Page 1


Impresszum

Tartalom

Felelős kiadó:

Vígh Miklós Felelős szerkesztő:

Jámbori Attila Főszerkesztő:

Kruppa Gergely Főszerkesztő-helyettes:

Rieth Ágnes Tördelőszerkesztő:

Ebola és más trópusi vírusok Szuperhősnő-történelem

Faragó Dénes

Csatornaügyek

Hergovits Dávid Katona Márk Miklós Takács Rudolf

Múzeumtúra II.

Tördelők:

Olvasószerkesztők:

Bolyki Zsolt Ébert Dávid Mucska Brigitta Sándor Krisztián Tartalmi ellenőrzők:

Faragó Dénes Hergovits Dávid Sándor Krisztián Cikkírók:

Berki Lilla Bolyki Zsolt Orbán Péter Sándor Krisztián Grafikusok:

Egész Dénes Kruppa Gergely Rieth Ágnes Fotómontázsok:

KTK Fotókör Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviselet lapja. Megjelenik 1000 példányban az Egyetemi Hallgatói Képviselet támogatásával. Káté szerkesztőség 1111 Budapest, Irinyi J. u. 1-17. HÖK Tömb A33 katepress@gmail.com www.kate.hu

Korábbi számaink: gpk.bme.hu/index.php/kate Nyomda: Multiszolg Termeltető és Szolgáltató Bt. A hirdetések tartalmáért és minőségéért, esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Gondolj a környezetedre! Add tovább egy ismerősödnek az újságot, ha te már elolvastad, vagy keress neki egy kényelmes szelektív kukát! Köszönjük! Hivatalos megjelenés: október 1.

Siemens pályázatok Marokkó GHK Hírek Senior Gárda Lámpa workshop Éljenek a szülinaposok! A Gundel família

4 6 8 10 11 12 14 15 15 16 18


Ebola és más halálos trópusi vírusok Vesztésre áll Afrika az ebola ellen – jelentette ki az MSF orvosi segélyszervezet. Harminc éve azonosították a vírust, a 2014-es afrikai járvány az áldozatok számát tekintve a legsúlyosabb az eddigi ebolajárványokhoz képest. 2013 telén Guineából terjedt tovább Libériába, Sierra Leonéba és Nigériába. Idén szeptemberrel bezárólag 3 ezren betegedtek meg, melynek fele halállal végződött. Lilla

Eleinte klasszikus vírusos tünetekkel kezdődik, mint a láz, majd végül a vérzési tünetek miatt szervi elégtelenség alakulhat ki. A kongói Ebola folyóról kapta a nevét, ahol először jelent meg a hetvenes években. Sajnos nincs sem oltás, sem hatékony terápia ellene, a kezelés főleg folyadékpótlásból és lázcsillapításból áll. A túlélők teljesen felépülhetnek, hosszú gyógyulási idő után, de a szegényebb országokban a nem megfelelő egészségügyi állapotok miatt sokszor a folyadékpótlást is nehéz biztosítani (a steril kórtermekről nem is beszélve), főleg úgy, hogy gyakran félrediagnosztizálják a halálos kórt egyszerű influenzának. Mivel a betegek és az elhunytak testnedvei fertőzőek, így a megfelelő elkülönítés is kulcsfontosságú lenne a járvány megfékezésében. Szakértők szerint csak fejlett országok segítségével, főleg orvosi csapatokkal tudnának hatékonyan védekezni ellene.

Afrikán kívül egyelőre Amerikában és Európában (Spanyolország) egy-egy behurcolt eseten túl nem terjedt el a kór. Tekintve a magas színvonalú egészségügyi ellátást, ha megjelenne, hamar meg lehetne fékezni – állítják a szakértők. Azonban nem árt óvatosnak lennünk, ha mes�szi fejletlenebb országba utaznánk, az ebolán kívül még számos rettegett betegség él a mai napig. Például a malária, amibe minden félórában belehal valaki. Fejlett országokban ritkán fordul elő, a gyógyszerek és a szúnyogirtás miatt. Évente százmillióan betegednek meg Afrikában, a halottak zöme gyermek. Amennyiben maláriás embert csíp meg a szúnyog, a következő csípésével továbbadja egy másik embernek, de használt injekciós tű és vérátömlesztés által is terjedhet. Jellemző rá a magas láz, de kezeletlen esetben kialakulhat sárgaság, és megnagyobbodik a máj és a lép. Előfordulhat, hogy évekkel a nyaralás után jelentkeznek a tünetek.


Van egy gyönyörű vízesés Argentína és Brazília határán, az Iguazú, ami nem csak a turistákat vonzza oda, hanem a sárgalázat terjesztő szúnyogokat is. Emberről emberre nem terjed. Lényegében a máj vírusos gyulladásáról van szó. Dél-Amerikán kívül Afrikában is gyakori. Vérzéses tünetei vannak, majd felléphet vese- és májelégtelenség. 40-80%-os halálozási arány jellemzi, ha nem kezelik időben. Tojásallergiások nem olthatóak, az oltás tojásfehérje-tartalma miatt. Magyarországon diagnosztizáltak 1997-ben egy kolerás beteget, aki Indiából tért haza. Egyébként vizes hasmenéssel, hányással jár, így a kiszáradás a magas halálozás oka. Szennyezett vizet, ételt fogyasztva terjed, vagy a széklet nem megfelelő elhelyezésével. Pár napig lappang, majd a folyadékvesztés meghaladhatja rövid időn belül a fertőzött ember testsúlyát is. A kezelés folyadékpótlással történik, mert nem a baktérium halálos, hanem a folyadék- és só veszteség. Kezeletlenül közel 100%-ban halálos a pestis. Két típusa van, a bubópestis és a tüdőpestis. Rágcsálókról, főleg patkányokról terjed emberre, de cseppfertőzéssel is terjedhet. Nem gondolnánk, de ma is élő betegség pl. Indiában, Vietnamban. Tüdőpestisnél mindössze pár óra is lehet a lappangási idő, a bubópestis egyik tünete pedig a megduzzadt nyirokcsomó, azaz bubó – nevét is innen kapta.

Trópusi vidékeken fennálló nyomorbetegség a lepra, de Amerikában is évi 100-an betegednek meg. Jellemzője a torzult bőr, idegkárosodás, agyi leépülés. Jelenleg tízmillió leprás beteg van regisztrálva. Érintkezéssel terjed, több évig is lappanghat. Ma már szelídebb betegség, mert jól gyógyítható, ha időben észreveszik, és nem maradnak utána hegek, csonkok, amely társadalmi kirekesztettséghez vezethet. A tífusz szó jelentése ködös tudatállapot; hasmenés, láz, bőrkiütések jellemzik. Fertőzött víz és élelmiszer fogyasztásával kapható el, leggyakoribb hordozója a légy. 1-2 hét alatt jelentkeznek a tünetek, amikből kialakulhat halálos bélvérzés. Antibiotikumokkal és vitaminokkal kezelhető, hónapokig tartó lábadozás mellett. Összegezve, mielőtt trópusi nyaralásra adnánk a fejünket, az eltérő higiéniai viszonyok miatt ne feledkezzünk meg a megelőzés fontosságáról, hogy az utazásunk nehogy rémálommá váljon. Egy felmérésből kiderült, hogy az utazók 10%-a jön haza betegen, és 100 000 utazóból egyvalaki meghal a külföldön összeszedett betegségben.

