loki Berlin működtetnek. Az egyik boltban ételeleket, kávét és süteményt is kínálnak.

Spreewaldi termelők termékeit forgalmazó webáruház.

Spreewaldkiste Egész Németországban szállít.

Spreewald Verein Spreewaldi termék védjegyet létrehozó egyesület.

Lausitzi termelők összefogása (40 termelőt összefogó Lausitz Schmeckt egyesület), a jobb értékesítés érdekében A hannover környéki bio termelők termékeit árusító webshop. 20 éve működő rendszer, saját logisztikai Gemüsekiste központtal. Boxrendszerben árusítanak. A szállítási körzet Hannover és térsége. Saját autókkal és sofőrökkel szállítanak ki.

Portugál kistermelői termékek Stuttgartban. SlowFood Pois Portugal Deutschland e.V. tag.

Hamburg belvárosában működő helyi termékeket forgalmazó bolt, amelynek törzsvásárlói rendszere alapján tudja a heti rendeléseket leadni a termelők irányába, illetve tudja stabilan működtetni a kisboltot. A Laune der Natur törzsvásárlói rendszer lényege: havonta kell törzsvásárlói kártyát váltani kb. havi 30 euro összeggel, amiért cserébe termékenként 20-30%-os árkedvezményt biztosítanak.

Hofläden und regionale A Nordsee turisztikai ügynökség a turisztikai portálon Erzeuger webshopon keresztül értékesíti a térségi termelők termékeit. - https://www.nordseeonlineshop.de/feinschmecker

e/aktuelles/ https://www.frischvomlande.de/

https://www.unserland.info/

https://www.landkorb-shop.de/

http://brandenburgerie.de/

https://loki.berlin/

https://www.spreewaldkiste.de/ https://gutes-spreewald.de/ https://www.lausitz-schmeckt.de/

https://gemuesekiste.biodeliver. de/

https://pois-portugal.de/

https://www.launedernatur.bio/

https://www.nordseetourismus.d e/hoflaeden-und-regionaleerzeuger

Hamburg térségében helyi termelők termékeit irodákba, házhoz kiszállító rendszer. Saját kiszállító rendszerrel, autókkal.

Obstkorb Hamburg Gyümölcskosár kiszállítás Hamburgban, irodákba. Egy fix boltban és két helyi piacon is árusítanak. Kevésbé fontos szempont a regionalitás.

Gemüse-Abo Sannmann Zöldség doboz kiszállítás Hamburgban, bio és demeter minősítésű térségi termelőktől (4-5 helyi termelő).

Emellett a webáruházban számos biotermék kapható, nem csak a régióból - így pl. a tejtermékek egy része München régiójából származik.

Martinshof A Saar-vidéki Martinshof kecsketej előállításra Naturkosthandel uns szakosodott kisüzem, melynek több mint 100 Biolandmetzgerei alkalmazottja van. Saját vágóhíddal és húsfeldolgozó részleggel rendelkeznek. A gazdaság a farmbolt (Hofladen) mellett egy 300 nm-es városi boltot (Stadtladen) is kialakított Saarbrückenben. A bolt frekventált bevásárló helyen található (Diskontopassage, ami a város sétáló utcája – Karstadtpassage), és a kecsketej termékek mellett friss zöldség-gyümölcs, számos sajtféleség, bio hús és húskészítmények, natúrkozmetikumok is megtalálhatók Emellett egy bistro-t is kialakítottak. Az üzem biobus kiszállító rendszert is működtet, 11 hűtőkocsival közel 1600 vásárlót szolgálnak ki, határon átnyúlóan, Luxemburgba és Franciaországba is szállítanak bioboltokba.

Saar-Lor-deLuxe Saarland határtérségi termelők (összesen 40 termelő) termékeit árusító webáruház, a termékek főként Saarbrücken körzetéből származnak, de megtalálható köztük rheinland-pflanzi, belgiumi, luxemburgi és francia termék is.

Regional AG Freiburg A Regionalwert AG Freiburg térségében alakult meg elsőként 2006-ban, azóta folyamatosan egyre több régióban jön létre a fenntartható helyi gazdaság modellje. A hálózat tagjai a termelők mellett a kis- és nagykereskedők, helyi piacok, élelmiszerfeldolgozók, gasztronómia, és a közétkeztetés. A modell gazdasági fenntarthatóságát hosszú távon nézik, az eredmények között a környezetei fenntarthatóság terén elért előrelépéseket is számszerűsítik.