Források: http://www.utazaselott.hu/egzotikus-betegsegek.html, http://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_nyugat-afrikai_Ebola-j%C3%A1rv%C3%A1ny, http://hu.wikipedia.org/wiki/Ebola_(betegs%C3%A9g), http://www.hir24.hu/kulfold/2014/09/02/ vesztesre-all-a-vilag-az-ebola-ellen/, http://mno.hu/eletmod_egeszseg/hivatalos-magyar-allaspont-az-ebolajarvanyrol-124084, hazipatika.com, webbeteg.hu


Szuperhősnő-történelem Valljuk be, a szuperhős szó hallatán senkinek sem a Macskanő fog eszébe jutni, pedig a fiúk fantáziáját biztosan megmozgatja egy különleges képességekkel rendelkező szuperszépség, a lányok pedig örömmel öltöztek be kisiskolás korukban egy-egy filmből választott erős női karakternek. A mozivásznon sajnos nem dominálnak a szuperférfiak mellett női társaik, holott a képregények világában már a kezdetek óta jelen vannak. Kik is ezek a szupercsajok? Lilla

Az 1930-as évek vége óta beszélhetünk a szuperhős fogalomról, az első nő pedig már 1940-ben fel is bukkant a férfiak között. Ő nem más, mint Fantomah. Az ősi Egyiptomból érkezett a jövőbe, hogy különböző alakokat öltve harcoljon a gonosszal. Hamarosan követte őt a Fekete Özvegy karaktere (nem a Marvel-féle), aki a Sátán megbízásából öl, lelkifurdalás nélkül, szerencsére csak rossz embereket. Utánuk jött időben minden idők leghíresebb női szuperalakja, Wonder Woman (Csodanő). Civil életében ő Diana, az amazonok hercegnője, az Igazságliga egyik alapító tagja. Erős, határozott, gyönyörű és egyben érzékeny – pontosan e tulajdonságok miatt lett a hatvanas évek feminista mozgalmának jelképe. Emellett az sem mellékes, hogy tud repülni, kommunikálni az állatokkal, szupergyors, lepattannak róla a lövedékek, és lasszójával bárkit igazmondásra kényszerít. A hetvenes évek végén a róla szóló sorozat Amerikában nagy népszerűségnek örvendett. A 2016-ban megjelenő Batman vs. Superman filmben is fel fog tűnni, Gal Gadot színésznő alakításában. A képregények világában nem létezett cenzúra. Sokkal előrébb járt anno, mint a filmipar, női és fekete karaktereket tekintve egyaránt. Majd a szülők egyre inkább felfigyeltek erre, és 60 évvel ezelőtt nem igazán voltak boldogok az effajta egyenjogúság iránt, mondván, a nőnek csak a konyhában a helye. Az ötvenes években elindult egy hadjárat a képregények szabadelvűsége ellen, melynek eredményeképp fokozatosan tűntek el a hősnők, és egyre cenzúrázottabbá váltak az erőszak és a humor terén is. Így jelentek meg 10 évre rá a férfi hősök női megfelelői (nem teljesen önálló női karakterek, így nem okoztak botrányt), például Supergirl, Superwoman, Batwoman, Batgirl. A fiatalabbak sikeresebbé váltak, sokkal többször jelentek meg sorozatok képernyőin a girlök. A hatvanas években, a Marvel-forradalom idején robbant be a köztudatba a Láthatatlan Lány. Sokszor szuperhősnő létére maga is megmentésre szorult, képességei csak defenzívek (erőteret is ki tud alakítani a láthatatlanná válás mellett, hogy magát védje). Emberi nevén Sue Storm a Fantasztikus Négyes egyik alapító tagja. Szakítva a hagyományokkal a négyes tagjainak nincs titkos személyazoForrások: origo.hu, konyves.blog.hu

nosságuk, szuperképességükre véletlenül tettek szert egy űrutazás során, majd közszereplővé váltak. A nyolcvanas években eldobta a Láthatatlan Lány nevet és Láthatatlan Nő lett. Már nem szorult senki segítségére, nem csak védekezési célból tudta képességeit birtokolni. A 2005-ös Fantasztikus Négyes című filmben, majd annak folytatásában Jessica Alba játszotta a szerepét. A hetvenes évek X-Men csapatával egyre erősebb és önállóbb női karakterek jelentek meg, mint például Vadóc is. Vadóc azért egyedi, mert az erejét nem áldásnak, hanem átoknak érzi. Elszívja mások életerejét és képességét, csupán egy érintéssel. Sajnos az olyan filmek, melyeknek középpontjában, nem pedig mellékszereplőként jelenik meg a női karakter, nem zsebeltek be akkora elismerést. Ilyen a 2005-ös Elektra Jennifer Garnerrel, és az egy évvel korábbi Macskanő Halle Berry főszereplésében. Mondjuk nem biztos, hogy ez csak abból fakad, hogy az adott szuperhős nő-e vagy férfi. Lehet pusztán jó, látványos és egyedi filmekről beszélni, meg lehet rossz filmet készíteni a legjobb főhőssel is. Aki szerint a nemek döntenek, annak biztosan nem tetszett a Kill Bill sem.


Csatornaügyek Hatalmas utak jelentős lerövidítése, grandiózus megtakarítás, óriási mérnöki munka: talán ezek jutnak elsőre eszébe mindenkinek, ha valaki a Szuezi- vagy a Panama-csatornát említi. Mindkét csatorna mentén zajlanak az események, ez (is) adta az apropóját, hogy a jelenlegi történések mellett egy kicsit mélyebben is bemutassuk a modern világ csodái között számon tartott két építményt. Bagoly

Szuezi-csatorna

Egy kis történelem: Már az ókorban is adódtak próbálkozások a Földközi- és a Vörös-tenger összekötésére, ezeknek elsősorban kereskedelmi okai voltak. Mára ezeknek nyoma sincs, vagy az elégtelen kialakítás, vagy katonai utasítás hatására betemették őket már a középkor kezdetén. Az újkori átkelő építése először Napóleon tervei között szerepelt, ez azonban egy hibás mérnöki számítás miatt (azt hitték, jelentős a vízszintkülönbség a két tenger között) meghiúsult. Évtizedekkel később újra felmerült az ötlet, újra a franciáknál. Ekkor már meg is épült a csatorna, Ferdinand de Lesseps vezérletével. 1869. november 16-án áthaladt az első hajó. A későbbiekben a britek szereztek fennhatóságot a csatorna felett, előbb kivásárolva az

Hossza: 163 km Üzemmód: zsilipek nélkül Átkelési idő: 11-16 óra Áthaladási mód: konvojban Egyéb infó: sebességkorlátozás az erózió csökkentése miatt egyiptomiak részét, majd megszállva a partvidéket. Ezzel biztosítva volt a gyarmatokkal való összeköttetés.


Még szintén a 19. században született egy egyezség az akkori nagyhatalmak között, hogy a csatornán még háborúban is biztosított legyen az átkelés; ezt főleg a 20. században nem tartották be. 1956-ban ugyanis, miután a britek két évvel előtte kivonultak az övezetből, Egyiptom – válaszul az USA és Nagy-Britannia forráselvonására – államosította a csatornát, mire a britek, Franciaország és Izrael inváziót indított Egyiptom ellen. Ez volt a szuezi válság, mely körülbelül fél évig bénította meg a forgalmat. A hatnapos, illetve a Jóm Kipúr háborúk (mindkettőt az arabok vívták Izrael ellen) idején szintén nem lehetett átkelni. Jelenleg nemzetközi megfigyelés alatt áll a terület, azóta nem voltak lezárások. Friss: A jelentős forgalom miatt elkezdték a csatorna szélesítését, illetve egy szakaszon új csatorna kiépítését. Ezek elkészültével három órára rövidülne az átkelés ideje. Folyamatosan zajlik a csatorna kotrása, hogy minél nagyobb merülésű hajók haladhassanak át.

Panama-csatorna

Egy kis történelem: 1514-ben, amikor Vasco Nunez de Balboa első európaiként megpillantotta a Csendes-óceánt, az atlanti oldalon horgonyzó hajóit szétszedette és átvitette a Csendes-óceánba. A keskeny földszoros nagy szerepet játszott később a Nyugat-Amerikában zsákmányolt arany Spanyolországba juttatásában. Nem sokkal ezután vetették fel először a csatorna ötletét; az ötletgazda I. Károly spanyol király volt (sokan V. Károlyként ismerhetitek, aki német-római császár volt és „akinek birodalmában sosem nyugodott le a Nap”). A kor technikai fejlettsége ezt nem tette lehetővé, azonban az átkelő szükségességét mutatja, hogy később a skótok is megpróbálkoztak az építkezéssel, a technika és a spanyolok azonban őket is megakadályozták terveikben.

Forrás: Wikipedia, HVG.hu

1850-ben elkezdődött a Panama-vasút építése a szorosban. A rendkívül kemény körülmények (a kőzetek anyaga, valamint a malária) ötévesre nyújtották az építkezést, megnyitásától azonban a világ legkihasználtabb vasútvonala lett. 1876-ban a szuezi sikertől diadalittas franciák nekiláttak a csatorna építésének, a Szuezben már bizonyított de Lesseps vezetésével. Franciás szokáshoz hűen azonban megint csak mérnöki hiba csúszott a gépezetbe, elfelejtkeztek ugyanis az időjárási, földrajzi és talajbeli jelentős különbségekről, nem beszélve az óceánok szintjeiről. Az első tényleges kapavágás a 1880-as évek elején történt meg, azonban a körülmények alaposan megtizedelték a munkásokat, ismételten csak a trópusi beteg-

Hossza: 77 km Üzemmód: zsilipekkel és gépekkel (szintkülönbség miatt) Átkelési idő 9-10 óra Áthaladási mód: egyenként Egyéb infó: sokszor alakul ki torlódás ségek jártak élen ebben, de a munkakörülmények amúgy is rendkívül veszélyesek voltak, bizonyítja ezt a 6 év alatt elhunyt 20 000 ember is. A költségek a hibás kalkuláció miatt szintén elszálltak, heves viták alakultak ki a korrupt fejesek és a munkások között. (Innen származik a panamázás kifejezés is.) A gallok ugyan próbálkoztak becsülettel, azonban amikor az USA bejelentette, hogy csatornát építenek ők is, mégpedig Nicaraguán át, az európai tervek végleg dugába dőltek. A jenkik jóval nagyobb sikerrel vették az akadályokat, végül 1914-ben, tehát 100 évvel ezelőtt áthaladt az első hajó a csatornán, így pl. a New YorkSan Francisco távolság 12 000 km-rel rövidült. A 20. században az amerikaiak ellenőrizték a csatornaövezetet, mely ellen Panama többször is szót vagy fegyvert emelt. 1977-ben módosult végül a szerződés, végül 1999-ben lett a kis közép-amerikai ország az átkelő tulajdonosa. Friss: Az idén 100 éves modernkori csodára méltóan emlékezik meg a világ. A kiegyenesítés, mélyítés és szélesítés projektje jelenleg is fut. A legnagyobb munka egy épülő harmadik zsilipsor, mely megduplázza az áteresztőképességet. Úgy tűnik azonban, hamarosan vetélytársa akad Panama fő bevételi forrásának: a nicaraguaiak ugyanis leporolták az Egyesült Államok terveit és kínai finanszírozással megépülő új vízi utat akarnak a két óceán között, melyen a tervek szerint a jelenlegi legnagyobb merülésű hajók is át tudnának kelni, közel háromszor akkorák, mint a Panamax névre hallgató, panamai legnagyobbak.


Múzeumtúra II. A Hadtörténeti Múzeum Miután a szeptemberi számunkban olvashattatok a Néprajzi Múzeumról, most egy kicsit „férfiasabb” kiállításra invitálom meg a Kedves Olvasót: a Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumba. Zsolti

Mindig örülök, ha a budai várba mehetek, mert van egy olyan múltidéző hangulata, de emellett az egy négyzetméterre jutó külföldi turisták száma is itt a legmagasabb. Ez a kettős hangulat nagyon vonzóvá teszi nekem a Várnegyedet, ahol aktuális múzeumunk található. A megközelítés elég jó, mert a Deák Ferenc térről és a Széll Kálmán térről (Moszkva térként is ismerős lehet) is felmehetünk a sűrűn közlekedő, 16-os jelzésű, kicsike buszocskával. A macskaköves Bécsi kapu téren leszállva egy hatalmas Kapisztrán János szobor köszönti a kedves látogatót, ám mielőtt azt hinnénk, hogy megtaláltuk a bejáratot, rá kell jönnünk, hogy a másik oldalon van. Nem kár érte, mert innen a Várhegyről gyönyörű kilátás nyílik a budai hegyekre, a beépült domboldalakra, Budára. Az állandó kiállítás a napóleoni korba vezet vissza, amikor a Habsburg Birodalom hadseregének korszerűsítése kezdődött. Ez az egész 1848-49-es forradalmunknak és szabadságharcunknak egy jó történelmi alapozást ad, ugyanis a kiállítás fő témája az. Részletesen bemutatják a szabadságharc minden mozzanatát, de azt is, hogy a társadalmat mennyire viselték meg a harcok. Az egyes csatákat terepasztalokon vázolják elénk, de egy ágyúöntő műhely munkájába is betekintést nyerhetünk egy makett segítségével. A fegyverek részletes kiállításán kívül (egy hatfontos ágyú rekonstrukciója is része a tárlatnak) még láthatunk korabeli honvédzászlókat, míg a világosi fegyverletételnél szétszabdalt lobogók foszlányait is. Az ellenség és a honvédek egyenruháit, használati tárgyait is megcsodálhatjuk, de kifejezetten érdekes a tábori sebészek koponyalékeléshez használt „szerszámkészlete” – és borzasztó belegondolni, hogy ezeket használták is. Látogatásomkor rajtam kívül senki sem volt a tárlaton, úgyhogy szinte a honvédekkel együtt „élhettem át” a szabadságharc csatáit, a fegyverek ropogását, az otthonmaradtak hiányát, a társadalom hétköznapjait. Folytatva a tárlatot, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének életébe cseppenünk, ahol már hang- és képanyagok segítségével is megidézhetjük a múlt katonáinak életét. A sorkatonák kiképzését, hétköznapjait már rengeteg fotó örökíti meg, így például láthatunk a laktanyában „seggrepacsizó” bakákat, de anyagismeret órán ülő tisztjelölteket is. Külön hangsúlyt kap a monarchiás hadi-

tengerészet, láthatjuk a híres csatahajók makettjeit, mint a Viribus Unitist vagy a Szent Istvánt, de van itt eredeti hajóágyú és torpedómotor is. A kiállítás az első világháborúba való belépéssel ér véget, ami számomra nagyon meglepő volt, de kiderítettem, hogy miért is van így. Az I. világháború kitörésének idei centenáriumának alkalmából egy új állandó tárlatot szeretnének nyitni, csak az anyagok válogatása, rendezése még most is tart, talán decemberben várható a megnyitó. Az állandó kiállítás befejezése az „…és legördül a vasfüggöny” címet viseli, és a Magyar Néphadsereg történetét mutatja be 1948-tól 1968-ig, külön kiemelve az 1956-os forradalmat. Nagyapáink sorkatonai szolgálata telt körülbelül ez alatt az idő alatt, amikor is a hidegháború miatt soha nem látott militarizáció folyt országunkban szovjet „testvéreink” irányításával. Rengeteg egyenruha, felszerelés, rendszeresített gépfegyver, kézigránát, harci járművek makettje tekinthető itt meg. A falon számos propagandaplakát lóg, amelyek között van, ami megmosolyogtat: „Tisztasággal a békéért”, és a fürdés fontosságára hívja fel a figyelmet. Korabeli filmeken grandiózus budapesti katonai parádékat nézhetünk meg, ahol a néphadsereg színe-java felvonul. Külön teremben kapott helyet az ’56-os forradalom, ahol a Corvin közi srácok harca van megörökítve egy jelentben. Vannak itt újságok, lehullott vörös csillag, lyukas zászló, amerikai segélycsomag, de még a ledöntött Sztálin-szoborból is egy darab. A leghátsó teremben pedig egy Szuhoj gyártmányú harci repülő szimulátora van kiállítva, amely fülkéjéhez fel is lehet mászni, és belesni a műszerekre és a hely szűkösségére. Személy szerint ez a rész fogott meg engem a legjobban.


Főleg a repülés szerelmeseit várja az aktuális időszaki kiállítás, de aki a két világháború közti időkért rajong, az sem fog csalódni. A „Sólymok és Messerek” című magyar-német közös tárlat a magyar repülés hajnalától a második világháború végéig enged betekintést a polgári és katonai repüléstörténetünkbe, de emellett folyamatosan kíséri az anyagot részletes történelmi háttéranyag a náci Németország és Magyarország politikai kapcsolatáról. Láthatunk itt eredeti soros és csillag repülőmotorokat, de a Jendrassik György (Műegyetemen végzett világhírű gépészmérnök) tervezte Cs-1-es gázturbinát is. Ha már a BME-t említettem, nem szabad kihagynom azt a Rotter Lajost, aki a Műegyetemen gépészmérnökként végezve évfolyamtársával három utasszállító repülőt is tervezett, és megalapította a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet is. Híres, saját maga által tervezett vitorlázógépei voltak a Vándor és a Nemere, utóbbival a Berlin és Kiel közötti 326 km-es távot tette meg az 1936-os olimpián. Visszatérve a múzeumhoz, számtalan repülő makett mellett megtekinthető egy nagy terepasztal a budaörsi repülőtér átadásáról. Végül sikerült az utókornak megmenteni egy lezuhant gépet a második világháborúból, melyet itt állítottak ki. Ezzel ért véget a látogatásunk a Hadtörténetiben, de sajnos a cikkemnek még nem.

Nyitvatartás: K-V 10-18 óra Jegyár: 700 Ft (diák) (Minden hónap utolsó vasárnapján 26 év alatt ingyenes, valamint mindenkinek nemzeti ünnepnapokon.) Bár közvetlenül nem, de szervesen ide kapcsolódik a Lajta monitorhajó, melyet augusztus 15-én adtak át a Országház előtti rakparton mint múzeumhajót. Ennek a monarchiás hajónak az az érdekessége, hogy ez a világon az első folyami célra tervezett monitor típusú hajó, amely teljes páncélzattal és lövegtoronnyal volt felfegyverezve (megj.: monitor típusú: alacsony merülésű, szinte teljesen lapos testű hajó). Miután 1871-ben vízre bocsátották (gépészmérnöki karunkat is ekkor alapították), 1918-ban leszerelték, hogy méltatlan módon kavicskotrásra használják majd a ’ 70 évig. A sok-sok munkával felújított hajót november 3-ig ingyenes lehet meglátogatni a Parlament előtti Duna-parton, sőt, félóránként még tárlatvezetés is indul. Mint kiemelve láthatjátok, néha ingyen is látogatható a múzeum, a hajó pedig mindig, úgyhogy egy unalmas (ha van ilyen?) hétvégén remek program lehet egyedül vagy társasággal is. Egy pár régi puska, uniformis, zászló, kiáltvány láttára egy kicsit megindulhat bennünk a hazafias érzület. További fényképeket találhattok a www.kate.hu-n.

Siemens pályázatok A Siemens Zrt. és a BME között létrejött együttműködési szerződésben foglaltak szerint a Siemens Zrt. három különböző pályázat útján támogatja a GPK, a VIK, valamint a KJK hallgatóit. Az első pályázat díjazásából a fent említett három kar szakmai szervezetei részesülhetnek a hallgatók elméleti és gyakorlati szakmai munkájával összefüggő kezdeményezésért és tevékenységért (szakmai körök tevékenysége, szakmai ötletek megvalósítása, részvétel fejlesztési projektekben, stb.) Az összesen kétmillió forint megosztható keretösszegű támogatás elnyeréséhez pályázatot kell leadni, amelynek max. négy oldal terjedelemben tartalmaznia kell az alábbiakat: a szakmai tevékenység pontos megnevezését és leírását, a projekt költségvetését, a megpályázott összeget és azt, hogy ez miben járul hozzá a hallgatói szervezet céljaihoz.

Leadási határidő: október 10. 12 óra

A pályázatokat elektronikusan és papíron is be kell nyújtani. A második pályázat TDK dolgozatokat készítő hallgatókat érint. A három kar mindegyikén egy-egy dolgozatot díjaznak 100 000 forint értékben, azonban fontos feltétel, hogy a pályamunkáknak a Siemens által meghatározott, a Pro Progressio Alapítvány honlapján elérhető témák egyikében kell készülnie. A témák között van ipari, egészségügyi, energetikai, de a Siemens által kiemelten kezelt témakörök is. A díj elnyeréséhez külön pályázatot nem kell leadni. A „Siemens-ösztöndíj” pályázatot két kategóriában is meghirdették: szakdolgozatot és diplomatervet készítők között. Akár a TDK dolgozatoknál, itt is a Siemens által kiírt témákban kell írni. A szakdolgozat kategóriában azok a jelenleg is BME-s hallgatók vehetnek részt, akik a 2013/14-es tanévben jeles eredménnyel védték meg BSc diplomájukat a három fent említett kar valamelyikén. Pályázatának tartalmaznia kell a szakdolgozatot, egy tanszéki ajánlást, egy kétoldalas bemutatót a szakdolgozatról, a védés részletes bírálatát, egy nappali tagozatos hallgatói jogviszony igazolást, a pályázó elérhetőségeit. A pályadíj összege karonként 50 000 forint/fő. A diplomaterv kategóriában azok a BME-n MSc-t végző hallgatók pályázhatnak, akik a mostani őszi szemeszter során felvették a Diplomakészítés című tárgyat. Pályázatának tartalmaznia kell a diplomaterv feladatkiírását és egy max. 20 oldalas leírást, ami tartalmazza a diplomaterv célját, a tervezett megvalósítási folyamatot és a várható eredményeket, egy kétoldalas bemutatót a témáról, egy tanszéki ajánlást, hallgatói jogviszony igazolást és természetesen a pályázó elérhetőségeit. A pályázat díjazása karonként 100 000 forint/fő. További elérhetőségek: www.proprogressio.hu; www.siemens.hu.


Marokkó

az ország, nem a pálcikás játék

„Utazni jó, mert különböző embereket és kultúrákat ismer meg az ember” – mondatja velünk a beépített közhelygenerátor. Lehet, de Európán belül azért elég nehéz olyan helyre menni, ami komolyabb kihívást jelentene a komfortzónánknak. Na, egy arab ország, ott kezdődik a kultúrsokk! SK

Marokkó azon kevés arab országok egyike mostanság, ahova amellett, hogy érdemes ellátogatni, viszonylag még biztonságos is. A Közel-Kelet tabu, a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam elleni harcok miatt ha valaki egy napig nem olvas híreket, már követni sem tudja, éppen ki lő kit, a délebbi olajmonarchiákba eljutni vízumköteles, kivéve az Emirátusokba, de a történelmi örökségek hiányát nem pótolja a madárszar-építészet. Az afrikai részen pedig az arab tavasz söpört végig, és hiába ezek közül Egyiptom meg Tunézia van annyira bejáratott turistacélpont, hogy különösebb kockázat nélkül odautazzon az ember, de ennek megvan a hátránya is: hogy bejáratott turistacélpontok. Marokkóban is voltak nagyobb tüntetések 2011-ben, de a környékhez képest kevésbé brutálisak, az új alkotmánnyal, választásokkal és a király, VI. Mohammed, egyes jogainak a parlamentre ruházásával úrrá lettek a helyzeten, így mire én eljutottam oda idén májusban, már semmi jel nem utalt az előzményekre. Az ország közel sincs közel, és egy kicsit bajban is lennék, ha el kéne mondanom, hogyan a legegyszerűbb oda eljutni Magyarországról, de ha már az elmúlt fél évet

Spanyolországban töltöttem, így óriási ziccer volt átugrani a túloldalra. Az átugrás alatt hét órás buszutat kell érteni Algecirasba (én Valenciából indultam, de Madridból is ugyanennyi, ahova közvetlen repülőjárat van Budapestről), a legdélebbi spanyol kikötővárosba. Már az átkelés előtt is van lehetőségünk akklimatizálódni egy kicsit: a kompmenetrendet tájékoztató jellegűnek is túlzás nevezni, teljesen átlagos a több órás késés. Az így felszabaduló idő hatékony felhasználását nehezíti, hogy a repülőtérihez hasonló becsekkolás után már nem lehet elhagyni az épületet, de ha el is lehetne, akkor is csak hosszú gyaloglás árán lehet kikecmeregni a hatalmas kikötőből, ami a lerobbant városért és a szebb jövő reményében bevándorló hasisdílerekért nem feltétlenül éri meg - bár ha valaki alapos nyaralást akar végezni, ez is hozzátartozik a teljes képhez. Durván három óra komppal átszelni a Gibraltári-szorost és megérkezni a marokkói Tangerbe, ahonnan tiszta időben simán át lehet látni Európába. Itt mindössze 14 kilométer választja el a két földrészt, ez a Földközi-tenger bejárata - ilyenekre mondják, hogy stratégiai jelentőségű, aki birtokolja a területet, az ellenőrzi a mediterrán


partvidék és az Atlanti-óceán közötti hajóforgalmat. A 20. században ezért a mai Marokkó északi sávja spanyol protektorátus (formálisan szabad, de a tényleges uralmat egy másik ország gyakorolja), a nagyobb kiterjedésű déli rész pedig francia befolyási övezet volt, egészen az 1960-as dekolonizációs hullámig. A francia hatásnak ma is megvannak nyomai, az iskolákban kötelező nyelv a francia, így szinte mindenhol megértik, a spanyol nyelvvel már egy fokkal nehezebb boldogulni, hiába a földrajzi közelség. A gazdaságáról elég annyit tudni, hogy a három fő exportcikk a narancs, a datolya és a marihuána.

Marokkó három fő exportcikke a narancs, a datolya és a marihuána

Marokkó egyik legnagyobb vonzereje a tájak változatossága, ami elsősorban az országot délnyugattól északkelet felé átszelő Atlasz-hegységnek köszönhető. A hegyláncnak két előnye van, egyrészt természetes gátat szab a Szahara terjeszkedésének, másrészt meg rohadt jól néz ki, ahogy a májusi kánikulában négyezer méternél is magasabb hófödte hegygerinc belemar a felhőkbe. Nyugatra mediterrán klíma uralkodik, mely dél felé egyre szárazabb lesz, a sűrű erdőkkel szőtt hegyláncot átszelve viszont először kősivatag fogad, majd kontinens belseje felé haladva megjelennek a homokdűnék, ami már a Szaharát jelzi. És ezt a tájskálát Marrakechből, az ország turisztikai központjából indulva néhány óra alatt be lehet járni. És ha már belecsaptunk a látnivalókba, ne álljunk meg itt: a másik érv Marokkó mellett a viszonylag jó állapot-

ban megmaradt épített történelmi emlékek. Marrakech fallal körülölelt óvárosában megmaradt mecsetek és a narancsligetekkel és belső kertekkel teletűzdelt királyi palota, Fez medinája (óvárosi negyed) labirintusszerű sikátorokkal, ami az edzetlen európai szemnek már közelebb áll a nyomornegyedhez, Chefchaouen kékre mázolt házfalai és az oázisok köré települt Szahara széli városok mind ajánlott turistacélpontok, tolerálható mennyiségű turistával. Persze nem árt néhány helyi sajátossággal képben lenni, ami európaiként – még keleti illiberálisként is – közel sem egyértelmű számunkra. A helyi csapvíz csak saját felelősségre fogyasztható, illetve muzulmán országban alkoholt kevés helyen és csak drágán lehet kapni, de néha érdemes rákérdezni dörzsöltebb buszsofőröknél és boltokban, hogy van-e pult alól. A piacokon kötelező alkudni, nincsenek fix árak (általában az eladó által mondott ár fele a reális), a muzulmán országokra jellemző nemi szerepek miatt pedig nők mellett mindig legyen legalább egy férfi – a túravezető, akit egyébként Mohammed Alinak hívtak, mesélt történeteket részeg lányokat erőszakoló tuaregekről. Összességében viszont ha az ember elfogadja a helyi játékszabályokat, akkor az élményért megéri elhagyni a bejáratott kontinensünket.


GHK Hírek Nagy Edit

Szociális Bizottság

A Szociális Bizottság foglalkozik a szociális alapú ösztöndíjakkal. Ezek közül a hallgatók leggyakrabban a rendszeres szociális ösztöndíjjal találkozhatnak. A BME-n - a legtöbb ösztöndíjjal ellentétben- a rendszeres szociális ösztöndíj mind a 8 karon egységes pontrendszer alapján kerül megállapításra. A rendszeres szociális ösztöndíj elnyeréséhez először elektronikusan kell leadni a pályázatot az Egységes Szociális Rendszerben (ESZR), ezután egy kiválasztott időpontban személyesen le kell adni az igazolásokat a HK tömbben. Miután minden karon lezárult a szociális pályázatok bírálása, a KSZB (Külső Szociális Bizottság) megállapítja az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges ponthatárt, mely tehát minden karon megegyezik. Az Egységes Szociális Rendszert– a felületet, ahol leadhatjátok a pályázatotokat -az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) működteti. Az EHK munkáját a 8 fős Külső Szociális Bizottság (KSZB) segíti, ahova minden kar egy főt delegál. Vezetője az EHK szociális referense. A Gépészmérnöki Karon a Szociális Bizottság tagjai a Hallgatói Képviseletből kerülnek ki. A Bizottság legfőbb munkája a rendszeres szociális ösztöndíjak elbírálása. Azon képviselőknek, akik az adott félévben szeretnének pályázatot bírálni, részt kell venniük a KSZB által tartott több napos oktatáson. Ez után részt vesznek a KSZB által tartott vizsgán, mely elméleti és gyakorlati részből áll. Csak azok bírálhatnak pályázatokat az adott félévben, akik ezt a vizsgát teljesítik. Ez azért szükséges, hogy olyan emberek bíráljanak, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek. A vizsgáztatáson kívül a KSZB feladata még egyszerűsíteni a leadást a rászoruló hallgatóknak úgy, hogy ne hagyjon kiskapukat a rendszerben és tényleg csak a szociálisan rászoruló hallgatók kaphassák meg az ösztöndíjat. Emellett figyelniük kell arra is, hogy az aktuális törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően történjen az ösztöndíj kiosztása. A 2008 óta működő ESZR-t tovább már nem tudtuk használni, így az elmúlt fél évben felülvizsgáltuk az eddigi eljárásrendet, megismertünk más egyetemeken működő rendszereket, és a tapasztalatok alapján frissítettük a szociális ösztöndíjakhoz kapcsolódó szabályzatainkat, valamint egy új elektronikus rendszert fejlesztettünk ki. Az új rendszert ebben a félévben használjuk először, de sajnos az indulás fejlesztői problémák miatt nehézkes volt. A rendszeres szociális támogatáson kívül léteznek még ösztöndíjak, amelyek legalább részben szociális alapon kerülnek kiosztásra:

Rendkívüli szociális ösztöndíj: Minden államilag támogatott vagy állami ösztöndíjas nappali tagozatos hallgató pályázhat. A pályázat célja, a hallgatók szociális helyzetének váratlan romlásának anyagi mérséklése egy egyszeri juttatatással. Bővebb információ az EHK holnapján található Gépészmérnök képzésért Alapítvány ösztöndíja: A Gépészmérnök-képzésért Alapítvány hátrányos helyzetű hallgatók részére tanulmányi ösztöndíj pályázatot hirdet. A pályázat célja a Gépészmérnöki Karon tanuló, nehéz anyagi körülmények között élő tanulmányaikban kiemelkedő hallgatók támogatása. További információk a GHK honlapján található. Babinszki Imre-ösztöndíj: A pályázat célja alapdiplomás tanulmányaikat jó eredménnyel folytató, tehetséges, nehéz körülmények közt élő hallgatók anyagi támogatása. További információk a GHK honlapján található. Az ösztöndíjakon felül van lehetőség a költségtérítéses hallgatóknak szociális helyzetükre hivatkozva kérni a befizetendő díj mérséklését kérni. Ehhez érdemes leadni az ESZR-ben a szociális pályázatot és a Neptun kérvény mellé csatolni a személyes bemutatáson kapott adatlapot. Bízunk benne, hogy az új rendszer bevezetésével még igazságosabbá tehetjük a szociális ösztöndíj kiosztását és világosabbá, egyszerűbbé válhat az egész ügymenet.

BSc felülvizsgálat

2014 őszi félévében a Gépészmérnöki Kar ismét sort kerít BSc képzéseinek felülvizsgálatára. 2013-ban a mesterképzéseinkkel kapcsolatban fejthettétek ki véleményeteket, most itt az idő, hogy az alapképzéseink tananyagát is aktualizáljuk, a hibákat kijavítsuk, a hiányzó kompetenciák oktatását pótoljuk. Ehhez azonban szükségünk van a Ti segítségetekre is: kíváncsiak vagyunk a véleményetekre, hogy ez alapján módosíthassuk, egészíthessük ki az egyes szakok tanterveit, a tantárgyak anyagait. A felülvizsgálatban ismét kiemelt szerepet vállalt a GHK is: képviseljük az érdekeiteket a kérdőívek összeállításával, kiértékelésével, a szakbizottsági üléseken való aktív részvétellel. A felulvizsgalat.ktk.bme.hu oldalon elérhető kérdőív kitöltésével Ti is hozzájárulhattok a BSc képzéseink minőségének javításához.


Senior Gárda

Lámpa workshop

A Senior Gárda a Gépészkar legrégebben alakult öntevékeny köre - története egészen 1968-ig nyúlik vissza - amelyet azért alakítottak az akkori felsőbbévesek, hogy a karra felvett gólyákat segítsék az egyetemre való beilleszkedésben. Feladatunknak most is azt tekintjük, mint régen.

B-terv

1968 óta a Senior Gárda szervezte a gólyatábort, és idén is nagy számmal találkozhattatok velünk a Gólyatáborotok idején: mind a rendezvényszervezők, mind a tankörvezetők között képviseltettük magunkat. Az elmúlt évek során számos gólyaprogramot is szerveztünk, - nem csak gólyáknak, hiszen a felsőbbéveseket is mindig szívesen látjuk, akik nagy örömünkre részt is vesznek azokon (Gólyacsata, Gólyatúra, Epic Meal Time, kocsmatúrák, konzultációk stb.) Emellett a Gárda tagjai a kari rendezvényeken túl az egyetemi rendezvényeken is jelen vannak: részt vettünk már Egyetemi Napok vetélkedő szervezésében, SLIP rendezésben, Önkéntes Napon és a Nyílt Napon is évről évre segítünk. A Senior Gárdában nagy hagyománya van a belső programoknak, ezért minden évben megrendezésre kerül a Mikulás buli, Karácsonyi vacsora, Öregbúcsúztató, Avató és Kapitányválasztó, Öregtalálkozó és két közös hétvége. A Senior Gárda nem csupán egy közösség, hanem egy baráti társaság - igyekszünk segíteni egymást az élet minden területén - legyen az vizsgára készülés, vagy egy laza sörözés az Old’sban. Ha kedvet kaptál, hogy egy összetartó csapat tagja legyél, ha érdekel a rendezvényszervezés, részt vennél programjainkon, és eközben vállalod, hogy a tanulásra is jut időd, akkor Jelentkezz és tartozz Közénk! Minden hétfőn közös Seniori gyűlésünk van, ahol megbeszéljük az aktuális teendőket és történéseket - ezeken kötelező a részvétel. Hamarosan jelentkezünk a Tagtoborzónkkal kapcsolatban, ekkor tudsz hozzánk csatlakozni, és kezdheted meg próbás évedet a Gárdában. Az elkövetkezendő évekhez sok sikert és eredményes tanulmányokat kívánunk, és reméljük, hogy hamarosan találkozunk! Addig is keressetek minket a facebookon: https://www.facebook.com/SeniorGarda

Legfrissebb munkáink azok az egyedi készítésű lámpák, amiket 2014 tavaszán egy több héten át tartó workshop-sorozat keretében hoztunk világra, a kezdeti skiccektől kezdve a műhelymunkán át egészen a végső kiadványig. Mindegyik lámpa önálló személyiséggel bír, melyekkel a tervezők - egyben készítők - itatták át őket különleges odafigyeléssel. Van közöttük maximálisan funkcionális és frappánsan díszítő, van merev és variálható, sejtelmes és játékos, tömör és légies. Ami összeköti őket, az a frissesség és a matéria: a fa és a színes textilkábel találkozása. A lámpák megtekinthetők a FUGÁ-ban.

Időpont : október 3-19 Helyszín: FUGA Cím: 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.


Éljenek a szülinaposok! A KÁTÉ idén ünnepli 40. születésnapját. Ehhez kapcsolódóan, mintegy bemelegítésként a novemberi jubileumi számra, összegyűjtöttünk a teljesség igénye nélkül néhány olyan személyt, építményt, eseményt stb., aki/ami szintén kerek (0-ra vagy 5-re végződő) születésnapját/megtörténését ünnepli. Bagoly

Személyek:

Louis de Funes 1914. július 31-én, azaz száz éve született a francia vígjátékok koronázatlan királya, Louis de Funes. Nevéhez olyan, máig nagy sikerű és gyakran ismételt filmek fűződnek, mint a Csendőr-sorozat vagy a Jákob rabbi kalandjai. Földi pályafutásának szűk 69 esztendeje alatt azonban nemcsak számtalan filmben nevetette meg közönségét, színpadon is sikeres volt. Halála után egy rózsafajtát is elneveztek róla, nem tudni, hogy ezt tiszteletből kapta, avagy más kötődése is volt-e a virághoz. Richard Strauss 150 éve, 1864. június 11-én látta meg a napvilágot a keringőiről híres Straussokkal csak névrokonságban álló Richard Strauss, ki egyébként szintén zeneszerző és karmester volt. Számtalan opera, szimfonikus költemény és egyéb zenei mű fűződik nevéhez, a legismertebbek talán a Macbeth és a Don Juan. Többször vezényelt Budapesten is, mind saját, mind mások műveit. A második világégést túlélő német 1949 szeptemberében hunyt el.

Gábor Áron 1814. november 27-én, 200 éve jött világra a rézágyújáról híres Gábor Áron, székely katona és ágyúöntő. Halála is szorosan összefonódik az ágyúkkal, 1849-ben, a szabadságharcban vesztette életét, ágyútalálattól. Emlékét egyetlen épen fennmaradt lövőeszköze mellett a híres népdal és egyebek mellett egy mozdony díszítése is őrzi. Ybl Miklós Szintén 200 éve, 1814. április 6-án született Ybl Miklós, az egyik leghíresebb magyar építész. Nevéhez olyan építmények kapcsolódnak, mint a fóti vagy a szabadkígyósi kastély, az Operaház, az MTA épülete, vagy a manapság sokat emlegetett Várbazár. Egyetemünk elől a Duna túlpartjára tekintve szintén az ő keze nyomát láthatjuk a ma a Corvinus által használt Fővámház épületén is. Emlékére egy díjat, valamint egy kisbolygót is elneveztek. 1891 elején halt meg.


Épületek, közlekedés:

A II. világháború utáni troliközlekedés Bp.-en 1949. december 21-én, tehát 65 éve indult el a második világégés utáni trolibuszhálózat kiépítése fővárosunkban. Nem ez volt az első ugyanis, 1933-44 között a Vörösvári út és az Óbudai temető között már üzemelt egy vonal, ez azonban megsemmisült a harcokban és nem is épült újra. Budapest azonban ebben nem volt úttörő, a történelmi Magyarországon több helyen is (Poprád-Ótátrafürdő, Nagyszeben, Pozsony) is kiépült a „gumikerekű villamos” hálózata, elsőként 1904-ben. Az új pesti hálózat kialakításának és az akkori első troli számozásának az akkori „nagyfőnök”, Sztálin 70. születésnapja volt. Először az 50-es, majd a 70-es években épült ki a ma is üzemelő hálózat. Panama-csatorna 1914. augusztus 15-én, azaz éppen 100 éve adták át a forgalomnak a Csendes- és Atlanti-óceánok közötti utat jelentősen megrövidítő Panama-csatornát, melynek építéséről és a jelenlegi fejleményekről e számunkban bővebben is olvashattok. Keleti pályaudvar 1884. augusztus 16-án, 130 éve vette birtokba a nagyközönség hazánk legnagyobb forgalmat lebonyolító vasúti pályaudvarát, a sok egyetemista által is bőszen látogatott Keleti pályaudvart. A Keleti név nemcsak a pályaudvar földrajzi elhelyezkedéséből ered, hanem az egykor induló vonatok égtáját is jelzi. A történelem sok viharát megélt épület főhomlokzata emblematikus jelentőségű, sajnos azonban a mellékszárnyak méltatlan állapotban vannak, az állomás emberfelhozataláról pedig jobb nem is szólni. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy majd’ minden nemzetközi vonat pesti végállomásáról beszélünk. Fogaskerekű 1874. június 14-én közlekedett először a ma 60-as számjelzéssel fellelhető fogaskerekű, először csak a mai Városmajor és Svábhegy között. Az eredetileg dízeles vonalat később meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, majd villamosították. További nyújtása mindkét végállomástól napirenden van. Különlegessége a sínpár között elhelyezett fogasléc, mely a nagy szintkülönbség leküzdésében segít. Szuezi-csatorna 1869. november 16-án nyitották meg hivatalosan is a Földközi- és Vörös-tengereket összekötő Szuezi-csatornát, melyről panamai párjához hasonlóan szintén olvashattok ebben a számban. Lánchíd 1849. november 20-án, 165 éve nyílt meg először Budapest első kőhídja, a ma Széchenyi István nevét viselő Lánchíd. A gróf elég sokat tett a híd megépüléséért, a kivitelezést Clark Ádám irányította. Kezdetben vámot kellett fizetni az átkelésért. 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották, helyreállítása után napra pontosan száz évvel az eredeti megnyitót követően adták át újra a nagyközönségnek. Forrás: Wikipedia, iho.hu

Történelem:

Német újraegyesítés kezdete 1989-ben, 25 éve az NDK-ban egyre élesebb hangot ütött meg a tiltakozás a hatalom ellen. Mindennaposak voltak a tüntetések, rengetegen próbáltak meg nyugatra jutni, sokan közülük Magyarországon keresztül, ahova szabad volt az út (pl. Páneurópai Piknik). A hangok végül sikerrel jártak, országunk vezetői is átengedték Ausztriába a menekülteket, novemberben pedig a berlini fal nem hivatalos bontása is megkezdődött, miután a keletnémet vezetés szabaddá tette az utazást az NSZK felé. II. világháború kitörése 1939. augusztus 31-én, 75 éve lengyel egyenruhába öltözött németek foglalták el az akkor Németországhoz tartozó Gliwice rádióállomását. A „provokáció” hatására a német csapatok másnap bevonultak Lengyelországba, ezzel kezdetét vette a második, és a mai ismeretek szerinti legtöbb áldozattal járó világégés. A többi pedig már történelem. I. világháború kitörése 1914. június 28-án (azaz ismét centenáriumként) Szarajevóban Gavrilo Princip szerb terrorista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trönörököst és nejét. Egy hónappal később a Monarchia hadat üzent Szerbiának, miután a szerbek nem teljesítették a követelésben foglaltakat. A két hadviselő fél oldalán végül rengeteg ország lépett be a háborúba, ezzel négy évnyi állóháborút kialakítva. A többi pedig megint csak történelem. Dózsa-féle parasztfelkelés 1514-ben, 500 éve a török egyre égetőbb jelenléte miatt a frissen megválasztott X. Leó pápa Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg egy keresztes hadjárat megszervezésével. Az érsek a parasztokból verbuvált hadak élére Dózsa Györgyöt nevezte ki. A nemesek azonban az időpont (az aratás időszaka) és a károk miatt zúgolódtak, a vezetés pedig nem kezelte a helyzetet megfelelő keménységgel. A parasztok is hangot adtak elégedetlenségüknek, majd a nemesek ellen fordultak, többüket meggyilkolva, fosztogatva. Végül a nemesi had beavatkozásával került leverésre a pórnép lázadása, az eseményeket szó szerint páholyból (a folyó túloldaláról) néző törökök nagy örömére. A következményeket (Mohács, Buda, 150 év) pedig senkinek nem kell bemutatni. A nagy egyházszakadás A Római Birodalom kettészakadását követően a római és konstantinápolyi keresztény egyházi vezetők egyaránt megerősítették hatalmukat saját környezetükben. Megkezdődött a szokások átalakulása, melyet a másikra nézve senki sem tekintett elfogadhatónak. Az egyre élesedő ellentétek vezettek végül 1054-ben, tehát 960 éve a nagy egyházszakadáshoz, azaz szkizmához. Közel ezer év után újra megvan az esély az egyesülésre, azonban ez még hosszú folyamat lesz. Érdekesség, hogy az egyházszakadás óta az első közös szentje a két egyháznak államalapító királyunk, Szent István.


A Gundel família Gundel palacsinta, Gundel étterem, Gundel Takács Gábor – ezek talán ismerősen csengenek, ám ennél jóval többről van szó. Ennek a patinás családnak a történetével, sikereivel szeretném kicsit jobban megismertetni a Kedves Olvasót. Zsolti

A történet valamikor az 1850-es évek Budapestjén kezdődik, ahová Bajorországból egy lelkes kamasz ifjú, Gundel János barátaival együtt érkezik szerencsét próbálni. Rokonai budai vendéglőjébe kerül pincérként, majd a kor felkapott helyére, az Arany Sas vendéglőbe, ahol egy jó évtizedig felszolgál. Ezután nagyot ugrik a ranglétrán, ugyanis a Király utcán lévő Bécsi Sörházat megveszi, ahol olyan osztrák specialitásokat szolgálnak fel, mint a bécsi táfelspicc, a bécsi szelet, s mindehhez jó osztrák sört. Az üzlet befut, pár évre rá (1869-ben) megveszi a Virágbokor vendéglőt, ahol olyan nevek fordulnak meg rendszeresen, mint Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Tisza Kálmán, Tisza István. Gundel János alkotja meg a palóclevest, barátja, a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán tiszteletére. Ma már a mindan�nyiunk számára ismert, szeretett magyaros étel ennek az embernek a nevéhez fűződik! Gundel fiatalon házasodott meg, öt gyermek gyümölcsözött a frigyből, ám vendéglátáshoz csak Károly fia érez kedvet. Idősebb korában Gundel János közéleti szerepet vállal, több kitüntetés birtokosa lesz, ám a család története csak most indul be igazán. Gundel Károly Európa különböző országaiban tanulja a vendéglátást, hogy a XX. század elején a Tátrában, pontosabban Tátralomnicon szállodai titkár legyen, és… megtalálja a szerelem, a hotel egy különálló egységét vezető Blasutig Margit személyében. A szerelemből nász lesz, és tizenhárom(!) gyermek, de róluk még később. A család 1910-ben költözik haza Budapestre, ahol a városligeti, az állatkert szomszédságában lévő Wampetics éttermet bérbe veszik, ami addigi tulajdonosa nevét viseli, ám hamar már csak „Gundelként” emlegetik. Az étterem ma is ugyanott, ugyanúgy megtalálható, és még mindig Budapest legelőkelőbb étterme, de menjünk vissza száz évet még. Mire az üzlet igazán felfutna, kitör az I. világháború, és Károly bevonul katonának, ahol három és fél év frontszolgálat után századosként szerel le. Hazaérve azt tapasztalja, hogy gyengén muzsikálnak üzletei, így bővítésbe kezd: pesti éttermek mellett működteti az egyetemünk tőszomszédságában álló Gellért Szálló éttermét is. Mi az, hogy működteti, felfuttatja, hiszen pár év alatt a legnépszerűbb hely lesz a fővárosban. Megtörténik, hogy egy alkalommal a Gellért étterméből 3400 (!) főnek szállítanak ki ebédet, ami még ma sem kis teljesítmény. Elképesztő az is, hogy bár egy ekkora üzletet tart a kezében, a minőségből nem enged, maga felügyeli azt. Legtöbbször ő megy el bevásárolni a piacra éttermei részére, saját telepén tenyészt sertéseket, budafoki kertészetében primőr zöld-

ségeket, gyümölcsöket és virágokat termeszt. Több recept mellett híres palacsintájával is gazdagítja a magyar konyhát, ugyanis a legenda szerint ő teszi híressé az eredetileg Márai Sándor feleségétől származó diós-rumos desszertet is. Hogy mennyire szenvedélye a munkája, mi sem bizonyítja jobban, hogy több könyvet ír a magyar konyháról és a vendéglátásról. Talán mindannyiunk számára megbecsülendő örökérvényű szavai - függetlenül attól, hogy éppen étteremmenedzserek vagy mérnökök vagyunk -, miszerint „A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt.” Ahogy már fentebb említettem, tizenhárom gyermek látott napvilágot Gundeléknél, de közülük most nézzük a legidősebbet, Katalint. Első férje Latinovits Oszkár földbirtokos, akitől fia, Zoltán születik. Igen, ő Latinovits Zoltán, századunk egyik legnagyobb színészcsillaga, aki filmes és színházi szerepekben egyaránt megfordul, ám legmaradandóbb talán előadóművészete: József Attila, Kosztolányi Dezső, Ady Endre és Illyés Gyula verseit nagyon hatásosan, mély átéléssel és egyéni jellegzetességekkel tolmácsolja a nagyérdeműnek. 1976-ban végzetes balesetben (egyesek szerint öngyilkosságban) veszti életét. Visszatérve Gundel Katalinhoz, Zoltán fia születése után elválik, majd újra férjhez megy Frenreisz István orvoshoz, akitől István és Károly fia születik. István Bujtor Istvánként neves színész, filmrendező lesz. Ő Bud Spencer magyar hangja, és alkati hasonlóságok miatt több hasonló magyar filmben is szerepel, mint például A Pogány Madonna, Csak semmi pánik vagy a Zsaruvér és Csigavér trilógia, amelyben Ötvös Csöpit formáz. Károly pedig apja nevén Frenreisz Károlyként rockzenész, a Metro együttes basszusgitárosa, a Citromízű banán c. szám szerzője, az LGT zenekar alapítója. Miután a Loksiból rövid idő után távozik, megalapítja a Skorpió rockegyüttest, amellyel a mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal aktív. Gundel Takács Gábor ma a dinasztia legismertebb tagja, az ő édesanyja, Gundel Márta, az étteremtulajdonos Károly unokája. Gundi kommentátor, műsorvezető és sportriporter. Elismert mind a szakmában, mind a közönség körében. Számos elismerése mellett Prima Primissima-díjas is. Mint láthatjuk, a család nem csak a palacsintával és az étteremmel alkotott nagyot, hanem az élet megan�nyi területén feltűnnek a leszármazottak. Igazi nívós, legendás éttermük azonban mindig hozzá fog tartozni Budapest képéhez.

Forrás: Erdélyi Z. Ágnes-Hermann Irén: 33 világhírű magyar a XX. századból; www.hu.wikipedia.org; www.szentistvanetterem.hu


2014. októberi szám  

2014. októberi szám

Advertisement