Lovaco

https://www.locavo.de/

https://www.obstkorbhamburg.de/ https://abo.sannmann.com/

https://www.martinshof.de/

https://www.saar-lordeluxe.com/

https://www.biomarktbreisach.de/#Ueber-Uns

7.3. Érdekes példák további országokból Bolt neve (ország) Zelo (Svájc) Biogemüse (Svájc) Epicentre

Leírás Az üzlet zero-waste termékeket árul kozmetikai területen, helyi termelésből származó termékeket, állati eredetű termékeket (tej, sajt, kolbász), vágott termékeket Zürich városában.

A cég Bern városában helyi gazdák termékeit értékesíti.

Ezek a termékek a következők: zöldség-, hús- és sajtkülönlegességek.

Csomagolásmentes szövetkezeti biobolt, térségi termelők termékeit kínálják. A szövetkezet önkéntesekből és helyi

Honlap https://www.xn--zlo-bma.ch/

https://www.biogmuesabo.ch/pro duzenten https://epicentre-boudry.ch/

(Svájc)

termelőkből, kézművesekből áll. Az élelmiszerboltban egy mobil applikáció segítségével lehet vásárolni. A boltban a telefon segítségével a vásárló be tudja olvasni a termékek QR-kódját, és azzal látja a készleteket, beállítja a vásárolni kívánt mennyiséget, és a végén a pénztárnál fizet, vagy ha tag, akkor levonják automatikusan a tagsági számlájáról. A szövetkezet nonprofit, a keletkező nyereséget visszaforgatják. Az élelmiszerbolt tisztességes árpolitikát folytat, és a termékek származása teljesen átlátható.

A szövetkezetben az együttműködő személyeknek egyszeri 200 frank befizetését és havi 3 óra önkéntes munkát követően 10%-os árkedvezményt kapnak a vásárlásokból. A szövetkezeti tagoknak legalább egyszeri 200 frankos hozzájárulást kell fizetni, az önkéntesek pedig munkavégzéssel járulnak hozzá a szövetkezet működéséhez.

Egy Hollandiában található vállalkozás, ami dél-itáliai TuttoCalabrese https://en.tuttocalabrese.nl (kalábriai) termékeket importál olasz kistermelőktől és (Olaszország) Hollandiában értékesíti.

A projekt kapcsán az olasz kisebb termelőket célozzák meg. Bizonyos higiéniai követelmények teljesítése után Piccole Produzioni Locali regisztrálhatnak és felkerülhetnek a honlapra, ahol régió, https://www.pplveneto.it/progetto Veneto (Olaszország) majd élelmiszer fajta alapján kategóriákra bontva / megtalálja a vásárló őket. Egy rövid leírás és termékismertető található minden részt vevő termelőről a kapcsolati adatokkal együtt.

Nemcsak Olaszországban, de több európai ország kistermelői is összegyűjti a honlap, ami igazából egy online piactér. A honlap neve "méhkas" (beehive) és L'alveare che dice si minden egyes méhkasnak van egy managere, akik https://alvearechedicesi.it/it (Olaszország) gondoskodnak arról, hogy megtalálják a különböző termelőktől származó élelmiszereket, és házhoz szállítsák őket, vagy elérhetővé tegye azokat egy gyűjtőponton. https://www.italy24news.com/News/83993.html Farmturizmusra szakosodott honlap, a portugál farmokra Portugal Farm https://www.portugalfarmexperie lehet túrákat, élményeket foglalni több régióban is. A Experiences (Portugália) farmok látogatása mellett lehetőség van ételek- és italok nce.com kóstolására, méhészkedésre, stb.

CrowdFarming Online piactér, összeköti a termelőket a végfogyasztókkal. https://www.crowdfarming.com/e (Spanyolország) n/manifesto Több európai ország termelői közül lehet válogatni.

Madrid legnagyobb piaca, ahol a helyi kézműves- és https://mercadoproductores.es/e bioélelmiszereket álítják ki, kóstolhatják és vásárolhatják n/what-you-will-find/ meg a fogyasztók.

Segítségével a termelők és a fogyasztók könnyen Tablón de Anuncios/Mercado Local kapcsolatba léphetnek, és közvetítők nélkül vásárolhatnak https://www.tablondeanuncios.c és értékesíthetnek termékeket, elősegítve ezzel a 0 KM(Spanyolország) om/mercado-local/ es termékek fogyasztását Spanyolország minden szegletéből származó helyi kis- és Regionales középtermelők termékeit kínálja eladásra a bolt az https://mercadoproductores.es/e (Spanyolország) iparművészettől kezdve a gasztronómiai termékeken át a n/what-you-will-find/ kozmetikumokig. Online shopuk is van, és fizikailag is van boltjuk Mercado Productores (Spanyolország)

A Shop of Region [ATHU154 számú] projekt az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Programban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg!